Egy titkos csillag faggatása árva hajnalomban, amikor sírtam

Rózsatűz kis csillag   jegenyefa mellett, sírva bámúldozlak   rózsaláng-lehellet. Dehát mit is tettem:   sírva hogy így nézlek? Mindent bevéreztem   késsel, mint a részeg. Döfködtem nagykéssel,   nagykéssel szurkáltam: nagy isten-veréssel   késsel kiabáltam! Mint aki kis öccsét   öldökli hörögve: öli, vágja testét   tébolyban pörögve! S őrülten is tudja,   tajték-szesztébolyban, akit öl zokogva:   szereti legjobban! Késem: a Dög Nem-Lét!   Azt fogtam marokra! A Mindenség Szívét   döftem cafatokra! Csillag-rózsacsoda   nézlek sírva, sírva, Mindenség Mosolya,   Hitem Arany-sírja. Vér, vér, vér, vér, vér, vér,   öcsém teste vére! Ne haragudj testvér,   meghalok estére. Kezemen vér-kesztyű,   arcomon vér-álarc. Mit tegyek, Kis Eskű,   ha szívemre támadsz? Összetörve néz rám:   ősdarázs-szemekkel, homlokából gyémánt-   sejtlapzsák-szívekkel, néz szőrkoszorúkból   a leölt Mindenség, szőrcsillag-lángokból   a tört Egyetlenség! Néz gyöngéden, árván   Öldöklésem Kínja. Én meg nézlek Márvány-   Kis-Rózsaszáj sírva. Mi vagy te: ködgolyó,   gázgömb, tűzkása-köd, lángpéppel gomolygó   tűzpont, csillag-vércsöpp? Kopár ködpont, sárga-   lila kőszív-őspont? Önmagadba zárva:   örvénylő szem, sír-csont? Gyémántgolyó, vad kő-   sivataggömb, porláng- sűrű asszonyemlő   bimbója, Volt Hazánk? Rajtad Élet, Halál,   rózsapötty kis csillag? Sorsom húsodra száll   Asszony-Rózsaablak? Rajtad Halál, Élet,   csöpp Tenyészet-Asszony? Aki könnyem nézed:   kis Rózsa-Malasztom! Rajtad Ősgyík-Kanok   lihegnek topogva? Ős-Sárkányasszonyok   csipognak totyogva? Óriás Kőtoboz-   Gyíkok tojnak nyögve, hömpölyög a Gyilkos   kristállyal csörögve? Szikla-emsék ülnek   gyík-arc nevetéssel, sorsodon csücsülnek   pikkely-tespedéssel? Csöpp kezük kék, piros   gumikesztyű, sárga gumiláng-papiros   válluk csipke-szárnya? Szoptatnak Gyíkanyák   ősfarkukon ülve: dögnagy gyémántszilánk   pecsétfákra sülve! Tomporuk hatalmas   gyémántpikkely-kőzsák, szájuk kő-borzalmas   csipkepatkó-gyíkláng? Nyakuk aranypettyes   gumicső, a fodra fölűl lágyan verdes:   kőesernyő-kobra! Bóbita-taréjuk   csokros-aranypáfrány, kőgyík-mosolygásuk   onnan is vigyáz rám? Ivarszerveik, a   kőfalloszok, szikla- pikkelysírok nyála:   a Jövő-Múlt kínja? Mi vagy te kis csillag,   jövendőm adósa? Sírva is akarlak   Gömbasszony-Tűzrózsa! Rajtad Ősgyík-farkú   Pávák lépegetnek, Fehér-rózsa-bajszú   Csődörök nevetnek? Rajtad Szárnyas Lovak   kaparnak pettyesen, Csődörfejű Ludak   költenek véresen? Pikkelyfa-erdőkben,   páfrány-rengetegben tojnak gyémánt-zölden   Sárkányok: kő-rendben! Ősdög Pikkelyzsákok   tojnak kő-dülledten, Pikkelydunyha-lángok   nyögnek kő-dermedten. Szeplős őstojásuk   gőzölög a sárban, Jövő-Látomásuk   a Mítosz-Mocsárban? Rajtad Pikkelyoszlop-   lábú Szűzek járnak: Kétlábú Gyíklányok   áldozatra várnak? Gyíkfejű Szamarak   merengnek vemhesen, Nőstény-Angyalvadak   szülnek szerelmesen? Asszonyarcú Lovak   legelésznek sírva, hímjük, a Csődör-vak,   hágja őket fújva? Dagadt Gumilángok:   zöldpenész varangyok, békafiúk, lányok   hada benned vartyog? Kék gumitűz-gőték   piros hímtaréjjal: mint az Ősreménység   másznak rajtad, Hajnal? Dagadt