A lezuhant Griffmadár
Éposz-töredék egy halott öregasszonyról
mint egy lezuhant Griffmadár, |
havas sziklabérc-taréjra, |
zuhant Griffmadár nyílt szemmel, |
világ-szárnyú csoda-madár, |
mint jeges szikla-fogakon |
fekszik kőbe-tört magánya, |
mint egy lezuhant Griffmadár, |
két szeme két holdról nézett |
tollai, mint világ-boglya |
tollai közt holdak, napok, |
két lába a hegyről völgybe |
földbe-fúrt nem-foszló villám, |
körmei, mint vascsőr-horgok |
Zeusz szigonya vasvillán, |
két lába megfagyott villám, |
nyeles arany-szempillája, |
lándzsatollas pillaszőrök |
földig-cikkázó rojtfüggöny |
zöld habból aranyláz-karmok |
nem-fosztó földbe-növése, |
mint egy lezuhant Griffmadár, |
mindig-hajló ifjú asszony, |
az a hangyaboly-hajú szép, |
bozsgó kitinsisak-boglyás, |
most nagy sárga koporsóban, |
az a csontos öregasszony, |
mindig-szegény öregasszony, |
hosszú száraz öregasszony, |
nagycsontú mosónő-mosoly, |
kopott szűk barhet-ruhában, |
virágmintás barna tájban, |
feküdt üvegtok-magányban, |
mint lázmérőben higanyszál, |
fésűben kihúzott hajszál, |
szaru-fogak közt ősz hajszál, |
csönd-fogsorra ragadt ezüst, |
köd-hegyvonulat, fagyott füst, |
rózsakopasz fején hó-konty: |
feküdt: rozsdás kulcs a zárban, |
bohóc-rongybaba bazárban, |
átlátszó műanyag-zsákban: |
angyal-álca selyembábban, |
s az orrlikak árny-salakja, |
mint két lila vatta-dugó, |
mint árnycsipke-mély néma kút |
hold-rajz kerti éjszakában, |
varangypislogás csillagtér, |
száraz-szálka páfrányerdő |
viaszmárvány kürtragályban, |
két porcelán-trombitában, |
csiga-hagyott csigaházban |
beköltözött lilapetty rák: |
csupa íz, cső, szemnyél-bajusz, |
egymásba-tolt lemezgörbék |
bajszos csévéje zománcból: |
s úgy állt ki a felső fogsor |
kerítéskör holdrománcból, |
toll-ívét haragból vésve, |
a csonttaréj rothadt félhold, |
alsó állkapcsa nyakgödrig |
kőfészek halál-selyemből, |
mint egy tátott-szájú kobra |
lándzsahegyes teknő-fodra, |
nyitott, mély gyűlölet-kanál, |
görbe asszír kúpfürt szakáll: |
asszonykirály férfiszakáll |
szőrtekercs-tülök egyszarvú: |
homlok helyett a nyaktőből |
meredő gigász csonttövis, |
aszalt porzókkal, bibével, |
páncélvér szirom-ejtéssel, |
alsó állkapcsa tukáncsőr, |
vízbe-süllyedt szarucsónak, |
tekerccsel-zárt hegedűnyak, |
s a forgácsbojtrózsa végén |
a sziklaszilánk-rács fogak, |
mint rózsaszár csontuszonya, |
csont-kúphorgok rózsaszára, |
mint egy hosszú lókoponya |
alsó állkapcsa, mint ló-vak |
torkából kinőtt gereblye, |
szaru-papírhajtás csónak, |
a rászögezett jobb-kézzel, |
hullamárvány-fonat karral, |
a gyík-gyöngypikkely körmökkel, |
pikkely-tátika halál-csap, |
könyöktől kar sárga kézzel, |
s fölhoronyzó jáspis-ujjak |
alsó állkapcsa hörgés-fok, |
mint nyelv alól kinőtt potroh: |
hosszú, hengeres, szelvényes |
mint egy jáspis-violinkulcs, |
libatalp-nyom hó-tányéron, |
márványkanál, horgony, horog, |
nyitott zsírpát-kancsófödő, |
hosszú, hegyes, vízjeles, rab |
tenyér-könyörgés, de ajak, |
koldus-kérés állkapocs-kéz, |
mint kékpettyes ugró szöcske: |
lábszár-lombfűrész, drót-talpak, |
térdbütykök, combsonka-zománc, |
száll, de földvonzáshoz kötve, |
nyál-lobogás gyémánt-halál, |
mégis merev tűz-tokban áll, |
s benne a tőr az őszi kék, |
s cirpelő csönd, mint őszikék, |
alsó állkapcsa csönd-nehéz |
nyitott tenyérrel ég felé |
könyökcsonttól ujjhegyekig |
hullafoltos karcsú csont-kar, |
mint a térdbütyöknél letört |
rózsapettyes zöld sáskaláb |
a drótcsipke-csillagokkal, |
az ízelt réz-bálvány talppal, |
a gégéből síkban, hosszan |
tárt tenyérrel, fog-ujjakkal |
az űr-súly alsó állkapocs: |
jaj-mérleg, vicsorgás-mérleg, |
hörgés-mérleg hosszú-csőrű |
aszalt csöndből, bűz-keményből, |
a ganéjdombos csontszekér |
mint a felhők, s csak a kékség, |
a dög-vijjogás halottban, |
s a nyelven, mint olvadt viasz |
csillogás-tó, fényüveg-tó, |
s abban egy kis aranyhintó, |
mint tójégbe fagyott nagy pók, |
s a pókfejen csiszolt rügyek, |
mint lábujjon a tyúkszemek: |
látólencsés gyémánt-tüzek, |
hántolt rizsszemből fény-gombok, |
mint jégből-szőtt tündérkastély, |
aranykerekű kristály-vár: |
fénylécekből, fényüvegből |
fénybarokk halotti hintó, |
s a kis fénylovak kifogva, |
némaság-füst fénysörényük, |
álltak némán, mint a csillag |
templom-béna bordás űrben, |
s gyertyalángban szikrázó hab, |
űrt-harapó cseppkőbarlang, |
s ölni-nyitott krokodilszáj |
bőrdobba nyomott bűz-harang, |
bár a nyelv torokba süllyedt, |
mint csigaszem lepényfejbe, |
csak ráncgyűrű fejkút látszik, |
hús-cérnagomb süppedt hóban, |
higanyfeszes ragyogás-zöld, |
kék, zöld, lila, vörös, piros, |
s fenék-tenyészet a tóban: |
szerkezetek gyöngy-ág halma, |
akár jeges zilált szalma, |
kristály-ribizli, gyöngy-alma |
alázat-szirt szita-szégyen |
mint nádgyökér-gubanc tóban, |
s a gyökér-rések közt kristály |
rombusz, háromszög tükör-nyál, |
csillogás-tű, ragyogás-szög, |
mint óriás asszony-bohóc: |
sárga, piros, kék, fekete, |
lila, ezüst, arany; vörös |
pettyek, pontok, foltok, csíkok, |
vonalhálók, sziget-nyájak, |
vastag-festék ecsethúzás, |
spahtlival kent kaszabolás, |
Kokoschka lenyúzott úszás, |
Ensor rücskös, merült, kása |
Pollock-csorgatás hínárkép, |
mint a színes világtérkép, |
festék-avarból az arc-domb, |
grízes iszonyból a homlok, |
fekszik a nagy koporsóban, |
mint nagy sárga papírszobor, |
mint a tómenti zöld réten |
mint a második szüzesség, |
mint az evilág-veszteség, |
mint a túlvilág-nyereség, |
zöld szár, zöld tűk, kalász-halak, |
gólyahír, kankalin, kákics, |
amin szöcske ül, kék lepke, |
fénytörésből gyűjtött száraz |
gyémántvesszős herezacskó, |
lábszárán, vastag csontjain, |
bordás, barna flórharisnya: |
hangyalánc spirálharisnya, |
hangyafonat drótharisnya, |
nyüzsgésköd kitinharisnya, |
hangyakürt selyemharisnya, |
