Riasztó látvány
| Folyópart, korzó, délben olvadó lég; |
| a bágyadt sarki rendőr tétován áll. |
| Hőség csorog a tájról, mely vadabb |
| és egzotikusabb most Afrikánál. |
| Sétálnak a kinyalt, vidéki dendik, |
| a satnya fákon pár kopott veréb ül, |
| s lenézi őket: exkrementumát |
| kalapjukra pottyantja, névjegyéül. |
| Sárgás fénnyel megvillan a toronygomb; |
| senyved a fű, a hőségtől kiégve. |
| Temetés jön sötét drapériákkal, |
| és hullaszag vegyül a nyári légbe. |
| Bár sose láttam volna ezt a várost, |
| mely túl riasztó látvány a szememnek, |
| s hol idegen sorsok és emberek |
| valószerűtlenségét érezem meg. |
| Mint lassú gyilkost, nézem a vidéket, |
| amely bágyasztó mákonyával étet. |
|
|