| Mi a szép? Hiszen tudod. Hiszen te is az emberiség vagy. Megvalósulása a gyönyörnek, az anyagnak, |
| a szenvedélynek, a kínnak. Megvalósúlt szerelem, szenvedés, munka, gyötrelem, bánat, bűnhődés, öröm. |
| Zöld aranylégy nyers marhahúson, áttetsző évtized rost-sziget az aranycsíkos rozsdafüggönyön, az összegyűrt |
| kékcsíkos fogkrémes-tubus, gyerekujjal hólyagosra, horpadás-laposra nyomkodott alumíniumzsák, alumínium- |
| papiros, a fehér műanyagléc-kalap ferdén a csigamenetes fémnyakra csavarva, s körűl a fehér péplángos, száradt |
| csipkegallér, buggyanás-selyemforgács, a megszáradt kiforgás habja, a fehér szappanpettyes tükör, a száraz |
| szappanpettyek tejútfoszlánya mögött az ajtókeretben a meztelen asszony emlője, nyaka, válla, szőke hajpalástja, |
| szeplős arca, a fehér borbély-paláston a csattogó ollóval levágott hajkévék, az ezüst szőrszál-szigetek, a fekete |
| szőrszál-levelek, a lenyesett szilárd füstlombok, a véres menstruációs vatta, a combok közé gyűrt vattacsónakon |
| lila vérszáradékhíd, mint karddal megsebzett homlok, a teli szemetesvödör, amiben mindenféle élet-hulladék, |
| ember-maradék: körbefűrészelt fém-ostya szájú konzervesdoboz, papírcafat, fehér répabajusz, sárga répabőr, |
| üszök-koponyás gyufaszál-halál, ezüst-palacsinta-arcú cigarettacsutka, emberlét-szemét, a szúrós spenótzöld |
| csecsemőszar a húgyos pelenkában, a csecsemőseggtörlő szivacs, mámoros emberlét-illat zöld gumihab-mosolyában, |
| az olcsó-drót munkás-szemüveg, egyik drót-ablakkeretében semmi-üveg, a kerek drótgyűrűk szélein vékony |
| drótszárak lapos vas-evező bajszú dróthorgokkal, a vacsora utáni asztal a nehéz, rácsos villanylámpafényben, |
| az üres tányérok piros zsírszeplőkkel, a tányéröböl keskeny kehely-szélein piros zsírgyűrűk, arany petty-glóriák, |
| a kenyérmorzsák a fehér asztal-abroszon, a barna kenyérhéjak, sárga főzelékfoltos kanalak, kések, villák, |
| s a borospoháron, a vizespoháron a függőleges recefésű-félhold szájnyom zsírosan, nyálasan ragyogva, |
| s az ujjhegyek zsíros bordapajzs-bélyege, emberidőnk fénylő vízjele a pohár virágcsiszolat-üvegoldalán, |
| apám fekete gumiszövet-pajzsos öreg fekete cipője, amiben mezitláb állva a nagyteknőnél mosott anyám, lába nagyujja |
| bütykeinél korongablakosra kivágva a repedezett bőr, s a nagy bütykök, mint megfagyott levelibékák, zöld diók |
| ültek a korong-ablakokban, s csókom nem volt a csont-gesztenyerügyeken krisztusi csók, az összegyűrt reggeli |
| lepedő, a szerelemfoltos, a vérfoltos, piroscsíkos vászon-alvásterítő, az összegyűrt, széthempergett reggeli ágy, |
| paplana alvással-összesodort cigarettafelhő, a párna-reggelen koponyagyűrés-teknő, besüppedt verejtékes |
| arc-lenyomat, nyögés-tál, sóhajtás-teknő, izzadt fejgödör, s az álom-tajtékos párnaszilánk besűllyedt |
| legyező-rovataiban a párolgó csönd, mint összetört pára-tükör, a sárga zsíros anyatejfoltos melltartó, |
| a szemüveg-orrnyerges kettős vászonkupak, a fehér emlőkantár, a fehérvászon emlő-szemüveg, a nagyujjnál, |
| talpon, bokánál kilukadt kék gyerekharisnya, a pamutcsizma-fejű kék foszlás-tarisznya, a fehér szappanon |
| a fekete pinaszőr, a göndör Vénusz-szőr, az ezüsttű-töredék bajusz-szőr, a csigás rózsafüst hónaljszőr, a félig- |
| megevett húsvéti nyúl, ahogy bámúl arctalanúl és bajusztalanúl, arca helyén szilánkos barna gödör, fülei homlokig |
| lerágva, piros aranymellénye gyerekujjaktól szétzilálva, és csokoládé-csönd a fölfalt-arcú csokoládékéreg roncs |
| nyúlszoborban, a kitört véres tejfog, véres csillagcsatornával, szikrázó üregmagánnyal a csontlegyező-fejű apró |