Gumiszörnyek,   Pettyes Lángolások, pókok, Gyémánt-könnyek:   a te Látomásod? Szőrös Gyémántrögök:   férgek, százlábúak, ászkák, Légi Dögök:   Te Hited Rózsa-Vak? Szőrös Kristálylények,   Szárnyas Kőfürt-Halak, sárkánydenevérek,   kőből-font bogarak, ős-kőpáfrány-csápú   Hím-Hatalmasságok, te Rózsaszív-Lángú:   ők a Vígadásod? Kőküllő-háromszög-   korong-kúp Ős-csordák: kőlécekből font Dög-   kőpikkelyvitorlák? Pikkelytollú vastag   Sárkány-kőkeresztek: szemük rózsa-ablak:   kőcsipkekör-kezdet. Mint kőküllő-kerék-   rózsa kő-dühödten: dagadt kőbuborék   a gyémánt-kúp fejben. Rombusz-vinnyogások,   Csőrös Szőrlepedők, Vas-pikkelypalástok:   a te Légi Erdőd? Nem is a madarak,   csak a madár-szörnyek? A Toll-Énekszavak   helyett Vas-öv-férgek? Bádoglemez-ászkák,   ízelt Toboz-tollak: madaraid, Álság?   Vasláng-Csődör Holdak? Lovagpáncélruhák   vas-csődörre forrva: Vaslapok-lombú Fák   egedet kotorva? Vaslemezbuborék-   lovak, Vaspáfránnyal- szárnyas Csődör-csibék:   vaslemez-ruhával. Ló-ászkák, lemezes   páncélborítással, potrohgyűrű-öves   fémdonga-szoknyával. Minden zsalu, donga,   nyereg, tarkó, arc-fal összecsavarozva   kőcsillag-csavarral! Kőcsipkecsavarral   összefogva szárnyuk, a mell-lemez ing-fal,   lemez-koponyájuk. Nyakuk, kő-tomporuk   pikkelyborítása, arc-szelvényük, hasuk   lemezcséve-rácsa. Röpködő Tobzoskák,   Kő-övesállatok, Nyerítő Pikkelyfák,   Fémgyűrű-szárnyasok, Gumiszárnyú Sünök   csordája ott lobban, Kőcsillag-gömb Ördög   Rózsa-Iszonyodban? Gumiláng-lepedő-   szárnyú Kőtű-csillag- Sokaság, Szőr-felhő,   Visító Fémszallag, Tűkristálycső-hernyó   örvénylik habodban: kék gyásszal mosolygó   ős-léghólyagodban? Pikkelyes gyíkfarkuk   veri rózsa-földed, nagycsőrű lóarcuk   túrja rózsa-csönded? Szőrös pikkelykötél   űrből tekeredve üt, mint kristálykövér   ostor Tűz-Szívedre? Eged Kőtű-hörgés,   csupa Fémnyikorgás, Zöld Gumi-röhögés,   Kék Pikkelynyihogás, Piros Vasnyerítés,   Sárga Szőr-ugatás, Ászkacséve-vérzés,   Kőpáncél-vihogás? Csupa jaj, ürülés,   meszes véres kása, csupa Nyöszörgő Kés,   csupa Pikkely-lárma? Csupa-Kőtoll-Átok,   Ürülékpetty-felhő, Vinnyogó Halál-Tok,   Dörgő Kőesernyő? Eged csupa sírás,   böfögés, csikorgás, Röhögő Kő-Írás,   Bőgő Bőrgomolygás? Nyafogó Gyémánt-Rög,   Nyávogó Fém-Álmok, Kristály-Csigakürtök,   Sziszegő Szilánkok? Csupa Lepkeszárnyú   Varangy, Kígyólepke, Pamutpáfránycsápú   Zöldbéka-rügyecske, Gyémántszikla-Nyögés,   Kocsonya-Szuszogás, Zöld Mirigybrekegés,   Üveg-Káromkodás, Gyémánt-Ordítozás   vagy te Rózsa-Vércsöpp? Hogy nem hallod, Csodás:   némán rádüvöltök? Virágaid vannak,   vagy csak Virág-Szörnyek? Gyíkzabáló Csillag-   Szőrös Kristály-Csöndek? Mi vagy te Rózsaláng:   kőgolyó, gázörvény? Aki eljössz hozzánk   rózsa-tündökölvén. Rajtad Ősasszony ül:   az Ősemse-Csoda, ég szemérmetlenül   kősarló-vigyora. Csupa kőbuborék,   csupa kőbugyogás, csöcse, pocakja még   nagyobb kőbuggyanás. Vak kőpontköldökű   comb-párja ős kő-szív, fekvő nagy B-betű,   a kő-buggyadt hát-ív. Kezei: kő-ernyők,   kő-páfrány: két lába. Szőrszív-gyémántrögök:   darázskoponyája! Iker-kőhólyagok   csípői, tokája eres kőhólyag-tok,   kőpáfrány a szárnya. Kövér kőpikkelypajzs   