Utolsó napom

Ha eljön az a nap, mikor a betegágyban feküdni sem tudok, felültetnek, s miként egykor barátaim, kiket meghalni láttam, palackból szürcsölöm az édes oxigént, el bírom-e vajon panasz nélkül viselni a szenvedést? Miből meríthetek erőt felülmaradni e legutolsó türelmi játékban a sötét bizonytalan előtt? Mint aki hídon áll, és vízbe ejti csokrát, s ijedten nézi, hogy ragadja el az ár, míg végképp eltűnik, akkor úgy gondolok rád, vagy mint a tengerész, ki elveszti az éjben szerelmét, s nélküle csak össze-vissza jár az ópiumpipás keleti ünnepélyen.