| tejcsontban, a fürdővíz fürdés után, kékhártyás habjában testszőrök, testpihék, szőrmorzsás tajték-kúpok, |
| a lemosott iskola, munka, ondóbajusz, hüvelyizzás, olvasás-délután, a kislány lábujjai közt a fekete |
| kosz-sarló, amit mutatóujjával kapargat, a finom ujjköz-hónaljak, gyöngéd fehér lábujj-bőrszorosok fekete |
| félholdjai, sötétkék félgyűrűi, a homok sárga cérnái, tűi, az emberszagú élet-sugallat, az orrtő-sebemről |
| körömmel lehúzott seb-varrat, a száradt-enyv sebszáradás-kéreg, a száraz, pórusos hártyabőr, középen rücskös |
| rozsdabarna gerinccel, a sebgerinc a sebcsatorna gyürkevonala, mint borostyánkő-toll a sebkéreg, jobbra-balra |
| bordázata, gerendázata, lécfutás-fésűje, s a bordás hártyatoll ragyog a napban elszáradt fájdalom-ninccsel, |
| a fekete gyerek-körömalj, az első napfogyatkozás sarlós karéja, a naptest fekete árnyék-holdja, szája, |
| a szétrúgott, csámpás fekete gyerek-lakkcipő, a lábzizegés fekete tücsöktest, az üres tücsökbőr, bajszos lakkdoboz, |
| a féllábú öreg vekkeróra, ami csak fejtetőre állítva jár, csengő-kalapjának dőlve, s fordítva mondják az időt |
| az idő-mutató zöld lándzsák, a zöld foszfortollak, a holdas éjben küllősen derengve, a kertben a széttépett fekete |
| madár, ahogy bűztelenűl foszlik, karmos kék lába keményített cérnahorgony, tollai vékony szőrbordázat selyem- |
| késpengék, az üres okkersárga körtebőr, tartalmát a darazsak kiették, gyűrt, horpadt, kopog, mint keménypapír-koponya, |
| a kezek-nélküli-munkás a kórház-hajnalon, mezitláb, félcipőben, meztelen felsőkar-csonkjaival emeli ki a |
| cigarettát a térdei közé szorított cigarettásdobozból, s úgy gyújt gyufát: a gyufaszálat szájába veszi, a gyufásdobozt állával asztalra szorítja, |
| az elbontott ravatal, a nincs-koporsó, az elfújt gyertya után az arany-sercegés parázsrúddal izzó hamvadó kék |
| spárgagyökér, a füstbomlás könnyű lila pelyhe, az ezüst-grifflábú halál-kehely korong-gyomrában kioltott |
| spirituszláng, az aranycsipke halál-lobogás-oltár, az emberszemgolyóból körömélekkel kihúzott |
| fekete kitincsőszigony darázsfullánk, a páfrányos lila szívműtét-sebforradás az asszony-mellkason, a két emlő |
| között tollasan ágazva jobbra-balra, a köldökig-vonal függőleges vágásnyom piros taréja, az óriás, bíbor, egyszerű |
| lázmérő-számlétra, a kétfelé-néző lombos szökőkútfésűtoll pettyes darázslégy-szúnyogcsáp a mellkas-törzs |
| húsába forrva, a vesétől köldökig vízszintes epevágásvonal fönt-lent szigorú fésűfogakkal, a megkopasztott |
| karácsonyfa az üres szaloncukor-héjakkal, az üres aranyhéj, ezüstpapír önmaga gyomrába visszagyűrve, mint |
| beomlott aranybánya, beomlott ezüstbánya, összegyűrt embertartomány szikrázó sztaniolmagánya Kisjézus kezében, |
| leng, ring a cérnahurok, cérnahorog szármagánnyal, két papírhangszál-fésűs tollvégű fehér papírszárnnyal, |
| műtét után a véres műtétvödör, benne kivágott szívbillentyű, kivágott vese, levágott belek, levágott emlő, |
| levágott emberkéz, emberláb, emberfül, ahogy a szerelem a WC-kagyló műanyagpatkó bársonyperemén ül, |
| vizel, ürít, emlői csillagtőgyek, füst-szív szeméremszőre, a hajnal arany-fogantyuit fogja, amikor sistergő |
| villám csap a nyári mezőre, s zöld záporban ég a fehér szénaboglya, a kilukasztott kék autóbuszjegy, kék bársonypapír |
| számkockáin, üresség-korong kék szívbillentyűin, a papírcsuklós ostyákon, kék papírpénzecskéken az ujjhegyek viaszos |
| izzadtság-címerei, a sírásó sáros ásója, kapája, a sírásó agyagsáros koporsókötelei, a gyerek rosszúl kitörölt |
| feneke, fekete ánusz-csücsörítés rózsája fölött barna foszlányok, barna párák, a szőke hajkóc a fekete hajkefében, |
