| A páfrány-erdő zöld kristály-tollai, a szőrös zöld-tollú kristály-gerendák, |
| a kristály-szőrű ágak, erek, erecskék, üveg-izom recék, az óriás |
| növényi éjjeli halálfejes-lepke-csápok, az iszonyú szőr-legyezők, |
| rezgő zöld szőrcsipke-tollak, növénylepkefej tollbóbita-óriások |
| zizegő, rezgő, üvegszőrös sűrűsége, a kristálykő-szemű moha-lepkék, |
| a zöld bunda-koponyájú csönd növénycsipke-tollú csótárai rezegtek, a zöld- |
| bütykös üvegszárú óriás-toll-áradat lassan szétnyílt zörögve fönt, |
| torony-magasan az elvékonyodó tollcsipke-dárdák növény-horgolású |
| leveleinél, s lassan, mintha óriás üvegpók mászna ki: előbb a mellső |
| lábak kő-karmú üveg-ízei, aztán a csuklós forgók szőr-üvegcsülkei, |
| aztán az áttetsző bütykök, fölöttük két véreres üveg-púp, egymásra-nőtt |
| szemgolyók szőlőfürtjeként az üveges, rücskös kézfej mászott föl a horgolt |
| növényi dárdahegy tollcsipke-peremére, majd az egész kéz ott ült a |
| páfrány-levélen, átlátszó hatalmas pók, amely csontvázát mutatta, erei |
| lassú lüktetését, az üveg-izomkévék és borostyán-izomnyalábok |
| tapadását, szőlőgyökér-tekeredését, de az egész aprócska kéz mégis lágy és |
| remegő és puha és reszketeg volt a szilárd páfrány-oldallevélen, mintha kis |
| zöld cserépcsipketálra madár-tojást vert volna a szél, nagy ondó-üstökössel, |
| fehér sperma-sárkánnyal közepében, inkább gumikesztyűs levelibéka-kéz |
| kapaszkodott a hegyes-csipkézetű cserépzománc-levélbe, nagy kocsonya- |
| lencsés ujjvégekkel, finom remegéssel, mintha mészhéj-nélküli tojások |
| lennének a gumihártyacső-ujjhegyekre nőve, remegett, aztán |
| moccant a pici levelibéka-kéz-állat, kúszott a levélen, a levél- |
| gerinc vastag növény-csigolyái felé, hogy a gyöngy-korsó csukló is kitolódott |
| a zöld csipke-homályból, a növénycsáptollas zöld kásából, majd a pihétlen |
| fehér alsókar a sárga könyökkel, majd hónaljáig a felső kar tolúlt előre, |
| önmagát bugyogtatva lágy gumi-gyűrűzéssel, mint a kék higany-csontú, |
| higany-koponyájú csiga-szem, majd a recés váll, a csupasz erdei csiga |
| hús-kordbársony hátához hasonló, aztán széthúzva a zöld cserép- |
| csipkefüggönyt, a ropogó páfrány-szemfedőt, mint zöld virág-üstök eres és |
| sejtes kráter-öléből az aranypor-szív-fejű aranypor-fallosz duzzadt |
| aranyszőr-dorongja fölmered: a zöld virágkehely-homályból, az |
| óriás csönd-kancsó-derengésből kibújt az ellapúlt tompa orr, |
| amely mint nagy varangy ült az arcon, s a tág orrcimpák külön az orrba |
| kapaszkodva kétoldalt lüktettek, mint levelibéka-csecsemők, mint a pipabéka- |
| kicsinyek, akik ott ülnek az anya-hát hatszögletű kocsonya-hordóiban, derékig |
| az anyába-forrva, deréktól kiállva a kocsonya-zsákból, a hatszögletű |
| húsüveg szülő-sír peremére támaszkodva átlátszó kocsonyaüveg-kesztyűs |
| kezecskékkel, aztán a pici piros, aranykoronás vadrózsabogyó-szemek, |
| mélyen az óriás szemöldökcsont barlangjában, piros szempillaszőr-harangban, |
| aztán a kövér csúcsos pici száj, amely inkább nyálas csigaszáj |
| rózsaszirom-lebenyeihez hasonlított, vagy csecsemő-vagina piros fodraihoz, |
| aztán a rózsamohás csecsemőfül, amely mögött, mint a fehér axolotl |
| piros kopoltyú-tollai: vörös húsrongy-tollak libegtek, vörös csokorban, |
| mint a kakasfarok, talán a vízalatti léthez, végül az egész arc |
| a fényre úszott, mint a lila hús-pajzs: a rája, s libegett az óriás- |
| páfrányok halál-erdejének zöld árnyék-öblében, buborék-bársonyaival, |
| piros fodor-csokraival, lüktető nyálas lebenyeivel, csipke-harang-szájával, |
| mint a medúza; vörös vulkán-hajzata, a zöld moszatokba, nyálkákba |
| mohákba-süppesztett lapockákra hátra-zuhant, és elömlött elől szemöldökszőrbe, |
| bajúszba, szakállba-keveredve, sűrű vörös ér-szoknyaként a zöld pikkely- |
| levél-kásába sűllyedt mellkason, hisz eddig csak a fehér fej |
| látszott, mint a mohás sírba süllyedt mohamedán-sírkövek kő-turbán-feje; |
| pislogott, szimatolt, véreres áttetsző orrlikai lüktettek, mint a levelibéka |
| aranypikkely-fújtató tokája, fülelt, fodros ajkait nyalogatta, |
| fintorgatta buta kő-turbán-sírkőfej-arcával ez a fejre tarajosgőte- |
| szalamandra-axolotl-gekkó-keverék, vigyorgott ez az ebihal-fej, |
| ez a békalárva-arc, pedig egészben ember-arc vala, kisejlett vad |
| szőrei közűl az ember arca, igen, egészben mégis ember-arc vala. Aztán |
| kitolta a zöld pikkely-kásából balkezét is, a jobbkézre teljesen |
| hasonlót, a hónaljig eleven sárga gumikesztyűbe húzottat, amely hol |
| ellazúlt gyűrődve, ráncolódva, hol rátapadt a húsra, a szalmaszál- |
| csontra, a méhek lép-viaszához hasonlító cellás-rajzolatút, kitolta |
| gumibársony-gekkókezét, üveggép-csáp-tarajosgőte emberembrió-kezét, amely |
| mint üvegből-fújt pici emberkéz, amelyben finom aranydrótok az erek, |
| s a körmök, vagy karmok pici lapos üvegórák, domború óralapok, s alattuk |
| az ujjbögyek, mint lencsés ujjvégek, amelyekben ott kotyog, forog, piros |
| üveg-fogaskerekeivel egymásba kapaszkodva ott forog az idő, rugója ott csavarodik |
| csigásan, ott lüktet a vér a hajszálerek pici gömbhálójában, |
| piros rézdrótfonadék-gömbjében vértestecskéit, vérlemezkéit |
| mutatva, a hajszálérgömbök, mint pici drótszobrok ülnek |
| az ujjhegy üveghúsában, s világítanak a fölizzó titkos drót-Buddhák, |
| mint a villanykörték izzó-keresztje, igen, két üveg-botsáska kezével az |
| emberarcú lény széthúzta a páfrány-sűrűség szőrös-sejtű |
| nehéz növénycserép-csáptollait, s apró lúdbőrös-csöcsű mellkasát, |
| vagy szügyét lassan előredöntve fülelt. A fintorgó |
| mámor-bozontú arcra butaság, iszonyat, vágy, harag, félelem |
| fény-hálói, pamut-hálói, ragacs-hálói, tűz-hálói és gumi-hálói |
| hulltak, kiszakadva kővel és mohával-benőtt érzékeiből, valahonnan |
| a teste mélyiből, s izzó arany-zsákba fogták, szőrös nyál-kosárba, |
| nyúló gumi-pókcsipkecsillagba, tűz-ketrecbe és bolyhos, puha pamut-álarcba |
| fintorgó, vergődő, kíváncsi ember-arcát, mint kutatóháló a mélytengeri halat |
| a felszini gyöngy-ikrájú fénybe, a tűz-mámorú csillag, a láng-ökör |
| lüktetése és tűz-kristály pofája alá, s az elszineződve finom, eres |
| buborékként földagad, lesz szétrobbanni-vágyó szervei földagadt üveghártya- |
| zsákja, nyélen-ülő periszkóp-szemei, mint elapadt csöcsök behúzódnak |
| az üveg-dagadásba, hosszú kocsonya-gyökér-szakálla, mint az alsó |
| állkapocs pici buborékzó-pórusú üvegtőgye, kis üvegrongy-rojt csak, |
| s a hatalmas kristálytű-szakáll-fogsor széttátott cseppkőbarlangjából hártyásan |
| kibugyog lassan a vér, a nyál, a gyomor, a belek, kisebb halak, rákok, csigák |
| csontváza, csigolyája, szálka-hordója, fogsora, ürüléke, pikkelye, vérkéreg olló- |
| páncélja, pórusos tordonga-gyűrűje, félig-fölszívódott mészváz- |
| salakja, mint egy kupac lemállt vakolat, beapadt, folyékony üveg-tölteléküket |
| kifolyatott, arany-csecstömegükkel beszáradt szemgolyók, viaszrózsák hervadt |
| tapogatója, mint vállban-leharapott embrió-karok, pókok ötszögű sejtlapokra-metszett |
| ikra-virágfejű gyémántköves szőr-koponyája; vigyorgott, gyűlölködött, |
| félt ez az ember-arcú fej a zöld, csipkés csont-lángok között, fönt, |
| torony-magasan a szőrös és kemény, sejtes-zománcú páfrány-levelek |
| rezegő pikkely-koszorújában, s a félelem és a vágy fény-rostélyai, |
| moha-rostélyai ocsmány ember-arcát befödték, mint izzó |
| arany-álarc, szerelemillatú, s halál-illatú moha-álarc, valahonnan |
| teste mélyiből szállva föl, mint a gyermekkor halálfejűre-festett papír-szalag- |
| bajszú, szines papír-rojt-farkú sárkányai, húzva, rángatva, cibálva |
| vékony kötelével a hártya-arany szélű arany-háncs-térdű, a gyermekláncfűfejű, |
| ezer szőr-küllős pihebuborék-koponyájú fiút, föllibegve, ragyogva |
| s illatos moha-rongy sűrűséggel, tűz-arcfedőként és zöld moha-arcpajzsként |
| valahonnan a mérhetetlen bendő, a tízhektós kortyogó büdös gyomor, |
| az egymásra-hajtogatott mirigyes, véres, milliárd-vérgyökérrel egymásba-szőtt |
| hártyák, fodros, zsíros és buja szövetek, s a selymesen-fodrozódó |
| földgáz-csővezeték-vastag óriásbelek, a test-alsó véres ganéjjal és fortyogó |
| sárga salakkal töltött óriás-lárvái, óriás-kukacai és óriás- |
| hurkái közűl, föllibegett az emberarcúra-gyűrt aranyhártya-maszk, |
| az illatos moha-selyem-maszk valahonnan a remegő ökrendezés és |
| a bűz-buborékos böfögés, zsíros hártya-hánytorgás lárva-kútjából, |
| ahonnan az ihlet indúl hányinger-nyomorával, a zsíros és véres és büdös |
| test-belső háborgó, fodros és tekervényes rétegeiből, ahonnan a teremtő- |
| rémület növeszti hatalmas tűkristály-legyezőit szét a gyávaságot-szerető |
| puha szervezetben, s benő mindent, tüdőt, szívet, hímvesszőt, izmokat, |
| csontvázat, velőt, a vérpálya mozgó és dobogó koszorúit a tűkristály-páfrányok, |
| kristálytű-zsurlók törékeny, létet-porlasztó dzsungele; fintorgott, figyelt |
| ez az emberhez-hasonló nyálas csigaszáj-fodros-szájú, piros-bozontú, |
| lapos-kavics-homlokú arc, hiszen egészben ember-arc vala, egészben |
| mindenképpen emberarc vala; aztán az álarcok sorban kigyúltak, |
| s pernyésedve lassan, pernye-álarcként, s hamu-álarcként visszahulltak |
| ismeretlen teste gőzölgő, pöfögő mélyeibe: az arany-álarc, a gumi-álarc, a |
| moha-álarc, a pamut-álarc, a tűz-álarc, a ragacs-álarc, a szőrbunda-álarc, |
| a kristály-álarc, arcán újra a csigabigatest-húsbársonyú csillogó buta közöny, amely |
| nyálka-foszlányaival, törékeny hártya-mázredőivel bársonylott s villogott, |
| aztán piros ér-kesztyűs kis levelibéka-kezével, vagy mozgékony, üveg-karmú |
| tarajosgőte-üvegkezével, amely, mint sok-küllős, szőr-sásos, üveglikacsú |
| mozgó üveg-virág, tengeri pók lassú, üveg-ragyás, üveg-kérgű csuklós lábai, |
| igen, átlátszó pici kezével az óriás páfrány-tollak csipkés zománc-lapjait |
| még-jobban széthajtogatva, fejét kicsit megbillentve oldalt, hogy |
| jobban hallja, amit vélt hallani már, ami úgy izgatta, rémítette, |
| bizsergette madár-lüktetésű apró madár-szívét, hogy mégjobban hallja |
| azt a kínzó és ökrendeztető és füstölgő dühbe-bodrozó kristálycsengő- |
| csokor valamit, amit valaha vélt hallani már, amit tán sose |
| hallott, csak büdös bensője kristálybuboréka, aranykéreg-gömbje, amit |
| emlékezésre-gyötrődő lénye felböfög, s az lassan kiszáll húsrózsa- |
| fodor száján, levelibéka-lüktetésű orrcimpáin a tág, kék-bársony |
| orrlikakból, amelynek szőr-csokrai, mint piciny rákok csigolyás |
| rubint-csápjai hajlongva szögletesen mozogtak; tompán fülelt, |
| hogy újra hallja, amit tán sose hallott, csak dédapja, ükanyja, |
| hét rőf-szakállú manó-őse, a puha moha-ember, vagy a sárkány-anya, |
| az óriás kőszirom-taréjú, akinek kő-gerincén óriási pórusos, mohás |
| kő-levél-sorok nőttek, széleiken kő-eres kőtüske-koszorúval; |
| igen, fülelt, kis rózsamohás fülkagylója megrázkódott, mint a vizilovaké, |
| aztán lépett egyet! Most látszott csak, hogy teste, talán a szőrcsésze- |
| köldöktől lefelé, mint kétlábú óriás-sírkő, két ősi kőpikkely-oszlop, |
| két hatalmas, kő-levelekkel egymásra-pikkelyezve tolongva-benőtt |
| pórusos kő-dorong, amelynek kő-pikkely-barlangjaiban kék zuzmó, |
| piros moha tenyészik, kő-csigaházaiban nagybundájú pókok ülnek, |
| vaskos gyöngyház-ollójú rákok, meztelen csigák düllesztik négy-ágú kő- |
| korona-szemüket, belűl a kék-szárú higany-hólyagokkal, s egy-egy nagyobb |
| kő-pikkely árnyékában vadméhek szürke kőhártya-cellájú sejt- |
| rózsa-fészke, kövér többszörös szőr-abroncs-potrohú darazsak tanyája, |
| s egy nagyobb kő-likból, mint mohos kő-kútból gyász-szalagokkal át- |
| kötött arany-kéreg-hordó-potrohú méhek lövődnek ki, mint a |
| bölcsőszájú hal vérhártya-barlang szájöbléből az aranycsésze-halacskák: |
| beszívja, kilövi, beszippantja, kiköpi a dupla kristály-rózsa szemű |
| szárnyas aranyhordókat a mohás kő-kút, lélegzik aranyfüstöt, nagypettyű |
| szőr-csillagokat köp ki lihegve; s volt pikkely ami alatt százlábú üveg- |
| rugó feküdt összetekeredve, mint üveg-küllős üveg-autókerék, s a másik moha- |
| barlangjában kőmirigy-varangyosbéka lihegett, forgatta megnyúlt |
| rombusz-alakúra hasított pupillájú kő-eres kő-golyó szemeit, és a |
| homlokcsont kő-ernyője alatt, a kő-mirigyes szemhéjak nehéz kőcsomós |
| kőkéreg-gömbhéjszeletje rácsúszott lassan a nedves arany-pántba- |
| fogott szemgolyókra; sőt itt-ott az iszonyú két láb-oszlop réseiben, |
| hasadékaiban, kő-repedéseiben kis virág-bokrok rezegtek, lila |
| virághústrombiták, nagytokájú virágbársony-szájak, körben eresen föl- |
| csücsörődő növényi ajakcimpákkal, fodros, begöngyölt, szőrös kék |
| lebenyekkel és aranybársony nagy ajaktányérokkal, amelyekben hangyák |
| dörzsölték össze kitin-görcsös, a csönd csontvázát tartó dupla csápgerincoszlopukat, |
| tetvek, poloskák szeretkeztek, petéző-csévéiket hátúlról hanyatt keményen |
| beledöfve a nőstény lüktető, lágy, páncéllal-gyűrűzött, szögecselt, kitin- |
| lapokkal rózsásan körűl-palázott ivarnyilásaiba, mint egymásba-döfött, |
| fölűl kérges, alúl gumiredős állat-injekcióstűk, vagy összeragadva: |
| a rovarhártya-cséve-has a pórusos kőpáncél-háton, mint két mintákkal- |
| telerajzolt őskori kőlándzsa-hegy, eres és csövecskés-hálózat-belsejű, hólyagsorozat- |
| belsejű csiszolt kőpajzs, amelynek likacsain, kőszita-felületén a napfény |
| megtörik, kis kő-cimerek, bemohosodott-írású sírkövek, domború kő-lencsék, |
| kő-rombuszok, légzőcsöveik kivezető-nyílásai lüktettek, füstölögtek, |
| a kitin-legyező csápok, fésűs csáp-csontok, bütykös, zömök rovarcsont- |
| csápvesszők, kunkori ősbajszok mozogtak, mint a kiszáradt fák, |
| akácok magtokja, mint a fölégett föld sziklába-gyökeredző, |
| megperzselt-héjú, félig szenes vadrózsabokor-vesszői; itt-ott kristálylencsés szőr-gázálarc- |
| fejű pókok dagadoztak telezabáltan, kövér hasuk, s a fejtor |
| potrohszőrei közt a csontcserép-peremű kivezető-csövecskék |
| szétszakított nyál-ablakú kútjai párologtak láng-lihegéssel, vagy |
| hólyagoztak a forró test-párától nyál-szűzhártyás csont-vagináik; üveg-pikkely-lovagok: |
| gyíkok hevertek, pikkelykúp-fejük mögött a sárga-gyűrűs fehér |
| kő-lencse dobogott, s néhol kövér kő-saláta-fejével a kis |
| pikkelytorony: a kőrózsa emelte növényi-kobra-fejét az arany- |
| zöld-pettyezésű, aranyszálka-csontváz, aranycsipke-levél-csöndbe, |
| a fodrozás-nélküli, gyűrűzés-nélküli csöndbe. Mert szél nem volt, |
| csak növény-bizsergés, lét-mocorgás. S a Félig-látható, a |
| piros-bozontos ember-fejű Sírkő, hiszen köldöktől ember-törzse volt, |
| moccant újra egyet, egyik kő-pálmatörzs-lábát, amely besüppedt |
| füstölögve a mohába, az aljrothadékba, erjedő növény-pernyébe, |
| páfrány-ganéjba, lassan egyik lábát a talajból kihúzta. És valának |
| roppant körmei, mint a kövek. És valának roppant kőhurka- |
| ujjai, kő-mirigyes bőrrel bevonva, mintha kőmirigy-kesztyűt |
| húzott volna lábára, az ujjak között hajlékony kő-hártya-vitorlák, |
| gyűrött kőmoha-vásznak, ujjtövekig-nőtt szürke gumi-ernyők. |
| És lépte vala mégis totyogó, mint az öreg tudósoké. És lassan |
| totyogva a mezőre kilépett, óriás liba-talpaival csülkig besűllyedve |
| a páfrány-hullákba, moha-halálba, eres, szőrös, aranyszőr-csiklós, |
| növényi kénpor-dorongos virág-kancákba, virág-csődörökbe, virágpor- |
| csontvázakba, növényhúscafat-virágforradalmakba, szörnyeteg- |
| talpával mocskos és véres víz-legyezőket nyomva a neki-puha |
| talajba cuppogatva lépett nyikorgó, recsegő, repedéseiben vért- |
| buggyantó óriás pikkelykő-oszlop-lábaival, ember-törzse, szakáll- |
| bozontos kis feje fönt a magasban, mint szakállas kicsi rózsa, szőrös |
| fehér axolotl-fej, szalamandra-fej, kiszakállasodott kocsonya-álarc, ebihal |
| hajszálerecske-bozontú pillátlan kocsonya-dió-feje, véres Borjú- |
| orrú-fű, nagy virágér-csontú, óriás-alsó-állkapocs, bársony-körtekercs- |
| ajakcimpájú, a szájba-szoknyásodó felső-ajakszélű Isten-papucsa. |
| Füle mögött a vérrongy-kopoltyú-páfrányok lobogtak, mint a |
| kakasfarok. Totyogott a Gigász-ősliba-lábú, a Kő-pikkelyfa- |
| lábú, bár lénye nagyobb része még bent az óriás növény-tollak |
| között, az üveges páfrányerdőben tekergett, zúzva, mint zománc- |
| hártya-tollakat, üveg-pávafarkakat a pikkelycsontvázú páfrány- |
| leveleket, a zöld rengeteg zöld óriás-kígyócsontvázait, amelyek ropogva, |
| hasadva törtek, mint óriás üveg-lepkecsáptollak, aztán hirtelen |
| megállt, kis törzse a szőrös embrió-koponyával előre-hátra hajlott a |
| nagy zökkenéstől, mint a még-karon-sem-ülő csecsemők feje, ha fürdetés |
| után hirtelen magasba emelik őket, megdermedt a Kő-hús-csoda, a |
| köldöktől-koponyabuboréktetőig emberforma lény, a kőpikkelyes görög-templomoszlop-lábú. |
| Mert most újra hallotta azt a hangot, újra hallotta azt a tiszta |
| hangot, tisztábban, mint amikor még egész lénye az óriás |
| páfrány-erdő szagos, zöld moha-árnyékú sűrűjében rejtőzött és |
| csak kis gekkó-kezével húzta szét a zöld tollak finom cserép-lándzsahegy |
| csúcsait. Tisztábban, mint amikor még csak rózsaszín kis |
| fejét dugta ki a pikkelyes növénykása-sűrűből, mint a |
| békalencsés tóöbölben a zöld tavi lencsefőzelékből hosszú, |
| hegyes, ferde csontgyűrű-orrlikú, feketesávos fejét a kecskebéka. És |
| kis feje reszketett a zöld kása-koszorúban, mint az óriás gyöngyház-szögecsekkel |
| összeszegecselt, finom, félbevágott üvegbuborék-szemernyős, üvegálarcú |
| kocsonya-köcsög csikóhal-fej. Reszketett kis feje a zöld |
| pikkelykoszorúban, mint egy állat-tearózsa. De most, hogy |
| hallotta újra azt a hangot, feje szőrös rózsatányérkái meg- |
| rázkódtak, mint a viziló kis, hegyes fülei. És arca újra |
| fájdalmasan vonaglott. Hiszen sokfajta lét-hang mászott föl már, |
| mint százlábú-mocorgás kis vérmoha-fülébe, fekete döngés, tűz- |
| dörgés, szőrpikkely-szárnyú cincogás, lófejű szitakötőszárnyú celofán- |
| kereplés, buja és foszlott-arcú tündér-vihogás, dagadt madárfejű |
| kisemlősök vékony füttyögése, bőr-szárnyú suhogás, moha-szárnyú vinnyogás, |
| tébolyodott arany-toll-koronás-fejű madarak rikácsolása, cserregése, |
| csivitelése, csattogása, hörgése, köhögése, félkutya-félszarvasbogarak |
| ugatása, mirigyes-kőhordó-ökörbéka-bőgés, négyszarvú-bikabéka- |
| torok harangozása, tűzbársony-ruhás, zöldbársony-öltönyű kecskebékák, |
| zöld selyeminges levelibékák brekegése, kuruttyolása, kummogása, fehér |
| lepkemajmok makogása, vihogása, mikor lassú szárnycsapásokkal röpűlnek, |
| mint szárnyas szőr-bábúk, pettyes katicabogár-szárnyú óriás-sündisznók |
| visítozása, röfögése, mikor taknyos ferde-orrlikú fekete szivacskorong- |
| orrukat kakasfejű törpe méhek csipegetik, s kis taréjuk, piros nyálkamirigy- |
| szakálluk bizsergeti orrlikaik szivacs-hordó-belsejét, mint a rózsa, |
| zsiráfnagy imádkozó-sáskák harapás-hangja, rágás-hangja, hisz ezek |
| a sáskák majdnem a szügyéig érnek, átlátszóak, mint az üvegtorony, |
| a fény nagy szögekben törik meg testük üveghús-téglái, kristálygerendái között, |
| gyomrukban látszanak a lenyelt kezek, lábak, koponyák, csontok, csápok, |
| szőr-gombócok és fogsor-koszorúk, beleikben az ürítőnyílás felé kúszó |
| salak, mint lassú rugalmas higanyszál, s izmaik üvegrost-kévéiben |
| itt-ott üveg-buborékba-zárt üresség, amely ragyog, mintha aranyszőr-csillag |
| lenne lakója, fénypók, láng-madár; igen, hallotta ő a lómadarak |
| patakopogását a nagy füves puszták kiégett-sejtű kőrost-szita |
| kövein, a madárfejű csikók bársony-harang nyihogását, hallotta diónagy |
| piros vizilovak mirigyes torok-trombitáját, amikor szétnyitják hústátika- |
| szájukat s rátrombitálnak a szelíd, szamárfejű óriásszúnyogokra, |
| hallotta az óriás lemezes csápok kitin-legyezőinek gyors szét-dagadását, |
| mikor, mint óriás csontlemez-rózsa az izgalomtól földagad, s rezeg |
| ötszögű csont-dombormű-mozaik-csontlapjaival, mert a finom moha- |
| szőrrel betakart szaglógödröket, s az onnan az agyba-futó csont- |
| csövecske-csatornákat érzéki, vad rothadás-szag ütötte meg erjedés- |
| gázrózsáival, s izgatta érzékeny pici fülét a legyek, darazsak, |
| méhek, bőgölyök, pőcsikek nedves, hideg-ütésű arcra-csapódása, |
| nemcsak arca csecsemő-bőrét, az óriás állat-kocsonya-sejtrózsa |
| darázs-szemek nyálkás, jég-öklű csattanása a homlokon, |
| mikor alkonyatkor, vagy hajnal felé bután-merengő arcának lövődtek, |
| ráncolatlan sárga kavics-homlokára zuhantak, mint gyökér-köteg-izmos állat- |
| kristály-bombák, útjukban hazafelé, vagy röpűltek, zabálni, nyalni, |
| vért-szívni, dögöt-rágni, rothadékot-lefetyelni, húgyot-szürcsölni, |
| fekáliát-harapdálni, velőt-szopogatni, növeszteni kövér virágpor-bugyogót |
| a szőrhordóból-kicsüngő meztelen, gyökeres, köteges, izmos, kitin-bőrös combokra. |
| Hallott mindent, amit hallhatott, de ezt a hangot, ezt az élete-nem- |
| ismeri hangot sose hallotta még, de mégis, mintha hallotta volna |
| már! Mintha hallotta volna már ezt a kimondhatatlan, ezt a fehér |
| és arany és bíbor és kék és kristály és bársony-valamit, ezt a meg- |
| nevezhetetlen sose-hallottat, ezt a kifejezhetetlen aranycsengő- |
| bizsergést, ezt az elmondhatatlan bársonycsengő-mocorgást, ezt az |
| elvinnyoghatatlan üveg-harang-csipogást, ezt a harmat-hegedű- |
| cincogást, ezt a mély mohakürt-búgást, titkos gyémánt-nyálból font |
| trombiták finom zenéjét, köd-harangok zúgását, köd-kesztyű-tapsot, |
| dér-csizma-dobogást, csont-dobok dübögését, koponya-csörgők csörögését. |
| És most már tisztán és egyre élesebben hallotta azt a titkos valamit, |
| oly élesen, hogy megdermedett vala és bíbor szakállbozontú, csecsemő- |
| fejű törzse dermedetten ült vala két óriás fenyőtoboz-lába |
| pikkelyes összenövése fölött, a durva kő-zsindelyes szügy-kezdeten, |
| mint jáde-Síva-szobor, jáspiskő-Buddha, sárga-kristály levelibéka, |
| mint elfelejtett, csipás harmatkő-istenszobor az óriás kő-libalábú |
| oltárköveken. Évmilliárdok óta nem érte kristály-orrlikát tömjén- |
| füstbodor, kő-pikkelyes óriás láb-oszlopaira áldozati vér se |
| fröccsent, kecskéké, szűzeké, madaraké, gyermekeké, borjaké. Piros szakálla |
| szőrei közt bogarak másztak, belezuhant aranytrombita-orrú gyémánt- |
| lüktetések, eltévedt darazsak szemének kristály-kúpjait reszelte |
| egy-egy gyökérszerű durva szőrszál, katicabogár rezegtette barna |
| csáplegyezőjét a bozontban, kifújta mint egy gyászlampiont, pettyes |
| fedőszárnyait fölcsapva lobogtatta, s hátára visszacsapta gyorsan, hogy |
| kigöngyölt nagy-eres hártyaszárnyai kilógtak narancs-kitinkoporsó |
| hátából, mint a ráhajtott koporsófödél alól az arannyal-hímzett |
| szemfedő. Ő pedig várt dermedetten. De azért szakállába olykor |
| belenyúlt hajlékony nagylencsés ujjaival, kicsípett egy-egy bogarat, |
| s gumi-lencse ujja-végei közt elmorzsolva lassan bársonyukat, |
| kristálykocsonyájukat, hártyájukat, gumi-redőjüket, szőrmohájukat, |
| kitin-burkukat, taknyos nedvedző péppé dörzsölve páncélos, üveges, |
| mohás mocorgásukat: figyelt! Mert a hang, az ismeretlen tiszta |
| harmat-csobogás most már egészen betöltötte fülét, füle rózsamohás |
| járatait és hirtelen oly izgatott vala, hogy izgalmában felböfögött. |
| S csak ökrendezte büdös böfögését, mérhetetlenre-dagadt üres |
| bendője zsíros kortyogását, nyálas hörgését, savanyú buborékolását. |
| Mintha valamire emlékezne már! Pedig nem emlékezett, csak |
| böfögött bután, hogy irdatlan teste ismeretlen forró kútjaiból, |
| véres mocskából, büdös mocsarából a fölszálló gázbuborékok |
| szétpattanva elfüstölögjenek kis csigabigaszáj-húsrózsa-szájából, a |
| nyál csillogó savanyú lepedékével vonva be a száj vonagló, fodros |
| szirmait. De mégis, most már tisztán hallotta a hangot, nem |
| is a hangot, a dalt hallotta már, a dalt, amit nem ismert, amiről |
| nem tudott, amit mégis, mintha hallott volna már! Miféle lény szava |
| lehet ez, miféle szörny hortyogása, tüzes dadogása, miféle |
| brekegő bársony-ámulása, gondolta volna már vala, de folyékony |
| gyötrődése hirtelen kristállyá kicsapódott, s buta gyötrelme helyén, |
| a hosszúkás, keskeny kavics-koponyában sokszögű kristálytű-csokor |
| képződött a picinyke agy helyén, amely talán nem is volt nagyobb, mint |
| egy béka agya, s kristályos dermedtségben állt vala a Lény, a |
| dalra fülelvén izgatottan, s piciny, vékony csirke-gigája, amely alig volt |
| több, mint egy hajlított vékony hártya-cső, erekkel-gyűrűzött halhólyag, |
| vékony csirke-gigája föl-le járt, mintha törpe mókus futkosna |
| belsejében forgó, küllős, dupla-fakorong-ketrecben. De nem |
| látszott ugráló giga-izgatottsága a piros szakáll-bozont alatt, |
| amely durván elkeveredett a kis zsíros-csöcsű mellkas bársony szőr- |
| mellényével. És míg ő dermedetten beleikrásodott az égbe, és |
| lénye nagyobb része a páfrányerdő zöld toll-sűrűjében lihegett |
| lassú dermedéssel, mint egy óriás kő-harmonika, egyre tisztábban |
| és egyre erősebben hallatszott a dal, a vinnyogtató, a talán-sohase- |
| hallott, a talán mégse-ismeretlen, a fujtogató, madár-lüktetésű |
| gyors madár-szívét arany-kosárba-fonó, a szíve körűl a húsban |
| kemény mészcsipke-kürtökkel kürtölő, vonagló eleven pókháló- |
| trombitákkal trombitáló, a gyönge gyermek-tarkóját arany- |
| kesztyűkkel-ütögető, a halántékát gyémánt-lándzsahegyekkel-döfködő! |
| Mély kútba tekintek, aranyszálat szakajtok, benne látom testvérkémet |
|
bíborba, bársonyba, gyöngyös koszorúba, és mégegyszer, aztán tovább: |
|
Szedjük össze csinteket, csontokat, avval harangozzunk, és mégegyszer: |
| aztán tovább: Boldog-Asszony mit kerülöd, mit fordulod én házam
|
|
táját, és mégegyszer, aztán tovább: Hol jársz, hol kelsz nagy Erzsébet
|
|
asszony, itt járok, itt kelek, lányokat keresek, örvénylett pamut-gyűrűkkel |
| kis fülei körűl az ámulat, s jött, jött aranycsengettyű-lábakon a dal, |
| kristálysöprő-lábakon kúszott a száz-csigolyahordós dal, aranykéreg- |
| madarakként csivitelt a dal, az ismeretlen, a megnevezhetetlen, a |
| vinnyogtató, nyöszörögtető megállíthatatlanúl: Sötét az erdő, hangos
|
| mező, kit adsz nekem király-uram, kivel hazamegyek? Járok |
| egyedűl, félek egyedűl, kit adsz nekem király-asszony, kivel |
| hazamegyek? Járjuk, járjuk az Úrnak a városát, járjuk, járjuk |
| egyedűl. Egyetem, begyetem karkantyú, nem vagyok én félnyakú, Isten |
| kovácsa vagyok, Szent Pál lovát vasalom, fényes szeggel szegelem, |
| vaspálcával kongatom. Süsd anyám, süsd, vendégeid jönnek, Szent |
| Péter és Szent Pál szürke lovon nyargal, apró szénát eszik, fekete |
| szurkot szarik, avval világítanak. Ki népei vagytok, micsoda ellenség? |
| Sírjunk, ríjunk, majd elmarad egyikünk, a legkisebbikünk. Meghalt |
| apád, sirassuk hát, sirassuk hát, sirassuk hát. Mindennek van |
| szeretője, csak énnekem nincsen, kinek kettő, kinek három, csak |
| énnekem nincsen, ha az Isten egyet adna, jaj de megbecsülném, |
| kezét-lábát összekötném, a füstre föltenném. Szitakötő mit csinálsz, |
| hogy egész nap meg sem állsz?, Rózsalisztet szitálok, gyémánt-kosarat |
| hurcolok. Aranyláncon cérna, két baka sírja, benne forog kis |
| menyecske, akit szeretsz kapd el. Szedek szép rózsát, kötök bokrétát, |
| fejemre teszem gyöngyös koszorúmat. Csillag Boris tudom a nevedet, |
| dugd a szarba mind a két kezedet! Hetet érett a mogyoró, meg- |
| zöldellik a viola, ha még egyszer megzöldellik, hetet virágzik, ah |
| liliomszál. Sánta lovam, paripám fémlik a mezőben, szép barna |
| szeretőm ott lakik a gyöpben. Láttam szarkát a száraz fán, gyöngy- |
| kaláris volt a nyakán, szépen ki volt pallérozva, így sétált be |
| a városba. Mész, mész, mész, termett mész, termett mésznek háromsága, |
| lehullott virága, Kakasisten jónapot, adjon Isten minden jót. Járom, |
| járom az új várnak az alját, szemeten vétem szemeteket, inkább |
| adjuk lányunkat, minthogy adjuk szemünket. Katica röpülj el, jön |
| a nyár kötéllel, megverik a seggedet, katica röpülj el, mutasd |
| meg: merre visznek férjhez? Mosdózik a kegyes, fehér borba mosdózik, |
| hattyújával kendőzik, gyolcs-inge, pártázatja, kis aranykorsója. Gyertek |
| ide rókák, madárkák, csináltattunk egy kis házat, abba lakik szil, szál, |
| szalmaszál, nádi, nádi Perge Pál. Csincsindrálom, trombitálom, |
| trál-asszony trálom, medve-szitálom, álom-álom, petruzsálom, hopp |
| cudri kalácsom! Gyalázatos fababa, elmehetsz a faluba, sót kéregetni, |
| babot szedegetni. Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa, rózsa volnék |
| gurulnék, bárka volnék zöldellnék, zöld selyem-ostya, piros galamb |
| zsírja, szedem, szedem szép Béluskát, fordulj angyal-módra. Kötök |
| koszorút, fejemre teszem, gyöngyös koszorút, ziboda, zaboda, zabodai |
|
zabszem. Bőregér, bőregér gyere vacsorára! Ő pedig, a megdermedett, |
| a köldöktől fejbúbig csigabiga-puha, s a köldök alatt összeívelő |
| kő-szügyektől a szfinx-körmökig szikla-zsindelyekkel-borított, |
| teste-nagyobb-részében titkos Ámuló, akinek szörnyeteg pikkelyes láb- |
| oszlopai, s roppant kő-pántos kőszügye, mint a gótikus templomok |
| csúcsban hegyesen össze-záruló oszlopai, a titkos Hallgatag, a titokzatos |
| Buta, kétlábú kő-korsó Ember-takonyrózsája, akinek lénye elülső |
| része tört ki csak az óriás növény-cseréptoll páfránydzsungelből, |
| mint egy rózsaszín axolotl-fejű ősi kőpajzs, míg teste titkos folytatása |
| ott a zöld dzsungel óriás növényszőr-csipketollas zöld burkában |
| pihent, valószínűleg, mint óriás csorba, csipke-tarajos, kagylósan |
| kitöredezett-húsú, testén kristály-kagylókat szikráztató kövér |
| kő-penge zöld bársonytokban, arany-tollakkal kivarrt tokban, |
| amelyre arany-lemezekből hajlított szögekkel szögelték a szeretők aranyhártya-domborítás- |
| arcát, istenek falloszát, megváltók szívét, ő pedig, a Megnevezhetetlen, |
| óriás pikkelyes kétlábú kő-korsóba-forrt békalárva-szerű és |
| pondró-puha, hőscincérlárva-hurkás és a nyálkák, hártyák és |
| kocsonyák lepleibe és rostos vásznaiba csavart éjjelilepke-lárvához |
| hasonló, a rostos gumileplekbe koponyáig-bepólyázott lótetű-lárvához |
| hasonlító, az enyves múmia-fátylakba tekert ganajtúró bogár lárvájához |
| hasonlító, köldöktől-koponyakéregig puha, az ember-törzsű, ember-arcú |
| Lény, hiszen kagyló-állat-lágy arca egészben ember-arc vala, egészben |
| mégis ember-arc vala, teste felső részével oly tehetetlenűl ült az ég |
| ragyogó magzatburkában, az űr kék hasában, a rugós csigolya- |
| oszlop előtt, a tajtékos forró vagina-barlang fölött, a lassan-lüktető |
| fény-buborékban, mint anyahasban a kifejlett magzat, a jövőre-váró, |
| mint szülésre-érett anyatestben a lila-kék-piros hártyákba, rózsa- |
| lepelbe, puha, hajlékony húsfátyolba, ezüstös nyálka-szemfedőbe göngyölt |
| embrió, akinek kis üveg-kezein, kis üveglábain, óriás üveg-buborék |
| koponyáján, üveg-hólyag-hasán, üveg-buborék szemhéjain, üveg-combján |
| és üveg-karjain úgy látszanak az áramló-vérű erek, mintha egy piros |
| drótszobrot kristálylana körűl kis emberalakban a hús, mintha |
| piros pamutból horgolt csipkeháló-embert fújtak volna körűl üveg- |
| hártyával a rózsa-fodros vaginán keresztűl, s ott úszik, kicsit össze- |
| hajtogatva, kristály-orrlikaiban véres ragaccsal, zárt végbelében kemény |
| magzat-szurokkal, amely át-meg-át-szövődött testéről, arcáról, fejéről- |
| leázott szőreivel, pihéivel. Dermedetten ült vala az ember-fejű, |
| ember-törzsű lény két lába óriás páros kő-tobozain. Aztán |
| óvatosan, lassan törzsét a páfrány-erdő felé hátrafordította, mint |
| kentaur, ha kövér tomporára hátranéz. Egyik lapockája a |
| lapos hát anyagába sűllyedt, másik lapockája hegyesen kiállt, |
| mint hegyes csontlemez-zsák-nélküli tatu-koponya, vagy pikkely-álarc-nélküli kígyó-koponya, |
| vagy bársony-maszk-nélküli vakondok-koponya, szinte látszottak csont- |
| hártya szemgödrei, mikor nagy vörös sörénye vállaira, mellére, |
| arcára előre-dobódott. Most látszott csak, hogy a csecsemő-hát |
| bőre, ahol gerinccsatorna vájata a segg két izom-golyója |
| összeforrásánál az ánusz-gyűrű felé továbbhasadna, hogy ott |
| már gyönge gyöngyház-pikkelyekkel benőtt, sőt fölfelé, a lapockák |
| felé a bőrt pontszemnyi arany-pikkelyek borították, mint az egymásra- |
| hágó tetvek, kis üvegpajzsok, aranypoloskák, de azért a hát bőre ott |
| még kis üvegpikkelyekkel, szőrpikkelyekkel, moha-zsindelyekkel |
| keveredett, mint a mohás, kavicsos föveny, s fölfelé egész a nyakig, |
| tarkóig a tiszta bőr virúlt, a pórusos tiszta bőr. És alúl, ahol a |
| csípő a lassan-szélesedő második hát óriás gerinc-csigolyáiba |
| forrt, ahol a roppant pocak, s az iszonyú hát felé a test |
| meglazúl, s fordított kúp-alakban hirtelen széttárul, mint a varánuszok |
| háta, s a zöld gyöngypikkely-bőrszövet-borította hajlított gerinc-gerenda |
| vastag érként kinyomja egész a farok-tőig a hát bőrét, hogy |
| ott a sárkánygyík-kezdetnél, a második hát felé induló derék |
| homorú hajlatában már durvább pikkelyek, csont-rücskök, kövecsek, |
| kő-rügyek, eres kő-pajzsok, mohás kő-levelek növekedtek. És |
| látszott az is, ahogy nyakát is megcsavarva, feje-hátulját a nap |
| felé fordította, s vörös nagy hajába kis szalamandra-kezével olykor- |
| olykor beletúrt, hogy koponyája a tarkótól szinte a robbanó-érverésű |
| halántékokig mintha kő-tokban lenne, a fej, akár egy félbe-repedt gesztenye- |
| héj tüske-üstjében a gesztenye, mintha nem is koponya-hátsó lenne az, de |
| kő-sapka, a római harcosok fülkagylót és szemgödröt üresség- |
| korongjaival kihagyó páncélsisakja, hátrafelé nagyöblű kő-sisak, és |
| hajszálai e kőhártya-hólyag pórusain törnek ki vastag tövekkel; fél |
| kőszita-buborék volt ez a koponya-hátsó, kis kő-csövecskékkel sűrűn |
| bepettyezett domború kőpajzs, talán a fej vértje, s a kő-csövecskék |
| talán az agyig-befúródó hálózatából úgy tört ki a zsíros, növény- |
| púderes hajzat, mint a gumiselyem-parókasisakból. De az el- |
| szarusodás az arc, az állak, a sárgahártyás-lüktetésű kis béka-toka |
| felé hirtelen elvékonyodott, mint az embrió-köröm, s onnan már |
| tiszta bőr volt csudálkozása, sárgás, pórusos tiszta bőr. Így, mindenestűl, |
| az ember-törzsű, ember-arcú lény bonyolúlt lénye aprócska, felsőbb |
| részeiben ember volt mégis, hiszen szőrmoha-mellényű kis törzse a |
| zsíros lúdbőrző kis csöcsökkel ember-törzs vala, nem tudhatni |
| még, hogy férfié, vagy asszonyé, hogy nőstény, vagy hím nemzőszerv |
| rejtőzik-e páfrányerdő-tokba bújt iszonyú kő-penge-teste |
| ismeretlen hasadékában, hasa-üregében, nyálzó, vérző, habzó, bíbor |
| kocsonya-tapogató-koszorús óriás kőpikkelykorsó, csápoló-szívócsöves |
| viaszrózsa-koszorú, lágy csecsemőköröm-pikkelyű forró szikla |
| hasadék éhes gyümölcse, vagy pórusos dagadt kicsi kő-ágyú, mint |
| az indiai mosolygó, bajúszos, álló férfi-kőistenszobrok kis kő- |
| pöcse, amely a dagadt, mohaszőrös kő-herezacskó fölött lóg kis |
| elvékonyodó-hegyű kő-hurkaként, s a bőrtok vége ráncosan föl- |
| csücsörödik, gyűrűsen, mint a pióca recés szívókorongja, s az eres, vékony kő- |
| fodor-szoknyából a kő-makk pupilla-hasítású búbja keményen |
| kiáll. Igen, nem tudhatni még nemét e titkos, titokzatos lénynek, |
| de arca mindenképpen ember-arc vala, egészben ember-arc vala. |
| Most, hogy a dalra dermedetten figyelt, s törzsét újra a nagy |
| mező felé fordította, gyermek-emberarcára újra a zagyva zavar, |
| tétovaság, butaság, izgalom, rémület kő-rostélyai, gyöngy-rostélyai, |
| rózsa-rostélyai, milliárd-likacsú korall-rostélyai, ezüst-rostélyai |
| libegtek, fölszállva páfrányerdőbe-bújtatott ismeretlen óriás-teste |
| büdös és rothadt, émelyítő mélyeiből, mint a mocsár-gyöngy, |
| a gazdag sár buboréka, amit a tavak poshadt, békanyálas öblei |
| böfögnek föl, amit a partszéli víz sár-gyomra könnyezik, a puha |
| fekete latyak, amely telve van állat-hullával, virág-halállal, növény-rothadékkal, |
| kirothadt-belsejű rovar-vázakkal, üres hártya-koponyájú kitin-köcsögökkel, |
| bogarak pórusos hártya-mellvértjeivel, föloszlott potrohok üres hártyacsévéivel, |
| varangyosbéka-száradékkal, lapos, üres csigaházakkal és négytornyú üveg- |
| hús-virágokkal bimbózó csigaházakból lágyan-ringó csiga-fejekkel, kis haldögök |
| behorpadt-szemgolyójú pikkely-rombuszaival, tetvek üveg-tokjaival, |
| vizipókok üveg-küllős, atom-gömb-szerkezet-modell-árnyékú csontváz- |
| kerekeivel, ikrás-bajszú egércsontvázakkal, kígyócsontvázak kőcsipke-pisai-ferde- |
| tornyával, madárhullák foszló toll-örvényével, lárvák likacs-pettyes, |
| üveges bőr-ingeivel, szitakötők otthagyott nagy páncél-állkapocsfogós, |
| lélegzőkutaktól-áttört hurkás üvegbőr-zsákjaival, amelyeken a |
| lábak helye kiszakítva, rongyos hártyacsövekként libeg, mint a |
| foszló gumi-nadrág. És ahogy ezek a kő-gyöngy-rózsa-korall- |
| ezüst-rostélyálarcok csöpp axolotl-arcán gyorsan egymásra- |
| rakódtak, a legfelső szikrázó csillám-álarc fölé mintha valami |
| mosoly húzta volna álom-kéreg-álarcát, mintha valami mosoly-álarc |
| rakódna libegve a gekkó-fej hökkent vonásaira. Igen, arcán a láng-moha- |
| harmat-virágpor-ámulat-vegyülék valami mosolyra hasonlított! De |
| ezt a lágy belső-virágzást nem ismerte még. Nem ismerte még ezt |
| a mellközépből-induló arany-mámort, könnyű aranyfüst-borongást, |
| ezt a mellközépi szelíd virág-dühöt, amely a bíbor-puha korall-fa- |
| bronhusok, a dagadó-apadó rózsafa-tömlők, egymást-hemzsegve- |
| virágoztató tüdőhólyagocskák, izzó, lüktető kék-rózsa hártyák, a szív |
| remegő tompa csúcsa alól, a mirigyes gumicelofán-burok finom vonaglása, |
| lélegzése alól nő föl a törzsben a torok felé, mint menta-illatú, |
| nagybolyhú növény, ánizs-illatú zöld száradzás, leveledzés, és |
| sarjad zöld kacsokkal, zöld indákkal tekeredve, benőve növény- |
| pamut-ágaival, növénypamut-leveleivel belűlről a törzset, a lüktető, |
| boldog szervekkel tömött élet-zsák belsejét, benőve a tüdőket, |
| hílusokat, izmokat, csontokat, bordákat, izom-arany pántokat, |
| szétosztódva és szétágazva növénypamut-száraival és bársony-zöld leveleivel |
| a törzs minden zúgában, hajlatában, barlangjában, bugyorában, |
| s a légzőcső s nyelőcső találkozásánál, ahol a porc-rugó csövek összeszájadzanak, a |
| gégébe áramlik, s a szájüregbe tolúl ez a zöld száradzás, leveledzés, |
| s onnan a koponyaüregbe nő fel zöld szőr-lángokkal, zöld pamut- |
| levelekkel, s a koponya-belső üregeit, járatait és vájatait |
| betölti egyre-apróbb pikkely-leveleivel, hogy végűl az agykoponya |
| buborék-sötétjében, a végső csontcellában erjedjen zöld növény- |
| füstje, leveleivel, indáival a belső csontfalak eres buborék-belső- |
| gömbhomorulatára tapadva, mint a vadszőlő tapadó-korong- |
| talpai, s visszafelé az agyvelőt is benőjjék puha zöld bokorral, |
| s a szemgolyókba nőve a kristályok, kévék, kúpok, kristály-kötegek, lencsék és csatornák |
| kocsonya-tojását apró pikkely-levél-csokraival kitöltse. Nem ismerte |
| még a mellkas belső növénypamut-korallvárát, a zöldlevelűt! |
| Nem ismerte még ezt a zöld-levelű, aranypor-csigaszarvakkal, bunkós |
| arany harangütőkkel a fehér-eres, aranyporral-befújt liliom-üst |
| aljából arany-péniszként fölmeredő reményt, ezt a liliomkelyhű |
| áhítatot, amely úgy nő ki a szívből, kemény, görcsös gyökereit a |
| szív húsába fúrva, mint az együgyű halott szerzetes szívéből a |
| liliom, amely halála után kihajtott szívéből, s zöld szárat növesztve |
| a nyelőcsövön, a gégén, a torkon, a szájon át kinőtt a levegőre, ki- |
| hajtott szakáll-bozontos, rothadó szájából hosszú zöld pikkely- |
| toronnyal, sűrű zöld növény-pórusos levelekkel az Isten felé, |
| s ott remegett a Szűz-Anya rengő pici emlői előtt óriás fehér |
| kristály-kehellyel, és minden gyökér-gubancára, szára minden pikkelyére, |
| minden pórusára, minden levél-kocsányára, minden levelére, levele minden |
| erére, levele minden sejtjére, levele minden szőrszálára, kelyhe minden |
| szirmára, kelyhe minden szirom-lángjára, szirma minden erére, szirma |
| minden pórusára, szirma minden sejtjére, porzóira és bibéire kívűl és |
| belűl, kívűl és belűl a pikkelyeken, leveleken, szirmokon, ereken, sejteken |
| pórusokon írva valék: Ave Mária, Ave Mária, Ave Mária, |
| Ave Mária, Ave Mária, Ave Mária, Ave Mária, Ave Mária! |
| Mert nem ismerte a mosolyt, az örömöt mégkevésbé, a gúnyt, röhejt, |
| bánatot, szitkot, átkot, csömört, szerelmet, haragot, szánalmat, reményt, |
| csak az éhséget, a kimondhatatlan éhséget ismerte csak, amely kő- |
| rozsdás hatalmas kő-késeivel szúrta, nyiszálta, reszelte, hasogatta |
| ismeretlen óriás-gyomrát, a talán több-gyomorból-összetettet, amelyek, |
| mint a kemény bogarak kis bőrhártya-csövekkel egymáshoz-csatolt |
| hólyag-szívei lüktettek eres hólyag-falukkal, s a hólyagszív-sorozat, |
| kis hólyag-hurka-lánc üresen nem rezeghet, mert ha belottyad |
| egymáshoz-száradó hártya-falakkal: a finom csövecskékkel, gyomrokkal, erekkel, |
| mirigyekkel és fújtatókkal, kristályokkal, belekkel, szőrökkel, hártyákkal, lemezekkel, |
| nyílásokkal, izmokkal, tojásokkal, karmokkal, vezetékekkel összeszőtt |
| csoda-szerkezet leáll, bomlani, rohadni kezd, elmállik, szét- |
| folyik, szétfoszlik, elpépesedik, megpenészedik, önmagába szárad, |
| vagy ottmarad a boldog hulla-zabálóknak kis kő-ravatalon, |
| moha-ravatalterítővel, önmaga hullája önmaga kitin-koporsójában. |
| Igen, az ökrendeztető, vad, könyörtelen, konok, kis arany- |
| koronás piros csipkebogyó-szeméből arany-füstkarikákat lövellő, |
| sűrű kis csuklásokkal csicsergő éhséget ismerte csak, az éhséget, |
| amely savanyú böfögéssel szállt föl ismeretlen teste forró kő- |
| barlangjaiból, mirigymohás kő-üregeiből, savanyú böfögéssel, |
| amely az örökké-hánytorgó savak-kútja-gyomorból, a büdös savanyú |
| lepedékkel, bűzös, pépes savanyú huruttal borított óriás bendő- |
| fal belső gumi-hánytorgásaiból, fodros lepedék-rángásaiból |
| szakad le nagy gáz-dörrenéssel, s a moha-kehellyel, szőr-gyűszűvel koronázott |
| darázs-vaginaként lüktetve össze-összeránduló szűk gyomorszájból |
| kitörve ömlik gáz-durranásával a kis szájüregbe-virágzó |
| nyelőcsövön föl a szájba, gyorsan fölhólyagoztatva belűlről az |
| orcák csecsemő-húsát s a kis nyálas csigabigaszáj-húsrózsafodor |
| szájon fütyülve kitör, mint a bálnák gőz-liliom-fújása a koponya |
| csont-sípjából, sípolva sistereg kifelé, mint mozdony-szelepen |
| a gőz, s a pici embrió-vagina-száj rózsa-eres és rózsaleveles hús- |
| fodrai kis nyálbuborékokat szülnek, mint fodrozódó, buborékzó kis |
| nyál-kutacska. Csak az ismeretlen test-belsőt kő-kardokkal |
| kaszaboló, kő-lándzsákkal döfködő éhséget ismerte ő, a kő- |
| patákkal vadúl rúgdalkozó éhséget ismerte ő, mintha óriás |
| kő-embrió rúgdalódzna kő-lábaival, ütne kő-öklével ecet-hordó |
| hasában, mintha nyolc-lábú kő-táltoscsikót készülne szülni |
| ő, a Megnevezhetetlen, s a nyolc-fejű, nyolc-lábú, nyolc- |
| szárnyú kő-táltoscsikó-magzat rúgdosna kő-patáival, |
| szárnyazna kő-szárnyaival, böködne kő-orrcimpáival, szúrná |
| belűlről hasfalát hegyes kő-füleivel, melyek mint a kő- |
| kanalak, böködné éhségben-izgatott gyomorfalát kő-szárnya |
| kő-tollaival. Csak az éhséget ismerte ő, s a szagokat: a virágpor, a vér, tojás, |
| mirigy, levél szagát, ujja gumi-gombjaival összenyomott bogár taknya |
| szúrós szagát, a páfránylevelek, virágszirmok, óriás növényi mirigyszőrök, |
| szőrös pikkely-pajzsikák illatát, az esőszagot, a pára-szagot, a harmat |
| kristály-illatát, nagy csiszolt-sejtű gyémánt-nyereg szitakötőszemek |
| szőrös üveghús-szagát, csak a szétlegyezett kitinbabérfa-csápok szagát, |
| csápfésűk szőrpáfrány-szagát, rovar-ivarszervek, bogár-petevezetékek, rovar- |
| tojócsövek erjedt illatát, óriás domború üveg-szemgallér alatt darázs-koponyák |
| és méhecske-koponyák rágószerveinek rothadt illatát, csak a szagokat |
| ismerte ő, a lepkefej alsó szőr-állkapcsából kinövő, majd csigásan |
| begöndörödő szőrdorong-szívócsövének méz-illatát, rovar-bogár- |
| lepke-légyszárnyak szőrbunda-hártyapikkely-vitorla-szagát, rovar- |
| pete, bogár-ürülék, madárfos szagát, csak a moha, a zuzmó, a |
| gomba, a penész szagát ismerte ő, a pók-kötél ragacs-szagát, mikor |
| selyemgumi-szálként a szövőszemölcs kis mirigy-csövén kitódúl, mint |
| hurkatöltőből a töltelék, csak az állat-vaginák, bogár-péniszek |
| szagát ismerte ő, s a tollakét, mirigyes irhákét, bundákét, szőrökét, |
| héjakét, vázakét, a párzás, a szülés, a halál szagát, a szerelmes |
| mirigy-kutak, petevezeték-kötegek, petezsákok, ondó-tartályok és |
| sperma-ágyuk vékony húscsöves falloszvég-bimbójának, húsos, tüskés, |
| pikkelyekkel-földagadó nemző-tobozok erjedésének szagát, a nyálzó, |
| véresen buborékzó rovar-rózsaszőr-hüvelyek vad kanca-illatát, |
| madárnőstények lázas, izzó mirigyrózsa-kútjának terhes illatát, |
| béka és gyík-hímek hímvesszőtlen sperma-gödreinek, pikkelyekkel |
| rózsa-alakban körűl-palázott peremű ondó-zsákszájainak |
| sperma-illatát ismerte ő, a tücskök, sáskák, szöcskék, kabócák |
| csáp-csigolyatornyainak és mohás lemezpáncélokból kovácsolt, |
| kitincsavarokkal összecsavart zöld kitin-páncélingeinek szagát, a |
| sáskák moha-gallérja szagát, mohos kőpáncélsisakja szagát ismerte |
| ő, s a szüléskor a tojással, magzattal kiömlő vér, |
| nyálka, lepedék, placenta, zsír, háj, magzatburok, vizelet |
| és véres lágy ürülék szagát ismerte ő, s a halál szagát, a |
| halál-tenyészet bűzét, gázbuborék-oszlásait, a rothadás gennyei, |
| zöld-eres mocsarai szagát, a fölbomló szervek dög-illatát, az |
| oszlás liliom-szagát, a foszlás csont-toll-bél-máj-tüdő-irha- |
| gyomor-izom-vese-húgycső-végbél-vesekő-köröm-csőr-velő-szagát, |
| s a korhadás könnyű bűzét, a hulla-szervek, hulla-csontok közt |
| erjedő füstszálú zöld penész szagát, a korhadó rostok növény- |
| barlangjainak, csont-barlangjainak és kitin-barlangjainak odvas |
| illatát. Csak az éhséget ismerte ő, a Titokzatos, a Megnevezhetetlen, |
| csak az éhséget ismerte ő, s a lét mámoros szag-üzeneteit, a |
| kövekét, a gyantákét, a fészkekét, az odvakét, a mézgákét, a |
| rügyekét, a levegő áramlataiét, csak a szél nehéz szagát ismerte ő, |
| s talán az égitestekét a láng-fogsorú csillagokét, az űr |
| szagát, a Végtelen-őshüllő forró párája szagát, a kemény kristálykő- |
| hüllő-has szagát, a virágzó üvegszikla-pikkely-hasét, amely ott |
| függött fölötte négycsövű, hegyes-csuklyájú, lüktető üvegpikkely- |
| zsákként minden nem-tudott éjszakáján. Hiszen, csak az |
| éhséget ismerte ő, és a szagokat! És nem ismerte vala önmagát, |
| önmaga rétegeit és mélyeit, önmaga burkát és összetettségét sem |
| ismerte vala, bonyolúlt lénye kétfajta takaróját, mely szelíden, |
| fokozatosan nő egymásba át, nem durva átmenettel, de finom |
| szőrökkel, pikkelyekkel, mohazsindelyekkel, pihékkel és hártyákkal |
| a pórusos tiszta bőr felé, s a sziklásabb csont-rücskök egyre- |
| vastagabb kő-toboz-pikkelyei, kő-cserepei felé, a második hát |
| kezdeténél még alíg látható kis lukas-végű, kő-csövecskét rejtő |
| kő-tövis-sövény felé, amely a gerinc durva vastagodása, a |
| második hát egyre-vastagabb kiszélesedése felé egyre-vastagabb |
| tövekkel, s egyre-vastagabb-likú hegyekkel, egyre-vastagabb kő- |
| csövecske-belekkel, egyre-nagyobb kő-pórusokkal taréjosodik |
| majd, ha látható lesz, s a második hátkezdettől egész a messzi |
| kő-farokcsúcsig ér, a második hát gerinccsigolya-hullámvonalából |
| nőve ki, mint egyetlen óriás levél-alakú kőtüske-hárfa, |
| amelynek szélső apró tövisei fokozatosan nőnek egymáshoz sűrűn sorakozva, |
| s a levélcsúcs középső, vastag fő-érként meredő óriás kőtüskéjétől |
| kőtűhegyeikkel lépcsősen rövidűlnek a hosszú farok-végig, ahol már |
| aprócskák ezek a kő-orrlikú kő-szemcsék, apró fogacskák, vékony kő- |
| reszelők, finom kőtű-ráspolyok, mint a csigabiga szája-belsőjének |
| szaru-pontfogsora. Mert mást nem ismert vala ez a titkos |
| árva lény, ez a kétfajta anyagból összeragasztott, kétfajta indulatból összeszájadzó |
| dupla lény, ez a kő-hús összenövés, állattakony-szarukéreg egymásba-ojtottsága, |
| ez az összetett lét-hasonlat, ez a kettős-végzetű halál, |
| ez a kétszeres-kiszolgáltatottság, kétfajta lényével végzetesen |
| összeragadt, két-önmagával szétválaszthatatlanúl összeforrt, |
| széttéphetetlenűl összevarrt múlandóság, ez a két-testű, de |
| egy apró húsfodor-rózsaszájú, s egy kloáka-nyílású magány. |
| Mert kloákaútja ott bimbózott a még kőgyűrűs, vastag, de el- |
| vékonyodó, kő-tatufarok tövén alúl, mint összecsücsörödött |
| kő-szőrös kőmirigy-rózsa, a kőpalával szélrózsa-legyező-alakban |
| körűl-palázott száj-kezdetű tojónyílás alatt, mint a törpe |
| kajmánoké. Nem ismerte vala önmagát sem ez a lény, ez a titkos |
| titokzatos kentaur-szerű bonyolúltság, ez a két-akaratú |
| húsrózsa-óriás, pikkelyes kő-buborék, ez a kő-pocakú, végtelen |
| hosszú kőpikkely-ostor, ez az elhegyesedő kőpikkelyzsákba |
| bújtatott csigolyalánc, a végén finom üvegzacskó-gyíkfarokkal, |
| ez az elfekvő, lihegő, iszonyú kő-korsó, kő-zsindelyekkel |
| teleragasztott óriás kő-urna, két ókori óriás pikkelylibaláb- |
| torony lüktető, talajig-lelógó kőhólyag-pocakú reszkető sárga |
| takonyrózsája. Nem ismerte még önmagát vala. Csak az éhséget |
| ismerte vala, és a szagokat ismerte vala. De talán megismerte |
| vala most a kíváncsiságot. Mert nem tudta ugyan, mi az, |
| hisz bonyolúlt volt és buta volt, de kíváncsi lett vala a hangra |
| nagyon, hogy kis szalamandra-agyáig, aprócska gekkó-agyáig |
| láng-örvények és tűzfodor-gyűrűzések lövelltek föl húsában, |
| csontjaiban és kő-lapjai között, mint a lázas csillagörvény, világrész- |
| katasztrófa-robbanás, hogy kis feje szinte lázasan virúlt, mint |
| a lázas csecsemőké, s szinte fülnyílásain, orrnyílásain, s szája |
| pici fodrain köpködött ki a láng, a csillag, tűzpehely, aranyfüst. |
| Kis teste, s talán összetett kőfolytatása is a párás páfrány- |
| erdő bársonytokjában reszketett. Egész összetett kő-hús-lénye |
| megremegett vágyakozásában vala. S lassan totyogva elindúlt, |
| óriás kőlibaláb-léptekkel ment a dal felé. A tiszta, tiszta dal |
| felé. Elindúlt végzetéből végzetébe. Mert most már oly |
| tisztán hallotta a dalt, oly élesen és tisztán, hogy bozontos kis lárva- |
| feje puha lázzal kigyúlt, mint lárva-csillag, lüktető csillaglárva, |
| oly tisztán hallotta a dalt, mintha pici rózsamohás fülkagylóihoz |
| gyémánt-kürtöt és kristály-trombitát szorítva, szőr-harsonákat és |
| moha-kürtöket tapasztva fújták volna buta lótetű-lárva-agyába |
| lebegő láthatatlan könnyű kürtösök, láthatatlan-szárnyú, ismeretlen- |
| szájú, üveg-hangszerüket füleihez-tölcsérező harsonások! Kis gigája |
| az arc, s az áll nagy vörös szőrbozontja alatt izgatottan föl-le-járt, |
| mintha egy fölfújt eres disznóhólyagba zárt óriás gyászmoha-kövér |
| lódarázs röpködne össze-vissza-csapódva, zúgva, őrjöngve és zihálva |
| hólyagbörtönében, s a hólyagfalnak csapódna nagy nedves, nyirkos csattanással kemény |
| üvegtakony-darázsház szemével, vagy puha ütődéssel, pamut- |
| durranással lövődne kék moha-rózsa potrohával a hólyag |
| száraz falának, s a pamut-hordó potroh becsapódása helyén |
| kék szőr-csillagok, arany virágpor-koszorúk maradnának a |
| száraz-eres hártyafalra tapadva. A nyirkos, könnyű térség, ahol |
| át kellett mennie, a hang felé, a tiszta, tiszta dal felé, a dal |
| felé, amerre elindult, nagyobb alíg volt, mint a gyermekkori tópart |
| rétjei, a zsombékos, nádas, lucskos kis mező, virágos könnyű láp, |
| gólyahír, kákics, vizi-liliom, sás, gyermekláncfű, vadtorma, szarkaláb |
| tanyája, harangvirág és csigolyás kalászos könnyű fű hazája, lapu- |
| levél, mályva, vadsóska, nyuszifül, bogáncs, tövis, szőrőslevelű, |
| kőpikkely-toronygombú szőr-salátatorony hazája, törpe bodza- |
| bokrok és törpe fűzfák világa, tücskök, sáskák, szöcskék, bogarak, |
| legyek, szúnyogok, pillék és lepkék, pókok, vizipókok, növény- |
| bolhák és növény-tetvek, darazsak, méhek, lótetűk, kukacok, |
| giliszták, hernyók, százlábúak és fülbemászók, rühatkák és |
| ászkák boldog hazája, csigabigák, békák, tarajosgőték, gyíkok, |
| siklók, csíborok, szitakötők, piócák virágokkal-őrjöngő, bábokkal, |
| lárvákkal, egerekkel, pockokkal, vidrákkal, vakondokkal, álcákkal, fészkekkel, |
| tojásokkal, petékkel, erszényekkel és újszülöttekkel zsibongó lucskos növény-szivacs-földje, |
| bárányfelhők ege, s a nappali pórusos hold-kőtojás ege, s a könnyű, |
| könnyű, könnyű madaraké. A könnyű, könnyű, könnyű madaraké! |
| Lassan totyogva ment a Névtelen, a Megnevezhetetlen, a |
| Kettős-alkatú, a Tiszta-mámorra-kíváncsi, iszonyú kő- |