dög-szeméremdombja, kék kőerezet-rajz   lényegét befonja, kiállva a kőből   gyökeresen, kéken, mint Sors az Időből   rejtelem-keményen! Ül a Rejtelemből   nőtt Kőcsipke-Ős-Zsák, ős-kőkötelekből   font Rettenet-Ország, ül a Kőhólyagfürt-   kőbuborék-Emse, ül csillagán a Gyűrt   Gyászringyó-Kőeste! Tar fején szőrsarló,   mint a szúnyogoknak: kefésen tarajló   zöld félhold-szőrcsillag. Arcpajzstól tarkóig   taréjlik a szőrpajzs, dagadtan virágzik   a szőrláng-hatalmas. Mintha két bogárszem   kristályszív-gyümölcse közül nőne kéken   a kék szőrpajzs-csipke, s patkós íveléssel   a nyakszirtig futna koponyaközépen   sarló-koszorúja! A szőrcsipkesarló,   a kék taréjcsillag, a kövéren hajló   kefeszőrpajzs-szallag! Mondd, ki ez a Szajha,   Kőbuborék-Ringyó? Nyelve aranyostya,   szája aranypatkó! Mondd, ki vagy te Édes   Rózsálló Kegyetlen? Közel a reményhez,   vagy Ki Nem Lehettem? A teremtés-kezdet   óriás őspontja, az ős-sötét végzet   első anyagpontja? Az őstér-derengés   első anyag-gömbje, pontanyag, pont-kezdés,   a tér-semmi könnye? A gömbmindenségtér   ős-fekete csöndben égő tűzpont-fehér   Teljes Titok Könyvem? Óriás pontanyag:   aki földagadva lángolva szétszakadt   törpe pontcsomókra? Összezsugorodott   a szétrobbanásban, ponttá aszalódott   a kitágulásban? Ki vagy te Remény-Köd?   A Semmi az ősöd? Még az Idő előtt   voltál teremtődött? A derengés-őstér   fekete homálya szűlt Rózsapont-Testvér,   tér-ős csönd-magánya? Most születő vagy te?   Vagy már halott vagy te? Most lángoló vagy te?   Vagy a Semmi vagy te? Csak az Idő-Tér Kis   Halál-hídja vagy te? Csak a Tér-Idő Kis   Rózsaköde vagy te? Pont-semmi, halál-pont,   a téren átütő Már-Nem-Halál, Halott   Gömbcsomag-Múltidő! Istenből Üzenet,   Szó a Térőslétből, a Volt-Már-Nem-Lehet   Tűz az Eredetből. Piros spirálködök,   zöld anyag-örvények halál-pontja, Kis Dög-   Csillag, térpontféreg? Születtél fehéren   Isten-Ős-Sötétben, a Derengő Térben,   az Ősmerengésben? Védenek a Rabok:   a csillagszigetek, a csillaghalmazok,   az anyagszigetek? Az Őstér körötted,   az Idő előtted, az Isten előtted,   az Idő mögötted? Semmiből kinyálzó,   Őstérből virágzó, Ősűrből parázsló   Kicsi Rózsazászló! Teremtés-előtti   csönd Őstér-homálya szűlt nekem te Csöppnyi   Láng, Űr-Rózsagálya? A Kezdet-Őshomály,   a Tér-Ősönmaga, a Sötét Ős-szabály:   Vérzésem Csillaga? Mikor csak az Őstér   derengett lazúltan, abból Te, kinőttél:   Jövőm se, se Múltam? Mikor csak a Semmi,   mikor csak a Minden volt, akartál lenni   Hajnal-Rózsacsöndem? Mikor csak a Kezdet   Őstér-Mindensége volt: Anyagpont-Végzet   akkor születtél te? Csak Kiterjedés volt,   Teremtés-előtti, Erjedés még nem volt,   csak Gomolygó Semmi: Kiterjedés-Anyag,   Anyag-Kiterjedés, Tér-Ősiség, Köd-Vak   Nem-Beteljesedés, nem volt pontanyagok   halmazata semmi, s elkezdtek a Dolgok   abban erjedezni és a Semmi-Minden   csomósodni kezdett és a Minden-Isten   foszladozni erjedt: Ősfeketeségből   gyúródtál boldogan, Tűzpont az Egészből,   Halál-Hatalmasan? Gyönyörűség-Gázgömb,   Óriás Pontanyag, Rózsanyál-Asszonyköd,   hogy bámúldozzalak? Aki nem is vagy tán,   vagy a Múlt Halála, az Elmúlás Tisztán   Csurgó Rózsanyála. Akit mégse föd el   az űr-gyémántkása, kristálygyíkok pikkely-   láva tódulása! Az Űr-Asszony Combtő-   Szőrrózsája vagy te, Izzó Ágyék-belső,   Rózsaszőr-Nem-Este! Az őstér-sötéten   átégve pirosan: Rózsa-Halál-Éden   Élet-Hatalmasan! Ki vagy te, hogy nézlek   könnytelenűl sírva: Égő Rózsafészek,   Árvaságom Sírja! Dehát mi bűnöm van?   