18

És tudtok-e, tudtok-e megbocsájtani

a köd-réten néző bonyolult kamasznak,

kiben a mindenség csíra-halmazai,

mintha fiatal fa készül a tavasznak?

Aki körül habos ködben lebegő rét,

aki egész testtel egyetlen pupilla,

s lényében növeszti börtönét és őrét

s mint karfiol-szemölcs: szívén gyász-papilla.

Mint összetett légyszem, pontszemek félgömbje:

léte kín-szorongás-dühpont prizma-köteg

s látása térgörbe osztott mélységekből.

S nézés-millióból kozmosz látás-tömbje

sors-rács világ-ketrec, s bent világ-rengeteg.

S emberisége majd: megváltás a bűnből.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]