combtő-bundáig drótcsizma, |
rozsdás drótháló-harisnya, |
nemi szőrig kancsó-csizma, |
hangyákból horgolt harisnya, |
merev harisnya mozgásból, |
nyüzsgés-csizma kitin-lázból, |
hangyabolyba süllyedt hasig, |
a szőrfüstbe fúlt köldökig, |
s őrült, izgatott, drótszáraz, |
bundás, vad hangyatolongás, |
vastag-szőr hangya-tódulás |
lábfején, lábszáron, combon, |
mint szőrpajzs szeméremdombon, |
hangyalánc-cső drótharisnya |
szorgalom-nyüzsgés cső-bunda |
combon, lábszáron, a térden, |
körmökön, bokákon, talpon. |
mint sárga sárkánygyík-csontváz, |
mint jéghegyben mamut-nőstény, |
hanyattfekvő zebranőstény |
mint elzuhant nőstényzsiráf: |
torony-nyakú, torony-lábú, |
hullafolt-mozaik asszony, |
koporsóban delfin-vigyor, |
fekszik rothadásba zárva, |
két szeme két bundás darázs |
szemhéj-szirmok közé fagyva, |
kihűlt, mégis véres parázs, |
kisziszegve levél-fejjel, |
pupillákban nyitott szájjal, |
gálickő-rügy gálic-ággal, |
szemek, nyitott kék esernyők: |
hajdan karcsú ifjú asszony, |
szarvas-anya léptű asszony, |
mufflon-nő járású asszony |
hosszú deszka-koporsóban, |
átlátszó, keskeny, hólyagos |
mint borostyánba lódarázs: |
sárgafoltos, aranypettyes, |
aranycsontváz potrohküllős, |
májfolt-szív arcú kitin-réz, |
akinek szeme két varangy, |
zöldfoltos, tüzeshasú csönd, |
lángcsipkés nyirkos pislogás, |
rücskös, izzadt, vizelet-fény |
a rügy-domb apró varangy-férj |
két fakéreg-ág szűk karral, |
enyvpálcika-csillag kézzel, |
picinyke bőr-láng tenyérrel, |
a nemzéstől dermedt hasat, |
mint óriás csírás krumplit, |
zöld csírarügyes burgonyát, |
s a csírák viasz-kúp zöldből, |
az asszony jáspis-rét szögből, |
fúrva, mint dagasztó asszony |
ujjhegyei nyers tésztába, |
a fej a fejen, kúp a kúpon, |
mint mohos sziklák hegy-úton, |
a pillás nyílt szemhéj-csésze |
mint párzó varangyok néma |
nyálköpés-púphalmaz fénye, |
s mocsaras kút a combköz-zsák, |
mint összeragadt szempillák: |
csipás, csiparög-csücskös éj, |
mint összeragadt szemhéjak |
az enyv-páfrány sarlós comb-mély, |
mocsaras kút combja, szája, |
a besüllyedt száradásban, |
az összevarrt rothadásban, |
halál-meddő pokol-táj az, |
piros láng-kendő a sáron. |
aki mikor krumplit kapált, |
s a napon pihenni fölállt, |
volt, áttört sejtes ragyogás, |
a szülésre gyűlt karcsúság, |
görbült széles görbe lábbal |
állt, mint földbe visszanőtt ág, |
mintha egy dongátlan hordó |
égből hordó felhő-szélben, |
mint egy rombusz-vonalábra, |
combok és lábszárak között |
mint az elmúlás kristálya, |
úgy imbolygott, úgy tántorgott |
mintha föld-érő szög-csúcsán |
tátongó rombusz-csönd járna, |
a pörgés-fék lassulásban: |
billeg jobbra, billeg balra |
a fémforgás csiga-gyászban, |
amíg eldől s tűje, tornya, |
a színes csigaház-fejgömb, |
az üres, hólyagbordás szép |
dülten ül, mint könyöklő csönd, |
görbe lábai, mint zöldzsák |
mint hódombba fúlt bokor-ág, |
mint az elnyomott szabadság, |
szőr-tüskésen, csipke-kopasz |
gally-hímzés kis legyezőkkel, |
mint egy íj, húros fa-hullám |
s galagonya, som, vadrózsa, |
kökény, bodzabokor, kalász: |
szarvas s őz-szemű erdőben, |
amik, mint a csönd csöppjei |
fürtösen a fagyott függés |
függönyein csüngnek barnán, |
s ez a szemekkel átszőtt csönd |
s madárlábtól rúgott hópor |
olvad szikrázva súlyukon, |
tátott pikkelyes vigyázzban, |
mint kobra-test üvegházban, |
feküdt mint nagy viharfelhő |
zöld sörények, kék taréjok |
aranyfodor, rézdrótszobor, |
márványszalagokból lepel, |
potrohszelvény-nyiladozás: |
mint gigászi aranydarázs, |
fény-erek, fény-deszkák lassú |
fénymárvány hímzett szemfödők |
s a fény szivárványtörésben, |
mint nagy zöld légy zöld szemében, |
a zöldkristály gömbkaktuszban |
szivárványhíd zöld rúdcsokor, |
szem-ezerré nőtt vödörben, |
a szem domború hólyag-domb |
csillogás, parázs, dérszőr-gomb, |
hólyag-izzás félgömb-rácsa, |
pontok sejthalmaz-tömege: |
mint zsákcsésze szitaselyem, |
s a fényszüret közöny-mélyben |
az egymásra tódult gombák |
szivárványos fénytörésben |
abból ami fény maradt még |
mintha bivalyhátak mögött |
rózsakoszorúból láng-tűk. |
száll majd üvöltés-szűrő kard, |
némán, mint aki csak boldog, |
mint holdon nőtt gyermekfogsor, |
mint holdsziklán fénygomba-fog |
s csontvázáig ott lesz otthon |
csípője két oldalán lent, |
mint zúzmarás téli gallyak, |
körömhéjú szem-nyelekkel, |
csáp-bajusszal, szelvénytokkal, |
nagy körmei, mint sascsőrök, |
zöld levelek márvány-ágon, |
hosszú, horgas zölden ömlött |
csuklók, csapok kitin-részeg |
karmos, pihés drót-állványa, |
megfagyott sramli-zenészek. |
bomlás-kürt a kerti hóban, |
tüskés csontváz-kehely télben, |
az a rég-volt ifjú asszony, |
most mint letört szarvasagancs, |
rothadássá alvadt parancs, |
az az asszonyi láng-torony |
zsiráf-léptű nösténycsillag, |
szorongás-fürt szövedéke, |
úgy csapta az udvar-fűre, |
mint egy síró krumplis-zsákot, |
üres szaggá fogyott zsákot, |
mert szegény volt, hisz szegény volt, |
a zöldgyepes, a zöldmohás, |
keskeny zöld csákótetője, |
mint korhadt koporsófödő, |
rozsdás abroncsú: luk és seb, |
herpeszes ajkú, rohadt, vak |
lánca Prometheusz-bilincs, |
varrat-vedlés rozsdás kilincs, |
s a húspikkely kövirózsák, |
meredtek páfrányok között, |
mint hosszú sárkánygyík-nyakak, |
sárkánygyík-csecsemő nyakak, |
zárt pikkelyszivekből csészék, |
s a csészékben lisztpor-szemek: |
zöld porcelán-csészékben liszt, |
s azokban föltört tojások |
s a zöldcsipke rózsatornyok |
akár a nyeles légyszemek: |
zölden, rács-osztottan égtek |
pislogástalan fénygőzben, |
ült a férfi fölgyűrt ujjú, |
nyakkendőtlen fehér ingben, |
arca mintha szőrpajzs volna, |
barnavörös füstszőr álarc, |
mint bundás darázs potroha: |
éhség, bűntudat, szemérem, |
s mindenféle élet-dolgok, |
s mindenféle halál-dolgok |
mint elhagyott síron a gaz: |
lógtak, mint körmös gereblyék, |
