Köz- és magánügyek
Ez a kettő kettéválaszthatatlan, |
akár az ember s az emberiség: |
aki pihen s aki tettvágyban ég, |
ugyanazt teszi milliárd alakban. |
Mert egy vagyok, mindenki egy velem, |
ha fénylik a neve, ha elfelejti |
a későn érkező. Korán temetni |
éppoly hiba, mint hogyha a jelen |
felmagasztal, de puszta tévedésből. |
Rossz színész rossz percet választva lép föl |
a színpadon, mikor más felvonás |
vagy más darab megy, hol nincs jelenése, |
ügyetlenül csetlik-botlik, beszéde |
zavart, arca s formája felemás. |
Amit teszünk, mindnyájunkért tegyük, |
ütközzünk bár száz álruhás alakba, |
vállalkozzunk valódi feladatra, |
bármennyien adják le névjegyük |
alibiként, csak hogy tetten ne érjék |
tétlenkedés vagy pótcselekedet |
bűnében. Pénzt műanyagból veret, |
aki nem tudja, mi az igaz érték, |
s ha nem tudja, mikor mi van helyén, |
tette jó ízlés elleni merénylet. |
Bár lehetnék náluk sokkal szerényebb, |
bár tudnék lenni őszintén szerény! |
|
|