| pikkely-oszlopait a virágos, lucskos, zöldszivacs-talajba fúrva és |
| cuppogva, lomha-lassúsággal, gyötrelmesen kihúzva, mint iszonyú |
| kő-dugattyú, hogy a bogaras-lepkés-füves-virágos zöld sár, a |
| fekete buborék-rostos puha zöld szivacs pukkant és durrant szinte, |
| és szikla-karmú kőhártya-talpai, a mérhetetlen pikkelyes kő- |
| libalábak körűl víz-koronák lövődtek föl a napfényes tiszta |
| levegőbe, s óriás kő-liba-léptei után vízhártya-legyezők születtek |
| zavaros, mocskos, levedlő-foncsorú tükörrel, amelyben állathullák, |
| bogárhullák, virágszirmok és lepkeszárnyak örvénylettek és úsztak |
| eltört bütykös kitinbajússzal, kipukkadt szemekkel, arany-lepkepor- |
| gyűrűkkel, aranyszőr-korongokkal a lepkeszárnyak körűl. És oly |
| lassan ment, mintha nem is menne, csak lassan düledezve topogna, |
| mint gúnárok a hóban, hiszen csak arra-született, hogy álljon! |
| Hiszen csak arra született, hogy álljon s behemót kő-gyaloglása |
| alíg haladt, s olyan volt szánalmas vánszorgása szinte, mintha |
| állna, kőszikla-karmaival a földkéregbe-gyökeredző óriás |
| iker kő-liliom, s fölfelé, ahol a kő-liliomfejek a szügy izom- |
| sonkáinál egymásba-harapva összenőnek, mint nagyívű gótikus |
| templom-oszlopok, az izmos kő-csésze öbliből rózsaszín kukac |
| nyújtózna hurkás rózsa-testével, s imbolyogna nagy zafirkő-ikrás |
| szem-napraforgó-tányérú rózsa-hurka fejével. De ment mégis |
| a Névtelen, ment előre a dal felé, a tiszta, tiszta dal felé! Ment |
| a förgeteg napsütésben, a tébolyúlt láng-háborúban, mert úgy |
| dagadozott, buborékolódott egyre-nagyobb fény-hólyaggá a nap, úgy |
| nőtt, láthatóan szinte tűz-pocakja, úgy erjedt lényével ön- |
| magából kidomborodva a csillag, mintha terhes lenne ön- |
| magával, s hatalmasra földagadt hasa tűz-bőre mögött |
| látszanának a csikó-fejű láng-embrió-férgek, mint a tengeri- |
| csikó-apa duzzadt tüskés szülőtasakjában, szögecselt üveg- |
| zsindelyes átlátszó templomkupola-pocakjában, állatüveg- |
| gesztenyetok-gömböcében az óriás feketebársony-szemrózsás |
| csikóhal-embriók, üveg-csikófejekkel, pórusos üvegkürt-orrlikakkal, |
| üvegszivacslappal leforrasztott-végű üvegtrombita-orral, amelyen félbe- |
| vágott üvegbuborékok az orrlik héjai, s üveg-erszények az |
| ajakcimpák, s gyöngypikkelyes üveghurka-embriótestük végződése a |
| farokkezdettől-indulva csigásan becsavarodik, mint a kaméleon |
| farka, mint gerincükből nőtt üvegcsigaház, lapos csigák tengelyből- |
| kifelé-gyűrűző mészváz-trombitája. A földagadt, áldott csillag, |
| mintha méhében fölrepedve új csillagokat készülne szülni már, |
| tűzgömbjével lüktetett, izzó bőrlikacsaiból tűz-tornyokat és |
| lángoszlopokat fújt vala a földre, láng-szárnyakat és fény- |
| szívócsápokat növesztve, tűz-szívókorongú polipkarokat, tűz- |
| kacsokat és láng-indákat sarjasztott a föld felé, a védtelen föld |
| felé, a másik égitest felé, a pörgő zöld-szőrzetű óriás-pete felé, |
| a zöld penésszel benőtt őshártya-tojás felé, amelyben a tűzkristály- |
| állat lakik, az izzó kristálytűz-embrió, a rózsa-arcú óriás tűz- |
| kocsonya-féreg. De nem tudta ezt az óriás kődugattyú-lábú, |
| a rózsakukac-fejű, a rózsahurka-testű. Mert semmit sem tudott. |
| Nem tudta önmagát, s a létet. Mert önmagát tudta legkevésbé. |
| Csak ment vala vánszorogva lassan, a förgeteg fényességben ment |
| vala, a hang felé, a tiszta, tiszta dal felé. Csak ment, bele- |
| sűllyedve lábaival a növényhús-szivacs talajba, mint nehéz, kövér |
| csődörök a sárba, s úgy húzogatta a fortyogó zöld sárból pikkelyes |
| csülkeit, karmos, kő-hártyás óriás-libatalpait, mint dupla |
| köröm-harangú csülkeit a vaddisznó a rothadó, zsombékos mocsárban. |
| S ahogy ment, lassan kihúzta iszonyú kövér kőpenge-másod- |
| testét a nedves páfrány-tokból, a lucskos moha-tokból kihúzta |
| vala irtózatos kicsorbúlt kövér kőpenge-másodtestét, kivonszolta |
| vala irtóztató kőpenge-másik-önmagát a páfrány-erdő-tokból, |
| a harmatos, lucskos moha-tokból, az iszonyú tőrt, a kövér |
| kő-kést, amelynek nyele kis lüktető gumibéka, amelynek |
| koronája kő-liliom, amelynek pengéje tüskés, kő-eres, vastag |
| puszta kő. Puszta, puszta kő. És most látszott csak, hogy ez |
| a kőpenge két oldalán középen hatalmasan fölhólyagzik, |
| két óriás kő-buborékkal kidagad, mint a kövér varánusz- |
| gyíkok hasa, s a vastag-tövű farok felé óvatosan ellapúl, nagy |
| dudorodása elvékonyodva ellapúl, s vékonyabb kőpikkelyekkel |
| hemzsegve fut, mint elsorvadó kő-izom a végtelen farok-ostor |
| vékony kő-csücsök-végéig, amelyből kőtövis-korona nőtt ki, |
| hosszú eres kő-tűivel, mint kőtű-harang, szürke kőtüske- |
| kehely. Mert most látszott az is, hogy a páfrányerdő zöld |
| pikkely-tokjába bújtatott eddig-ismeretlen másod-test |
| valóban kő, tiszta, tiszta kő, hogy iszonyú pikkelyes kő-penge |
| ez a test, kő-seprűs-farkú ős-szaru-zsák, valami megkövesedett |
| őshal fejnélküli testéhez hasonló. Mert most látszott csak, hogy |
| ez a test, ez a titkos második valóság, ez a titokzatos moha- |
| tokba-bújtatott kőpenge-magány, pikkelyes kő-tuskó-szenvedés, |
| óriás kőlegyező-farkú lihegő kőpikkely-korsó, hogy ez az |
| óriás vaskos kő-ebihalfarok, hogy ez a mohás zsindelyekkel-borított |
| iszonyú kő-tülök, amelyből az embertörzs, mint csigabiga |
| virágzik, most látszott csak, hogy ez a begöndörödő-végű |
| mélytengeri mészcsipke-kürt, csipkés-sejtű mészváz-trombita, amelynek |
| idegen-tenyészetű rabló-lakója az embertörzs-viaszrózsa, hogy |
| ez az irtóztató test valóban sárkánytest vala. Mindenképpen |
| sárkánytest vala. És látszott az is, hogy a szügyközépből, ahol |
| a dúdoros izmok két kőpikkelygolyóként összeérnek, mint |
| hatalmas pikkelyrózsás emlők, mint a Willendorfi Vénusz |
| köldökig lezsákadzó óriás-csöcsei, hogy ott, a szügyközépből, |
| a két likacsos kőgolyó közűl óriás kő-tüske mered előre a |
| fénybe, mint az Egyszarvúé, mint a narvál-hímek óriás |
| ajaktövise, mint a narvál-hímek óriásra-nőtt szemfoga, |
| hosszú, ragyogó csont-tüskéje. Igen, most látszott mindez, most, |
| az őrjöngő tiszta fényben. És most látszott az is, hogy ez a |
| hatalmas sárkánygyík-másodtest, amely csigabiga-lassan |
| kivonszolódott a napfényes, lángoló tiszta mezőre, ez az óriás fekvő |
| kő-fénytoboz, az ívhullámosan hajlított hát babér- |
| levél-alakú óriás kőtövis-hárfája alatt, s az elfogyó-vastagságú |
| gyíkfarok-ostor farkot-lezáró kőtövis-kelyhe előtt, s elől |
| a dagadt combtövektől a gerinc, a has, a has-alj és az ágyék |
| felé indulóan más-más pikkelyezésű, hol finomabb, hol durvább, |
| hol körmösebb, hol sziklásabb, hol szarusabb, hol üvegesebb, a |
| lágyabbra-készült hajlatokban gyík-csecsemő-finom, az érdesebb, |
| vaskosabb kidudorodásoknál kígyóbőr-szerű, majd a nagy durva |
| dúdoroknál, a tízhektós pocak oldalain már csont-cserép-tetős, |
| a has felé, alúl, a roppant kő-hólyag alja felé, mint a zöld varánusz- |
| gyíkok fehér kőmirigy-szövete, sárga gyöngy-hímzés-vánkosa |
| a zöld gyöngyszőnyeggel behúzott széles borda-bárka alatt, amely |
| a tejútnak-fordítva úszik, hiszen a nagybütykű gerinc a |
| bárka csigolya-gerendája, s a nagykarmú lábak, vagy pikkelytokba |
| húzott kezek földnek-fordított evezői. Igen, gyík, kígyó, varánusz, |
| kajmán, krokodílus, tatu, toboz-állatka, hangyász-sün, madár- |
| láb-pikkelyek, zsindelyek, cserepek, csontlemezek, páncélöv-szeletek |
| és szív-alakú csonttoboz-tollak, vastag ős-sárkánygyík-csontlevelek |
| és mégvastagabb kő-tollak keveredtek elosztva roppant másod- |
| testén, a szenvedő test rendelése szerint, a hónalj-gyűrődések, s a |
| faroktő, a szügy-levelek és a hegyes farokvég, a babérlevél-alakú |
| szikrázó hát és a halhólyag-alakú roppant has, e pikkely- |
| zacskóban lotyogó roppant kőtojás kívánsága szerint. És most |
| látszott az is, hogy elkövesedett-kérgű iszonyú sárkánygyík-másod- |
| testén mindenütt, a pikkelyekből kiszájadzóan és a pikkely-levelek |
| találkozásánál, görbe és végig az egész hosszú testen, amely olyan volt, |
| mintha óriáskígyó kecskebakot nyelt volna le, vagy a fák-lakója-kígyó |
| nagy madártojást, most látszott az is, hogy nemcsak a kőhárfa-taréj |
| és a farokvég-kőtüskeharang kőtövisvégei kis kő-kutak, de a |
| pikkelyek, levelek, tollak, palák is szitásan áttörve vékony, hosszú |
| kőzsákokkal, kötegesen átszőve kőcsövecskékkel, kő-csövecske- |
| kévék nyílnak kis csücsörös szájjal teste minden részletében: a |
| háton, a hason, a taréjtüskéken, a farkon, a lábakon, a combokon, |
| a térdeken, a szügyön, a farok-harang pórusaiban, a gyűrt kő- |
| zsák hónaljakban, a pocak-alsó vérző kő-ráspolyai és taknyadzó |
| kő-reszelői között, minden összenövésnél és szétnyílásnál, minden |
| összeforrásnál és elívelésnél, minden találkozásnál és minden szét- |
| kelyhesedésnél, minden kőcserépen és kőtüskén. Annyira, hogy óriás |
| kő-lopótöknek hatott közelebbről ez a behemót testrész, amelyet héja |
| minden sejtjében átfúrt a fürkészdarázs, vagy óriás kőcsipke-szita- |
| ebihalnak, párolgó kő-szita bojtosúszós-őshalnak, áttört kőcsipke- |
| harang-hólyagnak, elvékonyodó kőcsipke-szárú óriás kőcsipketollnak. |
| És ezek a kőzsákocska-csokrok és kőcsövecske-kötegek áttörve a |
| megcsontosodott durva kérgeken, ahol a test puhább és lágyabb |
| rétegeibe értek, lassan porcossá váltak, nyájas és hártyás porc- |
| gyűrűcsövekké alakúltak, mint a madár-gégecsövek, csirke- |
| nyelőcsövek, harkály-légzőcsövek. Vonszolta kettős önmagát a |
| Megnevezhetetlen a könnyű tiszta réten, a tiszta, tiszta réten, az |
| őrjöngő nap fénykéve-szívócsápjaival behömpölyögve, a vad tűz- |
| szívókacsokkal körűlgomolyogva, mintha medúza rojtcsipke- |
| harangja, vagy mélytengeri húsrózsa tapadna és csápozna körűl |
| jáspis-rózsa-szívókájú szívókar-üstökével, eleven éhség-koszorújával |
| tüskés, üveg-gomba-szemű mélytengeri halacskát, begöndörödött-üveggyűrű-farkú, rombuszos- |
| üvegpajzsokkal összeforrasztott, csiszolt kristálytörzsű, csiszolt-kristály- |
| csikófejű, ember-pislogású, rezgő üvegnyárfa-koponyabóbitás hal- |
| csikót. Sőt, most látszott az is, ahogy gőzölögve vánszorgott a |
| réten, teste minden kő-csövecskéjéből füstölögve, sárkánygyík- |
| másodteste minden kő-kutacskájából párologva, hogy szivárvány- |
| gyűrűk és pára-koszorúk övezték teste gyík-részletét, mintha |
| óriás fehér pamut-tojásban lenne óriás kő-embrió, mintha óriás |
| fehér vatta-hordóban tekeregne kő-varánuszgyík-magzat, |
| mintha izzó fehér selyem-bábban kő-béka lihegne, most látszott |
| az is, az őrjöngő tiszta fényben, a hát és a has pára-bundája alatt, |
| hogy alúl, a faroktő ostorkezdeténél, ahol a párolgás kisebb volt, |
| mint a test más felületein, mert a zsombékos lucskos talaj inkább |
| deresítette a kőcsövecskék erjedt dögszagú gőzét hűvösével és |
| árnyaival, s azok csak dér-szájfodrokat növesztve, kis hópihe-virág- |
| szoknyákat, fehér szakállkákat és jégtaréjkoszorúkat kristályozva |
| csöndesen füstölögtek, igen, most látszott csak a vékony pára-szemfedő |
| alatt, hogy alúl a faroktő ostorkezdeténél, a csontpala-liliom tojónyílás |
| és kőrózsa-mirigyzsák kloáka-nyílás alatt kis férfi-nemzőszervet |
| hordoz ez az iszonyú sárkánygyík-másodtest, jelentéktelen, kis |
| kő-hurkát, apró pikkelyes kő-zacskóban apró heréket. Az egész nemző- |
| szerv-együttes olyan volt, mint két kis kő-alma között csüngő ráncos kő- |
| kukac, gyűrt bőre ráncosan rászáradt a hurkás pici csőre, ovális- |
| pupillájú makkja sem volt nagyobb, mint egy megkövesedett béka-szemgolyó, |
| amelyre körűl keményen rászáradtak a kőmirigy-szemhéjak, mint |
| kis kő-gatyaszár, mint kis kőszoborra tapadva ráhúzott kőpikkely- |
| zsákocska, amelynek száját elfelejtették bekötözni, s a megkövesedett |
| kőhurkahéj úgy fodrozza körűl kőcimpa-kürtjével a szemgolyó-középen |
| kivájt kőtojáshéj-belsejű kőszemgolyós kövér fejet, mint a közép- |
| kori urak fejét a csipkegallér. Igen, a nemzőszerv-egész olyan |
| volt, mint egy megkövesedett levelibéka rothadt őskori kő-kígyótojásokon, |
| sorvadt, hervadt, láng-nélküli, lázas durunggá, rücskös furkóvá |
| dagadni, kemény pikkely-ágyúvá duzzadni képtelen, szánalmas kő- |
| féreg, zacskójával és kőhagyma-gombos botjával, mint egy meg- |
| kövesedett csiga olyan vala, akit házából félig kibújva ért a kő-halál! |
| De mégis férfi-nemzőszerve vala a Lénynek, a tojónyílás és a |
| kloákanyílás alatt, hervadt pici kő-szőlőfürt, fonnyadt pici |
| körte, pórusos ütőjű kő-harangocska, férfi-nemzőszerve vala |
| a Vánszorgónak, s így hát nem tudni minek nevezhető ez a |
| Kettős-végzetű, ez az Egymásból-hús-és-kő-kiágazás, ez az |
| Ember-sárkánygyík-összeforrottság, ez a Kétirányú-dupla-akarat: |
| hímnek, csődörnek, baknak, kakasnak, bikának, kannak, |
| vagy éppen hermafroditának? És ment vala lassan totyogva a Kíváncsi |
| Megnevezhetetlen, ment vala a könnyű tiszta mezőben, a sásos, |
| zsombékos, kákicsos, füves kicsi réten, ment vánszorogva vala, |
| ment az Ember-sárkánygyík kettős akarat, úgy vonszolta gőzölgő dupla |
| önmagát irdatlan bütykös kő-libalábaival, mintha kétlábon-járó |
| óriás ebihal menne a réten, mintha egy hegyes kőkéreg-toronnyá csavart |
| házú csiga mászna két kakaslábbal segítve önmagát, s fehér |
| húskordbársony-teste a csavaros kőtokból, a csigás kő-tülökből félig |
| kicsavarodva kis kő-várként elindúlna óriás hattyúlábakon, maga |
| után vonszolva ismeretlen teste óriás kőcsipke-mésztrombitáját, földugva a tiszta |
| űrbe négy selyemkupolás kőtornyát, amelyekben látni a higany- |
| hagyma-harangokat a higany-harangkötéllel. Ment vala a |
| könnyű tiszta réten, a zsombékos, lápos tiszta mezőn, ment vala az |
| őrjöngő tiszta fényben, a nap aranyszigonyaival körűldöfködve, |
| arany-tüskésen, mint egy óriás arany-sündisznó, csak ment vala a |
| dal felé, a hang felé, a tiszta tiszta dal felé. Ment füstölögve, |
| párologva és gőzölögve. Ment füstölve, párologva, gőzölögve, |
| hogy sárkánygyík-hátsórésze, mintha egy óriás szivárványszőrű |
| darázs-potroh lenne, arany-pántos, csillámszőrdongás szivárvány- |
| hordó. Csak ment a könnyű tiszta réten át, vánszorogva vonszolta |
| önmagát, a dal felé, a hang felé, a tiszta tiszta dal felé! És |
| nem tudta még a létet, nem tudta kettős-önmagát. Mert |
| csak a dalra figyelt, csak a dalra fülelt. És buta volt. Bonyolúlt |
| volt és buta volt. Észre még most sem vette, hogy a zsombékban, |
| nádban, sásban körülötte, a mohákban, mocsárban és a fákon, a |
| bokrokban, zöldszőrű pocsolyákban, lepedékes kis vizekben, |
| virágok szárain és a virágok kelyheiben, hogy a nyálkás zöld szivacs- |
| ban és a mohos gödrökben, nyirkos üregekben, sőt a levegőben, |
| a fény arany-legyezőtollain és arany-toll-lapjai között, ha nem is |
| hozzá-hasonló végzetek lüktetnek, virágzanak, szuszognak, lihegnek, |
| szeretnek, táncolnak, zabálnak és ürítenek, de valami vele-azonos |
| kettősségű mámorok, tébolyok és szerkezetlenek, egymáshoz-nem- |
| illő összepáradzások, kétfajta-szerkezetű egymásból-kinövések |
| hemzsegnek, kásádzanak, nyüzsögnek, röpűlnek, bozsognak, |
| rezegnek, vibrálnak és zörögnek. Kristály és szőr, kő és takony, pikkely és |
| moha, bőr és malachit, toll és üvegtakony, kitin és rózsalevél, |
| csont és gyöngyvirág-csengő, kecsketőgy és bogárpotroh, karom és csáp- |
| toll-szövetség, madárfej-békatestikerség mozgolódik, vartyog, csipog, |
| zúg, hörög, hortyog, cincog, sziszeg, csicsereg és röpűl körülötte. Mint |
| a légyfejű gyík, amelyik lába óriás-tobozain mászik köldöke |
| felé. Vagy a gyíkfejű légy, amely ott röpűlt el közönyös, buta szeme |
| előtt. Aztán nagy ívben pörögve megfordúlt, s rászállt ránctalan |
| kavics-homlokára. S ott lihegett kis pikkelybőrdob-fújtatóival, |
| kettős-ágú nyelvével nyalta hegyes likacsos szaru-peremű szájaszélét, |
| nagy szőrfésű-hártyalegyező-buborékpamat-pamutbojt-piheseprű lábaival törölgette |
| hatszögű-eres szárnya szőrös üveg-ablakait, amelyek tüzeltek a |
| fényben, s a láb-söprűk nyálától meggöndörödött az ablaksejtek |
| hatszögű szőrkoszorúja. Törölgette nyálbuborékfürt-pihemeszelő- |
| szőrbojt-karomcsokor-kristálylevéllegyező-lábaival szőrös-pórusú |
| szárny-ablakait, az erek tokja közt kifeszűlt szőrpikkelyes |
| hólyagokat, mint a csarnokok üvegkupola-sejtjeit gumifésűjével |
| az ablakmosó. Pislogott, mint egy szárnyas kő-táltoscsikó. De |
| nem látta mindezt a gőzölgő összeforrt ember-sárkánygyík- |
| Kíváncsiság. És nem látta azt sem, hogy különösen a kétéltűek, |
| a hüllők, a legyek, szúnyogok, pókok, a hártyaszárnyúak, hólyag- |
| szárnyúak, receszárnyúak, szőrzsindelyszárnyúak, púder-szárnyúak |
| és pamut-szárnyúak osztódtak és legyeződtek mindenféle álom-alakká, |
| osztódtak és forrtak egymásba, ágaztak és bokroztak egymásból bőrös |
| és szőrös és páncélos és púderes és csáptollas és kristálylegyezős, tarajosgőte- |
| farkú és nagy pamuttoll-páfrány-csápú dupla micsodákká, madár- |
| fejű békákká, békafejű pókokká, óriás púder-páfránycsápú lepkefejes |
| kígyókká, pókfejű egerekké, madár-testű szarvasbogárhímekké, |
| harkálybogarakká, sziréngőte-pillangókká, csigabiga-szitakötőkké, |
| szitakötőfej-kristálykoponyás teknőcökké, varjúszárnyú varangyokká, |
| szőrös őzecske-lábú, őzecske-pofájú skorpiókká. Különösen a békák |
| sokszorozódtak és sokasodtak hemzsegve, önmagukat is több-ágúra |
| osztva, szerveiket és testüket önmagukban többfelé-osztva és meg- |
| sokszorozva, őrjöngő változatosságban és gazdagságban, tébolyúlt |
| gyönyörűségben, mint a lét álomküldöttei. Mert voltak két- |
| testűek és négyfejűek, hátrafelé-ugrálók és olyanok is, amelyeknek |
| tömzsi varangyos törzséből legyezőalakban nyolc zöld babhüvelyhez |
| hasonló törzs nőtt ki, végükön a kis kőpala-békafejekkel, és volt olyan, |
| amelyiknek csak egy hártyástalpú lába nőtt ki hasa közepéből, s azon |
| ugrált, vagy állt, mint hóban a liba s volt olyan, amelynek kövér nyaka |
| körűl, mint az abroncsnélküli és fagyűrű-nélküli kerék küllői: lábak |
| nőttek, s úgy hordozta ezt a kocsonya-küllő-koszorút, mint középkori |
| rabok nyakukban a fakereket, sőt háta közepén, a gerincvonalon végig, |
| egész a kőmirigy-csücsörgés-szájú hegyes farig hártyástalpú lábak taréjlottak, |
| mint nagykelyhű húskristályvirágok, a sziromerek végin nagy görbe |
| körömmel, zöld nyálkával a hártyaszirmokon. Voltak szemnélküliek, |
| voltak szájnélküliek, voltak fejnélküliek, voltak hat-törzsű- |
| egyfejűek rengeteg lábbal, volt olyan, amelynek tokájától faráig végig az |
| egész hason kis lábak ezre nőtt, mint a has hártyáslevelű lábszakálla. |
| Volt itt kocsonyatuskó, amely csak lihegett s bugyborékzott, bőre mirigyei |
| füstölögtek, volt itt átlátszó mirigybőrű kocsonya-zsák, amelyben |
| a fej, a lábak befelé nőttek a látható lüktető szervek közé, s |
| mint egy jégtuskó ragyogott: amelyben befagyva béka, hal, pióca, toll, |
| virág. Izzó kristálytuskók hevertek, lábatlan kristályrönkök, |
| amelyeken kívűl éltek, a kristályból kivirágozva szinte, a kristály- |
| lapok és szögek, hasábok és élek bőrére nőve a szervek: a szív, a |
| tüdő, a gyomor, a belek, az érrendszer, a vesék, az agyvelő, a máj, |
| az ivarmirigyek, s a tömör kristály-testben csak a szemgolyók, s a fül |
| gyűrűs csontürege, s a csont-kürt orrlikak sárga csontpereme ült, |
| mint ősgyantában a pók, bogár, méhecske, százlábú, béka, gyík. És |
| a legkülönösebb a szőlőfürt-béka volt, két változatban is, sőt |
| háromban talán, mert az egyik csúcsos hát-farán hordozta |
| szőlőfürt-szemét, mint óriás szőlőfürt-alakú petecsomót, s ott |
| vibrált, pislogott, forgott rombusz-hasítású pupilláival, aranykarika- |
| keretével a kő-eres kőgolyó-szőlőfürt-szemcsomó háta hátsó |
| résziben, pislogó ikra-zsák, pillogató, pupilláit penge-keskenyre- |
| beszűkítő kőtakony-buborékhalmaz. És a másiknak, akinek a |
| szemek helyét eres kőkéreg nőtte be, körűl a nyakán, mint gyöngy- |
| nyaklánc ragyogott a szemgolyó-koszorú. De a harmadik, a harmadik |
| volt a legtitokzatosabb! Mert ez a harmadik egész testén szem- |
| golyókat hordozott, nem is volt más, csak egyetlen szemgolyó-gombóc, |
| négy gyönggyel-kivarrt-lábú kukoricacső, egyetlen szemgolyó-szőlőfürt, |
| hiszen teste minden felületén szemgolyók szikráztak: a fejen, a tokán, a háton, |
| a hason, a faron, végig a combokon a talpakig, a lábujjakon is |
| végig, a kis karmokon is, mint apró vízgyöngyök, légbuborékok a harang- |
| háló-építő vízalatti pók testszőrei közt, potrohszőreibe ragadva, |
| a talphártyákon is kívűl és belűl, mint hemzsegő üveg-levéltetvek. |
| Olyan vala ez a szem-szőlőfürt-béka, mintha gyönggyel-kivarrt |
| ruhába, gyöngy-sisakba, gyöngy-álarcba, gyöngy-kesztyűkbe és gyöngy- |
| csizmákba öltöztette volna a titkos teremtés. Önmaga szemgolyó- |
| szobra volt ő. S e soklábúak, sok-törzsűek, sok-fejűek, |
| kristálytuskók és ragyogó béka-kavicsok között ott ült nagy |
| rücskös testével a Békakirály, ott ült pislogatva bölcsen egy |
| bodzabokor árnyékában, a halálillatú zsongásban, óriás virágikra- |
| tányérok bólogatása, virág-kocsonya rengése alatt. Ott ült koponya- |
| csontjába forrt és feje nyirkos bőrrügyeibe, hideg mirigy-dombjaiba forrt |
| aranykoronával, s az aranycsipkehálókorona, az arany-korallház- |
| korona csipkecsúcsain egy-egy szemgolyó virágzott, pici szaru- |
| leveles kőtokban, kőpala-liliomkehelyben, olajos mirigyzsákban, |
| szines pikkelykorsóban, s forgott pikkelykorsó-tokjával együtt |
| előre-hátra-oldalt-lefelé-fölfelé, mint a kaméleon szeme. |
| De ezt se látta a Vánszorgó Megnevezhetetlen, és nem látta a |
| többi koronásokat sem, a királyokat, a hallgatag közönyösöket, |
| nem látta a büszke Madárkirályt, aki ott ült egy zöldtollú öreg |
| görcsös fűzfaágon, pirosbóbitás madárfején a koponyabuborék csontjából |
| kinőtt hatszögű kristályrudakból álló kristály-koronával, amely |
| szögletes rúdvégén kristályból növénybe forr át, a rúd-csúcsok lassan |
| pikkelyleni, szőrösödni kezdenek, mint a virágok szára, s a pórusos, |
| szőrös növényszárak pihés növénycsészéi, levélrózsa-tányérai kék |
| sziromkoszorút növesztenek, s illatoznak bíbor-eres ágyékkal, kék |
| növény-sejtekkel, bibe-falloszokkal, virágpor-lábszárcsontokkal. |
| És nem látta a napfényes földbarlang-száj előtt ülő Rovarkirályt, |
| akinek nagy kristálybabérlevél-legyezős babérfa-csápjai mögött, a |
| kitinkoponya likacsos narancsbőr-szerű csonthéjazatából nőtt remegő lágy |
| koronája: a kocsonya-koszorú, az eleven gyertya-korona, amelynek |
| végein kis lángokként pici rubint-tollak libegtek ropogva. És |
| nem látta a nagy sárga, mézes ikratányérú virágon ülő Lepkekirályt, |
| akinek nagy kristály-darázsház-szemei, kocsonyával kitöltött darázs- |
| ház-papirrózsa domború szemkorongja mögött, amelyek úgy álltak ki |
| moha-koponyájából, mint madártestből félig-kibújó tojás, s |
| vastag-főerű, óriás, állat-púderes, szőrzsindelyekkel-benőtt |
| kristálytoll-csáppáfránylevelei mögött a koponya-mohából, a |
| sűrű virágporos fejszőrből nő ki koronája, amely nem más, mint |
| moha-koponyájához hozzánőtt gyermek-koponya: s a varratos |
| fehér emberkoponya felső buborékszelete lefűrészelve, mintha agy- |
| műtéten esne át, vagy mint boncoláskor a hullák koponyája, s a |
| büdös agygödörből, a velőnélküli csontbarlangból párolgó, vérző |
| rózsabokor nőtt ki rengve, füstölgő vérszirom-salátával, bolyhos |
| bársonyszirom-hagymafejekkel. És nem látta a mohos föld- |
| likból húsgyűrű-fejét kidugó Gilisztakirályt, akinek csücsörös |
| húsfodrozású szája, vagy törzsvége a fogaskerék-húsráncos száj- |
| gyűrűvel olyan, mint egy kisfiú farkincája, akinek rózsaszín, |
| piros erekkel körűlzsákozott gyűrűcső-fejéből, vagy törzs-elejéből |
| színarany-levelibéka nőtt ki hatalma koronájaként, mint apró |
| Buddha-szobor, nagy pocakkal, nagy tokával, nagy mellekkel, nagy |
| eres köldökcsészével, s aranybajúszos aranymosollyal; és nem látta |
| azt sem, hogy óriás, gyémánt-pamutból horgolt hálókorona közepén |
| ott ül a Pók-király, kövéren, mint a világegyetem, s kettős titkos |
| gyémántköves moha-koponyájából, amelyekben úgy ülnek az óriás |
| szemkristályok, mint zöld moha-irhában a sziklák, szőr-koponyájából, |
| a kitin-kéregből kinőve, s a szőrös kitinhártya-koponyával összenőve, mint |
| sírkő áll ki sok-kezű kő-koronája, mint rengeteg-lapátú |
| isten-szélmalom, mint rengeteg-kezű Síva-szobor, s a kő- |
| tenyerek árnyéka a csiszolt óriás szemkristályokra vetűl, amelyek |
| úgy állnak ki a nehéz fejszőrből, a szőr-álarc pamut-bojtjaiból, |
| mint ragyogó mézgába, sárga borostyánkőbe-temetett darázs |
| szőrös potroha szőrharangkoszorús tojónyílásából a félig-kitojt |
| pete, a gyöngykéreg-tojás, mint szőr-kelyhes légzőnyílásából |
| a borostyánkéreggel körűlnőtt kibuggyanó utolsó légbuborék, megkövesedett |
| levegő-tojás. Igen, kő-tenyerei árnyéka a kristályszem-rönkökre vetűl és |
| elveszik a kristályhasábok, hatszögű sejtoszloprózsák |
| tört kristály-mélyeiben. De nem látta mindezt a Megnevezhetetlen |
| Vánszorgó, az óriás Dupla-mámor, a kettős-végzetű Kíváncsiság, |
| csak ment tovább a hang felé, a tiszta, tiszta dal felé, az egyre- |
| tisztább dal felé. Mert most már rózsamohás dobhártyáit böködte |
| arany-tűivel a dal, hogy kis fülei megreszkettek, mint a |
| vizilovak húscsőr-füle. És valami kis szél is jött épp a dal |
| felől, kis gyönge, forró-leheletű szél, kicsit-erősödő forró |
| fuvallat, s rángó üveg-izmai között, forró szélizom-kötegei |
| között hozta a dalt, a dalt, a tiszta, tiszta dalt. Igen, valami |
| kis szél jött, forró bizsergés, hogy arca és feje nagy vörös haját, |
| koponyája bíbor hajzatát meglebbentve fodrosan hátrafújta, |
| önmagából becsücsörösödő, önmagát-behorpasztó forró léghártya- |
| zsákba gyömködte, mint az aranyfüstöt, mint nagy piros zászlót. |
| És persze, nem látta a Vánszorgó Kíváncsi, azt se látta, hogy körülötte |
| bozsog, pezseg, hemzseg a lét, az egyszerű, a furcsa, a tiszta és |
| amorf lények esznek, nemzenek, lihegnek, párzanak, ürítenek bogyómagot, |
| kristályosúlt vizeletet, véres fost fröccsentenek, kitinszárnyakkal, |
| csápcsontvázakkal, kitin-páncélruha-roncsokkal, savtól-lerágott |
| rovarlábszárcsontokkal zsúfolt lágy véres ürüléket, hogy zabálnak, |
| böfögnek, rágnak, isznak, szívókáznak, szürcsölnek, lefetyelnek, |
| bagzanak, kaparnak, fészket építenek, petéznek, ikráznak, tojnak, költenek, |
| kis homok-gödrökbe ássák tojásaikat, s azon kotlanak madarak, tyúkok, |
| teknőcök, kígyók, gyíkok, törpe sárkányok. Nem látta, hogy a |
| tarajtosgőték nyálzó és véres szülőnyílásából a vaskos kocsonya-levél |
| faroktő alatt kis tarajosgőték rángatódzanak kifelé, a véres és |
| lepedékmocskos szülő-húsgyűrűt feszítve és nyomva fejükkel, |
| hátukkal, vállaikkal, és üvegből-fújt, rézdrót-érhálózatú, pici, |
| körmös emberkezükkel a rángó vaginát, az izzó hüvelyszájat széthúzva, |
| mint egy véres gumizsákot. Nem látta, hogy tojásokat törnek föl madarak, |
| sárkánycsibék, gyíklegyek, kígyók, teknőc-csecsemők. Nem |
| látta azt sem, hogy minden létező inkább törpére sikerűlt, a |
| rovarok, pókok, legyek, szúnyogok, bogarak kivételével, hogy |
| valami torz törpe-lét vette körül, törpe-virágzás, törpe- |
| szájadzás és törpe egymásba-forrás, és egymásból-kiágazás, s hogy |
| épp óriás libatalpas, sárkánykörmös pikkelytorony-ballába |
| mellett, a kis piszkos zöldnyálas mocsárban törpe sárkánygyíkok, |
| bagzanak, törpék, de mámorra igaziak, páncéllapokból összeszögeltek, |
| csontlevél-taréjúak, tüske-oszlop-farkúak: ott fortyognak, totyognak |
| szikrázva, csikorogva, cuppogva, röfögve, nyerítve, sárbuborékokat fújva |
| kő-kürt orrlikaikból, a mocsarat bugyborékozva röfögő fújásukkal, |
| egymásra-tekerődző két őskori kő-reszelő, sikítanak, nyihognak, véres |
| nyáluk csurog véres kristálytű fogsorukból, egymás csont-köcsög orrlikát |
| nyalják rubint-reszelő nyelvükkel, testük kis kőzsákjai forrón |
| gőzölögnek, porlik nagy szemcsékkel szerelmes kő-ráspoly- |
| ölelésükben kő-testük, szikrákat csihol a vad kanca-csődör |
| kő-horzsolás-ölelés, kis malac-szemgolyójuk véresen forog |
| taréjos, mohos kő-álarcú kősisakjuk mohagyűrűs üregeiben, és sírva, |
| fújva totyognak a kőpikkelygatyások a zöld lekvárban, a zöld gumi-buborékos sárban, |
| hörögve sír a törpe-nőstény, ahol törpe kőkakas-kanja vastag |
| páncélos far-mozgással és szaru-páncél-lapokkal bepalázott |
| tompor-rángásokkal és lágy pikkelygumi-tövű ágyék-döfésekkel üti |
| véres hosszú kőszivacs-gombját a sárkány-asszonyba, s a sárkány-tehént ölelvén |
| kőpikkelykesztyű-karjával, a kőtüskebuborék-asszonyhátat, |
| hogy rózsamohás hasa vérzik az asszonyhát kő-szögeitől, ahogy |
| belefúródnak páncéltalan hasába, s a sárkány-tehén, a kő-kanca |
| szerelme-éhes bíbor mirigyzsák-belsejét szinte kifújja lázzal |
| a kőliliom-szájú sárkány-vaginából, s sír a kő-asszony, ahogy egyre-nehezebb |
| szuszogással, egyre-vadabb lökésekkel döfködi a vérző piros |
| kő-rózsa-kútba duzzadt, izzó kőpikkely-vesszőjét a habzó-ágyékú |
| törpe sárkánybika, mint eleven kőpikkelygomb-makkú kő- |
| rózsa-virágot, vad ondót-lövellő kő-ágyékszarvat, véres, izzó |
| dugattyút. És nem látta azt sem a Megnevezhetetlen |
| dupla-Szenvedés, hogy nem is oly messze roppant törzse |
| kőhólyag-hömpölygésétől kék-bíbor-arany-fehér-lila |
| sziromszökőkútként a talajból fellövelő virág-óriás |
| oszlop-csokor alatt, mintha gyermekcsoport ülne, valami |
| hamvas, fehér kis csoport az óriás-növényszárak tövében. Talán |
| gyermekek voltak ők, az űcsörgő csöndesek, a tétova ácsorgók, a |
| szelíd csípkedők, báva legelészők, a rettegni nem-is- |
| tudók! Talán gyermekek! A szégyentelenek. De ki tudja milyen |
| anya szűlte őket? Ki tudja miféle anyák? Ki tudja miféle szégyen- |
| anyák és gyász-apák nemzették őket? Ki tudja milyen torz, hülye |
| mámor, kretén-szerelem, vagy vinnyogó, nyálzó imbecillis-hempergés |
| volt ágyékba-lövelltetésük, forró, vonagló méhkürt-vándorlásuk, |
| savós hüvelyben-haláluk, anyapetébe-fúródásuk vaksi gyász- |
| gyönyöre, ki tudja milyen idióta-ágyékok és sátán-furkó |
| kocsonya-lángok egymásba-csapódása, egymásban-kivirágzása és |
| szőrös-szájú izzó rázsákadzása volt e szörny-emberkezdet és |
| bávatag ember-virágzás, nyálzó, furcsa imbolygás erjedt, izzó, |
| savanyú csonka-csődör és óriáskukac-kanca, férfi-kan és asszony-emse- |
| szerelem izzó fészke? Mert miféle szerelem akarta őket? Miféle vaksi végzet? |
| Miféle szerelem? Hisz szerelemre vágyik minden, ami él. Egymásba- |
| fúródni vágyik minden kétnemű izzás, kettős-erjedésű mámor, |
| két-alakzatú szerelem-készülék, hím és nőstény-nemiszerv, a |
| hermafrodita-kettős-szerelemszervek, az állat-bimbódzás, sarjadzás, |
| osztódás, állatzsák-elkötődés, befonalazódás, befűződés, szájadzás, hólyag- |
| kettőződés-közötti elkötődés. És szűlni akar kanca, emse, tyúk, |
| nőstény, minden megtermékenyűlt létező, minden emlős-méh, eleven- |
| szülő kétéltű méh-mirigyzsák, izzó mirigy-méhű rovar és bogár- |
| anya, vad csókkal-harapó gumipumpa-csókú pikkely-levél |
| hal-asszony, hüllő-tojózsák, tollas madársegg-sátorba rejtett |
| tüzes-mirigyű madár-tojózsák, a rák, a skorpió, a százlábú, a |
| csiga, a tengeri-rózsa, a csupa mészcsipke-hüvely, likacsos |
| mészcsipkezsák-tőgy, a korallvázcsipkekesztyű-zsákállatka, a |
| pók, a tetű, a baktérium, a vírus, a lepke, a szitakötő, a féreg, a |
| giliszta, a tüskés költő-tasakú tengeri-csikó, a rája, a polip, a |
| tengeri csillag, a tengeri uborka, a bálna, a cápa, a tigris és a páva, |
| igen, szerelemre éhes, nemzeni, bagzani, párzani, tüzelni, szűlni |
| akar minden, ami él, a fölsorolhatatlanul-billió-virágú lét- |
| akarat. A kristály, a kő, a növény, a virág, a tűz, a halál. De |
| ki akarta őket, az ácsorgókat, a nem-is-tudják-létezőket, a nem- |
| is-tudják-szenvedőket? Miféle gyűlölet-mámorú apák és anyák |
| nemzették e gyermekhez-hasonló kis billegőket, földet-ütögetőket, |
| levegőt-kaparókat, vizet-szürcsölőket? Mert az óriás virág- |
| árnyékok, bibe-árnyak, szőrös növény-ernyők és hányinger- |
| vad-illatú virágszoknyák alatt, a zöld elefántláb-vastag és zsíráf- |
| láb-karcsú növényoszlopok tövénél, ahol még zömöken össze- |
| forrva egyek, s ahonnan szétágazó zöld pihés küllő-gerendákkal |
| szöknek föl a felhőtlen ég felé iszonyú kürtjeik, harangjaik, |
| trombitáik és tölcséreik, ott a zöld-árnyékú zsongó némaságban |
| kis gyerek-csoport áll hülyén és hússal-virágzó önmagában. Lehet, |
| hogy pete, ikra, tojás vagy döglött anyaméh volt a fészkük, |
| héj, hárty, bőr, gumiszövet, bábszövet, placenta, burok, pete-kéreg és |
| takony-zacskó tapasztotta körűl magzat-álmukat, kő-lárvaként |
| összecsavart embrió-magányukat, s ott libegtek, mint óriás szén- |
| kéreg-labda-szemű, pántos aranykéreg-koponya-szemű meg- |
| kövesedett hurkás férgek, az óriás szögletes üvegsejtlapokból össze- |
| forrasztott üvegkoponya-szúnyoglárvafejen a csigás fülkagyló-koronggal, |
| a kis eres kocsonyatuskó láb-kezdeményekkel és kéz-kezdeményekkel, becsavarodott |
| kő-gyűrű-csikóhalfarokkal. Ám az is lehet, hogy az őrjöngve- |
| izzó, tüzet fortyogva-okádó, láng-hörgésű, kőzetet, kristályt, |
| ércet, létet-megolvasztó tébolyúlt Föld fújta őket, mint részeg üveg- |
| fúvó szesz-elmebajában és halál-mámorában a föld izzó |
| tűzkristályokkal-virágzó fölszinére, s mikor üszkösen hűlni |
| kezdett, ott maradtak a földön dermedetten, a hamuszőrű, kristályolvadék- |
| pecsétes árva talajon, átlátszó üveghólyag-fiúk, áttetsző |
| üvegbuborék-lányok, virágzó üveghólyag-üvegbuborék-gyermek- |
| csokor, mert oly átlátszók voltak és oly törékenyek. És oly |
| különösek is, mint köröttük a lét, bár nem különösebbek, mint |
| köröttük a lét. Törékeny, torz üvegfigurák, üveghólyag-pocakok és |
| üvegbuborék-rózsák, az üvegtesten áttetsző szervekkel, vad |
| szerv-virágzással, lélegzéssel, áramlással és lüktetéssel. A |
| legkülönösebb az a kis csoport volt, amelyik egy óriás-lepke |
| szőrös aranykéreg-szárnya tövén a dinnyenagy mézhólyagot |
| szopogatta, harapta szinte, mint cukorkása-gombócot. Az |
| egyiknek, mert ruhátlan volt mindegyik, oly óriás vastag pénisz volt kis törpe |
| teste gyönge ágyékára ragasztva, az óriás szőrzsák-herezacskó tojásai |
| közé tapasztva, hogy a földön hosszan előtte feküdt, mint |
| egy iszonyú ebihal-farok, mintha egy rózsaszín üvegtakony-ebihal |
| nőtt volna ágyékára kocsonya-tök fejével, vastag farok- |
| zászlójával; a másiknak feje a nyakból kinőtt egyetlen szem- |
| golyó, amely irtózatos íriszével és kormos rézüst-nagy pupillájával |
| talán a másikra ráragadt, sűrű aranycsipke-kráterszájas, |
| lenyúzott lónyakbőr-eres tojáshéj-fehérjével, mint egy könnyes |
| pöfeteg-gomba, s csak hátúl, a tar koponyacsonton látszik, |
| hogy csontfoglalatban van mégis ez az óriás szem-gyémánt, |
| mint egy gyűrű-bölcsőben. És ezen a dülledt szemgolyó-koponyán |
| se szemhéj, se szemöldök, se szempillaszőr. A harmadiknak csak |
| törzse volt, leforrasztott-nyakú üvegzsák, leforrasztott-végű üveg- |
| cső-lábcsonkokkal és karcsonkokkal, a csuklóknál, bütyköknél |
| összeolvasztott kéz és láb-nélküli üvegzsák vala ő, amelyben szinte |
| ketyegnek a szervek, mint egy üveghólyag-órában a fémcsipke-szerkezet. |
| A negyediknek összeforrt üvegszája mögött és üvegállán át- |
| nőttek a felső állkapocs szemfogai, mint az elefántagyar, vagy |
| orrszarvú-ajakcsonttüske, vagy rozmár-agyarak, amelyek a pórusos |
| húspárna, szivacs-tűpárna ajakrózsákból cseppköveznek |
| ragyogva a földig. Az ötödiknek akkora lábai voltak, mint |
| az egyiptomi kő-istenszobroknak, hogy törpe teste előtt az óriás |
| kő-lábfejek, iszonyú kő-ujjak a kő-teknősbékahát-körmökkel |
| valahol messze elől feküdtek tyúkszemeikkel, mint a |
| kövér kő-csöcsű szfinxek. A hatodik, a legnyúlánkabb talán, |
| a hatodik, a kétkezű, aki a Megnevezhetetlen Titkos |
| Vánszorgóhoz állt legközelebb, a hatodik vala Emberfa- |
| virág, szörnyű húsvirágzás, az erjedni-mámorosúlt kezek |
| kis üveghólyag-szobra. Mert balkeze hüvelykujja, mint |
| óriás borsóhüvely, vagy óriás üvegkalász, iszonyú üvegtorony, |
| nagykörmű üveg-ág csöpp kopasz feje fölé nőve ragyogott a tiszta |
| fényben, s jobbkeze kis üvegcsillagából újabb kezek, az újabb |
| kezekből újabb ujjak száraztak fölfelé, sarjaztak oldalt, nőttek |
| ágakkal-bokrokkal szélesűlve és vékonyodva, ágaztak végűl |
| finom üvegcsövekből sarjadó üveglevelekké, takony-bimbókká, kristály- |
| csillagokká, hogy vala a hatodik jobbkeze, mint csillogó üvegkézfa, rengeteg |
| tenyérrel, ujjal, bütyökkel, körömmel, mint izzó, űrbe-felnövő |
| átlátszó üveghólyag-habcsokor. Igen, ott álltak ők a tiszta, |
| tiszta fényben, a fültelenek, a kézfejnélküliek, az üveghártyával beforrt- |
| pinájúnak, az üvegfa-kezűek, a szemgolyó-koponyájúak, a kilátszó- |
| erezetűek, mert erezetük húsukból kiragyogva lángolt, mint a félidős magzatoké, és |
| majszolták, szívták, rágták, szopták, ették, lefetyelték, nyelték |
| az óriás szőrpikkelyes, mohazsindelyes ér-rece-ernyő tövének |
| sárga mézbimbóját, hónalj-mézhólyag-szirupját, ahogy |
| lehetett, ahogy tudták, ki-ki szervei, csonkjai, kocsányai és üveg- |
| kacsai képességei szerint, igen, ahogy csak lehetett. És arcukon |
| szines lepkepor-álarc, szemükön lepkepor-szemhéj, kezükön világító- |
| arany lepkehímpor-kesztyű, mellükön, hátukon, fejükön |
| szikrázó aranyfoltok, s lábaikon, s az árnyékos füvön az aranypor- |
| permet csillagai és pikkelyei. S ahogy fogdosták az óriás lepke- |
| szárnyat, a szárny óriás kristályfája: a szőrös, pórusos erezetfa |
| lekopott szőreivel, csupasz mohátlanságával vala, mint a lerágott |
| csontok, s az erek között feszülő sejtes lepkebőr vala, mint |
| leforrázott tyúk kopasz háta, leforrázott disznó háta-bőre, |
| denevér lerohadt-mohájú szárnya barna hártyája, puszta bőre. |
| És vala rajtuk arany-lepkeszőrből aranysisak, aranyszemüveg, |
| arany-szemfedő, aranyszőr-ing, szemükön aranypor-csésze, |
| koponyájukon aranyszőr-harang. De a Kőhólyag-hasú, a Kő- |
| buborék-pocakú, a Kőtű-hárfás-gerincű, a Megnevezhetetlen |
| Kő-hús-duplaság nem látta maga körűl a létet, a gyermek- |
| nyomort, a növényi, állati spórádzást, a bimbózást, virágzást, |
| nem látta maga körűl a nemzést, kihordást, szülést, szoptatást, |
| etetést, halált, temetést. Nem látta a vonagló véres mirigy-hüvelyekből |
| kirángó és kiforgó véres és nyálas újszülötteket, a véres és nyálas-hajzatú fejeket, |
| véres és taknyos-hajzatú koponyákat, a kiömlő mirigyeket, |
| placentákat és méhburkokat, nem látta a véres csecsemő-kitolulást |
| a megtágult, rángó, vérző hüvelyekből, s nem látta a tőgyek, |
| csöcsök, csecsek, emlők szopását, a lágy-vad döfködést az emlő- |
| bimbóra gyűrűsen ráforrt pici szájjal, a vad-éhes döfkölődést, |
| amely az egész fej, s az egész váll erejével nyomkodja, szívja, |
| döfi a tejmirigyfás emlők, tőgyek, csöcsök és bimbók dagadt, lágy |
| húsát, nem látta a boldog rovartáplálkozást, a hulla-zabálást, |
| a dögevést, a lárva-takonyfalást, az álca, lárva, bogár- |
| embrió, rovar-magzat zabálását és rágószerv-munkáját, mikor |
| a lágy-bőrű kocsonyahurkákból nagy darabokat kiharapva esznek, |
| hogy kitin-fogsoruk között bimbózik a lárvatakony, szakad a |
| likacsos gumiselyembőr. Nem látta az elevenszülést és az |
| eleven-falást, az újszülött-kicsinyeiket-megzabálókat és a |
| más-nedveit-szopókat, a vért, a nyiroknedveket, izom-taknyot, |
| idegvelőt, gerincvelőt és agyvelőt szopogatókat, szürcsölgetőket és |
| rágcsálókat, nem látta a más heréit, ivarmirigyeit, csápjait |
| és kocsonya-kristályvirág-szemeit rágcsálókat és a ragyogását- |
| vesztett-szemgolyó-nedveit-szürcsölőket. Nem látta a halált se, |
| a dögöket, hullákat, halottakat, holttesteket, és nem látta a |
| rothadást, erjedést, bomlást, penészedést, gázbuborékolást, |
| eltaknyosodást, szétfoszlást, korhadást, romlást, a halál-égést |
| se látta, és nem látta a koporsókat se, a természet koporsóit és nem látta ő a temetőket. |
| Nem látta a föld-koporsókat, szőr-koporsókat, moha-koporsókat, |
| pikkely-koporsókat, hártya-koporsókat, barlang-koporsókat, |
| háló-koporsókat, kő-koporsókat, csontkoporsókat és fa- |
| korhadék-koporsókat, nem látta a növény-koporsókat és állat- |
| koporsókat, a kőzet-koporsókat és kristály-koporsókat. Mert |
| semmit se látott a Megnevezhetetlen. Mert bonyolúlt volt és |
| buta volt. Nem látta ő a temetőket. Az állati, növényi lét |
| burjánzó vad temetőit. A Mindenség füstölgő, erjedő, robbanó |
| temetőit. Nem látta ő a Föld temetőit. És nem látta ő a |
| Világegyetem izzó temetőit. Mert nem látott ő a zöld-szőrzetű, |
| kőzet-csontú földkéreg alá. És nem látott a Mindenség tűzlő |
| sejtjei közé. Nem látta ő a Mindenség pörgő, dörögve-kerengő |
| gázbuborék-temetőit, tűzgolyó-temetőit, kristályolvadék-csöpp-temetőit, |
| atom-bomlás-kukacháló-hólyag-nyüzsgés-temetőit, amelyben úgy nyüzsög az |
| őstűz, mint faágra-ragasztott lüktető hernyóháló-zacskóban a |
| nagy szögletes szénrög-szemű hernyó-embriók. Mint ondótasakban a |
| lárvafejű eleven ondó-milliárd. Csak ment, csak ment a |
| dal felé, a dal felé, a tiszta, tiszta dal felé. Vonszolta |
| roppant kőhólyag-pocakját, kő-hárfás gerincét, kőtű- |
| harang-végződésű farkát az Embersárkánygyík-Ámulat, |
| vonszolta óriás pecsétfatörzs-lábával, kőhártyás-talpú |
| óriás kőgúnárként vonszolta önmagát, mint a halált. A dal |
| felé, a tiszta, tiszta dal felé. Vonszolta önmagát a könnyű |
| tiszta réten, a könnyű, tiszta réten, a dal felé, a tiszta, |
| tiszta dal felé, mint az Emberiség hatalmas, titkos, buta temetőjét. |
| Vonszolta önmagát, mint érthetetlen ocsmány túlvilágot. A |
| másik lét ronda Emberrózsa-rezgésű sárkánykőpocak- |
| Mennyországát. Vonszolta önmagát, önmagában az Emberiség |
| jövőjét, önmaga múltját, a titok jelenét, a dal felé, a tiszta, |
| tiszta dal felé. És lassan átvonaglott a zsombékos, sásos, kákicsos, |
| nádas kicsi réten ember-fejű, ember-törzsű iszonyú kő- |
| varánuszgyík-teste, nagy piszkos, zavaros víz-teknőt, vízredős |
| mocsárkoporsót vájva ki a zöldszivacs-talajból roppant kő- |
| hólyagtestű hasa kotyogó hömpölygésével, kőpikkely-ráspoly- |
| pocak-alja nyikorgó vonszolódásával, hasa hatalmas, vérző kő- |
| fogú kőreszelőivel. Nem látta azt sem, amit eltiport hatalmas |
| kő-hártya talpaival, amit péppé, cafattá, ronggyá, máz-vonaglássá, |
| cseréphalommá, csont-kásává, hús-kásává és kitin-csont-hús- |
| szőr-toll-szilárdabb-nyálka-vér-izom-belsőszerv-lekvárrá |
| taposott irgalmatlan lassú kő-libatalp-dugattyú lépteivel. Mint |
| ahogy azt se látta irtóztató butaságában és irgalmatlan kíváncsiságában, |
| hogy mindenféle növény-állatházasság, madár-virágösszeforrottság, |
| kőzet-növényegyesülés és rovar-moha-társulás virúl, dagad, dadog, |
| hemzseg, fújódik, szőröződik, tollazódik, buborékolódzik, és |
| hervad, sorvad, fonnyad, pernyésedik, haldoklik, pusztul és |
| döglik körülötte. Emlősök nőttek össze madarakkal, énekes- |
| madarak sündisznókkal, rágcsálók teknőcökkel, egerek, |
| patkányok, pockok, vidrák, menyétek, nyusztok, nyércek és |
| hódok, vakondokok baglyokkal, rigókkal, fülemülékkel, cinkékkel, |
| sármányokkal, varjúkkal és közönséges kakasokkal, bogarak forrtak |
| egymásba liliomokkal, jácintokkal, őszirózsákkal, rovarok ragyogó |
| hasábos és mindenféle idom-szerkezetű kristálykövekkel, gombák |
| kucsmája, tölcsére, tányéra, fodorcimpája halakkal, kígyókkal, |
| gyíkokkal szövetkezett szétválaszthatatlan és szétboncolhatatlan |
| kemény-puha, laza-kőrostos, gombaszivacs-kitinváz, növénybőr- |
| állatcsontváz, viráglevél-rágcsálószőr, mirigyes kétéltű-irha- |
| növénylevél, állatszőr-liliompihe, kőzet-kagyló-madártoll- |
| ikerségben, egytestűségben, egymásban-létezésben. Mert voltak |
| rózsafejű rákok, rák-rózsák, mókus-pókok, bagolyvidrák, hódliliomok, |
| béka-fecskék, rókasármányok, tűzliliomdenevérek, lepke- |
| piócák, szitakötőegerek, halkutyák, bagolypávák, kecskebak- |
| halak, pillangómacskák, rózsapárducok, szamártövis-skorpiók, |
| ormányosbogár-patkányok, kristályrúdkéve-csókák, varjúibolyák, |
| korallvázharang-szöcskék, virágsáskák, tetűvirágok, cinkepoloskák, |
| földigiliszta-tulipánok, és ki tudja még miféle dupla létezők, |
| inkább törpék, mint óriások, tébolyok, poklok, szenvedések, temetők. |
| Folytathatatlanok és megállíthatatlanok. Kimondhatatlanok és |
| virágzó dagadt diadallal létezők, a haláltól-összeragasztott |
| dupla halálok, egymásnak-értelmetlen virágzások, szenvedések |
| és pusztulások! Miféle csontváz-szövetség tartja össze őket, miféle |
| páncélos-rostos-puha-kőágú-kristálydorongú-csontpálcikájú-növény- |
| száras-kitinhordós-kitinhártyadongás torz szerkezet, egymásba-csigolyázó, |
| és egymásból-kigerincesedő növényszár-kőkalicka-kristályketrec- |
| csontkosár-kitinpáncélruha-szövetség? Micsoda csont-kő-toll-szőr- |
| hús-szőrbunda-virágszirom-bibeszál-halpikkely-kopoltyú-pikkelyház- |
| tüdő-gombaszár-kristályköteg-összenövések, egymásból-kiágazások, |
| egymásból-kitolúlások és egymásba-források nemzettek, születtek, |
| virúltak és haltak meg itt, a tiszta, tiszta réten, a tiszta, tiszta, |
| zsombékos, sásos, kákicsos, nádas kis mezőn, és messze odébb, az |
| ismeretlen, titkos messzi tájon, amely ki tudja meddig ér, amíg |
| csak kő lesz, puszta, puszta kő, piros szénkristályizzású kő-kalász- |
| pusztaság, izzó fehér kristályszivacs-messzeség, kő-lángú üresség, |
| kormos, mohás, léttelen, fekete-kő-temető! A legfurcsább mégis az |
| az óriás százlábú volt, amely szivacsos kristályhordókból összeforrasztott |
| kristályhólyaglánc-testét lassan kígyózva és tekerve lába felé |
| mászott, talán hogy iszonyú kő-pikkely-durungján, állatokkal, virágokkal, |
| növényekkel és rovarokkal-virágzó kőpikkelyliliom-lábán gyűrűsen |
| föltekeredve ember-törzsére másszon, talán kis kukaclárva-gekkó- |
| levelibéka-ebihal-rózsahurkahernyó-tarajosgőte-keverék ember- |
| fejére szikrázó kristálytöviskoronának, s ott üljön, mint csipkés |
| üvegkalap, millió-küllős üvegkerék, villogó kristálytűkből-font |
| üvegkoszorú. Igen, a legfurcsább ez a százlábú volt, mert üveg- |
| hordóiból, az üveghordólánc minden abroncs-szeletéből és gyűrű- |
| izmából másfajta láb nőtt ki izmosan és csontkristályosan mégis, oly |
| vaskosan, hogy a dúdoros kemény izmok, mint borostyán-kévék |
| tapadtak körűl az üvegcsontra, s a felsőcomb tövénél liliom- |
| kehelyszerű húsos kötegben forrtak a légzőlikacsos üvegtörzsbe. |
| És minden lába másfajta lény lába vala, és minden lába-végződése |
| másfajta lény lába-végződése vala. Volt madárláb, hattyúláb, pókláb, |
| borjúláb, csikóláb, szarvasbogárláb, légyláb, lepkeláb, őzláb, |
| vakondláb, varangyláb, egérláb, rókaláb, macskaláb, darázsláb, |
| sündisznóláb, hangyászsünláb, tetűláb, majomláb, gyíkláb, elefántláb, |
| zergeláb, zebraláb, zsiráfláb, vizilóláb, orrszarvúláb, keselyűláb, |
| galambláb, medveláb, kacsacsőrűemlős-láb, kengurúláb, torláb, temető-láb, |
| potrohláb, fejláb, rágószerv-alatti-láb, fogóláb, kotróláb, ásóláb, |
| sáska-láb, csontálarc-szájnyílás-körüli-láb, szöcske mohos kősisak- |
| koponyája-lába, sáska szögecselt állatcsontlemez-hernyó-sisak- |
| koponyája ajak-koszorú-lábai, hódláb, pingvinláb, rákláb, és |
| még ki tudta hányfajta láb, hártyákkal, körmökkel, karom-rózsákkal, |
| nagygombos gumipálcaujjakkal, osztott, hasított, egypatkó-patákkal, |
| hártya-legyezőkkel, kristálysöprűkkel és üvegbuborék-pamat-esernyőkkel, |
| szőrösek, pikkelyesek, palásak, bőrözöttek és hártyázottak, csont- |
| ágak, kő-ágak, moha-ágak, kitin-ágak, kristály-ágak, érc-ágak, |
| szőrcsizmák, tollcsizmák, mohacsizmák, és pikkelycsizmák. És |
| még ki tudja hányfajta lábak valának lassan-gőzölgő kristály-szivacs- |
| testéből kinőve, ki tudja hányfajta lábak valának? És mindegyik |
| lába menni másképp akart, menni vala, kopogva, nyikorogva, nyögve, |
| hártyázva, kaparászva, karom-rózsákkal kapaszkodva, medve- |
| mancsokkal totyogva, csikópatákkal kopogva, macska-pamut- |
| rózsaugrásokkal ugorva, kengurú-csontszőrlegyezőkkel csapkodva. |
| Ahogy ment, szinte nyikorogtak kristálycsigolyái, s kristálymoha- |
| hordó törzslánca az ezer-más lábakkal lassan tekeredett az |
| óriás kőpikkelypálma-oszlopok felé, vitte tömpe üvegfejét a |
| grafit-pont-szemekkel, vitte, vitte a halál felé. Mert alig ért |
| a jobb kő-oszlop közelébe, az a neki-puha lápból, a virágzó |
| könnyű sárból nagy cuppanással kihúzódott, s a csonteres, iszonyú |
| kőhártya-talp egy fokkal odébb úgy verődött vissza a virágos könnyű |
| sárba, a virágzó sárszivacsba, mint csigáskarmú, kőbordás |
| kő-esernyő-bomba, hogy a százlábú eltűnt alatta ezer-más |
| lába virágzó rejtelmével és üvegszivacsgyűrűlánc-törzse láb- |
| mámoraival, virágzó értelmetlenségével, s ezer-lénnyé fröccsent |
| szét az üveg-csoda, ez a mindenféle létező lábából összeragasztott |
| üveglánc, mintha pók, szamár, béka, gyík, légy, hód, kecske, |
| malac, lótetű, sáska, emu és mindenféle más tiszta lény csomósodott |
| volna össze egy kopasz dombon özönvíz-ijedtében, s ezt a minden- |
| fajta állat-kupacot érte volna a kő-esernyő-bomba, a kő- |
| dugattyú-telitalálat! Ő-maga, a virágzó üvegértelmetlenség eltűnt |
| a sárkoporsó büdös fenekén, a láp gázmirigy-gyomrában, a |
| takonylepedékes vízlegyező-szemfedő alatt, csak itt-ott a sáros |
| füvön, a víz gyűrűző felszinén, s a sarat-dagasztó sárkánygyík- |
| láb kőpajzsain, mohos, virágzó barlangszájaira tapadva, s az |
| óriás sarok-kakaskarom hegyére ragadva rángott egy-egy láb, |
| tehénláb, madárláb, rovarláb, békaláb és egyéb kitin, szőr, pikkely, |
| hártyacső-halál, pata, köröm, mancs, és hártyatalp-dermedettség. |
| Igen, a legfurcsább mégis ő volt, a koronátlan Százlábú-király, |
| a mocsárba-taposott virágzó állat-összevisszaság. Mert voltak itt a |
| zsombékos, sásos, kákicsos, nádas tiszta kis mezőn, rejtve és |
| a zöld függönyökből kifedve, kis sárbarlangjaikba bújva, hideg |
| sáralagútaikba fúródva, kicsücsörödő szájperemű, taréjos sár- |
| kancsóikban lihegve, csipkés sárzacskóikban, nyállal összeragasztott |
| sár-zsákocska-fészkeikben dobogva és lihegve, fészkeiken és tojásaikon |
| ülve, virágok között merengve, darázspapirházban bozsogva és a |
| levegőben cikkanva, libegve, remegve, dörmögve, zúgva és zizegve, |
| föld-üregükbe tekeredve, gödör-tojásukban szuszogva, víz-alatti |
| pókhálóharangjukba dugva légbuborékos, szőr-bokros, pamut- |
| bojtcsokros potrohukat, sárgombóc-köcsögeikben petézve |
| éppen, voltak itt a vízben, a fűben, a földben, levegőben és a |
| virágokban, kalászok üvegtüskéi és vízalatti gyökerek lepedék- |
| fodor tekervényei között, a vízben, a földben, a kőzetben, a fákon, |
| növényzetben és a levegőben tiszta, tiszta, tiszta lények is, |
| eredendő-alakzatúak, eredendő-értelmezettségűek, eredendő- |
| megálmodottak és eredendő-végzetűek is, mámoros, tiszta, |
| tiszta lények. Bogarak, pókok, rovarok, emlősök, rágcsálók, |
| halak, férgek, hüllők, kétéltűek, lepkék, sáskák, szöcskék, |
| patások, növények és virágok. Vadkecskék, vadcsikók, vad- |
| szamarak, vadlovak, rókák, rákok, legyek, tetvek, liliomok, |
| szitakötők, harangvirágok, szarkalábak, fákon és a levegőben, a könnyű |
| tiszta levegőben tiszta, tiszta, tiszta madarak, csivitelő, csicsergő, |
| éneklő, füttyögő, sikoltozó, rikoltozó és forgó, pörgő, keringő, |
| lobogó könnyű, könnyű, könnyű tiszta madarak! De ő |
| nem látta maga körűl a létet, nem látta vala maga körűl a sistergő, |
| fortyogó, forró, bugyborékzó, zakatoló, hörgő, sikoltozó, szerelmes |
| és halálra-készülődő létet, a földben, a vízben, a sárban, a |
| kőzetekben, a fákban, a füvekben, a fákon, leveleken és virágokon, |
| a földön és a föld alatt hemzsegő alakzatokon, a tisztákat és a |
| keverékeket és a bűntől-fogantatottakat, a kettős-végzetűeket, s egy-halálúakat, |
| az egymásban-szenvedőket, s egymással-vonszoltakat, az egymástól- |
| meg-nem váltottakat, s az egymással-összenőve-marakodókat, az |
| egymástól-álmatlanokat, az összeforrt-másképp-evőket-másképp- |
| ürítőket, a több-részükben-másképp-emésztőket-másképp-szenvedőket, |
| másképp-terhesülőket, a többfajta szépség és többfajta vágy hús- |
| szőr-kitin-pikkely-mirigyragya-összeforrottjait, a lehetetleneket és |
| vergődőket, a halállal-minden-testrészükben-másképp-üzekedőket, |
| a madárfej-bogárpotroh, halfarok-szitakötőkoponya-üveghólyag- |