nagy szívében oldott festék, |
piktortégla, kettős létra, |
mintha szíve szöcske volna, |
piros szöcske, ugrásra-kész |
rács-szemű levegő-fűrész, |
gyomrában az éhség-kobra, |
torkában sas-szörnyű sóhaj, |
árnyékával olyan volt, mint |
csontos, sovány ló a tóban, |
Fénye árnyék, árnyéka fény. |
a nagyteknő mellett állva |
amely mint kőfalnak döntött |
vaslap-tetős vályogsátor, |
zöld deszka-ajtós sár-sátor, |
mint kis gyöngy-gyík pupillája: |
üvegtőr a zöld gyöngyszövet |
fejkúp szemhéjas szemében, |
zöld ribizli-szem tüzében, |
szilárd látás-gömb vizében, |
az az ifjú zsiráfasszony, |
az a karcsú titán-asszony |
síkos hablucskában állva, |
ruhát görnyedten sikálva, |
mint letört zöld palack-nyakon, |
azon a kis gyík-pupillán, |
amely mint csöpp szárazvillám, |
mint kútvízbe esett félhold, |
álltak az apró gyíkszemben: |
szemér-hajszál-lomb hullások, |
szappan-nyálkás jég-szigoron |
mint űrbe öltözött fénycsomók, |
munkájuk a bérmosás volt, |
a bért kettejük közt osztva, |
álltak az apró gyíkszemben, |
mint a gond a türelemben, |
mint a vágy komoly selyemben, |
rézfúvós farsangi bálban, |
szűk barna barhet-ruhában, |
köldökig-nyitott alkonyban |
a szappanosvíz-takonyban, |
a cipőtlen szegénységben, |
asszonnyá lett tündérlányok, |
s a négy láb ott lent a végzet, |
mint narancs-poliptenyészet, |
bütyökcsomó láb-nagyujjak, |
tyúkszem-gombos láb-kisujjak, |
csigatest-alja nyálas vak |
rózsasárga fagy-láng talpak, |
térdcsontjukon a hab-kása |
pezsgő szikrás fürt-omlása, |
akár a szüret gyűrt habból, |
szétpattant buborékokból, |
szivárványfüst-habgolyókból, |
s gyöngyházgombos lábujjakra |
csurgott a folyékony szikra, |
az a tündér-csontos asszony |
a nagyteknő mellett állva: |
akinek négy gyereke volt, |
s volt vagy ötven kürete is: |
méhbe-dugott kénes zacskó |
anyámmal mosott tíz évig: |
magas-szárú nagy cipőben: |
mint csonthéjkör gyík-orrlikak: |
zöld gyöngyszövet-zsák likai: |
mint narancsbőrrel beszegett |
cinkék, rigók, seregélyek, |
őszapók, sármányok, varjak |
tökmag-héjhát sárga csőrön, |
mostak, sikáltak görnyedten |
lomb-patkós denevérfejben, |
s abból nőttek a láb-nagyujj |
enyv-pupillás csontbütykei, |
mint fakéreg-résből gombák, |
a kemény fájdalom-csecsek, |
a torzult láb kín-rügyei, |
felhők, gőz-toll, gyűrött víz-láng, |
ez a tündérzsiráf-asszony |
táncolva, mint csillagkása |
egymással nősember-bálban, |
ahogy szokták az asszonyok: |
a két nő egymással forog, |
tipeg, hopszasszázik, ugrál, |
nősember-bál mindenségben, |
iker-csillag láng-testvérek, |
fújtak, lihegtek, ragyogtak, |
izzadt háttal toporogtak, |
s négy kéz öklözte és gyúrta, |
mint kenyeret dagasztotta |
fektetett sárga teknőben, |
amely mint koporsó-állvány: |
fekvő sárga nagy koporsó, |
s a kitinsisak tücsökfej, |
s a lakk-uborka tücsökfar |
felül villás, alul villás, |
négy kéz gyúrta, dagasztotta |
hogy hólyagzott, buborékzott |
a fán a gyűrt, síkos vászon, |
azután egymással szemközt |
külön-külön láb-terpeszben: |
s két kézzel csavarni kezdték: |
egyik jobbra, másik balra |
könny-hullató mese-törzzsé, |
szemközt asszony széles kézzel, |
széthúzta a mosott ruhát: |
Szeráfok a menny kapuját, |
s rázta, lobogtatta, húzta, |
horpadt síkká cibálgatta, |
s gőzölögtek, mint szél-korlát |
párologtak, mint a hajnal |
az átlátszó gríz-ponthalmaz |
a kristály-szív görbületen, |
hogy emlőjük már összeért: |
a gyík-pupillás bimbókkal: |
négyzet-csomaggá formálták, |
s a nagyfüles, barna száras |
nagy ruháskosárba dobták, |
a kezük szoknyába törölve |
fénylett, mint zsíros papiros, |
mint véres drótháló-kesztyű: |
rózsapiros drótsejtkesztyű, |
vérszivacsos henteskesztyű, |
húsbontáskor a drótkesztyű, |
s virágzottak a nagy kezek, |
kezek, mint vízmély-tenyészet |
s a körömszélekből vér folyt, |
mint kisgyerek orrlikából |
s ököllel dörzsölték, le mint |
fénycsók barna darázs-szemről: |
szelid-láz verejték-porát, |
csillám-szitáját nevetve. |
|
szürke négyzetlap-tutajra, |
nyaldosott, falt, zölden rágott, |
kőrisbogár zöld koporsók: |
s kamilla-hab fehér tajték |
ömlött, mászott, erjedt, dülledt |
fehérből hímzett uszonnyal |
lobbant, állt, bizsergett némán, |
felhősen a növény-vízben, |
s az asszonyok talpa, lába |
mint tojás madárfészekben: |
zöld-pettyes, barnapont-szeplős, |
ültek, mint egy hullaházban, |
s rajtuk az árnyék-terítő: |
fekete szilánkok sík, gyűrt |
halmaza a rezgő árny-fürt, |
s a rombusz-rések közt fény-pont, |
aranyszeplő, fűrészvonal, |
fénytűzből gyökérkötések, |
mint az arany fogtömések, |
csönd aranyhúr merülések, |
s a szederfán fehér-hernyók |
a szemölcs-hurka gyümölcsök, |
mint zöld hálógömbön függő |
fehérgríz uborkák, hurkák, |
mint fölakasztott csecsemők |
sárkány kopoltyúsan szétnyílt |
száraz gégepikkelye közt, |
két combja villásan szétnyílt, |
mint szöcske hónalj-állványa, |
mint sáska potroh-állványa, |
akár szalmacső-fűrészbak, |
ugróvillás szalma-nőstény, |
s vérpont a comb-belső pöttye, |
két combja villásan szétnyílt, |
s szoknyája, mint barhet-ernyő |
combokra feszülve kinyílt: |
s két combja, térde a küllő, |
térdből függő nyél lábszára |
meredeken állt a zöldben, |
collstok egyenes lap-szára |
vonal-létra vércsontvázzal. |
ültek árnycsipkébe rejtve, |
mint a halottak és szótlan |
ültek a rezgés-fátyolban: |
a szemfödő-csipkelombban, |
mint két mítoszi nagy gyermek, |
földre ejtett játék közben, |
s darázsfolt égitest-tűzben |
az egész kozmosz-tenyészet, |
s arcuk attól olyan láng-vak, |
mint űrre-nyitott éj-ablak, |
s nyakuk attól olyan fényes, |
recerajz-hullám hímzéses, |
mintha olvadt viasz-tálba |
s ujjad hegyén dermedt sisak, |
viaszhártya pórus-gyűszű, |
s ujjaik közt a mindenség, |
mint pihegömb-gyermekláncfű: |
csillaggömbvégtelen varázs, |
mert kezükben az a virág: |
