Arany Johánn, aki most Juhász Ferenc, írja versét leányának: Juhász Katalinnak

Kürtrivall*
Fölpattantam száraz
 
 húmorral, a régi,
s szétpukkadtak már az
 
 űrég buboréki.
Tücsök-mód pattantam,
 
 mintegy kürtrivallra,
magamat belaktam:
 
 készülvén a dalra!
Körmöt, bajuszt vágtam,
 
 gatyát, súhot* húztam,
orcám beretváltam:
 
 szőrömet lehúztam.
Öt óra volt reggel
 
 mikor kürtrivallom
lila kürt-énekkel
 
 riogását hallom!
Mintha vadat űznek
 
 ködös hajnalpírban!
Hittem* magam szűznek!
 
 Hívék a papírban.
Lovak fújtatását
 
 hallám, mint csatában:
s fújják még a kását
 
 eme hegyi házban.
Csak a söprögető
 
 ember-hó, hó-ember
kotor, s köhöget ő.
 
 Elmúlt már December!
El az Ó-év, el, el,
 
 Január harákol
fehér köd-köpettel:
 
 háta csupa szárnytoll!
Fehér tollzuhogás
 
 nyüzsgő lihegése.
S lesz-e tavasz majd más?
 
 Háború, vagy béke?
Mint rusz* Leo Tolsztoj:
 
 világ-gyűrögető
kézzel mondom, hogy: sztoj!*
 
 A szakáll-lengető!
Ülök egymagamban,
 
 éget a hiányod!
Miért nincsen, ha van
 
 ifjagg* költő: lányod?
Most oszt nekidűlök
 
 az éhes papírnak.
Jönnek, vagy fölsűlök,
 
 szavaim, ha bírnak.
Mint druszám, a Sándor*
 
 a dalban-szerelmem,
vágtatott a bátor,
 
 a vas-üget* ellen:
vad kozákok, láncsás,
 
 pikás ruszok szőrös
nyihogás-kiáltás
 
 sergére: lángész-hős:
vágtat aranytollam
 
 a papir-hómezőn,
aranyszárnyú Holdam:
 
 paripám remegőn!
Csak meg ne botoljon
 
 valmely hóbuckában!
S velem ki ne toljon *
 
 aranylába-vágyam!
Csakhogy föl ne bukjon
 
 prüsszögve, remegve,
csúszva szügyön, orron,
 
 hanyatt hemperegve!
Biz én nem hempergek!
 
 Ugrál szívem lázban,
mint piros tücsök leng
 
 fonott szalma-házban.
A tücsök-lengésnek
 
 piros horgony-gondja,
mint Égi Ütések
 
 piros sétálója!
Lobog tücsök-szívem,
 
 mint óra ütője,
fölzengeti híven,
 
 volt-e, s mi: idője?
A hóesés-szalma-
 
 ketrecben ugrálgat,
s piros bizodalma
 
 szivem-tücsök: lázad.
Kis szalma-ketrecben,
 
 sárga kalickában!
Vad szívem nem retten,
 
 nem hervad el lázam.
Mint a piros rózsa
 
 kövér havazásban.
Ha nem vagyok szóra
 
 érdemes: mi másban?
Akkor mit üvöltök?
 
 Akkor mit jajongok?
Elmúlt már Csütörtök!
 
 Éghetnek a dolgok!*
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]