| csöcsök, a rókafarok-szőrmozaikszárnyú-lepketest, a lila páncél- |
| olló-durung-kék-acél-ajakcsipesz-szakállú rákfej-ráktörzs- |
| kócsaglábú-darázsszőrhordó, a gémfej-pókhátsórész, a mészcső- |
| hurkatekervénycsigaház-nagyérküllős-szőresernyő-fülű-patkósorrú- |
| denevérfej szövetségét, nem látta az egymásból-kidagadókat, az |
| egymásban-ragyogókat, az egymást-virágzó-részleteivel-összeragasztott |
| vartyogókat, kaparókat, sziszegőket és sipítozókat, a másképp- |
| nyelőket-másképp-emésztőket, másképp-fosókat-másképp- |
| húgyozókat, az összevissza-szőrösödőket-pikkelyesedőket- |
| bőrözötteket-páncélozottakat-tollasodókat-karmozottakat- |
| patázottakat-csőrözötteket-gumigyűrűs-szájú-pikkelytokos-bíbor- |
| gumizsák-tátogókat, a varangyosbékafejű kiscsikókat, az |
| óriás mohacsipkecsáptollas szőrpikkelykoponya-lepkefejű |
| vaddisznókanokat, akiknek tömpe mohabuborék-tokájából |
| öt szívókacs tekeredett legyező-alakban a mocskos kan-szügyekig, |
| mint öt szőrcsigaház, öt külön moha-pikkely-tekervény-szakáll. |
| Nem látta ő maga körűl, s maga fölött a fénylő tiszta levegőben |
| a tisztátalan, s a tiszta létezőket, a röpködő gyík-kristály- |
| legyezőket, a cikkanó lókoponyás pamut-kereplőket, a |
| pamutból-horgolt-vitorlás teknősbéka-csecsemőket, a madár- |
| lovakat, menyétsasokat, holló-százlábúakat, lüktető |
| hártya-vitorla-buborékokat, skorpió-medúza-gyíkokat, a |
| szitakötőszárnyas-foraminiférákat, amelyek ott libegtek feje körűl |
| ezer takony-liliomos, kocsonya-bojtú, éhes üvegszívószájharangú |
| kőcsövecske-szövevény-testük ezer befalazott-cellás, csigásan föl- |
| tekert ezer kőcsövecske-kútnyílású mészvázkürtjével, a |
| radiolária-szöcskéket, amelyek ott pattogtak vérpettyes, |
| nagycombú páncélos-szöcskelábon, mint állatüveg-rózsákkal, |
| egysejtű-takony-kalászokkal, és éhes üvegbimbókkal kőszitarost- |
| hálójuk likacsain kitüremkedő kovacsipkeváz-ingek, kova- |
| csipkeváz-mellvértek, kovacsipkeváz-sisakok, kovacsipkeváz-csikóhalak, |
| nem látta a sáskabaglyokat, hangyakristályskarabeuszokat, cinke-egereket, |
| a rózsapirók-kecsegéket, fölcsapott pórusos kitinszárnyakkal, s |
| kigöngyölt rózsaeres hártyaszárnyakkal elzúgó, óriás lemezcsáp- |
| szélmalomkerékkel zengő mátyásmadárfejű csigabigákat, akiknek |
| kék tollsisakjából, gyűszű-orrlikú csőrtöve fölött, vastag |
| pihetoll-homloka alatt, a csőr-homlok-összenövésnél, a szaru- |
| toll-találkozásnál fújódtak ki négy-ágú gumihártya-tehéntőgy |
| csigaszemei, az eres hártyatőgy-üregekben a higanymirigy-kalászokkal. |
| Nem látta ő a tüdő-kopoltyú-légzőhólyag-lélegzőcsőhártyabélfa- |
| mirigyszövetátszűrődés-légzőgödör-lélegzőket, az egymással |
| lehetetlenűl összekevert fuldoklókat, szuszogókat és lihegőket, |
| a nagy-fújásúakat és robbanva-pihegőket, a lágy-lohogókat |
| és nehéz-fújtatásúakat, a fülkagyló-mögötti csontpikkelyt- |
| dobogtatókat, a pikkelypocak-tokát remegtetőket, a far-fújásúakat, |
| a hasfal-hullámoztatókat, a mellkas-emelőket, borda-ernyőt- |
| ringatókat, a kopoltyú-tátogókat, vízalatti léghólyag-szürcsölőket, |
| vízalatti levegő-harang-ivókat, a légzőcsőkijáratszájúak szőrkoronás |
| gyűszű-kút-potroh-kitincsőszitaszövevényével szuszogókat, a tarkó |
| buborékmirigyszövet-tüdőtollaival a vízből a levegőt-kiszűrőket, |
| nem ismerte ő a csiga-tüdőket, madár-tüdőket, hüllő-tüdőket, |
| kétéltű-tüdőket, emlős-tüdőket, bogár és rovar-tüdő-korall- |
| fákat, a levegővel, léghólyaggal virágzó potrohbelső-korall-polipházakat, |
| amelyek utolsó póruskorallzsák-ágai a kitin-hordó-csontváz |
| felületébe szájadzanak, s ott buborékzanak, párolognak a |
| páncélmoha rücskei, páncél-szőr virágporos és dögszagú csokrai |
| között. Nem ismerte ő ezt az összevissza-nőtt, összevissza-szőtt, |
| egymásba-ágazó és egymásból-kirügyező világot, s a bűn-előtti, |
| megmaradt bűn-utáni tiszta, tiszta létezőket, a rákokat, |
| rigókat, hüllőket, madarakat, emlősöket, mert nem ismert |
| vala semmi, semmi mást, sem az egynemű, sem az összetett |
| világot, sem a tobzódva bűnnel-erjedő, sem a tiszta álmot, |
| és nem ismerte vala önmagát sem, csak a mérhetetlen büdös, kő- |
| hömpölygésű, kő-borítású, kő-pikkelyezésű bendőjéből |
| fölbugyborgó Kíváncsiságot, s a tébolyúlt, vak, mámoros, elhülyítő, |
| foszlány-alakká és fölfújt léghártya-testté, izzó buborék-tömeggé |
| finomító éhséget ismerte vala a Kíváncsi Megnevezhetetlen, |
| a kétszer-haldoklású, kéthalálú dupla-Butaság, csak az |
| éhséget ismerte vala ő, a titkos, titokzatos kettős-test-erjedésű |
| buta titok, az emberhús-sárkánykő-vánszorgás, az ember felső- |
| test-sárkánygyík-testalsó egymásból-kihámozhatatlan, egymásból- |
| kifejthetetlen egyszerű összevisszasága, a természet ember- |
| ősállat-tébolya, ez a kőhártyatalpas kőpikkelylibalábon sárkány- |
| gyík-alsótestét vonszoló kettős könyörtelenség, ez az ember- |
| rózsa-virulású kétlábú kő-tülök, ez a kősipkás-koponyahátsórészű, |
| vérző paróka-lobogós, nagy szőrcsésze-köldökű lüktető |
| rózsakukac, akinek kis kövér csöcsei remegtek, mint a hernyók |
| kristályszőrkoszorús takonycsöcs-lábai, piros moha-mellényéből |
| tömpén kidudorodva, s csecsrózsái ráncosan összecsücsörödtek, mint |
| a piócaszáj. Csak az éhséget ismerte ez a kentaur-embertörzs, aminek deréktól nem |
| kövér csődör teste folytatása, de kőhólyagpocakú óriás, tüskés |
| kőtekervény, a farokvéget lezáró szikrázó tűkristályharanggal, |
| ez a hihetetlen anya szűlte, hihetetlen sárkány tojta tojásból kikelt, |
| ez a hihetetlen tehén ellette, ez a hihetetlen kanca ellette, |
| ez a hihetetlen elevenszülő-gyík véres vaginafodraiból kimászott, |
| ez a hihetetlen asszony-sárkánygyík-emse méhburkát fölrepesztve |
| kis gumigombos gekkó-ujjaival, vagy még puha gumi-sárkánylábaival: |
| a durrogva-ökrendező véres és nyálas hüvelyzsákból kirángó, a |
| vastag hosszú ágyékszakáll, ragacsos nemzőszerv-hajzat, szörcsögő szülőkút hínár- |
| uszonyain lassan fészkébe csúszó, titok-tudja milyen combok |
| gőzölgő hasítékából, vérböfögő barlangjából lassan kimászó, |
| levegőre-evickélő, ki tudja hogyan fölsíró, ki tudja hogyan |
| fölvinnyogó, ki tudja milyen első-sikítású, első-hörgésű, ki |
| tudja milyen csöcsöket, emlőket, csecsbimbókat, tőgyeket szopni- |
| kereső, ki tudja milyen tőgyzsákokat, emlőgombokat rágicsáló és |
| fuldokolva-szopó féreg-ember, sárkány-kukac Titokzatosság! |
| Csak az éhséget ismerte ez a mítosztalan kentaur, ez a kis sorvadt- |
| nemzőszervű férfi-sárkánybak-keverék, akinek apró férfi-ivar- |
| szerve ott csüngött iszonyú kőpikkelyes kőbuborékpocakja mögött, |
| a kőtövis-taréjozású kőkúp, a pikkelyes kő-leguánfarok |
| tő-kezdetének tövénél, a palával-körűlrózsázott-szájú dupla kő-bimbók, |
| a fehér csontlapokkal körűlszögezett kloáka-nyílás és szülő nyílás |
| alatt, mint hervadt kőzacskóban két bezápúlt-kőtojás, két |
| kőhólyagbimbó, iker-kőbuborék-mirigy, s a kőfodros-végű, kő- |
| pupillás kőrügy-végződésű kővessző, a kőcsöves-belű, vánnyadt kő- |
| gyomrú kő-giliszta rászáradt a herezacskó mirigyes bőrére, mint |
| ős-asszonyszobrokon két kő-emlő között a kőgyík. Mert nem ismerte |
| a szerelmet sem ez az embertörzs-sárkánygyíkmásodtörzs- |
| keverék, ez a kíváncsi rózsás emberkukaccal összenőtt kő-kérgű |
| ebihal, ez a kővonaglású rózsahernyó-végzet, és a halált se ismerte |
| még, hiszen nem látta maga körűl, maga alatt és maga fölött a |
| szerelmet, szaporodást, haldoklásokat, halált, temetéseket, |
| temetőket. Csak az éhséget ismerte vala ő, a titkos, titokzatos |
| Nehezen-megnevezhető, Alig-elnevezhető, csak az éhséget |
| ismerte a másra-hülye, s másokra-buta, és az elmondhatatlan kíváncsiságot. |
| Nem látta maga körűl a boldogtalan-boldog bozsgást-bizsergést- |
| mocorgást-halált-temetést. Nem látta teste sárkánygyík- |
| másodfelét sem az őrjöngő tiszta fényben, ahogy most lassan újra |
| hátranézett maga mögé, mint a kentaur, ez az emberrózsakukac-kőebihal-ikerség |
| az őrjöngő, tiszta, tiszta fényben, csak ember-csípőjéből hengeresen |
| hosszan kinövő, dagadt fehér párapamuthordót látott vala |
| sárkánygyík-teste helyén, izzó selyemgőzből szőtt óriási bábot, |
| szikrázó, duzzadt, lüktető hernyótokot, vastag szivárványló gőz- |
| zsákot, dobogó páraszőr-kancsót, lángoló gőzmoha-hüvelyt, |
| amelynek sárkánygyík-másodteste a kőféreg-lakója, kőhernyó- |
| csecsemője, kőlepke-magzata. Igen, sárkánygyík-alsóteste |
| helyén csak ezt a szőrös gőzbuborékot látta, sárkányteste lélegző- |
| nyílásaiból kövéren kigöngyölgő páraszalagokból font szoknyát |
| látta gyíktestén, mikor lassan a kővel-összeforrt far iker hús- |
| buborék-kezdeteire hátranézett, mint a kentaur, a szakállas |
| ember-csődör. Szikráztak a pikkelyhámba és bőrszövetbe-növő |
| más-más kezdetek, vagy végződések pihéi, gyöngypikkelyei, szőrei, |
| pórusai és likacsai. Aztán embertörzsét gyorsan előre visszafordította, |
| mert már oly tisztán hallotta a dalt, a dalt, a tiszta, tiszta dalt, |
| hogy szinte dobhártyáit hasogatta csengettyű-késeivel, csilingelés- |
| lándzsahegyeivel, és sietett volna, ha tudná mi az, mint napról |
| a kukac, mert puha és rózsálló embertörzsén a bőr égetten föl- |
| hólyagzott, vízmagokkal fölbuborékzott és repedt szét nyálkát, |
| enyvet eresztve, gennyes váladékot szívárogtatva magából, bárhogy |
| is védte törzsét a bíbor mohamellény, de nem födte vállait, karjait, |
| kezét, sőt arcán: az orron, halántékon és homlokon is kis hártya- |
| selymek, bőrhártyák, fehér hámcafatok pöndörödtek, szirom- |
| lottak és repedeztek viszketve a nap tűzcsápjai, lángkocsányai |
| szívókorongjaitól hólyagosan fölszíva és sebzettre kiégetve. Ment |
| is, vonszolódott, hömpölygött, ahogy tudott, ment gyorsabban |
| valamicskét, gyorsabban emelgetve iszonyú kőhártyatalpas kő- |
| dugattyú-lábait a hang felé, a hang felé, a tiszta, tiszta dal |
| felé, érezve tán közeli halálát, vagy csak a titokkal be- |
| gyömködni vágyva egyszer és hirtelen-földagadt kíváncsisága |
| mérhetetlen átlátszó hártyazsákját, érezve tán közelgő halálát |
| ment a zöldszivacs-rétet dagasztva és redős kőgyűrűlánc- |
| nyomokat hagyva a fölgerjesztett virágos könnyű sárban, mint |
| eső után a giliszta a gyermekkor fénylő sárbőrű udvarán, ahol |
| hosszú sárcsigolyás redőnyom-szalagok maradtak reggel felé, a |
| bodzaszagú, orgonaszagú, szederfaszagú, kaporszagú, mályva- |
| szagú reggel felé a fényes tiszta sárban, mint játékautó |
| sárcsipkés gumikeréknyoma. Ment a dal felé, a tiszta, tiszta |
| dal felé, hatalmas kőgilisztanyomokat hagyva maga után a zöld- |
| lepedék sárban, zöld, vízzel és nyállal bevérző-sár-zsákokat, |
| sárba-préselt halálokat, vad, vízzel-hólyagzó temetőket. Ment a |
| dal felé, a tiszta, tiszta dal felé, közeli gyors halálát tudva szinte, |
| ha tudta volna szegény a halált, ment a dal felé, a dal felé, a tiszta, |
| tiszta dal felé a hatalmas embersárkány-gépezet, a halálba-hívó dal |
| kő-fészke felé, az óriás, halott, fekvő kő-anya dal-magzata |
| felé, amely neki még nem tudott megszületni, mert ott hevert nem |
| messze már a halott kő-anya-óriás, a szétroncsolt-fejű kő- |
| hulla-asszony ott feküdt nem is oly messze tőle már, ott feküdt |
| kő-térdeit fölhúzva, mohos kő-combjait a csillagokra nyitva |
| hasára-csúszott kő-szoknyája véres csipkéje előtt, s fagyottan |
| tátongó kőbarlang-zsákja zengő belsejéből, a kőfodrok és kő- |
| lebenyek közűl áradva ömlött kifelé, zuhogott kifelé a dal, a dal, a |
| tiszta, tiszta dal, a tiszta, tiszta dal! Ott feküdt a halott kő-anya- |
| óriás és széttárt kőmirigy-torkú szülőbarlangja zengő üregéből |
| áradott vala a dal! Mert ott ült ő, a megszületni-nem-tudó, vagy |
| megszületni-nem-akaró, a halálból-kidaloló, a kőbarlangban- |
| harangozó, ott ült az elzuhant roppant kő-halálban, a hatalmas |
| megrepedt kőbuborék-magzatburok közepén, ott ült a halálban |
| a halálból-kibújni-nem-akaró, halálból-kiforogni-nem-akaró |
| gyermek, ott ült az óriás halál-kőanyában, a megrepedt magzat- |
| burkú halott kő-halálban, a halott kő-asszony kő-buborék- |
| cellájában az ismeretlen gyermek, az éneklő tiszta csoda, a |
| tiszta tiszta tisztaság, ott ült a halott kő-anyában, ott ült az |
| asszony-kőhalálban, ott ült a kő-cethal-asszony szétrepedt kő- |
| hólyag-tarsolyában és énekelt magában. És énekelt és énekelt |
| magában. És énekelt és énekelt és énekelt és énekelt és énekelt |
| magában! De ő, az embertörzs-sárkánygyíkhátsórész-Ámulat, |
| az egy-anyából-kibújt, a ki-tudja-milyen-anyaméhből-kiökrendezett, |
| pici, nyálas csigabigaszájfodros-buborékos-rózsasziromsalátaszájú csücsörgő |
| Mohóság nagyot-zöttyenve hirtelen megállt, hogy meglobogtak kis |
| rózsamohás fülkagylói mögött a bíbor axolotl-kopoltyútollak, a |
| tarkócsont-elágazásokból kis gégecső-kürtből kinövő kék |
| mirigybuborék-tüdőlevelek, mint a kakasfarok. Igen, zöttyenve |
| hirtelen megállt, mint egy óriás kő-kenguru, hogy a térdbütykökig |
| sűllyedt a virágzó könnyű lápba, nagy zökkenéssel hirtelen megállt, |
| s izzó, lángrózsabokorral körűlnőtt ember-sírkő-törzsét hátra- |
| csavarva a fardúdorok két izomgolyója felé, a pikkelyes |
| sárkánytörzs-összeragadás felé, mint a kentaur, a szakállas ember- |
| csődör, ha kövér lótestére, vastag farokzászlójára visszanéz: |
| a páfrányerdőre merengve hosszan visszanézett, a párás, lucskos |
| páfránypikkelybarlangra hosszan merengve visszanézett. Az |
| elhagyott óriás zöld, mirigyes, gőzölgő-pórusú, növényzsír-pikkelyű, |
| szőrős és buja, könnyező, nedvedző csipketoll-növény-barlangra |
| vágyódva visszanézett. A szőrös kristálycsipke-csáp páfránylevelek |
| zöld növény-Mennyországára visszanézett. Az elhagyott zöld hazára |
| nézett vissza merengve, talán nem-is-tudja-merengve, hosszan |
| az Alíg-megnevezhető, ember-anyja moha-sírja felé nézett vissza talán, |
| sárkányapja gyökér-szőnyegbe tekert, gyökér-szemfedőbe csavart |
| csontjaira nézett vissza talán, ember-apja zölden-elrothadt |
| szíve felé, sárkánygyík-anyja mohába-korhadt ágyéka, méhe, |
| emlői felé nézett vissza talán. De lehet, csak az Éhség nézett |
| vissza vele a párás zöld páfrányrengeteg felé, a gőzölgő óriás |
| páfránypikkelykása-kancsó felé, az óriás zöld-moha-tojás, az óriás |
| zöld párolgó pikkelyragacs-báb felé, a párolgó páfránytoll-dongás |
| pikkelyhordó felé, a zöldszivacs anyaméh felé, amelyből |
| kíváncsisága kibújt, elfeledve lénye határait, léte korlátait, |
| szülő-végzete intelmeit. Nézett, nézett hosszan merengve hátrafelé, |
| a párás páfrányerdő felé, mint aki zöld héjait, hártyazsákját, |
| rostszövet-bábját vágyja vissza már, a mégegyszer-elérhetetlent, |
| a másodszor-el-nem-érhetőt, a bolondúl-elhagyottat, az |
| ostobán-szétnyitottat, a bűnösen-szétlegyezettet, a gyalázatosan- |
| szétroncsoltat. Mert a gőzölgő zöld vadon, a párolgó páfrány- |
| erdő neki már messze volt nagyon. Vala visszahozhatatlan ködös |
| zöld messzeség, zöld pára-Mennyország, halott moha-tojás, zöld- |
| szivacs-urna, növénnyel-befutott halott anyaméh, virággal-kizöldűlt |
| dermedt szülőbarlang, titkos magzat-léte zöld moha-buborékja. |
| Igen, a párás páfrányerdőre úgy nézett vissza vala, mint aki nyitott |
| méhű halott anyjára visszanéz, mint aki ravatalára, koporsójára |
| vágyva visszanéz, mert most már az se lesz neki. Lucskos zöld |
| szemfedő, csipke-nyirok-moha-ravatal, páfránycsáptollas lepke- |
| gyomor-sírgödör, amely nyirkaival, nedveivel két-szerkezetű |
| csontvázáról a húst lassan lerágja, kettős-végzetű csontjaiból a |
| velőt kiszopogatja, emberkoponyájából az agyvelőt és sárkány- |
| gerince hátközépi óriáscsigolyája másodkoponya-agyvelőgödréből |
| az agyat kiszopja, mint a velőscsontot az öregasszonyok. Nézett |
| vágyódva visszafelé, a párás páfrányerdő felé, mert olyan volt |
| az a párás, tollas messzeség, mintha óriáslepkék milliárdja ült |
| volna koponyabúbig a vastag mohába bújva, s csak állat-kocsonyával |
| töltött hatszög-cellájú, szőrkoszorús darázspapirház-szemrózsa- |
| kupolájuk állna ki a mohából, moha a mohából, milliárd moha- |
| buborék-koponyatető, s azokon az óriás zöld csáptollak, hatalmas |
| mohacsipke-legyezők, kristálygerendaküllős zöld szőrcsipketollak |
| merednének az ég felé párásan, mirigyesen, pórusosan, illatosan. |
| Éhes vala, éhes irtózatosan! És véres és büdös és nyálkás és savakkal-bugyborgó, |
| fekáliával-fortyogó ősgumiszövevény-beleiből és őstömlő másod- |
| bendőjéből elindúlt újra a vad böfögés, nagy gázbuborékokkal |
| szállt föl egyre-vékonyodó nyelőcsövén, a tekert, fordított hártya- |
| porcogótrombitán a böfögés és megtöltve szőrös, szakállas pofa- |
| zacskóit, kis savanyú nyálbuborékokkal foszlott el csigaszájfodrú |
| szájnyílása csücsörgő hernyós rózsaszirmain. Mert az Éhségbe |
| nézett vissza már, dupla-gyomrú testébe nézett vissza már, iker- |
| bendői kortyogó savanyú barlang-üregeibe nézett vissza már, |
| óriás fodros gumihurkatekervény-beleibe nézett vissza már, zabáló |
| önmagába nézett vissza már, sose-jóllakott, degeszre-sose-tömött |
| iker-bendőjű testébe nézett vissza már, elevenfaló, vad, nyihogó, röhögő, |
| szürcsölő, majszoló, szopogató, rágcsáló, ropogtató, gerinc-harapó, |
| csontváz-tördelő, hártya-zabáló, mohatest-porhanyót-csemcsegő, csontot, |
| tollat, pikkelyt és páncélt-szétmorzsoló, csigaházat, kitinburkot, |
| kagylót-összeroppantó Mohóságába nézett vissza már, amikor szőrös |
| kis törzsét hátracsavarva arccal a párás páfrányerdőnek hosszan hátra- |
| nézett, mint a kentaur, ha kövér farára visszanéz, s figyeli szakállas |
| arca mohón, hogy fölemelt hosszú farok-seprője alól a kitüremkedő, |
| vonagló húsrózsa-zsákból hogy böffen ki nagy szelekkel a gőzölgő ürülék, |
| szagos sárga növénygombóc, párolgó nyálkás növényrost-tojás. És most |
| látszott csak, ahogy törzsét hátracsavarva az embertörzs-sárkánytest |
| találkozásánál a pihés, mohazsindelyes, gyöngypikkely-pettyezésű bőr |
| meggyűrődött, ahol a sárkánytestbe futó pikkelyszövet durvább leguánpikkelyű |
| gumironggyá nő át, a derékból-kiinduló combgolyók összeforrásánál, |
| ahol a hasíték az elhagyott férfi-ivarszerv felé szakadna, hogy ott a két |
| test találkozásánál, ahol a férfitörzs hirtelen sárkánygyík-hátba |
| ível át, pikkelytől, szőrtől, moha-zsindelytől-sátorozottan ember- |
| végbélnyílása is van a Lénynek, kis szőrösperemű, feketefoltos |
| ürítő-szája, emberteste kivezető-csöve, lehet, hogy kettős-föladatú, |
| mint a kloáka, lehet hogy benőve hártyával, pikkelyszövettel, de |
| az is lehet, hogy azon ürít, sőt azon vizel. Mert amit kis üveglencsés levelibéka- |
| kezeivel, kis gumigombos gekkókezeivel mohón magába-gyömködve |
| zabált, csámcsogva, nyálat-köpködve rágott, amit oly falánkúl gyömöszölt |
| nyálas csigaszájfodros ajkai közé, amit oly izgatottan, gyorsan és bután |
| tömködött pici húsrózsafodor-szájába axolotl-emberkezével, |
| üvegből-fújt, rézdrót-eres pici tarajosgőte-üvegkesztyűkezével, amit |
| oly gyorsan és ügyesen fogott meg a levegőben, mint a kaméleon bunkós, |
| ragacsmirigyes buzogányostor-nyelve a legyet, amikor szőrös szárnyaira, szőrös |
| hideg szemére rácsapja, szinte kifújva szájából, mint szájüregében |
| föltekert eleven méznyálas légyfogó-papirost, hogy szeme se rebben, |
| mert tömpe pikkelykoponyáján a két szines pikkelykorsóba |
| ültetett szemgolyók korsóstúl föl-le-forognak, előre-oldalt- |
| hátra és lefelé, és lándzsahegy-pupillájukkal a kőeres szemgolyók még külön is |
| forognak a bíbor-bélésű pikkelyurnákban, igen, amit oly |
| könnyedén csipegetett le gumi-bütykös ujjaival a páfránylevelek |
| csipke-oldal-szárnyáról, kristályereiről, kristályszőrös kristályszáráról, |
| csipkepajzs-hegyéről, zöld csipke-lándzsáiról és csipke- |
| címereiről, s amit oly bután és mohón gyömködött |
| és gyorsan gyömöszölt picínyke szájába, s amit oly gyorsan |
| rágott meg egérke-fogsorával, s nyelt le sokszor meg- |
| rágatlanúl, nyersen, félig-leszopva, félig-összetörve, vagy egészben, |
| az megemésztve, leszopva, vagy megemésztetlenűl, az másutt |
| talán ki se jöhetett! Nem is keményen, de oly véresen, lágyan, |
| és sercegő-könnyedén, mint a madárfos, amelyben a megemészthetetlen |
| test és váz-részek összekeverednek a zöldes lágy salakkal, amelyben kitin- |
| szárnyak, kitin-páncélok, belsejét-kivedlett páncélbőr-ingek, kemény |
| héjak, kitin-combcsizmák, kopasz csáp-erek és szemhártyarózsa- |
| nélküli kitin-koponyák, aprócska csontok, csigolyák, kis gerincoszlopok, |
| kígyóborda-gyűrűláncok, halcsontvázak, gyíkbordahordók, béka- |
| medencecsontok és páncélos bogárszügyvértek, csőrök, karmok, tollak halmaza, |
| szőrgombóc, hajzat-csokor dermed meg, amíg a lágy ürülék füstölögve szárad. Mert amit ehetett, az |
| emberfelsőtestének is kevés volt, amit a párolgó páfrányerdő adott: |
| csigát, legyet, szúnyogot, békát, lepkét, szitakötőt, darazsat, méhecskét, dongót, gyíkot, |
| kígyókat, tetveket, poloskákat, bogarakat, álcákat, rovarokat, madarakat, |
| pókokat, százlábúakat, tojásokat, lárvákat, petéket, újszülötteket és |
| dögöket, bomló hullákat, rothadó, otthagyott tetem-maradékot. |
| Néha mókust, cickányt, egeret, denevért, növénymirigyet, mirigyszőrt, |
| virágot, ürüléket és levélzsengét, mindenfajta ürüléket, mézet, virág- |
| port, kígyótojást, gyíktojást, madártojást. Rügyeket, bimbókat, férgeket, |
| csipkeszőrt, és persze az összekevert, más-más-testrészű röpködő, |
| cikkanó lényeket, akik ragyogva, sisteregve, zenélve és zihálva |
| pörögtek, forogtak, sziszegve lobogtak ember-törzse és vér-zászlós feje körűl! És |
| hogy fogdosta, csipkedte, kapdosta és zabálta őket! Milyen mohón |
| és milyen értelmetlenűl! Hisz irtózatos sárkánygyík-másodteste |
| összenövés-kezdetéig sem ér a sok finom, porhanyó, ropogó, |
| páncélos, mohás, pikkelyes, szőrös, csáptollas, mirigyragyás falat! |
| Pedig hogy fogdosta, kapdosta, csipkedte őket, bogarászta a páfrány- |
| leveleket, a zöld és arany kristály-idomokkal, az izzó kristályszögekkel és |
| kristályszerkezetekkel töltött és benőtt páfránylevéltől-páfránylevélig-űrt, |
| a kristálytömb-testű páfránytörzstől-páfránytörzsig-csöndet törte kis |
| gumikalapács-kezével, ha dupla-bendői kortyogó büdös mélyeiből, a |
| piciből és az óriásból savanyú gázzal böfögve földühöngött az Éhség, |
| hogy törte szét gyors gumi-bunkó-öklével az óriás-csönd kristályait, hogy azok |
| hasábokra, szeletekre, rudakra, lapátokra, levelekre és kis izzó |
| idomokra-hasadva és szakadva hulltak a penészes, mohás, halottként- |
| erjedő alj-rothadékba! Hogy fogdosta, kapkodta, gyorsan a körötte |
| röpködő, cikkanó, surrogó, suhogó tiszta és keverék-lényeket az arany- |
| szita-levegőből! Hogy csipkedte szakállából, hajából, bajúszából, melleszőréből, |
| sárkánysziklába forrt ember-ágyéka kőpikkely-hemzsegéséből göndör szőr-füstként földühödő szőr-pajzsából, |
| fülpamacsaiból, a páfránypikkelyek pajzsárnyék-barlangjából, a páfrány-erek |
| szőreiből, s a páfránylevelek nyirkos, méz-mirigyes, lucskos-szőrű |
| hónaljából, csipegette rózsás, felhős és holdas csecsemő-körmeivel a |
| növényzetből és elérhető-önmagából a rettegő, dermedő, mocorgó, párzó, |
| tojó és falva-bizsergő aprócska lényeket, mint a majom bundájából, üstöke |
| bóbitájából, szőrkerék-szőrgallérjából, a csöcsei-közti-szőrmohából és |
| nemzőszerve vörös szőrzetéből a bolhákat, tetveket, atkákat, poloskákat. |
| Sokszor úgy nyelte le a tojást egy óriás buborék-nyeléssel, mint a kígyó, |
| s látszott, ahogy gégéjében, torkában, nyakában nagy hólyagként, óriás- |
| dagadásként csúszik lassan testébe lefelé, nő gyomra felé; néha türelmetlenűl |
| tátongó szájfodrai közé csapta a tojást, mert a legjobban azt szerette, |
| hogy az szétloccsanva arca szőreire fröccsent, s lefolyva odaszáradt |
| a sárgája, enyves fehérje az alsó ajakcimpa vörös légy-szakállára, |
| bajúsza piros gyökérszálaira, s a véres hártya-belsőbőrű tojáshéjcserepek |
| csigaszáj-ajakfodraira ragadtak, szakállába és fogaira, mint fehér |
| pikkelyek. S csak tömte, gyömködte, gyömöszölte, túrta bodros szájába |
| a tojást, lepkét, bogarat, dongót, darazsat, méhet, gyíkot, denevért, |
| ropogtatta, nyelte a lágyat, csücsörögve szopogatta a vért, a nedvet, a mézet, |
| s köpködte a szilárdabb részeket a levegőbe, a páfránylevelekre, a |
| növénycsipkelándzsákra, köpte ki nyállal keverve a szerkezet részeit, |
| a váz darabjait, s vonagló szájfodrai közt a porhanyó, puha moha- |
| testek szőrösen olvadva és púderesen porozva, hímporfelhőkkel |
| füstölögve ropogtak és omladoztak, s aranypor-csillagokkal és aranypor- |
| csápcsipketollak aranypúder-másolatával, aranymozaik-csipketoll- |
| árnyékával ragyogtak finom ajaklebenyein az odacsapódott csápok |
| aranyszőr-másolatai, mintha aranyfonállal lenne kihímezve szája piciny |
| fodorszoknyája. A darázs-mohatest, a dongó-bunda-korsó, a |
| méhecske-potroh-szőrtojás, a lepke-mohazsindelyvitorla, a csupa lüktető |
| moha-puhaság, csupa dobogó szőr-tojás, szőr-vitorla-ragyogás, a |
| sikoltozó pikkely-hímek, a visítozó mókus-nőstények, a csigabiga- |
| mész-nyál-kocsonyakeverékek, a jajgató, csipás, sárga bőrszegéllyel-kivarrt |
| csőrolló-tövű vaksi madárkicsinyek, méztakonnyal-beragadt-szemű vak |
| egércsecsemők és a feketebársony irhába visszahúzódott csökevényszemű vakond- |
| kölykök, cincogó fekete denevér-mohaesernyők, a szemgolyókoronás |
| pókok, a kristály-őszirózsa-szitakötők, sipítozó levelibékák, kecskebékák |
| és a varangyok nagy állatmirigy-rügy testükkel úgy tűntek el |
| fodros éhség-üregébe gyömöszölve, s úgy forogtak |
| rágószervei őrületében, dagadt pofazacskóiban nyállal |
| keveredve és nyálbuborékokkal beszőve, hogy éltek szinte még száj- |
| üregében, ott visítoztak, zümmögtek, sírtak, vergődtek és csipogtak |
| szája nyálas öblében, egymással véresen és mázasan összekeveredve, |
| s éltek még szinte mikor csomóban nyelte őket, mikor nyállal össze- |
| ragasztott szőr-csont-szemgolyó-állatüvegszemrózsa-bojtfarok-egérpofa- |
| tojáshéj-pikkelygyöngykása-kitinváztörmelék-mohadugó-koponyácska- |
| szárnytoll-faroklegyező-karomrózsa-csőr-csáptoll-mókusprém-denevér- |
| hártyalegyező-gombócként, vonagló eleven véres gombócként nyelőcsövén |
| üres ember-gyomrába lecsúsztak. S mikor nagyot nyelve, s talán |
| jóllakottan böfögve ásított egyet, s picinyke szája nyálas csigabigaszáj- |
| fodrait nyalogatta, látszott, hogy szájpadlása rózsás húsredőbordázatára, |
| csillogó fogaira, nyelve kékmirigyes tövére és nyelve pórusos rózsa- |
| szivacs-hegyére, s kivűl is a szájfodrokra, a cimpákra, |
| lebenyekre, az ajakcimpák körűli szőrzetre |
| tapadva ragyognak, pikkelylenek és tüzelnek kis csontok, fogak, |
| pikkelyszőrök, mirigyrongyok, csápok, állatüvegrózsa-bogárszemek, |
| egércsecsemő-lábak, madárkarmok, rovarlábak és a gyíkruha |
| gyöngykása-maradéka. Aztán mézes, ragacsos, virágporos, lepkehímporos, |
| szőrös, pikkelyes levelibéka-ujjait is tövig leszopogatta, gekkó-keze |
| ujjvégi gumi-dióit, mirigytüskés gumikorong-tapadólencséit is |
| leszopogatta, s keze olyan volt, mintha nem is kéz lenne, de csillogó |
| nyál-kesztyű, s hangosan ásított. Igen, ilyenkor szinte jóllakottan ásítozott |
| vala, és gyorsan elaludt. Állva aludt szegény. Mert csak állni |
| tudott vala szegény. Csak állni! Se feküdni, se ülni nem tudott |
| vala. Ilyenkor gyorsan elaludt. Kis emberfejét egy óriás páfránylevél |
| kristályszőrös csipkebordázatára hajtva aludt, a szőrös kristályoszlop-törzsből |
| kiágazó csipkevállak egyikére hajtotta fejét, s hortyogva aludt. Hajába, |
| amely a zöld csipketollakon szétlegyeződve bodrozódott, mint az |
| aranyfüst, hajába és a zöld csipkelándzsák és csipkepajzsok közt göngyölgő, |
| hólyagzó vérfüst-szakállába ilyenkor gyíkok, pókok, levelibékák, tetvek, |
| csigák másztak ezüst nyál-útakat húzva, pókgumicsipke-harangokat szőve, |
| vidáman brekegve, sárga gyöngyzacskó-tokadudát fújva, sziszegve |
| és lihegve. Különös, tüdőmirigy-kopoltyútollas üstökére madarak |
| szálltak csivitelve, a fülkagyló-mögötti axolotl-kopoltyúkra |
| nagy üveglapokból szögletes kristályhalommá ragasztott üvegkoponyájú |
| szitakötők ültek, óriás pamutpáfránycsáptollas, piros moha-koponyájú lepkék, |
| a csáptollak tömzsi szőr-tövénél fekete ikrarózsakorong-szemekkel. De ő, |
| a Most-már-végleg-Megnevezhetetlen, minderről mit se tudott. |
| Csak aludt hortyogva-szutyorogva, kis emberfejét a zöld |
| csipketoll-vállakra hajtva, s lüktető fodros orrlikaiba a |
| kristályszőrű levélkarok erjedt hónalj-szaga, a hónaljszőr- |
| mézizzadmány-szaga szívárgott, tetvek méze, viaszlemezkéket |
| szőr-abroncsaik és kitindongáik közűl izzadó méhecskék nektár- |
| szaga, hangyák tetűfejés-szaga, a növénymirigyek, növénymirigyszőrök, |
| levélerek, pórusok és pihék édeskés szaga szállt föl erjedetten, lassan füstölögve. |
| Lehet, hogy álmodott ilyenkor? De ki tudja mit álmodott ilyenkor? |
| Ki tudja milyen álma volt szegénynek, aki emelet-magasan ott |
| hortyogott a páfrányerdő moha-csöndjébe ásva fejét? Ki tudja kiről |
| álmodott vala? Ember-álma volt? Sárkány-álma volt? Ember- |
| múlt-álma volt? Sárkány-őskor álma volt? Sárkány-gyerekkor- |
| álma volt? Ember-tipegés álma volt? Sárkánygyík-múlt-álma volt? |
| Ember-rettegés álma volt? Sárkányapák és sárkánygyík-ükapák, |
| sárkánygyík-anya és sárkánygyík-ősanya szóltak álmában neki? |
| Álmában ott totyogott iszonyú kőtorony-anyja vastag kő-ebihal- |
| farka tövénél, az óriás kőmirigy-kloákarózsa illatában, s vakargatta |
| sárkánytaréjos őspikkely-őstüske-házacska hátát kis kőpikkely- |
| kesztyűs, kő-karmos kezével? Emlékezett még a homokban-izzó |
| sárkánytojás-üst véres, nyálkás, véreres-belsejű melegére? Vagy ember- |
| anyja rengő kicsi csöcsére emlékezett talán az álom, ahogy döfködve |
| szopta, rágta, s fodrosan az emlőre tapadó szája nyálas gyűrűjén, |
| s az édes izgalomtól lúdbőrös emlőn nyálbuborék-korona, |
| tejhabkoszorú dagadt, lüktetett, apadt? Vagy álmában |
| emlékezett arra talán, hogy növekvő sárkánygyík-csecsemőteste szűk |
| kő-kaktusz-bőrét nagy kínnal nyafogva levedlette, hogy jajgatva és |
| visongva kibújt, mint egy vérző hártya-bélésű, vérerekkel kihímzett |
| mirigyhártya-zsákbélésű Armadillo-kőmozaikpáncélból, mert sárkánykamasz- |
| korba dagadó testének szűk volt már a kőtüske-kőlevél-kőmozaik- |
| kültakaró, kő-abroncsaival, kődongáival és kőhéjbuborékaival |
| nyomta, feszítette csontjait, húsát, szinte egymásba-préselte |
| forrongó belső-szerveit, s kőzet-kültakarója stigma-végződésű kő- |
| csövecske-hálózatán szinte kipasszírozta másodirhája göndör zsírját, |
| teste ikráit, bojtvégződésű, érharangocska-végződésű, kefevégződésű, |
| és bóbitavégződésű hajszálér-szerkezete vérét. Ő meg ott ült a |
| forró, párás homokban, mint egy csöpp homoki gekkó, mint egy |
| lágy varasbéka, mint egy kő-krisztustövisgyík-Phrymosoma, mint |
| egy hosszú hegyes kőgyűrű-kukac-hangyászsün, mint egy kő-tobozállatka- |
| csecsemő, mint egy gyűrűs-kő-övek-hegyes-zsákja-tatu, mint egy |
| hosszú-kőpikkelyszalagfarkú-kőpikkelymenyét Pangolin, mint |
| egy zöld kőkaktusz-Tuataragyík, mint egy óriás üveghólyag- |
| szemű törpe-kajmán, hegyes hosszú kőragya-csőrfeje végén páncél- |
| korong orral, azokban pórusos csont-hólyagszegfű-orrlikakkal, ott ült |
| a forró, párás homokban, mint egy kőharmonika-csecsemő, kőcséve- |
| állatka, mint egy kő-kukoricacső-fiú, mint egy óriás kő-ászka, amely |
| teste gyűrűs kőkupola-íveit, kőboltív-tetőit, lemezes kőgyűrű- |
| héjait egymásba-tolni tudja, s lesz akkor hosszú, domború kőlemezzsák- |
| dárdahegy, kőlemez-borítású pajzs, s ha összegöndörödik, lesz akkor |
| egymásba-tolt-kőtojáshéjak lemezbuborékából összeszögecselt kő- |
| donga-abroncsú, kristálymálna-szemű kőkerék. Ő meg ült ott |
| a forró párás homokban, nyaka óriás kőcsipke-esernyő-gallérjával, |
| amely a lüktető pikkelytojás-tokából indul ki körben a fej |
| óriás kristálybordás és kristályküllős kristályhártyalegyezőjeként, mint |
| szikrázó kristálykörfűrészkorong, s fut utolsó kristályküllőjével és |
| hártyaszeletével a másik oldalon a pihegő tokába vissza, hogy ott fodrosan, a gyöngy- |
| lencsék szövedékébe belenőjön, ült lihegve nyaka óriás fölfújt |
| üvegkaktusz-esernyőjével, kőlencse-gumivásznú kőküllő- |
| gallérjával, mint kis Chlamydosaurus, ült a párás forró |
| homokban, mint nyálkásbőrű foltos-szalamandra, nagy kőér- |
| seprűbe forrasztott gumihártya-talpakkal, mint egy Xenopus-béka- |
| csecsemő, mint egy kis homoki gekkó. S míg lazán gyűrődve |
| száradott és páncélosodott teste új bőre, s gyöngyszövet és üveg- |
| kavicsszövet-gyűrődéssel redőzött, hernyózott és harmonikázott |
| lüktető kis testén a combhónaljak alatt, a pici kőkukac-nemzőszerv, |
| a kő-darázsszem herék, illetve herezacskók körűl az ágyékon, a |
| faroktő alatt, s gyűrt ráncos gyöngyfűzérzsákként lötyögött a |
| hosszú farkon, míg ült lágy, képlékeny, puha üvegrügy-kő- |
| tüske-kristálybimbó-gyöngykása-üvegszövet-ruhájában, s |
| hosszú lapát-alakú nyelvével lassan fejéről és szeme domború |
| üvegtokjáról a rátapadt homokot letisztogatta, nézte bután |
| a mellette heverő, gőzölgő, véres és leszakadt hajszálerek szőlő- |
| kacsával teleragadt-belsejű, szőrrel, véres nyákkal, nyálkás hártyával, |
| fénylő zsírfoszladékkal teleragadt-belsejű régi páncélzat- |
| öltönyét, a hólyagos félgömb-alakú szemlencsedúdorokat az |
| üvegálarc-bőrön, a pórusokat, repedéseket, nyílásokat, üveg- |
| hernyós csatlakozásokat, a hártyabőrös vágásokat, összenövéseket és |
| egymásba-övedzéseket, egymásba-lemezesedéseket, mint a pók, |
| amely vastag kitinbőrével együtt, mikor dagadó testéről ledobódik, |
| szemlencséit is vele ledobja, ami nem is más, mint a páncélos bőr |
| üvegbuborék-előreboltosúlása. Nézte régi önmagát, levedlett kőpikkely-ingét, |
| nézte régi-önmagát, levedlett tüskegumiöltönyét, kis hegyes feje |
| üres tüsketarajos üvegtokját, mint a gyík üres hártyapikkely- |
| fejsisakját, amelyen a kis orrlikak szaruköcsögei, hártyakancsói megrepedeznek, |
| mint a tócsák jéghártyabőre tavaszodván, bennük a jégtojáshéjú levegő- |
| buborékok tavaszodván, a homlokoldal dupla hártyamozaik- |
| buborékja, a szemgolyó-sisak dülledten szikrázik a napon, minden |
| sejtcella-ablakával külön-külön ragyogva, nézte levedlett |
| tegnap-magát, nézte lehámlott múlt-önmagát, mint a pók nyolc- |
| szemlencsés kitinkéreg-gázálarc-fejét, a levedlett kőhártya- |
| koponyát, a szájszervek körűl a kőhártya csipkés repedezettségét, |
| az orrlikak körűli kő-barlang-ürességet, s a tor üvegbőrözéssel |
| födött forgói, vaskos tengericsillagszerű combnyakcsuklói kifújt vékony üvegerezéses, |
| üvegfésű-karomkesztyűs laza üveghártyazsákjait, ahogy kifújódtak, |
| mint a csigaszemek, s lotyogtak, száradtak a napon, nagy pórus- |
| hálózatuk, a hártyacsillag-háló, mint a kristályatomszerkezet, mint a |
| molekula-szerkezet fekete ponthálói az elektronmikroszkóp alatt, üreg- |
| bendőjű pórusaik szájkörűli üvegércsápkoszorúikkal kinyíltak a |
| napon, mint a mélytengeri rózsaállatok, viaszrózsák tapogató- |
| csápkoszorús feje, rablónyúlvány-kocsonyakoronás-rózsafejbúb- |
| bélszája. Vagy ember-ősei sírjáról álmodott talán? Holtakról, |
| ravatalokról, sírgödrökről, temetőkről? Halottak illatos |
| magányával összezárt magányáról? Halottak zöldülő, penészedő |
| arcából világító, halottak hegyes zöld kucsmagomba-orráról, |
| halottak sárga váladékkal szívárgó, zöld penészfonalgomolygással- |
| erjedő, deres-szőrű orrlikaiból, pihés zöldmályva-levelű |
| állából illatozó szégyenéről álmodott talán? Halottak lekonyuló |
| szempillasöprűiről álmodott talán, amelynek gazdag mézragacsára |
| nagy zöldkristály-mohabuborék-szivárványos kristálygomba-szemű legyek, |
| kristályikra-rózsa-szemű, szivárványpántos, szivárványszalagos, szivárványöves szemű legyek |
| szállnak, s ott kezdik fésűlgetni, kristályecset-nyálbuborékkefe-üveglegyező- |
| kristálykaromsöprű-pihepamacs-hártyabélfürt-pamutbojt-mellső- |
| lábukkal kezdik tisztogatni az óriás üvegikra-szemgombák körűl a szőr-koszorút, |
| moha-álarcukból és nyakuk szőr-nyergéből a beleragadt tetűket, |
| mikrobákat, idegen petéket, tetűtojásokat, víruskristályállatkákat, gomba-állatkákat |
| fésűlgetni, kapargálni, kefélgetni, kiporolni? Vagy a halottak |
| zöld rongypépként a szemüregbe-száradó dermedett, mirigyragyás |
| szemhéjai között a homályosan elkocsonyásodó szemlencsék, a |
| bomló, feslő, erekkel-virágzó íriszek, aranyrepedések, aranygyökér-koronás-pupillák |
| zavaros takony-gödrének elmondhatatlan üzenetéről álmodott |
| talán? Vagy arról álmodott, amit nem is tudott, mert nem tudhatott, |
| amit talán sejtjei, sejthártyái, plazmái, sejtmagjai, idegrostjai, |
| zsírszövetei, tüdőszövetei, velőszövetei, csontszövetei, izomszövetei, |
| kutikulái, kefeszegélyei, pellikulái, mikrobolyhai, üregei, pórusai, |
| szervecskéi, lemezkéi, csillói, kromoszómái, molekulái, |
| kolloidjai, génláncai, nukleinsavai se tudtak, lénye sejtelmei se tudtak, |
| ami volt egyszer, egyszer volt, mint a mesében, üveghegyeken nem is |
| túl, a kristályhegyeken nem is túl, nem is túl azon, ahol a kurta- |
| farkú malac túr, nem is a bársonyszoknyában lakó bolha szívében, |
| nem is az isten-madarak előtt, a Garuda, a Simurg, a Züzülő- |
| madár, a Gerida-sas, a Smaragd-Anka, a Rok-madár, |
| a Holló, a Kakukk, a Galamb, a Sas, a Lélekmadár, a Halulu-madár, a |
| Homa-madár, a Sasarcú Géniusz, a Griff előtt, az ámbra- |
| illatot-lehelők előtt, akiknek fejében aranybogarak laknak, a |
| jégeső-taknyúak előtt, a Kristályangyal-madarak előtt, a Táltos- |
| madár előtt, a Beszélő-madár előtt, a Világító-Szárnyas-Emberek előtt, |
| a Páva, a Hattyú, az Elátkozott-madár előtt, a Zivatar-madár előtt, |
| a rózsa-nevetésű Tündér-madarak előtt, nem is az isten-madarak idejében, |
| de istenek, istenasszonyok, héroszok, gigászok, óriások, tündérek, sárkány- |
| emberek, törpék, manók, szellemek, állat-királyok, állat-istenek, isten-állatok, |
| démonok, táltosok, megváltók után, ami volt egyszer, hol nem volt, mint |
| a mesében, ami volt egyszer, egyszer volt, tündérek, boszorkányok, vas- |
| orrú bábák, sárkányok, ördögök, táltoslovak, sátánok, szörnyek, belzebúbok |
| idejében, vagy tán az Emberiség idejében, vagy tán a beszélő állatok |
| idejében, vagy tán a beszélő virágok idejében, szóló szőlő, csengő |
| alma idejében, talán az ember idejében, ami volt egyszer, volt, ki |
| tudja volt-e valóban, mint a neki-nem-tudott mondákban, Vogul |
| mesékben? Vagy arról álmodott, amit nem is tudott, amit nem is tudhatott |
| szívében? Amit nem tudtak vére sejtjei, lemezkéi, amit nem |
| tudott vére bársony-áramlása, selyem-lüktetése? Amit nem tudtak |
| szíve, lehet hogy dupla-szívének rostjai, pumpái, kötegei, gödrei, üregei, csövei, |
| billentyűi, amit nem tudtak szíve sejtjei sem, amit nem tudott |
| a vad szíve sejtmagjaiban embrióként összetekeredett, sikítva-sírva |
| megszületni-vágyó Szorongás! Igen, nem tudta ő sem, a titkos, |
| titokzatos Most-már-végleg-megnevezhetetlen, a Kétlényű-furcsa- |
| egység, a vágyódó, éhes Embertörzs-sárkánygyíkmásodtest-keverék, |
| nem tudta ő sem az álmot, nem is álmodott talán, csak süketen, |
| vakon hortyogva aludt, mintha moha-kötés lenne szemein, moha- |
| tömés kis rózsamohás fülkagylóiban, mintha egész feje óriás moha- |
| zacskóba lenne kötve, moha-harang-kalappal a vállakig le- |
| takarva, mint ahogy azt se tudta, hogy bogarak, lepkék, gyíkok, csigák, |
| békák, legyek, madarak, szitakötők ülnek fején, kis vonagló össze- |
| kevert lények vergődnek szakállába, hajába ragadva, ott csurgatva |
| kín-mézcsöppeiket potrohukból, tor-csöveikből, ott ökrendezve, okádva, |
| hányva szájukon nagy buborékokkal gyomruk tartalmát, fosva beleik pépjét, |
| a nyálat, mézet, ürüléket, kristályrúd-vizeletet, kristálykehely kloáka- |
| okádékot, s lángoló arany-hímporral festve be a szőrzet rostjait, a |
| hajzat ágait. Nem tudott semmiről a bután-hortyogó, csak aludt, s álmában |
| megrázta kis rózsaszőrkagyló füleit néha, mint a vizilovak. És most, hogy |
| a hosszú, buta, mámoros, mohó, merengő páfrányerdőre-visszatekintés |
| után tüzelő, lázas embertörzsét újra előre visszacsavarta, s lassan |
| csöcsein, mellkasán, kis szőrcsésze-köldökű emberpocakján lecsúsztatta |
| tekintetét az óriás-izomdagadású, ikerkőcsöcs-szfinxszügyű, |
| kőliliomösszenövésű alsótörzs-kezdetig, vagy felsőtörzs-befejezésig, |
| s onnan tovább az iszonyú kő-libalábak pikkelyeit sodorva szűk |
| tekintetével egész a kőhártyás, kőkarmos óriás kőlibatalpakig, |
| most hogy hülyén és könnyelműen-összeragasztott, idétlen kettős- |
| önmaga-elején végigcsúsztatta pisla, buta tekintetét, most hallotta |
| csak újra azt a hangot, most hallotta csak újra azt a dalt, a dalt, a |
| dalt, a tiszta, tiszta dalt, s egész ocsmány és szánalmas lénye, tüzelő, |
| izzó, gőzölgő lénye lázzal-vacogva, kőpikelyekkel-csikorogva, kő- |
| ráspolyokkal reszelve, kő-forgókkal-nyikorogva megremegett. Most |
| tudta csak, vagy nem is tudta tán, hisz oly bonyolult volt és buta volt, |
| most tudta csak, mikor az éhség mámor-tojása héját föltörve |
| embertörzsével ragacsos, mézgás álomtojás-éjéből kibújt, mikor |
| egész szomorú szegény lényével a jelenbe visszaszületett, s újra |
| a dal, a dal, a tiszta, tiszta dal kő-fészke felé nézett, végig- |
| söpörve szemével előbb elűlső önmagán, most tudta csak, ha tudta |
| ugyan, hogy a halálba nézett vissza az előbb, a halálba nézett |
| vissza ő, de nem tudta még, hogy a halálba néz előre is, |
| hogy a halálba néz már a halálból, mikor a dal, a dal, a tiszta, |
| tiszta dal kő-fészke felé tekint. Halálból halálba nézett |
| most a Lény. Páfrányerdőből a dal felé, a dal felől a páfrány- |
| erdő zöld ravatal-ködébe, zöld-moha-koporsójába, zöld pikkely- |
| sírgödrébe, zöld növénycsáptoll-deszkái alá. Halálból halálba |
| sóvárgott szegény! Miért is kellett megszületnie? Miért is kellett |
| a páfránysátorából kikukucskálnia mohón és óvatosan? Minek is kellett kivánszorogni |
| onnan? Miért is hallotta meg azt a dalt? Tömte volna be |
| moha-dugóval, bogárpotrohhal, pikkelylekvárral, tinórú-gombával, |
| fonalgomba-gombóccal a fülét! Minek is kellett visszanéznie?! |
| Oly hosszan álmodozva visszanéznie! Nyomta volna ki két |
| bogyó-szemét, hogy durranva kifolyjon kocsonyájuk, fényük! Hátra |
| mért nézett, mért vánszorgott előre? Nem tudta ezt a Buta-Bonyolúlt, |
| mikor kis embertörzsét visszacsavarva a párás páfrányerdőre hosszan |
| visszanézett, mint a kentaur, az embertörzs-lótest-duplaság, |
| ha kövér tomporára visszanéz. Azt tudta csak, hogy a párás páfrány- |
| erdőre visszanézni jó, azt tudta csak, hogy hosszan visszanézni vágyott, |
| és másképp nem tehette, hisz nem volt kaméleon, hogy feje agyag- |
| csipkekorsóit hátrafordítva a korsólakó szemgolyó-gyümölcs |
| pupilláit a zöld párázatra tágítsa, míg gyöngybéka-feje előre |
| áll, se nyúl, aki egyik szemével hátrafelé is lát, sem óriás |
| fekete kristály-krizantém-szemű üvegkoponyás szúnyoglárva, |
| dagadt fekete hosszú-kristályhólyag-csokor-szemű, üvegkoporsófejű |
| szúnyoglárva, akinek szemei csokor-kötegtörzsére körben liliomosan |
| üvegizmok forrtak, s azok húzzák, forgatják előre-hátra, föl-le a szemet, |
| s a szemek forognak az átlátszó hártyaüveg-koponya üvegkocsonya-levében, |
| az összeforrasztott üveglapok, szögletes üveglapkristályok között, a koponyát |
| kitöltő, koponyát-alkotó üvegkristályok között, azokba ágazva és ágyazva, |
| mint fekete szederrel töltött tölcsérek, fordított kristálymálna-fejű |
| fekete kúpok. Nyakához szitakötőfej se ragadt, szitakötő se volt ő, akinek egész fejét |
| befödi, a tarkóig, nyakig, torkezdetig, benövi kettős-domborulat |
| kristályszem-sisakja, s kilencezer pigmentkehelybe ágyazott |
| kristálykúpja a fésűs, kévés, söprűs, bunkós idegszálakkal, kilencezer |
| cellasejt-ablakon kilencezer hatszögű képet vetít a facettarózsa- |
| kristálykéve-kúpcsokor tövén át az agyba, körűl, léte minden oldaláról, |
| minden kristálysejtablakából ragyogtatva kristályszem-ikravirágai |
| virágzó, boldog gyönyörűségét. Sem domború kristály-őszirózsa-szemű csíbor |
| nem volt ő. Vízlakó, se temetőbogár, akinek fején két harmincezer |
| kristálykúp-cellából összeragasztott ikrás kristály-szem-esernyőként |
| dagad a fekete pórusos kitinpáncélból kinőve domború állat- |
| üvegvirág-szeme, a tompa páncélfejen; sem tiszavirág-hím, |
| akinek négy szeme van szinte feje helyett, két oldalsó kövér |
| kristályszeder, s fölöttük vastag szem-turbánok virágzanak, |
| hatalmas domborúhátú kristálymozaik-korongok, sejt-napraforgó |
| tányérukkal kicsit oldalt fordúlva, mint a domború mozaiktetőjű |
| kristálykúptornyok, a ragyogó szederszemek mellett a hártya-koponyából |
| hirtelen dagadva-kinőtt szikrázó óriás kristálygombák. Mert csak két |
| apró, vaksi vadrózsabogyó-szeme volt az orrnyereg tövében, két pici |
| piros üveghólyag, piros írisze pirossal bőven erezett, s mintha piros |
| bársonymoha nőtte volna be apró piros pupilla-kútját. Minek |
| is nézett a párás páfrányerdőre vissza még? Mért vonszolta ki |
| roppant, buta iker-szörnyűségét az illatos, virágzó zöld anya- |
| méhből? Miért hallotta meg ezt a hangot? A dalt, a dalt, |
| a tiszta, tiszta dalt, amelynek kő-fészkét látni kereste? A |
| zöld páfrány-méhű halál szűlte őt, a párázó páfrányanya-óriás |
| szűlte őt. Vonagló, illatos növény-anyaméhéből okádta őt a |
| Halál a tűzcsipke-szemfedőjű, fákkal, cserjékkel, kalászos füvekkel, pudvás |
| növényzettel-benőtt kő-koporsó kőszivacs-fenekére. És most látta csak, most, |
| hogy először nézett végig magán, illetve két-mámorból összeragadt |
| lénye elején, most látta csak, hogy elől sárkány-szügye és ember- |
| ágyéka összenövése pillanatánál, a pihe-mohás, szeplős, lencsés, nagyköldökű |
| kis pocak alatt, mintha kemény vörös ágyékszőr erjedne fölfelé, a májfoltos pocak- |
| domborulat alján és oldalán kúszva fölfelé kövéren a nincsen-comb- |
| hajlat vékonyában is, persze pikkellyel, mohával, gyöngyrostokkal |
| lágyan keveredve, s mintha a férfinemzőszerv is ott virúlna valahol |
| a kőcsöcsként kidomborodó szügy két kőgolyója között, a meg- |
| kövesedett szügyliliom kőpajzsa mögött, vagy kőfoglalatban |
| szenderegne, mint ősborostyánban törpe ősgyík. De az is lehet, |
| hogy vesszője, heréi a testben a lágy szervek felé benőttek, mint héjába |
| télen a csiga, mint kőlikba húzódó lárva, mint sárüregébe a béka, földüreg- |
| zsákba gyűrűző izom-korongcső-giliszta, s ott tenyésznek a zsírba, izmokba, |
| belekbe nőve, keveredve és ágyazva, értelmetlenűl. Hisz |
| önmagát megtermékenyíteni úgyse tudja. Ez a terméketlen, ez a |
| mégegyszer-meg-se-teremthető, ez a hím-nős óriás tüdős- |
| Csigabiga! Ez a női-férfi-ivarszerves Értelmetlenség! Ez a |
| hermafrodita Butaság! Ez a kloákás-hímvesszős-herezacskós- |
| tojónyílásos-talán-férfipöcsű-kétszer-péniszes Terméketlen |
| Magány! Ez a Mégegyszer-nincs-ilyen, ez a Másodszor-nem- |
| lehet, ez a Nősténye-nincs-neki Árvaság, ez az Ilyen-asszonyt-hiába- |
| kereső, ez az Egyedűlvaló Egy! A természet nemző- |
| mámorának hülye gyümölcse, önmaga-hiánya, önmaga |
| tojáshéja, önmaga tojásbelseje, önmaga tojás-éjszakája. |
| Ez a teremtésre-terméketlen, lét-termékenyítést-nem-tudó, |
| halálra-érett eleven Halál. A föld-idő, földtörténeti-milliárd-létező- |
| mámor-emberiségmúlt vánszorgó, zagyva Sírkő-óriása, |
| ez a Földgolyó-sárkánygyík-álommúltja-újraszületés, ez a |
| virágzó Sárkánymúlt-születés, ez az Emberiség vánszorgó, zagyva, |
| eleven, bűzlő Temetője! Miért is bújt ki onnan, a |
| párás zöld anyaméhből, a lucskos óriás moha-tojásból, az |
| óriás lüktető páfrány-anyából miért is bújt ki mohó kíváncsisággal? |
| Miért is bújt ki a dagadó, párás páfránytest lucskos hidegéből, |
| miért akart a halálra születni? Miért mászott ki a zöld pikkely- |
| burokból mohó arccal és mohó fülekkel? Miért vonszolta ki |
| roppant testét, a csigabigapuhaembertörzs-kősziklahólyagsárkánygyík- |
| másodtest kőtövis-hárfás, kőtüskeharang-farokvégződésű, pikkely- |
| bőr-szőrzet-kőzet-hártya-kopoltyútoll-keverékű gyönyörű és ocsmány |
| zagyvaságát, miért is cibálta ki ez a gőzölgő emberfejű-Tuatara |
| az óriás mohatojás-anyaméhburokból, a pikkelycsipkefodros |
| párolgó páfrány-vaginából magát, mintha gyík kövér tojását széttörve |
| a fényre mászik: előbb csak aranymáz-belsejű pikkelyköcsög-orrlikait dugja |
| ki a hártyás, véres, nyálas, tojásrésen, aztán kétágú nyelvét lövi ki a |
| véres és cserepes puha barlangrésen, mint izgatott higany-szigonyt, aztán |
| pikkelyes kő-dárda fejét nyakig, aztán kőkarmos ujjacskái első pikkely-hólyag- |
| ízeit tapasztja a tojáshéj pórusos lék-peremére, aztán egész |
| kő-ragya-kezét a kőfodros csuklókig kinyomja, mint kőpikkelykesztyűt, |
| aztán gyönge moha-kő-karjait vállig, hogy látszanak laza, szőrtelen |
| hónaljai csillaggyűrődés-bőrgatyafodrai, aztán kő-törzsét, kő-pocakját, |
| hátsó-lábait és farka kőgyűrű-ostorát húzza ki a tojás-barlangból, s ott |
| liheg a napos kövön véresen, nyálkásan, gőzölögve, boldogan pihegve |
| fekete tarkó-dobjaival. Miért is jött ki az irgalmatlan fényre? |
| Miért is vánszorgott ki az irgalmatlan fényre, vonszolva |
| iszonyú kő-kaktusz-testébe ültetett óriás kőbuborék-pocakját, |
| kihúzva kőebihal-másodtestét a moha-páfrány-tokból, mint |
| óriás, csorba, kövér kő-kardot, amelynek nyele piros szőrzsák-embertörzs, |
| nyélzáró bunkója parókás, kő-sipkás emberkoponya, zászlója piros |
| szakállzat, hajzat? Miért is mászott ki ez az ember-kőkaktusz az |
| őrjöngő, tiszta, tiszta fényre, amelyben amorf-szárnyasok és |
| keverék-lények hemzsegtek, bozsogtak, sipítozva, cincogva, |
| vihogva, brekegve, hörögve, csipogva, csicseregve és nyafogva, |
| kristályszárnyakon, madárszárnyakon, denevérszárnyakon, hólyagszárnyakon, |
| egyenes-szárnyakon, recés-szárnyakon, legyezőszárnyakon, kétszer-iker- |
| szárnyakon, mohaszárnyakon, pikkelyszárnyakon és üvegmozaik- |
| szárnyakon. Most tudta csak, ha tudta ugyan, hogy a halálba bújt |
| ki a párolgó páfrány-ősanyából, most tudta csak, hogy itt állt a |
| nádas, kákicsos, sásos, zsombékos, virágos kis mezőn, valami növény- |
| tajtékkal, zöld kása-habbal benőtt omlatag kőfal előtt, a párás |
| páfrányerdőtől messze, messze már, amit úgy látott csak az előbb, |
| kis piros, vérmoha-pupillás üveghólyag-szemével, mint tengerparti zöld |
| ködöt, növény-álom-fátylat a puha fényhártyás vízből fortyogva, |
| szuszogva, fújva, bugyborékolva és gőzölögve kibújó mélytengeri vízi- |
| szörny, ahogy szörcsögve kapkod a levegő után, kopoltyúkagylói véresen |
| gőzölögve nyiladoznak, vérbuborék-kopoltyúlemezei, bíbor kopoltyú- |
| legyezői, állkapocs-mögötti tüdőtollai fröcskölve verdesnek és vonaglanak, |
| a véres fejbóbiták, a nyálkás koponya piros buborék-páfrány levelei, |
| úgy látta csak a párás páfrányerdő-anyát, mint a messzi part |
| zöld köd-mámorát a felszínre sisteregve és ragyogva |
| fellövődő óriáspolip, hogy óriás gyöngyházüst-feje körűl és |
| csillagosan szétlegyeződő, fodrosan tekergő fejlábai körűl bozsog, |
| forr, sistereg, habzik, nyálzik a víz, s mikor ott fekszik pihegve és |
| szuszogva a tenger üveglapján, szétterűlt gyöngyös lábakkal, mint |
| óriáspók a vízben, akinek láb-szőrei, comb-szőrei közé légbuborékok |
| ragadtak, buborékgyöngyök tapadtak, gyöngyszívókorongokkal kivarrt |
| hosszú izmos lábnyelvein, kristálypókfej-koponyája szétlegyezett |
| sárga gyöngyházgombzsák-huzatú izzó kocsányain a nap lángcsikói |
| legelésznek, s gyöngygörögdinnye-szemgolyója domború, eres |
| óriástükrében kis csücsöri-ajkú, kékpettyes tömzsi halak úsznak, zöld, |
| piros, sárga, arany, kék üvegharmonika-testű Hippocampusok |
| libegnek, csavaros, hegyes üvegharmonika-kapaszkodó-farokkal, kis |
| kocsonyaecetfa-bóbitás csikóhalak, üvegkristály-csikófejükön kis |
| szempillasöprűs üvegtojáshéj-szemhéjakkal, üveglegyező-uszonyokkal a |
| fülek csavaros, koponyába-sűllyedt csontcsigaház-gödrei előtt, és |
| planktonok, rákocskák, rojtszoknyás medúzahólyagok, lüktető, éhes |
| vizigombák, lihegő lárvák, hidraforgók úsznak óriás-szemgolyója |
| véreres írisz-tükrében, s beúsznak a tág pupillákba, mint fekete |
| moha-barlangba, s ott ülnek az összehúzódó-szétnyíló pupilla- |
| barlangszájból csikóhalfejüket, rákocskafejüket, csillagvirágzó hidra- |
