Újraszületés
Majd fölemel, majd magasba emel |
aranyszín tenyerén a feledés, |
hol a gyülekező évszakok táborában, |
fény és árnyék közös, tarka köpönyegén, |
a pirkadat parázsló ketrecében, |
a madárfüttyös ég halálkék harmatában |
görbülten fekszünk, mint az embriók. |
|
|