Rég elhagyott szobák (II. 18.)
(„H. Sz. Álomlátásai”-ból)
| Ott áll a sötét helyiségben, |
| s most egy végzetes ostobaság |
| folytán visszakerült. Megáll |
| Odaátról ismerős lihegést, |
| bosszúra szomjas fújtatást hall. |
| Mégis lenyomja a kilincset, |
| lép be a tigris ketrecébe. |
|
|