az ujjak közt tartott világ, |
s a mindenség tejes szára |
bugyog, tört szár-karimája, |
s tenyerükben fehér lepény |
a tócsa-dermedt pépes fény, |
s alatta, mint a jég alatt |
nádgyökerek, fűszál-kalap |
rózsaszín rombuszok, gallyak, |
négyszögek, vázrész-futások, |
ült a két asszony a nyárban |
mint pingvinek jégszigeten: |
az egyik virágszobor-szép |
zártan, mint egy keskeny kis szék: |
négyszögletes árvasággal, |
szoknyája két combja közé |
gyűrve mintás vászon-puttony, |
ugróvillás-szétnyitottan, |
mint kalászon szalmaszöcske |
a zöldringás árny-kalászon, |
nyitva, mint őskori barlang, |
szétnyílva, mint öt szirmával |
s barhet-ruhája combjain, |
hímzett bársonyház-baldachin |
s barna barhet-ernyő ott fent, |
s a lábak a fűben ott lent |
fönt ruhából nyitott ernyő, |
mint erdő fölött hab-hajó, |
tajték-bivaly viharfelhő, |
s bent kék barlang-árnyderengés, |
s abban titok-máglya őskor, |
erjedt csöndből halál-hárfa, |
rózsakert egy Kérub-szájban, |
sárkányszív körül száraz lomb, |
csonttalan narancspolipok |
nyüzsgés-nyája a sötétben: |
csillogáscsönd-örvényében, |
füstözönbe göngyölt ragadt |
kristályvár pipacssziromból, |
izzásköd földrész-alkonyból, |
bokrokba fúlt barlangnyílás, |
száraz szénából szőtt tojás, |
szénatojás potroh-szarva, |
s alatta a piros szirmok, |
mint rúzsos száj, vörös pernye, |
s nem tudtam mit akkor láttam, |
mint vér-ágat látomásban, |
menny-kaput a túlvilágban: |
hogy mi az a barna kazal, |
s a piros gyík a szőr-zsákban, |
hogy mi az a barna púp benn |
a szétnyílt combok tövében, |
az árnyék-háromszög kékben, |
mint nagy lila tengeri sün, |
vércirmos, tüdőtest-pettyes |
szirmok kelyhes tágulása, |
mohakagyló barlangszájban, |
hosszan ásító piros gyík: |
skarlát-bordás szájpadlással, |
mandrillhím-arc füst-keretben: |
bordás ezüst-álarc estben, |
rézfüst orangután-mosoly, |
a szőrhínár kehely mélyén |
olyan vörös, hogy szinte kék, |
mint égő templomban szentkép, |
füst-boglyában Szűzmária, |
tűzben-hímzett templom-zászló, |
templom barna ásvány-hideg |
három-ág lánckúp csúcs-alján |
kék-eres sárga lángszarva: |
nádfödél-szempillás házban |
összeragadt pipacs-szirmok |
foglya: kék nyeles-szemű légy, |
föltépve szilánk-nyitottan |
bogolyapúp barna kazalban: |
vörös szárnyakkal lélegző |
lepkerab lézer-szemekkel: |
infravörös szem-rózsákkal, |
parázsrosta pontrács-púppal |
bundás lepke-éjszakánkban, |
parázs-vérpont tántorgású |
éji vadász bársonygöngyből, |
hajszálgyökér-barlangcsöndben |
alvadtvér-szárnyú bőrzacskó |
piros kagylóhéj-fülekkel, |
barna venyigedomb-szívben |
lángszivárvány hőszegéllyel, |
sárga lánglevél hő-széllel, |
lángpára tű-toll keretben, |
akár egy izzó lepke-szem, |
parázs-tócsa lepke-éjben, |
mint tengerhínár rács-foglya |
piros kékpetty pillangóhal, |
albínó gyík rózsaszirmon, |
erdő-árny süllyedt ölében, |
rezgés-szítta hömpölyében, |
csigahéj-tekercs farokkal, |
kocsonyaszarv-koszorúval, |
dülledve tüskés pocakkal, |
moszatlombok, hínár-ágak, |
rongylevelek, növényhajak |
rabja, vérből szőtt kérdőjel, |
piros pamut-ostya kód-jel, |
bordás szemű piros légyfej: |
mohafátyol dzsungel-ágon, |
mint egy nagy madárfészekben, |
barlangszájból vérparázsló |
tűz az ősember-barlangban, |
vörösmáglya kobra-csokor: |
húslevél-fejből vér-korbács, |
medveszájból kilógó nyelv, |
véres szarvasfej gally-dombon, |
levágott szarvasfej, nyitott |
szemhéjak közt vérhólyag-szem, |
nád-címerek csönd-üstjében, |
ötszirmú virágüst-csillag, |
nem tudtam, hogy mi az a láng, |
csápbojt-fejkút virágállat, |
tüskekoszorús vér-gyomor, |
állat-rabló pipacs-szobor, |
vért izzadó piros naptár, |
mint vérző, kifüstölt kaptár, |
bozót tövén piros sólyom, |
alvadtvér-sas szivacs-álom, |
piros zománcból puha lomb, |
négy piros szem-szarv gombával |
szirom-örvény, lebeny-ajkak, |
örvény-szív vörös forgása, |
szájkoszorús sisak-fejjel: |
szájcsőr körül apró kezek |
hátán piros hattyúszárnnyal, |
szelvénycsíkos keskeny lángrés: |
piros zománc-cséve hasrész, |
Krisztus-sebbe dugott rózsa, |
rózsa, rózsa, vörös rózsa, |
Krisztus vérző balszemének |
fullánk-tüze a keresztfán, |
csöndbe-ágyazott cselekvés, |
zománc-mellkasára hajtott |
tűhal-karjai közt tűzvész, |
tűzfüggésből vörösbársony |
puha mellény, szirom-zuhant |
örvény-függöny, vériszap-láz, |
Jézus-mellkas jobboldalán |
lándzsa-szúrás vörös sebe, |
véres Jézus csütörtök-arc |
olajfák között vörös hold, |
s vért-izzadó arccsont, homlok, |
szemhéj, halántékok, szemek, |
s fáj a rózsa, rózsakert fáj, |
s az arc, mint a rózsa rezeg, |
mert a rózsa rózsát zokog, |
rózsa, rózsa, vörös rózsa: |
vérkút titkos mag-erekből: |
rózsakert szőrrost-özönben, |
füstgomoly mély üdvösségben, |
titok-virágzás kinyílt fény |
a combtő-köz asszony-éjben, |
mint halál a szenvedélyben. |
|
Nem tudtam, hogy mit is láttam: |
hínárdombba bújt csiklóval, |
amely mint piros csikóhal, |
a mély mint fölfordúlt csiga |
habos talppal fodrozódva, |
hullámzó redőláng-márvány, |
szem-bimbóként ingadozva, |
s fölötte a kis vörösbegy, |
mint egy lila kinyujtott nyelv, |
duzzadt pióca, rózsarügy, |
hústövis, piros tyúktaréj, |
tűz-eres hosszú gyufaláng, |
félgörbe lila kakasnyelv, |
duzzadt kék szeder árny-éjben, |
mirigy-ág a szenvedésben. |
|
Nem tudtam, hogy mit is láttam: |
vörös holdat sötét kútban, |
túlvilág-tűzangyal-arcot: |
kopoltyú-páfrány mozgását: |
ahogy lágyan ringva-lengve |
bokron rózsapetty kék sáskát, |
szívrengést nyitott mellkasban: |
véres, eres izzás-harcban. |
Hogy ott bent a szőrgomolyban |
„odabent a mély vadonban” |
piros csillag szirom-lázban. |
Hogy a gyapjúszőr-bozontban |
bagoly néz éjszaka-gondban, |
villám nádfödeles házban. |
zöld szagában, mint a hernyó, |
mint meztelen foltos hernyó, |
cickfarkos udvar-lepedőn, |
zsongás-csöndjében négykézláb, |
