| Havazik? Tél van? Őrűlt tiszta gyász? |
| Fénypetty-temető? Sose-Megadás! |
| Arcod: Megszállott Dacosság-Idő? |
| Isten kezében: krétalegyező! |
|
| Magányomban, mint hóban a gyerek, |
| jajgatok, sírok, sorsom émelyeg. |
| Hó-kalickában gubbaszt vak szívem: |
| zománc-szemgolyós madár-szégyenem. |
|
| Elhagyott engem öröm, szerelem, |
| mert elhagyott a Mindíg-Sohasem! |
| S körülfog, csahol, vicsorít, ugat: |
| átok, gyűlölet, halál, bűntudat! |
|
| A tajték-pofájú kés-koszorú, |
| kristályláng-szemű Minden-Iszonyú. |
| S torlódik felém, szimatol, vonít, |
| gyűrűzve tolúl. Most majd megtanít!
|
|
| S nyálas-fogsorú szőrdunyhába töm: |
| s agyvelő, bél, csont, nemiszerv, köröm, |
| s a belső szervek, hit, mámor, jövő |
| olvadnak benned Gyomrok-Temető! |
|
| Nézz rám Barátom, nézz rám Nem-Öreg: |
| s csöndemből kimászok, énekelek. |
| Neked elhiszem, s nem hagyom magam, |
| veled tudom: létemnek hite van. |
|
| Nem csaltam, nem loptam, nem öltem, te |
| ismersz Rejtelem Mágnes-Szigete! |
| Gyilkos nem voltam, kurva, áruló. |
| Csak éposz-hitű, bűnt-nem-hazudó. |
|
| Tűz-arcod nézem: Hetvenötéves. |
| Hallod? Szólok. Remény a Reményhez. |
| Ünnep: érintlek ujjam hegyével. |
| Idd át magányom gyémánt-düh fénnyel! |
|
| Fehér krétaszálkák, kréta-lécek |
| Vonal-Mindensége, Szigor-Részeg, |
| Gótikus Ősz Kamasz, Tűzpont-Örvény |
| el ne hallgass: tudod mi a törvény! |
|
| Arcod: Európa: krétalapokból! |
| Arcod: emberség: Szőke Iszonyból! |
| Arcod: Hűség! Büszke Bizonyosság! |
| Konok, hóka arcod: Magyarország! |
|
|