A szellem kéjelgései
| Én, azaz a százbillió atom, |
| mely engem képez, s mit énnek neveznek, |
| én, hű antennája gyanús neszeknek, |
| melyek átszűrődnek a falakon, |
|
| én, aki majd kicéduláztatom, |
| én, kit mumifikáltan polcra tesznek, |
| én, akit decimálnak, jegyzetelnek, |
| s bibliográfiákban lakhatom, |
|
| megteszem az élőtől adatig |
| vivő utat, s túljutok ama zónán, |
| hol a kijózanult költő belátja, |
|
| hogy az emberöltőnyi pásztorórán |
| simogatnia más nem adatik, |
| csupán egy pontosvessző térdkalácsa. |
|
|
|