pince, mint zöldpikkely-sárkány, |
szilánk-küllő páfrány őskor, |
ültem a habos zöld fűben, |
lángtócsába, zöld kevélybe, |
árnycsipke hullámcsöndjében, |
mint a láng a szenvedélyben, |
mint citromkristály-csikóhal |
hínárlomb-üvegszekrényben, |
lábam közt aranycsikóval, |
ködfénykristály-halcsikóval, |
hiszen nyár volt, fülledt sárga |
mint a vér a szívedényben, |
s mint újszülött mézszínű légy, |
picinyke-hím borostyánlégy, |
száraz mézgából, gyantából |
szerkesztett légy, puhapáncél |
ragacsával, szárnylapjával, |
dülledt vérnarancs-szemekkel, |
elvarázsolt származással, |
hús-vágy zománc-csücsörítve |
szakálltalan gyermek-mosoly |
szívó-szakáll gége-lábbal, |
nyálbő varázslat-pumpával: |
asszonylábak csillám-porát, |
mint csillagfényből szőtt csizmát, |
s nem tudtam, hogy mi az a táj |
piros korall-ág az árnyban, |
az a combtövek szája láng, |
nem tudtam, hogy mi ég ottan |
a barnaszőr füst-dagadtban, |
s fönt az égen hömpölygő sok |
lila, narancs titán-ökrök, |
s bőgtek, tülköltek a fodrok, |
villám-repedés rojt-kendő, |
ér-arany recsegés-függöny, |
s én mint a közöny virága: |
a cellásan osztott légyszem: |
sejtes rács-gömb dülledéssel |
látásgörbe tér-osztással, |
mint aki nem tud mit tenni |
örvénylő szárnyas testekkel, |
tűziszap láp-lángolással, |
hisz nem tud törődni mással, |
csak mászás-hű önmagával, |
nem tudja, hisz nem is érti, |
hogy mit jelent halni, élni, |
mért a nő s miért a férfi, |
hogy odabent az árny-mélyben |
az a hajnaltűzből vércsík, |
fodros, puha vértrombita, |
nyíló-csukódó mirigykürt: |
bűnből, kéjből, szenvedélyből, |
halál-testű szenvedésből, |
megváltást-váró szeszélyből, |
hullamosó vak veszélyből, |
gyász-születés vörös kútból, |
tűz-torlódás hab-viszálya, |
robbanás-fény szánalom-láz, |
mint szúrótűs vörös darázs, |
mágneses szivattyú-örvény, |
törvény-előtti ős-törvény, |
hogy ott a barhet-barlangban |
együtt pálma, virág, kígyó, |
tigris, elefánt, őz, zsiráf, |
galamb, fűz, szelíd keselyű, |
hatalmas kék angyalszárnyak |
alatt komoly derengésben, |
kék a zöldben, zöld a kékben, |
mező, dombtáj, hóbérc-orom, |
s az őzszemek mélyén korom, |
fényliszt, aranypor, alvadt köd, |
s az emlős-szemekben gyáva, |
hintázó márvány-sakktábla, |
s azokon tűhegynyi részeg |
angyalcsordák heverésznek, |
mint hajón a tengerészek, |
mint zöld döglégy-potrohokból |
s vér zuhog az angyalszárnyból, |
amely sír, nyikorog, zokog, |
forog, mint szélmalomkerék, |
mint szíven-szúrt szőke disznó |
torkából a bársony-láng vér, |
s nem tudtam hogy együtt ott van |
a nekem ködláng-titokban: |
kezdet és vég, vég és kezdet: |
a mulandóság-szerkesztett, |
bársony-mámor rózsakertje, |
|
Zeusz-szemből aranyszigony |
szúrt a vén fa zöld fejébe, |
mintha gigász zöld hab-darázs |
fullánkja döf sárkányhátba, |
gyíksárkány pikkelydombjába: |
s kettéhasadt a szederfa, |
a lomb-varánusz csontvázig |
szakadt szét s eldőlt zokogva, |
szétnyílt két féloldalával, |
mint kinyitott kőlegyező, |
ömlött, mintha epét hányna, |
mintegy kettévágott zöld szív |
a zöld lombfélgömb-szív jobbra, |
a zöld lombfélgömb-szív balra, |
ült a két lombfél a földön, |
mint két tonnás öreg varangy, |
bőre levélnyüzsgés tájból, |
lomb-hasában víz-ág erek, |
gally-kúszadék háromszögek, |
szúrt a mítosz-isten öreg |
zöld szemével, mint zöld darázs |
mintha disznót ölnek késsel: |
s döfése asszonytest-sikoly, |
mint csatakos méhkaparás: |
a hab-menny tág halál-szüret, |
zöld test-kútban villám-küret, |
s a víztollas tyúkok, kacsák |
s visított a sovány disznó, |
mintegy szaros hús-dinamó, |
s a kakas kék zománc-zászló, |
vesztes zászló csata-habban, |
s a csigák házukba bújva, |
vakon, mint a becsukott szem, |
szemhéjjal vakká fedetten, |
mészkürt-tekercsbe húzódva, |
mint szájban nyál habja, fodra |
ragadtak csonthéj-koponyák |
hevertek kő-gomb fehéren, |
mint gyűrűkör néma pénzek |
gyűrt-sima tengerfenéken, |
s izzott a test-agyvelő benn |
dagadtan a kürt-csövekben, |
testhab-csillogású pénzzel, |
mint üveghártya ablakkal, |
s a keskeny kőrisbogarak, |
mint ág-inyen kinőtt fogak, |
kígyópupillák víz-szitán, |
s vörös haja nőtt a földnek |
a húscsőrű, pontcsőr-seggű |
hegyes piros hús-hajszálak, |
lencsenagy sár-krátereket |
túrva föl húscsőr-fejükkel, |
rózsaszín gyűrűsor-csöccsel, |
sárra szőtt vastag pókhálót |
bordavályús kúszás-csöndből, |
s vörös haja lett a sárnak |
kelyhük, mint az akasztottak |
feje lógott szárnyak-törve, |
petrezselyem-csipkeernyő, |
zacskócsillaga kert-sárba |
hegyes hólyag sziromcsöcsük |
széttaposott ajkak, szemek, |
csőr-orrhegyek, cafat-fülek: |
péppé vert szelíd rémület, |
mint rossz szívből a rossz szándék, |
füvön hempergett a felhő, |
égből ledagadt birkanyáj, |
tajték zöld tajtékkal bagzott, |
zölden zizegve torlódott, |
áradt, mint a sáskajárás, |
kaszált, zabált, rágott, szökkent, |
csipkés tornyokkal harákolt, |
zörgött a zöld kitinzománc: |
hártyából szőtt halálszőnyeg, |
pezsgett egymásba habarva, |
püffedt, émelygett hadarva |
egymást a mélybe zavarva, |
mint fehér szakállt cibálva, |
sziszegés jajjal vitázott, |
szuszogás zörgésben ázott, |
milliárd göndörhab bárány |
orrlika, szeme, kék körme |
hab-szigetté gyúrva, gyömve, |
uszony, mint a habok szárnya, |
mint lavinába vert cövek, |
hab-sün, jáspis fenyő-avar |
lepény-szuszogás az udvar, |
áttetsző, árny-kehely szemű |
szúnyoglárvák horog-rácsa, |
tajtéktűz-koronás fejjel, |
mintha tej forr hab-delejjel, |
mintha menny-nagy légy görbére |
s szétdurrantak, mint az átok |
a viaszgyöngy szűz tojások, |
az egymásra boglyásan nőtt |
átlátszó nagy hártyacsöppek, |
vízhártya-félgömb keresztek, |
vízrácsból halál-parázsra, |
s dübörgött le a víz-folyam, |
mint angyalok kinyílt-szárnya |
egymás örvényét halászva, |
mint csatázó angyalok vad |
