Bordaműtét
Gonosz fogókkal hét bordám kitörték, |
hallottam megreccsenni csontomat. |
Holtsárga fényt szitáltak szét a körték, |
a műtőasztal szállt, mint a vonat. |
|
A morfium elringatott, hideg |
mámorba, jégfalú mélységbe estem, |
és olykor egy-egy átvágott ideg, |
mint villanyáram, rázkódtatta testem. |
|
Ha akkor láttad volna azt a tálat, |
melybe vérem folyt! Micsoda utálat: |
csupa húscafat, genny és csontdarabka. |
|
Ha láttad volna azt, mit én se láttam, |
válltól lapockán túl feltárva hátam, |
megszántál volna tán egy pillanatra. |
|
|
|