Rügyem, arany-forrás!

Haj, haj, haj, haj, haj, Copfos, kontyos haj! Előbb, mint a csirke tolla, gyermekláncfű pamut-csokra, aztán két szőrből font kobra, aztán szőke csikó farka, azután egy kosár barka, aztán zuhatag-gomolygás, aztán omló arany-forgács, azután szőr-pálmafa, aztán fonadék-csoda, selyem befont harmata, kétágú font pihe-fa, azután zuhogó álom, aztán Tejút leány-vállon, aztán piros szőr-eső, kamasz-csípőt verdeső, aztán mézbarna leomlás háton csillagfény-lecsurgás, aztán villanyháló-sátor, örvény piros zuhogásból, aztán nyírfa merengése, álom-csipke hömpölygése. Haj, haj, haj, haj, haj, copfos, kontyos, farkas, omló haj, ágaskodó, legyeződő, őz-agancsként hegyeződő homlokban elvágott, pödört, hordod mint egy kis szőr-vödört, göndörített, csavarintott, máslival föl-tornyosított, lezuhogó, piros fűzfa, koponyán rengő bóbita, haj, haj, haj! Most más, mint tavaly!