A Teremtés kudarca
Csáp, olló, hártyaszárny és halfarok |
egymás hegyén-hátán, rút vagy hibátlan |
emberi törzsek, fők, lábak, karok |
vonaglanak egy óriási kádban. |
|
A kád zavaros vizét hirtelen |
föl-fölkavarja egy otromba pózna, |
és vadul lüktetnek a meztelen |
szivek, a kín görcsében rángatózva. |
|
A kotyvalék kezd lassanként kihűlni. |
A Kísérletező nem tud vele |
mit kezdeni, elsötétül az arca, |
|
s a Teremtés be nem vallott kudarca |
elől igyekezik görbült tere |
kancsal útvesztőjébe menekülni. |
|
|
|