| fejüket kidugva, mint a mesében, mint egy mohafészek domború üveghártya- |
| tetője alatt. Igen, most látta csak, ahogy tétován, dermedetten ácsorgott |
| a zöld pikkelykásatajtékkal vastagon beköpött omladék-kőfal előtt, |
| amelyen kupacokban reszketett a zöld hólyagos levélzet, mintha |
| egy óriás zöld döglégy tojta volna petéit halomba a kőtömbökre, |
| repedésekre, amelyen fürtökben rengett a zöld hólyagos levélzet, mintha |
| egy óriás-békanőstény ülne ott, aki varacsos hátán hordozza, mint hatalmas |
| hab-szőlőfürtök csomóit csillogó petekötegeit, nyálas tojásfürtjeit, |
| most látta csak a zöldkása-kőfal előtt, amelyben gyíklegyek, |
| légyfejű gyíkok, teknősbéka-verebek és szitakötőfejű varangyok |
| lihegtek, sziszegtek és mocorogtak, vakondszöcskék és sáska- |
| sündisznók másztak, ugrottak és röpködtek zizegve, most tudta |
| csak, hogy vissza sose térhet, hogy vissza, vissza, vissza sose térhet. |
| Csak állt dermedetten, állt vala dermedetten az erjedő növény- |
| habos omladék-kőfal előtt. Állt dermedetten és magányosan. |
| Aztán elkezdett vakaródzni. Kis gumigombos gekkó-kezeivel meg- |
| vakarta állát, szemöldökét. Hónalját is vakarta lassan, bután, |
| magányosan. Mert hónalja izzadt szőrében, szakállában és |
| szemöldöksövényében nyüzsögtek a tetvek. Tele volt szőrzete tetűvel, |
| serkével, petével. Mint kis üvegdárdahegyek, izzó üvegpajzsok |
| hemzsegtek szőrzetében a tetvek. Válla-bőre és háta egész a |
| férficsípő végzetéig, a sárkánytörzs-kezdetig, mintha mákkal lenne |
| beszórva: kullancsokkal és kullancsfejekkel volt bemákozva |
| sötéten, a nagy-rágószervű kullancsfejek befúródtak húsába kefesörtés, görbe |
| olló-fogsorukkal, s törzsüket letörve, potrohukat ledobva ott |
| dagadoztak boldogan a pórusos tiszta bőrben. És boldog volt |
| szegény, ha egy-egy madár vállára, hátára szállt, onnan a vérszívókat, |
| a szőrpamat-kefecsokor-arcú kullancskoponyákat csőrével kicsipegette, véres |
| sebet ütve persze a bőrön, mint a rinocérosz, ha repedezett, vérző és |
| nyálzó páncél-hátából, páncélzata véres és nyálas repedéseiből, |
| gőzölgő gödreiből és réseiből a madár a férgeket, a tetveket, |
| pondrókat, lárvákat, bogarakat kicsipegeti. Hasára, a kis szőr- |
| domború ember-pocakra egy imádkozósáskafejű-csonttövisfésű-fogókarú- |
| szitakötőszárnyú-csigabiga szállt, s egyetlen nyálhernyó-talpával nagy |
| szőrcsésze-köldökére ragadt. Egy gyíkfejű legyet zabált. Nagy |
| gyíkfejű legyet zabált az ájtatosmanó-szitakötő-csigabiga. Két |
| csonttövisfésű-alsókarja közé szögezve a zagyva légy stigma-vaginás |
| kövér szőrmozaik-potrohát, lassan zabálta a zagyvát a zagyva, |
| hogy a hosszú tűborda-gereblyék, csonttüskevillák közé szögelt gyíklégy- |
| nyomorék sziszegett, visítozott, zúgatta bolyhos celofán-vitorláit, izgett, |
| mozgott, evickélt, villás gyíknyelvével hátra-hátracsapott, a torból kő- |
| rózsaként kinőtt gyíkfeje ijedten fölfúvódott, mint egy ragyás gumizsák. |
| S a mohapotroh sebei az alsókar tűi körűl, a csontszögbefúródások |
| szőrgyűrűi körűl nyálzottak, buborékoztak, véres nedvet eresztettek, |
| lucskot folyattak, mint kiskutya, ha álmában bevizel. S a zöld üvegtövis- |
| boronák véginél a csuklósan mozgó karmos kitinsöprű-kezecskék |
| a testet tapogatva gyorsan mozogtak, hogy szinte nyikorogtak a bütykös |
| forgók, a sarló-karmú kitinujjacskák kaparásztak, a puhább helyeket |
| keresték szőrrel, vérrel, mézgával teleragadva. S a csigabigaszitakötő kőkúp- |
| ájtatosmanófeje a tűfésű-alsókarok réműlt rabjának testébe vájt, |
| szörcsögve, csámcsogva turkált a test lágy részeiben, a kitinhordó |
| kocsonyakristályait nagy falatokban harapta, hogy zöld gumigégéjét ki- |
| dagasztotta a sok finom falat. Csak néha húzta ki kőkavics-háromszög- |
| fejét a véres testből s látszott ilyenkor, hogy a csonttölcsér-fejvég rágó- |
| szervei: a pórusos zöld csontszívvel összenőtt gumizsák, s azon |
| koszorúsan a csontlapátok, csontkanalak, s fölöttük körben a karmos |
| szájlábak, a gyömködő csontgumikefék még tovább mozognak a levegőben, |
| nyílnak-becsukódnak, mint egy csontrózsa-állat kemény, egymásra hajló szirmai, |
| szögletesen ránganak a száj-kanalak fölött a ragyás csont-álarcból, a kő-likacsos |
| kősisak-koponyából küllősen körben kiágazó kitin-csuklós szájláb-buzogányok, |
| s látszottak, ahogy tátogatott, a nyálas zöld gumihártyazsák-szájöbölben |
| a kitin-fogsorocskák, a piciny csontos gégefűrészek, a gégeboronák, tűreszelők, sőt a |
| torokban a még le se nyelt részek, s mikor gumizsák-csontrózsa- |
| száját becsukta az egymásra-hajló csontlevelek, kanalak és szirmok |
| résein és hasadékain bugyborgott ki a véres nyál, takonykristály, nyirok- |
| nedvbuborék. Elámúlva és bután nézte a sárkánygyíktest fél-embere |
| a zagyva zabálót, ahogy csigatalpával köldökére ragadva csemcsegett, |
| ropogtatott, hersegett, mozgatta rágószerveit, pihent, aztán az egészet |
| újrakezdte, a keményebb részekkel hosszabban bíbelődve, a pikkelyeket, |
| gyíkszemgolyót, gyíknyelvet, gyíkszemhéjat lassabban csámcsogva, rágicsálva |
| és harapva, de mohón dolgozva mégis, sietve könyörtelenűl, míg két |
| izzó tűhegyű kristályfésüje, csontszöges alsókarjai között más nem |
| maradt, ahogy őket, mint csontkesztyű ujjait egymásba-fonta, mint egy |
| csontszárú csonthólyagvirág: öt-hat csigolyából vékony csigolyafüzér, csont- |
| csillaglánc, s azon, mint csontrugón rugózva: kis hegyes koponya pórusos, |
| varratos fehérre lerágva, a szétlazúlt állkapcsokban kristályszögpatkók, |
| az állkapcsok hegyes keretében kristályszögek, száraz fogsorkoszorúk, |
| a szemek helyén csonthártya-üst, fehér hártyagödör. S a fogókarok |
| csontszögein fönnakadva még foszlott-üvegű szárnyrecék, kitört-ablakú |
| szárny-erek, kitinlábacskák, s egy púderes piros szőrcsomó. Nézte |
| elámúlva és bután a Lény a boldog jóllakottat, aki böfögött szinte, |
| úgy pihent, összekulcsolt csontfésűi között a csigolyalánc-koponyácska- |
| virággal, nézte a kőeres csigaházból kilegyeződő négyágú piros |
| szitakötőszárnyakat, ahogy tövüknél piros gumizsákba ültetett forgókkal |
| nőnek ki a mészhéj középső hurkatekervényéből, nézte a recés |
| csigatalp habos fodrait, s a fodros és fehér bársonytömegű csigatest |
| zöld kitincsőkiágazását, az ájtatosmanónyakat, ahogy a hús a kitin- |
| csővel összenő, szinte észrevétlenűl, nézte a csigolyátlan zöld páncél- |
| zsák nyakat a gyűrt ráncos gumizsákocska-gégével, nézte a lapos |
| zöld kavics-háromszög-fejet, a zöld csontszív-koponyát, s a |
| koponyatetőn az óriás domború, ikrás szemkorongok tövénél a csont- |
| tölcsérekből kiágazó óriás, zöld csontrugó-antennákat, ahogy tekeregnek, |
| föl-le hajladoznak, a levegőt szagolják, és nézte, nézte a szemeket, |
| e fej csoda-rózsáit nézte legtovább szuszogva. Mert a lapos és |
| tömör koponyán, a pórusos zöld csontszíven, mint két óriás, ikrás |
| üveghólyag ültek a szemek, hatalmas domború pórusos lencsék, peremükkel |
| a tarkóig, gégéig futva körben, elől, hátul és oldalt összeérve, |
| úgy dagadtak a fejen, a fejet a nyakig, az orrig benőve iker-kristály- |
| sisakjukkal, mint hatalmas üvegbuborékok, hogy elől csak a hegyes |
| rágószerv maradt ki kristálygomba-burkolatukból, mint tömpe madárcsőr. |
| Ez a kúpos kristályrudakból összetett két hatalmas őszirózsa a zöld csont- |
| szívből kinőve, a zöld csontszív-koponyába gyökerezve, mint szívalakú |
| sírkőbe, ez a kristálycellamozaikos két óriás kristálykalap, ez a vaskos |
| csontszív-koponyából kidagadó két óriás kristályfacettabuborék, a |
| fejet nyakig-lefolyva-betakaró két duzzadt-mirigyű, gombnélküli |
| kristálymozaikcsöcs, kidagadt kristályikra-virágtenyér volt az |
| utolsó, amit látott életében. És ahogy a domború kristályrózsák ezer |
| csiszolt sejtlaptükrébe nézett, mintha ezer szakállas fejét látná az |
| ezer kristálycellaablakon merengeni. Ezer kis piros-szakállas fej |
| nézett vissza rá a domború ikrarózsák facetta-ablakaiból. Most |
| látta először fejét, most látta ezerszer fejét önmagára visszamerengeni. |
| Aztán kis gumigombos gekkókezével gyorsan odakapott, egy |
| sodrással tenyerébe fogta az ezer-fejével-visszanézőt, s két ujja |
| gumicsipeszével kicsit összenyomva a szilárd csigahéjat, fodros |
| szájába gyömöszölte, s egy nyeléssel, rágatlanúl lenyelte. |
| Mert eddig úgy figyelt a köldökén fuldokolva-zabáló zagyva |
| csodára, hogy szinte elfeledte hallani a dalt! A dalt, a dalt, |
| a tiszta, tiszta dalt! A dalt, amely most már oly erősen, tisztán |
| csengettyűzve és édesen gyűrűzött, áradott, fodrozódott körülötte, |
| hogy arcát újra a dal láthatatlan kő-fészke felé csapta, szája |
| nyálas csigabigaszájfodrai picit szétnyíltak, s a piros fodorcsomóból |
| nyelve hegye is kibújt, mint törpe gyíkfej óriás virágkehelyből. S még |
| eresen, elvékonyodva fölbuborékzó orrcimpáival is szagolta |
| a dalt, a dalt, a sose-hallottat, a nem-ismertet, a tisztát! |
| Mert hiszen túl volt már a zsombékos, sásos, nádas, kákicsos, virágos |
| kicsi réten, amely ott bozsgott, gőzölgött, lüktetett tiszta és |
| egymásba-gyökerező, egymásból-kiágazó keverék lényeivel, |
| tiszta madaraival és amorf szöcskéivel, békáival, csigáival mögötte, az |
| illatos kicsi rét mögötte volt már, mögötte szikrázott óriás kő-libatalp- |
| nyomok szikrázó, füstölgő csillagaival, túl volt már a léttel- |
| virágzó kis mezőn, és itt már a kő kezdődött, a növénnyel-benőtt, |
| a növénnyel vastagon, kövéren, buján, zöld-iszaposan behabzott, a kő, |
| a láthatatlan, a kő, a kő, a fém, a kő, a kő! S bár gőz-hengerben |
| tekergő kőkaktusz-gyíkfarka a farokvég kőtöviskelyhével még a rét |
| lucskos kákicsbokrai között feküdt, a kákicsbokrok között, melyek, |
| mint hegyes gumicsőcsokrok fújódtak ki a lucskos talajból, mint a láp- |
| tehén hegyes-csöcsű zöld tőgyei, ő túl volt már a virágzó halál-út négy- |
| negyedén, s ott ácsorgott bambán, a naptól-vértezetlen, ügyefogyottan, |
| vaksin és éhesen a Halál előtt, a kizöldűlt kő-anya fölrepedt |
| kő-méhe előtt, a tiszta, tiszta dal kő-fészke előtt, ott ácsorgott vaksin, |
| hülyén a fény gyűrűibe, a láng kúpjaiba, a tűz kristályaiba meredve, lázasan, vacogva, |
| mint parázsló fahasáb: tűzkristályosan, parázs-rostosan, tűz- |
| kristálybuborékosan izzó férfitörzzsel, s az irgalmatlan kő- |
| folytatással gőzölögve, mintha nem is férfitörzs-sárkánygyíktest |
| titokzatos kentaur-összenövöttsége lenne, de parázskristályrózsa |
| lenne vattasárkányhoz, pamutból-horgolt gyíktesthez ragasztva. |
| Igen, most már kétszer két titok cserélődött benne, ellentétes |
| összenövésekkel keveredve, parázs és pamut, kő és hús, gőz és |
| fa-kentaurférfitörzs-parázslás, emberség-sárkányság titkos-jelentésű |
| nehéz bénasága. Ott állt vala a növényzettel kásásan, tajtékosan és iszaposan |
| befolyt omladék-kőfal előtt, lázasan, cserepesen, kiszáradottan, |
| lázzal és herpesszel, sömörrel kipattogzott, fölhólyagzott és be- |
| gombásodott picíny szájfodrokkal, megfonnyadva, belottyadva, |
| lefogyva és megszottyanva kőzetében és húsában, megtöppedve |
| lényében az őrjöngő tiszta fényben, mint árnyéktalan óriás |
| kő-lavorban óriás varangyosbéka, feje bőr-rügyeiből kinőtt |
| rózsaszállal! Mert kiszáradott vala, mint a varangyosbéka az |
| árnyéktalanságban, a nap őrjöngő tűzében, kiszáradott vala a |
| tűzkristályok közé beágyazott, a tűz izzó, olvadt pépjében ragadt, a |
| tűz sárga gyantájával befolyt, a megőrző iszonyú tűzkristályba |
| temetett, mint szögletes kristálykoporsójában, áttetsző borostyán- |
| koporsójában, az őskori varasbékácska, méhecske, lepke, gyík, |
| ott ülnek örök állat-dermedésben, s csápjuk, szemük, potrohuk, orr- |
| likuk, fülgödrük, lábuk és szőrtekercs-szívóka-szakálluk szinesen |
| ragyog a tömör ősüveg-szekrényekben. Kiszáradott vala, mint varangyosbéka |
| az árnyéktalan tüzes kőlap-árvaságban, mert varangyai, rügyei sírnak, |
| mirigyszövet-bőre, mirigy-irhája, lüktető kopasz teste oly gyorsan |
| párolog, mint izzó kályhalapon a nyálbuborék, mint izzó tengerpart- |
| homokra kihömpölygetett tengeri csillag, szivacs-állat, medúza: |
| száraz csontcsipkecsillaggá, száraz szivacs-kőzetté, száraz fodor- |
| harangos mohavirággal-hímzett üveghártya-esernyővé. Kiszáradt, mint a tüzes sziklára |
| köpött csiklóhal, amit a tenger köpött a sziklára dagadt mámorában, |
| s lesz a kőre-ragadt, kocsonya-kristályait vesztett hártya-csikó, |
| összelapított csikófejű-üvegharmonika, a kőre-száradt üveghal-csikó, |
| s pórusai, üveg-harmonikaszeletei, és ráncai, szemhéjai, szemgolyói, koponyája, |
| üvegfácska-bóbitája, fülkagyló-hártyalegyezői, üvegernyő-uszonysörénye, |
| üvegpáncélzat-szögecsei, test-vértezete dongás üveglemezei |
| egymásba-horpadtan és egymásra-száradtan szikráznak, |
| mint koponya-szemgödrökbe ültetett gyopár. Miért |
| is mászott ki a tűzre ez a zöld homályban született, ez a |
| zöld homályban anya-csecseket szopó, ez a kövér mohatojásból |
| kikelt, mohatojás puha zöld éjszakája magzata, miért is jött |
| a tűzkristálybarlangba vánszorogva és vonszolódva a páfrány- |
| barlangból, moha-fészekből, a Kíváncsi, a Mohó, az Iker-buta, |
| miért is gázolt, ha lassan is, ha tétován óriás kőlibaláb-léptekkel |
| a parázskristály-alagútban, az önmagát-nem-ismerő Dupla- |
| Kábulat, a fénye rejtelmeit, teste titkait, szerkezete vágyait és |
| húsa álmait nem-ismerő két-halálból-összeragadt Kettős-bódulat! |
| A kétfajta halál két törmelék-darabjából, két csonka-részletéből |
| szétválaszthatatlanúl-összeszőtt, széttörhetetlenül összetapasztott |
| egyhalálú Halálra-szülötte? Miért is cibálta ki gyors-verésű kis |
| emberszívével a férficsípőjéből-kinőtt, ember-törzséből-kivirágzó, |
| férfi-derekából kővel-kisarjadzó törzsfolytatás-másik-szívűt, |
| az óriás kőpikkelyhordóba akasztott óriás sárkányszívet, amelynek |
| lennie kell, ha már a kőtüskehordó-törzs üregét körűlbarlangozza, |
| amely bizonyára ott ver a gőzölgő, mirigyes, fodros és lebenyes óriás- |
| másodszervezet sárkány-virágzó belsejében, ott lóg nagy ütéssel és nagy |
| dobbanással, az őscsigolyákra-font húrokon, piros kötélzeten, mint |
| óriás bársonyharang, amely ott ül a bordák, csontok, csigolyák közé |
| szőtt piros hálózat közepén, mint egy lüktető piros farkas-pók, |
| ott lebeg hólyagtestével lágyan dobogva, mint egy óriás piros |
| medúza. Miért is jött hát ki a fényre a sötét páfrányerdő-zizegésben |
| fölnövekedett, a zöld csipketoll-barlangban kettős-halálból egy-halálúvá- |
| erjedett? Hisz oly gyorsan nőtt, mint a gomba, az ismeretlen titkos anya- |
| méhből-kilökődés után emeletmagasra a párás páfrányerdő-homályban, |
| oly gyorsan nőtt, azután, hogy az anyaméh gyűlölettel-kiokádta, hogy |
| az undorral-vonagló hüvely vérrel és nyákkal együtt a páfrány-moha-rothadék |
| szülőágyra kiköpte, hogy a lázas és irtózó anyaméh szinte durrogva, |
| röfögve, zsírosan kiokádta, mert emlékezett tán ocsmány szerelmére, a |
| lehetetlen bagzásra, a képtelen hempergésre, az elmondhatatlan |
| sikolyokra, röfögésekre, nyafogásra, sírásra, hörgésre, visításra |
| és szuszogásra, mert emlékezett tán a tüskés-pikkelyes-kőkesztyűs |
| kőkarok hátúlról-ölelésére, a kőbuborék-pocak iszonyú, lázas tömegére |
| a lúdbőrző kis asszonygerincen, a ropogva-behajló vékony csigolyaláncon, |
| a behorpadt izzadó kicsi háton, az asszonyemlőgombot-harapdáló |
| sárkánycsőrszáj kő-hidegére, a kőpikkelynyak hidegére, a kő- |
| kaktusztaréjos pórusos sziklaliliom-sákányfej madárcsőrszerű hegyesére, ahogy |
| kis asszony-nyakán keresztben, mint a pihenő lovak feje, mint tenyérbefogott |
| gyík, ha feje az ököl felé lelóg, rengő szőrös kis csöcsei felé lelógott, |
| s a kőtrombita-orrlikak forró nyálas gőzlövellése, szinte szívéig |
| szúrt pára-dárdáival? Mert emlékezett tán a kő-vad, kő-durva, |
| kő-pupillás kő-bunkó-pillanatra, mikor a kőpikkelybimbós hosszú kővirág, |
| a szőrtelen sárkánygyík-ágyék kő-merevsége nagy döféssel őrjöngő lágy |
| testébe hatolt, a vak szerelmes ringyó-boldogságra, a kettős ágyék- |
| parázsra, a vérre és reményre, a megváltásra és szerelem-kútja |
| gyermek-énekére, bagzása kő-édenére, mikor a hánytorgó kőmoha-hasú sárkánykan |
| tűz-ondója izzadt, virágzó mámorába lövődött? Jaj, milyen |
| szerelem gyümölcse, miféle kő-csődör sperma-virága lesz ez a |
| gyermek, miféle kőpikkelybika tűzlucska dagasztja méhét |
| kövérre, miféle kőtüskés-kőkaktuszbak tolta kő-iszonyát |
| szőrös húsrózsa-szégyenébe? Miféle irgalmatlan és lehetetlen |
| nász volt az övé, miféle fönnmaradás-vágy, milyen kanca-éhség? |
| Vagy a fordított undor szűlte őt, a szinte fölfújva-növekedőt, |
| mert oly gyorsan nőtt emeletmagasra a páfrány-dzsungel zöld ködében, |
| mint eső után a gomba-óriás, mint szalmacsőből a szappanbuborék, |
| mintha játék-gumiállatot fúj föl a gyermek friss tüdővel. Vagy |
| fordítva volt ez a kő-hús-szerelem? És sárkányanyaméh röfögte ki őt |
| habosan könnyedén bugyburogva, szétnyílt kőliliom-vagináján előbb |
| nagy, eres, lila hólyagot kifújva, nagy vérhártya-buborékot kifújva, |
| s mikor az a megroggyadt kőpikkely-lábak között a földig le- |
| lógva sisteregve szétrepedt, előbb a kis nyálas emberfejet, aztán a véres |
| embertörzset, aztán a gyönge gyíklábakat, csecsemőkörömpikkelyes gyíktestet, |
| aztán a lágy gyöngylencsés gyíkfarkot lökte ki a moha-alomra, magzat- |
| vízzel, vérrel bugyogva. És nem is emlékezett a könnyű nászra már, |
| amely puha volt és szenvedélytelen, mintha lepke-kan szeretne leveli- |
| béka-nőt, oly puha volt és mámortalan, oly súlytalan volt és |
| tűz-hiányzó, mohás, szőrös, pikkelyes, púderes, moha-hideg. Mintha hideg |
| mirigyragyás hátán ott rezgett volna a lepkehím, mohakoponyája |
| óriás kristálykötegrózsa-szemei mögűl vastag tövekkel és szőr- |
| pikkelyekkel kinőtt pamutpáfránycsáptollait hajlogatva, göndör szőr- |
| csigaház-szívókaszakállát háta nedves ragyáinak ütögetve, ő meg |
| szőrös kristálytakony-legyet nézne, szemhéjaival pislogatva, egy kövér |
| fűkalászon, hogy majd bekapja. Mert kő-közönyös volt és ámúlt kő-buta |
| a sárkánygyík-anya, kőpikkely-combjait szétterpesztette, kő- |
| kaktuszfarkát fölemelte, s nem is emlékezett másra, mint valami |
| puhára, mint valami combja közt habzó és fodrozódó meleg csiga- |
| bigára, nem is emlékezett a nászra, nem is emlékezett urára, csak |
| valami kő-árnyú kőgyászra, csak valami csigaszarv-puhára, |
| csak valami csigatest tajtékos bársonyára. S a nász után, hogy |
| kukac-meztelen férje ott feküdt a moha-ágyon, a zöld sötétben, |
| azt se látta, ott feküdt asszony-kőteste kő-szögeitől átveretett |
| testtel, tenyerén, lábfejein, szívén kő-dárda-sebekkel, vérző |
| stigmákkal, hervadt ágyékkal, halottan. Ő meg elkezdte a páfrányt |
| legelészni. De hát mit tudott erről az ember-sárkányfiú, mit |
| tudott a neki-éden zöld homály-neveltje? Mit tudott anyjáról, |
| apjáról, szerelmük tébolyáról? És mit tudott magáról? És mit tudott |
| a vágyról, az egyetlen-megmaradásról? És mit tudott a múltról, |
| a halálról? Ahogy itt állt a zöld növénypetékkel, növényhártya- |
| gömböcökkel, zöld virághólyagokkal, levéltojásokkal beköpött |
| és behabzott kőfal előtt, mit se tudott a Megváltó-Magányról, |
| a Megváltó-szerelemről, a Megváltó-halálról! Mint ahogy azt |
| se tudta, hogy lassan megvakúl. Zöld ködökhöz, kása-homályhoz, |
| páfránybóbita-füsterjedéshez szokott kis piros, mohapupillájú bogyó- |
| szeme nem bírta már a fényt, az őrjöngő tiszta fényt, a piros tűz- |
| kristálysugárzást, s talán az éhség is vakította! Igen, az éhség és |
| a tűz vastag piros hólyagot növesztett piros szemlencséire, két piros |
| kavicsot, két piros kő-fedőcskét. A dolgok, a létezők, a lények |
| és a fények lassan elhomálylottak előtte, körvonalaikat elveszítve |
| homályosan derengtek, központjukban finom ragyogással, hamus |
| foszlány-szélükön foszladék-virággal, széleiken rongyos rost-koronával, |
| mint a rothadó zsák, halottak földben-korhadó ruhája, mintha pók levedlett |
| páncélbőrével együtt ledobott kövér szemlencséin át nézné a |
| világot, a hemzsegve virágzó árvaságot, a nyüzsögve-szeretkező |
| állat-virágmámort, magányosan-meghaló lét-magányokat, a csönd- |
| kehellyel sorvadó időt. Aztán az-amire-nézett-központ-ragyogása |
| is benőtt puha piros mohával, benőtt vaksága vastag bíborával, |
| és más nem maradt, csak a piros moha-sötét. És a hang. A |
| hangok, a hangok, a tisztátalanok, a tiszták, a vartyogók-sziszegők, |
| a brekegők-pittyegők, a brummogók-mekegők, dörmögők-zizegők, |
| zakatolók-reszelők, fortyogók-sziszegők, mocorgók-bizsergők, |
| az ugatók-lihegők, gágogók-kaparók, vakarók-makogók, |
| böfögők-szellentők, rágcsálók-ropogók, nyikorgók-csipegők, a |
| fújtatók-szörcsögők, csemcsegők-csámcsogók, a hangok, a hangok, |
| amelyek nem-vak fülébe tömődtek most kristály-moha-bársony- |
| kő-üveg-gumi-csont-toll-virágütésekkel, böfögés-bunkókkal, |
| szélbuborék-ököllel, mintha az egész láthatatlan, hemzsegve-árva |
| árva lét mohos dobhártyáján dobolna! Most hallotta csak, az |
| eddig-erre-süket, hogy hányfajta hanggal beszél a lét, most |
| hallotta csak az ocsmányúl fölvartyogó, torzan brekegő, feketén |
| röfögő, bután dadogó árva világot, a sziszegőt, berregőt, kereplőt, |
| most hallotta csak az eddig-csak-a-dalra-éber, hogy milyen hangokkal |
| beszél a lét körülötte, micsoda sziszegéssel, motyogással, kukoré- |
| kolással! Most hallotta csak, a dal, a dal, a tiszta dal percnyi szünetében |
| a lét hangszövedékét, a lét magányos hangjait, a nem-szavú beszédet, ahogy |
| lüktető hangvirág-szövetként hánytorgott, lobogott, csattogott |
| vak szemgolyójú vak arca előtt, kis szőrrózsamohás fülei előtt, |
| mint a csillagokig kigöngyölgő zászló! A surranást, csattogást, suhanást, |
| zizegést, az izzó hang-örvényeket, hang-gyűrűket, és dübörgés- |
| kopogás-kattogás-homályokat vak arca és nem-vak füle körűl! |
| De oly hirtelen szakadt rá a vakság, hogy szinte észre se vette! Csak |
| amikor kis gekkó-kezével a levegőbe kapott, s egy nagy pamuttollcsápú lepke- |
| békát fogott meg hirtelen, s tömör gumi-gomb ujjavégei közé csípve a |
| szeméhez emelte, hogy megnézze mi az, tántorodott meg |
| egy picit, s mikor az elcsípett puha lényt moha-vak arcához |
| emelte bután, s nem látta csak a piros moha-sötétet, kezdett gyanakodni. |
| Mert mit se látott, csak a piros moha-sötétet, és mást se |
| érzett ujjai közt, mint a mirigyes-ragyás-enyves-mohás- |
| porhanyó-szőrös-kocsonyás-hártyás-pamutos ideges puha dobogást, |
| vad verdesést és lüktetést, aztán a taknyos-pamutos-bábszövet- |
| gumibőr-pukkanást, mállást és bugyogást, amikor ijedtében a |
| verdeső dupla-vackot összenyomta, s kásás csattanást, puha |
| durranást hallott, mikor az összenyomott békalepke kihullt viasz- |
| gyáva ujjaiból, s zúzott púdercsipkeszárnyú mirigyangyalként térde egy kő- |
| sziromlevelén fönnakadva meghalt. S már ették is a dongók, |
| darazsak, méhek, hangyák, tetvek, poloskák. Aztán szeméhez |
| kapott a Megvakúlt-Csoda, dörzsölte kis gumi-ökleivel bársony- |
| vak szemgolyóit, aztán kis üveglencse-ujjvégű levelibéka- |
| kezével kis szőrös hermafrodita-csöcseit idegesen nyomkodva |
| vartyogva hosszan hörögni kezdett. Könnye nem volt, csak hörgött |
| szegény, a most már piros moha-tojásba ültetett, a piros bársony- |
| tojás embriója, a piros vakság-tojás óriás-lárvája, a szűz Vakság, |
| a Megváltót-befogadó Titkos Értelmű Rózsa rabja, a piros bársony-anya |
| Egyszülött-fia, a piros moha-halálasszony hörgő, iszonyú magzata. Hörgött, akár |
| a fuldokló szörnyek a mesében. Szörcsögve hörgött, akár a haldokló |
| szörnyek a Bibliában, ha nincs levegőjük. S kis rózsafodros |
| csigabigaszáján nyál buborékzott, mint az éhes csecsemőknek. Ó, |
| hogy bújt volna az iszapba, a lápba, a sárba, a földbe, a homokba, |
| mint a Scaphiopus-nemzetségű ásóbéka, a magát moccanni-se-tudón-telezabáló |
| falánk, aki a hátsó-láb szaru-sarkantyúival befúrja magát a földbe, hátrafelé, míg hátsó |
| lábával váltakozva rúgja oldalt a homokot, s perc múlva úgy el- |
| tűnik, mintha ott se lett volna, csak homokfodrok, homokörvények gyűrűznek |
| volt-feje fölött, míg kristályrezgésükben megállnak. Ő meg boldogan |
| ül odalent és odabent a homok-anyában, a homok-anyaméhben, |
| mint a föltámadásra váró Harmadik, vagy a megszületni-váró |
| istenfiú, ragyogó fiú-isten. Szemére rácsukja mirigy-sapka szem- |
| héját, szemgolyóit koponyaüregébe visszahúzza, s úgy vár a föltámasztó |
| esőre. S ha soká jön a megváltó eső, az se baj nagyon, mert húgy- |
| hólyagjában, testüregeiben, mirigyes bőre alatt ott a fölhalmozott |
| tartaléknedvesség, a mesék életvize. Ott alszik csöndesen a föld |
| alatt, mint Szűzanyában a magzat alszik csöndesen. Légzése egyre |
| lassúbbodik, tüdeje lassan leáll, s csak a bőrön keresztűl lélegzik, |
| iszik, szívja a talajszemcsék oxigénjét, nedveit. Ó, mért nem |
| bújt a földbe, a kőbe, a sárba, a homokba! Mért bújt ki a zöld |
| anyából a halálba. A zöld páfrányvaginából a piros vakság-moha- |
| tojásba! Igen, vartyogva hosszan hörgött szegény, hörögve vartyogott |
| a vakság-tojás ember-sárkánygyík-embriókirálya. Könnytelen |
| vartyogott az egynemű halál zagyva halála. Könnytelen vartyogott a |
| Halálasszony-óriás földagadt piros mohabuborék-magzatburkának |
| hermafrodita-Szaúrusz-virága. A vak, a vak, a vak, az árva! |
| A vak, a vak, a vak, az árva Vak, a könnytelen, a bűntelen, |
| a könny-nélküli Iker-árvaság, a megtébolyúlt és magát mámorral- |
| folytatni-akaró természet két tiszta részletéből-összeragasztott |
| Dupla-tisztátalansága, a bűn-nélküli magány Bűntetés-bűn- |
| zagyvasága aprócska fehér axolotl-kezeit férfi-mellkasa szőrös |
| hermafrodita-csöcsöcskéire tapasztva hosszan vartyogott. Vartyogása |
| volt a sírása, sírása volt a vartyogása. S kis csigabigaszájfodros- |
| húsrózsa-szája véreres fodrain kidagadtak a nyálbuborékok, mint |
| a csücsörgő lázas csecsemő-szájon, mint a vért-könnyező gyíkok piros |
| hólyag-könnyei. Vartyogva sírt a Vak, a Bűntelen, a Könnytelen, |
| az Emléktelen, a Szerelem-nélküli, a Most-már-magának-is- |
| árva, sírt, hatalmas varangy-vartyogással a vakság-tojás piros |
| moha-cellájába zárva, az ablaktalan piros pamut-búrába |
| gyömöszölve sírt szegény, a sárkány-ember-hermafrodita-gyíkember- |
| legény, vartyogva sírt, mint az izzó, kőeres, kőrücskös, mohátlan kő- |
| pusztaságban füstölögve és megszottyadottan, kis csontvázas-koponyás, |
| zöld, gyűrött bőrcsomó-köpéssé aszottan haldokló-béka-árva. Mint a kis, |
| félig-kifejlődötten verdeső szomjas és sistergő béka-lárva, aki, |
| ha elérte mámortalan és visítozni-erjesztő tűz-halála, s aszott, zöld- |
| fekete-foltos mirigy-szövedék-testét, a kövéren kidülledő üveg-diókra |
| hártya-búraként, buborékos zöld üveg-harangként rásűlt szemhéjú |
| ragya-tömlőt a hulla-gázok belűlről durrogva kiszakítják, s |
| húsa, bőre, izmai, belső-szervei lassan eloszlanak, szétfoszlanak, elpárolognak, |
| fölszívódnak a fényben, lesz mint csontlovas halotti csontszekér, koponya- |
| lóval csonthalálszekérke, finom kőcsipke-álom, könnyű csontcsipke- |
| bogár, lesz a nyakcsigolyák, hátcsigolyák, maradék farcsigolyák, pórusos kőhártya- |
| medencecsont, a combcsontok, lábszárcsontok, csuklócsontok, ujjcsontocskák, |
| a varratos kőhártya-koponyácska halotti csipke-álma, az izzó kő |
| csontcsipkevirága, az elmondhatatlanság kőcsipke-láza, a |
| reménytelenség és maradandóság magány-szerkezete, amit a nap |
| fényhártyái ragasztanak be izzó szövedékkel, mint játék-repülőgép |
| faborda-vázát az izgatott kamaszfiúk hólyagpapírral, celofánnal. |
| És bent a halhatatlan csönd, bent a halhatatlan üresség. Kint |
| az őrjöngő tiszta, tiszta fény. Igen, vartyogva úgy sírt szegény, mint aki |
| meghalni készűl. És nem tudta még, hogy meghalni készűl, mert |
| mert nem tudta mi a halál. Nem tudta vala a halált, mert föl |
| nem ismerte a halált, mert szeme nem látta vala a halált, mert |
| lénye nem tudta vala a halált, léte nem bírta vala a halált, |
| mert roppant bonyolúlt volt és buta volt, és szomorú volt és |
| nem tudta mi az? Mert nem tudta önmagát, pedig ő volt a |
| Bűn és a Bűntetés, ő volt a Bűnhűdés maga, ő volt az Átok |
| maga, ő volt a Bonyolúltság és a Butaság, ő volt a Reménytelenség |
| és az egyetlen-Remény, ő volt a Mámor és a Magzat, ő volt a |
| Bíztatás és ő volt a Lehetetlen, ő volt a Hit és ő volt a szörnyű |
| Végzet, ő volt az Emlék és ő volt a fölösleges Emlékeztetés, ő volt a |
| bűnhődött Szerelem-erjedés és ő volt az Őrület-szerelem-erjedés, ő |
| volt az egymás-halálába-taszított hússal és kővel-virágzó Halál- |
| készülődés, ő volt az egymással-együtt-vánszorgó szétcibálhatatlan |
| Ravatal és a Halott, az egymással-együtt vonszolódó Kőravatal- |
| emberhalott, az egymással-együtt-mászó Embersírkő-kősárkánygyík- |
| koporsó, ő volt a Lepke és a Báb, a Lárvabőr és a Lárva, a Tojás és |
| az Embrió, ő volt a hiábavaló Sperma és Pete, a Petefészek és az |
| Ondó, az egymással-és-egymásban-terméketlen Férfi-Női-Szerelem- |
| Szerv, ő volt a hímnős Halottak Egyesülése, döglött és rothadt |
| és halott szerelmek hermafrodita Kő-hús-virága, ő volt az Egy- |
| személyben-kettős-nemiségű Undor-Csömör-Remény-Reménytelenség |
| jövőbe-nyíló Kő-ember-ága, ő volt a tajtékos, bomlott kurva- |
| nemzés kőpikkely-hajfodor-kőzacskó-emberfő Gyász-harsonája, |
| ő volt a Gőg két-ocsmányságból összeragasztott Túlvilága, ő volt az |
| összeférhetetlenség ringyó-összetapadása Íme-hát-ez-lett-Csodája, |
| a volt a bánatos buta bagzás, a fölgerjedt és fölerjedt Nemző- |
| szervek véres találkozása utáni Közöny és Gyűlölet elevenfaló, |
| létet-csipegető, csámcsogva-zabáló hermafrodita-ember-kőpikkely- |
| kancsó Húsevő-virága, a ragadó-csillós-szájú, a tapadó-szemcsés |
| méztányér-ajkú, a tüskefogsorú büdös Bársonykancsó, a bűzlő Dög- |
| virág, a moha-zacskó-pofájú, szőrös mézlevél-ajakcimpájú dög- |
| szagú Temető, csontvázak, koponyák, hulla-maradékok, bőrcafatok és |
| hajcsomók érharangbordás, szőrös Növény-kriptája, Szőrtoka-zsákja, |
| levegőre-akasztott büdös Moha-gödre, ő volt a Csúcs és az |
| Álom, ember és sárkánygyík szánalmas szerelmes összemocskolódása |
| Skizofrén-dagadványa, az Emlék és az Iszony duzzadt, dagadt, |
| kővel-lángoló és vértömlős mirigyekkel koszorú-harangként kihólyagzó |
| ivarszerveinek húspuha-sziklás hermafrodita Ember-kőcsigabigája, |
| emberlágyék-sárkányágyék keserű, kannak-se-jó, asszonynak-se-mondható |
| Óriás-korcsa, a Vágyódás és Rettegés Ikre, kőlibalábakon-vánszorgó, mirigyekkel, zsírral, |
| szervekkel, húggyal, vérrel, nyirokkal, levegőzsákokkal, defekálás- |
| latyakkal és szőrös magzatszurokkal megtöltött hímnős, óriás, fölösleges |
| Kőpikkelykancsó, a Téboly csődörnek-befejezetlen, nősténynek-el- |
| végezetlen, kis szőrös-csöcsű, korcs kan-gyíktörzsvégződésű, |
| a zsigerek-felé-benőtt férfi-péniszű, madár-petefészkű, hüllőtojás- |
| petefészkű, törpekajmán-kloákás, vak, ember-agyvelőjű, buta |
| Jövője, ő volt a kétfajta Lehetetlenség, az Egymásnak-nem-született |
| visongó-vartyogó-hömpölygő-tántorgó-tajtékozó-húgyozó végzetes |
| egyszer-szerelem, összefonódva röhögő, görnyedő kentaurszerelem, |
| gyíkkentaurcsődör-asszonytéboly, lihegő, vicsorgó, széles, vad, izzadt |
| tomporokkal lüktető, izzó kőpikkelygolyókkal-verdeső, habzó |
| tokokkal és véres kő-tőrökkel egymásba-csapó, hüvelyező, vonagló |
| és döfködő szerelem-halálának Szerelemtakony-halálfia, az |
| egymásnak-halál halálok boldog Szörnyűlködése, a halotti |
| szerelem-háború buta Bélése, a szerelmes halál Magzat-álma, |
| a vak ravatal-szerelem Embrió-halála. Ő volt az Elképzelhetetlen, |
| a süket és vak ejakuláció-pillanatban sose-elképzelt Jövő! |
| A nem-látott Látomás! A Kiválasztottak szelíd, környörtelen |
| Álom-embriója. A Kiválasztottak dagadt álom-magzatburkának |
| eleven Jövendő-kővirága. A végzetes-látni-tudók Irgalmatlansága! |
| Ő volt a Múlt és a Kétszer-múlt Múlandóság árva vak Jövője. |
| Ő volt a Szerelem. Ő volt a Halál. Ő volt a véges Árvaság! |
| Ő volt a Múlt-ágyékába-temetett. Ő volt a vartyogó Idő dühös |
| ágyékából kiökrendezett. Ő volt a Kiváltódás és a Kiváltó. Ő |
| volt a Megválthatatlan Megváltó. Ő volt a Megváltott |
| Megválthatatlanság. Ő volt a Megváltó és a Megváltás maga! |
| És nem tudta vala mi a szerelem! És nem tudta vala mi a halál! |
| Ahogy ott állt a növényhabokkal, virágfürtökkel, viráguszonyokkal, |
| szőrös levelekkel, növényhólyagokkal, dagadt csikó-cimpás virágokkal, |
| tüsketekervénykötegekkel, üvegszőrös indákkal, sárga pamut-csillagokkal, |
| aranyszőrkelyhekkel, csillagpor-üstökkel, kövéren-rengő tömzsi bokrokkal |
| vastagon befolyt és kásásan dagadó csomókkal lüktető omlatag |
| kőfal előtt, amelynek zöld mirigylepényei és duzzadt kék emlő- |
| rózsái között, az enyves levélhónaljakban és a nyirkos árnyék- |
| virágokon a tiszta és keverék-lények nyüzsögtek, sziszegve, |
| zizegve, dobolva, rágva és kaparászva, csigák, varangyok, madarak, |
| bogár-egerek és kígyó-denevérek, szitakötő-teknőcök és törpe |
| szalamandra-pávák, sündisznófejű-szöcskék és tarajosgőte- |
| pillék: fejükön nagy csipkés aranytollakkal, fuldokló hal-pókok és |
| pók-patkányok, törpe kolibrikutyák és piros gumikesztyű-kezű darázs- |
| majmocskák, hangyák, lótetűk, temetőbogarak, fénylő zöld rózsa- |
| csikócskák és zöld korallház-sörényű, kristálytüskebokor-taréjú, |
| üvegszőr-legyező-uszonyú, rózsaszivacskorong-orrú törpe hernyómalacok |
| vékonyan röfögve, igen, ahogy ott hemzsegett, alatta, fölötte és körötte, |
| a földben, növényzetben és a levegőben, a most-már-csak- |
| hallható világ, s csak pislogott csipázva, pislogott vakon, nagy |
| sárga csipáit ki-kicsipegetve a nagy szőrszoknyás szemburok csücsörös |
| tövéből, mint kopasz madárfiókák arany-húsrózsa-seggéből, |
| ki-kidörzsölve gyulladt, mohával benőtt vak piros szeméből, |
| s elmázolva arca szőrei közt, mint ragacsos puha |
| bogarat, igen, ahogy ott állt vakon, bután és tétován, s kis |
| átlátszó, üvegből-fújt, rézdrót-érhálózatú üvegkesztyű-tarajosgőte- |
| kezével a levegőt markolászta, karmolászta és tapogatta, hiszen |
| már abbahagyta a sírást-vartyogást, a kimondhatatlan |
| vartyogás-jajgatást, a borzalmas ősvarangyosbéka-panaszt, |
| igen, ahogy ott állt vala dermedetten, tétován, vakon, ahogy ott |
| állt vala önmaga foglyaként a Halált-nem-ismerő-halálra- |
| váró, a Már-anyaméhében-halott-halhatatlan, ahogy ott állt vala |
| az őrjöngő tiszta, tiszta fényben, az irtózatos és hatalmas és vak |
| Ember-kőcsigabiga, ahogy ott állt vala megszottyadottan az |
| őrjöngő tiszta, tiszta fényben, a zsúfoltan lüktető, erjedetten dobogó, |
| körülötte vastag kövér hang-füstgombaként a tiszta űrbe |
| földagadó hangzat-gomolygás, hang-füst-áradás centrumában, |
| mintha megint hallotta volna azt a dalt! Azt a minden-mástól- |
| különböző, azt az állatok-növények-kőzetek-tüzek-vizek-égi- |
| testek-nem-adhatják-hangot! Azt a tiszta, tiszta hangot! Azt a |
| tiszta, tiszta dalt! Azt az eddig-sose-hallottat, azt a kimondhatatlant! |
| Kicsit fátyolosan, kicsit messziről talán, mert vaksága és vak |
| reménytelensége úgy megnövelte füle erejét és füle árvaságát, hogy |
| a körötte gomolygó hang-lüktetést hallotta borzongva leginkább, |
| az áradó, vad lét-hangokat, mintha két óriás hártyazsák lenne |
| rózsamohás kis fülkagylóira kötve szorosan, s azok megnyúlt |
| óriás buborékokként a földig lelógva, két iszonyú kőpikkely- |
| libalába mellett a földig lecsüngve tömötten rengenének, mint |
| átlátszó hártya-emlők. Mintha fülei körűl a fejéből kinőtt |
| hatalmas buborék-csöcsök lógnának nehéz hártyagolyójukkal a |
| földig, s bennük tej helyett a hangok lüktetnének. Olyan volt |
| ez a két füleire kötözött hang-zsák, mint a szövőlepke óriás |
| háló-ernyője a fákon, amelyben az óriás szén-margaréta-szemű |
| hernyó-embriók nyüzsögnek forogva, egymáson-gomolyogva, egymáson- |
| tekeregve, hatalmas, lüktető, szénrózsa-szemekkel kivirágzott lárva- |
| gombócként. Mert fülei földig lelógó dagadt hártyazsákjaiban |
| milliárd hang nyüzsgött összekeveredve, egymást-összevissza-nőve és |
| szőve és bogozva, lüktettek a hatalmas buborék-fülcsöcsök az |
| üregükben gomolygó vartyogással, vakogással, brekegéssel, cincogással, |
| reszeléssel, rágással, kopogással, kaparással, vihogással, röfögéssel, |
| nyerítéssel, zúgással, totyogással, lotyogással, kotyogással, reccsenéssel, |
| ropogással, nyüszítéssel, dobogással, loholással, sziszegéssel, lihegéssel, |
| bugyogással, bugyborékolással, vicsorgással, köhögéssel, rágással, |
| percegéssel, piszmogással, legyezéssel, pattogással, csapkodással, károgással, |
| kerepeléssel, kattogással, kopogással, zörgéssel, reszeléssel, dörmögéssel, |
| dörömböléssel, roppanással, zuhanással, dübörgéssel és ki tudja még |
| mivel! Ott fortyogott, bugyborékolt, zakatolt és csomózott füle hártya-hang- |
| tömlőiben a világ, a már-sohase-látható, a már-csak-tapintható, |
| a már-csak-fogható, a már-csak-beszívható, a már-csak-lenyelhető, |
| a már-csak-megrágható, megharapható és kiköphető, a már-csak- |
| elgondolható, a már-csak-szagolható, ízlelhető, a már-csak-vágyható |
| és undorodható, a már-sose-sose-látható világ, amely puha |
| pamut-csattanással, taknyos kristály-ütéssel, szagos potroh-rózsa- |
| lövődéssel, illatos szőrgolyó-durranással, karmos karcolással, |
| kristálylegyező-súrolással, moha-esernyő-dobbanással, pikkely- |
| trombita-durranással, csáppáfrány-csapódással, csőr-kéreg-vájással, |
| mirigy-dob dörrenéssel, eleven bőr-zacskó pukkanással, forró szőrös |
| kristályrózsa-taknyadzással, laza kristállyal töltött hártya-csöcs- |
| csattanással, mézes mirigyrózsa-ujjacska tapadással zuhan, lövődik, |
| por-pamacsolódik és taknyolódik arcára, vak szemére, lüktető |
| pipabéka-orrára, vékony, lapos, a kősisak-paróka alá hátra- |
| csúszott, felhőtlen kavics-homlokára, amely mögött az agy- |
| állomány nagyobb tán nem is lehetett, mint kis koponya-üregében |
| egy varangyé. Ó, hányfajta hanggal beszélt a Lét, hányfajta hanggal |
| beszélt a tiszta-zagyva Lét! Micsoda hang-mámor volt a lét |
| körülötte! A már-sohase-látható, a föl-nem-ismert, a magányos |
| végtelen világ! Hányfajta hanggal beszélt a lét körülötte, benne és a |
| világegyetemben! A most-már-sose-látható, a megnevezhetetlen, |
| a mérhetetlen-erjedésű Mámor! A kőzet-tűz-gáz-csillaganyag- |
| seholüresség-csillagköd-csillagközti-anyag-fém-víz-por-érc- |
| növényzet-kristály-állat-didergés-vacogás-mocorgás-bizsergés |
| gomolygó, spórádzó, titkos, szerelmes, virágzó, elfoszló, nemző, |
| szerető, meghaló, elbomló, újjászülető, ragyogó, elboruló, föllángoló, |
| kilobbanó, földagadó, összesűrűsödő, bűntelen titkos rendje, |
| virágzó, boldog, bűn-nélküli végtelen összevisszaság! Ó, hányféle |
| hangon beszélt hozzá a lét, a föl-nem-ismert gazdag Árvaság, hány |
| hangon beszélt neki a létezés, az ő-észre-se-vette-világ, hányfajta |
| szájjal, szervvel, szerkezettel, nyílással, üreggel, torokkal és |
| szájtalanúl! Hányféle anyaggal és hányféle anyag-szövetséggel és |
| anyagbeszéddel! Hányféle mozgással és hányféle sűrűséggel! |
| Mennyi cselekvés, mozgás és halál, mennyi akarat, törekvés, vágy, titok |
| küldi külön-külön részlet-hangjait a tiszta, tiszta magányba! Ó, a keletkezés, |
| a pusztulás, a szülés, a szerelem, nemzés, ürítés, a táplálás, szoptatás, |
| haldoklás, korhadás, rothadás, ó, a bomlás, szétlazulás, fonódás, |
| társulás, kristályosodás, kristály-épülés hangjai! Ó, az erjedés, a dagadás, |
| a szülőméhben-növekedés hangjai, a méhburokban-kortyolás, mozgás és ürítés, |
| a kicserélődés hangjai! Ó, a petefészekbe, mirigyzsákokba, ivar- |
| mirigyekbe, állat-rovar-madár-hüllő-kétéltű-féreg-bogár-hal-hüvelyekbe |
| lövődés fallosz-hangjai, ondó-hangjai, spermium-hangjai! Ó, a pete- |
| fészek-virágzás halhatatlan hangjai, száj és szülőnyílások legszebb |
| hangjai, szájak és hüvelyek boldog sikoltozása, kiáltozása és |
| fodor-susogása, ó, a tojómirigyfészek-virágzás hangjai, kitinhártya- |
| petecsövek, kitin-ondóvezetékek, lázas ivarkutak, és dagadó kitin- |
| bunkók csattanás-hangjai, nyöszörgés-hangjai és nedves, puha gumi- |
| kotyogása. A tojócsövek, hímtagok, hím-szerelemhorgok, földagadó |
| kloáka-kesztyűujjak, kloáka-kigyűrődések, kétéltű-péniszek, |
| csiga-péniszek, bogár-nemzőcsövek kitolódás-hangjai. Ó, az ondó-tokok, |
| duzzadt petezsákok, ikra-gomolyok, tej-felhők kicsusszanás- |
| hangjai, nyálkás hártya-gumigyűrődés hangjai. Ó, az egymásra- |
| tapasztott szerelmes kloákák hangjai, halak vérző, földagadó gyűrűs-szájú |
| gumizsákból kivicsorgó fogsorának csókharapás-hangjai, gumi-cuppanás- |
| hangjai, teknőcök farkitolásának dagadó hangjai, kígyók kettős szerelem- |
| pikkelyörvényének hangjai. Szerelmes négyélű mésztőr-döfések hangjai! |
| Tüzek, égések, robbanások, hódítások, rohanások, kitörések, elsorvadások hangjai! |
| A fodrosan, mirigybuborékként lassan szétnyíló, öblösen szétdagadó |
| tojónyílások szüléshangjai, amikor előbb a tojás hegye, aztán a tojás törzse |
| buggyan ki forrón a forró testből, a véres tollkoszorús szájból. A tojások |
| fészekbe-pottyanásának, homokba-hullásának hangjai. A szem-virágzás, |
| csápvirágzás, karom-virágzás, toll-növekedés, kitin-dagadás hangjai, a |
| tarajosgőte-csókolódzás hangjai, az apró szerelmes békahím |
| gumihüvelykujjának a nőstény-békatest hasi mirigyszövetébe |
| fúródásának gumi-hangjai, a lassú gumiabroncs-ölelés-hangok! A fej, a rágószervek, a |
| lábak pamatainak, pamacsainak, sörtéinek, keféinek, söprűinek, legyezőinek, |
| bojtjainak, ecseteinek, lágy dörzsölés-hangjai! A száj- |
| körüli gyömöszölő-lábak munkahangjai! A fül-legyezések, fülkagyló- |
| mozgások, tarkódobok és toka-dudák hangjai. Tücskök, sáskák, szöcskék |
| térdkalács-dobjainak, lábszár-dobjainak, comb-dobjainak, csáp- |
| dobjainak, potroh-dobjainak, tor-dobjainak, a testrészek csont- |
| keretébe-épített dobhártyáinak rezgés-hangjai! Tücskök, lótetűk, |
| sáskák, szöcskék, méhek, teknőcök, kétéltűek, csigák, hüllők, halak, férgek, |
| madarak, pókok, vak lárvák, erszényesek, ősszájúak, rágcsálók, ugrálók, emlősök |
| szerelem-kiáltozás, párzás-gyönyör, nászi-mámor-hangjai! A fodros, tajtékos |
| cuppanások, kocsonyás harapások, gumi-ölelések, kitin-ropogások, toll- |
| örvénylések, szőr-csiszolások, patás-karolások, karmos-átfogások hangjai! |
| A sörénylobogások, farok-suhogások hangjai! Ó, a növény-épülés hangjai, |
| a gyökeredzés, bimbófeslés, rügy-szétrózsállás, levél-épülés hangjai! |
| A fészeképítés hangjai! A sírásás hangjai, hulla-eltakarítások, temetkezések hangjai! |
| Az újszülöttek sírása, vinnyogása, tüsszögése, csuklása, vizelése, zöld pépkicsurgatása, könnye! |
| Bendő, torok, toka, bögy, tarkó, has, hátföltépések és kiszakadások hangjai! |
| Az újszülött-tisztogatás nyelv-söprés, magzatméz-csurgás, szőr-súrolás, cimpacsók-hangjai! |
| A gyomormunka hangjai, a vese-tüdő-máj hangjai, a salak-dagadás hangjai, |
| húgyhólyagban húgyfölgyülemlés hangjai. Sejtek, sejtcsoportulások, molekulák, |
| atomok, elemi részecskék hallhatatlan hangjai! Szerelmes bogár-hárfák, |
| gumihártya-kürtök, kitincimbalmok, kitinérfogacskák, csontreszelőcskék, |
| emlős-harsonák, hüllő-dudák, madártorok-csőrtülök-riogások hangjai! |
| A földagadt anyahasban a magzat-forgás, magzat-rúgdosás, magzat-szívverés hangjai, |
| a megrepedt magzatburok, a magzatvíz-kisuhogás, az anyatestben a gyermek-alászállás hangjai, |
| az ember-szülés tajtékos, véreres sikolya, vér-hangja, az állat-szülés nyögése, vér, zsír, nyák-lottyanása. |
| A nyögések, cuppanások, rikácsolások, nyöszörgések, kalapálások, hárfázások, |
| harangozások! Dobhártyás csontüregek, gumiszelepes csonthólyagbarlang- |
| hangszerek hangjai! A mámor és a vereség hangjai! A győzelem és a |
| legyőzettetés hangjai! Üveges uszonydöfések, véres pikkelytest-föl- |
| szakadások hangjai! Az álom hangjai és az ébredés hangjai! Az iszony |
| hangjai és a téboly hangjai! Csaták hangjai és őrjöngő ivarszerv-leharapások |
| hangjai! A vérsuhogás és a nyirokáramlás hangjai! A létezők mindenféle |
| szívverés-hangjai: az érhálózatok, csőszívek, hátiedényszívek, hólyagszívek, |
| hártyacsőszívek, hólyaglánc-szívek, hártyacsőhurka-szívek, mirigyhurka-lánc- |
| szívek, hártyacsőtüskefa-szívek, hártyacsőgerinc-bordaernyő-szívek, |
| fürtös és fésűs hártyacső-gyomorszívek, szívszerű üregek, osztóerek, |
| gyűjtőerek, egypitvaros-egykamrás-artériás-szívek, egypitvarú-egykamrás- |
| vénás-szívek, a nem-teljesen-osztott-vérkörű-szívek, a tökéletlen-válaszfalúak, |
| a teljesen-osztott-szívek: a kétkamrásak, két-pitvarúak vad, gyönyörű, |
| puha hangjai, a madaraké, emlősöké, és az övé, a félig-sárkány-félig-emberé! |
| A szívtömlők, kemény hús-zsákok gyönyörű hangjai! Ó, az ölelések, szeretkezések |
| hangjai, a páncél-nyikorgás, páncél-súrlódás, páncél-dörzsölődés, szőr- |
| súrolás, pamut-bojt-söprés, moha-huppanás, csáp-összedörzsölés, csáp- |
| nyikorgás, rágószerv-reszelés, hal-gumibuborék-harapás, madár- |
| csőr-harapás, csöcs-rágicsálás, emlőgomb-nyalogatás, tőgycsecs-szívás |
| hangjai! Ó, a fémek, kőzetek, tüzek, virágok, fák hangjai! Ó, a |
| fogsorok, szervek, állkapcsok, szempillasöprűk, talpak, karom- |
| kesztyűk, szárnyak, farok-legyezők, farok-ostorok, paták, körmök, |
| kitin-forgók és pórusos páncél-csapok, szárnyak, szárnylegyezők |
| hangjai! Kloákák, ánuszok, tojónyílások, orrlikak, hártyatalpak, sörények, |
| uszonyok, tüdők, trachearendszerek, tracheatüdők hangjai! A tojás, |
| petézés, szerelmes sperma-préselés, mirigyzsák-ölelés hangjai. Hangjai |
| az evésnek, emésztésnek, rablásnak, pusztításnak! Öldöklések, döfések, |
| nyiszálások, törések, szögelések hangjai! Csontvázak, koponyák |
| hangjai! Hangjai a növekedésnek. Hangjai a haldoklásnak! És |
| hangjai, végső hangjai a halálnak! És hangjai a dermedésnek, |
| megfagyásnak, fölbomlásnak, erjedésnek, átalakulásnak! És ó, hangjai a |
| sírásnak, a könnyeknek, a szélnek, esőnek, tenger tébolyának, földrengésnek, |
| árvíznek, árapálynak, az üstökösöknek, vulkánkitöréseknek, protuberanciáknak, |
| meteoroknak, meteoritfelhőknek, csillagkatasztrófáknak, csillagszületésnek! |
| Hatalmas, hatalmas hangjai a csillagoknak! Hatalmas hangjai a csillagfutásnak! |
| Hatalmas, hatalmas hangjai a csillagoknak! Csak állt vala |
| dermedetten a hatalmas Bonyolúlt-buta, füleire kötött óriás |
| hang-zacskókkal, állt vala dermedetten ebben a végtelen, |
| félelmetes hang-gomolygásban, a felhőtlen tiszta égbe, a |
| fekete űrbe földagadó hangfüst-gomba vak centrumában, s oly |
| őrjítő, oly bénító, oly mámorító, oly halálra-figyelmeztető és pusztulásba- |
| kábító volt ez a bíbor-fekete-arany-sötétkék-rózsaszín-zöld- |
| sárga-lila-fehér hang-ömleny, virágzó hangpép, amibe sűllyedett, |
| oly fullasztó, hörgésre-erjesztő volt ez a csillagokig-dagadó, csönd- |
| üregekkel-buborékos nehéz hang-szivacs, amibe ágyazódott hirtelen, |
| ami körülnőtte, mint valami szivacsos uborka-állat, eleven |
| szivacsfa, ami ősszáján át gyomrába gyömöszölte, nagy rángásokkal |
| rátüremkedve, ráfodrozva, ráhólyagozva és rászitásodna, ami |
| mohón éhesen ősüreg-belébe gyűrte, mint egy ezer mészváz-szita- |
| kesztyűujjnyúlványokkal és hosszú szitaháló-csöcsökkel az űrbe-növő |
| zsákállat, amely ott él lélegezve, ürítve és zabálva a Föld |
| köldökére tapadtan. Mert most már fájt neki a sok hang, mert |
| most már fájt neki a vakság! Mert, nem tudta bár, már fájt |
| neki a sorsa: nemzettetése, születése, buta múlttalansága, |
| szánalmas emléktelensége, mert most már fájt neki a társtalanság, |
| szerelem-nélküliség, szerelem-hiány, mert most már fájt neki a |
| többé-sose-látható milliárd-szemű-szemgolyójú-látósejtű lét, |
| mert most már fájt neki a milliárd hasznos-ivarszervű, hasznos- |
| petefészkű, hasznos-ondótartályú növény-állat-létezés, amely látott |
| és nemzett boldog öntudatlanságban, és nem tudta tán, hogy lát, |
| és szeret! Mert most már fájt neki a csak-hanggal-köréje-ikrásodott |
| termékeny és haldokló világ, mert most már fájt neki a csak-hanggal- |
| köréje-kristályosodott milliárd-magányú látó és vak szerelem, amelyben úgy |
| állt ott dermedetten, mint jégbefagyott csigabiga, jég-gombába-fagyott |
| gyík, jég-koporsóba-fagyott öreg óriásvarangy. Mert most már fájt neki a |
| dal, a tiszta, tiszta dal, amelyet a hártyás, lüktető-belsejű hangzsákok mögűl, |
| a fülére-nőtt erjedő és fortyogó óriás hang-gyomrok rángó, dobogó |
| burkolatán át hallott sápadtan, vékonyan, fehéren, mintha Mindenséget- |
| beerjedő füst-özön mögűl, a Mindenségből-zuhogó tűzözön mögűl |
| hallaná, fekete vattahömpölygés mögűl, világfaló, büntető láng- |
| ropogás, tűz-téboly mögűl, a létezők sistergő, lángba-fúlt vak |
| jajgatása mögűl hallaná, állatok, növények, megolvadt kőzetek, a szét- |
| olvadt föld, nagy vizenyős hólyaggá dagadt, szétdurrant emberek, |
| a nyákkal fölhólyagzó, rostosra-elszenesedő nem-ismert-Emberiség |
| egymásra-tódúlt, egymásra-mászott, egymáson-rángó, szinte füst-nélkülien |
| izzó parázskristálytornyai mögűl, parázskristály-temetői mögűl, |
| a tűz végtelen-göngyölgésű, piros-kék-erezésű, lángkristály-leveledzésű |
| szárnyai mögűl hallaná, mintha a bűntető-megújító Tűzhalál |
| mögűl hallaná a dalt, a dalt, a tiszta, tiszta dalt. Mintha az |
| izzó Tűzhalálasszony-óriás dagadt hasából hallaná kizengeni a |
| dalt, a tűzbuborék-pocak belsejéből, az óriás Parázskristály- |
| emse, az iszonyú Tűzkristály-emlős, a rettenetes Kristálytűz- |
| nőstény méhéből hallaná kizengeni a dalt, a dalt, a tiszta, tiszta |
| dalt. Mintha az óriás Tűzanya testéből hallaná kizengeni a dalt, |
| a megdagadt tűztejmirigycsomós parázskristály-emlők alól, a |
| tűz-hólyag-has belsejéből a tűz-magzatburok magzata énekét, a |
| tűztől-nemzett, tűzben-fogantatott, tűzben-kihordott fiúét, aki |
| ott ül dalolva a tűzbarlang-anyaméhben, a tűz-nem-fogja, |
| tűz-nem-emésztheti zöld Moha-fiú, zöld moha-koponyája, zöld moha-teste |
| áttetszik a lángbuborékhason, mint tengericsikó-apa üveg-gubacs- |
| teste üveggesztenyehéj-hasán az óriás fekete kristálybuborék-virág-szemű, |
| szögletes üvegkristályhurka-testű, gyöngyszögecselt üvegharmonika-törzsű, |
| ferde ikerbuborék-orrnyílású, üveglappal-leforrasztott hegyes üveg- |
| harci-sisakba-bújtatott-fejű, kristálylegyező-uszonyfülű, kristályesernyő- |
| sárkánytaréjos, hegyes üvegharmonika-fogófarkú, üvegtüskés csikó- |
| magzat. Ott ült, ott énekelt vala a parázsbuborék közepén, a |
| lángbarlang közepén a zöld Moha-fiú, az eléghetetlen, a tiszta, |
| ott ült énekelve a zöld Moha-fiú, a zöld Megváltó, a zöld Újraszületés, |
| s míg énekelt, moha-mellkasa rengett, mint a kékdarázs-potroh, mohaszempillás |
| moha-szemhéjait lecsukta-fölnyitotta, moha-gégéje virágzott mohával, |
| moha-szemgolyói lágyan mohásodtak, moha-pupillái lágyan kitágúltak, |
| s míg énekelt, moha-szájából moha-por, virágpor permetezett, zöld |
| fonalgomba-füst gomolygott, mint egész testét lágyan begöngyölgő |
| finom zöld szakáll. Igen, a hang mögűl, a tűz mögűl hallotta csak a |
| dalt, puhán, zöld-füstölgőn, zöld-permetezőn, lágy zöld |
| áradással a Moha-fiú moha-énekét, s hatalmas vágyódás |
| nőtt ki gyors madárdobogású, axolotl-szívverésű apró ember- |
| szívéből, nőtt ki szívéből zöld szárral, zöld levelekkel, nőtt föl |
| torkában, nőtt bele szájüregébe, nőtt ki csigabigafodorszáj- |
| szájrózsafodrain hatalmas pórusos, szőrös, pikkelyes száron, óriás |
| zöld csészetokkal, s nyúlt előre, szájából a tiszta fényre |
| nyílva, a hatalmas szerelem virága, szűzek szűz-szerelme, a tiszta szűz |
| Fogantatott felé, a zöld Megváltó-anya felé, a szűztiszta szűzet |
| hordozó zöld Mária felé, az istennel-megnemzett, isten-magzatát |
| cipelő szűzi szűz felé, szűztiszta szűz emlői felé, óriás zöld |
| száron nőtt ki szájából a levegőre az ötszirmú óriás Liliomkehely, |
| mint a halott együgyű-szerzetes rothadó szájából, szakálla |
| penészes bozontkútjából a rothadó szívéből kinőtt liliom, |
| lángolt fehéren az öt szirom, mint a Halott öt sebe, lángolt fehéren az |
| ötágú szűzesség, az öt-sebű halál, az öt-lángú szerelem. És |
| minden szirmára, szirma minden erére, szirma minden pórusára, |
| szirma minden dongájára, szirma minden pihéjére, szirma minden |
| bordájára, kehelycsészéje minden zöld kanalára, szára minden |
| pikkelyére, szára minden sejtjére, pórusára, szőrszálára, idegére, |
