Kentaur-fiúk, emberló-önmagunk^*

Ez a kalász-nevű karikatúrista nem kaján. Mert a töprengő Kaján Tibor komoly és elgondolkoztató. Lényegbe-látó. Gyarló titkaink, magányos álságokba zárt homályaink, tétova kiszolgáltatottságunk meglátója és elmondója. Mindíg tud valami többet, valami konokabb igazságot, valami nagyon is egyszerű többet, mint izgatott és siető embertársai. Megmutatja a felület-alatti, a burkolat-mögötti lényeg jeleit: mert őszinteségre vágyik, mert vállalt föladata a hazugság leleplezése! Vékony tollhegyével, vagy kemény grafit-tű hegyével fölmetszi az álnok koponya, a hazug szív, a rejtőző jelenség, a virágzást-ámító kopár dolgok, helyzetek, állapotok köpenyét, hazugság-vértezetét és látszat-páncélját, hogy a belsőbe-látva láthassuk a lényeget, az eredeti állapot fonákságait. Finom és érzékeny rajzaival az összenőtt kettősséget is elmondja, olykor a lét-humor elemi alakzatait, mint a kentaur-szamár-csikót kézen-fogó, kentaur-hintaló-fiút vezető emberló-önmagunkat.