A megváltó arany-mérleg

Ó, te Édes Méreg,
ó, te Arany-Mérleg,
Lángoló Aranytál,
Aranycsésze-Osztály,
az Idő két ágán,
homály-mérleg-vállán
aranyláncon függő,
három-ágon csüngő
Égő Aranycsésze.
Aranytányér-Mégse.
Aranylánc-háromszög-
kúpűrön Aranyköd-
Kupa, Aranyserleg,
Lét-habbal telt Mérleg.
A két arany-ágon:
Életen, Halálon,
a két arany-késen:
Halálon, Életen,
két arany-vállcsonton:
Vígaszon és Gondon,
aranykúp-csönd-ágon
függő Véres Álom,
két Ősarany-Serleg,
a Halál, a Gyermek:
betöltve tajtékkal,
vérző habrózsákkal,
habzó virágzással:
Élettel, Halállal!
Aranyserpenyő, Te
Véres Tajték-Mégse,
Habzó Tűzköd-Mégis:
hogyha szenvedés is!
Öröm, Gyász, Kín, barna
lángból kidagadva.
Ó, Te Két Aranykés-
Vállon függő Vérzés,
Szenvedés és Mámor
a két Aranytálon
és Hit, Gőg, Szenvedés,
Végső Fölismerés,
Gyászból kidagadva
Virágzó Aranyfa,
vérző Hab-Rózsákkal,
Tajtékrózsa-Gyásszal,
Termő Megadással,
Álnok Zokogással
földagadt Aranytál,
aki Vagy és Voltál,
aki Voltál és Vagy,
Vérző-Így-Megmaradj,
három-ágú láncon
aranycsigolyákon:
kúp-aranylánc-ágon,
csigolyalánc-gyászon
függő Két Véres Tál:
Vad Élet, Szép Halál:
vagy mivel betöltve
iker-aranycsésze,
Élettel, Halállal,
Büszke Megadással,
Vérző Büszkeséggel,
Végső Ismeréssel,
a Fölismeréssel:
Mindent-Szenvedéssel!
Mindent olyan tisztán,
mint a legszebb kristály,
mindíg csak dagadva
tűzzel virágozva,
mindent olyan szépen,
mint a népmesében,
mint a népdal-gyászban:
Halál-Virágzásban.
Mindent olyan bátran:
Ha-Kell-Elmúlásban,
mint a balladákban,
Közös Virágzásban:
a sírból kinövő
Gyönyörű Gyász-Idő:
Két Fehér Rózsafa
egymásra hajolva,
egymást átkarolva
egymásba fonódva,
ággal és levéllel,
Rózsával, Reménnyel,
mint Vér-Rózsakapú,
Élet-Akaratú
Rózsaív-Rózsalánc:
Szerelem-Sose-Gyász,
Rózsacsönd-Szivárvány,
Élet-Rózsamárvány
Halálból Őskapú,
Nem-Gyász Akaratú:
amin majd bejöhet
a Legszebb Tiszta Csend
barnapettyes lovon,
hópont-kancacsikón!
Az a Kapú, mint Kút:
a Túlvilágba Út,
Pokolba, Halálba,
Halhatatlanságba!
Amin majd beüget
lován a Legszebb Csend:
vágtat a Földbe le
a Csontvázak fele,
hol a Sárkánykirály
Kristályköd Vára áll,
hol a Sárkány-Mese
Őspikkely-Csődöre
ül Tüzes Kő-Trónon,
Nem-Is-Van Ablakon
nézve a Földgolyót,
a belűl-lángolót,
lángoktól rózsállót,
a Legszebb Tűz-Álmot
és ottan látszanak:
csontvázak, csontvadak,
a holtak, rothadók,
s a Nem-Foszladozók!
S legyőzi ügető
lováról az Idő
Népmese-Kisfia:
Aranykard-Mosolya
a Pikkely-láng Dögöt,
Halált, vagy Ördögöt,
s kivágja gyomrából,
belei gyászából
a fölfalt Hiteket,
bezabált Vétkeket,
lenyelt Reményeket,
Nem-Rothadt Végzetet!
S letörli nyálukat,
véres bélsarukat,
nyálas dög-zsírjukat,
véres mosolyukat,
amikbe keverve
voltak, mert lenyelve
hevertek a Rabok,
Valaha Ragyogók!
S fölhozza ide, föl
hol a Lét Tündököl:
Sorsba, Új Halálba,
a Nem-Pusztulásba!
Fölhozza őket majd,
kiáltva Három Jajt:
a Szép Folytatásba,
a Nem-Jajgatásba,
föl az Alvilágból,
ki mi sose lángol:
hozza föl Hitünket,
Véres Hitelünket,
Nem-Üszkös Szívünket,
Új-Mi-Örömünket.
S mint piros csődörök,
lángoló mén-ködök,
véres szív-sörénnyel,
őspiros örvénnyel,
lángolva futunk majd,
feledve jajt, a bajt,
vágtatnak Szíveink,
Szabad-Már Hiteink
föl az Alvilágból,
a Föld-Árvaságból,
ügetve a földben
szép piros méneken,
piros csődörökön:
Szíveink Örömön.
S előttük a Zászló:
az Arany-Megváltó
vágtat a Földben át,
hozva az Új Hazát,
a Régit, az Újat,
a Sohase-Vadat,
Vadat-Ki-Sohase:
Sorsunk Mi Végzete!
Hogy itt virágozzunk,
Rózsa-Dagadozzunk!
Benned Édes Méreg:
Szent Te Aranymérleg!
Égő Kicsíny Haza!
Édesség Mosolya!
Te Iker Aranytál,
Hajnali Rózsa-Nyál,
Reggeli Rózsafény!
Tavasz-Hajnal Remény!
Benned Aranyserleg
Tűz-Üst, Aranymérleg:
Szent Te Kicsíny Haza,
Kis Öröklét-Anya!
Virágzó Méhedben,
Arany-Edényedben
virágozván büszkén
az Arany-Nem-Estén,
az Arany-Őstestben,
Virág-Reményedben
tajtékkal dagadva,
rózsát ringadozva,
Kis Haza, Nagy Hajnal,
arany-csődörhajjal
lüktetve, verdesve,
Te Sohase Este!
Benned Arany-Mérleg,
Csillag-Aranyserleg,
benned Mindíg-Remény
Remény-Rózsa-Edény,
benned, mi: Virágod!
És Sohase Átkod!
Benned Remény-Asszony
Reggel, Sose-Alkony.
Benned Édes Haza
Világ-Gyász Hajnala!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]