Könyvhéten

X. ül. Szalad a perc, telik az óra. Előtte cola, de bele se kóstol. Tétlenül áll kezében a golyóstoll: senki se vágyik dedikációra. Hát nincsen már egyetlen olvasója? Kínlódik, mint megfeszített apostol. Hová elvonulhatna, nincs kolostor. Szellemi árut nem mérnek kilóra. Zúg a Duna, visszafordul nyugatnak. A Mold(o)va hullámai kicsapnak, ront-bont a népség, összedől a sátor. X. is felkászálódik asztalától. Szégyen marja, vagy a nemes harag? Másnap nem dedikált, otthon maradt.