Pótlás

Ez a levél csak Nektek szól, senki másnak,   se Apósnak, se Testvérnek, Pomogátsnak!   Méltóztassatok hallgatni róla másnak, jobb ha köztünk marad a szó, ameddig a szívünknek nagy gödröt ásnak.   Aztán úgyis elviszik a leveleket,   kibogozzák, kicsomózzák a betűket,   szívják, szopják a könnyeket, örömöket, mert a Magyar Tudományos Akadémia veszi meg hátramaradt életünket.   Aztán abból nyaral itt sok Tudományos,   csupa rendű, csupa rangú Várományos!   És a Költő Felesége, Lánya Anyja, hagyományos szegénységben eszi a paprikás-krumplit, mert nem fizet ám sokat a Boldog Város.   Node ne búsúljatok ti, csak ha baj van,   még sokáig buzog a vér a magyarban!*   Nevess Erzsike, Katalin, röhögj Balzsam: vígan esszük, amit eszünk s együtt leszünk Tsetsemőim halhatatlan!*