Watteau fehér bohóca^*

Mint Gilles, Watteau fehér bohóca, máslis fehér cipőben, fehér-gombos, fehér fodorkoszorú-galléros ruhában, gombaszínű kalapban, úgy áll emlékezetem ciprusai, páfrányai, kék ege alatt Szabó István: a Fehér Tiszta Merengés. S körötte, alatta és mögötte bársonytoll-fülű, széntojásszemű barna szamárfej, az elheverő Hit és Ártatlanság, a piros bohócruhás Kaján Vigyori Romlás. Körötte és mögötte párzásszagú enyészet, rothadás-illatú bűn, buggyadt meztelen nőstény-testek, rózsa-emlők, pórusos tojáshéj-asszonyhasak, citerát-pengető bomlott és foszlott ördög-vigyorgók, a párzás, a kosz, a szégyen, rühesség, tetvesség, a cinkosság zöldbarna páfrány-homálya, az élő enyészet vihogó keserű testi füstje! Ez a parasztfiú-Gilles, ez a jövőt-bízó árva-dekadens szívű Kis Fehér Bohóc, a toxikomániában, vagy alfa-béta-gamma-delta stb-gyötrelemben, vagy dipszomániában, vagy gravis alkoholaddigtorban összetöppedt és aszalódott csöpp mirigy-mosoly manócska, a romlottság nyüzsgés-piacán mást-mulattatással árválkodó Fehérség, Tisztaság: nem írta meg életrajzát. Testi gyötrelem-szüneteiben, szeszhullás-szüneteiben a haláltánc, a danse macabre szüneteiben, a tébolydai alkohol-elvonás sárga fulladás-szüneteiben írt levél-befejezetlenségekből, vallomás-törmelékeiből, e zseniális mozaiklapokból raktuk össze a Pálya Emlékezetét, ahogy az ősrégész a földből-kikotort, tollsöprűvel élővé söprögetett színes múlt-sejtfal-mozaiktöredékekből a Föltámadó Képet, ami a Halál előtti Élet pompagyászát virágozza. A volt csoda-lét sárga szerkezetét mutatja, mint vörös agyagban megtalált ősünk csontváza: a csontváz bordarács-oldalán aranykarddal, kopasz koponyáján aranyhártyamadártojáshéj-üresség harci sisakkal.