| gyökere minden ágára-bogára, gyökere minden gyüremlésére, |
| gyökere minden hajszálerére, gyökere-bőre minden ízére, minden |
| gyökérvég-agyára, gyökérvég-agya burkolatára, gyökérvég-agya minden |
| sejtjére, sejtmagjára, sejtköpenyére, minden szervecskéjére, részletére, |
| töltetére, kromoszómája minden pöttyére, nukleinsava minden lánc- |
| szemére írva vagyon egész a szív közepéig: Dicsőség! Dicsőség! |
| Dicsőség! Dicsőség szűz keblek, rengő kicsi emlők! Dicsőség szűz méh |
| szűz fogantatása! Dicsőség Megváltó szűzben-dagadása! Dicsőség |
| Jövendő titkos virulása! Dicsőség halál Legszebb Tagadása! |
| Dicsőség Remény vak Föltámadása! Dicsőség! Dicsőség! Dicsőség! Dicsőség! |
| Csak állt vala dermedetten a kövér növénykásával, tornyos, csigás, |
| vastag virághabbal zsírosan és porosan bepépezett omladék kőfal |
| előtt, amelyben a boldogtalan-boldog keverék-lények nyüzsögtek, |
| állt vala dermedetten és vakon, s míg hatalmas szügye, a |
| kőpikkelyszív-alakú, az iker-pikkelykőgolyós, a két Szfinx- |
| csöcsű sárkány-mellkas növénnyel, állattal, madárral, virággal bozsogva |
| virágzott, míg hatalmas kőpikkelygolyó-bütykű, pikkelyes kőszív- |
| térdkalácsú, sziklázat-karmú és sziklatüske-sarkantyús kő- |
| libalába odvai, pikkelybarlangjai, kő-gödrei, szőrtelen, pórusos |
| üregei, és mohos, nyálkás kőlikai, a moha-bélésű kő-üstök növénnyel, |
| állattal, madarakkal, virágokkal, vadakkal vígan virágoztak, míg |
| ott állt dermedetten és vakon és egész Szaurusz-másodteste |
| pikkelyburkolata és tüske-erdője vadakkal, virágokkal hemzsegve vígan |
| virágzott, lassu-ütésű bársony-harang-sárkányszívéből |
| kihajtott zölden az Eddig-nem-tudta-micsoda, a |
| Most-se-tudja-micsoda Valami, kitört a szívtömlő vérhártyás |
| oldalán pihés zöld indával, mirigyragyás, lélegző-pórusos zöld |
| szárral, fő-gyökereit és hajszálgyökérernyő-hálóját a szív üregeiben, |
| likacsaiban, rostjaiban és izmaiban széteresztve és szétlegyezve, |
| kitört zöld szárral a Nem-tudja-mi-lehet, a testét, sőt testeit, |
| növekedvén, lázzal, tűz-habokkal, vértolúlással, lobogó nedvekkel |
| és erjedő reménytelenséggel fölgerjesztő Ki-tudja-micsoda Valami, |
| és teste rendeltetésében talán benne-se-foglalt, a lénye kettős- |
| értelmetlenségű szerkezetében talán nem-is-lehetséges, a szerkezete |
| dupla-indulatú és kétféle-akaratú bonyolúlt vonulatában, a kétszer-gerincű, |
| kétszer-borda-hordós, egyszer-nyakcsigolya-száras, egy-koponyájú Ember- |
| csigában, óriás kőtüskés kőcsigaházban, amit beledagadva és belenőve |
| bőven kitöltöttek a zsigerek, a szervek, a lágy hánytorgások és kotyogások, |
| áttört kemény zöld szárral, puha növénypamut-indával az óriás- |
| szív burkolatán, finom-erezésű hártyázatán ez a Valami-Szár, ez |
| a Valami-Virág, pihés, pórusos, pikkelyes, sejtes vastag növény- |
| csont-csigolyatornya átfúrta a mellkasba-akasztott szivacs-viziló, |
| hánytorgó és lüktető rózsahólyagocska-bálna, a földagadt óriás |
| tüdő mellett a hártyás porcogószelvény-nyelőcső iszamos, ruganyos |
| falát, s a nyelőcsőben, a rövidre-visszametszett sárkány-posta- |
| kürtben nőtt tovább, nem a sárkánygyík-száj felé, de a másik test |
| törzsvége felé, nőtt tovább a nyelőcsőben, amely nem a sárkány-szájüregbe |
| szájadzott a nagy szivacsosra-átrothadt rózsakrumpli-mandulák, a bársonycsap- |
| nyelvbillentyű, a torok piros, körömtelen kocsonya-hüvelykujja mögött, hiszen |
| nem nyak volt a kőpikkely-hordó-sárkánymellkas folytatása, de |
| a sárkányhátba, gyíktörzsbe, kőszív-sárkányszügybe pikkelyekkel, |
| szőrökkel, tiszta pórusos bőrrel, gyöngylencsékkel, üvegkavics- |
| szövettel, kristálycsillámokkal lágyan-átnövő szőrtelen, |
| hímvesszőtlen és herezacskótlan férfiágyék, férfitompor-kezdet, |
| két kőhajlatba-forrt rózsás fél-buborék, egymástól-alíg |
| elhasított izomgolyók, amelyeknek alsó gömbfele a szőrös, feketefoltos |
| ánusszal, a csücsöri rózsaszín-fodros végbélnyílással már a sárkány- |
| mellkasba ágyaztatott, vagy nincs is talán. Igen, az elmaradt |
| sárkánygyík-nyak és a nemzésben és fogantatásban-kifejlődött sárkány- |
| fej, az elmaradt óriás-állkapcsú, kőkaktusz-füles kőkúp-sárkány- |
| koponya helyett a sárkányszügy, a gyíkmellkas ember-tompor- |
| folytatása, férfi-pocak és férfihát-folytatása felé nőtt a |
| rövidre-metszett sárkány-nyelőcsőben a zöld-szárú zöld-Valami, |
| önmaga bársonyredő-béléséből kigöngyölögve, lágy hólyag-gyűrű-kút |
| bugyogással fölfele ömölve, mint egy zöld csigaszarv, nőtt a nyelő- |
| csőben, az összenövés titkos, titokzatos belső részleteiben, bonyolúlt |
| csont-zsiger-porcogó-hártya-erezet-csigolya-csontágacska-medencecsont- |
| sárkánynyakcsigolya-gubancában folytatódva tovább, talán az |
| ánusztalan végbélen, a ki-tudja-hova-szájadzó ürítőbélen át, |
| a fodros, mirigylebenykecsipkés, zsíros, hártyás és eres vastagbeleken |
| keresztűl, amelyek dagadásig tömődtek csigahéjjal, kitinszárnyakkal, |
| kiolvadt-szemrózsakristályú kitinkoponyákkal, csápokkal, lábakkal, |
| karmokkal, körmökkel, dongákkal, pikkelylekvárral, hajgombócokkal, |
| apró csontvázakkal, szőr-pamacsokkal és csőrökkel és kiégett |
| növényi rostokkal, virághulla-maradékkal, nőtt ez a zöld Valami |
| a fodortekervényes beleken, a meglottyadt üres gyomron át embertörzse |
| madárszív-dobolású kis ember-szívébe. S az emberszívet fodraival, |
| pikkelyeivel és szőreivel belűlről körűl benőve, mint egy nagy zöld |
| szivacs, és a szív húsán vékony fonalaival szitásan és lazán áttörve, |
| mint légy haldokló-légzésű, szőrkehely-vaginaként vonagló stigmájú |
| szőrös kristálymozaik-potrohán a fonalas zöld penészgomba, s |
| áradva zöld penészgomba-szakállával a tüdők felé, hogy azokat is |
| lágy fonalvég-szájukkal átfúrva erjedetten benőjék, mint a zöld füst, |
| zöld pikkelycsigolyatörzse mellékszakáll-gyökérszoknyáit a férfitörzs |
| belsejében, a munkálkodó lágy szervekben és elemi részletekben zölden szétgomolyogva |
| hátrahagyva nőtt tovább a zöldszárú zöld Valami a gégén, a |
| nyakon, a szájon át, kitörve nyálas pici szájfodrain az őrjöngő tiszta |
| fényre! És szájából hosszan előrenyúlva, majd kétszer csigásan meg- |
| tekeredve, mint a szőlőkacs, tapadónövények zöld drótja, függőlegesen |
| fölmeredve, mint egy zöld kobra, nőtt tovább a titkos, titokzatos |
| zöld Valami szára, orra, homloka előtt föl a fénybe, s vörös- |
| parókás, kőszitasisak-koponyahátsórészes feje fölött, amelynek |
| pont-hálózatos sűrű kőcsövecske-szájaiból úgy nőtt ki a vörös hajzat, mint |
| kőszitabuborékon átpaszírozott olvadt piros tüdőszövet, igen, |
| buta, lapos, axolotl-külsőkopoltyús emberfeje fölött csigolyázódva és |
| tornyozódva magasan, lassan leveleket eresztett, nagy, bordás, szőrös |
| levélernyőt, s zöld ernyőt is szára végiben, szőrös növényküllőjű |
| zöld hártya-esernyőt, és fölötte körben zöld növénycsipke-legyezőket, |
| de nem virágot! Ott esernyőzött, párolgott derengve zölden a feje |
| fölött ez a titkos, titokzatos valami-Vágy, mint egy óriás zöld büdösbürök! |
| És ezekre a szöszökre, ernyőkre, levelekre nem vala írva semmi! |
| Száján-kinőtt szíve-bürökére nem vala írva semmi! Semmi! |
| Semmi! Semmi! Semmi! Mert nem tudta ő, hogy mire vágyik. |
| Hogy szíve száján-kinőtt büdös növényernyője mit jelent? Hogy |
| valami más nőtt ki onnan, mint amire nem-is-tudva vágyott! Mert |
| bután születve és fiatal-vakon az éhséget ismerte csak, és most a |
| hangokat, a lét fekete-bíbor-arany-kristály-hangszövedékét, az elmúlás és |
| születés, a fogantatás és dagadás, a kihordás és temetés, a tevékenység |
| és szunnyadás, az álom és az ébredés hangbugyrait, hang-hólyagjait |
| kis rózsamohás, rózsaszőrös fülkagylóira kötözve keményen. Mert nem |
| tudta ő, a varangy-értelmű, teknőc-agyú, az axolotl-agyvelejű, |
| akinek agya csak párolgott öntudatlanúl, mint a varangyosbéka háta, |
| fodros rózsabéka teste, nem tudta ő a Bonyolúlt-Buta, a |
| kettős-halálú-egyhalál-csigabigatörzsű-Szaurusz, az ottfelejtett- |
| ségéből lassan kimászott, a magárahagyottságából kíváncsian ki- |
| vánszorgó, a hülye-elrendeltetettségéből ember-kőebihal- |
| gyalázatával megvakúlt óriásteknősbékaként, ember-övesállatként, |
| férfi-hangyászsünként, csődörrózsa-tatuként, emberliliom- |
| kőkenguruként kivonszolódó, bűnben és titkos reményben, közönyben |
| és megváltóhalálban nemzett és szégyenben, gyötrelemben, talán az |
| olyan-mindegy kő-üst mirigybokrai közt kihordott, talán az |
| irgalmas asszony-sikollyal megszűlt, talán csipogva-röfögve |
| kipottyantott és csak haláltól-fölnevelt, szétfolyó zöld hullától |
| oktatott, tüskés, óriás, csipogó kőbuborék-közömbösségtől tanított |
| árva, árva, árva vak Buta, nem tudta száján mért nőtt ki a zöld |
| levéltorony, a zöld bürökernyő. Mert a létet se tudta, nemhogy ön- |
| magát, kettős-szíve gödreinek gyönyörét és iszonyatát! Vala |
| azért talán, hogy ez a titkos zöld növény nem gerjedt ágyékából, |
| dagadt heréiből indúlt a szájából kinőni! Vala azért talán, hogy nem |
| kettős-ágyéka vérrel-földagadt szivacstömlői, a rejtett nem- |
| látható, s a sárkánygyíktörzs kőpikkelyes tömpe testvégződése, vastag |
| kocsonyástövű farok-kezdete alatt, a kőlapokkal rózsásan ki- |
| palázott kloáka, a kőpikkely-urna tojónyílás alatt sorvadozó |
| hervadt szerelem-bogyói és pikkelykukackája ivargödreiből, apadt és |
| apatikus here-bimbóiból, bika-dagadással-nem-erjedő és tűz- |
| csillagtársulásokat nem termelő ondó-tojásaiból sarjadt ki a gerinc- |
| velőben gyökerező zöld büdösbürök, elvartyoghatatlan zöld |
| akarat! Mert ami valaha, valaha másnak annyi irgalmat, s |
| erőt adott, arról ő, az eddig vágytalan buta semmit nem tudott, |
| ami annyi gyásznak, vidulásnak, teremtésnek és pusztulásnak, |
| reménynek és halálnak annyi jövőt adott, annyi jövendő jövőt, |
| annyi múlt bársonyát, annyi halál-viasztrombitát, annyi moha- |
| menyegzőt, harmat-hegedűt, hajnal-háborút, bársony-koporsót, |
| tűz-vértet, föld-csengettyűt, csillaghártya csöndet, tűz-eres tűzbuborék- |
| éneket, amelyben ott ül virágpor-trombitával, zöld pikkely-hegedűvel, |
| kék moha-kürttel és virághárfával a soha-senki-nem-látta Angyal, |
| ami valaha másnak annyi irgalmat, erőt, halált és megváltást |
| adott, arról ő a most-már-vak-Buta, a Bonyolúlt-semmi, |
| az összebogozott Folytathatatlanság, a szétválaszthatatlan |
| Nem-lesz-még-egy-ilyen, a terméketlen Asszonyt-nem-ismerő, a |
| hermafrodita Emse-kanca-csődör-tyúk-ember-gácsér-Összevisszaság |
| semmit nem tudott! Mint ahogy azt se tudta, hisz vak volt szegény |
| és nagyon buta, hogy szájából az őrjöngő tiszta fényre a derengő |
| büdös hártyacsipke-ernyő kinőtt, és ott ágaskodik és terűl |
| hervadatlanúl és árnyéktalanúl zöld hártyáival, csipkéivel, |
| legyezőivel és bordáival tömpe gekkó-emberfeje fölött. Mert |
| nem érte el a Megvilágosodás! A mámoros, vad, tiszta, tiszta fény, |
| mert látón is vak volt és buta volt, nemcsak vakon, nem nőtt |
| ki szívében, s átnőve szíve finom héjait, egész testében szétdagadva az |
| anyagtalan kristálybuborék, a belső tiszta fény, a megváltás |
| és megvilágosodás erjedve-dagadó belső hólyaglángja, amely |
| anyagtalan hártya-házával, belseje sugárzó édenével az |
| egész testet belűlről bevilágítja, és átvilágítja csontjait, húsát, |
| és bőrén ragyogva kifénylik és nehéz kristályfényébe vonja körűl |
| a növényzetet, virágokat, kivégzetteket és szerelmeseket, mint |
| Altdorfer Lót-lányának domború kristálybuborék-hasa, apa-bűnt-befogadó |
| szigorú csontszínű ágyéka, átvilágítva emlőit, karjait, lábait, |
| koponyáját, izzik fején, mintha izzó kristályálarc lenne arca elé |
| kötözve, amely befényesíti kristálytüzével a világegyetemet, mint |
| Lót-lánya kristálybuborék-hasa, amelyben bűnösen és bűnhődötten, tüzes |
| mirigy-ágyúból szétlövellve, tűzpamacsokkal erjedve, lángbuborék-fürtökkel |
| énekelve virágzik az Elmondhatatlan, a Halál! Legalább egyszer látta volna |
| magát, legalább egyszer látta volna magát nagy csöndes víztükörben |
| teljesen, parókájától a farokvég kőhúr-kelyhéig egy óriás fény- |
| hártyás feszes víztükörben, vagy az ég leeresztett tükörhártyája |
| csöndjében, legalább egyszer látta volna magát! Vagy jött volna vele |
| szembe, nyálúton mászva tajtékos fodros csigatalpaival, mint |
| égbenyúló óriás csigabiga egy vele-hasonló Másik, egy ugyancsak |
| hermafrodita, csücsörgő, tapogató nagy habos kocsonyafodor-hullámokkal |
| hullámzó vele-végzetű Másik, hogy kétnemű két önmaguk |
| lényegét és küldetését megértve találkozzanak, fölgerjedjenek és |
| szeressenek! Bújt volna ki egy másik páfrányerdő párás csipke- |
| barlangjából, mohos és nyirkos pikkelykása-alagútjából csigázva és |
| fodrozva és nyálhab-szőnyeget a földre-ragasztva, testéből |
| tajtékcsipkefodor-lepedőt folyatva és a növénytömeghalálra |
| tapasztva egy Másik-őmaga, hogy egymással-találkozva megvilágosodjanak. Talán |
| csöpp gőte-agyáról, csiga-agyáról, szalamandra-agyáról lehámlott volna |
| a mohos kőhólyagburok, a penészes kőhólyag-burkolat, és |
| értelme is megnyílt volna talán, Múltja és Jövője, Szülője, |
| Nemzője, Kihordója, Teremtője, Bűntelensége és Bűnhődöttsége |
| a nyálhártyás, habfodros, tajtékizzadó találkozásban. És lett volna |
| ivarszerveinek is értelme talán, a bizonyára-fölgerjedőknek, a |
| mindenképpen-fölgerjedőknek, ha mint a hímnős tüdős csigák |
| egymást kétszer szeretve, lénye értelmet nyerne a habzó vad szerelemben! |
| Ő, az Asszonya-férje-nincs-neki Vak-Buta, ha szeretni tudna tán, |
| talán megváltódna a Szerelemben! Micsoda szerelem-torony lenne az, |
| micsoda vak ölelés, húsbársonycső-belső-szemgolyós tapogató-egymásra- |
| tekeredés, micsoda ragyás húsbársony-fejtorony egymásra-csavarodás, micsoda |
| egymásra habosan föltornyozott, nyálmézes hús-fodorszoknyás fodor- |
| egybehullámzás, az egész test tajtékos talp-csókja, habos fodor- |
| hullámzása, őrjöngő szent egymásra-ragadása, micsoda egymás- |
| kocsonya-zsákjában turkálása, a másik rózsaszín, redős üveggumifejének |
| a kocsonya-kancsó-szájba gyömöszölése, micsoda nyálas kocsonyafodor- |
| csókok, csigaszem-szopogatások, gumikocsonyacimpa-harapások, vad |
| egymás szájába gyömködések és szájkocsonyaüst-fejre-ráhúzások, |
| ráfodrozások, rávonaglások, ráöklelődések, ráfejődések és üveges |
| rágyűrődések, kocsonya-csókok és kocsonyaharapások közt szeretne a |
| két hermafrodita vad, s mikor egymásra-ágaskodva habos fodor- |
| talpakkal inganak, a szerelem sárga-habos hús-árbócai, testük titkos |
| hústokjaiból négy-élű mészpáttőröket kilökve, forró mésznyilakat |
| kilőve egymás izzadt, erjedett testébe döfik, hogy kékpettyes húsukból |
| már a vér virágzik, tántorognak és vonaglanak egymásra tapadva |
| és tekeredve a kő-tőrök döféseitől, szent stigmákkal, vér- |
| kehely sebekkel, s mikor rózsapettyes óriás-péniszüket egymás ivarnyílásába |
| vezetik petét sisteregve, spermát kiáltva, úgy állnak ott tajtékos fodor- |
| ikertoronyként, nyolc óriás kék-golyós szembimbóval a csillagok alatt, |
| mint a hártyát-kocsonyát-páncélt-üveget-testmohát millió ernyővel, |
| vérttel, taréjjal, tüskével, levéllel és nyereggel, millió szemmel, |
| szemgolyóval kivajúdó Ősföld Őslátomása! És milyen |
| büszkén és dagadtan cipelné testében kicsinyeit, ez az imbolygó |
| zöld páfrányhínárból kiúszott hatalmas kő-Csikóhal! Ez az |
| óriás üvegből-fújt Hal-kengurú, ez a sose-lesz-óriás-kő- |
| Anya-Apa! Jaj, micsoda szerelem lenne az is, micsoda tiszta, |
| szép, micsoda legszebb-gyermekálom-szűlte ringó szép szerelem! |
| Micsoda elmondhatatlan kristály-bonyolúltság, szikrázó páros |
| üvegtrombita-forgás, aranyszemgolyós, csikópislogású, üvegpáncélos |
| kocsonyacsikófejű, szögletes kristályhernyó-összetekeredés! |
| Micsoda páros üvegtüskeliliom-keringés, micsoda kettős üveg- |
| álomcsikó-örvénylés, micsoda álmatag, gyöngyház-palákból egymásra- |
| pikkelyezetten fölépített, gyémánt-csavarokkal összecsavart középkori |
| üveglovagöltönyök egymáskörűli tánca lenne az, a csikófej hosszúkás |
| üveglemez-sisakjával, amelynek szögletes hiányából nagy |
| szempilla-kristályszoknyavázak söprűznek fölfelé, üvegarany-margaréta- |
| szemgolyók ragyognak! Micsoda üvegtüsketaréj-ragyogás, uszony- |
| kristálylegyező-verdesés, fülecske-kristályuszonytoll-legyezés lenne |
| az, míg az üvegsisakos kocsonya-koponya piros és kék |
| kocsonya-nyárfái lágyan rezegnek szines kocsonyalombjukkal, mint |
| fénylő csótárok, szikrázó bóbiták! Micsoda csikófejű páros |
| üveggubacspörgés lenne az a nehéz és bonyolúlt szerelem! De |
| hiszen ő is nehéz és ő is bonyolúlt! Mint a Hippocampusé, a |
| kis csikóhalé! Ha elébe úszna most, a fekete űrből libegve talán |
| alá megnevezhetetlen sorsa Hippocampusa! Mint a Hippo- |
| campusoké, a tengeri csikóké. Micsoda szerelem lenne az! Micsoda |
| fordított szerelem. Ha jönne az űrből, az égitest-ikraszigetek |
| fénylombjai, láng-indái közűl, csillaghínárok fénybuborékos laza pamat- |
| ernyői közűl libegve és lágyan leforogva titkos ős-nászruhás asszonya, a szögletes |
| kristályragyogás-Csikóhal-nőstény! Ó, azok a kis üvegcsikó-szerelmesek! |
| A gyöngypalás, kocsonyanyárfa-bóbitás, tüskés üvegbuborék-csikók |
| üveghernyós-üvegharmonika-fogófarkukkal átfonva egymást, egymást |
| kristály-legyező uszonyukkal fogva, hosszú-orrú üvegcsikófejüket |
| egymáshoz a hosszú kristálysisak oldallapjaival fordítva |
| szorítva, hogy aranyesernyő-emberszempilláik összeérnek, imbolyognak, |
| ringanak és forognak, aztán a hím fölfújja hasát, mint egy tüskés |
| hártyabuborékot, s a nem-vad asszonyhal-csikó férje véreres üvegzsákja |
| alsó nyílásába csúsztatja nő-hímvesszőjét, narancsszínű ivarszemölcsét, |
| és lövelli boldogan a kristályhastarisznya mélyibe petéig, míg a reszketve |
| kristályragyogó hím-csikó spermáját teste forró mirigycsatornájából |
| gyöngykéreg férfi-költőzsákjába üríti. Aztán a két szikrázó |
| csikófejű üvegtrombita, a két uszonylegyezős kristálykürt egymástól |
| elforogva boldogan legelészik, pórusos üvegtrombita-orrlikú hegyes fejük |
| mereven villog és ragyog, iker-üvegfélbuborék-orrlikú felső-ajakcimpájuk közt, kristály- |
| kehely-szájukban ropog a vizi fű, ahogy harapnak. Ó, ha |
| tudná mi az, míly boldogan esne teherbe, míly boldogan |
| hordozná kicsinyeit az üvegbuborékként földagadt érhálóbuborékos apa- |
| költőzsákban, mint a Hippocampus-apa, akinek teste, mint |
| a terhes asszonyok hasa röntgen-sugár alatt elvékonyodva |
| átviláglik, s oly gazdagra földagad, hogy látszanak benne ötös- |
| ikrei, a pöttöm szempillás csikófejek, az óriás fekete üveghólyag-csikó- |
| szemek, a tüskés gubacs-páncélzat, s az elvékonyodó tüskehernyó- |
| fogófarok! S hogy szűlné őket, nyögve boldogan, az óriás |
| Embersárkánygyík-csikóapa, az óriás Ember-tüskés-kőbuborék- |
| apa, mint a Hippocampus-apa tüskés picinyeit, mikor lüktető |
| gyöngyház-gubacs-hasa fölreped s a véres és nyálas szülőnyíláson |
| csikófejükkel előre, lassan kiránganak, verdesve kivonaglanak |
| a puha csikóhal-gubacsok, az üvegálom-újszülöttek, uszonyaikkal, |
| tüskéikkel, a hasban-üvegkaktusz-farokgyűrűzéssel segítve |
| magukat, segítve magukat porcogós kocsonya-kehely-orrlikaikkal is, |
| karcsú fejük szines üvegbóbita-virágcsokrával is, míg körűl a |
| vízben a vér, mint füst szívárog a megrepedt kristály- |
| hólyaghas réseiből, az apatest szívárgó szülőanyasebéből, s |
| ellegyeződve, elbodrozódva eloszlik kék pamataival, s a halcsikó-apa |
| fejét magasra emelve mereng, pislog és forognak aranylemez-margaréta- |
| keretű, arany-holdsarló-pupillás feketemoha-szemgolyói! |
| Ó, hogy ringana, forogna, imbolyogna ő is, hatalmas, elvékonyodott, |
| tüskés kőbuborék-pocakjával az ég felé, átlátszó óriás kő- |
| hártya-hasában a hemzsegő ember-sárkánygyík-embriókkal, az |
| apró kőtüske-buborék-moharózsákkal, a pislogókkal, lüktetőkkel, |
| a csücsörítőkkel, az emberembrió-varánuszgyíkmagzatokkal, az |
| egymásból-kimoharózsálló-tüskepikkelykőbuborékba-átnövőkkel, s ha |
| érezné, hogy legszebb órája közeleg már, hatalmas átlátszó kő- |
| hártyatasakját lágyan emelve, mint iszonyúság-nagy kő-csikóhal, |
| óriás szűlni-kész Embersárkánygyík-Hippocampus-apa, teste lüktető |
| hártyazsákjában a hemzsegő, látható Embersárkánygyík-Hippocampus- |
| kicsinyekkel, forogva, libegve fölúszna a Holdig, hogy ott szűlje |
| meg őket, a kristályos lilamoha Holdon, s ott legelésszenek |
| majd holdmoharózsát, holdmohaliliomot, holdmohapáfrányt, |
| ő meg totyogó kicsinyeire vigyázva lágyan, egy-egy emberfő-intéssel, gumi- |
| gekkó-ujj-figyelmeztetéssel, kőtüske-harang farokcsöndítéssel, |
| a boldogan elhagyott Földre visszanézve, a fekete mohában forgó zöld |
| mohagolyóra visszanézne! A világító árva Földre, a halállal- |
| hemzsegő, titokkal-tántorgó árva Földgolyóra! De hát ő erről |
| mit se tudott! Nem tudta hányfajta szerelem, nemzés, kihordás, |
| szülés nyüzsög most is körülötte, ahogy itt áll vakon, tétován, |
| bután a zöld növényhólyagokkal, izzó virágbuborékokkal, kemény |
| pikkelylevelekkel és vastag gyökérszőrzetekkel buján behabzott |
| omladék kőfal előtt. Nem tudta a tétován ácsorgó, vakon |
| pislogó, csipáit dörzsölő, hanghártyazsákkal-bekötözött-fülű, |
| az óriás hártya-csöcsökkel, buborék-emlőkkel, földig-lógó hártyagolyókkal megbilincselt-fülű, |
| a vartyogni-vágyó, hosszan jajgatva vartyogni-vágyó, a hang- |
| tűzlávával-befolyt-fülű, a piros-mohával-benőtt-pupillájú |
| vak, vak, vak Buta-bonyolúlt, akinek kis pórushátú, kék mirigy- |
| hasú nyelve is úgy ült szájában, mint piros moha-barlangban egy bíbor-béka, |
| nem tudta a Vak-vartyogó, nem tudta, mert látón se tudta látni, nemhogy |
| vakon, a szerelem milliárd változatát, a kihordások milliárd módozatát! |
| Nem tudta a buta vak Szegény a szerelmet, a buta vak vartyogó Magány, |
| a szerelemtelen, szerelme-sose-lesz Árvaság, a Folytatása-nem-lehet |
| Elapadtság, a Nincs-aki-szeresse-Nincs-miért-szeresse Kábulat, az |
| önmagába-sűlt, önmagába-hervadott-ivarszerű Önmaga-halála- |
| Halál, a Halált-nemzeni-képtelen Halandó, a Halál-eleven-Halottja, |
| nem tudta ő, a vartyogni-vágyó vak, buta Szegény, hogy a lét hogy szeret, |
| nem tudta a földagadt-nyelvű Szegény, akinek nyelve apró fekete kitin- |
| horgokkal, kitinszigonyokkal volt feketén beszögezve, darázs- |
| fullánkokkal, virágméh-fullánkokkal, mézelő méh fullánkjaival, |
| nagy dongók kiszakadt kitin-tőreivel vala döfködve tele, |
| apró fekete késekkel, amelyek végén úgy dagadt az aranyszelvényes moha- |
| tojás, az aranypántos szőrhordó, a lüktető potroh-tojás mohos farcsúcsából |
| a fullánkkal-együtt-kiszakadt, méreg-miriggyel töltött hártyazacskó, |
| mint fekete kőtokban nyálas mirigyvirágcsokor. Sőt rózsabordás szájpadlása |
| körben körűl, nyelve mirigy-töve, bíbor-eres nyelvcsapocska-zsákja, |
| s a rózsamoha-here mandulák, s ajakcimpája duzzadt sűrű csigabigaszáj-fodrai |
| is fullánkokkal tüskéződtek szőrös feketén, mintha kicsiny szájöble fekete |
| szőrbarlang lenne, rózsatüske-belsőburok, nyelve rózsaszín sündisznó, nyálas és |
| sűrűn fodrozó sűrű ajakfodrai gyűrűsen egymásra-hagymalevelesedő, |
| fodrosan egymásra-hullámzó szőrszirmok csücsöri rózsaszín salátafeje. |
| Nem tudta ő, hogyan szeretnek az emlősök, madarak, halak, |
| az amphibiák, reptiliák, rovarok, bogarak, férgek, egysejtűek és |
| többsejtűek, a virágzó sejt-társulások, nem tudta |
| ő, a szerelemre-vak, a párzásra-buta, a kihordásra-nincs-mit, |
| a megszülésre-nincs-kit Szegény bonyolúlt, besűlt, be- |
| mohásodott, pikkelyes kővel betokosodott agyacskájú és párzó- |
| szervű vak buta árva Barom, a Megnevezhetetlenség Ember-kő- |
| csodája, a vak lehetetlenség embertörzs-sárkánygyíktörzs össze- |
| ragadt-mámorú mohó Mámortalansága, a kősündisznótesttel |
| összenőtt rózsaszín-szájgyűrű-kerekes Pióca-lárva, az izmos |
| szívókorong-szájú övesállattörzzsel-összenőtt páfrány-pióca- |
| Árva, a bunkós szívókorong-toronyfejű, kocsonya-búvárgömb- |
| fejű, tüskés, hosszában-sodrott tengeri csigahéjjal összenőtt, |
| páfránytestben tenyésző Féreg, akinek fehér hús-bunkó fején körben úgy |
| ülnek a kocsonyaredőküllős szívókorongok, az üvegporc szívó- |
| kelyhek, mint búvárgömb dülledt kristályablakai, nem tudta ő, |
| a vak Álmatag, a csak-zabálni-tudó Mindíg-éhes, az Asszonyt- |
| nem-ismerő Gerjedtségtelen, a megkövesedett Múlt csipás |
| Takonybimbója, az Eleven-kőkripta-Nagybimbós-asszonykukac |
| szerelmének kőtüskegubóval és falánk húscsillaggal egymásból |
| pikkelyesen és szőrösen kiágazó, foszforeszkáló Hulla-virága, |
| nem tudta ő, a Kőállat-hermafroditalárva, a bűnben és bűntetésben |
| Nemzett és Fogantatott, a Kő-kurvasággal-Halál-halállal |
| összetaknyozott és összerózsázott vonaglás-virágú Lomhaság, a |
| viruló belső-szervekkel gazdagon megtömött, jövendővel-mégis-üres |
| toronyló Ember-kőzsák, a párolgó óriás-Kőgesztenyeburok, |
| amelyből rózsaszín istenfia-álca bújt ki félig, mint hurkás, |
| sárga kis kukac, nagy zsíros fodros hurkavég-fejével, fekete |
| mohapont-szemével, tömzsi fekete kitin-sarló-pár rágószervével, s |
| ott imbolyog rózsahurka-feje óriás fekete álszem-foltjaival, |
| mint a szerelem kukac-ragadozója, mintha gumitakonybőrű |
| puha pórus-zsák-fejét két korongjával körben befödné |
| a cellás, puha, fekete hártyacsokor-szemrózsa, mint bársonyos |
| bőrmoha-sisak; s ott imbolyog a magát-látónak-tettető pontszemű |
| vaksi vak kukac a Semmi csöndhártya-üregében, a Csönd izzó |
| magzatburkában, nem tudja ez a talán-asszony- |
| szűlte, önmaga-bélésébe-töppedt, önmaga-gyönyörtelenségébe- |
| sűlt, önmaga-gyászába-gyömöszölt árva vak Nyomorúlt, hogy |
| a lét őrjöngve, vadúl, véresen, titkosan és öldökölve szeret, |
| hogy ott szeret egyszerűen, tisztán és titoktalanúl az elmondhatatlan |
| létezés a gyásztalan, árva, magányos Mindenségben körülötte. Nem |
| tudta ez a talán-gyönyörű-anya-szűlte Lét-ocsmány-Szabálytalansága, hogy |
| szeretve, nemződve, pusztítva és visongva ott bozsog körötte, benne és |
| alatta, testében, húsában, bőrében, szerveiben, teste kő-burkolatában, a |
| földben, kőben, vízben, csillagokban, az olajban, növényzetben, |
| virágban, a korhadékban, hullákban, a mocsárban, tücskök, |
| sáskák, szöcskék csápjain, legyek, darazsak, lepkék szőrei közt |
| és szeme moha-koszorújában, méhek iker-üvegrózsás szőr-sisakjában, |
| rovarok, férgek, bogarak szájszerveiben, békák szájában, hátában, |
| halak kopoltyújában, kagylók héja alatt, férgek hasában, féreg- |
| nőstények fodrosan-behajtott húslepény-hasában, féreg-kancák |
| virágzó ivar-pitvarában csücsűlve többszörösen, hangyák szőrös |
| kitin-kehely torában, halak gyöngyházkéreg-korsó fejében, |
| zöld gumihüvelytok-szájában, madarak tollában, csőrük sárga, likacsos |
| csont-kürt orrlikában, csigák tornyának utolsó mészpúp- |
| üregében, utolsó mészbuborék-barlangbelső-mirigyrózsabokrában, |
| döglött bogarak, madarak, egerek, pockok, halak, békák, |
| vakondok bársony-alatt, mirigy-alatt-erjedő, rothadó testszövetében, |
| méreggel-elkábított pókok, legyek, hernyók, álcák, lárvák |
| gumipép-töltetében, emlősök, férgek, csigák dagadt mirigyhüvelyében, |
| bogár-tehenek, bálna-kocák mézes és véres asszony-barlangjában, |
| szemgolyók könnyes és mézgás tövében, a szőrszempillafésűk likacsos |
| kezdeténél, szemhéjak összenövés-bőrlevéltövében, fák merev izomrostjaiban, |
| fák kérge alatt, virágszárak feketegolyó-feketeszár-összekötöttségű |
| molekula-szerkezet-rajzos derengő zöld sejtkristály- |
| épületében, egysejtűek hömpölygő virágzás-közegében, egysejtűek |
| pöfögő, buborékzó, gőzpikkelyfákat-fuvalló, gőzpáfrányfákat- |
| lövellő, reszketés-nyúlványozó, körömtelen üvegujjacskákat, sárga |
| takony-kesztyűcskéket kidagasztó-kisarjasztó üvegláva-örömében, hogy a |
| kőzetek mohos üreg-szívében, barlangok csöpögő cseppkőcsontváz- |
| szerkezetében, barlangcsontok fehér kőszivacshab-buborék- |
| szövevényében, a föld üregeiben, penészes tokjaiban, gyökér- |
| hálóbélésű nyirkos zsákjaiban, a víz zöld üvegizmai |
| közt, buborékos zöld üvegharangjai alatt, rákok, skorpiók, csíborok, |
| forró nőstény-zacskóbelében, nem tudta ez a szemén-vak-pupillájú, |
| ez a péniszén-vak-pupillájú dupla-vak Szegénység, ez a |
| kétszer-vak Reménytelenség, akinek szemgolyó-pupillája piros |
| mohával, kőmakkja-pupillája pikkelyes kősapkával nőtt |
| be puhán és keményen, mint a makk barna növénypikkely-sisakkal, |
| mint az erdei kő szürke hólyag-likacsai mohával, nem tudta ez a |
| szegény, szegény, szegény, hogy benne, körötte, alatta és fölötte, a |
| földben, vízben, levegőben, a növényzetben, és bizonyára más |
| égitesteken, a sötét Mindenség csillagcsomóin, lázas anyagszigetein, |
| foltos és szakadt és mirigycsomós és ikraköteges csillagháló- |
| szövetében bozsog, virágzik, foszforeszkál, örvénylik, dagad és |
| remeg a szent, szent, szent Megmaradás! Nem tudta ez a |
| kurva-kanság, kurva-kancaság, kőbarom-kakaskodás és |
| kegyelem-kéjelgés kétéltű vak Gyümölcse, hogy hányfajta |
| pénisszel, fallosszal, nemző-bunkóval, kőragyás kloáka-pikkely- |
| kesztyűujjkigyűrődéssel, sperma-ágyúval, spermium-tűvel, |
| nősténytestbe-törzsközépig-belenövéssel, óriásnőstény-pocakjába- |
| gyökerezéssel, egész-nősténytestet gyökérfejével-benövő hím- |
| fölszívódással, nősténybe-forrt fej-szemgolyó-száj-tüdő-szív- |
| gyomor-föladással-beleolvadással, hányfajta hím-nőstény- |
| vérkeringés-légzéskeringés-összekapcsolással, hányfajta oszlással, |
| befűződéssel, bimbózással, kicsöcsösödéssel, ágazással, szét- |
| válással őrjöng és virúl és hallgat a vérző és vértelen titokzatos |
| folytatva-megmaradás az árva, árva létben körülötte! Nem |
| tudta az Így-folytathatatlanság-bagzás, a tűz és halál-utáni kétségbeesett |
| téboly-ringyó-szerelem bezápúlt-ivarszervű hermafrodita Férfitorzó-kőgyíkkakasa, |
| hogy hányfajta herezacskók, herék, ondótarsolyok, ondótokok, ondó- |
| zsákok, gumihártya-zacskók és nyálkahártya-erszények, gumi-bugyrok, |
| ondótartályok, spermatokok, ál-méhek, férfiszülőzsákok, érbarlang-test- |
| üregek, magzatburkok, petefészkek, mirigykutak, szülőhólyagok, |
| tojások, hártyaházak, izzó-mirigybélésű ivarbarlangok |
| erjednek, dolgoznak és dagadnak benne és a világban, nem tudta |
| a folytathatatlan vak Iker-halandó, a vak halál kétszer- |
| halandó, két-ocsmány-ágazású Halandóság-virága, a kettős- |
| értelmetlenségű dupla Akarattalanság, hogy nőstények, hímek, |
| hermafroditák lüktető lázas szerelem-kelyhében, dagadt pofa-buborékjaiban, párolgó |
| ivar-fészkében, tajtékos hüvelyében, gőzölgő ivar-barlangjában, |
| habzó és vérpárás-mirigykút-hüvelyében, eres kocsonya-költőzsákjaiban, hogy vad nőstények |
| és kétszer-vad hermafroditák testében erjed és virágzik a |
| halállal-fölcsinált Éden, erjed és virágzik a tűzzel és virággal |
| fölnemzett Halál! Nem tudta, hogy testekben, test-tarsolyokban, |
| testerszényekben, szájakban, habfészkekben, nyál-kupolákban, |
| hálócsipkebarlangokban, sárkancsókban, sárköcsögökben, sár- |
| kűrtőkben, sárzsákokban, cellás papirrózsa-házakban, növény- |
| toll-pikkely-csigahéj-kagylószilánk-kagylócska-rózsatenyér-szőr-levél- |
| fészkekben, csipkésen összevarrt levél-tölcsérekben, üres és |
| nyálas csigaházakban, sárbarlangokban, forró kő-hüvelyekben, nyállal, |
| mézzel, testből kitincsövön hurkásan kipréselt belsőnedv- |
| ragaccsal, lágy véres fekáliával, virágporral, mások hullájával, |
| csontjaival, csontvázával, szőrzetével, viaszos testizzadmánnyal, |
| testből kiizzadt, megdermedt viaszlapokkal, pórusos viaszpalákkal |
| épített fészkekben, ganéjból gyúrt golyókban, kőre, fára, virágra, vízre, levegőre ragasztott |
| és akasztott barlangokban, buborékokban, házakban és zsákokban, |
| harangokban, és üres gombócokban, hüvelyekben, bábokban és |
| tokokban, tarsolyokban és hálógyomrokban erjed, dagad és virágzik |
| a Szerelmes Halál, erjed, dagad és virágzik a Halhatatlan- |
| Megváltó-Reménység! Nem tudja ő, az Egyhalál-szülötte |
| Két-halál, ha ugyan nem kacsa tojta, vagy vak denevér-anya szűlte, vagy |
| vak piros barlangi-gőte-szűz, a szemgolyónélküli, a tarajtalan, |
| akinek feje csak dülledéstelen piros zsák és lábai hosszú piros- |
| kelyhű kocsonya-virágok a puha törzsből kinőve, ha ugyan nem |
| gyík szűlte, gekkó-nőstény, vagy ősvarangy-anya, aki nem is tudja kivel |
| bagzott, hátára mászva miféle hím ölelte, kőmirigy-fejét fejére rakva lágyan, |
| hogy sárga-zöldfoltos hasa nyirkos gumikőszövet-bőrén tíz nyálas kút maradt, |
| csillagzó mély lukak, a hüvelykujj-luk, s a lencsés többié, |
| mit tíz vérző bőr-kutacska, tíz testbe-ágazó, hasfalba nőtt |
| mirigy-kehely, az erős kan-kezek szerelem-furatai, nem |
| tudja ő, az Egyhalál-szülötte buta vak, reménytelen Magány, |
| ha ugyan nem habos csiga szűlte, tengericsikó-apa, pók-kanca, vagy óriás agancs- |
| fogójú szarvasbogár-asszony, hisz törzse tokától ágyékig egészen, kövér |
| piros gyapottal, szőr-mellvérttel, moha-inggel benőtt, mint a |
| szarvasbogár-nőstény hasa, nem tudja ő, a tétova óriás |
| Páfrány-tetű, a szánalmas Szenvedélytelen, hogy az ősszájúak, |
| újszájúak, bélszájúak, szájbelűek, két-testvégződésűek, az |
| ürbelűek, a hidrák, polipok, medúzák, szivacsok, méhek, |
| férgek, giliszták, piócák, lábasfejűek, a postakürt, a rákok, |
| a tintahal, a polip, a tengericsillag, a tengeri sün, a lándzsahal |
| hogyan szeret, hogyan szeretnek, hogy a lepkék, szentjánosbogarak, |
| rovarok, bogarak, százlábúak, méhek, vizibogarak, sáskák, |
| szitakötők, darazsak, halak, aranyos virágbogarak, békák, |
| kígyók, madarak, patások, karmosak, tőgyesek, csöcsösek, |
| költőerszényesek hogyan szeretnek! Mert ő csak bonyolúlt volt |
| és buta volt, és semmit se tudott szegény. Bonyolúlt volt és |
| buta volt, mint a Végzet, és megnevezhetetlen, mint a Halál. |
| Hát hogy tudta volna ő, a Nem-tudó, a Látón-is-vak és Vakon- |
| se-látó, hogy a hidra testközepe kebleket növeszt, s e kis üveg- |
| csöcsökben a csírasejtek dagadoznak, hogy tudta volna, hogy a hidra-hím, |
| vagy hidra-hermafrodita melle ondó-tejét a vízbe üríti, hogy az ondó-csokrok |
| alászállva a víz tenyészetébe a tüskés emsegolyókat megtermékenyítsék, |
| hát hogy tudta volna, hogy a virágállatok a vízbe ürítik ivarsejtjüket, |
| spermát, ondót-lövellve imbolyognak a virágállat-kanok, pete- |
| gyöngyszoknyát, pete-esernyők milliárdjait a medúza-menyasszonyok, |
| hogy az ostoros gömbállatkák magukat kehellyé türemítve bimbózni |
| kezdenek, hogy szaporodjanak és mészből és kovasavból építenek |
| magukra és magukba csipkecsövecske-álomházakat, s virágzó ondó- |
| sejteket okádva virágzanak tömegben a pete-pecsétfákat lövellő |
| mészcsipkeharang-asszonyok felé! Hogy tudta volna, hogy mi a vizi |
| hímek spermatánca, izzó drótfonál-tekeredése, hogy szerelmes |
| fénybojtok, fényszórók, fénypamatok gyúlnak ki és hervadnak el a |
| termékeny találkozásban, hogy a soksörtéjű gyűrűsféregkanca |
| fölfalja féregcsődöre testéből hártyazacskóként kilógó ivar- |
| részeit, a hímzacskót leharapva lenyeli, hogy boldogan megtermékenyűljön! |
| Hogy tudta volna, hogy a vízben, földön, húsban-tekergő lények |
| spermatokot, ondótartályt cserélnek összegöngyölödve és háttal-összeragadva, |
| vagy cső-szervükkel átszúrják kristálykoszorú-asszonyuk bőrét, s |
| ott lövik be halandó végzetük virágát! Hogy tudná ő, a |
| Bánattalan Buta, hogy a polip-szerelem-ringatódzás |
| egymásba-nyelt szájakkal, karokkal, kopoltyúrésbe, bíbor légző- |
| páfránycsokor tövébe gyömöszölt párzókarral, kopoltyúkamrából |
| kopoltyúbarlangba gyömködött ondótasakkal se más, mint |
| a gyönyörű fönnmaradás vad gyöngyházkosár-libegése! Hogy |
| tudta volna, hogy a mohaállatok, pörgekarúak, csillókoszorús- |
| virágházúak, tengeri rózsák, tengeri sünök is szeretnek! Hogy tudta volna, |
| hogy van, aki belűlről eszi meg anyját, s anyja gyomrával él tovább, |
| míg anyja lehámlik róla, mint hervadt virág, rothadt kesztyű! Hisz sose látta, |
| hogy lesz a lándzsahal-petéből szedercsíra, bélcsíra, hogy nő belőle |
| bélüreg, velőcső, gerinchúr! Mit tudott ő, az agyára-is-vak Szegény, |
| az érzékszerveire-vak, a heréiben-vak Nyomorúlt, a Fényleni- |
| nem-tudó, a Lángtalan, a csak Böfögés-és-Dögillatú, |
| a talán Szagra-is-süket, mit tudott ő a szagmirigyekről, |
| szaglócsápokról, szagpikkelyekről, szagfoltokról, szag-pamacsokról, |
| vadak szerelmi mósuszillatáról, krokodilok, pézsmakacsák, pézsmamacskák, |
| pézsmapatkányok, pézsmapekarik, pézsmaszarvasok, csigák, |
| bogarak, teknőcök, tintahalak pézsma-szerelem-gőzeiről, |
| éjjeli-lepkék málna-karamella-vanília-illatáról! Mit tudott ő |
| a szerelem-fényről, mirigyek hideg fényéről, fényszalagokról, |
| lángcsíkokról, tűzfoltokról, az egysejtűek, férgek, zsákállatok, |
| halak, rákok bíbor-kék-zöld-arany-izzás fénylövetéről, |
| a nem-párzó csillagok alatt szűzringyóként hanyattfekvő emse- |
| szentjánosbogarak fölemelt faráról, faruk zöld gumibársonyáról, amelynek |
| gumihas-tövében kocsonyába-épített tűzmirigy-fürtök, lángfodor-rózsák, tűzkelyhek, |
| zöld fény-szedrek világítanak az űrben röpködő zöld tűztányér-potrohálarcú |
| szentjános-kan felé! Mit tudott ő a szerelem-táncról, szerelem-zenéről, |
| rákok sisteregve-kicserélt rózsaszín-fehér-bíbor-zöld-türkíz-rubintos- |
| kék szerelem-ingéről, a vad szerelem-integetésről, mit tudott ő, |
| a Talán-megtermékenyíthetetlen, a pókok, a gyémántkorona-fejű dupla |
| szőrpúpok potrohalji füstölgő, moha-harangos ivar-kelyhéről, amelybe |
| a törpe hím alsó-állkapcsa kitinhólyagkanalát, az ondóval-megtöltött |
| hólyag-üstöcskét mámorral bedugja, mit tudott ő, a barna pórusos- |
| páncélzatú szarvasbogár-kanról, a kövér és dögletes-hatalmas harci vas- |
| öltönyös bogárkirály-lovagról, aki többméteres spermatejútat lövell |
| csontpapirrózsa-csápú páncél-asszonya felé, a csíkbogárhímről, aki |
| mellső-lábai tapadókorongos szívókelyheit a pórusos sötétkék kanca- |
| nyakpajzsra tapasztva addig lovagol asszonyán, míg az légbuborékokat |
| pöfögtetve egymásbatolt kék páncélhártya-szelvényes potroha légzőcsővégződés- |
| stigmáiból, megadja magát, aztán több-napig szeret! Jaj, mit |
| tudott ő a magát-megzabáltató, a belső-részeit vadúl ki- |
| ökrendező, az üvegtest-rózsamoha-gombóc áldozat-szerelemről, |
| a virágszagú méhkirálynő-hüvelyt bedugaszoló leszakadt, mirigyzacskós here- |
| hímvesszőről, a kardsáska-hím zöld görcsben-vonagló gumi-lágyékából |
| nedvesen kibugyogó ondó-gumitömlőről, amely, mintha zsigerei ömlenének |
| ki teste párás nyílásán, nagy véres hártyazacskóként asszonya |
| tojócsövére akad, aztán a kardsáska-nő az ondót guminyögéssel nyögve lassan |
| ivarkútjába préseli a tömött, puha gumihártya-zsákból! És |
| mit tudott ő, mit tudott ő, a hal-szerelemről, a páros pikkely- |
| liliomörvényről, véres gyöngyháztőr-uszonydöféspárbajról, a földaga- |
| dásig, gumihólyagzásig pörgő gumicsókharapásról, a fogsor- |
| gumiszájcibálásról, uszony-kristálytölcsér-pörgésről, pikkely- |
| kard-gyémántkardtok-egybeforgásról, a nyálhabból, veseváladékból, |
| növényrostokból épített fészkek vacogó mámoráról, az ál- |
| hímvesszősök, hal-hermafroditák csókjáról, szégyenéről, békák vad, |
| dupla gumipúp-szerelméről, békák gombos gumihártyakeze |
| kőműveskanál-igyekezetéről, az ormányos szöcskebékahímek hasig-ledagadt |
| tokabölcsőjéről, a vörös, sárga, kék, rózsaszín, fekete, kékcsíkos |
| nőstények hát-peteszőlőfürtjéről, a nősténykloákából-kihúzott |
| petenyaklánc-lábratekerésről, fűvándorlásról, a szelíd békaanya-hát |
| varas bőrkocsonya-erszényéről, amelyből, ha vérrel és nyákkal föl- |
| hasad, a megvastagodott izzó szövetcsomó alól, a vad vérző hát- |
| hártyabuborék gőzölgő piros üregéből apró szemek, orrlikak, szájhegyek, kék |
| kocsonyakesztyű-kezek, eres, zöld takony-szemhéjak, lila-pettyes tokák, arany-sarlós, kő-eres |
| szemgolyók buggyannak ki, mint egyetlen pislogó, nyüzsgő, véres |
| kocsonyafürt, s ömlenek az anyaháton, a varacskos anyalábakon lefelé |
| párologva. És jaj, mit tudott ő a Pipa dorsigeriáról, a |
| legszebb és legtündökletesebb Virágzó-hátú-Anyáról, a |
| Halál-Életfa Mámor-szimbólumáról, a virágzó Költészet- |
| kocsonyafáról, a bojtosról, a lebenyesről, a tapogatószál-ujjhegyesről, |
| a nyelvtelenről, a kása-szeműről, a dögletes uszóhártyavitorlásról, |
| a méhsejtház-hátúról, aki a kopuláció után, mikor ura már |
| kipréselte a lázzal-kigyúlladt kloákazsákállatka petéit, s szét- |
| kente az asszony-háton szögletes béka-mosollyal mosolyogva, |
| vár, amíg hátbőre vadúl burjánzani kezd, amíg szerelmes háta |
| kivirágzik, a véres kocsonya-hordók üvegvirágsapkája kinyílik, s ki- |
| dugják fejüket, mint apró látomások a tokáig-hasított-szájú |
| kicsinyek, zöld-pettyes gumihártyalencsés-gumitakonyujjacskáik megkapaszkodnak |
| a porcogó-hordóperemben hajszálér-kesztyűként, s aranysarló-pupillákkal, bőrüstben forgó |
| gyermek-üveggolyókkal virágzanak, lüktető kék tokadobokkal |
| lihegnek párologva! Ó, füstölgő Életfa-virágok! Ó, nyáladzó |
| Halálfa-kelyhek! Ó, ezerméhű Világ-anyahát! Ó, dicsőséges |
| hátból-születés! Ó, pislogó állat-csipogások! Ó, halálzó |
| halál-vartyogások! Jaj, mit tudott ő, a Milliárdszor-buta, |
| mit tudott a nem-magával-virágzó-testű Szegény, jaj, mit |
| tudott ő a Szerelemről? Legalább a magával-valahogy- |
| hasonló-lényűekről tudna valamit! A valahol-valahogy-vele- |
| azonos-tervezésű, de más-építésű lényekről tudna valamit! Tudná |
| akkor talán, hogy vele mit akart a Születve-készülő-halál! |
| Tudná talán, hogy nem lesz már elrendelése! Tudná talán, hogy |
| teste csorba kése hiába fityeg ott a test alatt, a kloáka és a |
| tojónyílás alatt, mint kő-szőlőfürt mohosan, feketén. Mert |
| valahogy a farkos-kétéltűek voltak hozzá legközelebb a |
| származásban és a családban. A gőték és a szalamandrák! |
| Igen, ők valának legközelebb hozzá a végtelen világban, ők, |
| akikről semmit se tudott! Ők, akik ott nyüzsögtek nyálkásan, |
| szerényen a páfrányerdő zöld moha-ködében, a gőzölgő |
| csipketoll-növényzet ragyogó, nedves zöld sűrűjében! Akik |
| csoszogtak és totyogtak iszonyú kőlibalába zöld gumiszövet- |
| bársony úszóhártyái körűl, rámásztak, kőpikkelyhurka-láb- |
| ujjaira, s ott lihegtek a ráncos, mohos hártyavitorlákon. S ha lege- |
| lészve, páfrányt-csípkedve, legyet, repülő, bordás, gyöngyszövet-vitorlás |
| sárkánygyíkocskát elkapva gyorsan bezabálta, s böfögve |
| újrakezdte az egészet, igen, ha legelészve és zabálva így |
| toporgott és totyorgott a páfrányerdő zöld csipke-ámulatában, |
| észre se vette, hogy rájuk taposott. S csak elnyekkentek, szétmállva |
| taknyosan és enyvesen iszonyú kőhártya-talpai alatt, mint a |
| mézes rügyek. Pedig valahol valahogy rokonai valának a gőték, |
| szalamandrák! Ha tudná azok hogy szeretnek! Hogy csipognak, sóhajtanak, nyögnek, |
| nyávognak, vartyognak, ciripelnek, fütyűlnek, kocsonyaharanggal harangoznak, |
| brekegnek, kaffognak, rikácsolnak a szerelemben! Hogy |
| illatoznak és libegnek! Hogy dürrögnek a szalamandra-kakasok, |
| gőte-kanok! Nőstény a hím-kloákához hogy préseli vad csókkal nyáltüzes |
| kloákáját! Hogy forognak szerelmesen a párzószerv-nélküliek! |
| A színesek, a tűz-lobogók, az elevenszülő viasz-babhüvely vak |
| gőték, a vérpiros-kocsonyalevél vak gőték, a hengeres-nyelvűek, a |
| hosszú-keskeny-nyelvűek, a tojás-nyelvűek, a gomba-nyelvűek, |
| a szív-alakú-nyelvűek, a szalag-nyelvűek, a végig-lenőtt- |
| nyelvűek, a kopoltyúval-lélegzők, a tüdővel-lélegzők, az |
| erezett szájüregnyálkahártyával-lélegzők! A sáncdudor- |
| kőkelyhű-kloákások, a szájpadlásfogsorúak, a kúpalakú ondó- |
| csomót-lerakók, a gyermekkor titok-ragadozói, az ásítók, a |
| fekete-szalagosak, a kék-háromszögfoltosak, a feketepettyes fehér |
| vérlegyezősek, a fekete ujj-gyűrűsek, a narancshasúak, a |
| kék-kehelyfoltosak, a tojássárga-pettyesek, az olajzöld- |
| hátúak, a csipkés zöld kocsonyazászló-taréjúak, a varacskos, |
| szemölcsös-zöldek, a fekete-fehér-taréjcsíkosak, a fekete- |
| márványozásúak, az ezüstfarokszalagosak, a kocsonyaléc- |
| hátúak, a kidülledő fülmirigyűek, a sárga szemüveg-rajzolat |
| szemgolyósak, a fehér-pettyezés-torkúak, az érzsákocskás-ujjú |
| kocsonyakesztyű-kezükkel is lélegzők, a külső-kopoltyúbojtosak, |
| a gyermek-szeműek, a csikószeműek, a madár-szeműek: a |
| tarajosgőték, szögletes-fogsorú gőték, pettyes-gőték, márványos- |
| gőték, szalagos-gőték, talpas-gőték, tűzüsthasú gőrék, a pápa- |
| szemes szalamandra, tüdőtlen szalamandra, a sötét alligátor- |
| szalamandra, a csukaorrú vakgőte, a pigmenttelen, vissza- |
| fejlődött-szemű kút-rémülete, ivóvíz gőte-királya, a |
| sziréngőte, a halgőte, a foltos szalamandra, a sárga-fekete-fodros |
| gumiláng-csoszogás! Igen, valahogy valahol rokona az axolotl, |
| a szalamandra, a gőte volt talán. A gőte, aki kétszer-szűlve |
| él, egyszer megszüli önmagát, aztán meg kicsinyét. Mert ha |
| vedlik, bőre elmocskolódott gumi-lángjait lehántja, a láng- |
| foltos gumiruhát magáról lehúzza, mint az egyszer-halált, |
| kis érkesztyű-bélésű üveggumikesztyű-lábaival üveg-állkapcsán föltépi bőrét, a már- |
| lángtalant, a feketülő-parázsut, az elmohásodót, s mikor |
| orrlikai körűl gumikehely-fejbőre leválik: összeráng, |
| rázkódik, csavarodik, s először koromgyűrűs piros kocsonyagumi-kesztyűit |
| húzza le lassan, aztán feje kék kocsonyaálarcát a véreres gumiüvegsisakkal, |
| aztán törzse arany-foltos gumizsákját, aztán taréjos farka, háta penészes zászló- |
| üvegburkolatát, s mikor már farkáig tolta le véres gumigatyáját, |
| hátrahajolva elcsípi tű-patkó-fogsoraival, s magáról az egész vérhálós |
| gumitakony-tokot rángatva lecibálja. És lenyeli gyorsan a |
| gumihártya-múltat, de szegény nem tudja megemészteni, se ki- |
| köpni, se kifosni, s a csomós gumitömeg végbeléből a vízbe |
| hosszan kilóg, mint angyalok szárnya az ördögök fenekéből, |
| mint üvegkoporsóból régi rothadt hímzett szemfödél.Vagy ha |
| meg se ette még eddig-szenvedése üres bársonyát, ott lebeg |
| mellette a vízben, mint kifordított négy-gumikesztyűs gőte- |
| krokodílus-öltözék, végtagjai szétterpedt üvegsejtcsipkés kesztyűujjaiban |
| ragyog a véres víz, s a gumi-koponyasisak két vízkorongja |
| mutatja, hogy valaha ott ragyogtak lágyan kidomborodva az aranytányér- |
| pupillás csikó-gőte-szemgolyók. Ó, talán ő is úgy született, mint a |
| tarajosgőte-kicsi! Óriás tarajosgőte-anyja ott lebegett valami |
| ősvíz nyálkás hínárfodrai, csigákkal-teleragadt és békákkal- |
| billegő zöldhártyás bodorlevelek, vízgyöngyös, levegőbuborékos |
| békanyálfüggönyök között, s hátára és a víz rothadt fenekére |
| vizipók óriás molekulaszerkezet-árnyéka vetűlt, a vizipók- |
| láb úszókorongjai vastag árnyéktányérokat lőttek |
| anyja lóasszony-szemére, vastag zöld taréjfodros háta kocsonya- |
| koporsó-gyöngyház-födelére, s míg a lenti mocsok-halálra, |
| halál-erjedésre ő is lüktető árnyékot vetett, ringó hosszú |
| árnyéklepedőt, fekete mohateknőt, teste alsó részlete, hátul az arany-abroncsos, |
| kékpettyes, vastagtövű kocsonyazászló-fartő alatt gumirózsa-fodrozással, |
| véres gumibuborékbugyogással lassan kinyílt, mint egy |
| tátogó véres gumirózsa, s kitüremkedve a tömpe törzsvég |
| tövében nyiladozó kloáka mirigyüst-belsejét, lágyan és |
| véresen kibugyogtatva a szülő-kút vérhártya-fodrait, mirigy- |
| bársonybélését, belső tűzrücsök-szövetét, kicsücsörítve egész |
| rózsahártyabélés szülőönmagát, fodrosan, rángva és gyűrűsen |
| bugyogva-fodrozódva lassan izzó szemölcszsák-belsejéből |
| magzatát kitolta, az meg hogy láng-pettyes gumibársony-gőtekajmán-feje |
| már kibújt a vérző hüvelyből, s érhálócsipkekesztyűs kocsonyakesztyű-kezei is |
| kilökődtek, erősen segítette magát, lágy koromgyűrűs gumikesztyű-kezekkel, |
| és aranypettyes üveggumi-ujjakkal a hüvely véres és fölbuggyadt hólyagfodros |
| peremét megfogta, hogy belefúródtak ujjai a nyálas buborékszirom- |
| fodrokba, mint gumitömlőbe, itt behorpasztva, ott pukkanásig |
| földagasztva a földagadt, gerjedett lágy vagina-anyagot, lassan |
| kisegítette magát vállig, aztán hónaljig, aztán aranycsíkos hasáig, s szépen |
| kicsusszant a vérfátylat könnyező hüvelyből, s ott ringott |
| vérbodrok, növénylevelek, lárva-döbbenetek között libegve, |
| máris egy hínár finom növénycsipke-pajzs-hegyét csipegette |
| meg-se-keményedett tűpatkó-fogsoraival, míg anyja vékonyra-belottyadt, |
| megapadt testén a lassan-bezáruló vérző szülőkúttal elúszott, s fodros, |
| bolyhos hosszú vérszalagot húzva maga után, fejét a vízből kidugta, |
| ott lélegzett lassú ütemmel, pórusos üvegtölcsér-orrlikaiból lassan |
| szállt a gőz, s nézte a vizipók kristálylábszárcsontjain a |
| kristálypórus-hálózatot, amely úgy ragyogott dülledt, piciny arany- |
| kocka-pupillás, vérhálógömbkosárba ültetett szemgolyói előtt, |
| mint arany-sperma-tarajával a csillagondó-gőte, a Tejút. De |
| hát ő azt se tudta szegény, a Buta-bonyolúlt, hogy apja |
| volt, anyja volt, hogy eredete volt, hogy folytatása |
| nem lesz! Hisz talán szülői sem valának neki, nemhogy |
| ősmúltja volna! Hisz talán szülői sem valának neki, |
| sem ősei, sem ágai, foszlott, korhadott és kemény csontokat, |
| koponyákat hiába keresne tán a földben, hiába keresne |
| csigolyákat és koponyákat, irgalmatlan kőpikkely-libalábait |
| behajtva szikrázó kőpikkelyropogással, mohos kőszelvény-nyikorgással, |
| letérgyepelve, mint páncélruhába öltözött középkori lovag, mikor még felső |
| teste meztelen, s csak vascipős vas-nadrágjába bújt bele, |
| s a térdforgók páncél-félgömb-héjai, a vascsillagokkal a |
| lábszárvért-hátsó vaskagylójához, s a combhátsó vaskérgéhez csavartak, |
| a fénylő vasbuborékok forgócsapjai nyikorognak, s kőpikkelygolyó- |
| térdbütykei úgy fúródnának a földbe, mint az ősi ostromok kő- |
| ágyúgolyói, s kis gumibütykös gekkó-kezeivel hiába |
| turkálna a földben, föl hiába túrná tán a földet, az egész |
| földet hiába, hiába kapálna és kaparna iszonyú kőpikkely- |
| libalábaival, mint óriás kotrógép, a lábujjak sziklakarmaival, |
| óriás kőpikkelyhurka-ujjai vad erejével, iszonyú vascsőr-sarkantyúja |
| minden kakas-ütésével, mohos kőesernyő-úszóhártya-talpaival hiába |
| legyezné a mohát, a földet, a port, a penészt, a sarat óriás |
| kőpikkelyesernyő-talpaival hiába dagasztaná vartyogva |
| vadúl és eszeveszetten, ősei csontjait talán meg se találná, |
| hisz ősei talán nem is valának, találna csak ősi |
| sárkánycsontokat, találna ősi sárkánycsontokat, igazi sárkánycsontokat |
| a földbe-keverve, alvadt kőbe kristályosodva, kőzetekbe- |
| alvadottan és irgalmatlanúl a földbe-dugottan, sárkánygyíkok, |
| hal-sárkányok, repülő-sárkányok csontjait találná talán |
| földbe-csavartan és elszórva a földben, palába-préselődve, |
| kőlapokba-dermedten, megkövesedve és megkristályosodva, |
| palába-csipkésedve és sziklalapokba, fekete kő-lécekkel, |
| kő-korongokkal, kő-gyűrűkkel és csipkés kő-koponyarészletekkel, |
| amelyek csipkésen kitört orrcsonthiánya pórusos kő-buborék- |
| belsőbe forr, likacsos kő-üstökben folytatódik, ezek az orr- |
| likak, a szemablakkeretek kőgyűrűi egy belső kőgyűrűből kő- |
| lécekkel, kőhártyákkal küllősen fölosztva háromszögkőablakok |
| rózsáiként ragyognak, míg a háromszög-kőcellák szem-kocsonyája, |
| pupillája helyén kőszivacs-üregek, kőszivacsteknők és szivacskő- |
| hólyagbelsők derengnek. Találna sárkánycsontokat, őshal-csontvázakat, |
| őskétéltű-csontvázakat, őshüllő-koponyákat talán, hegyes kő- |
| kúpokat, amelyek állkapcsaiban a páros kúpfogsorok, mint megkristályosodott |
| tömpe kőfésűk egymás hézagaiba tolódva szikráznak, s egy-egy |
| kirohadt ideg helyén, a lekopott kúphegy kőtányér-metszése |
| gödreiben, pórusaiban, vagy őskőbarlangjában valamilyen féreg lakik. |
| Sárkányok, őshüllők csontjait találná talán a vartyogva-széttúrt |
| föld vértelen és zsírtalan belében, őshüllő-nem-is-őseiét, |
| akik ki tudja hogyan szerettek, szűltek és szerettek újra? Jaj, |
| ki tudja, hogyan szerettek a talán-nem-is-ősei Szauruszok? Vad |
| párzás-harcban roskadtak vérezve, gőzölögve, az Elevenszülők, |
| a Tojást-tojók? Vagy hím-nőstény kőrózsa-kloákacsókokkal |
| szerettek, mint a gőték, szalamandrák, mert hím-párzószervük nem |
| vala nekik? Jaj, mit is találna ő vartyogva térgyepelve, kotorászva |
| kis gumigombos gekkó-kezekkel a föld forró beleiben? A |
| Poraspis kőtoboz-csontvázát; a Pterichthys kőpettyes kő- |
