Egy mítosz születése (II. 10.)

Ki tudja, hova lett H. Sz.,
a csetlő-botló versfaragó?
Ki tudja, mit csinál
valahol a seholban?
Egy idegen planéta
virágainak arcában olvas,
lávát merít a tűzhányó tövében,
s issza, mint üdítő italt.
Szakállas koldus lett szegény feje,
matracát éjszaka a szentély
fedele alá húzza, a távollevő
istenség tudta nélkül.
Valószínűleg teste sincs,
elúszó dallam, disszonáns,
de mégis fülbe mászó.
Mindegy! Jó, hogy már senkit sem zavar.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]