Egy moralista intelmei

Boldogok mindenekfölött, kik tisztes summát örököltek, s a bölcs ingatlanügynökök, kik felvásárolják a földet szent hírű remeték körött. Jobb egy aranyból vert hatos ólomból öntött lázsiásnál, s aki lopott szőlőt tapos, kártyát cinkel s orrába vájkál, alig érzi, hogy ragacsos. A mérlegnyelv kedvezve ing, ha megpöccentjük észrevétlen, és lelki árnyékszékeink balzsamos öblítővizében illatosabbak vétkeink. Akinek fején sok a vaj, takarja be a süvegével, nem éri akkor semmi baj. Zárt ajtó mögött böjtös étel nagyhéten a sertéskaraj. Csizmaszárban miskároló, hattyút nyúzni, herélni zebrát, alkalmatos, ha éle jó, s vaddisznótorban holmi zsebrák lágyékába is szúrható. Gyümölcsünk más fáján terem, más földjén érik a vetésünk, s igazabb a töredelem, ha előbb szűzlányt csöcsörészünk. De ne szólj szám, nem fáj fejem.