| mozaiklemez-vértjét; a Rhinobatis bugesiacus hosszú kő-kacsacsőrű |
| kőszálka-levélesernyő-csontvázát; a Microdon wagneri kő- |
| cinkecsőrkoponyás kőszálkabuborék-csontvázát, a kőszálkabuborékból |
| kőfésűkként és kőcsigolyás kőlegyezőként kiálló farokkal, uszonyokkal; |
| a Metoposaurus tömpe félkörívű kőmozaik-fejét; a Holocephali |
| kő-orrszarvú-halkoponyáját; a mellső-lábakig-száj, alig-lábú |
| őslepény, a Mastodonsaurus szemöldökcsontját; a Metaposaurus |
| nagy vállövét; a Cacops aspidephorus csigolyataréjcsontjait? |
| Jaj, mit találna ő a földben, a föld gőzölgő, forró belei |
| között a Jajongva-vartyogó, a Kőtérdekkel-nyikorgó, Gumikezekkel- |
| túrkáló, az Emberszájjal-vartyogva-fortyogva-lihegő, jaj mit |
| találna ő a földben, a Szíve-egyszer-megsajdúlt Árva Barom, |
| az Emberszívű-sárkányszívű, az Embercsontvázú-Szauruszcsontvázú, |
| mit találna ez a Két-szívvel-harangozó Vartyogva-Vágyakozó, |
| ez a Két-félcsontváz-összenövöttje, mit találna múlandó ősei, |
| szétfolyt halottai, elkorhadt bűnös és bűnhődött szülői helyett a |
| Vartyogva-földben-kotorászó? A Seymouria baylorensis |
| dupla kőfésűjét; a Pareiasaurus óriás horpadt és rücskös kő-durvaság-vázlatát; |
| az Archelon ischros iszonyú kőbordás kő-pajzsát; vagy az |
| óriás tüskevázas-hártyataréjlevél-vigyor, az Edaphosaurus |
| cruciger csúcsos kőpofa-mosolyát; vagy a Dimetrodon |
| hosszú csigolyaszáras óriás kőszálka-levelét páros hasított kőhólyag- |
| vicsorgással; a Labidosaurus himatus-koponya kő- |
| kanál-olló-vigyorát? Mesosaurusok vékony csontcsipke-mámor- |
| szerkezetét? Ichthyosaurusok két kőküllős kő-kerék-szemfoglalatát |
| a hegyes csőr tövében? A tömpe úszóhártyatalpas lábakon totyogó |
| hosszúnyakú, krokodílkacsacsőrfejű Nothosaurus andriani |
| szemgolyótlan kőkalász-fejét? Az iszonyú halhattyúk, a |
| kocsonyahattyúhalkirályok kőlap-kőfodor-kőcsipke-kőgolyó- |
| kőgyűrű-kősisak kettős-keresztjét; vagy a Placochelys |
| placodonta csontcsillagrügyes csontpikkelypajzsát; vagy a csipogó |
| vaskos kocsonya-láng tátott kőmadár-pofáját? Jaj, mit találna |
| ő a földben nem-tudott, nem-hallott, nem-gondolt ősei |
| helyett, jaj, mit találna ő a föld erjedett belében, zöld- |
| gőzű fekáliája köves rétegeiben? A bőrlevélfarkú sárkány- |
| denevér, a Ramphorhynchus gemmingi kis szárnykeze pórusos |
| kőcsipke-kesztyűjét, hosszú, hegyes koponyacsőre kőtüskeboronáit; |
| vagy a Pterodactylus, a karomkesztyű-szárnykezecskés iszonyú |
| gyíkdenevérvarjú elől-iszonyú-fogatlan-kőcsőr-hátúl-még-hosszabb- |
| kőtarajlevél hatalmas egyszerű koponyáját, amely nyolc hosszú |
| kősejtcsigolyán nő ki a tüskenyúlványos, kőhártyadobozos gyík- |
| madár-testszerkezetből! Vagy az ugráló, pattogó, szaladó, futó |
| sárkányszöcskék, szöcske-szaúruszok, sárkánygyík-kengurúk, |
| sárkánygyík-kacsák, hattyúszauruszok, a kis kőbunkó-fejűek, |
| a gyíkszeműek, madárfejűek, a háromujjas-kezűek, a vicsorgó |
| gumi-tornyok, fülig-hasított kőgumikoponya-mosolygásúak, az |
| Ornitholestesek, Compsognathusok, Struthiomimusok hatalmas |
| lábszárcsontjait, ágas csontkalapácstengelyét? Vagy az óriás, de talán |
| nála-nem-is nagyobb gumikő-álmok, hosszú, hegyes, hengeres gumilevélfarkú |
| tüske-taréj-gumi-hólyag-látomások, a Plateosaurusok, Allosaurusok, |
| Ceratosaurusok kőfutás-nyomát, kőtotyogás-óriáscsipkéit? Jaj, mit találna, |
| jaj, mit találna ott a föld belében, a föld nyirkos beleibe |
| tömködve keményen, a kiégett és virágzó fekáliába |
| ágyazva és gyömöszölve? A még-nála-is nagyobb, összeforrt |
| két csontváza fölágaskodó-csipketornyánál-is-nagyobb állat- |
| temetők, kétlábú kő-végrendeletek, négylábú kőhattyúgyík- |
| koporsók, háromujjú kétlábas ménkű-nagy kocsonyaebihal- |
| madarak, iszonytató gyíkgémkacsák, kócsaggyíkcsődörök és |
| gumihattyúló-kancák, hattyúnyakú kőbuborékgyíkkígyóhernyó- |
| gőték, kacsacsőrű sziréngőtekengurú-hermafroditák, a |
| Tyrannosaurus rex, a Diplodocus carnegei, a Brachiosaurus |
| altithorax, az Iguanodon bernissartensis, a Trachodon, |
| a Corythosaurus kőgerenda-kőhordó-kőmedenceing-kőkefe- |
| kősisakvarratgömb-kőkacsacsőr-kőgémpofakanál-kőborona- |
| fogazat gerenda-szálka-fogazat-koponya-csigolyacsillag-ujjcsont- |
| lábszárcsont-várait, ménkű-tornyait, megkövesedett és meg- |
| kristályosodott tejút-izzásait, az ősidő kőbe-dermedett, a vak űrből a földbe- |
| parancsolt csontváz-tejútjait találná meg vartyogva és kotyogva? |
| Vagy a négy kőgatya-lábú gyíkbékacsibe, a páncélhernyós |
| tarkójától kőgyűrűs farka-közepéig két sor függőlegesen álló |
| háromszögletű és váltakozva-elhelyezett hatalmas csontlemez-taréjú, |
| a tokát, torkot, csontpajzs-páncélvérttel harapástól-védő, a |
| kőkúp-farokvégen négy pár kőtövist-hordozó, az apró agyüregű |
| Stegosaurus óriás kőtaréjleveleit találná meg a földben, vagy |
| a kőrózsakörmű, kőoszloplábú Struthiosaurus, a négylábú |
| gyíkkocsonyakeselyű keselykoponyáját, a Struthiosaurusét, |
| akinek keselyűnyakától háta elejéig nagy csontagyarak és kőfogak |
| tüskézték bőrpáncélzatát, onnan a farok kezdetéig kődongák |
| egymásbatolt ívlemezei övezték gyíkhátát, s onnan lefelé, egész |
| a farokcsúcsig tömzsi kősarlók ágaskodtak a fodros és hullámos |
| farok-kőhéjborításból, s végig az egész lemezes kőbuborék- |
| hernyó-hátpáncélzat bunkós kőcsavarokkal volt összecsavarozva, |
| s csak a kőhólyag-pocak, s a gumi-nyak, gumi-hordó-szügy |
| volt védtelen egészen! Vagy a Triceratops kétszarvú, kő- |
| sátánvigyorú, homorú, óriás, kő-bordás kőkagylólegyező-koponyataréjos |
| ősrokon-koponyáját találná meg a földben a múltját- |
| kereső Árva-vartyogó, az önmagát-kereső Föld-tegnap-nélküli, |
| a Földgolyó-sírban vartyogva kotorászó és dühödt iszonyú |
| kőpikkelyoszlop-kőúszóhártyás kőlibalábakkal legyező, |
| söprűző, kőhártya-hangokkal totyogó árva, árva, árva, |
| múlttalan Barom, ősmadarak szárnycsontjait, ősgázlók |
| kőoszlop-lábszárcsontjait, ősemlősök megrepedezett medence- |
| csontját? Vagy tán csak köveket találna, fölismerhetetlen |
| árva köveket, kis elmállt madárkoponya-maradékot, csont- |
| fodros csontüst-szemüregeket, földben-lakó madarakat, férgeket, |
| állatokat, pondrókat, bogarakat, hullatetveket, gyökereket |
| és mérgeket, nedveket, gyantás szöveteket, bogárhullákat, |
| egércsontvázat, embercsontvázat, emberkoponyát, és nem tudná mi |
| az? Vagy arcába-lövellne a láng, a láng, a láng, a Föld lángja |
| talán, a bolygó-központban-lakozó Tűzkocsonya-magzat |
| piros köpése, a hatalmas Tűzkristályembrió piros ürítése, |
| láng-vizelése, ha addig túrná le a földbe, míg izzadva |
| és sziszegve a Föld izzó magzatburkát elérné, s hogy szűlni |
| tudjon, gumigombos gekkó-kezecskéivel fölsértené a tűz-eres, dagadt hártyát, meg- |
| repesztené, mert halandónak a Föld izzó őskristálybuborék- |
| magzatburkát nem szabad érintenie! Ő meg belefolyva és |
| sisteregve beleégve a megnyílt tűz-magzatburok belsejébe |
| csobogna és megszűnne létezni párologva, s mikor az ős-tűzhólyag- |
| magzatburok tűzzel-patakzó sebe összenő, tűzkristályrepedése |
| gyorsan bezárul, odabent, a tűzkocsonyagömb-ősmagányban |
| a Tűzkristálymagzat énekelne és nevetne, tűzkristálykürtön |
| kürtölődne, tűzkristályhegedűn hegedűlne, tűzdobon dobolna, |
| tűzhárfán hárfázna boldogan! És nem tudna semmit a |
| halálról! Nem tudna semmit a múltról, a világról, nem |
| tudna arról, hogy gyűrűsen, gömbhéjasan, zárt-buborékosan, |
| övesen és rétegesen fölötte, alatta és körötte, gömbökre gömböket |
| építve, gömbökben gömbök rengetegével dagad és lüktet és |
| virúl a szerelmes anyag, virágzik gömb-anyja, a mindenütt- |
| emlős, az emlőtelen, a mindenütt-vaginás, a vaginátlan, a nincs- |
| feje-asszony, a nincs-végtagjai-asszony, a nincs-szája-anya, a nincs- |
| ürítőnyílása-anya, a mégis-a-mindenség-gyönyörű-törpe- |
| óriás-asszonya! Nem tudja a Tűzrózsa-magzat, hogy köréje |
| úgy dagad, tűzkristályhólyag magzatburkolata körűl, amely őt is, |
| és az őskocsonyatüzet héjába bezárja, hogy köréje úgy dagad |
| lüktetve és virágozva az anyag-buborékgömbök sokasága, |
| mintha tűzlabdára nőne kristályhártyatojás, és azokra újabb gömbök |
| és tojások, újabb héjak és buborékdagadások, lágy hártyahéjak, |
| lucskos pép-gömbduzzadások, azokat magába-fogadva kristály- |
| tojáshéj, s az egészet befogadva és benőve kőzet-buborék és az |
| egész egymásranőtt és egymást-befogadó őslabda-sokaságot, az |
| egymásban-elhelyezett kőzet-kristály-őspép-hártya-kristály- |
| tojáshéj-tűzkristályhólyag-őskocsonyatűz-golyókat, az egymásból- |
| kinövő és egymásra-rétegező, egymásra-héjazó gömbárvaságot vékony |
| tojáshéjként bezárja az állattal-növénnyel-őrjöngve-virágzó |
| gyönyörű földköpeny füstölgő-hemzsegő-virágzó-szikrázó- |
| éneklő buborék-koponyája, az elmondhatatlan-mámorú talaj, |
| amely majd minket is magába fogad. S ez a tűzkristály-magzatú |
| ős-szülőtojás úgy űl az óriás légréteg-tojásban, mint tojássárgája |
| a tojásban, az elektromosság-gömbhéjakban, mágnesesség-gyűrű- |
| fonadék-buborékokban, kozmikus moha-övekben, gyűrűkben, |
| korongokban, karimákban és glóriákban lüktetve és lassan forogva |
| magában, s a még-ősibb Tűzanya őslángkocsonya-gömbje körűl |
| pörög elliptikus árvaságban! Nem tudta, hogy ez a zöldgyapjas |
| ősanya-gömbkoponya, amely őt tűzkocsonya-méhébe zárta, tűz- |
| erekkel és tűzgyökerekkel szövődött be egészen, áttörve az öveket, |
| szöveteket, héjakat, burkokat, köpenyeket, egymásba-ágazva és |
| egymásból-kiszálazva, csipkésen, fodrosan, kévésen, kötegesen, |
| vastag tűzcsőgyomrosan és tűzcsőkötegesen és bojtos, pamatos, |
| hullámos, gubancos-hajszáleresen, sejtesen és lánglövellés- |
| gyökérzetesen, fonatosan, és tűzcsövesen, burok-érhálózatosan és |
| írisz-vérgyökérhálózat-eresen, szemfenék-vérgyökeresen és |
| chorioidea-érgyökérszivacsbokrosan, Vortex vena-szőlőgyökér- |
| kötegesen-gubancosan, pupilla-protuberancia-vérágazás-bodrosan, |
| hogy összevissza-törve, ágazva, szőve, bodrozva, fodrozva és |
| pamatozva, mintha érhálókosarak, s azokban tűzgyökér-buborék- |
| gömbök, s azokban tűzhálószivacsgolyó lakozna, mint tüdő, |
| hogy ez az egymás-anyag-hártyagömbjeire nőtt ősgömbök-sokasága- |
| gyomrú ősanya-ősbolygóbuborék tűzgyökerekkel és tűzerekkel |
| van átszőve csipkeháló-gombócosan és kövéren, mint erekkel |
| az ember-szemgolyó! Nem tudta ez a Tűzkristályfiú, |
| a Megszületnie-nem-szabad-őstűzembrió, a boldogan énekelő |
| és tűzzel-áradó, a tüzes ősanyakocsonya őstűzmagzata, hogy |
| alatta, fölötte és rétegesen körötte az ősanya-gömb |
| héjai, burkai, köpenyei kristályokkal, kőzetekkel, ércekkel, |
| végzetekkel, halálokkal, vizekkel, járatokkal, barlangszivacsokkal |
| és csövekkel törettek át szivacsosan, habosan és buborék- |
| tajtékosan, mint rosszúl-összeforrt összevissza-csontok, küllős, gerendás |
| csontüreg, fehér csontszivacs, s hogy az utolsó gömbhéj zöld |
| hajzatában, gyökérszivacsgömbjében, és eres, pórusos tollazatában, |
| óceán-szemgolyóiban és víz-kristályrózsaszemeiben ott |
| lüktet, ott pusztúl, ott szenved, ott teremt, ott temet, ott vérzik, |
| ott dadog, ott makog, ott sistereg, ott zizeg, ott énekel és ott fogan |
| a szerelemre-mindíg-éhes Halál, a halált gyönyörrel fölsikoltva |
| nemző Anyag-szerelem! Mint ahogy azt se tudta az őskocsonya- |
| tűz-ősanyaméh tűz-mirigyrózsa-trónusán űcsörgő Tűzkristály- |
| magzat-énekes, a csak önmagát-tudó őstűz-embrió ott az ős- |
| anyatojás legbensőbb belsejében, hogy ott áll fölötte, lüktető anya- |
| rétegei fölött, a tűz, a tűzhártya, az izzó kristályhártya, a kristályburok, a |
| pépköpeny, a kőzethéj, a föld-buborékburok tűzerekkel és |
| tűzgyökerekkel-benőtt, és belsejében és buborék-rétegeiben |
| összevissza-szőtt kozmikus ember-szemgolyó tetején, |
| az óriás fodros gödörszalagokkal kivésett szemlencse puha zöld |
| kristályanyagán ott áll merengve tétován, bután és megvakúltan |
| a Megnevezhetetlen-Megnevezhetetlenség, az Ember- |
| sárkánygyík-vakság, az óriás hangbuborékcsöcsökkel-be- |
| kötött-fülű, a kőúszóhártyás kőlibalábakig lelógó iszonyú |
| hang-hártyazsákokkal beszájadzott rózsamoha-fülkagylócskájú |
| vartyogó vak Vágyakozás, hogy ott áll a Múlttalan-őstelen, a |
| megvakúlt, és testében megszottyadott Sárkánygyík-ember-Magány |
| és nem tudja mit tegyen? Ott áll az őrjöngő tiszta, tiszta fényben, |
| piros mohával benőtt apró csipkebogyó-szemgolyókkal, az őrjöngő tiszta, tiszta, |
| tiszta fényben, ott áll behorpadottan, meglottyadottan és meg- |
| szottyadottan, parázzsá-átégett izzó férfitörzzsel, mint |
| egy megöregedett, beloppadt, kis fekete mirigyzacskó-csomóvá sorvadott |
| csődörbimbójú és csődörtojású gebe-Kentaur, hisz a tűz- |
| lüktető, őrjöngve-duzzadó egy-pocaktestű őstűzbuborék-asszony, |
| lángaranytojás-anya úgy kiszívta sűrű kőcsövecskehálózat- |
| gubancú sárkányteste nedveit és tüskés, pikkelyes, kőfodros, |
| csontleveles, kőragyás, kővaracsos, kőrózsás, kőmirigyes sárkány- |
| testburka nyálkáit, mézeit, mézgáit, taknyait, kocsonyáit, |
| a testburkolat bőrpáncél és kőpáncél-réseit, repedéseit, pikkely- |
| összenövés-töveit és kőlevélhólyag-hónaljait, mint egy izzó lapos kősivatagba |
| tévedt öreg varangyét. Ott állt soványan és gebemód, a zsíros |
| növényhólyagokkal, eres virágbuborék-szemgolyókkal, lucskos |
| növénypikkelykása-ömletekkel, virágzó tüskeindákkal és |
| szagos szőrbozontokkal láposan-befolyt omlatag kőfal előtt, |
| amelyben a tiszta, s a keverék-lények hemzsegtek, nyüzsögtek |
| és bozsogtak, lihegve és egymásból-kivonaglani-akaró duplasággal, |
| sőt háromsággal és négyességgel, mint az az izzó szőrcsésze- |
| köldökére nyálfodor-húslepénytalpaival ráragadt falánk |
| imádkozósáska-csigabigaszitakötő, amelyik visítozó gyík- |
| legyet zabált, s amelyet egy gyors kapással elkapott, gyors töméssel |
| szájába-gyömöszölt és lenyelte mohón bezabálva, az előbb, mielőtt végleg |
| megvakúlt. Ott állt férfihúsában fölégve és sárkánytörzsében |
| kiszíva, meglottyadottan és megszottyadottan, mint egy árva óriás |
| kentaur-gebe, férfilapockái háta nyálhólyagos és vizenyő- |
| buborékos bőrét hegyesen kinyomták, hogy háta olyan volt, |
| mintha két csonka kristályszárny dagadna nőve kifelé a |
| pórusos izzó rózsabőr alatt, vagy rénlapátagancsok nőnének |
| mohos csipkés kőlapjaikkal vállcsontjaiból, tüzes zergeszarvak, |
| vagy mintha két piros uszony nőne ki kristályborda-piros-bőr- |
| hártya-legyezőivel a szenvedő tüdők fölött, vagy mintha két üveg-harang- |
| szájú, gyöngyházkéregcsőrfejű hegyes csuka-koponya akarná |
| átdöfni behorpadt férfihátát, amelyen a bordakosár |
| szárnytoll-abroncsai dúdoros-lécesen átütöttek, mintha két |
| kőbordalegyezős kagylóhéjlevél nőne ki gerincéből kétfelé |
| fülesedve, vagy csigolyáiból a húsban-növekedő kő-fülkagylók, vizilófülek; |
| ott áll az őrjöngő tiszta fényben a Megszottyadott, |
| Meglottyadott, sárkánygyíktörzsében fodrosra-gyűröttre- |
| behorpadt óriás Embercsiga-kőtatu-Végzet, az Övesállat- |
| almakukac-tüskeharangfarkú-tegzesállat-tobozállatka- |
| gyíkkakas-hermafrodita-gázlómadártyúk-emsecsődör vak |
| Árvaság, a bíborrózsafejű Kengurúkígyó-asszonybika |
| Lehetetlenség, a Tűzliliomfejű-tűzliliomtörzsű-békagyík- |
| varangyasszony-kőkacsaférfi Szédület, ott állt az őrjöngő tiszta |
| fényben, a Földgolyó tűzkristály-magzat-énekese fölött többezer |
| méter magasan, a tűzerekkel és tűzgyökerekkel beszőtt tűz- |
| kocsonyatüdő-ősanyaméh kristálytűz-burkolata fölött, az ős- |
| anyagömb egymásra-héjazott és egymásba-rétegezett lét-burkolatai |
| tetején, a kozmikus ember-szemgolyó láthatatlan pupilla- |
| korongja fölött és nem látta, hogy odabent, az ősgömbanya- |
| szemgolyó mélyiben, a vastag, bíbor tűzgyökér-eres szemfenék |
| közepén, a tűzgyökeres tűzkristályüst közepén, a tűzfonal-gyökeres |
| lángkorongon, a tűzgyökércsomókkal ágbogas sárga Papilla n. optici és |
| a Macula lutea, Fovea centralis között ott ül és énekel a |
| tűzsörényű tűzkristályfiú, tűzanyaméh tűzmagzata, tűz- |
| kristálydobon dobol, tűzkristályhegedűn hegedűl, tűzkristálykürtön |
| kürtődzik, tűzkristályhárfán hárfázik, hogy ne hallja a |
| föld-pörgés-hangokat, a földtengelyforgás nyikorgását, a |
| csillagdübörgés elliptikus aranygyűrű-hangjait, hogy ne hallja az égitestek |
| egymás-körűl és csomósan egymás őstűzcsomói, őstűz-ikralepényei, |
| őstűzcsigaházkorongjai, őstűzspirál-állatai körűl egymást- |
| metszve és keresztezve, egymásba-ágyazva és egymásból-kiágazva, |
| egymást átnőve, körűldagadva és befonva, egymás körűl arany- |
| keringéshálózatukkal buborékgömbözve és fényhólyagburkolatozva |
| forgó és keringő aranytűzfonálellipszis-hangjait, a Mindenség |
| forró fényharang-gyűrűit, aranyhangfonál-szövedékét, amely úgy |
| izzik, szinte állva a végtelen ősgömb nyüzsgő ősbelsejében, |
| mintha elliptikus tűzfonál-koszorúvázak, aranydrótgömbök és |
| aranyhuzal-gömbkosarak kristály-rendben és mégis gyökérgubancban, |
| aranyhólyagokkal egymásba-nőve és aranyhurkokkal egymásból |
| kifülesedve egyetlen aranydrótvirágként, egyetlen kristályrózsa- |
| fejként állnának dermedetten! Mert ő csak azt hallotta, a |
| csillagdübörgés hangjait, ő csak azt hallotta, a tűzkorong-papilla |
| éneklő tűzkristálymagzata, az égitest-sikolygyűrűket, a |
| csillagszigethörgés-ellipsziseket, az extragalaxis-fütty- |
| fénykarikákat, csillagok vad tengelyforgását, pörgő fényhangszoknya- |
| fodrait, a Mindenség remegését és lüktetését, csillag- |
| tengelyek ingását, döccenését, az ősrobbanás-hangokat, az |
| ős-zuhanás-hangokat, a csillagszületés-hangokat, a csillag- |
| halál-hangokat, az ős-anyatest reszketését, lélegzését és dobo- |
| gását, a csillagpukkanás és csillagdurranás halál-hangjait, |
| a csillagföllángolás és kozmikus beomlás végső-kezdet- |
| hangjait, a csillagszívdobogás forró hangjait, csillag- |
| csecsemők és csillag-vének sírását, gajdolását, szörtyögését, |
| szortyogását, és ettől félt nagyon! Mert nem hallotta az |
| őskoponya-gömbanya zöld szőrzet-burkának, mohagömb- |
| köpenyének biológikum-hangjait, árvaság-hangjait és szerelem- |
| hangjait, hisz nem is tudta vala, hogy gömbanyja gömbhéj- |
| hajzatában mi lakozik. Mert ő csak a halált tudta vala, |
| a Tűzkristály-énekes, a Kocsonyatűz-magzatfiú, Szűz-anyja |
| tűz-anyaméhe kristályvérkeringés-csobogását, körötte kocsonya- |
| tűz, tűzrózsák, izzó tüdőszívlevelek, és benne és fölötte és alatta |
| és körötte, minden porcikájában és anyja minden szeletében, |
| sejtjében és rétegében az egyetlen óriás anya-szívdobogás, |
| amelybe belenőtt, amely beléje-nőtt, amely őmaga és anyja együtt, |
| a gyönyörű anya-fiú-egybelüktetés, kettős ős-egydobbanás, |
| magzat-szív-anyatest egy-azonosság, egyremegésű kettős egymaga! |
| Mert ő csak a halált tudta vala és nem a halandóságot! |
| Nem úgy, mint ott fönt, fölötte többezer-méterre az a |
| Másik, az a vak, tétova, árva vak Buta, az a Bonyolúlt- |
| Minden és Semmi-Halhatatlan, aki ott állt a zöld sörénnyel |
| bagzottan és buján benőtt omlatag kőfal előtt, akit a tűz- |
| anyaméh énekes lakója nem is láthatott vala, mert tűz-fullánk- |
| tekintete át nem döfhette vala az anyatest kövér közönyét, |
| aki ott állt a Végső-kőfal előtt nehéz és gyötrő hangzsákokkal a |
| fülére kötözve, átlátszó óriás hang-golyókkal megbilincselve |
| füleiben és nem tudta, hogy ott az ős-szemgolyó mélyiben |
| ki lakik, és oda le nem láthatott, mert vak vala, vak |
| teljesen és véglegesen, vak, vak, vak, vak vakogó, s a titkos Föld |
| szívébe nem láthat vala bele halandó, sem halhatatlan nem |
| nézhet vala a Föld szívébe, mert szíve megreped, mint mész- |
| csipkekorsó és meghal vala megvakúltan és megszégyenűlten! |
| Mint ahogy azt se tudta a Boldogtalan-Buta-Bonyolúlt, |
| hogy az ősanyagömb-szemgolyó, amin áll, nem egy űr-állat, |
| csillagpikkelykaméleon agyagcsipkekorsó-szemfoglalatának nyálkahártya és |
| vérhálóüstjében forgó kocsonya-körte-szeme, aranykocka- |
| pupillás kocsonyaszív-szeme, de kis önállósúlt szemgolyó- |
| állata csak az izzó tejútikralepény fénycsigaházkürtjének, laza |
| tűzhálótrombita-lángsziromfodorszélén lüktető zöld moha-pötty- |
| szemgolyócska, dobogó zöld mohapont-szemállatka a sötét végtelen |
| Gömbmindenség egymástól-távolodó tüzes pete-fürtjei, lázas tojáscsomói között, |
| amik úgy ragyognak, derengnek, izzanak, és lobognak e |
| végtelen Gömbmindenség fekete moha-csönd-belsejében, a |
| végtelen Ős-ősgömbanya burkolatában, a végtelenség-belső |
| kozmikus moha-anyagában, mint a megváltás végtelen kristály-szőlő- |
| fürtjei, mint az isten-békaanya varancsos hátára ragasztott |
| óriás jövendő-ikrafürtök, mint az isten-békaapa zöld- |
| foltos lábára a bokától a combtőig föltekert jövendő-lárva |
| ikra-láncok, mint Isten szíve a mítoszokban, mint az |
| elmondhatatlan Mítosz-isten-őmaga! Csak állt itt a növény- |
| penészes és virágtajtékos omlatag kőfal előtt, vakon, tétován, |
| megfogyva, bután, megfogyatkozva és megszottyadottan, |
| az őrjöngő tiszta fényben, az irtózatos és irgalmatlan |
| hangfüstgomba izzó tengelyében, kőzetében belottyadva és |
| szinte puhán, mert óriás sárkánygyík-másodteste is úgy |
| meglottyadott, beszottyadott és szinte összetöppedt, megaszalódott, |
| mint egy napra-kitett öreg varangy, hogy óriás, tüskés, fodros, |
| bodros és leveles sárkánygyíkteste kőcsövecske-hálózattal |
| ágbogasan és hálózatosan áttört és beszőtt kőzet-burka, |
| bőrpáncélhuzata és csontszelvény-öltönye behorpadott és |
| csomósan összegyűrődött, mint a megvedlett gőte üveg-eres, zöld gumimirigy- |
| szövet-kezeslábasa a gumiálarcos gumisisakkal, az üres- |
| szemkorongúval, amit a gőte-újjászületettség mohón be- |
| zabálva lenyelt, s most ott lóg ki zöld üvegrózsa-nyílású végbeléből csomósan és |
| gyűredékfodrosan, mint a sátán mirigyrózsa-ülepéből a csámcsogva és |
| győztesen bezabált angyal véres szárnytoll-ecsetje, igen, |
| szaurusz-másodteste, a kőhólyagfolytatás úgy behorpadt, |
| mint a kígyótojás, amelyből a kígyócsecsemő kibújt, és teste |
| gumi-kő-bőrpáncél-kőmirigyszövet-burkolatát |
| úgy kinyomták a hatalmas csontok, az iszonyú kőcsillag- |
| csigolyák, a kőgerenda-sárkánybordák, az irgalmatlan |
| combcsontbütykök és óriás kőbuborék-forgók, mintha egy |
| öreg kecskebak-csontvázra terítettek volna csigahéjakkal, |
| kagylóhéjakkal, rákpáncélokkal, megkövesedett viaszrózsákkal, |
| tüskés kaktuszlevelekkel és üres teknőcpáncélokkal |
| teleragasztott gumilepedőt, mintha egy zölden rothadó zsákba bújt |
| volna bele sovány malac, foszlott fekete gumizsákba leguán! |
| Iszonyú combcsontjain és lábszárcsontjain, térdbütykein is úgy |
| lötyögött a kőburkolat, mint gyűrött, fodros pikkely-kőgatya, |
| kőpikkely-buborék térdburkolata is hervadtan lötyögött, mint |
| összegyűrt, összenyomott pikkely-álarc, szaurusz-szügyén |
| a kőpikkelypáncéling is meghervadottan lötyögött vala, lila kőcsipkeing, |
| mint megszáradt üres tüdő a napon, hatalmas szügy-csöcsei, |
| a gombtalan kőpikkelygolyók sorvadtan, zacskósan, |
| szottyadottan a térdekig lógtak, két megnyúlt pikkelyerszényként, |
| kőleveles kőlepedőként, mint indián-vénasszonyok hasig- |
| lelógó gumipalacsinta-mellei. Szenvedett vala nagyon a hangoktól |
| bizony, nemcsak a naptól, szenvedett vala nagyon a testében |
| annyira-megsorvadott, hogy teste kőburkolatának barlang- |
| lakói, kőüregfészkelői, és kőlevél-hónalj árnyék-bozsogói, |
| pikkelypajzs-hűvöse tetvészkedői is sorvadottan kipörögtek, |
| döglötten kipotyogtak, lihegve eliszkoltak és dörmögve, |
| sírva kiszálltak a sárkánykő-barlangszivacs-édenből, |
| kőszivacs-lábaiból, kőhólyagház-rózsa-szügyéből, kőszivacs- |
| szita sárkányburkolatából, mert egész szaurusz- |
| másodlénye ropogott, szikrázott, repedezett, mállott és |
| pattogzott, mint kőkorsó a tűzben. Ott állt szikrázva, |
| füstölögve, kőszikra-szöcskéket pattintgatva, parázs-kő- |
| sáskákat szikráztatva az őrjöngő tiszta, tiszta fényben, a |
| sásos, kákicsos, zsombékos, nádas, virágos kis mező másik |
| végiben, a nem-tudja-mi omladék kőfal előtt, érezte |
| jön halála, nagy léptekkel jön felé a Végzet, érezte meghalni |
| fog vala nemsokára, meghalni fog vala! Érezte, jő vala |
| halála, fekete lábakon, fekete szárnyakon. Hogy ott libeg már |
| kis embergekkó-feje fölött, a piros-zászlós kőszitabuborék- |
| koponya fölött, hogy ott lebeg már az űrből-alámerűlt |
| óriás Fekete-angyal. Hogy ott libeg árva, vak feje fölött |
| fekete szárnyakkal a fekete mohaszoknyás, fekete moha- |
| kesztyűs, fekete moha-álarcos Fekete Angyal, mint egy |
| óriás fekete lepke! Mert szarvai helyén hatalmas fekete |
| csápok növének, iszonyú korom-páfránylevelek, iszonyú fekete |
| mohacsipke-tollak és szakálla helyén az állkapocsból |
| növének fekete szívócsápcsigaházak, föltekert fekete |
| pikkelyoszlop-szakállak, öt csigás mohakorongok, s az öt spirális |
| fekete mohalevél öt ágra csillagozva és levelezve csüng |
| vala fekete mohagyűrűszakállként vastag, fodros fekete mohaszoknyával |
| elfödött kan-ágyéka közepéig. Csak két szeme |
| sugárzott és tüzelt vala izzón a vastag fekete moha- |
| álarc két moha-gödrében, mint izzó kristályvirágok, |
| mint csillagzó napok. Ott lebegett a Fekete Angyal-lepke, |
| a fekete moha-csáppáfrányleveles, fekete mohacsigaház-szakállas, |
| a fekete moha-álarcos óriás Lepke-angyal feje fölött |
| vala a tiszta fényben. És ő, a Halálra-nem-tudva-készülő, |
| csak állt ott az omlatag ki-tudja-mi-ez kőfal előtt, kis |
| madár-pihegésű emberszívében kő-malom forog, kőbéka |
| ugrál, kőmadár repűl, kőkajmán tátogat. Érzi a kő- |
| malomkerekek hideg dörzsölés-lázát szívében, a kőhártyatalpak kő- |
| tottyanás-hidegét szívében, a kőszárnyak suhogás-fagyát |
| szívében, a kőkajmán-fogsorok harapását szívében. És |
| nem tudhatni vala, hogy iszonyú kőbarlangba-zárt |
| sárkányszíve lüktet-e még a megaszalódott, összeszottyadt, |
| belső zsíros fekete mesében, hogy kongat-e még az az óriás |
| szaurusz-bársonyharang! Jaj, bár miféle anya szűlte őt, |
| hogy nem lesz majd aki őrűlten sirassa? Miféle anya |
| szűlte őt, hogy nem lesz, aki lemossa, kiterítse, verejték- |
| hideg testét csókolgassa, miféle anya szűlte őt? Talán |
| egy mítoszokból-idetévedt ringyó istenasszony? Egek |
| kurvája, poklok kancája, föld dögletes rimája, mítosz |
| szárnyas asszonydög-csudája, túlvilág rózsacsöcsű ribanca, |
| földre-szökött szárnyas disznó-emse, a lángpofájú, |
| a piros anyakoca-fejű, aki nyakától ringyó ágyék- |
| dombja kezdetéig rózsaszín csöcsökkel van tele, tejszagú |
| rózsákkal, mérgezett tejekkel! Micsoda kurva túlvilági |
| nőstény szűlte meg vihogva őt, a Meghalni-készülőt, miféle |
| istenárnyékba-visszaszökött szörnyeteg szárnyas kanca, miféle |
| lófejű angyal, akinek ősállatsörényében, őskanca- |
| szemöldökében, szőrszoknya lószempilláin a csillagok |
| nyüzsögnek, mint a tetvek, egész feje, csöcs-szőrzete, ágyéka |
| vörös háromszögszőrbokra csillagtetű-aranykásával nyüzsög, |
| mint a halott csavargók szőrzete, miféle asszonycsöcsű |
| óriásnőstény-ősmadár tojta tojását a párás páfrányerdő |
| csipke-édenébe, amiből csipogva kikelt ez a Bűn-magzata, |
| ez a Tékozlás-kőcsipketaknya, ez a csipogó Embersárkánygyík- |
| féreg! Miféle kurva, óriás égi nőstény, denevérhártya- |
| esernyő-szárnyas sárkányangyalkurva szűlte őt vicsorogva |
| és zokogva, míg lázas testéről pikkelyeit tépte kősarló- |
| körmeivel és kúpfogsorával kicsiny, feketeszőrös emlőit |
| akarta leharapni pikkely-ing mellkasáról, miféle |
| mindenkivel és mindennel bagzó űri őskanca-szörnyeteg, öröklét-cédája, |
| titok-anyja óriásnőstény, ősvarangy-szuka, a tejút-sörényű kéjek- |
| kedvelője, kanok-kevélye, királyok kacsa-asszonya, fertőzött isten-szajha |
| szűlte őt, miféle gyíkmadár-asszony, repülő Sárkánygyík- |
| emlős, miféle mindenkivel-összefekvő kövér Ősrima, |
| Willendorfi-Vénusz-dagadt egyetlen csöcsök-pocak-tompor- |
| angyalemse, istenek-falloszához-szokott, istenfiúk dagadt |
| bögyéhöz szokott, sátáncsődörök, ördögbikák, és bak ördögök kénszagú, büdös és |
| halállal-erjedett csókjához és tüzes furkójához szokott egyetlen |
| többráncú húsbuggyanás, elől-hátul húsdagadás öt |
| óriásbuborékából-összeragadt sárló és nyihogó, tajtékos és |
| húsrózsába-bedagadt-szemű, pofa-buborékokba bedagadt |
| szájacskájú, csak-eldőlni-tudó őskövér-angyalnőstény |
| fogadta be őt kis habos vérrózsa-üregébe, miféle zsíros ősdagadás-angyalemse |
| hordta ki őt, aki szárnytalan, mint a kék nünüke, mint a vadméhek |
| szőrnyereg-hátán lovagló kőrisbogár-lárva, s okádta ki őt, |
| dagadt rózsabuggyanás-hüvelyéből habosan röfögve, miféle mítoszi |
| angyal-anyakoca, föld magányos nőstényóriása, aki ott |
| feküdt hanyatt a virágos nagy mezőben, térdeit a dagadt, |
| szőrös feketemályva-tányéros, óriás fekete-szedres, eres ős- |
| emlőkig fölhúzva, ménkű-combjait szétágaztatva, hogy |
| dagadt pocakjától, a kiálló húsköcsög-köldökig fekete |
| vastag mohával és zsíros gyapottal fölerjedt szemérem- |
| szőrzetétől még orra-hegye se látszik, nemhogy kicsiny feje, |
| s förtelem-hasítéka oly nyers, izzó, rubintos, és eresen hímezett |
| vala, mintha fejszével hasítottak volna léket bozontos |
| combtövében, mintha egy óriás görögdinnye közepéig vágott |
| szögletes, hosszú lék virágozna ragyogva piros és sárga-eres és kásás |
| és gyöngyöző belső-piramisával, ott feküdt lihegve, mosolyogva |
| és meztelenűl, tajtékos érosz-erjedésben, kezeit végtelen |
| őshajába túrva a feje alatt, vastag fekete őshajába, amely |
| a virágokra, kalászos füvekre és mocorgó állatokra hintve |
| és terítve és az egész mezőben szétgöngyölítve feketén |
| szikrázott a napon, mint virágokkal, mocorgó állatokkal, apró |
| vadakkal és türkíz-kalászos füvekkel kövéren behímzett |
| nászi fátyol, hatalmas lába hatalmas rózsapatkó-körmeire fölfújt tőgy-fejű |
| csigabiga mászott, fű békája ugrott, zöld-pettyes kecskebéka, kő-arcú szöcske, |
| imádkozó sáska, aranyos virágbogár szállt, szögletes-üvegrózsa szitakötő, lepke, |
| barna lemez-harmonika-csápú katicabogár, hatalmas lábujjai |
| réseiben pikkely-kérdőjel sikló tekergett, húsrózsa-kérdőjel földigiliszta, kékpettyes kukac |
| vonaglott, ő meg, a fejszével-kihasított barlangú, lágy habos |
| röfögéssel várta, hogy megtermékenyítsék, talán csak szeressék! |
| Ott feküdt a föld óriás ősasszonya a nagy mezőben, testével |
| talán az egész mezőt betakarva, s lehet, hogy teknősbéka, |
| sündisznó, hangyász-sün, övesállat fúródott füstölgő combjai közé, |
| tüskéivel, kőmozaik-gyűrűivel, kőburkolat-nélküli puha |
| pihés rózsaszín hasával, pikkelyes bőrgyűrődés-nyakú páncélkesely- |
| fejével, vagy valami vékony féreg, gyűrűs giliszta, |
| selyemhurka-lárva, az is lehet, hogy a csöndből-kitotyogó |
| medve ölelte, zsíros ágyékbozontjába fúrva barna moha- |
| koporsó fejét, vagy krokodílus fonta át pikkely-öleléssel viasz-koca |
| derekát, pikkelygyűrű-faroktekeredéssel szőrös viaszpikkelyoszlop |
| lábszárát, kőkoca-csődörfeje kőtrombita-fújásával borzolva |
| a fekete testhabokat, vagy őskövér, pettyes-szőrű vaddisznó-kan állt kékpettyes |
| kőoszlop-sáskacombjai közé, fehér agyartajtékokkal, |
| fodrosan hullámzó vörös gerincsörénnyel, lángoló tarkó-szőrtaréjjal, |
| de az is lehet, hogy valami madár ontotta méhébe forró férfi- |
| nedveit, az üstökös-fejű tűzcsóva-hemzsegést, az ostoros- |
| farkú fehér hímpetty-áradatot, valami részeg és tékozló |
| madárkan, szines gácsér, fácán, gém, kócsag, varjú, hattyú, |
| vadliba, héja, ölyv, rétisas, keselyű, vagy vadpáva, |
| aki aranykorona-esernyős fejét ingatva rikácsolt végtelen combjai |
| között, s farka kékarany-virághímzéses tollvirág-esernyőjét |
| elterítette vergődő combjai és füstölgő ágyékdombja írtózatos |
| pórusos fehér tömegén, mint arannyal-hímzett kékbársony- |
| szemfedőt. Nem tudhatni, hogy ki is szerette őt, a virágos nagy |
| mezőn ősasszony-tömegével-heverőt, féreg-kan, teknőc- |
| csődör, varangybika, medve-kan, tatu-fiú, krokodílus- |
| isten, vagy madárhím, féreg, állat, kétéltű, hűllő, vagy |
| madár, hisz oly mindegy volt neki vala, hogy össze kivel |
| feküdt, féreggel, állattal, madárral, csak kan legyen! Hisz |
| észre se vette tán, mikor szerették, és észre azt se vette |
| tán vala, ahogy szerették, a föld óriásribanca, az óriás- |
| nőstény-kurvaság! Talán ő szűlte őt, a Földasszony-óriás, |
| irgalmatlan nyögéssel, rángással, vicsorgással, vagy valaki |
| más, titkok titkos Rémület-asszonya, talán a Szűz |
| Fogantatás maga, talán az egek Őspáva-asszonya, a romlott és |
| fertőzött halál tébotyúlt Viasz-kancája, aki ott állt a |
| gyásztalan hermafrodita isten ősmoha-szívén, viasz- |
| sörénnyel, viasz-farokzászlóval, viasz-lófejében viasz- |
| szemgolyókkal, viasz-orrlikakkal, viasz-patái fölött |
| viasz-rojtszoknyával, s fülei, mint a gyertyák égnek, |
| s karcsú viasz-lófején vala égő gyertyákból korona, s |
| viasz-gerincén vala égő gyertyákból lángsövény, s oldalából |
| nagy viaszgyertyatollú szárnyak állnak ki vala, végükön |
| piros lángcsipkepajzsokkal, fogai égő gyertyák, és viasz-szív- |
| szügye közepéből messze előre nyúlik égő vastag viasz- |
| gyertya, mint az Unikornis hosszú homlokcsont-tüskéje, |
| hosszú szaru-tövise, szemgolyóbuborékjában is pici |
| gyertyák égnek és testében is égő gyertyakoszorúk, égő gyertyakerítések, |
| égő gyertya-fogsorok valának, hogy hasa vala, mint szét- |
| olvadhatatlan viaszbuboréklámpa, szemei valának, mint szét- |
| olvadhatatlan viaszhólyag-lámpácskák, s az egész világító |
| és derengő szárnyas-viaszkancaság vala, mint a csillagos ég, |
| mint a halottak-napi temető! Jaj, miféle anya szűlte őt, a |
| titok-kőfal előtt haldokolva vakon-remegőt, a végzet-kőfal |
| előtt vartyogva-verdesőt, a halál-kőfal előtti vak várakozót, |
| akinek piros paróka-sörényű ember-gekkó-varangyocska- |
| axolotl-vakgőte-sziréngőte feje fölött ott libegett fekete |
| moha-lágyan, fekete moha-szárnyveréssel, fekete moha-esernyőlebegéssel |
| a fekete Halál-angyal, akinek fejéből, fekete moha- |
| álarcba rejtett homlokcsontjából óriás fekete mohacsápok növének |
| ki vala, mint az éjjeli lepke páfránylevél-csáptollai, és |
| fekete moha-álarc alá dugott alsó-állkapcsából fekete moha- |
| foraminiféra-ház mohaszakáll-kagylótrombiták leveleznek öt |
| göndör levélként öt ágra osztottan lecsüngve fekete moha-ravatal- |
| kendővel eltakart csődör-ágyéka közepéig. Talán valami |
| medve-ősasszony, ősrozmár-anya, aki két vörös szivacs- |
| buborékos, tüdő-gomba-orrcimpás, legyezős szőrkefe- |
| bajszú, a földig lelógó cseppkő-agyarú ősháj-hurka |
| fejével a körötte-hemzsegő pórusos háj-hurka-hímekre nézett |
| hunyorogva, míg ellette őt, míg szoptatta őt, a puha, |
| lassan megkeményedő pikkelyzetű és páncélzatú ember- |
| sárkánygyík-vakarcsot, az embriókörömlágy-mozaik-páncélzatú, |
| leragadt-szemhéjú, csipás, vaksi, nyálas kukactetűt, |
| vagy valami Madár-istenasszony, a Gyémánthegy gyémántszírtjén |
| fészket rakó óriás Istenasszony-madár, aki míg ült egyetlen óriás, |
| gőzölgő-pórusú tojásán a csillag-páfrányok és csillagfény- |
| alagútak között, a Halál zöld óriás moha-szíve közepébe |
| látott, s nem tudta, hogy a madáristenasszony-melengetéstől, |
| a teste-forró tojásból vékonyan nyávogó, véresen prüszkölő embergyíkcsecsemő- |
| féregpikkely-összeragadvány fog kibújni, mint egy kis csikóhal, |
| mikor apró tapadó-lencsés-levelibékakorongos-gekkó- |
| küllőgombos-gőtekarmocskás üveggumikesztyű-hajszálércsipkekesztyű- |
| kezecskéivel a tojás héját föltörve szétfeszíti, előbb hosszan |
| kopogtatva gumigolyó-ütésekkel a börtöne-tojás hártyás, |
| véreres falán, aztán alig-hajú kis radiolária-kovacsipkegömb- |
| szerű koponyájával, aprócska, alíg-sörtés kőszitabuborék-koponya- |
| sisakja kőcsipkehálóhólyagocska-hátsófelével nagyot ütve a |
| pirosan-derengő, rózsásan-áttetsző, eresen hólyagzó tojásfal |
| oldalára, a tört résen kinéz, hogy csak az aranylepény-pupillás |
| piros szemgolyócska látszik a véres tojásrésben, mint az elvarázsolt |
| galamb fejébe szúrt piros üveggombostűfej: és az viszket |
| és karmával kapargatja; meg az összeragadt arany- |
| szirmos szemhéjak, aztán kibújtatott, apró, gumigombos, lágy gumi- |
| ujjacskáival addig tördeli a tojáshéj enyves és hártyás széleit, |
| míg rózsás emberfejecskéjét is kidughatja, mint kis rózsaszín |
| kukac, aztán kibújik köldökig az ember, az apró rózsamoha- |
| gyermek, mint valami ember-alakú, csücsöri pöttyrózsa-szájú |
| rózsakukacvirág, aztán a kis pikkelyszügyecske, meg a pikkelypáfrány- |
| libalábacskák bújnak elő összeragadt úszóhártyácskákkal, |
| mint becsukott nyálas kőpikkelyesernyőcskék, aztán a lágy- |
| tüskés gumigesztenyeburok-szaurusztestecske, aztán a hosszú |
| kőpikkelyostorka-farok, végén a tüske-haranggal, amelynek tüskéi |
| még úgy önmagukba hajlanak, a tőgyűrűcskéből csápjaikkal vissza- |
| hurkolódva befelé a virágköldökig, illetve a farokcsúcsig, mint |
| éjjel a húsevő virág mézbimbós tapogatói, ha legyezős üveg- |
| hurkokkal a virágtányér mézágyék-üstjébe visszahajlanak, s |
| ragyonak kristály-királyi-koronaként, vagy mint aranyfonalrózsa-gomb |
| aranyhuroklepkeszárny-csillaga! Igen, talán nem látta ezt a furcsa |
| születést a Madár-istenasszony, mert mikor meghallotta vala az |
| első tojás-ropogást, a még zárt tojásban a kopogást, csipogást, |
| vartyogást, sumér istenszobrok, etruszk halotti szobrok üvegszeméhez |
| hasonló madár-üvegszemét ferdén az égre emelve nagy szárny- |
| robajjal, isten-vitorlalegyezéssel, a csillagok közé nagy |
| gyűrűkben pörögve az Ősmúltba elrepűlt, vagy nem is látta, |
| hogy mászik ki forró őshasa véres toll-lucska alól a furcsa féreg, |
| csak nézett a csillagindák, égitest-alagútak mögött ülő Halál zöld óriás |
| moha-szíve közepébe, ahol zöld moha-üregben, vastag zöld moha- |
| buborék közepén, a szívközép zöld moha-tojásban a |
| Kristályasszony ült sugárzó egymagában, kristályredős kristály- |
| ruhában, kristályhaja kristály emlőire-hátára-tomporára- |
| térdére és hasára lebomlott, mellette kristályhegedű, kristálydob, |
| kristályhárfa, kristálykürt hever a zöld szívbarlang- |
| mohában, belesűllyedve félig, mint megkövesedett |
| foraminiféra-házak, csigakürtök, őshalcsontváz-szálkabuborékok, |
| tengeri rózsák, ott ül kristályragyogó, kristálysugárzó egymagában, |
| a zöld moha-tojásban, a Halál zöld óriás moha-szíve moha- |
| barlangjában, halott hangszerekkel, játéktalanúl, daltalanúl, |
| énektelenűl, ott ül szikrázó kristály-önmagában, mert |
| karjai nem valának neki, jaj nem valának karjai, karjai |
| helyén két kristály-csökevény, mint a kéthónapos természetes- |
| vetélés-embrióknak, karjai helyén két szikra-csonk, karjai |
| helyén két kristálygödör vala, mert karjai, a gyönyörű kristály- |
| asszonykarok letörvék, a mohába fúródva hevernek, s csak |
| a kristálykörmű kristályujjak hegye látszik ki a nehéz zöld szív- |
| mohából, mint tíz megkövesedett kristálypikkely-szauruszfejecske. |
| És hangja sem vala neki, a sugárzó tiszta szépnek, mert |
| kristályszívéből kristályvirág nőtt ki, betöltve nyelőcsövét, |
| betöltve szája kristályüregét, s szájára forrva ott sugárzik |
| kristálysziromhólyagcsillagával, sokszögű kristálylap-virágfejével, |
| mint kristályőszirózsa, csillangó-szoknyájával szájüregébe nőtt |
| kristálymedúzahólyag, mint szájába-dagadt és szájára forrt |
| viaszrózsa, mint szájüregéből kinőtt kristálygomba, mint a milliárd |
| buboréküreggel és pórussal csipkésen megkövesedett, szájára tapadt |
| tengeri-csillag, mint egy megkövesedett kettős kristálysejtlaprózsa- |
| szem, millió kőbuborék-üstöcske-társulás, domború kőhatszög- |
| öszetettség kettős-kősisakja ősszitakötőszem. Hangja hát |
| nem vala neki, se hangszer-éneke, csak ült a zöld moha- |
| tojásban, a Halál moha-szíve moha-barlanjában, zöld |
| porral porzó zöld üregében, csak ült sugárzó önmagában, kristály- |
| virággal-beforrt szájú, letört-karú szikrázó magányban, |
| és csonka és beforrt lénye tiszta sugárzása a mohatojás |
| belsejét betöltvén, azon zölden átviláglott, s halál-szív |
| zöld moha-anyagán is átsugárzott, s zöld fénybe zöld fény |
| szívódva, a halál-szív körűl zöld fénybuborék-házat vonva, |
| derengő zöld fénytojást, zölden derengő fénybuborékként lassan |
| a Halál sötét kő-testén is átdagadva a Halál körűl |
| zöld fényhólyagként folytatódva és fénygömbként dagadozva, |
| lassan az egész űrben szétdagad a fénytojás, a zöld |
| fénybuborék, s a Mindenséget önmagába tölti, dagadva, nőve |
| áthat csillagszigeteken, fénytengereken, az űranyagon, végzeteken |
| és végteleneken, s a Mindenséget magába-folyatva a |
| Mindentelenségbe dagad át, s föl nem foghatja létező, halott, |
| dagadva tovább-erjedő zöld fényhártya-burkolatát, míg |
| idebent a karjai-nélküli kristályasszony, a kristályrózsával- |
| beforrt-szájú Elmondhatatlanság kristálysugárzás-közegében, |
| a halál-mohaszív zöld mohabuborék-lakója zöld fényözönében, |
| idebent a Mindenségben zölden foszforeszkálva dereng a lét, |
| a csönd, a zöld foszfor-fénnyel-bevont milliárd-módozatú |
| Magány! Ó, hát miféle anya szűlte őt, az Ítélet-kőfal előtt |
| vakon ácsargó szottyadt Nyomorúltat, miféle anya szűlte |
| őt, a Halálra-nem-is-tudja-készülőt, miféle anya szülte őt, |
| a Várakozás-kőfal előtt lázzal-vacogva és lottyadottan, |
| vakon és irgalom-nélkűl várakozót, miféle rongy anya, |
| elkurvúlt szívtelenség, miféle tolvajszeretkező Asszony- |
| rühesség, miféle mocsok Tetű-közönyösség, Nem-bánja- |
| banya, halállal-fölmagzott boszorkány, seprűnyél vasorrú- |
| bába-kancája, miféle denevérszárnyas ördögnőstény, |
| kitinszárnyas ősrovar-ribanc, miféle szitakötőszárnyas |
| óriás tündérkancaribanc, mesék moha-asszonya, miféle |
| szakállas manó-feleség, bagzásban-elhülyűlt törpe- |
| Nagyasszony, miféle bávatag Bánat-királynő, varasbéka- |
| szerető gonosz királykisasszony, nagycsöcsű bálna-angyal, mennyei kurva-szűz, |
| emberhúst-zabáló dögszagú tündéremse, tetves és férges istennő, miféle vad |
| hártyakanál-csőrű elvarázsolt Kacsa-menyasszony, Sátán-feleség, |
| miféle Ég-kanca, Pokol-emse, Túlvilág-nőstény, Mennyország-anyakoca, |
| Mítosz-liba, miféle közömbös, ostoba és kegyetlen Túlvilági- |
| Hermafrodita szűlte őt, és hagyta ott a párás páfrányerdő- |
| barlang mohás, aljnövényzet-nyirkos, gombás, tetves, alj- |
| rothadékos, penészes és döglötten-erjedő halotti lepedőjén, |
| hogy nem lesz, most, ha vartyogván elzuhanva meghal, hogy |
| nem lesz aki sírván megsirassa! Hogy nem lesz, aki összenőtt |
| behemót-testét lemossa tiszta vízzel, viaszrózsává-alakúlt |
| vak emberfejét lemossa tiszta vízzel, csókolja tiszta csókkal, |
| símogassa tiszta újjakkal, aki lemossa tiszta vízzel, szivaccsal |
| és ecettel vak viasz-álarc emberarcát, aki csókolja tiszta csókkal |
| bedermedett szája eres és pórusos viasz-szirmait, a fodros pici |
| viaszrózsa-csöndet, amely nem tud már soha vartyogva sírni, |
| szenvedve zabálni. Mert nem lesz anya, aki szőrös viasz-ing |
| mellkasát csókolgatná erjedő, elbomlott, zöld-gázzal-buborékzó kis |
| szíve fölött, aki összekúlcsolná puha viasz-emberújjait, s |
| a megfagyott sárga kis viaszcsontváz, a viaszgombos, viasz- |
| lencsés, zöld viasztoll-körmös viaszgerendaház közepébe dugna |
| tiszta, tiszta rózsát és szűz liliomot, csókbársony-kelyhűt, |
| aranypor-tornyosat, hogy befödje édes halál-illatával bomló és |
| föloszló teste büdösét, viasz-kehellyé dermedett viaszeres, |
| viaszpórusos orrlikai halál-gőzét, dögfüstjét, párolgó rothadás- |
| szagát! Nem lesz anya, aki zöld viasz-szemhéjait vak, mohából |
| viaszba-átnövő szemgolyóira húzná, mint két zöld viasz-pikkely- |
| sisakot és meleg csókjával a két sisakfelet összeforrasztaná! |
| És nem lesz anya, aki legalább férfitörzsét, a megégett |
| kentaur-férfitörzset, a sárkánygyík-kentaur zöldre kihűlt ember- |
| törzsét vágná le legalább dögsárkányteste kövecses, pikkelyes, |
| mirigyes nyaktöviről, kőkéssel, kőfűrésszel jajongva |
| nyiszálva, csontokat törve, ereket cibálva, csontot reszelve, |
| csontot kalapálva, hogy a véres tiszta csonkot, a most-már- |
| mindenképpen tiszta csonkot, a múltjáról-levágott, bűnéről-lemetszett, |
| bűntetéséről-lefűrészelt, szaurusz-végzetéről levésett embercsonk- |
| halottat, a szégyenéről levágott, gyalázatától-megtisztított |
| embercsonk-árvát, a tiszta halottat, a meg-nem-váltott megváltó |
| emberfelet ecettel, könnyel, tiszta vízzel lemossa, páfránylevél- |
| pólyába tekerje, s karjaiban cipelje a tisztátalan-tiszta |
| sírig, s mohával, páfránylevéllel kibélelt végső-gödrébe |
| eressze, s eligazítva lágyan a fülei mögűl kis csont- |
| kürtöcskékből kinőtt mirigytollakat, tüdőkopoltyúleveleket, |
| tüdőmirigy-kakasfarkokat, behintse mohával, páfránnyal, |
| virággal, s a növénnyel befödött sír tetejére nagy követ rakjon, |
| s arra piros virágot. S az ember-részétől megfosztott vérrel- |
| bugyborgó, halállal-gőzölgő sárkánygyík-testmaradékot, |
| az óriás kő-mirigy-pikkely-tüske-gumirongycsomót, az iszonyú |
| kő-libalábas embertelen árva csonkot, a halál-múlt |
| óriás behorpadt kőhólyag-lotyadékát, az ember-nélküli |
| kőzet-halom-dögöt otthagyja a vadaknak, dögevőknek, |
| a férgeknek, keselyűknek, csigáknak, békáknak, bogaraknak, |
| legyeknek, darazsaknak, patkányoknak, pondróknak, kukacoknak, |
| madaraknak. S azok kőburkolat-héjai és kőbuborék-pikkelyei, |
| kődonga-repedései, kőhártya-tollazata közt túrkálva, csámcsogva, |
| szörcsögve és visongva, csonka szügygödrénél a behorpadt pikkelyes kőhólyag- |
| testbe belemászva, ott benn kalapálva, kalapálva, rágicsálva, |
| csípkedve, kotorászva és zabálva, a véres, forró, erjedő mirigy-hús-izom- |
| bél-zsír-emésztő-lélegző-kiválasztószerv-barlangban vájva és |
| kotorászva elvégzik a boldog munkát, a boldog, boldog, boldog |
| belső temetést! De neki, a most-már-egyedűlinek, a |
| leválasztottnak és kiválasztottnak, csonka ember-maradéknak, a kéthalál |
| egyszülött Emberfiának a földbe kell húllnia! Mert |
| a föld vár halottaira nagyon! Mert a föld a holtakat szereti! Mert |
| a föld a halottak legszebb menedéke! Mert a föld a lét legszebb |
| erjedése! A föld majd elvégzi magában a munkát. Magát-meg- |
| nem-osztva a csontokról a húst lefosztja, s a tiszta csontvázat megőrzi, |
| mint anya gyermeke csecsemő-fényképeit. Mint vénülő szívünk a |
| halottak sóhaját, arcát, halottak utolsó párás sóhaját, halottak |
| arcát erjedt virág-teknőben a ravatalon. Ó, Föld, ó gyönyörű Föld! |
| Ó gyönyörű Visszakérdező! Ó csodálatos Visszakérő! Ó, legszebb |
| és legáldozatosabb Irígy! Ó, legtékozlóbb Kapzsiság! Ó, |
| csodálatosan-tenyésző Mohóság! Ó, legadakozóbb diadalmas |
| Zsugoriság! Ó, Föld, te tébolyúlt, te tiszta, te gyásztalan-gyönyörű |
| Adakozás! Ó, Föld, aki mámoros őskanca-erjedésben tested illatos |
| anyagából kifújod a flórát, a faúnát, a lángot, dagadt, |
| tékozló diadalukat kívánod, őket magadba visszavárod, |
| boldogan nyögöd és lüktetve viseled az elevenség-táncot, |
| s megérett lényeid zsíros fekete, fekete méhedbe visszazárod! |
| Ó, Föld, őstermékeny teremtő Hallgatás, titkos és titokzatos vad |
| Foganás, titkos és titokzatos vad sperma-pete egymásba- |
| fúródások legmámorosabb Összezárulása, Sejt-osztódása, |
| Szedercsíra-kialakulása! Ó, Föld, titkos és titokzatos Anya- |
| erjedés, Anya-dagadás! Ó, Föld, te milliárdszor milliárd |
| Gyermek-kihordás, Magzat-növelés, Embrió-táplálás, Közös- |
| szívverés! Ó, Föld, te Mindíg-szülő és Mindíg-temető, Mindíg- |
| tápláló, Mindíg-nevelő, Mindíg-sarjadó, Mindíg-vénülő, |
| Mindíg-lángoló, Mindíg-rothadó, Mindíg-ámuló, Mindíg-záruló! |
| Ó, Föld, ó Föld, te komolyan visszakérdező! Mert a hallgatag, |
| árva ősi Gömb-anya visszakérdez és visszakér! Ötmilliárd év |
| óta kigondol, megépít, visszakérdez, visszakér! Kigondolt egy- |
| sejtűeket, moszatokat, fejlábúakat, pörgekarúakat, halakat, |
| kagylókat, csigákat, kétéltűeket, hüllőket, ízeltlábúakat, |
| páncélosokat, hártyásokat, héjasokat, pikkelyeseket, selymeseket, |
| szőröseket, tollasokat, a mezteleneket, s a burkolatosokat, |
| a váztalanokat, kívül-vázasokat, belűl-csontvázasakat, |
| a hólyagosokat és hús-álmúakat, a bábosokat és spórásokat, |
| a szülőméheseket és tojókat, a petéseket, lárvásokat, a tüdőseket |
| és tüdőtleneket, a látókat és a vakokat, a hallókat és a süketeket az |
| agynélkülieket és az aggyal-virágzókat, a Létfa halott virágait és eleven |
| halottait, madarakat, sárkányokat, sárkánygyíkokat, őstulkokat, emlősöket, |
| szelídeket és vadakat, pikkelyfákat, pecsétfákat, zsurlókat, |
| páfrányokat, növény-látomásokat, virág-vaginákat, és virág-agyarakat, |
| s ötmilliárd év óta kéri vissza csontjaikat, ötmilliárd év óta |
| kéri vissza a sejteket, ivarszerveket, a szíveket, szemeket, agyakat. |
| Állat-törpéit, állat-óriásait, növény-törpéit, növény-óriásait, |
| féreg-törpéit, féreg-óriásait, álom-törpéit, álom-óriásait, asszony- |
| törpéit, asszony-óriásait, férfi-törpéit, férfi-óriásait, hermafrodita- |
| törpéit, hermafrodita-óriásait, hímjeit, nőstényeit, ivartalanjait, |
| közömböseit! Ötmilliárd év óta kéri vissza a Föld, a forró |
| Ős-gömbanya, a fortyogva-folyton-szülő Gömb-idő-anya |
| virágzó hermafrodita zsíros asszonyburkolata vergődő, fickándozó |
| törpe-álmait, csipogó Ős-dagadványait, csontos, páncélos, tüskés és |
| őskaktuszleveles vartyogó, röfögő Ős-dagadásait, apró és óriás |
| Ős-tátogásait, mohos és gumilepedős Ős-szárnycsattogásait, virágzó |
| toll-mámorait, csöcs-emlő-tőgy-kigondoltjait, végzetes, vad |
| szerelem-mámora, fénytelen-fénylő fuvolás szülőmámora |
| árváit és halottait, halottait, halhatatlanait, vázlatait és vázait, |
| virágzó szülő-kegyelme, halálos szerelem-tébolya milliárd |
| egyszülötteit, a halhatatlan halottakat, a halottakat, halottakat, |
| a testeket és a csontokat, a szárnyakat és a csontokat, a bűnöket |
| és a csontokat, az irgalmakat és a csontokat, a testeket és a |
| csontokat, a húsokat és a csontokat, a gyötrelmeket és a |
| csontokat, a boldogságra kölcsön-adott anyagot, a csonttal-és |
| testtel-kivirágzó pillanatot, a csontokra-épűlt ámulatot, a |
| csontokba-épített gyötrelmet, szerelmet, bánatot, a csontokra |
| kötözött Folytatás-akaratot, a húsokat, a csontokat, a csontokat, |
| a vázakat, a titkos titkos vázakat, a legtitkosabb anyagot, |
| a titokzatos házakat, csontgerendázat-házakat, a nehezen- |
| elrothadó csontállványzatokat, a titokzatos skeletonokat, |
| a csontokat, a csontokat, koponyát, csigolyát, csontokat, a sárga |
| skeletonokat, hogy nyirkos és habos és forró és sötét hasába |
| őket visszatömje! Ó, mindent-megőrző tiszta föld, ó, el-nem- |
| veszíthető árva Gömb-anya, ó, titokzatos, titokzatos Hermafrodita- |
| Temető, hozzád mi hűtlenek nem leszünk, mert hozzád hűtlenek |
| nem lehetünk, ó Hűség Hűségese, Magányos Anya-pörgés, |
| titkos és diadalmas Temető-Ősasszony, gyarló és gyámoltalan |
| Csillagtörpe-nő, gyámolíthatatlan Ős-anyacsecsemő, Mindenség- |
| magzata-asszony, Dícséretes Szűz, Te Szűz Fogantatás Szűz |
| Mámora, Te a méhburok és a temető önmaga, őrizz meg minket, |
| védj meg minket, rágd le húsunkat, foszd ki szívünket, fald |
| föl húsunkat, olvaszd szét szívünket, edd meg agyunkat, idd |
| be nemzőszerveinket, őrizd meg koponyánkat, őrizd meg |
| csigolyánkat, őrizd meg csontjainkat, őrizd meg vázainkat, |
| legmaradandóbb belső-házainkat, hisz bűn nélkűl bűnödből |
| fogantatnánk, benned növekedénk, általad virágozánk, beléd |
| görgedezünk, benned temetkezünk, te Létezésünk Koporsója, |
| csontjaink Csöcsetlen-Korsója, te Szűzeknek szent Szűze, Üdvözítő anya, |
| Tisztaságos Anya, Csodálatos anya, Makula nélkűl való anya, Szentséges Szűz, |
| Szeplőtelen szűz anya, Teremtő szent anya, Nagyokosságú Szűz, Titkos Értelmű |
| Világegyetem-Rózsa, Dícsérendő szent Szűz, Nagyhatalmú szent |
| Szűz, Kegyes és irgalmas Szűz, Hívséggel teljes Szűz, Igazságnak |
| tüköre, Bölcsességnek széke, Örömünknek oka, Tiszteletes edény, |
| Lelki tiszta edény, Dávid királynak tornya, Salamon király méhe, |
| Elefántcsontból való torony, te Frigynek szent szekrénye, Csillag- |
| Mária Aranyház, Szeretetreméltó anya, te a Halálnak ajtaja, Élet Rózsa-kapuja, Megváltó-anya, |
| Hajnali szép csillag, te Ős-malasztunk anyja, Betegek gyógyítója, Bűnösök oltalma, |
| Szomorúak vígasztalója, Szülötteid királynéja, Angyalok királynéja, Pátriárkák |
