Nyársirató
Miért bukunk föl az éjben |
az óraketyegés egyenletes hullámaiból, |
marokra szorítva az álmot, |
mint aki játszadozik viperákkal, |
kifeszíti s pengeti őket? |
|
az elmaradt tűzvész ígéretét? |
Már fölszakadoztak a nyár sebei, |
harciszekér tördelte robogva a fák koronáját, |
és elgereblyézték a kerti porondon a vér nyomát. |
Viaszfehér az arcunk a zöldes fénylucsokban. |
Hisz elvérzett a nyár… A kakukkszót hallod-e még? |
|
Hallod-e még vágtatni a távoli lángparipákat? |
|
|
|