szárny-kavargás örvény-váza, |
szárny-köd összeolvadása, |
félelmes, tollas vitorlák |
angyaltrombiták tajtékból, |
angyaltülkök ökörszarvból, |
s az egész zuhanva olyan, |
mint egy régi szuronyroham: |
villogva csatornás fémmel, |
üvöltés-iszony szeszéllyel, |
sikoltva, füstölve vérrel, |
szúrt nyakkal, hassal, herével, |
mellkassal, dinnyeként lékelt |
bajuszra folyt kiszúrt szemmel: |
kocsonyás lüktetés-enyvvel, |
mint szőrbe-ragadt szemlencsék, |
szemlencsékből lágy főzelék |
elfoszlott látás-szüzesség, |
vakká főtt látás-tüzesség, |
fényosztó láng-szórás kapu |
márvány-pénzekké aszalva, |
márvány-pettyekké sugallva, |
fénytelen csönddé olvadva, |
s nyafogott a hemzsegés-jaj, |
mint felhővé bolydúlt méhraj: |
mert a temető száll vakon |
|
Víz-láng volt az udvar-dunyha, |
bolygó virágállat-szoknya, |
imbolygó hajcsillag-erdő: |
hajcsillagállat-mozgástér, |
füstjükben a halál elfér, |
borzongás-parókák büszke, |
kitolongó hajszál-lombból |
vízvergődés lila nyárból: |
fehér hajból, szőke nyálból, |
mint csigaszem csigafejbe, |
hömpölygött láz-habot verve, |
mint a mindenség szerelme: |
Krisztus vére Grál-kehelyben: |
alján ahogy pezseg, hemzseg, |
kelyhe, Titok-edény Bőség, |
s Krisztus-vér a Lét-Összesség, |
ugrált millió szem habból, |
milliárd szem vese-babból, |
folyékony kristály higanyból |
tüzet oltunk cirok-lázzal, |
s forrt a földre-őrjöngő ég, |
mint vízben a lúgkő füstölt, |
fehér lúgkő-kristály dühödt |
habhólyag-csokrokat köpött, |
víz vert víz-szalma uszályra, |
mint villámszúrt égő házra |
földet dobálnak lapáttal, |
vakfoltra, rubint-haj érre, |
s mint a vízben olvad a jég: |
csupa lemez, hártya, füst-pont, |
sárga pont-nyáj tengerébe, |
zöld száracska vonal-erdő: |
fuldoklott a Düh alatt lenn, |
mint a Sátánba bújt Isten, |
Sátánba gyömöszölt Isten, |
mint dunyhacihába toll-hab, |
s benne a Mindenség-oldat, |
s nőtt a Sátán-hólyag ütem |
dagadt, hártyahéjként tágúlt, |
mint magzat magzatburokban: |
Fénytitok az Árnytitokban, |
sugárcsönd a sötét térben: |
tágult növényhús ernyőként, |
hogy Isten-telt magát bírja, |
az Édent csöndjébe szívja, |
mint pók légynedvet légytestből: |
hűvös nedvet a szövetből: |
fénykocsonya puha nedvét, |
hogy a hólyaghalom szem már |
száraz hártya-lámpák csokra, |
száraz mák-koponyákból gömb, |
cellulóz-hólyagtér gömbrács, |
kiszívni a vért az estből, |
fölinni azt ami csak sír, |
a sík kapilláris-lomb sír, |
s láthatók a bolyhokon kék |
írás-kacsok, tinta-szemcsék, |
hurkok, kampók, horgok, szárak, |
gömbök, hasak, bajusz-szálak, |
s a behímzett felület-kép, |
mint esőben ázott térkép, |
akár egy gazból szőtt ország. |
Hisz a gyászban a Fény-Igen |
akár a kriptába hullt hó, |
ragyogáscsönd örök oldat, |
szilárd fénybőségből korhadt |
lángszivacs-összesség holnap, |
kit a bűn testébe tolhat: |
a Titok-teljesség Minden, |
kozmosz-fagy vak altatója, |
fényüreg a gyászba tömve, |
zárt sötét üregbe töltve, |
Egymásból két halhatatlan |
egymásba gyömve szúr, jajgat, |
zokog a bűnbe gyúrt Minden, |
s vihog a minden-nem burka, |
szartányér poklon ücsörög, |
széles farral ül a sárban, |
mint butaság a királyban, |
kunkori-göndör kis farkán |
kis szakáll, mint köd a barkán, |
teste minden része nagy száj, |
mint pontrácsból-szita légyszem, |
akár a zöld vadrózsaszár, |
egész teste szemgolyókból: |
pupillás genny-dudorokból, |
szemgolyó-szőlőfürtökből, |
mint a szőrpihés bőr alatt |
duzzadt nyirokcsomók, göbök, |
vad nyirokmirigy-daganat, |
szemgolyó-kút minden szája: |
szemekkel bélelt a bordás |
disznófej-belső szájpadlás, |
akár százezer gyöngypatkó, |
mint kifordított gyöngyzacskó |
a száj-belül, a nyelv, torok, |
mint vérpettyes erdő-gombák, |
tarkó-szárnya, koponyája, |
szem-szakáll lengő tokája, |
gyöngykagyló-héjak a fülek: |
szem a kint fodor-lapátban, |
s dobhártyákig a csigában, |
a szárnycikkely vázon, hártyán, |
herezsákján, vesszőcsövén, |
fitymakúpon, fitymabőrön, |
a szémhéjon, a fanszőrön, |
szemgolyó-lény Sátán ragyog, |
mintha szénrögökből lenne |
tajték-létű nincs-türelme, |
gennypúp-ragály halál-kása, |
teste minden tája pontból, |
mint a pontmálna nagy légyszem, |
gyűlöletből, iszonyatból, |
piros, méz-eres golyókból, |
látás-iszonyat csomókból, |
gondolattalan bűn-gondból, |
mint egy érett ribizlikert |
vérzett a test-látás összeg |
s lógott a pillátlan Ősrém, |
lengett a víz-akasztófán, |
félt, mert lenyelte az Istent, |
s szűk volt a Fénynek a test-bent, |
habzott, folyt belőle minden, |
hosszú nyelvvel kukorékolt, |
némán dagadt, némán bókolt, |
hiszen már nem is üvöltött, |
mint akasztott a kötélen, |
mint az öngyilkos csütörtök. |
A vihar tajték-víz fodrán |
Sátán-seggből döfködött ránk |
a világűr-hosszú fullánk, |
mint világűr-tág ősdarázs |
fényrecsegés szempilla-fű: |
szelvénypotrohból aranytű, |
az Isten-rabságból nőtt tűz, |
potrohából a fény-szigony, |
robbantak aranycsőr-fénnyel, |
szabadsághű szenvedéllyel, |
Szűk volt Istennek a Sátán, |
s széttörte mint a földrengés |
a szervezett világvárost, |
s repedt bőrén tódult a fény, |
mint faoduból darázs-raj, |
s mi küzdelme és győzelme |
alatt, mint a virágoskert |
reszkettünk a tombolásban: |
Sátán-halál tajték-gyászban. |
|
Én meg négykézláb víz-zárban, |
mint kék tajték-csigaházban, |
piros légy ősborostyánban: |
ezüst nádbojt vízzel verve |
s fölöttem az eső-rácskúp, |
mint a keményített vászon |
horgolt fehér csipkesüveg, |
horgolás-kúp csipkevászon |
mint jéghegyek szirterdeje, |
mint cérnahorgolás-fogsor |
szúrt föl a föld-állkapocsból, |
a nyitott száj ünnep-térből: |
S fölkapott a két mosónő, |
s szöcskeként ugorva, szállva |
úgy pattantak, mint a sáska |
combvillás test-surrogása: |
összenyomva pontspirálba, |
s gyűrűhúr-híddá robbanva, |
s álltak ott a nyárikonyha |
ajtajában: két jaj-angyal, |