| királynéja, Próféták királynéja, Apostolok királynéja, Mártírok királynéja, |
| Költők királynéja, Hitvallók királynéja, Szűzek királynéja, Halottak |
| királynéja, Eredeti bűn nélkűl fogantatott királyné, Ájtatosságnak jeles edénye, Béke |
| királynéja, Szűz virág szent anya, te Legcsodálatosabb Csoda, Költők Virágzó |
| Ősmámora, Mennyországnak ajtaja, Ötmilliárd éves Szűz, talán-annál-is-vénebb |
| Önmagad-koporsó, Te Mindenség boldog moha-pöttye, Te |
| örök Víz és örök Bögre, Táltosok szülője, Varázslók temetője, |
| Istenek kigondolója, Halál elrothasztója, te Halál-Halál, |
| Liliom-Élet, te Szerelem-Szerelem, Gyönyörű Végzet, te Vak |
| Szemgolyó, te Látó Vakság, te legszebb Örökség, legszebb |
| Iszonyatosság, te Csontok földzsákja, Koponyák föld-hólyagja, |
| te Értelmünk bolygó-hermafrodita koponya-gödre, te Föld, te Föld, |
| te Dicsőség királynéja, Igazságosság anyja, te Szeretetreméltó, te Csodálatos, |
| te Erős, te Jövendő élet anyja, te Nagyhatalmú, te Legtürelmesebb, te |
| Legengedelmesebb, te Alázatos, te Szelíd, Szerető anyánk, Erények példaképe, |
| te, az Élet szerzője, mi Istenünk, mi Menedékünk, te Szegények anyja, |
| Hívek kincse, Jó asszony-pásztorunk, Igaz világosságunk, Örök bölcsességünk, |
| te Végtelen jóság, Utunk és Életünk, te Végtelen fölségű Szeretet lángoló |
| tűzhelye, te Jósággal és szeretettel teljes, te Minden dícséretre legméltóbb, te, |
| Minden szív Királynője és középpontja, te Ős-szív, melyben a bölcsességnek |
| és tudománynak összes kincsei megvannak, te Ős-szív, melyben a Lényeg egész |
| teljessége lakozik, te Ős-szív, melyben a Teremtésnek kedve telt, te Ős szív, |
| melynek teljességéből mindannyian merítettünk, te Béketűrő és Nagyirgalmasságú, |
| te Dúsgazdag mindazok iránt, akik hozzád folyamodnak, te Élet és |
| szentség forrása, te Vétkeinkért engesztelő áldozat, te Gyalázatokkal tetézett, |
| te Gonoszságunktól összetört, te Mindhalálig engedelmes te Halál-lándzsával |
| átvert Ős-szív, Minden vígasztalás Kútfeje, Életünk és Föltámadásunk, |
| Békességünk és Engesztelésünk, te Bűnösök áldozatja, Benned |
| reménylők üdvössége, Benned kimúlók reménysége, Minden Költő- |
| istenek gyönyörűsége, légy irgalmas, kegyelmezz nekünk, légy irgalmas, |
| hallgass meg minket, te Költők öröme, Tűz-kiáltók mestere, te Vértanuk |
| erőssége, te Hitvallók világossága, te Nemzés tisztasága, őrizz meg |
| minket, védj meg minket minden bűntől, minden gonosztól, a te |
| haragodtól, a hitvesztés incselkedéseitől, a tisztátalan élettől, az örök |
| haláltól, sugallataid elhanyagolásától, szent megtestesülésed titka által, |
| halálgyötrelmed és szenvedésed által, elhagyatottságod és ellankadásod |
| által, halálod által, temetésed által, föltámadó-újjongásod által, |
| örömeid által, dicsőséged által, ó, Föld, szentelj meg minket, üdvözíts |
| minket, véreddel ihless meg minket, fölsebzett oldaladból folyó vizeddel |
| tisztíts meg minket, szenvedéseddel erősíts minket, zöld füleiddel |
| hallgass meg minket, szent sebeidbe rejts el minket, vérző szűz méhedbe |
| rejts el minket, izzó szűz rózsádba fogadj be minket, ne engedd, |
| hogy elszakadjunk tőled, gonosz ellenségtől oltalmazz minket, |
| halálunk óráján hívj el minket, és juttass el magadhoz minket, ó, Föld |
| ments meg minket születésed által, gyermekséged által, szent életed által, |
| fáradalmaid által hirtelen és készületlen haláltól, haragtól, gyűlölségtől, |
| minden gonosz akarattól, nekünk irgalmazni méltóztassál, nekünk |
| megbocsájtani méltóztassál, minket igaz bűnbánatra vezérelni |
| méltóztassál, Föld, Föld, Föld, te Mámorunk, Reményünk, Jövőnk, |
| Csontvázaink Apja-Anyja, te virágzó tartó-szerkezetünk |
| víg Vígalma, Te örökös Szülés és örökös Halál fogadj be |
| minket, és úgy vedd el, tisztán, ahogy adtad, elvérző életünket és |
| szűz szívünket, te elmondhatatlan Rózsa-virúlás, te teremtő |
| zöld Halál-mohás, Tevékeny Bomlás, Termékeny Rohadás, |
| Hasznos Elbomlás, Boldog Poshadás, te milliárdszor milliárd |
| halál-hüvellyel kinyíló örökös Befogadás könyörögvén |
| könyörgök vala, őrizd meg szavaimat, őrizd meg csontjaimat, |
| ha már elvetted szívemet, elvetted magamat, s őrizd meg őt |
| is, az Elmondhatatlan-Hermafrodita-Szűzet, a Kegyetlenség Szűz |
| Kegyelem-virágát, a Bűn ocsmány-gyönyörű Bűntetés-ágát, a |
| Kőrózsa-Kentaurt, a Sárkánygyíkkakas-könnytelen-fiút, őrizd |
| meg őt, a Vak-vartyogót, a Bonyolúlt Butát, a Soha-nem-lesz- |
| szerelme Hermafroditát, a Megváltás-mámor vak Bűnhődés- |
| fiát, a Szégyen és Szerelem árva szűz Asszony-kakasát, |
| a Senkit-megváltani-nem-tudó Kettős-halál Egyhalál-fiát, |
| a tiszta tiszta daltól napfényre-csalt vak páfrányerdő-Óriás |
| Csigát, őrizd meg iszonyú csontjait, gigász-medencecsontját, |
| óriásvarangy-koponyáját, embertörzse törékeny csontcsipke-házát, |
| az isten-tudja-hogy-összenőtt dupla csont-hidat, a főpilléreket, |
| a kő-hurka ujjcsontokat, az óriás kőpálmalevél-sárkány- |
| bordacsontokat, s a farokhúr-csigolyák kőfogaskerék- |
| csipkéit, a vékony ember-vállcsontokat, lapockacsontokat, a kőcsipke- |
| fogakat, fogadd vissza erjedett, zsíros fekete méhedbe őt, |
| aki ott áll megsorvadottan és megszottyadottan haldokolva a |
| kövér növénykásával és izzó virágbuborék-fészkekkel rengve |
| benőtt, keverék s tiszta lényekkel nyüzsgő, hemzsegő omlatag |
| kőfal előtt, s térde óriás kőpikkelygolyó-bütykére óriás |
| varangypáva repűlt, ott űlt varangyosan és izzadottan, |
| páva-esernyőjét csiganyállal hímzett kék mohalegyezőként |
| kinyitva, s a térdpikkelyek pórusos szürke tobozréseiből szívárgó |
| vért nyalogatta. Ó, honnan tudta volna ő, honnan is tudta volna, |
| a talán bánatos Bonyolúlt Buta, aki a létről-mit-se-tudva |
| élt, csak evett, ürített, vizelt, defekált, böfögött, vartyogott, aludt, |
| ásított, magában anyagot cserélt, használta az anyagot, s az anyag használta |
| őt, aki nem ismerte a Halált, a Múltat, a Mámort, a Jövőt, a |
| Bűnt, a Szerelmet, csak a zölden-derengő Páfrányerdő-Jelent, |
| a bezabálható lények jelenét, virágét, páfrányét, gombáét, |
| növényét, madárét, állatét, s a kiürített maradék gőzölgő |
| kupacait, véres zöld lotyadékát, füstölgő zöld gombócait, aki |
| csak a csipkés zöld homályt ismerte, a nyirkos és lucskos zöld |
| ködöt, a szőrzetébe és hajzatába ragadó, páncélzata réseibe |
| szívárgó esőt, a múlttalan időt, jövőtlen jelent, de se apját, |
| se anyját, se embert, se idegent, se hozzá-hasonló, vagy |
| másfajta iker-óriást, vagy egyszemélyű szörnyet, vagy egytestű halált |
| rejtegető pórusos óriás-tojást, se istent, se embert, se sárkány- |
| óriást, szaurusz-törpét, erdei manót, törpekirályt, hüvelyk- |
| embersárkánygyíkot, gigász-kőcsipke-kant, valódi ember- |
| nőstényt, valódi Emberfiát, aki csak a párás páfrányerdő zöld |
| csipketoll-legyező-rengetegében állt, hisz nem tudott se ülni, |
| se feküdni, aki csak éhes volt és másra-vágytalan, látón is vak |
| és most vakon se látó, aki csak állt, vagy mint virágcserépbe virág, |
| beűltetve űlt kőcsipke-sárkánytornya emeletmagas pikkely- |
| bástyatornyába ragadva, mint középkori vitéz az őrző bástyafalakba |
| dagadva, kőcsipkekoronájában ülve, mint páncélos békakirály, |
| aki csak állt ott se félve, se remélve, se örűlve, se iszonyodva, |
| mint egy kínai óriás sárkánykőszobor eleven virágállat-foglya, húsevő- |
| virág-rabja, amely kővicsorgású szájából a kőfogsorok közűl kivirágzik, |
| tekert kőpikkelynyaka tetején a kőpikkelysárkánykoponya |
| tág kő-orrlikakkal szikrázik, s karmos kőhártyatalpai a mohába |
| sűllyednek kőlomhasággal, aki csak állt se akarva, se nem- |
| akarva, mint a Múlandóság magányos Ember-barma, se menni |
| nem akart, se maradni, csak enni akart és magát kifolyatni, |
| sárkány-húgyhólyagja nedveit kicsurgatni, emberteste salakját kilövellni, |
| kipotyogtatni, aki csak egyszer akart menni előre, de soha hátra, |
| hisz nem tudhatni a Földgolyó görbületén meddig ér a páfrány- |
| csipke-hajzat, aki nem tudta mi a mámor és a magzat, aki |
| oly vágytalan volt és olyan éhes, oly mindíg-éhes és oly mindíg-vágytalan, |
| hogy azt se tudta, hogy társtalan, örökös-egymaga van, |
| aki nem tudta mi történt összevissza-hormonaiban, |
| aki nem tudta mi a rémület és mi a mosoly, ez a rózsaszájú |
| zabáló Kőgigász-takony, ez a mohó magány, magányos mohóság, |
| ez a se rosszaság, se jóság, ez a se gyász, se irgalom, se szégyen, |
| se áhítat, se gyűlölet, se reménytelenség, se remény, aki a |
| rétet se látta, ahová kitotyogott, mint óriás Kétlábú-kőbéka- |
| gyíkliba-emberkíváncsiság, csak vala füstölögve hömpölygő kő- |
| zsák, kőpikkelyoszlopoktól-vonszolt kőnyikorgás-állat, |
| tetején valami bánatos ember-útálat, a gigász vak Ember- |
| csigabiga, akit a dal, a dal, a tiszta, tiszta dal csalt a halálra, |
| a fényre, a létezés lüktetve-zsúfolt állat-virágszigetére, mint |
| valami Istengyíkot, Muréna-istent, kétéltű Sziréngőte-istenkirályt, |
| hermafrodita Csigaistent önmagából önmagába-hólyagzó |
| öröklét-hártyaüregéből, örökcsönd-barlangjából nem-tudja- |
| miféle angyalkórus, angyalharsona-zene a kozmosz egy |
| tűzzel-virágzó csillagszigetére, hát honnan tudta volna ő, az |
| árva, árva, árva vak vartyogó Ember-barom, hogy halottak |
| arcával van tele szívünk, mint kagylóval a kagylógyűjtő zsákja, |
| hogy halottak arcával van tömve szívünk, mint titkos jelenésekkel |
| az Apokalipszis látomása, halottak arcáról lehúzott verejték- |
| álarcokkal, sárga viaszgyötrelem-álarcokkal, pórusos és szőr- |
| likacsos mosoly-aranyhártya-álarcokkal, halottak végső- |
| arcáról levett zöld rothadásfolt-álarcokkal van kövéren |
| megtömve szívünk, zöld orrhegyek, zöld szemhéjak, zöld állak, |
| zöld szemgolyók, elzöldűlt ajkak gumi-kásájával tömődött |
| be szívünk, mint csontokkal az árva, tiszta föld. Egymásra tolva |
| és egymásra hajtva, egymásba gyűrve és egymásra tömve, mint |
| kristályokban a kristály lapjai és síkja és szögei és részlet-kristályai: |
| halottak kristályálarcait hordjuk szívünkben, mi ember-elevenek, |
| a rothadhatatlan rothadás zöld gumi-álarcait, a hervadhatatlan |
| hervadás aranygyanta-álarcait, a végső elárvulás ragyogó |
| borostyán-álarcait, az utolsó-elborzadás jádekő-álarcait, |
| az első-megvilágosodás jáspiskő-álarcait, a végső-megbizonyosodás |
| topáz-álarcait, a legvégső-bizonyosság pórusos, szőrlikacsos kék |
| jácintkő-álarcait, amik nem oszlanak, nem foszlanak, nem |
| bomlanak el szívünkben, s csak fölbomló, rothadó szívünkkel |
| korhadnak el, törnek össze, olvadnak el a földben, vagy el |
| se olvadnak talán, föl se szívódnak talán, mint |
| Agamemnon király ráncos, gyűrt aranyhártya-álarca a |
| földben, a bőrpórusokkal, a lehúnyt szemhéj gyűrődés-csipkéivel, |
| ráncaival és gyűrt bőrtasakjaival a fülcimpák alatt, az aranyszigor-álarc, az alsó |
| szemhéjakkal kizacskósodva ragyogó; vagy ott feküsznek széttört koponyánk |
| mellett a földben, a koponyacsonthéj-darabok, koponyacsont- |
| cserepek, fehér koponyatörmelék, barna-csipkés csontszilánkok, a |
| szemgödörperemes homlokcsontdarab, az orrcsonthártya, az |
| alsó állkapocs sárga szilánkjai, a kitört fogak, a felső- |
| állkapocsba-gyökerező fehér-zománcú fogak között a |
| földben, a koponyabuborék-hátsón, s az agykoponya csontjain |
| elszórva, mint Úr királynője földben-széttört koponyáján, |
| földbe-gyömöszölt sárga koponya-csontjai között széttöredezett, |
| szétesett aranykoronája, halotti aranykoszorúja, mint az ősi |
| királyasszony koponyacsontjain az aranyszalagok, aranypántok, |
| fekete gyöngy-berakású arany-pórusos arany-margaréták, karcsú-szárú, |
| fonal-erezésű arany-hársfalevelek, amelyekre oroszlánok, pávák, szarvasok, |
| párdúcok, pelikánok valónak domborítva, s a bordás aranyhártya- |
| golyók, bordás kék gyöngy-golyók, mint megkövesedett |
| skarabeuszok. Mert csak a holtakat eszi meg a föld. Mert |
| a holtak emlékét nem eszi meg a föld, legfeljebb széttörheti! |
| Ó, honnan tudta volna ez az árva, árva, árva vak Halálra-készülő, |
| honnan tudta volna, hogy halottak földje ez a Föld, halottak |
| árva földje, hogy ez a Földgolyó dugig tömetett vala csonttal |
| és halottal, mert a Föld visszakérdez és visszakéri eleveneit! |
| Hogy tömve vala a Föld legfelső anya-köpenye csonttal, csont- |
| virággal, csont-csillaggal és csontváz-árvasággal, mint |
| szánalommal emberi szívünk, mint megadással a szerelem, |
| mint a Mindenség anyaszigetei tüzes csillagikrával, ó honnan |
| tudta volna szegény, hogy a zsíros szülőanyagban odabent |
| egymásra-halmozva és tapadva, egymásba-keverve és dagasztva |
| a Csontváz-Mindenség dereng, hogy ősrétegekben egymásra- |
| lapozva ott hever és ott mered titkos csont-ősmúltja fölött |
| több Emberiség, hogy odabent a zsíros titok-anyasötétben |
| csontváz-őshalak úsznak, csontváz-őshüllők másznak, |
| csontváz-ős kétéltűek düledeznek, csontváz-ősmadarak |
| repűlnek, csontváz-sárkánygyíkok csapkodnak, csontváz- |
| gyíksárkányok röpködnek, csontváz-sárkánygyíkok totyognak, |
| csontváz-denevérek csontesernyője nyiladozik, csontváz-ősteknősök |
| másznak, csontváz-Tirannosaurus-rexek tátogatnak kő- |
| vicsori óriáskoponyájukkal, csontváz-varangyok ugrálnak, csontváz- |
| lovak robognak, csontváz-mammutok riognak, csontváz- |
| orrszarvúak tülkölnek, csontváz-elefántok topognak, csontváz- |
| majmok makognak, csontváz-krokodílusok vigyorognak, csontváz- |
| rákok integetnek, csontváz-vízilovak szürcsölik a földet, |
| csontváz-cinkék énekelnek, csontváz-gémek lobognak, csontváz- |
| medvék toporognak, csontváz-emlősök, csontváz-madarak, |
| csontváz-halak, és csontváz-hüllők dermednek dermedetten |
| föld-szemgolyókkal, föld-tollakkal, föld-uszonyokkal és föld- |
| ámulatokkal, gyökerekbe pelenkázva csontváz-csecsemők, |
| hogy ott él az Ősgömb-anya minden-eddig-álma, szerelem- |
| akarata és halál-virága, minden mámoros kísérlete és gyönyörű |
| megvalósulása a földbe, kristályba, kőbe dermedetten! Ó, |
| honnan tudta volna ez a haldokolva-árva vak Gyámoltalan, |
| hogy a Föld gyásztalan, mert a föld önmaga koporsója, ágya, |
| önmaga öröme, gyásza, önmaga virágzása és halála! Hogy |
| kölcsön nem kér semmit se a föld, se örömet, se gyászt, se |
| halált, se virulást, hogy amit önmagából önmagának ad, azt |
| önmagának újra visszaadja, gyönyörtelenűl szűl és gyásztalan |
| temet, hogy ő önmagában megvalósulás, a teremtés, a kihordás, |
| a szoptatás, a temetés, hogy ő önmagában önmaga maga, hogy, |
| amit önmagából magának adott, azt önmagába egyszer visszakéri, |
| s teremtményeiről a fölösleget lerágva, a tisztúlt részeket, |
| tiszta részleteket, a nehezen-törhető vázakat, csigolyákat, csontokat, |
| koponyaházakat megáldva testébe zárja, s egy-egy gyönyörű |
| álom-alakját, lehántva róla mámor-salakját, leszopva róla puha |
| vakolatát, kőbe, kristályba-préselve megőrzi. Mert, jaj, nem igaz, |
| hogy a föld megőriz minket, jaj, nem igaz, hogy a föld végleg |
| megőrzi lényegünket és szerkezetünket! Mert csontjainkat a föld |
| összetöri, összetöri és megőrli csontjainkat a fogsortalan föld! |
| Csak a tiszta kristály őrzi meg lényegünket, vázlatunkat, vagy |
| lényünk maradékát, csak a tiszta kristály, meg a kő, a kő, a |
| kő, a tiszta, tiszta kő, a kő, a pórusos tiszta kő! És jaj, a |
| követ is megeszi egyszer, jaj a kristályt is fölszívja egyszer a tűz, |
| a tűz, a tűz, a tiszta tiszta tűz, amely ott izzik tűz-kocsonya- |
| tüdőként az ősgömb-anya tüzkristálymagzata körűl, s egymásra-épűlt |
| gömbhéjait, tojáshéjait, rétegbuborékait, kőzetburkolatait és |
| kristályhólyaghártyáit átvilágítva rózsaszín derengésbe vonja |
| a legfelső földburok, a szülőanya-burok Csontváz-Mindenségét, |
| hogy mint földmélyi rózsanyílás, gyönyörű gömbrózsakert bíboran |
| és pirosan ragyog, rózsásan foszforeszkál az Emberiség milliárd |
| csontváza, a madárcsontváz, ősteknőc-koponya, a hatalmas |
| kőgerenda-kőcsigolyacsillag-állat, a Diplodócus-csontváz és a Triceratops |
| kétszarvú ősbálvány-koponyája! Igen, csak a tiszta kristály őriz |
| meg minket, a tiszta, tiszta kristály őrzi meg képletünket, vázunkat |
| és lét-érdemünket, testünk irgalmát és létünk álom-anyagát, |
| lehetetlenségünk gyönyörű mintázatát, amely maga is kristály már, vagy |
| tiszta kő, csak a kő őrzi meg volt-létünk csipke-mintázatát, a kő, a |
| kő, a kő, a pórusos tiszta kő, s ami belőlünk így megmaradt, az is csak |
| kő, kő, kő, kő, csipkés, buborékos, eres, erezett, bordás, pikkelyes, |
| mozaikos és kőpont-üstöcske-magos, létrajzolatos kő, kő, kő, tiszta, |
| tiszta kő! Ó, megőrző legszebb anyag! Ó, megőrző kristályok, kövek! |
| Buborékosak, pont-fürtösek, apró-csöcsösek, csöcsös kő-koca- |
| hasak, kőpont-fogsorosak, mint a csigabiga nyelve, szájürege, kő- |
| petty-sorozatosak, kúposak, piramisosak, mirigyfürtösek, tüdő- |
| szövetesek, mirigy-lebenyesek! Ó, kristályok, egymáshoz-ragadt hosszú |
| fekete csöcsök, tetejükön az egymásból-kibuggyanó fekete buborék- |
| bimbókkal, fekete köroszlopok, oldalukon fekete tányér-metszésekből |
| fekete szedrek, fekete málnák, fekete mirigycsomók nőttek, ó, |
| egymáshoz-ragadt gyönyörű gombák, homályosak, titkosak és |
| kérgesek, ó, egymásba összevissza-tekert tüskés és kígyószemű titkos |
| fonadékok, béltekervények, sál-hurkolatok, homályos és |
| fehéren derengő csontszivacsszerű pillér-üregfonadékok, törékeny |
| bordák, küllők, gerendák, vállcsont-összeforrások, egy-egy csipke- |
| ágon zöld szívtömlőkkel! Ó, kristályhab-lárvák, mészhab- |
| kukacok, ibolya-tapadókorongszájú fehér piócák, homályos |
| hernyók, egymáson-tekergő, egymásban-tekergő hemzsegő sokasága, |
| ó, földmélyi kristályfenyőfaágak, páfránylevelek, bürök-bordavázak! |
| Ó, földmélyi kristály-kaméleonok, ormányos-bogarak, Diplodócus- |
| nyakak, kristályrigók, ó, kicsi kockák, lapok, hasábok, szikrázó |
| túlvilága, ó megkövesedett kristályörvény, a kérges és rostos, tekert |
| szemérem-gyűrű kristálylap-tölcsér vagina-háza, ó, egymásra- |
| kazlasúlt izzó ceruzák, titkos őszirózsák, tengeri-rózsák tiszta |
| magánya, ó, fekete hasáb-kazlak, félig-kinyitott könyvek, |
| földalatti Bibliák titkos, titkos tudása, kristálysörények, kristály- |
| tollak, kristálytaréjok dermedt zömök lobogása, ó, tűcsokrok, |
| legyező-szárnyak, szögletes pálcika-kazlak egymásba-ágazó, |
| egymásba-épülő rózsafejes, mirigy-gombócos árvasága, ó, fehér |
| tömbökbe tolt fehér tömbökkel körűlnőtt, fehér tömbökbe |
| fúródott fekete kockarudak, nyolcvan-szögűvé-vésett, csillag-gerendázat- |
| oldalú fekete oszlopok titokzatos tisztasága! Ó, földmélyi |
| mozaikok, kristálymozaik-kövekből kirakott isten-arcok, Mária- |
| fejek, kisasszony-szemgolyók, ó, fehérségből kitömbösülő |
| fekete ősisten-templomok, zöld hermafrodita-trónusok, ó, földmélyi |
| kis zöld káposztafejek, kristálybogárlárvák, kőrisbogarak, rost- |
| rózsák, ó, a magány fehér szív-laptömbjein viruló csipkédző, |
| csipkésen ágazó fekete páfrányok, zsurlók, ó fodrosan fölnyúló, |
| eresen bokrosodó csipkebokor-örökkévalóság! Ó, szivárvány-amőbák, |
| fodros szivárvány-egysejtűek, márványhártyabőrű Egysejtóriások! |
| Ó, kék, zöld, rubintos, lángszínű, vörös, sárga, lila, jégszínű, mirigyes, |
| buborékos, fürtös, hasábos, kúpos, hurkás, csöcsös, csöves, rudas, pálcikás, |
| tőgyes, gyűrűs, kockás, hasáblapos, háromszögkúpos, négyszögkúpos, sörényes |
| kristályok földmélyi titkos túlvilága! Ó, kristályok, megőrzők, megmaradók! |
| Belőlünk, ami megmarad, csak úgy marad, ha titkos, áttetsző, homályos |
| méhetekbe vala zárva, ha átlátszó tiszta húsotok hervadhatatlan |
| csontjainkra épűl, ha párolgásunk és vergődésünk húsotok |
| szigorú-szerkezetű csöndjével kibékűl, és ránkfolytok és |
| körűlcsipkéztek és lapjaitokkal, kockáitokkal, szögeitekkel, |
| hasábjaitokkal halotti-arcainkra nőve és titkos, titokzatos |
| vázunkat benőve, a csontokat, csigolyákat, koponyákat, őriztek |
| minket, őrzitek elfoszlott szívünket, a szív-bőr egy mirigyes |
| cafatját, a szempillák szőrlegyező-koronáját, felhámunk egy |
| pórusos, ráncos, bőrmozaikos darabját, agyburkolatunk egy eres |
| hártyahurkabőr-foltját, szemlencsénk szalagosra-kivésett felületű |
| kocsonya-reményét, ha nem is a szemek tiszta fényét, ha nem is |
| a szív vad verését, ha nem is a bőr lélegzését, ha nem is a |
| szempillák rojt-esernyőzését! De csak létünk likacsos cafatját, |
| pikkelyes maradékát, valami mirigycsomót, valami légző-pórusos |
| hártyát, valami ragyogás-maradékot, valami mirigyes szív- |
| olvadékot! Nagy létünk kristálymásolatát, kőzet-ábrázolatát, |
| mint az őslétezőket a kövek. Mint az őslétezők kő-önmagát |
| a kő, a kő, a kő, a tiszta, tiszta kő, a pórusos tiszta kő! Ó, kövek, |
| ó, gyönyörű, gyönyörű kövek! Ó, kövek, mit őriztetek meg eddig az |
| elfoszlott világból, a milliárd-milliárd árvaságból, a rengeteg |
| sokfajta magányból, kövek, kövek, kövek, pórusos, tiszta kövek? |
| Ősászkák csomóját, ahogy három kőbordás kőhurkaágú, tripla |
| kőhurka-fejű kőlevélként a kőből kidomborodva hevernek, vagy |
| negatív kőbordavésetükkel a kőbe nyomódtak, mint |
| kőgerendás homorú kőbordapajzsok; ősdarázs fodros kőcsövecske- |
| hártyafalas, kőcsipkés darázspapirrózsa-házát; a kígyókarú |
| tengeri csillag fodrosan tekert kőcsipke-hátú, kőuborka-testű |
| hegyes csillagkarjait; ősszúnyogok kőlapból-kiálló vékony |
| kőcsigolya-gerincű kőszelvénytestét, hosszú kőhurkalánc-potrohát, |
| a domború kőpórus-rózsa szemeket, a kőhártya-csigolyalánc |
| szívókát, végén a kőbuborék-üst szívónyílással, a kőbelapult fej kiálló- |
| csipkézetű kő-páfrány tollait, kiálló kőléc-erezetű kőtoll-bóbitáit; |
| őshártyaszárnyak kiálló kőrece-rojtjait, szálkás és mozaikos |
| domború-ágú kőerezet-függönyeit; kétszárnyú kagylólepkét, a |
| hullámszélű kőbordás lepkeszárnyak a recés kőszivartörzsből |
| szárnyaznak kifelé; fekete-rostos növényszárak fekete erezet |
| hólyagleveleit, fekete rajzolat-tollait, a fodros toll-széleken |
| körben a sűrű tollerezet-koszorúval; páfrányok fekete kőcsipke- |
| rajzait; vastag növényszárak fekete-pont sejtcellás kősatírozoás-rúdjait; |
| mélytengeri ősvirágállatot, ahogy önmagából kidomborodva |
| örökre virágzik, szára, mint megkövesedett gégecső, kőbordás |
| vékony hurkaként mered, s az egymásra-hajtott, egymásba-fűzött |
| tapadókorongos csáp-karok tömött kőbuborékláncokkal ragyognak, mint |
| egy királyi korona, ha megkövesedett; őscsiga megkövesedett |
| őskérges őstülkét; ős mélytengeri virágcsillagot, ahogy tömötten |
| megkövesedett kőoszlop-szára hosszan fölnyúlik, s szára végiben |
| az összezsugorodott kőpikkelyes, kőkarmos virágfej, mint leforrázott |
| öreg tyúk lába kampósan domborodik, horgosan bedermed; és |
| mellette a másik, amely vékony kőbordácska fürtoszlop-kötegekből |
| összetapadt oszlopszára végiből domború kőcsigolyalánc-ostorokat, |
| kőcsigolyafonadék-söprűket lövell örökre fölfelé, s a kő- |
| korongocska-toronykarok, kőcsigolya-őshajfürtök közében kockás |
| apró kőmozaik-bőrözet mereng lazán és mégis széttörhetetlenűl, |
| mint a krokodilus háta; óriás ősforaminiféra tekert bordás |
| kőkürtjét, ahogy kőmagja tengelyéből egyre-vastagodó, kiálló- |
| bordázat-gerincű kőkürttekervénye szorosan kifelé csavarodik |
| a pórusos kőüreg-kürtszájig; homorú, csipkésen-beágazó, csillagzó |
| kőhártyafalakkal-gyomros ötszögkő-csillagok sejtszőnyegét; |
| töviskoszorúsan szétcsillagzó kőgyűrű-tövű kőszivarok, kő- |
| lúdbőrös kőszivarok csillagállatát, amelynek teste kőgolyós |
| kőüst-köldökű kőparadicsom, testhuzata kőbuborékos, csipkés |
| héjazat, ráfonódott ötágú kőcsipke-polipkarokkal, köldök-koszorúja |
| kőmargaréta, bőrdíszítése kőhólyag-rózsa; páros kőcsipke-hártya- |
| bordázat kőlemezkoszorúiból kinövő oszlopos kőhártyafal-csillagállatot; |
| kőcsipkehálóba-bemélyedő nyolcszirmú, kőhártyákkal elosztott |
| kőhólyagüreg-állat-virágszőnyeget! Ó, mit őriztetek meg kövek, |
| kövek, pórusos tiszta kövek a Gömb-Szűzanya milliárdszor |
| milliárd árva magzatából? Ősrák fekete sömör-rajzát, |
| páncélja sömör-pöttyök milliárdja, ollója fehér-pórusos |
| fekete kétágú dárdahegy, lábai szénizületek, hosszú dupla- |
| levélvégű tora fekete kőpálmatörzs-rajzolat, csápjai alíg-látható |
| grafitcsigolyácska-kacsok; ősszitakötőt, ahogy ragyásan anyagotokba- |
| dermedve négy kiterített ősszárnyával pihen, s alig látszik |
| potroha szelvényezettsége, szárnya erezettsége, kőüstöcske-cella- |
| hólyagbőr egyetlen iker koponya-szemsisakja; rücskös grafit- |
| rajzolat korallágat, amelynek szögletes és csigolyás ág-kinövésein |
| alíg látszik az állatház-pórusok, a polip-mészcsőkutacskák |
| milliárdja; tömör ősrákot, amely mint kőbepréselt fekete kehely |
| alszik mindörökké, két csápja két grafit-sáslevél, behajtott kőmirigyes |
| bunkó-karjaiból, a kőcsipkeing fodor-csuklóból, a kőcsipkekürtből kilegyeződve |
| egymásra-vicsorgó kőfésű-fogókezek lapulnak; tengeri ősdinnyét, amelynek |
| vastag kőmirigy-bőrét ötágú kőgerinc-húr, kőpórusszalag, öt negatív kőcsipkepánt |
| osztja öt testszelvényre, s e kőbuborékáradat-szelvények |
| ötszögű kőhólyagbőrű foglalatokból tömör kő-csöcsöket |
| növesztenek, csúcsuk alatt kőperemmel, s a kőperemekből |
| tömör kőbuborék-csecsrózsák tömődnek fölfelé, közepükön |
| pórus-tejlikakkal; őstengeri uborkát, amely mint kőgyűrűs- |
| nyelű megkövesedett kukoricacső; tömör fehér lángotokba |
| dermedt ősgyíkmadarat, a megdermedt fekete ősrikoltást, |
| iszonyú ősrikácsolást, aki ott fekszik a fehér magányban, |
| gerince szénláncos csigolyavonala a hosszú nyaknál hurkosan fölfele |
| hajlik, őskoponyája fekete rajzolatából az óriás, üres fekete |
| szemkorongok dagadnak, gégéjéből és szeméből kinőtt, nyitott |
| óriáscsőr-háromszögei, mint a pelikáné, a csőrvégeken belűl fekete |
| kefefogsorok, bordázata elhullott szálkák fekete összevisszasága, |
| farcsigolyája hegyes fekete kőkukacfej, hátsólábai fekete |
| behajtott szénrudak, talpai bütykös fekete csontlegyezők, |
| hatalmas szárnykarcsontjai a fekete bütykökkel, forgókkal, |
| mint megszenesedett ősnád-csövek, s behajtott bütyökvégükön |
| háromágú szénkarom-csontvázkesztyűk dermedeznek! Ó, mit |
| őriztek megtartó-reménységű kövek! Egyetlen-megmaradás |
| kőzetek! Hártyás kőcsipkefodorlevél-szobrokat; valami |
| gerinces őshólyaglepkeállatot, aki, mint ősi isten-ábrázolat |
| a kőlapon: az összenőtt két szénkarikát feketehúros |
| gerinc osztja négy fehér hólyagra, az elsőben az óriás iker- |
| szemgyűrűk feketednek szöszökkel, bojtokkal, pamatokkal, |
| s az iker szénrajz-testet fekete tüskeglória szárnyazza körűl, |
| mint oltáriszentségtartót az arany tüskekoszorú; párzó üst- |
| alsóajkú őshalakat, akik egymásra-ragadva, mint két |
| fekete kőcsigolya-főerezetű, bunkófejű kőszálkalevél |
| libegnek az örök tiszta kőben, tátott szájukba kőláva folyt, |
| szemgolyóik fehér kőbuborék-álmok, kopoltyúik fekete |
| mirigykőpajzsok, uszonyuk fekete szálkatoll-páfrány; őskagyló |
| dupla, fehér, kérges kőfodor-koponyatátogását, vagy mámorító |
| márványlegyezőjét, a fodrosvégű, szélesedő-márványbordázatút; |
| őstengeri-csillag tömör kőcsipkeszivacs-csillagát; őscsiga |
| hegyes márványtornyát a fölfele-gyűrűző fodor-peremek |
| egyre-kisebb kehelyszéleivel; összetekert őskalács-állatok |
| kőhártyafalakkal-elosztott kőcella-csipkekorongjait; bepödört- |
| farkú bordás és kocka-negatív-szobás, receszövetű kő- |
| fodor-kelyhű őstrombitát; hegyes és leveles márványcsiga- |
| kancsót, a bevésetekkel szelvényesre-osztott kúposat; vagy |
| márványgyűrű-csíkozású csigaliliomkagylót, a márványcsipke- |
| tarajút; vagy a megmaradásban-is-feledhetetlen tengeri szirom- |
| állatot, aki ott fekszik egy kőgolyós-magvú kőlikacsokkal, |
| köldök-pórusokkal végtelenűl-bepettyezett kőkorong közepén, |
| öt ovális szirma ötágú negatív kőcsillagból nő ki, |
| a sziromszélek kő-pórus-láncából kőfésű-karéjok taréjozódnak |
| a levél kőbordasörényeként, minden szirom egy kő-vágattal |
| kettőbe osztva, kétcombúra vágva, s maga az iker-sziromtest is, és a |
| szirmok bemélyedő bordázat-sörénye is, a kő-sziromhús, a |
| bordaközök kőpontos kőpórusokkal, kő-bimbós kő-köldökökkel |
| pettyeződtek sűrűsödve tele, mint csillagokkal az isten arca, |
| s e kőgolyós kőüstöcske-hemzsegést a hosszú kő-sziromdombokon |
| keresztben párhuzamosan megosztja a vékony kőüreglécek páros fésű- |
| hiánya, mint tollat a szárból egymás fölött párosan szétágazó |
| oldaltollak hártyacsőgerendázata, mintha egy lepréselt |
| halcsontvázat látna fölűlről valaki, s a csigolyák gerenda- |
| vonalából kiágazó szálkabordázatot! Ó, megkövesedett ősnövény- |
| szárak, vaskos kőhurkák, kőhártyacsövek, kőzetbelű kő-bóbiták, |
| kő-tömlők, megkövesedett virágénekek, kelyhek, bibék, porzók, |
| eres virágüstök, sziromerek, sziromszőrök, virágporok, növényi |
| sejtek, növényi pórusok, pikkelyek, tüskék, levelek, |
| növény-mámorok, virágtemetők és virág-ősanyák, meg- |
| kövesedett virágbikák, kőbe-ásatott virágkanok, liliom- |
| kancák, növény-ősasszonyok ti is csak azt hirdetitek, hogy |
| ami megmarad belőlünk, azt nem őrzi más, mint valami |
| irtózatos őskőolvadás, tüzelni-gerjedt kőzet-szétfolyás, a |
| tűz-nemzette kő, a tűz-szerette kő lényünk maradékát |
| körűlfolyó, lényünk vázát és vázlatát becsobogó, forró, |
| buborékos húsába temető végső Megmaradása, a megmerevedő |
| tiszta, tiszta kása, a kő, a kő, a kő, a tiszta, tiszta kő, a |
| pórusos tiszta kő! De hát nem tudta mindezt és nem tudta |
| még ezt a férfitörzsében megégetten és sárkánytestében meg- |
| lottyadottan és megszottyadottan ácsorgó vak Lomha-Lehetetlen, |
| az összenőtt Kétszeres-halál, kezdetével és folytatásával bután |
| összeragadt Kettős-árvaság, férfifolytatásával és sárkánykezdetével |
| reménytelenűl-összenőtt és szétbonthatatlanúl összeszőtt |
| dupla Idomtalanság, a kétfajta mámor ocsmány Egy-ragadványa, |
| kétfajta fönnmaradás-vágy óriás emberfejű Kukac-gyíkkakasa, |
| a Ki-tudja-ki-volt-apja, Ki-tudja-ki-volt-anyja, |
| Ki-tudja-hogyan-született, Ki-tudja-hogy-növekedett, |
| Párja-nincs-neki, Testvére-nincs-neki Hermafrodita, |
| a vak Öntudatlan-Megszégyenűltség, Istenek-elvetéltje, |
| Pokol-kiheréltje, Múltak-Időcseréltje, a Semmi-csődör-semmi- |
| kanca Éhség, a vánszorgó Szegénység és Semmi-kevélység, a |
| megvakúlt világ vak Végállomása, az eljövendett reménytelenség |
| piros moha-szemgolyós, páncélos, pikkelyes, tüskés, kő-héjazatos |
| Varangyember-óriása, a Meg-nem-váltó Megváltott Maradék, |
| akinek hónaljában még ott az Emberiség, a lucskos, vörhenyes |
| hónalj-kefék őrzik még az Emberiség illatát, akinek apró |
| agykoponya-üregében, a lapos kavics-homlok csontja mögött |
| agya nagyobb nem is lehet, mint egy varangyosbékának, vagy |
| ökörbékának, nem is jobban tekervényezett és szelvényezett, nem |
| vala bővebben erezett és sejtekkel se gazdagabb, akinek |
| kis madárlüktetésű emberszívében kőmalom forog, kőbéka ugrál, |
| kőmadár repűl, kőkajmán tátogat, s érzi aprócska, megszégyenűlt ember- |
| szívében a kőmalomkerekek kőhab-csiszolását, a kőhártyatalpak |
| hideg tottyanását, a kőszárnyak szárnyverés-szúrását, a |
| hegyes kőfogsor-patkók jeges marását, aki ott állt megtöppedve, |
| megszottyadottan és meglottyadottan, megvénűlve hirtelen és |
| vakon a kákicsos, zsombékos, nádas, sásos, virágos kis mező |
| másik végiben, a zsíros, és eres és hájas és tapadókorongos, |
| léggyökeres, kacsos és gacsos növénykásával, tűzhabos és |
| vérlatyak-fodros virág-ömlennyel zuhatagosan befolyt, tüskés, |
| indás, növényszőr-köteles, kemény vadszőlő és repkény-szövetes |
| omlatag kőfal előtt, feje körűl gyíklegyek, pávapatkányok, |
| csigabigaszitakötő-Ájtatos Manók, lepkemókusok röpködtek |
| és pörögtek, denevérhalak, bagolyskorpiók, békacinkék |
| forogtak, vartyogtak, csipogtak és brekegtek, izzadt, vörös szőr-mellényű |
| mellkasa kis poshadt csöcsire légyfejű gyík mászott, szitakötő- |
| fejű levelibéka, és feje fölött ott lebegett vala fekete szárnyakkal, |
| fekete lábakkal a fekete Halál-angyal, mint óriás fekete |
| lepke, hogy lassan hátára szálljon, ott lebegett vala a fekete |
| Angyal, hogy fekete talpai szinte vörös-parókás koponyabúbját érték, ott |
| lebegének vak feje fölött a fekete talpak, mint ráncos, sejtes |
| és eres fekete lapulevelek, ott lebegének áldatlan, vak |
| koponyája fölött a fekete halál-angyal-lábak, hogy fekete |
| körmű gacsos nagy ujjaik szinte lángzó hajába értek, mint bütykös- |
| csavaros vastag gyökerek, mint vadrózsabokor éhes és mámoros |
| fodor-örvény gyökérvég-agyú ujjai a sárga tajtékkal-erjedő, |
| kék gázbuborékokkal pöfögő és bugyborgó, zöld füsttel |
| dühöngő, hullatűz-rózsacsóvákkal lángoló halottak halál-tetvekkel hemzsegő |
| hajába, ott lebegének kis axolotl-tarkós, külső-tüdőleveles, |
| bíbor mirigypáfránytollas embergekkó-feje fölött a nagybütykös- |
| ujjú fekete lábak, hogy a patkós fekete kagyló-körmök, a |
| fekete rózsapalák szinte tetves hajába túrtak, a tetvekkel, |
| poloskákkal, atkákkal és kullancsokkal hemzsegő, homlok- |
| halánték-és-arcbőrrel és a bíbor-szakállzattól-láthatatlan tokabőrrel |
| szinte észrevétlenűl, kövesen és bőrhártyásan összenőtt |
| koponyahátsó-kőszitasisak kőcsövecske-kútjaiból kiszálazó |
| vörös parókasörény durva koponyafüstjébe túrtak, az izzó |
| vörös füsthömpölyegbe, amely elömlött a nyakon, a vállakon, a háton, |
| s a kis loppadt csöcsöket is körűlgyűrűzve elől, a mellkason, |
| a piros szemöldökszőrzászló, a vörös bajuszfüggöny és a |
| bíbor szakállzsák fodraiba és csigás göngyölgéseibe keveredve. |
| Ott libegett vala a fekete Halál-angyal fekete talpakkal |
| vak feje fölött, mint egy óriás fekete lepke, hogy majd szótlanúl |
| alálebegve, óriás csápjaival legyezve, integetve, öt csigatekert szakáll- |
| levelével elrejtett kan-ágyékát ütögetve alámerűljön, |
| nyakára űljön, mint izzadt és véres nyeregbe, s izgatott, |
| irgalmatlan fekete tomporával, a két fekete kőgolyó-ütéssel, |
| kőgolyó-dörzsöléssel és kőgolyó-horzsolással vállairól, nyakáról, |
| hátáról a húst lecsiszolja, hogy irgalmatlan fenék-riszálással |
| a férfitörzs húsát a csontokig lehorzsolja, hogy óriás, vad fekete |
| szárnyai kőlándzsa-köteg-ütésével és kőhártyakard-döfködésével a |
| sárkánygyík-másodtest kőzet-burkolatát lepattíntsa, levésse, |
| letördelje, leporolja, hogy irgalmatlan fekete szárnyütéssel |
| a sárkánycsontváz-töredékről, a szauruszcsontváz-torzóról a sárkánygyík-húst |
| is lesodorja, hogy végbelén fekete gyöngykorbács-kötegként kibocsájtott |
| tekergő, vonagló, fonódó, fekete fodor-üst szívókorong-szájú szívócsápkévéivel |
| a csontvázhordók tartalmát is kiszívja, bezabálja és kiszopja, |
| a bordák között befúródva a test lágy véres belsejébe, a bordákra, |
| gerinccsigolyákra, forgókra, medencecsontokra tekeredve és |
| a férfi-bordakosár, a sárkány-bordakorsó belsejében gyűrűzve, |
| szopva és libegve a meleg belsőrészeket is fölszívja, bezabálja, |
| a zsírt, a húst, a vért, a nyirkot, az idegeket, a lágy szerveket, |
| a tüdőket, a szíveket, a kiválasztószerveket, a gyomrokat, a beleket, |
| s a csigolyalánc résein a gerinccsatornába is betörve, a velőt |
| végbelén át önmagába tömve megtisztítsa a párolgó büdös |
| fölöslegtől őt, a Talán-nem-is-szenvedőt, hogy ötágú |
| fekete mohalevél-szakállütéseivel a kőlikacs-buborék- |
| koponyát betörje, s fekete mohaszoknyája alatt zengő fekete törzse |
| dombjain és völgyein fölkúszó végbélcsápjaival az agyvelőt |
| is kiszopja és önmagába tömje, hogy fekete moha-kesztyűs |
| ujjaival a szemgolyókat kinyomja, s legöngyölített hosszú fekete |
| szívókáival a szemgödrökön, az orrlikakon, a füleken, a szájon |
| a fejbe tolódva és nyomúlva beszívja a nyelvet, a szemeket, a |
| dobhártyákat, a taknyot és a könnyeket, a pupillákat, szemlencséket, |
| üvegtesteket, íriszeket, hogy fekete mohakesztyűs kezeivel az |
| arckoponyáról a füleket, az orrot, a rózsafodor-szájacska eres szirmait |
| lehántsa, mint kukoricacsőről kukoricalevelet, míg alsó |
| állkapcsa hosszú szívókái csigásan lassan föltekerednek, mint a vérrel, |
| dögzsírral, harmattal jóllakott lepkének, hogy óriás fekete lábaival a kő-csöcsű |
| sárkányszügyön rugdalkózva, kapálva és dobolva a fapikkelyeket, |
| a kőrostokat, a kőszivacs-szügyburkolatot lemorzsolja, |
| mint a kukoricacsövet, vad sarok-ütésekkel, lábújj-tépésekkel |
| a szügy húsát lekotorja, a kőhéjakat, a kő-csöcsöket, a |
| pikkely-asszonymellvértet, ahol a csecsek helyén két pikkely- |
| kupola gömbösödik ki kőlevélzetes buborékként, hogy fénytelen belső |
| kő-üregükbe a mellek nyomódás nélkűl, lágyan betömessenek, |
| hogy fekete földagadt péniszével és duzzadt két-tojás zacskójával a tokát, |
| a nyakhúst addig döfködje, addíg böködje, addíg üsse, magát két |
| fekete-kőgolyó fenekével a nyakon addig riszálja, fekete |
| szárnyakkal a testet addíg cibálja, addíg vágja, végbele |
| kitolódott fekete gyöngyostor-fonatával a testbelsőt addíg |
| szívja, addig zabálja, míg lekopik, lefoszlik, eltűnik |
| a test minden szöglete, hajlata, csücske, kocsonyája, könnye és |
| virága, s ha már csak a tiszta váz maradt az óriás fekete Fenék- |
| Riszáló alatt, csak a tiszta tiszta váz maradt az óriás fekete |
| Szárny-Öldöklő alatt, ha már csak a tiszta, tiszta, tiszta váz |
| maradt a fekete combok, fekete alsó-lábszár ütése, rúgása |
| alatt, szakáll-csápjait csigásan, lassan begöngyölítve, végbele |
| fekete polipkarjait, viaszrózsa-állat csápkoszorúit fekete testébe |
| visszatekeríntve, fekete moha-szoknyáját az irdatlan |
| sárkány-másodcsontváz fordított kőgerendabárkáján elterítve, |
| fekete moha-álarcos feje óriás fekete csipkepáfránycsáp- |
| tollait hajtogatva és rezegtetve, fekete mohakesztyűs kezeivel az |
| emberkoponya tátogó fehér csontbuborékába kapaszkodva |
| lecsusszanjon az embergerincen a sárkánycsontváz-kezdetig, |
| a furcsán összevissza-nőtt, csontpántokkal, csontgerendákkal, |
| csontlécekkel, csipkés csontpajzsokkal, torz és dúdoros |
| csigolyacsillagokkal kúszán összeforrt, pilléresen és habosan |
| összegyökerezett, összeágazott két-törzs-összenövése gyorsan |
| kiszélesedő csontnyergébe, aztán fekete óriás-szárnyait, mint |
| fekete kő-zászlókat meglobogtatva elügessen az óriás |
| Csontváz-kentaurral, az Embercsontváz-sárkánycsontváz- |
| kentauron a zöld tejútak, kék csillagszigetek, lázasan fénylő és |
| lángzó anyagszigetek közé az űr zajába, ahonnan alászállt |
| libegve, mint óriás fekete lepke, elügessen az óriás |
| Csontvázkentauron, a betört, megszelídített Csontváz-emberlovon |
| a fekete-mohakesztyűs, fekete-mohainges, fekete-mohaálarcos |
| Halálangyal-bika, a szőrtoll-lepkecsápos, szőrdorong-lepkeszívókaszakállas fekete |
| Angyalcsődör-halál, a meztelen-lábú fekete Kan-halálangyal |
| az ősi, gerjedt égitest-csomósodások felé, ikrái és petés tűz-gerjedések |
| felé, míg fekete moha-por szállong körülötte, fekete moha- |
| kesztyűs keze nyoma az emberkoponyabuborékon, mint |
| fekete mohapor-virágok, a fekete moha-álarc szemrésein |
| kilövellő halál-tekintete, mint a csillagzó csillag, mint a lángzó |
| lángok, s ahogy száll egyre följebb keringve a csillagok között |
| az apró, szikrázó Csontvázkentauron, száll szárnyait becsukva, |
| mint egy fekete moha-könyvet, mintha kis gyászlepke ülne |
| csontváz-gyíkon, mintha özvegyi-ruhás szitakötő ülne csontváz- |
| csecsemő-teknősbékán, száll fekete mohapor-örvényt, fekete |
| mohapor-tölcsért húzva maga után, mely az árva Földgolyótól |
| kürtjében lassan megvékonyodva a csillagokig ér, aztán |
| leszáll a Halál zöld Moha-szívén, s Csontvázkentaur- |
| lovát magára hagyva, hadd legeljen, eldűl a Halál-szív |
| mohaszőnyegén hanyatt, nagy fekete szárnyait szétterítve, |
| óriás fekete mohacsipke-csáptollait rezegtetve, fekete moha- |
| kesztyűit lehúzza, fekete moha-álarcát leveszi, s az aranyból- |
| öntött pórusos szép kezek ragyognak, lángolnak, fénylenek, s látszik, |
| hogy arca tömör aranyból öntött pórusos tiszta ember-arc, |
| szemgolyói gyémánt-almák, szemhéjai aranybuborékok, |
| szempillája aranyesernyő, csak szája nincs neki, mert szája |
| helyén ráforrt pórusos aranybőr-lepény. Aztán szemhéjait |
| szemére húzva lassan elalszik, csak ímbolygó, fekete csáptoll- |
| zizegése hallszik, míg a Csontvázkentaur a zöld fénnyel erjedő zöld |
| Halálszív-mohába térdig besüppedve áll, mint egy elhagyott |
| ősi kristálytemplom, királysírkő, mint egy titkos, titokzatos földi |
| Csontvázkentaur-király, s lassan befénylik ő is, és az |
| Angyal a Halál-szív moha-buborék-barlangjában lakozó örökös |
| Kristályasszony-sugallattal, átdereng a moha, a csont, az |
| angyalhús, az angyal-arany, az óriás fekete páfránylevél-csápok derengnek |
| finom zöld irgalommal, hogy már a fekete Angyal csontváza is |
| látszik, s a Csontvázkentaur, az Embersárkánygyík-csontváz |
| csönd-üregeiben finom zöld fénypor dereng lágyan gomolyogva, |
| mint eső után a réti pára a csontváz-világegyetem csillag- |
| csontjai között. Az Angyal pedig, a pórusos-arany-ember- |
| arcú, a pórusos-arany emberkezű arról álmodik talán, hogy |
| megpihenvén fölkel, s Csontváz-kentaur-lovára újra visszaűl, |
| s nagy csontfüttyökkel és vad szárny-suhogással a csillagok között a |
| Földre visszaszáll, s a földet föl se túrva, föl se |
| háborítva, föl se fodrozva, föl se törve, lemerűl lovával |
| a tiszta földbe, s a földben csobogástalanúl lassan úszva |
| a Csontváz-embersárkányt anyja szent testébe visszaviszi, hogy |
| csontok, koponyák, csigolyák között ott melegedjen, a derengő |
| rózsaszín ősanyatűz melegében, testvérei, társai, ősei árva |
| csontjai közé, a csontok csontjai közé, mert a föld szülötte |
| mind a földbe száll, ha isten volt, ha sárkány, ha ember, ha |
| király, hogy ott merevedjen és melegedjen testvérei, szülöttei |
| között a rózsafényű halál-rétegekben, ő, a mindenkivel- |
| rokon összeforrt Csontváz-lehetetlen, földet ott legeljen, |
| anyát ott találjon, földet ott lélegezzen, földet ott |
| ürítsen, ő, az Egyszer-volt-Sohasem-lesz Csontváz-csoda, |
| a Halálangyal fölöslegétől-lefosztott Csontváz-kentaur-lova, |
| hogy szülőit, őseit végre megtalálva anyja száraz csontmellkasára |
| hajtva koponyáját végre boldogan aludjon sárkánycsontvázak, |
| embercsontvázak között a földben, a titkos, titkos Ősanyaméh- |
| tűzrózsafényözönben, s hallgassa hogy énekel, kürtöl, dobol, |
| hárfázik, hegedűl a tűzkocsonyamag-anyaméhben a vidám |
| Tűzkristályfiú, hallgassa végre a tűztiszta zenét, a tűztiszta |
| éneket, amely átszivárog burkokon, hártyákon, héjakon, rétegeken, |
| hallgassa őt, a Tűz-anyaméhben tűzzel-énekelőt, az |
| ott örök-lakót, a tűzkristály-ősembriót, az örökkévaló boldog |
| tűzmagzatot, akit sose hallott, sose látott, sose láthatott, |
| sose hallhatott! Bizony rövidesen megtér vala a Csillagok |
| közé, vagy a Földbe, valami irgalmatlan Csillagsziget-másvilágra, vagy |
| az Ősgömb-Földanya visszafogadó irgalmas hasába, csillag- |
| szigetvilágok lángzó, ragyogó tűz-trónusára, vagy a baktérium- |
| illatú, gyönyörű savanyú földbe, a geozmin-szagú földbe, |
| a drága, drága jóillatúba, a talajbaktériumok-anyagcsereterméke- |
| illatú földbe, a baktériumok, sugárgombák, gombák, algák, |
| protozoák közé, a szerelmes mikrobák közé, a szexuál- |
| virágzás baktériumok közé, a szén, a nitrogén, a kén, a foszfor, |
| a vas, a mangán közé, az alkoholos, savas, ecetsavas erjedés |
| felé, a fonálgombák közé, az egysejtűek és többsejtűek közé, |
| a kerekesférgek és rovarok közé, halottak, hullák, holttetemek |
| titkos, titkos flórája, faúnája közé, a víz titkos erei és |
| hártyái közé, a víz szalagai és rojtesernyői közé, a boldog |
| mikrobák közé, az aerob és anaerob bontás-formák közé, az |
| egysejtű állatok, amőbák, ostorosállatkák, zöldalgák, kékalgák |
| közé, a finom talajrepedések, mikroszkópikus vízhártyák élői |
| közé, a forró rothadás felé, a föld-oxigén közé, a föld |
| pórusai alá, a föld pórusai közé, az elhullott mikroba- |
| csontvázak, mikroba-páncélanyagok, a csipkés mész-ingecskék, csipkés kovasav- |
| sisakok közé, kovaalgák gótikus kovavázai közé, bizony megtér vala |
| nemsokára a rothasztó forró anyagba, a gyönyörű, gyönyörű |
| savanyú talajba, a lángzó, tajtékzó erjedésbe, a titkos, titkos |
| másod-föléledésbe, a gázok, gázpöfögések, gáz-sistergések, |
| gázlövellések, gáztajtékzások, gázbugyborgások forró vadonába, |
| bizony, bizony megtér vala, megtér nemsokára a gyönyörű |
| titkos másod-föléledésbe, amikor a test bozsogni, bizseregni, |
| puffadni, dagadni, mocorogni kezd, amikor eljő vala a szent, |
| szent, szent Erjedés, Füstölés, Lángolás, Gázbuborék-robbanás, a |
| szent, szent, szent Lefogyatkozás és Elfogyatkozás, amikor |
| eljőnek vala a férgek, bogarak, mikrobák, lángok, füstök, savak, |
| hogy anyagot cserélve, anyagot benyelve és anyagot ürítve, |
| anyagot átlényegítve virágozzanak és ámúldozzanak, hogy a halál- |
| anyagot magukba átlényegítve és magukkal átnemesítve szeressenek |
| és szaporodjanak, hogy a halál-anyagot mikroszkópikus lényegükbe |
| tömve élettel fölújjongjanak, a Kürtösök, a Trombitásak, az Ujjasok, |
| a Kesztyűsök, a Gömbösök, az Ostorosok, a Csillósok, a Kerekesek, a |
| Korongosok, a Küllősök, a Lepényesek, a Pamacs-koronások, a fej- |
| pórusokból kiágazó Kefeküllőkoszorúsok, a Csipke-páncélingesek, a |
| Csipkepáncélsisakosak, Csillangósok, a Rákollósak, a Csillámpörgekarúak, a Kontyosak, |
| a Rügyesek, a Bimbósak, az áttetsző Szemkoponya-kontyosak, a |
| Hártyakoponyabuborék-hátsó-szemagyúak, a Dárdások, a Lándzsások, |
| a Zsákosak, az Üvegrúdon-takonyemlősek, a Csupa-csöcs-labda-csillagok, |
| a Csöcshónaljú-pamatsöprűsek, a Tömlősek, a Szivacsosak, a Hártyabuborék- |
| koponyában-póruscsomó-agyúak, az Iker-kristálysöprű-farkúak, a csöpp |
| Kristálybojt-uszonyúak, a Végzetesek, a Végtelenek, az Egyszerűek, a Bonyolúltak, |
| a Légzőpórusokkal-és-légzőcsatornákkal-összevissza-szőtt-egyetlen-gyomor- |
| agyak, eljőnek vala bizony nemsokára, eljőnek bizony vala, |
| hogy fölegyék a Furcsa Lehetetlenség és Tehetetlen Furcsaság |
| minden likacsát, rostját, sejtjét, pórusát, a szövetet és a kocsonyát, |
| a kolloidot és falakat, a hártyákat és a hajszálércsöves mozaik-lapokat, |
| a legfinomabb részletet, a legtitkosabb nedveket, a legtitkosabb |
| burkokat, a legtitkosabb tartalmakat, eljőnek vala bizony, |
| eljőnek vala nemsokára, s nem lesz már akkor fogak vicsorgatása, |
| nem lesz vala vakság, semmi vartyogás, nem lesz vala éhség, |
| semmi ámulás, csak boldog földmélyi Újravirágzás, Lángolás, |
| Füstölés, Kék robbanás, földmélyi földdel-párzás, a gyönyörű |
| savanyú földdel, a geozmin-szagú talajjal, Boldog-Első- |
| Szerelem, Boldog-Első-Nász, Halotti szeretkezés, boldog |
| Erjedés és boldog lángolás, Föld-szerelme-föld, Föld- |
| hüvelye-föld, Föld-csókja-föld, Föld-harapása-föld, |
| lesz vala föld, föld, föld, föld, csontvázról-mindent-letúró, |
| csontokig-mindent-lefújó, csontokig-habzsolva-legyökeredző |
| Föld-szerelem, Föld-nász, Föld-megadás, Föld-megáldatás, |
| föld, föld, föld, föld! Eljő vala bizony nemsokára a Végső- |
| bezárulás, Végső-levetkezés, a Földoldódás-kezdet, a Földben-kitárúlkozás, |
| megkéretik a múlandóság Ára, elkéretik a legnagyobb Adó, |
| eljő vala a legnagyobb Fizetség, behajtatik az egyetlen Adósság, |
| a bűnhődöttség legszebb Ajándékozása, eljő vala a csillagok közűl a |
| Halál három királya, eljőnek vala a Három királyok, eljőnek vala, |
| hogy előtte megálljanak, a Négyszárnyasak, Nyolcszárnyasak, |
| Tizenkétszárnyasak, eljőnek vala, hogy előtte tornyosúljanak, |
| ott tornyosúljanak a föld fölött picit lebegvén, s lángzó |
| kezükkel, lángzó ujjaikkal tömpe és lapos emberbéka-homlokát |
| érintvén hozzá szótalan szóljanak, szikrázván, füstölögvén és |
| gőzölögvén csöndjükkel virágozzanak. Eljőnek vala a Halál- |
| Háromkirályok, eljő vala a Három, eljő vala a három Királyi- |
| Emberalak, eljőnek vala a Sokszárnyasok, hogy vaksi fejét |
| és vak homlokát megérintvén, érintés-ajándokukkal őt gazdagítván |
| szótalan köszöntsék, szíveibe és csöpp agyába virágzó csöndjüket |
| beöntsék, Csönd-szívük csöndjét neki odaadják, Csönd-szívük |
| csönd-hangját bomlatag mellkasaiba rakják, Csönd-szívük |
| csönd-énekét ellapúlt, odanőtt-levelibéka-cimpás orrlikain, csücsöri |
| rózsafodor-száján sorvadott testébe fújják, szakállas vak arcára |
| csönd-álarcot kössenek, kis rózsamohás fülkagylóira csönd- |
| csöngettyűt akasszanak, agyába fújjanak csönd-gondolatot, |
| testébe fújjanak csönd-akaratot, teste kő-burkolata alá csöndvirágzást |
| ültessenek, kis gumigomb-ujjvégű kezére csönd-kesztyűt |
| húzzanak, iszonyú kőlibalábaira combtőig-érő csönd-csizmát húzzanak, |
| teste petyhűdt és kihűlt nyílásaiba csönd-rózsaszálat |
| dugjanak, az orrlikakba, a fülelkbe, a szájba, az ánuszba, |
| a tojónyílásba, a kloákába átlátszó nagy csönd-liliomot |
| és hárman hármasan őt lágyan fölemelve, vagy talán |
| hárman beporhadt-ősgerincű kőbárka-sárkányhátára térdepelve, |
| elvigyék a boldog csillagok közé, vagy lenyomják a tiszta, tiszta |
| földbe, aki már várja őt, a lassan-lassan közeledőt, |
| és szét se repedve, szét se nyílva, szét se hasadva, szét |
| se tárúlva, bezártan is nyitva, összenőtten is kitárúlkozva |
| úgy befogadja őt, a Megváltást-nem-hozó Megváltó- |
| csecsemőt, a Meg-nem-váltott Megváltó-szégyent, az elképzelhetetlen, |
| Megvalósúlt ocsmány Édent, a Nem-Keresztfiát, az Éhségre-szögezett- |
| Jövendőre-fölfeszített megváltó Embersárkánygyík-királyt, |
| aki nem tudta a Múltat, s a Halált, rezzenéstelen úgy befogadja |
| őt, mint az ifjú Szűz Anya Mária az Isten Fiát, a Semmiből- |
| jövőt, a Mindenből-jövőt, mint Mária a titkos isten-spermát, |
| ami szűz hüvelyébe lövődött kristálysugár-alakban, ahogy a lámpabúrán, |
| virágkancsón átragyog a napfény, ahogy a tiszta fényt átveszi a |
| kristályszekrény, ahogy a gyertyák fényét méhébe issza az üvegkoporsó, |
| ahogy az egysejtű a nedvet pórusain át magába szívja, ahogy a láng a |
| lángot határtalanúl magába fonja, ahogy a csillagfény a csillagfénybe |
| társúl ahogy a halál a halálba zárúl, s a szűz petét megtermékenyítve |
| önmagát emberré-alakítja, s amíg a szent pete a szűzi szűz |
| kürtben vándorol, magát kettőbe-osztja, a szent, szent, titkos |
| blastomerre, s oszlik tovább a zona pellucidán belűl |
| barázdálódva, míg gömbsejttársulásként magát a szent, szent |
| szeder-morulára bontja és építi, s önmagát építve annyira hiszi, |
| hogy titkos belsejében az elfolyósodott sejtek hiányától lüktetve |
| kialakúlnak a barázdálódási üregek, a sejtpéppel töltött |
| magma-üregek, s az isten-kezdetet rejtő petehólyag, az |
| isten-indulás hártyagömbjén belűl, a belső hártyafalon a trophoblast- |
| sejtek lerakódnak, hogy magukat átadják a bolyhokká, a lepény- |
| magzati-része-akarattá, míg a másik sejtgomolyag, az embryoblast- |
| sejt-gomhóc, az embryócsomó, a csíralemez-jövőjű, a még sejtcsomó |
| indulás-embrió, a trophoblast-sejtekkel tapadónyéllel összeragadt, |
| a magmaüreget málnásan bedomborítja, s a magma-üreg szent |
| szivacs-rece töltetét behomorítja, de ha már elfolyósodtak a |
| finom sejthidak, s kialakúlt az egységes üreg, s a petehólyagot |
| a sejtpép, a szent első-táplálék tölti meg, a szent kilencedik, vagy tizedik |
| napon a petehólyag a méhüregbe ér föl, hogy beágyazódjon a szűz |
| méh nyálkahártyájába, a kéttized-háromtized-milliméter gömb- |
| hólyagocska, a titkos, titkos jövő-golyócska, s ott magát tovább osztva |
| és bontva fodrosodjon és csövesedjen és eresedjen és dagadjon magában, |
| a méh virágzó szent, szent anyagában, hogy kialakúljon és meg- |
| szülessen, s születvén fénylő kis újjal a Halálra intsen, a Halálra |
| világ-árnyékot vessen, a Halálra szelíden rákiáltson, mert |
| hangja, mint a liliom és bársony, mert hangja mint a csillagoknak |
| fénye, mert hangja, mint a tűz örök edénye, mert hangja, |
| mint a megváltás, a mámor, hangja harmat, halál és virágpor! |
| Igen, jaj, igen, a geozmin-szagú savanyú föld úgy befogadja |
| őt, mint Mária az istenondó-sugarat, a tejútas csillagikrafény-áradatot, |
| hogy fodrot se vet, ráncot se vet, nem ver gyűrűket, fodrokat, |
| gyökeres földhabot, mikor a Titkos Három őt a földbe-nyomja, |
| s mikor a földben lassan eltűnik óriás sárkánygyík-háta, a |
| kőtüskehárfa-taréjú, a kőhólyag-öves-borítású, a kövér kő- |
