6 Naponta reggel fél ötkor kelek…

Naponta reggel fél ötkor kelek s bekapcsolom a világ-hangdobozt: s a szó-vízesés döf, megüt, kifoszt. Jaj, szégyen-hajnalok, rém-reggelek! Háború, nyomor, terror, túsz-szedés, tarkónlövés, kommandós akciók. S zúzmara-virág az éjjeli csók, s jég-ing a test-testhő érintkezés. Mi bűnt tehetsz még tébolyúlt élet? Mi bűnt gyermekkel, férfival, nővel? Föld!, ember óta ember-förtelem! Szégyenkezik a szelíd természet. Jaj!, epilepsziás történelem! S a két lány ha felnő, mire nő fel?