Volt-e értelme? (I. 22.)

Létrehoztam-e valami maradandó értéket? Mások hivatottak eldönteni a kérdést. Kár, hogy tömérdek időt töltöttem haszontalanul. Akadályozott az idő, az emberek, a saját ösztöneim, a könyvek. Hisz táplálni kellett a szellemet s a testet is, hogy bármit létrehozzon, verset nemzzen vagy csecsemőt. Lehet, hogy mindhiába töltöttem el hetven évet a földön, kiszakadva a Minden-egy anyaölből, az öntudatlan mennyországból, ahol az értelem önhitt zseblámpája nem világítja meg az ösvényt, hisz nincs semmiféle ösvény!