| a drótkefe tüskéi között, a drót-sündisznó szőrdomború hátába ragadva, a szemétdombban a pulifészek, |
| a száraz alomban: a csirkekoponyában, marhacsontban, szivacsos száraz tyúklábcsövekben, kavicsokban, száraz |
| falevelekben, drótgubancokban, papírszeletekben az áramló föld-meleg, mágneses föld-hideg: a fehér |
| puli száraz földkosár-fészke az orgonabokrok alatt a szemétdomb, abban liheg elnyúlva heverészve oldalt, |
| mint rongyos kutyaszemű zászló, piros lándzsanyelve, a szívcsatornás mirigytoll feketefoltos piros szájából hosszan |
| kilóg, villognak nyálas alsó és felső metszőfogai, légy után kap, darázs után kap, zizegnek a villanás- |
| hártyadiók gyűrűsen, sávosan, lemezesen, többezer-pont homlok-címer, arc-pajzs szemekkel, a fehér |
| lélekharang, a hajnali, ahogy fehér ködöt meszelve találkozik az egyszeri elmúlásból ébredező emberszivekkel, |
| a kézzel-megkavart habos, darabos moslék a moslékosvödörben, a szikrázó nehéz mindenségszilánk az emberi könnyben, |
| a mosógép szürke-léces gumicsövéből vizelve kilövellő fekete forró kosz-víz, ahogy habzik fekete sörénnyel |
| a kádban, mintha szigetnyi fekete hab-gyík nyüzsögne egymáson buborékbizsergéssel, foszlás-szenvedéllyel, |
| emberlétünk boldog szennye forr ki a gumicső-hímvesszőnyiláson, a vizimalomkerekes öreg gőzhajó, a hasas |
| kövér fémhattyú, fahattyú, ahogy deresen áll a hajóroncs-kikötőben és örvényesen lobogva hull a hó, a keréklapátok hó-rácsok, |
| s égnek-álló hatalmas rézpipái havas orrlikakkal merednek a hódoboz rácszuhogásba, mint halott páncélos |
| csatalovak fekete orrlikai a vasálarcból tölcséresen kinyílva, s az orrlik-üstben a hó a halál-hab, az éjen |
| lefutó meteorit-tűzpáraszalag és aranyizzás-toll tömbhullása sírja, a halottak kristálysűllyedés arca, |
| a fölrobbanó csillag, a fényévmilliárd-foszlás bóbitaszökőkút, a holdba-mártott nyáréj-országút, |
| amin öreg varangyok másznak, nedvesen csattogva békák ugrálnak, s szemükben szikramalmok forognak, |
| kristályrózsák dörögnek sziromforgácskerékkel imbolyogva, asztalomon az elhervadt rongyos rózsa, sárga |
| szirmai, vörös szirmai omolva, kopogva a barna lapra hullnak, a finom karóra-ketyegésre, mint |
| a sorsvarázs összegyűrt naptárlapjai, az időbénulás ráncos rozsdacsókjai, a leszakadt ing-gomb, fehér cérna-kereszttel |
| a négykereszt gomblukak közti mellcsont-kereszten, fehér cérnasöprű erezetnyakkal a fölszín alatt, a fehér nyaktőn gyűrűsen |
| tekert fehér cérnaspirál, fehér cérnarugó nyaktámasztó-cső, a lábkörmök, kézkörmök hegyes forgács-szilánkjai a piros |
| törülközőn, az elhasznált, kiégett, űr-égés arany-gyűrt, láng-aszalékos, fémolvadás-sebkérges karcsú |
| hold-hajó a washingtoni repülő-múzeumban, amely mint óriás fém-kaszáspók, hatalmas vizipók fémből, |
| a falon csuklós tűszálka-lábakkal járó, a vizen lencsekorong-talpakkal korcsolyázó, sors-gyötört kaszáspók, |
| lét-gyötört vizipók, a Hold fölött függő űrhajóból lövődött lefelé a Holdra sisteregve, törzsében, combjaiban |
| rakéta-sugárpisztolyokkal, hőnyaláb-sugárfék ereszkedés-rugókkal, sugárkéve sűllyedés-taszítás hő- |
| oszlopokkal, s merengve csillogott a Hold-igazban, mint szétnyílt aranylegyező a gazban, és süvöltő fehér |
| sugárlökéssel merev függőlegessel az űrhajó-anyatest hüvelyébe visszaszállt, visszahívta a Föld, az emberi vér. |
| Ez a te himnuszod. Hiszen tudod. Sors-himnusz ember-időben. Hisz megvalósulása vagy annak, |
| amit gyönyörnek mond az emberértelem: szerelemnek, szenvedésnek, örömnek, asszonnyá-teljesűlt Isten-anyagnak. |
|