s én közöttük hosszú hajjal, |
kis marokkal jobbra-balra |
a vizes szoknyákba marva, |
a két nő belső lábszárát, |
mint menny-trónus arany-lábát, |
fogva a lábszár fény-bőrét, |
az érpihés lábak selymét, |
a két lábszár-izom-almát, |
mint a jaj tizenkét kése, |
pikkely-arcú kukac-gallyak, |
s ők a tajték-dögöt nézték |
gnu-pupillás tág szemekkel, |
s nézték a vihar-örjöngést, |
fehérkóc habzás-fény tébolyt, |
kamillás zöld udvar-arcot, |
s a szitás lebenyű habcsont, |
mint bálna-szila szájfüggöny |
szűrő-szemfedő: csont-horgolt. |
pattant egy nagy aranylabda, |
futball-labda táncolt ottan: |
csengettyűgömb vízlángokban: |
rigódal-hangú gömbvillám: |
elektromosság-héjgömb-tűz, |
elektromosság-bőr gömbhéj, |
tűzlabda zárt árambőrrel, |
gurult, ugrált, pattogott, szállt, |
pattant, mint egy aranybolha, |
s csengett, csilingelt, mint négyes |
csengő ministráns kezében, |
jön, s utolsó kenetet hoz, |
amit később én is kaptam: |
s gurult az aranygömb, gurult, |
mintha egy angyal-szemgolyó |
mintha egy ördög-szemgolyó |
arany-gömbhal tüske nélkül, |
gömbvillám fény-aranylabda, |
párologva, mint köpésnyál |
süllyesztett óraszekrényben |
villanyórában szétrobbant: |
könnyű szám-sor biccenését, |
s kiégett a ház-érrendszer, |
a villanyhálózat megsült, |
a növény-hajszálcsövesség |
a szilárdság-szerkezet víz |
szétreped mint a szüzesség, |
elszakad, mint a szűzhártya, |
s szétpukkant a villanykörte, |
széttört, mint szappanbuborék, |
s kormos lett a szobafal bent, |
mint aki meglátta Istent, |
üszög csobog bőrből, szemből, |
hajból, orrlikból, fülekből, |
S mikor már csak szivárvány volt, |
mint fénytörés a légyszemben |
híg-kristály látó-kazalban, |
s nehéz vízcsöppek potyogtak |
arany-pislogások nyálból: |
mostak tovább, hisz a dolguk |
a mosás volt, a bérmosás. |
|
nagy ruháskosárba tettek, |
letakartak ruha-gyásszal: |
szakadt férfi-kiskabáttal, |
rongyos bélésű szövet-zsák |
izzadtság-szag elmúlással, |
letakartak szegénységgel, |
valaha-volt reménységgel, |
rozmaringos büszkeséggel, |
s én meg, mint az anyaméhben, |
mint vér alvó méh szívében, |
darázs-szemben a sötétség, |
darázs-szemben rács-gömb éjfél, |
alvó légyszemben éjszaka: |
meztelen a gőz-vár nyárban, |
mint alvadtvér a légy-szakáll |
a hús-mágnespatkós lakk-fürt |
légy bögyében a nem-értett, |
egészen meg nem emésztett |
vér a szakáll-bürök tollban, |
aludtam a nincsen-gyászban |
hüvelykujjammal szájamban, |
aludtam szivárvány-lázban, |
mint csönd éjjel a darázsban, |
mint a zengés a legyekben, |
szárnyhónalj motorcsöndjében, |
sakktábla-ruhájú testben: |
sárga hold vesszőkosárban. |
|
S most a hosszú öregasszony, |
a zsiráf-magasság asszony, |
hosszú sziklás szétnyílt arca, |
mint a széttört krokodilfej, |
rozsdafenyős földfélsziget, |
a korhadt fenyőtörzs-fogak |
földcsipkék, sziklaszilánkok, |
mintha csónak szélén körben |
húsz kitömött pingvin ülne, |
gipsz-törpék ladik-peremen, |
amalgán-gyökér szemekkel, |
barna, korhadt, rostos, sárga |
citritkristály-öregasszony, |
aki csonthárfa lesz gyorsan |
az ember-olvasztó földben, |
nyűvek, férgek, vas, víz-erek, |
asszonyölyv-Giordano Brunó, |
akit nem a pénzért vettek, |
hosszú csontos öregasszony |
kiszáradt kút, kéreg-kancsó, |
száraz bodzaágak, gallyak |
öreg, mohás, gyökérzászlós |
kút a csönd dombjai között, |
s bent a mélyben, kút-retinán, |
pislogó láng-golyó lények, |
könnyekkel telt lángbőr-kupák, |
gyík-nézés pikkely-halottak, |
száraz kút, öreg gémeskút |
kőkagylós, sziklás dombpusztán, |
meredés-kereszt holdfényben, |
merülés-vödör holdfényben, |
s a favödör rozsdapántján |
tücsökcirpelés ősz-csöndje, |
szilánktáj, bomló üresség, |
szigorú köd barlangja kő, |
lila felhő, száraz tajték, |
szivacsok, szűrök, bőr, csontok, |
körmök, inak aszály-halma, |
árvízben roncs-gályává tört |
vályogház szalmakalappal, |
kóc, szőr, papír, repedt falak |
pikkelyüst piros palából, |
düllednek fény-párolgással, |
frissen tojt madártojások, |
mint zöldpettyes lázadások, |
mint kékszeplős ásatások, |
a pusztulás néz így kéken |
s aranypontok gyíkszemében, |
mint vérpettyek, tintafoltok |
nagy dagasztó-teknő lisztben, |
kristálycukorban, vagy sóban, |
orrlikakból folyt vérháló |
a békával, hallal, náddal |
fagyott vízhús halastóban, |
s a jégmélybe fagyott lények: |
kecskebékák, hínártények, |
halak jéggel tömött szája, |
odabent szikrázó gyöngysor, |
halott metszet az időből, |
mosóvízben oldott vegyszer |
mozaik-csöndjétől boldog, |
zöld mályvalevél-csönd foltok |
lila pettyek, piros pontok, |
aranyszeplők, ezüst lombok |
gyűjteménye varangy-tarkán, |
szögletsivatag nagy arcán, |
kiálló szirt-arccsontjain, |
szivacsmáz a fültő alatt, |
szikrázó kék ásvány-kéve, |
vérpont-terülés tojástér, |
szeme, mint a kitömött sas |
csőrös krokodilszáj arcán, |
büdös csőrként szétnyílt fején |
hosszú zománc-szűrőkanál, |
csontfészkes-ág alsó-ajkán |
földhöz vágott tökként szétnyílt |
ránc-csövön, bőr-könyökcsövön, |
kék szivárgás hálóspárga, |
piros rothadás-tollpihék, |
cérna: kék gomolyba zárva, |
zöld tüskék akár az ujjban |
csalánlevelek zöld lázból |
szúrás-szőrök bomlás-bőrből, |
s hárfahúrokból kék korsó, |
ez a csontos öregasszony, |
s lesz mint az éjt fölakasztó, |
a csillag-űrt összehajtó, |
Földgolyó belseje hajnalt |
ébresztő asszony-rikoltás, |
a föld-test jobb gömbhéjától |
a föld-test bal gömbhéjáig |
s a kürtszó a Földgömb-belsőt |
mintha ős-sárkány tojásban |
föld-belső nagy villanykörte |
égne, mint magzat anyjában. |
S feszül a fény a Halálban! |
|
sárkánygyík-nő pára-asszony, |
mindig fáradt, sose fáradt |
szerelem-öble tűz-asszony, |
aki most a csöndbe száradt: |
halott apám ült az ágyban |
alvadtvér-tenger dunyhában, |
olyan volt az ágyban ülve |
vérpárnák közt a konyhában: |
