Az elveszettek
|
Fonogatja fölöttem a mélyvizi csöndben |
|
Kiket a partfokról tengerbe dobtak, |
egymás kezét az imbolygó halottak, |
|
Míg béna arccal befelé figyelnek, |
szemű spirálok, pikkelyes tekercsek, |
|
Álmuk ellop egy-egy arcot a partról, |
hogy meg se hallják, ha jelzőharang szól |
|
Bár félelmükben egy-nyájba verődnek, |
nem fogadják be halnyájukba őket, |
|
a hűs árnyú jégtáblák áthaladnak, |
Nincs melege a te zöld sugaradnak, |
|
|
|