| Fény és árnyék egymásra hozva. Mintha az ég bársonyt lapozna. Fakó bársonyt és |
| könnyű vásznat. Aranyszivacs a koromtajték, sárga habhálón kék szemcse-mezők. Ében legyezők, |
| cinóber söprűk, zöld villanás széthasadozva, fehér szivacsok, kék lepedők, szilárd aranyfüst |
| törik puha hasábokra. Csodálkozik a gyűrődés a fényben, lila háborgás habzik a feketében. |
| Ezüst zúzódás szilánkhullása, ezüstös hártyaszakadás, ezüst szilánk-hullámok ájulása. |
| Viola, kármin, hullaviola, cián fénylemezkeveredése az árnyékhiány. Enciánkék a himlőfekete |
| tajtékban a jég. Aranyszita-csönd a növényi büszkeség. A madarak alusznak lombok közt, faágon. |
| Meggyszínű márványparázs tokapihéjük borzoltan piheg. A temetőkben egyszerű rothadás. A földben |
| bonyolúlt forró hulla-üveg. Égő egyhelyben-zuhanás. Árnyremény. Csillaghalott. Csigacsönd. Harmathomály. |
| Hőhideg. Lánghűvösség. Kőerjedés. Gyászarany. Fénysötét. Fűszálköd. Ketyegéscsönd. Lázöröm. Rabviasz. |
| Viaszremény. Csőralkony. Csöndsalak. Árnyéka nincsen a földben a testnek. Az árnyékokról a testek |
| leesnek. Az árnyékokról a pántok lehullnak. Az árnyékok kialszanak. Kialszik az árnyék-lámpafény. |
| Az árnyak fölszabadúlnak. Önmagát derengi az árnyék-szegény. Az elmúlás tántorog. Vacog a |
| tűzözön. Fekete szénrög a könny. Bután motyog minden növényi dolog. Elfoszlik a kárhozott jelenség. |
| Az álom szinesen vánszorog. Vért köp az álom. Az álomnak tüdővérzése van. Az álom vérbe-merített |
| arany. Lila tajtékhörgésben az örvénylő foszforpikkelyes bosszú hánytorog. A híg kék homály |
| bőrléces kisujja arany-gombostűkkel teleszúrva. Aranygombostű-sündisznó a kék űr-kisujjhegy. |
| Fekete vadkanok fújnak, morognak, fehér habokban véresen forognak. Mint véreres fekete |
| szemgolyók tajtékos villogás-halma a kék poshadék kocsonyában hempergő, röfögő rézkalász- |
| sörényű vaddisznó-csorda. A csönd fehér porcelánpereme csorba. Mint apró gyerekfogakkal |
| megrágott csésze-él. Öreg fehér bikákat hajt a fönti szél. Üres kék puli-rohanás, üres kék |
| puli-csaholás, aranypuli rézfüst tajtékbikák rézfüst tajtéktökébe harap. A fűszálak tövében |
| zöldpajzs pikkelyárny-szívalakú szívcsönd alatt bódult bogarak alszanak, fekete pettyük, |
| piros pontjuk, lóarcú mályvafoltjuk, hártyaszárnyuk rézdrótkapilláris-csontvázai, fedőszárnyuk |
| bordázott kitinlécei, szemük pázsitgolyócska-halmazcsokrai aranypor-álomcsönddel bekenve. |
| A csend zöld ujjhegye aranyporos. Hólyagszivük elektronzacskó. Bogársorsuk tűzbe-dobott |
| hártyapapiros. Gyűrt hártyapapír bogár-idő. Összegyűrt papírcsönd bogárjövő. Lánghalott élet. |
| A virágok csipkés árnyukkal a csöndre hajolnak. A virágok lombos árnyukkal a higanypikkely |
| földre hajolnak. Kivándorolnak a virágok illatukból. Kivándorolnak a virágok önmagukból. |
| A mindenség fogaskerekei zakatolnak. Némán csikorognak a semmi csillagkerekei. Némán |
| loholnak az anyag arany-ütemei. Tehenek, bikák, borjak, lovak, ökrök, csikók, bárányok, juhok, bivalyok, |
| disznók bekötözött szemmel az öröklét-vágóhídon. Fejükön vászonsisak-álarc. Fejükön |
| tarkótól az orrig vastag vászonturbán. Mint mohamedán gyerekeknek. Szemrésnélküli kivégző |
| álarc-sisakzsák. Kés, bárd, csákány, fejsze, elektrosokk. Vágóhíd-vérfolyó az űr. Állat- |
| nyakérből, állat-szívből kizuhogó vér. A vérnek árnyéka van. Csak te vagy árnyéktalan. Hiába |
| ülünk asztalodhoz holnap. Öreg széked a konyhában üres lesz. Üresen áll, mint egy kiivott |
| ólomserleg. Nehéz légy zúg a fényhab-konyhában, mint nehéz fekete fény, mint szivacsban a csönd likacsai. |
| Dühöng, dörög, az ablaknak csapódik, s hempereg, forog forrva pezsegve a könnyű üvegaranyon, mint |
| megbolondúlt elme, mint ötezer gombostűvel összeszurkált tűpárna-selyemkelme, zörög, dörög az |
| ablaküvegen a szőrös fekete állatásvány dülledt kettős szitadob-kelyhe, mintha összegyűrt fénylő |
| celofánpapírgombócot görget a szél kőszigeten. Nem lesz ott árnyékod és nem leszel te sem. |
| A csontváznak nincs árnyéka a földben. Árnyéktalan a fehér, a fekete fénytelen. Üres székeden |
| nagytömbű sárga kristály. Sárga fénykristály üres székeden. Sárga fénykristály sűrű nyárból. |
| Sárga fénykristály fényszivacs-hiányból. Sugárzó hő-tömb átlátszó homályból. A hiány elé |
| pohár bort teszek. Pohár bort az asztalra. A fény elé az asztalra. A sárga borban rozsdás |
| hamuhullás. A sárga borban pikkelyes forgácsos foncsor. A sárga borban foszló barna pernye. |
| A sárga borban piros lombhullás. A sárga borban zöld árnyék-tolongás. A sárga borban |
| szikrázó csillagtörmelék-gomolygás. A sárga borban foszló csillószőrök. Mint derengő tengervízben |
| mikroállatok hamuja, bőre, váza, háza, láza, páncélja, cafatja, héja, burka, öltönye, páncélruhája, |
| páncélsisakja, anyaga, teste nem-sorvadó lángja. Halálhullás a sárga borban. Halottak hullása |
| a sárga borban. Hulló halottak, hulló csontvázak, hulló ravatalok, hulló temetők. Homályüreg a mellkasomban. |
| Hiányüreg a mellkasomban S nézem az üres széket. Az asztalon a nincs-ott teritéked. Nincs- |
| tányér, nincs-kés, nincs-villa Mint világtág pupilla Az üres széken sárga fénykristály-magányod. |
| Belenyúlok a sárga fénykristályba, mint a nyárba, szived helyén sárga fénykristály üresség-lángok. |
| Nézem a sárga fénykristályt a széken. Nézem az árnyéktalanságot. Jelenlétednél nagyobb a hiányod! |
|