Tükörasztalka

Terítőmön virágváza áll, de tükröm magasabban van, hogysem megláthatná benne magát. Egy arc szolgálatában töltöm napjaimat. Úrnőm aggódva szokta nézegetni ebben a tükörben, vajon sima-e még a homloka, nincsenek-e szeme alatt kék vagy fekete karikák? Órához hasonlítok. Híven mutatom azon az arcon, délutánba hajlik-e a nap, vagy már alkonyodik? De ha leszáll a sötétség, szerepem véget ér, nem mutatok azontúl se jót, se rosszat.