Újraszületés
| Majd fölemel, majd magasba emel |
| aranyszín tenyerén a feledés, |
| hol a gyülekező évszakok táborában, |
| fény és árnyék közös, tarka köpönyegén, |
| a pirkadat parázsló ketrecében, |
| a madárfüttyös ég halálkék harmatában |
| görbülten fekszünk, mint az embriók. |
|
|