Kő, kő, kő, kő, kő, kő, kő, kő, kő, kő, kő, kő, kő, kő, |
paleovulkanikus kőviharzás, paleomitológikus kő-nyilallás, |
tektonikus mítosz-ősmozgás kőből, a kő reménye, a kő fölszabadulása, |
ősanyag kezdet-magányból költészet-lombbá űr felé kiszakadó |
kő, titáni szárny-születés a kőből, a kő tomboló, vastag, roppant |
ágaskodása, fölszáll a csöndhöz-ragasztó hallgatás-anyag, éhes |
tömegvonzást legyező nehéz szárnysuhogás boldog anyag, fölszáll a |
gravitáción-győztes kősuhanás, a kősuhogás hatalmas szárnyai a |
költészet kő-diadalmát kiröpítik a zagyva és szomorú, együgyü szép |
természet tenyészet-kútjából, homály-ragályából a Titok-Akarat |
titkos, titkos, titkos Ihlet-Szive felé, a Varázsirgalom Teremtés |
elé, kőtömbök, kő-lemezek, kő-deszkák, kő-roggyant tompor-tömbök, |
szétterpedt kő-szív-kő-ág ipszilon, gigász kő-combok, kő-harang- |
bojtvégű kő-horgok, patás vaskos kő-kampók, kőszirt-nyerítés, |
kő-halcsikó-kecsesség tengeri szempillás kés, kőgerenda-kötegek |
fölfele-zuhanása, mennybe-ütése, égbe-horgaszkodása ez a |
megkövesedett lemezes, horgonyos, tollas lángtorony, ez a kővé- |
változott eleven láng-vonítás, az őskezdet-Föld vulkanikus |
tűz-lemezeinek összetorlódott vers-jajgatása, a kőszálka-kővályú- |
kőgerenda-kőárok-kőhas-kőcsóva-kőorrlik-kőszemgolyó földi |
legyező-villám fordított erőfény-elektromosság: a földről az ég felé habosan |
dübörgő. És egyszerű, mint egy csillag és bonyolúlt, mint egy fűszál zölden. |
És zeng, mint a Kezdet: mint amikor az égitest lángoló kőviharokkal lenni |
kezdett, égő kőlapok földrész égbe-túródásával csillagok tajték-közönyét |
csókolta és harapta. És fehér szivében Petőfi Sándor néz fehéren, a fiatal |
Ferenczy Béni-arcú Petőfi Sándor, a kő-fehér szárnyas mindenség- |
virágból, és fehér arcában, fehér gipsz-arcában, fehér szemében, fehér |
gipsz-szemében, fehér homlokában, fehér gipsz-homlokában a |
fekete, fekete, fekete, fekete, fekete, fekete, fekete, halál-futás van, |
fut, mint fehér csillag a fekete űr-dohogásban, a tajtékos véres |
lóröhögésben, páncélos hab-csattogásban, fut a szabadság, fut |
a bekerekített darázsfar-alsóajak-szakállas fehér világ-izgalma láng, |
fut az ihlet-csoda az elmúlás bőrén, mint vizipók a feszes vízhártyán, |
s lábai alatt hőtérkép-szivárvány tölgylevelek félelemhő sugárzás hő- |
fodor évgyűrűkként, más-más-színű hőszivacs korongfodrok egymás köré |
parazsúlva, mint a fakorong évgyűrűi, fut az élet hogy meg ne haljon, |
fut a költészet, hogy szabad maradjon, fut a fehér fehéren a feketében, |
ahogy a pusztán tündér-szekéren jár a szél, ahogy Shakespeare éj-szemén |
tündér-kocsin vágtat a végzet. És csak fehér és csak halál és csak fekete és enyészet! |
|