Az idő szintjei
Egymást kergető és utol nem érő |
Vonaglások a glóbus arcán. |
|
Termek, ahol szót sem érdemlő célokat |
idétlen tánclépésekkel kerülgetünk. |
|
Az amfiteátrum lépcsősora, |
hová önnömagunkat ünnepelni |
|
Lejtők, hol a hazugság, öncsalás |
szeméthegyei halmozódnak. |
|
egy lift nélküli felhőkarcolóban. |
|
kőtáblák, ahol elmosódva is |
a legrosszabbat sejtetik az ábrák: |
|
a gyilkos tűzben sistergő szemek, |
egy mutatóujj, szüntelen kinyújtva |
valami végzetrejtő gomb felé; |
|
sokáig tűrő hátasállatunk, |
mely lerázná nyomunkat is magáról; |
|
amint lemondóan továbbvonulnak, |
s más csillagot keresnek. |
|
|
|