A méltatlan tanítvány (XII. 29.)

(„H. Sz. Jelenései”-ből)
Van, aki a méltatlan
tanítványok sorába tartozik.
Igaz, el nem árulná a Mestert
harminc ezüstért, talán negyvenért sem.
De ha a vízen járni próbál
s a csónakból kilép, szerencséje,
hogy úszni tud.
Nem lakat jól ötezer embert
két hallal, öt árpakenyérrel,
legföljebb egy-egy rundót
rendel baráti körben.
Feltámasztaná a halottakat,
de nem mozdítja egy sem
szavára füle botját.
Nem gyógyítja meg az inaszakadtat,
csak tolószékét gördíti, ahová kell.
Meg sem feszítik,
legföljebb seggbe rúgják.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]