Viaszangyalok
| Ónos kedvvel, sápadt-fakóan |
| a beteg anyagban, és a kezem |
| szegény, kicsi, halva született |
|
| És közben csöndesen dúdolgatok. |
| Ó, szürke, együgyű dalok, |
| s ti kicsi viaszangyalok, |
| kiket a sors ölembe dobott, |
| ti vagytok már az egyetlen valami |
|
| Így pusztulok lassan… Mióta? |
| És meddig? Mi marad belőlem? |
| Ó, kedvem halott virágai, |
| szegény kicsi viaszangyalok, |
|
|
|