| Virrasztó hatalmad árnyszigora lombos, |
|
arany-kapkodás fosztogat, |
|
tolvaj arany turkál gyorsan, |
|
fekete zsákba tömi kitépett |
|
hiány-tollak közűl szenvedésed, |
|
légyszemű csillag sír porban, |
|
ez ellök, az meg elfogad, |
| reng a szikla-harmat, szunnyad ami szorgos. |
|
| Mélytengeri halak foszforbóbitája, |
|
mirigy-bodzatányér ragyog, |
|
a csillag-éj összegyűjtött lángja, |
|
valamennyi szilánk, tüske-máglya, |
|
egyszerű, bonyolúlt dolog |
|
fényre-nyitott ásvány-ajtó. |
| Sötét izzás-salak a rengés ragálya. |
|
| Fehér csillószőrök, csillámörvény-kúpok, |
|
kupolás szivárvány-savak, |
|
sárga suhint kardvágások, |
|
láz-ikrával dagadt epe-kelyhek |
|
gyűrt szégyenen ezüstöt legelnek, |
|
mosolyog a bajszos anyag, |
| delfin-vigyor lengés márvány-tokba csúszott. |
|
| Ami legmesszebb van az hasonlít hozzád. |
|
áttört porcelánhab-sziget. |
|
Merengés-tej, könnyen dereng gyásza, |
|
Asszony leveszi az ingét, |
|
halott csöndbűzt üvöltve rág. |
| Hitedből a fémet mágnessel kobozzák. |
|
| Ragyognak az élő és halott szilánkok. |
|
Folyékony tüskék szilárdan, |
|
gázlomb-koronák lüktetnek, |
|
madarakkal mocorog a lombmély, |
|
kihűlt gyíkháton aranydrót-erkély, |
|
foszlány-háló fátyol-vermek |
| az emberszivekben, kopár nyál-halászok. |
|
| Csőrösdarázs súrol selyemmel szemedben, |
|
ásványszőrrel sziszeg a kolibri, |
|
mint zengőlégy, ahogy magát hinti |
|
fénycsöppként a fény homályán |
| Rezeg a nektár-szomj halál-hűségedben. |
|
| Nehéz szövetekben vastag bányaomlás. |
|
Dörgő kőfolyás a nem-lét. |
|
Vinnyog a rángó földszivacs. |
|
Kiszárad a hajszálércsövesség, |
|
a gyűlölet zománchab-merevség. |
|
Minden hólyagbelső, likacs |
|
agyaggal töltött hab-sötét. |
| Aki hited őrzi: halandó hasonmás. |
|
| Milyen súlya van a légynek, muslicának, |
|
a szúnyognak milyen súlya? |
|
Atom-súlya, molekula-súlya, |
|
sejt-súlya vér-súlya, ideg-súlya, |
|
a csapoknak, pálcikáknak, |
|
a halmaz-szem látás-súlya, |
| az összetett állat-látáshalom-lángnak? |
|
| Milyen dolgos súlya van az éjszakának? |
|
szívverésed ember-súlyát: |
|
puha emberpáncél-mellkasodban |
|
sorsod-percenként nyolcvanat dobban. |
|
Éj! Hús-szorgalmadon túl-lát, |
| Dülledt fény-gyűjtemény-csókja bűn s alázat. |
|
| Szem-csók, fény-csók, tűz-csók, űr-csók súlya éget. |
|
Szálló könnyű szerkezetek, |
|
Fényvarázsban árnyvarázs kegyelmek. |
|
Arany-súlyban látomás-súly dermed. |
|
Könnyű súlyok csipkét írnak, |
|
sírás-súlyuk holdban rezeg. |
| Ember-időm tudja Történelem-lényed. |
|
| Viasz-oszlopok közt ezüst-oszlop rácsok, |
|
lila hörgés habiszonnyal tátog, |
|
barna dörgés tajték-tartományok, |
|
fúj, horkan a magömlés-seb, |
| zöld darázspotroh-ég döf arany-fullánkot. |
|
| Mintha szemgolyóba töri aranytőrét |
|
és elszáll meghalni hamar: |
|
az űr-takony csarnokvízbe törte |
|
éj-szelvényes darázspotroh görbe. |
| Mohó pirhana-száj a sötét öröklét. |
|
| S vérfüst, hab, bugyborgás, pikkely-kő tolongás |
|
vad sustorgó tajtékcsomók, |
|
nyüzsgő uszonyhártya-hárfa. |
|
És a halottszív-embervallomás, |
|
kék hullán millió arany-darázs |
|
a barna dörgés habgolyók! |
| Vad aranysarlókkal fölszeletelt morgás. |
|
| Bizsergő fekete sziszeg a fűszálnak, |
|
a fűszál feketét hallgat, |
|
szárvégén növény-sündisznó. |
|
Hajlás-árnya kis sündisznó árnya, |
|
tüskés lepke harmat-súlyra mállva. |
|
Víz-szikrákból csönd-harangszó. |
|
Az én sorsom: te-hatalmad. |
| Ideje van most az életnek, s halálnak. |
|
| Párás könnyű-fényű nehéz szitabomlás |
|
tolong a magányból súllyal, |
|
Ködök, remények emberkora ez! |
|
Ez a közünk az emberi léthez! |
|
Bennünk a lét nincs kifosztva. |
|
Világot tartunk kisujjal. |
| S a világ-lét, mint a fákon virágbomlás. |
|
|