mintha kék porcelánszobor |
csönd-vonóval hegyesülve, |
a csönd-húrokra görnyedve |
márvány-ággá csöndesülve, |
márvány-gallyá szigorodva, |
ült akár egy vérszekéren: |
a gőz-lovak télbe szálltak, |
ült megdermedt ámulásban, |
nyitott-szemű elhagyásban, |
nehéz alvadtvér-palástban, |
lila alvadtvér-mellényben, |
vigyorgott a gyertyafényben, |
mint egy összegömbölyödött |
sün éj-terpedt bokor-árnyban, |
lila-csipkés vérkesztyűben, |
mint amikor disznót öltünk, |
s a nagy kék zománcvejdlingből |
hártyapapír-csőbe dohányt, |
már nem csorgott, hisz megalvadt, |
s haja, mint az árvalányhaj: |
domb-szikrázat száraz sóhaj. |
Száraz Krisztustövisből font |
hártya-tű üreg szobor volt. |
Az a láng-szép ifjú asszony |
mint csönd halott csecsemőben, |
pedig tegnap még szuszogva |
a tejútfürt-emlőt szopta, |
ő volt a Kozmosz-éj csokra, |
mint tóban félig elsüllyedt |
bütyök-májfoltos ladikban, |
halott kentaur könny-dobozban: |
kinőve, mint szőke rózsa, |
gyöngykéreg-barkák a vízben, |
ült apám, mint kancsal kentaur |
ahogy ló fekszik a szalmán |
mindenség-vén istállóban, |
s ahogy az az asszony mosta |
véres ronggyal, szappanozva, |
folyt, ragyogott, lángolt a víz |
pikkelykakas derék-völgyben, |
eresen folyt, csúszott, égett, |
a szöglet-rács pala-lázról, |
Dinoszaurusz-ősgyíksárkány |
mintha nagy víz-ér kendővel, |
mint tóvízben rezgő nádszál |
árny-bojtja vízbőrre hintve, |
mosta az az asszony némán: |
kúpokból, háromszögekből, |
vonalvályú rács-álarcból, |
ült, mint egy sárga csikóhal: |
csupa tüske, csipke, tű, szög, |
taraj, harmónika-szöglet: |
citromkristály-ragyogás nem |
munkálkodó asszonykézben, |
mosta ronggyal a halottat, |
feje nagy véres dió volt, |
nyirkos barlangmennyezeten |
függő piros denevér volt, |
függő barlangdenevér volt, |
havas, tűs vadrózsa-száron, |
hópúp-csésze madárfészek, |
ránc-rács merítőputtonyban, |
szárnyaka törten lebillent |
lila tűkből szőr-makk virág, |
mint üres celofán-sas ült: |
szárnyai jégkéreg-tölgyfák, |
páncél-arcvas véres arccal, |
pontrács-dinnye véres szemmel, |
a föld felé hajlott száraz |
növény-légyszem napraforgó, |
s harmat-tűz a fogfészkekben, |
hold a horizont-éj alján, |
vércsöpp a csönd madárszáján, |
az átlátszó semmi-csőrkúp |
szájtövén kibuggyant vércsöpp, |
a bőrrel-szegett háromszög |
csőrtövön rezgő vérhólyag, |
találkozás, metszésgörbén, |
porcelánhold csuklott feje |
Krisztus-gipszfej gipsz-ránc arccal, |
s szűk szaga az orrlikakban, |
mint a büdös kenőszappan, |
mint a föltört záptojásból |
s óriás kék szálkára szúrt |
baktérium-téboly füst-haj, |
mintha kék kaktusz-erdőre |
hulltam volna, s ejtőernyőm |
rámborult gomba-szemfödő: |
szúrt a hullaszag-terpedés, |
gáztű ciánkristály-bomlás, |
kéken szúrt, mint nagy gázfelhő, |
szagos volt már feledése: |
porcelánviasz harangsúly, |
penész befőtt-üvegben, zöld, |
penészrühes ráncos ringló: |
rozsdapettytáj bárányfelhők |
mint a nyakcsigolyája-tört, |
mint a gégeporccsöve-tört |
akasztottnak, ha levágják |
zománcmárvány-kérdőjelként, |
láthatatlan márványharang |
a horpadt hús őspontjáig, |
nyakában a meghaltam-gond: |
tehén felhő-nyakán kolomp, |
hangtalan hang a múláson, |
hisz a fehér Halál-Angyal |
vastag vérhörgés-kötéllel, |
mint a fagy az eget téllel, |
s lesz szikra-csönd feketével, |
hulltak: őszi vérláng-lombok, |
derékszögben ült halottan, |
holt háromszöggé hajlottan, |
kiálltak, mint sárkánytaréj: |
csontlevél-háromszögekből |
őssárkányon nőtt hátfűrész, |
álltak ki a véres vízből, |
mint csontgereblye fogai, |
dülledt mint egy óriás szem, |
mintha gyík tojáson ülne, |
gyöngyszövet-gyík kőrakáson, |
s köldökében vízcsöpp-titán |
mint Küklopsz gyémántrügy-szeme, |
gyémántkönny bőrtulipánban, |
s a kő alatt fölnagyúlva, |
mint nagyító lencse alatt |
a gyűrt bőrredő-rügy kereszt, |
és az ifjú lángcsönd-asszony |
s ujjaiban nem volt bánat, |
ujjaiban nem volt szégyen, |
s kis mosórongy a kezében: |
mosta nyakát, arcát, hátát, |
hasát, ülepét, vesszőjét: |
a gesztenyerügy-vérlámpát, |
combját, karját, herezsákját, |
drótkefével minden körmét, |
mintha véres ruhát mosna. |
ő adott rá inget, gatyát, |
zoknit, nyakkendőt: köd-selymet, |
nem félve a fuldoklás-gond |
türelmét, mint vak szerelmet, |
s ketten tettük koporsóba: |
mint teli cementes-zsákot, |
mint nagy hidat halott testből, |
a test-összeg halál-hidat |
Kozmoszt, ami Minden, Semmi, |
ami tán csak Isten-ötlet, |
vágy hogy meg is kellett tenni: |
hogy lesz a Semmiből Minden, |
hogy lesz a Mindenből Semmi! |
Pedig már csak habláng-kóc volt: |
S a hajnal, mint kivájt szemű |
mint szőrcsipkés virágszirmok |
jégcső-ujjakkal benyomva, |
az arc-sárgödör takonyba: |
két szirmokkal betömött luk |
vakság-lámpa szemhiányból, |
kút: szemhéjból, vérből, nyálból. |
S őt, aki mint használt bánya, |
elhagyott kő-szirtek csokra: |
ki mosta le? Özvegy lánya! |
S nem látta a meztelen nő, |
az irtózat-szövedék lányt: |
halott magány élő magányt. |
|
Ezt a halott öregasszonyt, |
ezt a sárga öregasszonyt, |
rothadás-cérnából horgolt |
nézem, mintha holdról nézném, |
aki itt fekszik csönd-ágyban |
barna-rét barhet-ruhában, |
barna vályúcső-csizmában: |
aki tengermélyben fekszik, |
mint egy virágállatokkal, |
bojthaj-fejű kaktuszokkal, |
színes csigákkal, rákokkal, |
nézem, mintha holdról nézném |
a kék űrcsöpp messzi földet: |
holdon állva, holdra ért hit, |
lencsés-talpú gúla-állvány, |
s a gyertya-csönd gyertyatartók, |
onnan nézem én, a holdról, |
hol az ember szkafanderben, |
nem-mágnes mese-csizmában |
könnyen szálldos, mint a szöcske: |
egy lépése szöcske-ugrás, |
szöcske-sisak feje fényes, |
eleresztő hold-csókjában, |
szeme, mint a föld világít, |
kék szikratű-pont világít, |
Zománcmocsár véres szeme, |
akárcsak a holdról nézett |
függ az árva Mindenségben. |
|
|
|