A Szabadsághoz (XII. 7.)
Szabadság, te tépett ingű,
puskapor-foltos arcú,
örök-fiatal istennő!
Látom, amint gyönyörű tagjaid
elővillannak rongyaidból.
Látom szépségedet a rád kent mocskon át,
ahogyan – nő létedre is –
kivont karddal suhansz
holttestek közt, a csatatéren.
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]