Bűnöm mi van, mondd meg? Így hogy ittmaradtam   Égő Rózsaserleg? Miért öldököltem?   Miért átkozódtam? Mikor nem is öltem?   Nem is átkozódtam? Számból kések jöttek   gyémánt-koszorúban, csillagok lövődtek   tűkristály-csokorban! Késeket okádtam,   kristály-kardot köptem. Valamennyi szárnyam   késekből fölöttem! De ha késsel jöttem:   csak magamat öltem! Ha Istent gyűlöltem:   csak szívemet döftem! Késeim: remények!   Késeim: virágok! Részeg öldöklésben   talpig vérben állok! Késeim: irgalmak!   Késeim: kegyelmek! Kis Rózsapont-Csillag   önmagammal verj meg! Véres könnyeimet   kösd le rózsaköddel, véres kezeimet   rózsakötelekkel. Kést-lövellő számat   tömd be rózsaronggyal! Te Rózsacsönd-Bánat   számolj a bolonddal! Vigyázz a bolondra,   vigyázz az őrültre: nehogy vicsorogva   reményét megölje! Nehogy öldököljön,   hogy ne is zokogjon, a meztelen földön   késsel kuporogjon. Nehogy meztelenűl   fusson gyémánt-késsel, s ölje kívűl-belűl   magát lüktetéssel! Meztelenűl ülve   ölje a világot, s okádja a földbe   a gyilkolás-átkot! A szegény halandó   késsel ne ordítson! A Nagy Rózsa-Rabló   a földbe ne fusson! Mert nem akar ölni,   mert nem akar félni! De csak tündökölni,   akar csak remélni! Hiszen nem is ölt, csak   hitte vicsorítva: akik tőle halnak,   őt ölik sikítva! Azért átkozódott,   részeg is azért lett: Lángoló Rózsapont,   Te Rózsapont-Végzet. Védj meg önmagamtól,   védj meg a haláltól, kés-akaratomtól:   a Csontváz-Csodától. Szívj magadba Rózsa-   Csoda Asszonyágyék, Vér-Szőrcsillagodba   Mindenség-Ajándék. Kanca-Hüvely Mézed   igyam fuldokolva: Nagy Szőrszív-Serleged   Rózsájába hullva. Végy magadba Ősláng-   Mindenség-Sálata. Bíbor Rózsa-Ország,   Isten Legszebb Álma. Mert csak sírok, nézlek,   a Tér-Ős-Sötéten átlángoló Részeg   Tűz-Gyönyörűségem. Egyetlen Hitem már,   Reményem Egyetlen: Rózsarojt-Ős-Zsoltár   Áldottam-Kegyetlen. Rózsa-Asszonyiság,   Rózsapont-Tűzálom, Titkos Űr-Rózsaláng:   hitem légy, halálom. Addig sírva nézlek,   jegenyefa mellett szikrázó Kis Végzet,   Rózsatűz-Vérserleg. Sírva bámúldozlak,   sírva, sírva, sírva. Áldalak, átkozlak:   hitem ahogy bírja. Kegyetlen Rózsapont,   űrön átparázsló, Tűz-Öröm és Vér-Gond:   szívemre vigyázó: ne hagyj így magamra!   Földbe ne rohadjak! Szívj örvény-lángodba   Kanca-Rózsacsillag! Túzsaláta Rózsád   szirmai ha falnak, Nőstényrózsa-Jóság,   Rózsatehén-Csillag, Rózsatűz Anyagpont:   szégyenem leszárad! Nézlek, mint egy asszonyt:   Égő Rózsa-Bánat. Aki kell, hogy higyje:   én nem öldököltem! Akár el se higyje:   meg senkit se öltem. Csak nézzen, míg nézem,   várva a kegyelmet: a Nem-Is-Kell-Értem-   Bocsánat Szerelmet. Mint ahogy én nézlek   sírván álldogálva Rózsacsönd-Enyészet,   reggelemet várva. Jegenyefa mellett   égő Űr-Szívecske: időm már kitellett?   Jön mi? Csak az Este? Vétkeimet hidd el,   vétkeim ne hidd el! Oldozz föl Hiteddel:   Szent Tűzözönöddel!