| csavarokkal összecsavart páncélzat-hát-tetőzetű, s hosszú kő- |
| pikkelyostor-szauruszfarka is, a kőtöviskehelyvégű, a kővel- |
| harangozó, kő-liliommal nyiladozó, s mikor a kő-pikkelyes szfinx-szügy |
| is eltűnik lassan a fekete föld-áradatban, s lassan lemerűl a |
| férfitörzs a kis asszonyos szőrös csöcsökig, aztán a nyak az ajkakig, |
| a nyálzó és buborékos csigabigaszájsziromrózsa-csecsemővaginafodrokig, |
| hogy a földből már csak a vörös-parókás embergekkó-fej áll |
| ki, a kőszitabuborék-koponyasisakú árva, mint az ősföld |
| egy pislogó őshajú állatvirága, s a piros szakáll, s a vörös hajzat a |
| földön szétgöngyölögvén elterűl, mint óriás fodros szőrszoknya, |
| és kunkorodik, kacskaringózik, csigásodik, aztán a fej is |
| benyomódik a földbe, a vak, vak, vak, piros mohával benőtt |
| árva szem-hólyagokig, hogy a felső szempilla a titkos talajjal |
| egyvonalban áll, a lapos kavics-homlok alatt, mint kőüregekben pókok, |
| mintha két óriás piros pók ülne szemgödreiben, s a vak szemgolyó- |
| mohatojás a pók kövér potroha lenne, a maradék moharés- |
| csillogás a pók nyolc szeme, s a szivacsos talajszemcséken, |
| pórusos rögöcskéken a szempillaszőrök úgy tapadnak, mint a |
| pókok ízelt, bütykös, pórusos állatkristálycsontváz-lábai, s a |
| szempillaszőrvégek is úgy kapaszkodnak a likacsos, fonalgomba- |
| bolyhos rögöcskékbe, mint a pókláb kristálysarló-csokor karmai, |
| mert nem akarnak a földbe nyomódni, s mikor már csak a |
| hajzat utolsó habos vérfodrai látszanak, hogy lassan azok is a |
| földbe ivódjanak, mint véres víz a talajba, nem lesz a |
| földnek se fodrozása, se hangja, mert úgy issza be őt, tisztán, |
| pezsgéstelenűl, buboréktalonúl, háborítatlanúl, mint a Szűz |
| az Isten ős-ondó-sugarát! És talán odabent a titkos, titkos föld- |
| hüvelyben az embersárkánygyíkcsontváz-sperma az ősi őspetéig |
| vándorol, hogy azt megtalálva és megtermékenyítve, a titkos |
| óriás ős-szedercsíra lüktetve kialakúljon, aztán a Föld-Szűz Anya |
| méhlepényébe vándoroljon, s ott nőjön tovább önmagát |
| megalakítva, az anyatesttel összeszőve, az ősanya-magzatburokban |
| virágozva újra megszülessen, egy irgalmatlan-iszonyú gőzölgő föld- |
| repedésen a fényre essen, s fölkelvén, nyálkásan és véresen |
| támolyogva fölvartyogjon a zöld pórusokkal füstölgő csillagokra, |
| vartyogjon az árva, végzet-sokáig és halálig-hosszan, vartyogjon |
| bíborosan, világmegváltó-mámorosan, kék csillagtüskére bökve |
| arcát, zöld csillag-örvénybe nyújtva nyakát, hogy tátott rózsafodros |
| szája üregén át a csillagfény kis madárlüktetésű ember-szívébe |
| ver sokszöges gyémántlevél-fejű aranydárdát. Bizony eljövének vala |
| nemsokára a Halál-Háromkirályok, eljövének vala nemsokára, |
| eljövének vala nemsokára a Sokszárnyasok, eljövének vala, |
| hogy előtte három-oldalról-lebegvén, alíg valamivel a föld |
| fölött megálljanak, köréje csöndburkot vonjanak, hogy úgy |
| üljön abban a csillogó, átlátszó csöndbuborék-méhburokban, |
| mint egy meztelen Bosch-alak a virágszáras óriás hártya- |
| buborékban, mint egy ruhátlan Bosch-alak a csöndhártyahéj- |
| gömbben, s hárman fölemeljék az Embersárkánygyík-magzatú |
| csöndbuborék-virágot, a szikrázó Halál-embriós buborékhártyagömb- |
| virágot, s a földről lassan föllebegve a vak-lángú csillagok közé |
| szálljanak, az óriás-virágot hárman háromszor fogva és emelve lassan |
| repűljenek, míg a Halál-ősmagzat, az Embrió-sárkánygyík- |
| emberalakzat úgy űl a zöld, pórusos pikkelyoszlop-virágszár óriás, szikrázó |
| csöndhártyabuborékában, mint a csirke a zárt tojásban, mint |
| borostyánhólyagban a hangyadarazsak, mint anyatestben a magzat-alak, |
| s a pikkelyes zöld virágszárat hárman három-felől fogva, a csillagok |
| között lassan hármasan forogva, a Halál zöld ősmoha-szívén |
| leszálljanak, s a hártyagömb-fejű halál-virágot a zöld |
| ős-szív-mohába tűzzék, hogy ott szikrázzon és ragyogjon |
| örökre, a Halál ősterhes őshólyag-virága, mint egy óriás embrió- |
| embersárkánygyík-lángnyelvű lámpa, hogy legyen ő a Halál |
| örökké-virágzó fényvirága, s ott űljön a végtelen időben |
| végtelen magában az óriás csönd hártyabuborék-virágban, mint |
| anyamagzatburokban a kifejlett magzat, a hártyabuborék-belső |
| csönd-töltet közegében lebegvén, mint embrió-csirke átlátszó |
| kristály-tojásban, s a csöndhártyabuborék pórusain szivárogjon |
| vartyogása, csönd-kortyolása, csönd-szívverése, csönd-ürítés |
| csobogása, csönd-vérkeringés-hangja, csönd-pislogás szempilla- |
| harangütése mindörökké! S a fénylő csöndhártyabuborék héja |
| keményen, szétpattínthatatlanúl ragyog a pikkelyes, pórusos, szőrös, |
| zöld, óriás liliomszáron, mint egy aranyhártyából fújt, aranypórusos, |
| erezetlen, varrattalan, szem-orr-száj-fülrés-nélküli óriás |
| tűzagyú koponyahólyag. Ők pedig, a Halál-Háromkirályok a csillagok közt |
| leforogva lassan a Földre visszaszállnak, hogy maguknak új-haldoklót |
| keressenek, hogy fölvigyék a csillagok közé, vagy levigyék nagy |
| szárnyveréssel a földbe, s a földben hangtalanút röpűlve és |
| úszva a csontok közé a testet letegyék, a testek közé a |
| csontot letegyék, a csontok közé a csontot letegyék, hintsenek rá |
| csigolyát, csontot, koponyát, föld-csöngettyű-hangot, kondítsanak rá öreg |
| gyökér-harangot, kövér moha-harangot, kék penészkürttel kürtöljenek |
| szívei fölött, pondrókból-férgekből-ragasztott trombitával |
| fújjanak fölötte csönd-zenét, lárvákból-bogarakból-varangyokból- |
| ragasztott hegedűn hegedűljenek megtért és bomladozó szívei |
| fölött, aztán a föld virágzó fölszínére nagy úszással újra visszaszálljanak, |
| s keressenek maguknak új-haldoklót megint, hogy fölvigyék |
| tüzes csillagokba, hogy levigyék a puszta, puszta földbe, a pórusos |
| puszta földbe. Igen, eljövének elébe nemsokára, eljövének vala |
| a Sokszárnyasok, a Halál-Háromkirályok! És jobbról és |
| balról a fej mellett lebegvén és elől az arc előtt lebegvén |
| megállanak. Eljő vala, eljő vala, eljövend nemsokára |
| a három Halál-Emberalak! Az egyik vala földből, mint |
| a föld. Ő a négyszárnyú Föld-óriás. Teste minden porcikája |
| föld, minden sejtje, minden láza föld. Szemhéjai, |
| szempillái, szemgolyói földből valának, és földből vala |
| arca, orra, szája, két füle is, földből vala törzse, combja, |
| pénisze, herezacskója, térde, lábszára, lábújja is, földből |
| valának keze és lába körmei, földből valának hónaljai és |
| combgödrei, földből valónak melldombjai és fogsorai, földből |
| valának tenyerei és talpai. Csak szőrzete vala gyökérből, szőrzete |
| vala rücskös és gacsos és bütykös és tekert és finom gyökerekből. |
| Vaskos és gacsos és rücskös és csomós és foszló-héjzatú gyökér-hajzata |
| a földkoponyából kisarjadottan a hátán fodrokban-leömölve földtomporáig ért, |
| s ott fölfodrozódva és fölgyűrűződve, hajszálgyökérgubancokkal |
| pamatolódva és harangbolyhozódva görcsösen lobogott. Hónalja |
| gyökérsöprűi a csípőkig göngyölgének lefelé, ágyékszőrzete is |
| gyökérzet vala, nagy bokros és gumós gyökértekervények gubanca, |
| amelyből tömör, elkötött-nyakú, földbuborékos földzsákként |
| tört elő pórusos pénisze. És szakálla, bajsza is vala tiszta, tiszta gyökérből. |
| Vala bajszával keményen elvegyűlt szakálla is gyökér, gacsos, bütykös, |
| csomós gyökér-lepedő, üres csigahéjakkal, elszáradt varangyokkal, levedlett |
| pók-ruhákkal, sejtszövedékhártyacsövekkel, üres pikkelykoponya-gyíkfej- |
| burkolatokkal, kitinszárnyakkal és kitincsápokkal teleragadt |
| gyökérzet-függöny. S valának bőre szőrzetei is tiszta |
| gyökerek, melyek a földpórusokból törtek elő, mint a dögledező légy szőrös |
| kocsonyakristálymozaik-potrohából és bőrpórusos tor-hártyazsákjából a |
| fonalgomba zöld füstszálai, a kis gyűrűs-végű piros |
| hajszálgyökerek, melyek a tiszta föld-pórusokból törének elő! |
| S vala olyan az egész földember-óriás, mintha gyökérhálószobor, gyökérháló- |
| szivacs-ember görcsös szivacs-üregeit töltené ki a föld, a pórusos |
| tiszta föld, a tiszta, tiszta föld! Csak négy szárnyai valának |
| tölgyfák, hatalmasak, valának négy óriás tölgyek, a vállakból, |
| s a lapockákból rostosan és fekete-kérgesen kinőve, s talán |
| a szívbe gyökerezve. S a négy szárny-tölgyfák kemény zöld |
| lombozatában, a pórusos, sejtes és eres, csipkefodros zöld |
| fémlevél-kásában madarak, kígyók, békák, mókusuk, rovaremlősök, lepkesünök |
| lakozának, s talán a láthatatlan angyalrák. És csontvázból |
| vala valamennyi! Mert szárnyai zöld lombozatában csontváz-rovaremlősök, csontváz- |
| mókusok, csontváz-madarak, csontváz-kígyók, csontváz-lepkesünök, csontváz-békák |
| lakozának és fészkelének, s talán a láthatatlan hermafrodita csontváz- |
| angyalok. S szempilla-verdesése vala, mint az út, ha porzik, |
| beszéde vala mint a földmorzsolódás a sírgödörbe! És hangja vala, mint a |
| földrengés halál-moraja. Mint a földmélyi dübörgés! És a |
| másik vala kőből, mint a kő és kristályból, mint a kristály! |
| Ő a nyolc-szárnyú Kőzet-kristály-óriás! Mert teste tiszta, |
| tiszta kő, pórusos tiszta kő, illatos tiszta kő! Koponyája pórustalan |
| sokszögű tiszta kristály, hatalmas hatszögű sejtekre csiszolt felületű |
| kristálygolyó. És hajzata nincs neki, és szakálla nincs neki, és |
| bajúsza nincs neki, s kristályorra hideg barlang-üregeiben sem |
| valának szőrök, se kristály-fülkagylóiban. Koponyája, mint |
| egyetlen óriás szitakötőszem szivárványlott és ragyogott, szinte |
| nyaktalanúl, a vállak közé ragasztva, s csak a kristálybuborék-szemhélyak |
| kristálylevélpánttal beszegett peremén sorakoztak a pórus-likacsok, |
| mint a hal oldalvonalának pontsora, mint kristálygyűszűn a |
| pettyüregek. Kristály-szemgolyója fagyottan állt ki a kristály-szemtokok |
| tág kristálybuborék-erszényéből, mint gyík-kloákától, |
| teknőckloákából a félig-kitojt tojás. Kezei a csuklóknál |
| a pórustus tiszta kőből kristályba növének át, valának |
| kristálykörmű kristálykezek, kristálysejtekkel, kristályerezettel, |
| lábai a bokáknál kristályba növének át, valónak kristálykörmű |
| kristálylábak, kristálysejtekkel, kristályerezettel. És teste minden |
| része, minden porcikája ezentúl vala tiszta, tiszta kő, pórusos, |
| illatos tiszta kő, hatalmas kőüst-köldökű hasa, óriás kőrózsás, kő- |
| eres emlői pórusos, illatos tiszta kőből valónak, s kőből vala, |
| illatos, pórusos tiszta kőből két kőoszlop-combja hideg |
| hasítéka, a fodros, pórusos kő-hüvelyrózsa, a csikló, a cimpák, |
| a lebenyek pórusos kőből valónak, tiszta, tiszta kőből, s |
| kőből vala, pórusos tiszta kőből teste hatalmas asszony-üstje is, |
| a kőmirigy-kőkút, a barlang-lehelletű! És egész testének nem |
| vala szőrzete, sem a nagy kő-szeméremdombnak, sem a kő-hónaljaknak, |
| sem a karoknak, sem a lábaknak, sem az emlők pórusos |
| kőlepény-rózsájának nem valának szőrei. S az iszonyú kőtest minden |
| részletén, a pórusos bőr felületén, s a testben magában is, |
| hisz az is tömör kő vala, pórusos, illatos, tiszta kő, a testen |
| és a testben mindenütt ősállatcsontvázak, ősmadárcsontvázak, |
| őshüllőcsontvázak, ősemlőscsontvázak, őshalcsontvázak, bordák, |
| szálkák, koponyák, csigolyák, medencecsontok, állkapcsok, forgók, |
| bütykök, újjperecek, taréjgerendák valának nyomkodva bele, |
| valának belekövesedve, őscsontvázcsőrtátogások, őskoponya- |
| vicsorgások, őscsontváz-ugrálások, ős-szárnycsontvázhaldoklások, |
| ősmadárkéz-csontvázgörcsösödések, kiállva félig a kőtestből, |
| vagy a domborulatokig nyomkodva bele; a hosszú kőcombon |
| Ichthyosaurus megkövesedett, óriás kőszemkorongos, csőrös kőhártyalevele, |
| gyomrában őshalak csontváza, az őstáplálék, beleiben a megkövesedett ősürülék, |
| hasában az óriás kőkorongszemgolyós Ichthyosaurus-embriók meg- |
| kövesedett őspikkely-levélkötege; melleiben, amelyek talán |
| megkövesedett ős-sárkánytojások, kis taréjos kő-sárkánygyík- |
| magzatok űlnek kőpórusos iker-kőtrombita-orrlikakkal, kőpikkely- |
| csipke hártyatalpakkal, hasán, a kődombon, párzó őshalak szénrajza, |
| ősszitakötők csupa-pórus-sisak koponya-szeme ragyog, mint |
| fekete-fehér pettykőszövet-alma, ősvirágok, őspáfrányok széncsipke- |
| tollai és szénhálógömb-szirmai ereződnek a kőcsípőkbe ragadva, |
| és megkövesedett mirigyszövetek, tüdőszövetek, izomrostok, pikkely- |
| szövetek villognak és szikráznak a kőben, megkövesedett |
| virágporok, virágszárak, tollak, s a kő-csípőktől a kő- |
| hónaljakig pikkelytörzsösen és korongcsigolyaoszloposan a törzsön |
| megkövesedetten fölkúszva, mint kidudorodó óriás mozaikkő- |
| erek, mint óriás kőmozaikfák, kőkorongokból összefűzött ős- |
| korbácsok a hónaljak belső üregébe homorúan belenőve |
| és kőpikkelyostorosodva, mint bodzabokor a barlangbelső- |
| oldalfalba, megkövesedett mélytengeri ősvirágállatok csigolyafái és |
| pikkelyfái virágzanak, mint kopasz tyúklábak, kőcsigolya- |
| virágállatostorok, hatalmas sokszögűre-csiszolt tar kristály- |
| koponyája kristálybuboréküregekkel, kristályhéjgömbökkel, |
| kristálybuborékfürtökkel vala tele, mint az ősborostyánkő, |
| s e tömör buborékokban, héjgömbfürtökben és kristályba-zárt |
| ürességzsákokban őskori gyíkok, kígyók, bogarak, méhek, darazsak, |
| lepkék, szúnyogok, békák, hangyák valának, mint anyaméhben |
| az embrió, s ragyogott színesen ősi pikkelyük, szőrzetük, állat- |
| kristályrózsa-szemük, mirigyzetük, csápjuk, szívókájuk, s a |
| szemgolyók ragyogtak színesen és eresen, mint gyermek-játékgolyók, s a |
| potrohok trachea-stigmájából kitolódott végső légbuborékok üvegtojása, |
| egyre-kisebb gyöngygolyó-hullása szikrázott keményen, s a sárga |
| pórusos porcogótölcsér kigyóorrlikak, békaorrlikak, gyíkorrlikak |
| kristálykérgű levegőtojásokat tojtak, az orrlikakból félig |
| kinyomódva kristályhéjjal félig kidudorodtak, mint |
| krokodilnöstény kloákájából a félig kitojt tojás, s e pont- |
| likacsos kristályburkolatú levegőtojások az elporlott őssikolyt |
| őrizték, a fuldoklás ősbuborékcsöndjét, az orrlikak, rovar- |
| légzőcsövek nyílásai szűlte kristálycsönd-tojások, félig-szűlt |
| kristálybuborék-hólyagzások őrizék belsejükben a titkos |
| tiszta semmit, a kitörhetetlen halál-hangot, ami ott |
| gomolyog a kristálytojásbelsők visszhangzó héjazat-falú |
| örök üregében! S valának kristálykezei és kristálylábai is |
| őslényecskékkel temetve tele, mint az őszárványok, aranyló |
| borostyánkövek, a tiszta, tiszta őskoporsók, tömör sárga kripták |
| őshüllőcskékkel, őskétéltűekkel, ősrovarokkal. És nyolc |
| szárnyai valának kristályból és kőből, kiágazva a vállakból, |
| a lapockákból és kettő a csípőkből, valának tiszta kristályból |
| és pórusos tiszta kőből, a tollak, a pihék, a szárny-erek, |
| a legyezős végső lapátlevelek, valának, mint óriás kőmalom- |
| kerekek, kristályszélmalom lapátjai. És e kőtollakra, kristály- |
| levelekre, kőlapokra és kristálypihékre nem vala az őshalálból |
| írva semmi, semmi, semmi, semmi, és anyagukban sem vala |
| semmi őshalál. És szája zengzete, mint a kristálytrombiták, és |
| szárnya-zengzetei, mint kőlapát-suhogások, mint kristály- |
| fenyőfák örök nyikorgása. És egész lénye vala illatos, |
| jószagú, kőszagú és kristályszagú, állati, növényi bomlástermék- |
| szagú, lipid, terpén, karotenoid-szagú, s a tiszta kő-illat teste finom |
| kő-likacsaiból, kőzete pórusaiból árad vala illékonyan elő! |
| És a harmadik vala vízből, mint a víz! Ő a tizenkét-szárnyú |
| Víz-óriás. És a harmadik vala vízből, mint a víz, és a |
| harmadik vala hermafrodita! Úgy áll vala ott arca előtt |
| majd, mint vízből-tevő Ember-óriás, mert teste víz és |
| tizenkét szárnyai is vízből valának, szétfolyhatatlan, |
| elfolyhatatlan tiszta, tiszta vízből! És mintha lénye |
| egész burkolata is a víz valahogy meghártyásodott, áttetsző |
| anyaga lenne vala, vízből sejtesedett, vízből szövetesedett óriás |
| hártya-alakzat, mintha valami puha üvegzsák, puha |
| szappanbuborékhártya-ember-óriás volna vala, amely folyton |
| hólyagzik, folyton kibuborékzik, folyton dagadozik, |
| hullámzik, gyűrűzik, horpadozik, püffedezik és loppadozik |
| vala, de szét sohase pukkan, szét sohase pattan, |
| pórustalan és repedezetlen, erezettelen és csonttalan. És |
| nem valának belső szervei, se agyveleje, se erei, se |
| körmei, se szempillái, se szőrzetei, se hajzatai! És tizenkét |
| szárnyai valának testéből kicsöcsösödve, a vízhártya-vállakból kétszer |
| kettő, a lapockákból kettő, a csípőkből kettő, a tompor |
| áttetsző hártya-buborékjaiból négy, mintha óriás füsthártya-kesztyűk, |
| gumihártya-kesztyűk, üveghártyakesztyűk és csillámhártya- |
| kesztyűk dagadoznának testéből fölfújtan kicsöcsösödve |
| és lágyan dagadozva, mert a szárnytollak is különágazva |
| dagadozván csöcsösödtek vala, hengeresek valának és dúdorosak, |
| mint a fölfújt gumikesztyű ujjai. Hatalmas csöcsei nagy víz- |
| buborékok valának és víz-buborékok valának térdbütykei is, és |
| nagy átlátszó hólyag vala hasa is és hatalmas fallosza, |
| mint dagadt hártyazsák és herezacskója vala két |
| buborékcsöcsös hártyagolyó. És arca nem vala és szája |
| sem vala, feje egyetlen kerek vízhártyagolyó-gigász. És |
| fülei sem valának és szemgolyói sem valának. És asszony- |
| ivarszerve vala testébe mélyen láthatóan-behüvelyesedő |
| hólyagfejű vízhártyagomba-alakzat. És karjai és lábai |
| és kezei és lábujjai, mint dúdoros kövér vízhártyacsöcsök. |
| És testében mindenütt a tiszta víz áramlik és ragyog vala, |
| a tiszta, tiszta víz! És teste vizében mindenütt léghólyagok, |
| légbuborékok, léggyöngyök szállnak fölfelé, ereszkednek |
| alá, libegnek és úsznak csomósan, fürtösen, magányosan, |
| szikrázva és ragyogva, mint a Mindenségben a csillagok. |
| Szállnak, libegnek, ereszkednek és fölemelkednek, belsejükben |
| tűz-magokkal, fényikracsomókkal, mint a Mindenség tűzlő |
| csillagai, fénylő ködfoltjai, szikrázó galaxisai. És víz-hurka lábaiban |
| és combjaiban, lábújjaiban és kézújjaiban, fejében, törzsében, víz-zsák |
| falloszában és szárnya vízcsöcs-tollaiban légbuborékok, léghólyagok |
| szállnak, emelkednek, ereszkednek és úsznak vala, mint a |
| csillagok! És vízteste tiszta, tiszta ősvízében színesen ragyogva, |
| lángolva és virágozva nyüzsögnek, hemzsegnek és gomolyognak |
| a vizi-lények, tengericsikók, bálnák, polipok, szirének, rákok, |
| garnélák, tintahalak, cetek és ráják, delfinek, hímzett medúza- |
| hólyag-virágharangok, ős-polipok, hidrák, vizi-álcák és vizi-bogarak, |
| a pókok, a békák, pettyes és csíkos és mozaikos és virágos és lángfoltos kis |
| halak, mélytengeri világító virágcsillagkoszorú-halak, periszkópszeműek, |
| csápvégbojtszemgolyósak és szem-világítótornyosak, a hideg mirigy- |
| fényűek, a dupla üveghólyag-szeműek, a planktonok, az egysejtűek, |
| az ősszájúak, az ősbelűek, a csillókoszorúsok, a csillámkoszorúlegyezősek, |
| a kristálypamatküllő-fejlegyezősök, a férgek, a pörgekarúak, |
| és lábfejeiben és sarkaiban valának leülepedve és tekeregve |
| a csigák, a kagylók, a lepényhalak, a fenéktúróhalak, a viruló |
| állat-virágok, a tengeri rózsa bíbor csáptömeg-fejével, a viaszrózsa |
| fehér koszorúkarjai libegő, vonagló viaszkákics-tömkelegével, a |
| tengeri liliom, a tengeri sün, a tengeri-uborka, virágzó virágállatok |
| csigahéjfürtökből kinőve, vérpiros rákok páncélingére tapadva, |
| az algák, a csigalepkék, a szárnyazó kocsonyaszirom-lepkecsigák, |
| és a szikrázó hüvelyzsákot körűl, mint köcsög-karót rózsabokor, |
| benőve virágdühöngéssel, polipokkal virágzó korallfák |
| ragyognak és tövükbe tapadva a piros kigyókarú-csillag, a vörös |
| tengeri csillag, oldalából is befele-nőve, mint a tüdők, piros |
| korallvázbokrok nyiladoznak, milliárd mészcsőcsipkeághegyük milliárd |
| fehér pórusából és a korallágak milliárd póruslikacsából polipok |
| állatvirágfeje virágzik, és óriás vízgömb-fejében ott fortyog, ott |
| gomolyog lágyan, színesen villogva és egy-gomolyag-virágban hal, |
| polip, Hippocampus, medúza, rák, csiga, az egész tenger-álom |
| ott forog és bizsereg és lebeg a hatalmas vízgömb-koponyában, |
| az iszonyú víztest tiszta, tiszta víz-anyagában, a szárnyakban, |
| a lábakban, kezekben, a vízkesztyűkben és vízcsöcsökben, |
| és csupa szerelem, csupa virágzás ez a vízi-ember-óriás, csupa fénylő |
| spermafelhő-gomolygás, ondólövellés-csillagbojt-óriás, csupa |
| csupa ürítés, csupa szülés, csupa foganás, csupa anyatestben- |
| növekedés, csupa ikrázás, petézés, fészeképítés, csupa gomolygó |
| szerelem, csupa gomolygó halál. Mert a halál a víztestben is lefele |
| száll, hull libegve, forogva, pörögve, imbolyogva lefele, a |
| víztalpak fele, elpusztúlt magzat, hulla-embrió, elpusztúlt |
| phytoplanktonok, phytoplankton-evők tetemei, vedlő állatok |
| levetett bőre, páncélja, hal-ürülék, medúza-rongy, halál- |
| lepedék, rákcsontvázak, halcsontvázak, csikóhal-üvegkristály- |
| szögletes-csikófejű-pórusos-üveghártya-halottak, csigahéj, levedlett |
| üvegbuborékszemű polip-üvegharang, hull lefele az állathamú, pikkelyfüst, |
| a páncélingpernye, a gyöngygombos mellény, a csápvirágos kitin- |
| kalap, a szemrózsa-csöcsös üvegkoponyasisak, a pórusos dongahéj, |
| szirmát-ledobott állatrózsa-törzs, mellette bíborral-erezett fodros |
| piros szirmai, hull a szemgolyó-üvegdiócska, hull, hull, hull, |
| hull, mint a hamú, mint a gyönyörű végzet, s az örök önmaga- |
| koporsó-hullás, a foszlott dögtetem-imbolygás között föl-le-száll |
| a törzsben, a fejben, a lábakban, karokban, szárnyakban, a tűz-embriós |
| légbuborékok, léghólyagok fürtje, magányosan, mint a tiszta, |
| tiszta Mindenségben a csillagok, csillagszigetek, lángoló galaxisok. |
| És hangja egész testéből jöve, minden felől és minden |
| oldaláról, mert hangja vala, mint a víznek hangja. |
| Hangja egész bugyborgó, fortyogó, hólyagzó, buborékzó, |
| dagadozó, világgal-gomolygó, halállal-permetező testéből jöve vala, mert |
| hangja vala, mint a víz beszéde. Csak óriás vízhártyagömb- |
| koponyája hólyagzott, buborékzott előredagadva a száj helyén |
| nagy hólyagcsöccsel vízlénye víz-szavára, ha szólt vala |
| külön, mint a víz, ha szólal. Mert hangja vala, mint a víz beszéde. |
| Igen, ő is ott áll vala majd, a Tizenkétszárnyú Harmadik, |
| ott áll vala vak arca előtt a levegőben lebegvén, ott áll |
| vala és nézi őt a Szemgolyótlan, egész lényével nézi őt, |
| míg társai két-oldalt lebegnek vala, a Nyolcszárnyú |
| Második, a Négyszárnyú Első! Ott vala, ott vala majd körülötte |
| a Föld, a Kő, a Víz! Jaj, nem tudta még a halált, nem |
| tudta még vala az Embert-nem-evő Magtalan, a vak- |
| végzetű megpörkölődött és megszottyadott Árva-Magányos, |
| a buta és bonyolúlt Ember-sárkánygyík-hermafrodita, a |
| végzetes és homályos Összenövöttség, a Titkok-nem-tudója |
| Titok, a magának múlttalan, hatalmas kék kentaur-árnyékú |
| tisztátalan Tisztaság, aki ott állt óriás hanghártyazsákokba |
| növesztett kis rózsafülekkel, földig-lógó, megnyúlt, hosszúkás, |
| golyó-aljú, világ-hangjaival megtömött buborékcsöcsökkel, |
| amelyek koponyájára nőttek vala, kis rózsamohás fülkagylóit |
| tő-szájukkal körűlnőve puhán, hogy a világ-nagy áttetsző hangzsákokban |
| gomolygó, fortyogó és hömpölygő hangok már két teste |
| belsejében fortyogtak, ömöltek, hömpölyögtek és dübörögtek, |
| fölrágva, fölzabálva, fölemésztve mindent, szinte e kettős |
| burkolatokig, az emberbőrig és a szaurusz-kőhéjazatig, hogy |
| csak a húsát, szerveit és nedveit beszopott és bezabált |
| hangok dörgő, csipogó, kopogó, reszelő, visszhangzó barlangja |
| volt teste megfonnyadt duplasága, két fekete nyirkos barlang- |
| hólyag, amelyet repedésig és szétrobbanásig tömtek ki hemzsegő, |
| tekergő, vonagló, fickándozó és gomolygó Hangok, mintha |
| fűrészporral és fűvel tömnek ki megölt kengurút, vagy ritka |
| gázlómadarat, s abban, a forró töltelék-habban, a penészes |
| bőrtömlő-töltelékben férgek, álcák, tetvek nyüzsögnének, mint |
| a Mindenség-koponyában a csillagok, halottakban a féreg, hogy |
| összenőtt testei iker-üressége suhogott, vartyogott, vakogott, cincogva |
| hártyásan lüktetett, mint egy zsák egy másra-gyömöszölt madár, |
| mintha két cseppkőfogsorú bálnaszáj-barlangban kása-sűrűen |
| betömött patkós-orrú és kutyafejű denevérek egymásra gyömködve |
| mohásan és hártyásan és fémesen hemzsegnének és nyüzsögnének, |
| a millió hártyás és fogsoros és mohás és karmos és bőrös és szőrös |
| és páncélos és csáptollas állat, féreg, hogy szerette volna füleit |
| kiszúrni, a pórusos mohahártya-dobot szétrepeszteni, hogy ne |
| hallja már a hangot, a hangot, a szépet, a vadat, a szelídet, |
| a szenvedőt, a halottit, a bitangot, hogy ne hallja már a |
| hangokat, a hangokat, a csillag-állat-növény-kőzet-kristály- |
| föld-vízhangokat, hogy ne hallja már a létdübörgés-hangokat, |
| a halálzuhogás-hangokat, a születés-csobogás gumikotyogás- |
| hangjait, a szerelem-ordítozás-hangokat, az égitestek vak |
| dörgedelmeit! Csak azt a másikat, csak azt a másikat, a |
| tiszta, tiszta dalt, a tiszta, tiszta, tiszta éneket, a tiszta |
| tiszta, éneket, amit vaksága bíbor pillanatában az előbb |
| elveszített, ami bennragadt a szemlencsére nőtt vörös |
| vakság-mohában, ami fönnakadt a vakság anyagában, |
| ami a fülére-nőtt hangzsákokban, hártyagolyókban, buborékemlőkben, hártya-csöcsökben nincsen, |
| mert nem fért vala a lét árva hangjai közé, mert |
| bíbor vaksága halál-pillanatában hirtelen megszakadt, |
| s csak a hangokat hallotta, csak a hangokat hallotta egyszeriben, |
| a fekete, szikrázó, lángoló, füstölgő, kőtotyogás, csillag-párzás, csillag-beomlás, |
| kő-kortyogás, föld-fortyogás, sárbugyogás, állat-áhitat lét-hangokat, |
| fák kopogását, fák nyikorgását, növények neszét, a növény-építkezés- |
| zenét, de nem a Múltét és nem az Édenét! Igen, szerette volna |
| vala füleit kiszúrni, ahogy ott állt megszottyadottan, meg- |
| lottyadottan, bénán és vakon az őrjöngő tiszta, tiszta fényben, |
| a sásos, kákicsos, zsombékos, nádas, virágos kis mezőn, már |
| a túlsó végiben, növénypajzs-kásával, eres, sejtes, pórusos és |
| szőrös, zöld csipkeláng-szélű levelekkel, kövér hajgubanc- |
| gyökerekkel, virág-tetvekkel és bíbor bársonycsipke-koronájú |
| eres csillaghólyagokkal duzzadva és lüktetve-benőtt omlatag |
| kőfal előtt! Meg is próbálta már többször, meg is próbálta vala, |
| szegény vak és tétova buta, hogy tömör gumihernyó-újjacskáit |
| fülébe fúrja, de fülei oly picinyek valának, oly csigatekervény- |
| sűrűsek és oly vastagon rózsamohásak, nyílása oly aprócska, |
| kemény rózsaporcogó-billentyűs rózsamoha-barlang, hogy rece- |
| rajzpajzsos gumihenger-újjának nagy gumigömb-végei, a talán |
| körömtelenek, a vaskos és áttetsző, eres kocsonyalencsék, |
| amelyek olyanok valának, mint piros erecskék hálózat-gömbjével |
| és hálózat-gömbszivacsával benőtt kocsonyagolyók, vagy üveg- |
| golyók, már a fülnyílás rózsamohás kagyló-peremén megakadtak és |
| nem fogadta be őket a rózsamohás fül-üreg, bárhogy is |
| nyomta, fülébe csak akkor nyomódtak volna az ideges, érháló-embriós |
| gumigolyók, az eres tapadólencsék, a remegő kocsonya-tapogatók, |
| ha ember-varangykoponyáját, ember-gekkófejét, ember-axolotl- |
| fejét, ember-sziréngőtekoponyáját két oldalról ujjaival fülébe |
| nyomúlva szétrepesztené, mint egy féligérett kicsi dinnyét. |
| De ehhez már nem vala ereje szegénynek, szegény vak buta és |
| bonyolúlt Sárkánygyíkemselegénynek, a Halálra-nem-tudón- |
| készülőnek, nem vala ereje már! Mert a dalt, a dalt szerette |
| volna hallani újra, a tiszta, tiszta dalt, a tiszta, tiszta éneket, |
| amiért e világra kimászott, amiért e világra vonszolta bámulatos |
| és titokzatos testét, párás páfrányerdőbe-rejtett önmagát, |
| amiért dögletes-nagy sárkánygyík-kőzet-másodtestét, a |
| csorba, kőhólyag-pengehasú iszonyú tüskés kőkardot a |
| lucskos és meleg és puha és kövér ősmoha-tokból lassan és |
| végzetesen kicibálta, amiért a párás páfrányerdő óriás zöld |
| csipketoll-csáplevélfüggönyét, a pórusos, pikkelyes, toboz-mirigyes, |
| szív-sejtmagos, kristályszőrös kristálygerendák és kristályerek zöld |
| lángcsipkezuhatagát és zengő zöld csipkecímer-omlatagát lassan |
| szétnyitotta, előbb levelibéka-ujja egy hajszálérfonadék-emberkés |
| belsejű kocsonya-lencséjét, mint levelibékát ültetve csak egy zöld csipkelándzsahegy |
| páfrány-oldallevél zöld légzőpórusos végire, aztán csuklóig kidugva kis piros |
| érzsák-hálókesztyűs gumitakony-kezét, aztán kibújva a hegyes és csipkés |
| párfánylombokból vállig, aztán a pipabékaszerű sejtházas, |
| cafatos, pamatos, szögletes úszóhártyaláb-orrcimpájú orrot dugva |
| ki a csipkekásából, a kőmirigy-kövér pipabékát, aztán az egész ember-axolotlfejet, |
| a fülek mögött a tarkóból kis sárga porcogó-kürtökből kisarjadzó |
| külső-kopoltyúkkal, a bíbor kopoltyútollakkal, a kék- |
| rózsaszín mirigylevelekkel, a tüdőszínű toll-tüdőkkel, amelyek |
| libegtek, rezegtek, mint a kakasfarok. Igen, a dalt, a dalt, |
| a tiszta, tiszta dalt, a tiszta, tiszta éneket szerette volna hallani |
| újra a Vágyakozásban-megvakúlt, amiért iszonyú szfinx- |
| csöcsű kőpikkely-szív-szügyében az izmok dagadozni és gerjedezni |
| kezdtek, amiért kőpikkelygolyó-térdbütykös, mohos kő-esernyő- |
| úszóhártyás, kőpikkelyhurka-lábújjú vastag kőpikkelyoszlop |
| libalábai lassú nagy gázlómadár-léptekkel, nandu- |
| totyogással, kazuár-gázolással, kivi-tottyanással, emu- |
| talpalással elindulának vala a fénybe, gémláb-lassúsággal, |
| kócsagláb-óvatosan, gólyaláb-sárszortyogtatással, a dalt, |
| a dalt, a tiszta, tiszta dalt szerette volna hallani újra, amitől |
| a fényre, a tűzre, a lángra kicsalatott, a halálhívó-dalt |
| szerette volna hallani újra, a szent, szent, szent halálba-csalogatót! |
| A dalt, a dalt, a tiszta, tiszta dalt, ami még ott gomolygott |
| fehér szárny-tömeggel, ott rengett és izzott aranycsengettyű- |
| fürtökkel, ott virágzott és szikrázott kristályharsonákkal és |
| üvegtrombitákkal kicsi agyában, amely talán nem is volt |
| nagyobb, mint egy ökörbékáé, vagy egy öreg varangyé. És mintha |
| hallaná megint, mintha hallaná, mintha a behantolt sírból |
| a siratók sírását hallaná, mintha a föld alól éneklő halottak |
| hangját hallaná szívárogni a föld illatos pórusaiból, mintha |
| bányaomlásban a föld alatt feküdne fuldokolva, verejtékezve |
| és lihegve, s a füstölgő szén-oszlopokon, lángoló kőzet-rétegeken át hallaná |
| lágyan és szegényen a föntiek jaját, anyákét, szeretőkét, gyermekekét, |
| mintha végtelen, kövér, zöld kristály-izomfonadék-vízgörgeteg mögűl hallaná, |
| mintha kőtojásban űlve a kőpórusokon beszívárogva hallaná, |
| mintha bíbor embrióként, kifejlett magzatként a magzatburokba |
| zárva, a forró, lüktető, csobogással-virágzó, fortyogással- |
| örvénylő anyahasban ülve hallaná anyja zengző tiszta |
| énekét, a bőrön, a hasfalon, a hashártyán, a magzatburkon, a |
| placentán, a magzatvízen át hallaná, amelyben |
| szépen összehajtogatva lebeg és pislog és kortyol és ürít és |
| forog, mintha az anyatest véráramlásai, piros vérháló- |
| fonadék-zizegése, elektromos sejt-torony-remegése |
| mögűl és közűl hallaná, mintha az anyatest belsejét is |
| átitatva, a tüdőket, a gyomrot, a hártyákat, a mirigyeket, csontokat, |
| izmokat, rostokat, lebenyeket, mintha az anyatest minden |
| atomjából, molekula-szerkezetéből, sejt-államából, virág-szigetéből |
| hallaná szívárogni és szétlegyeződve szétcsobogni anyja |
| tiszta, tiszta énekét, mintha szívük egybekapcsolt kettős |
| ütéséből hallaná szent anyja tiszta, tiszta énekét, úgy hallotta halál- |
| messziről, élet-messziről újra már a dalt, a dalt, a dalt, a |
| tiszta, tiszta dalt! Mert ott űlt vala az óriás Dal-anyában, |
| mint bíbor magzat az anyaméhben, a magzatburok vízében, |
| lebegve vakon, ott űlt vala az Énekanya-óriás hasában, |
| földagadt, lüktető magzatburka meleg vízében lebegve, |
| mint a magzat, ott űlt vala nyitott szemmel és mégis |
| vakon, bezárt füllel és mégse süketen, mint a kifejlett |
| magzat az élet őslevében, a halvány rózsaderengésben, hisz |
| anyja ott állt a napon, s a magzat-rózsa látja vala a magzatvíz rózsapiros |
| homályán át a magzatburok nagy kövér vérereit dagadozni, |
| látja vala ahogy a vízzel-töltött gömbhártyán, a feszes puha falon szétágazódva |
| és szétbojtozódva, érhálólabdát kacsosan, virágosan kirajzolva |
| a burok-erek rubintosan ragyognak, mint fölfúvódott mélytengeri |
| hal ősbuborék kocsonyahólyag-testén az erezet piros páfrányai, a gömbhártyát |
| benövő erezet-csipketollak, s azok mögött a domború hasfal, |
| a rózsahártyák ereit is látja, ahogy beszövik a sejt-mozaikok |
| hártya-hátait, ahogy beszövődik piros bojtjukkal, bíbor pamatukkal, |
| rózsa-hálópamacsukkal minden részletecske, pórusgyűrűcske, hártya, |
| s látja, amint lágyan lebegve függ, a mirigyrózsabokor-placentával összenőtt |
| köldökzsinór vérháló-fonatos inda-ágát, mint rózsás üvegkötelet, |
| amelyben piros drótok tekeregnek és gyűrűznek csigásan és bojtosan fölfelé, |
| látja ősvize titkos rózsahomályát, a titkos gömbhártyaburkolat |
| belső falának titkos zártságát, titkos derengését, titkos magányát, |
| s úgy vágyik végre megszületni, hogy rúgdalkózni és forgolódni |
| kezd, s úgy forog anyja boldog rózsatűz-ősvizében, mint magányos |
| csillag a Mindenségben! Igen, úgy vágyott vala már a bénaságból |
| kitörni, mint anyjából a levegőre létre-érett magzat, úgy vágyta már a |
| dalt, a dalt, a tiszta, tiszta dalt ez a különös, titkos, titkos |
| Alakzat, hogy két szíve egy-ütéssel oly nagyot ütött, mint |
| riadt anyáé, s vele-riadt magzaté, madárszív-kicsi |
| ember-szíve, s sárkányteste iszonyú bársonyharangja együtt |
| lökött remegve akkorát, hogy parázsló és megszottyadott |
| iker-teste hosszan és nehezen megremegett, a behorpadt óriás |
| kőhólyag-pocak, a kőtüskehárfalevél-taréj, s hátúl a farokvég |
| kőtövisharangja is csörgött, csörömpölt, mikor az illatos |
| kőgerendatűk egymáshoz verődtek, s kőpikkelykancsóból |
| kiágazó embertörzse, a szauruszkentaurszügy emberfolytatása |
| reszketve imbolygott az őrjöngő tiszta fényben, mint csigaházba |
| telepűlt, csigaházkürt-szájból kinövő mélytengeri rózsa, virágzó |
| állatkocsonyarózsa, mint elhagyott sírkő repedéséből kinőtt |
| korcs öreg rózsaág. És e szívütés-ikertől, hosszú testremegéstől, |
| a hús-dobogástól, a kőzethullámzástól, kőzetvicsorgástól |
| és kőzet-ropogástól szétbomolva és a semmibe omolva |
| leváltak és lemálltak a test köré nőtt kristálytömbök, |
| a fénylő és ragyogó kristályhasábok, amelyben úgy űlt, mint |
| ősborostyánban a béka, mint szögletes ősgyantában az őscsigabiga, |
| s a kis rózsamohás fülek óriás hang-csöcsei, a földig lógó emlő-hártyagolyók, |
| hanggal-hemzsegő hanghártyazsákok reccsenve leszakadtak vala |
| füleiről, párásan elfoszlottak, s a hemzsegve-gomolygó |
| hangok a világba osztozódtak, kerűlt mindegyik a maga helyére, |
| a madáré a madár pettyes torkába, a szöcskéé a szöcske kitinfűrész- |
| kitinfogacska-kitinreszelő-kitinérágacska-hangszerébe, a békáé |
| a béka sárga mirigyharang-torkába, a kalászé a növény-kristálycsáp-üvegkalász- |
| hajlogatásba, a fáé a levélbe, a vízé a víz zöld izomgöngyölegébe, |
| a csillagé a csillag őstüzébe! Igen, leomlottak vala teste |
| kristályzárványai és leszakadtak vala füle hanghártyacsöcsei, |
| s egy pillamás-töredék alatt benne és körülötte a tiszta |
| csönd maradt, a tiszta csönd, a tiszta, tiszta csönd! És most |
| meg mintha űlne fejbúbig mohában, egy óriás moha-tojásban, |
| moha-zsákba kötözve, s mellette a vak zsákbelső is mohával lenne tele- |
| tömve. De ez a tömör moha-csönd, ez a zöld moha-magány, ez a |
| derengő zöld moha-tojásbelső elfoszlott egy mégtöredékebb pillanat |
| alatt, s most már a vak-Buta vak-Bonyolúlt vak-Árva Vak |
| oly tisztán, csengettyűsen és fehéren hallotta a dalt, izzó virág-őrjöngéssel, |
| kristálycsengettyű-fürtök tömegével, aranyharsona-virágzás |
| teljes édenével, harmatharangok kongatásával, virágpor-kürtök |
| virágfújásával, virágtrombiták szagos diadalával, zöld pikkely- |
| hegedűk párolgásával, mohadobok moha-döngésével, zsurló-kürtök zsongásával, |
| kristályhárfák angyal-pöngésével, liliom-fuvolák fehér fuvallatával, |
| rózsadobverők rózsaütésével, nárcisz-cimbalmok csillag-futamával, |
| viola-csengők harangozásával, páfránytrombiták zúgásával, jácint- |
| vonók vonogatásával, tulipán-ütők ütésével, mályva-tenyerek |
| zöld tapsával, kapor-hárfák halál-illatával, bodza-harangok bongásával, |
| mohaszivacskürtök komorlásával, pajzsika-hegedűk zöld hidegével, |
| istenke-kesztyűk pamut-csattogásával, békaliliom billegésével, |
| virágselyem-dudák dudálásával, árvácska-csöngők árvaságával, |
| rozmaringciterák remegésével, hogy két szíve majdnem megszakadt! |
| Gyűjj ki napocska, itt apád, itt anyád, sót törünk, borsot törünk, |
| tökkel harangozunk. Csigabiga gyere ki, ég a házad ideki, sós kútba |
| teszlek, onnan is kiveszlek, malom alá teszlek, ott meg összetörlek, |
| mégis ki kell jönnöd! Csigabiga gyere ki, ég a házad ideki, ha |
| nem jössz ki házadból, összetörlek házastól! Csigabiga gyere ki, |
| ég a házad ideki, jön apád, jön anyád, hozza a piros csizmát. |
| Csigabiga gyere ki, rí a fiad ideki, kapsz tejet, vajat, holnapra is |
| marad. Csigabiga gyere ki, ég a házad ideki, szántsunk, vessünk, |
| hogy jobban élhessünk. Csigabiga told ki szarvadat, ha nem tolod |
|
összetöröm házadat! Jaj, mohakürtök, virágtrombiták, jaj, pikkely-hegedűk, |
| pajzsika-hegedűk, páfránytrombiták, zsurlókürtök, liliomfuvolák! |
| Jaj! Nekem is volt kislányom, haját fontam hat ágra, hat ágára
|
| hopp, hopp, hopp, térdig-érő fátyolba. A tavalyi kecske, nem tom |
| mi van benne, ólomszipka, fodormenta, kántormenta, |
| csobi tavalyi kutya, tudja fene micsoda. Ej Béla, Béla, |
| ablak alatt Béla, új fákat hasogatok, gyöngy-fákat szedegetek, |
| egyet imádkoznak! Hej pendi, pendijom, szegyelica madár, |
| madárka! Csicsibeli hajó, nincs itthon a manó, elment Gergő-fára, |
| mézes pálinkára. Jön a róka ne nézz hátra, tüzet viszen a markába, |
| meg ne fordúlj, szépen állj! Hold, hold, fényes hold, kék |
| kapud alja. Egy aranyat leltem, vérbe borítottam! Osztopáni |
| malomárok, haja rózsa haja ha, nem terem az mást, mint nádat |
| haja rózsa haja ha! Zöld erdőbe, sík mezőbe fiatal fa szépen |
| zöldellik, szépen zöldellik, szépen zöldellik, levelétől, bimbójától |
| messze tündöklik, messze tündöklik! Csérige-madár, csérige, |
| petrence-madár, petrence. Hélú, hélú, héluska, onáncédú |
| bébuska, rekcos rekdolnája, cikcus vigdolnája. Nem |
| vagyok én oka semminek, anyám az oka mindennek! Itt a |
| család loboncos, loboncos, fátyolos, fátyolos az én rózsám kertje. |
| Járom az úrnak járóját, járom másodmagammal, szerdán |
| viszik lányomat, a legszebbik lányomat, gyöngyöm gyöngy egy asszonyának, |
| hogy senki se lássa, gyöngykoszorút a lányának, vesszőt, vesszőt a |
| seggire! Rétibe és Kapiba nagy fűbe jár a liba, mondd meg |
| édes gúnárom, lesz-e liba a nyáron? Lesz, lesz, ha a fene |
| meg nem esz! Sötét az erdő, hangos a mező, kit adsz nekem |
| király-uram, kivel hazamegyek?, Adok én neked, szerzek én |
| neked egy szép fiút, egy szép legényt, kinek neve Ferkó, Nem |
| szeretem őtet, ő sem engemet, rút maga, rút ruhája, |
| törzsök a szakálla, fogom a jobb-kezit, kihívom a kertbe, |
| leszakítom csípős csalánt, tűzöm a kezébe. Viszik már, viszik már |
| Danikáné lányát, bíborba, bársonyba, letyefitye főkötőbe, |
| bíbor lepedőbe. Sűrű erdőcske, ritka mezőcske, kender-morzsa. |
| Csöm-csöm gyűrű, aranygyűrű, találd ördög kinél van az aranygyűrű, |
| piros bőrnek bőr-ajtaja, aki tudja, ne tagadja! Két paradicsom, |
| liliom, liliom, hallottad rózsám, jól tudom, jól tudom, vagy |
|
életem, vagy halálom, már énnekem meg kell halnom! Jaj, jaj, |
| jaj, virághegedűk, páfránytrombiták, pajzsika-kürtök, rózsa-dobok, |
| jaj, rozmaring-citerák, párolgó pórusos zöld pikkely-hegedűk, jaj |
| Jött egy ember Niniből, Niniből, király, birály vissza!, Egy |
| embertől nem félünk, nem félünk, király, birály, vissza!, |
| Katonaságot hivatunk, hivatunk, király, birály vissza!, Katonaságtól |
| nem félünk, nem félünk, király, birály vissza!, Fölgyújtom szép |
| házatokat, király, birály vissza!, Elveszem szép lányotokat, király, |
|
birály vissza! Jaj, jaj, jaj rózsadobon rózsadobverők, kapor- |
| hárfák, rozmaring-citerák, jaj, viola-kürtök, jácint-trombiták, |
| bodza-harangok, mályva-tenyerek, liliom-fuvolák, tulipán-dobok, |
| jaj, párolgó pórusos zöld pikkely-hegedűk, zúgó páfrány-trombiták, |
| mohaszivacs-kürtök, istenke-kesztyű pamut-tenyerek, jaj, jaj, jaj |
| virágselyem-dudák, virágpor-trombiták, pajzsika-hegedűk, |
| árvácska-csöngők, zsongó zsurló-kürtök, jaj zöld ágak, |
| aranykapúk, virágkoszorúk, jaj titkos, titkos halál-bújdosás, jaj |
| Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske, nyitva van az aranykapú |
| csak bújjatok rajta, Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat, hadd |
| kerűljem váradat, váradat, Szita, szita péntek, szerelem csütörtök, |
| bab szerda. Bújj bújj zöld ág, zöld levelecske, nyitva van az |
| aranykapú, csak bújjatok rajta, Nyisd ki asszony kapudat, kapudat, |
| hadd kerűljem váradat, váradat, Szita, szita péntek, szomorú |
| csütörtök, zab szerda. Angyal-e, ördög-e, csupa tiszta angyal! |
| Egy kis kertet kertelék, mind aranyból kertelék, zöld ág, zöld |
| levél, piros borozdája. Hej gerenda, gerenda, tartományi gerenda, |
| ipszilon, ipszilon, ipsziloni rózsa, Ha én rózsa volnék, szépen kifordúlnék, |
| Szent Róza, szent Róza, fordúlj ki a láncba. Ess eső, ess, holnap |
| délig ess!, Zab szaporodjék, búza bokrosodjék, Az én hajam olyan |
| legyen, mint a csikó farka! Ég a gyertya ég, el ne aludjék, aki |
| lángot látni akar mind leguggoljék! Zöld paradicsom, liliom, |
| beállott a szívem, jól tudom, beállott az esméret, beállott az |
| esméret a szívembe! Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna, cérna |
| volna, selyem volna, mégis kifordúlna, Pénz volna, karika, |
| karika, fordúljon ki angyalka, istenkének lánca! Süss föl nap, |
| fényes nap, kerted alatt egy kis bárány majd megfagy! Nyísd ki |
| isten kiskapudat, hadd lássam meg szép napodat, Süss föl nap, |
| fényes nap, kerted alatt a kis bárány majd megfagy! Hej lala, hej |
| lala, cucorkánja, szaggat a, szaggat a bíborkánja! Gólya, gólya, |
| gilice, mitől véres a lábad?, Török gyerek elvágta, magyar |
| gyerek gyógyítja, síppal, dobbal, nádi hegedűvel! Gólya, gólya |
| gilice, ki lányát vetted el?, A tengeri bokrosét, Mivel vitted haza, |
| Síppal, dobbal, nádi hegedűvel, Miért véres a te lábod, azért véres |
| az én lábam, szárazgáton általmentem, kerekes erdőn leszállottam, |
| párnahajat varrtam, két pénzen eladtam, százszor is megbántam! |
| Fehér liliomszál ugorj a Dunába, támaszd meg oldalad egy |
| aranypálcába, fésűlködjél meg, mosakodjál meg, törűlközzél meg |
| az aranykendőbe! Fehér liliomszál, fekete virágszál, sej ugorj a |
| Dunába, sej ugorj a Dunába, Lázár vedd fel lábodat, támaszd |
| meg oldalodat az aranyvillába, sej simakodj meg szépen, Ha |
| az ördög olyan volna, kosárjába tenne, mindjárt odavinne, a híd |
| alá tenne, Fügefa zöld ága, Már minálunk sípolnak, trombolnak, |
| nyári hegedűlnek! Fehér liliomszál, arany ibolyácska, sej ugorj |
| a Dunába, sej ugorj a Tiszába, Támaszd meg oldalad, az arany- |
| villádat, sej szakajtsd ki rózsádat, forgasd violádat, Kerek |
| égen járó, nap után sétáló, sej szívem, zöldszoknyájú, dikta |
|
pántlikájú! Jaj, jaj, jaj világ, aranykapú, arany-ág, arany- |
| bárány, aranyvilla, fehér liliomszál, jaj arany-ibolyácska, arany- |
| lánc, zöld halálkapú előtt arany-tánc, zöld levélkapú előtt |
| arany-halál, zöld halál-kapú, zöld istenke, zöld karmazsín |
| szoknya, zöld karmazsín gyertya, rózsapiros fejfa, zöld |
| világ, zöld karmazsin álom, zöld szél, zöld levél, zöld halál, |
| gyöngykoszorú, zöld levél, ispilángi rózsa, gyöngyfa, gyöngy- |
| kecske, gyöngyből-fűzött szűzecske, gyöngy-katona, gyöngy-malom, |
| gyöngy-kapúban liliom, liliom-hídon Salamon, Salamon |
| szívében gyöngy-csikó, Salamon szívében zöld malom, Dávid |
| szívében aranykés, gyöngy-páva űl zöld lovon, zöld ló nyargal |
| csont-halon, zöld kapúban gyöngy-szúnyog, csápja zöld |
| kristály-kalász, zöld szúnyogban vak varjú, benne űl a |
| zöld halász, aranyhorga arany-ránc, nyakán vastag aranylánc, |
| zöld lábán aranybilincs, zöld kezén aranykesztyű, zöld hasában |
| gyöngy-dió, lakik abban aranycsődör, két nagy szeme gyémántkőből, |
| jácintkőből orrlika, abban áll az arany-bika, aranybika orrlikában |
| egy szikrázó kristályvár van, abban lakik Kerge Pál, cike- |
| cuka, eckő-peckő, tike-tuka zöld király, ő a zöld moha-alak, |
| fején zöld moha-kalap, azon moha-korona, mint egy moha- |
| borona, kezében moha-jogar, oldalán zöld moha-kard, foga két moha-agyar, |
| hátán moha H-betű, zöld vállain mohaszárny, fejében moha-tetű, moha-könyveket |
| lapozgat, moha-porral porozgat, moha-könyvben zöld Halál |
| moha-szóval írva áll, zöld levél, zöld levél, ispilángi rózsa, |
| zöld ág, zöld kapú, gyöngy, liliom, rózsa, zöld kapú, zöld halál, |
| lépj be rajta új király, új király, új király, Ispilángi Rózsa! |
| Vidd zöldszoknyás szívedet, zöld karmazsín vágyadat, vidd |
| király, vidd király, Halál-kútat idd ki már, moha-kútba nézz |
| be már, meglátod majd vakon is, benne űl a Varangykirály, fején |
| aranykorona, pislog, mint a csillagok, vartyog, mint az ördögök, |
| megfogja szakálladat, vörös gyökérzászlódat, lehúzza kis |
| fejedet, megcsókolja szájadat széles, büdös, hideg, nyálas varangy-csókolással, |
| megdermeszti szívedet zöld mirigy-vartyogása! Jaj, oly |
| áradóan, oly édesen, oly moha-csengettyűzve és kristálykürtölődzve, |
| oly gyöngyvirágkoszorúsan és ibolya-fejű vadrózsa-gyermek öleléssel, |
| zöld pikkelyhegedű-hangon, páfránykürt-búgással, zsurló-kürt |
| zsongással, pajzsika-trombita zöld trombolással áradott vala |
| a dal, a dal, a tiszta, tiszta dal benne és körülötte, hogy |
| szinte benőtték a dal, a dal, a tiszta, tiszta dal zöld indái, liliom- |
| kürtjei, rózsa-rengései, pamutos növényszárai és eres kék, piros, |
| arany-pettyes és fekete-csíkozású kelyhei, mint virágok, kúsza-kövér |
| indák a sziklát, mint vadrózsabokor rózsaszín és zöld virág- |
| levélkásájával a pórusos tiszta követ, hogy ott állt a bíbor és |
| fekete és arany és liliom és rózsa gyermekdalokba fonva, az |
| őrjöngő tiszta fényben, mint egy Ceylon-dzsungelbeli, India- |
| dzsungelbeli óriás bajúszos és szakállas isten-kőszobor, akinek |
| kőpórusokkal illatozó, kőeres ősi lábaszárán kúszik föl a |
| virágzó párás ősnövényzet, átnőve kő-lábújjai között, gyűrűsen |
| és csigásan föltekeredve kőizmain, a kő-teknőc térdeken, a vaskos és |
| kövér combokon a kő-ágyékig, a kőtomporig, befonva virágzó |
| és illat-üstös, tapadólencsés kacsaival a kőfallosz fodros kő- |
| kehelyvégű, lándzsaék-pupillás kőgolyóját, a pórusos nehéz |
| tompordombokat, és kúszva és tekeregve és csavarodva tovább |
| a törzsön, a mellkason, a háton, a vállakat, test mellé szorított |
| karokat, kőhomorú-tányérkörmöket, kő-ereket benőve, a nyak, |
| az állak, a fülcimpák felé füstölögve keményen, zölden és ragyogva, |
| az egész kőfejet befonja, tapadólencsés zöld pikkelyszázlábú- |
| lábaival a fülkagyló kőtekervényeibe, az orrlikak pórusos kő- |
| üstjeibe, a szemgolyók pupillátlan kő-golyóira, a szájbuggyanások |
| redős kőlepény-piócáira, a kő-homlokra és a pórusos koponya- |
| gömb kidagadó kőerezetére és kő-sejtjeire ragadva és tapadva, |
| körben, mintha milliárd levelibékaláb, hajszálértérképpel-erezett kocsonya- |
| lencsés levelibéka-ujjacska ragadna a test és a fej minden domborulatára, |
| homorulatára, gödrébe, vágatába, hajlatába és szögletébe, s úgy áll ott |
| évezredek óta már a füstölgő zöld vadonban, véres madár- |
| rikácsolások, pikkelykürt kígyó-suhogások, szőrös bogár-zúgások, lánghörgések, vak kő- |
| trombitálások, mirigybuborék-békabrekegések, aranyszőr-álarcos majom-vakogások, majom-ugatások, majom- |
| sikoltozások, füttyök, csicsergések, állat-átkok és állat-zenék közt, |
| mint a pikkely-levél-virág-vértezetbe öltözött ősi Hallgatás, zöld |
| pikkely-sisakba, levélsisakba, bíbor virág-álarcba bújt kőbajszos, |
| kőszakállas ősi Isten-mosolygás. És levél-vértezetében, illatos |
| virág-sisakjában és zöld pikkely-álarca alatt az indák, kacsok, |
| tapadók, szárak és szőrök vad szövevényében, a sejtes és pórusos és eres |
| zöld árnyék-szivacsban pókok, gyíkok, békák, kígyók, majmok, |
| bogarak, madarak lakozának. Mintha virág-vízözönben, rózsa- |
| tűzözönben állna, mintha liliomörvények, rózsahömpölygések, |
| jácint-lávák, nárcisz-viharok sziromtengerében és virágtűzözön- |
| illat-viharában állna, rózsa-vízözönben, tűzliliom-tűz- |
| özönben fuldokolva és haldokolva boldogan, mint egy óriás |
| megkövesedett kentaur. Csak állt ott az őrjöngő tiszta fényben |
| a gyermekdalokkal virágozva-benőtt Ember-sárkánygyík- |
| kentaur-óriás, a növényhabos és virágtajtékos omlatag kőfal |
| előtt, a hártyás és csontos és szőrös és kitines keverék-állat-nyüzsgés |
| fölött, a tiszta, tiszta madarak, a könnyű tiszta madarak lüktető |
| ének-szövetében, talán egy leszakadt-ívű, repkénnyel és vad- |
| szőlővel befolyt nagy kőkapú előtt, az őrjöngő tiszta fényben |
| és bámúlt a dal felé vakon. Vak szemgolyói, a piros moha- |
| buborékok csipás és könnyes szemgödrében vakon forogtak, |
| kis gumigombos embergekkó-kezei a tiszta fényben tapogattak, |
| hajlongtak és imbolyogtak, mint a rece-sejtrajzos fehér |
| csigaszarvak, a fehér gumigombák, az áttetsző recehálós |
| gombafejekben a feketeszárú feketegolyó-szemekkel. Izzadt, szőrös |
| arcához, verejtékálarcos fejéhez halálból-őrjöngő, szerelemtől- |
| eszeveszett légi vadak csapódtak taknyosan, kristály-kocsonya |
| csattanással, állatüvegrózsa-durranással, pikkelyesen, mohásan, szőr-golyósan |
| és mirigy-lövedék nyál-hidegen. Csak állt ott a dal, a dal, a |
| tiszta, tiszta dal kristály-örvényeiben, gyémántliliom kehely- |
| üstjében, jácint-kastély illatában vakon, bután és megrészegítve |
| boldogan, s oly tiszta volt a hívás, olyan édes és mámorító, oly |
| közeli tiszta és végzetes-fehér volt a Hívás, a Halhatatlanság |
| illat-üzenete, virág-reménye, illatos mohaharang-kondítása, |
| a Megtartó Halál fehér virág-beszéde, oly tiszta és közeli volt |
| a Végső Megbizonyosodás Pillanata, a tisztaság Virág- |
| álom-Üzenete, a Reménytelenség virágzó szent, szent, szent |
| Gyermek-zenéje, az Egyetlen Bizonyosság Virágszagú Fénye, |
| az óriás Kőhalálanya csillagokra nyitott méhe, amelynek |
| kőbuborék-barlangjában a Virág-gyermek énekel, virág-tüdővel, virág- |
| szájjal, virág-torokkal, virág-hangon, hogy összetett és szerencsétlen, |
| megszottyadott és meglottyadott hervatag ember-sárkánygyík- |
| teste újra megremegett, mintha belsejében kő-teknőcök, kő-vizilovak, kő- |
| rinocéroszok, kő-elefántok párzanának és harcolnának vala, |
| hogy kőhólyag óriás-pocakja, a behorpadt szaurusz-kőbuborék, a kőtüskékkel, |
| kőpikkelyekkel benőtt óriás kőtojás hánytorogni és vergődni |
| kezdett vala teste iszonyú kőszelvény-burkolatában, a hervadt, |
| lötyögő kőmirigyzsákban, szfinx-csöcsű szügyén is pattogzani |
| és ropogni kezdtek a csontpikkelyek, szarupajzsok és kő- |
| levelek, iszonyú kőbütykös kőoszlop-lábszárán a kőkéreg- |
| szelvény-vértezet füstölgött és lángolt. Réseiből és repedéseiből |
| füst, vér, méz, könny és láng szívárgott. Aztán nagyot reccsenve |
| lépett egyet, s lassan, tétován, bután és vakon, és piros szőr- |
| álarcos arcában talán mosolyogva, újra elindúlt. A dal felé, |
| a dal felé, a tiszta, tiszta dal felé! A szűz Hívás felé, a |
| virágzó Halál felé! Igen, piros szőr-álarcos arcában talán |
| mosolyogva, talán mosolyogva ment vala újra, hogy megindúlt, |
| a dal felé, a dal felé, a tiszta, tiszta dal felé, a dal felé |
| a roppant kő-testében megszottyadott, embertörzsén vízzel-feszülő |
| hólyagosra és sárga nyákkal szívárgó bőrhártyabuborékosra |
| fölégett vak, buta Barom, a tántorgó Dupla-Nyomorúság, |
| talán mosolyogva, mert madárszív-kicsi emberszíve, csöndhártya- |
| hámjai, ködpamat-zacskói, titkos és titokzatos szivárványhéj- |
| burkolatai, gyöngykéreg-tojásai és mohatompaság-buborékai, |
| amelyben úgy űlt vala emberszíve, mint tojásban a csirkeembrió, |
| emberszíve héjai és burkolatai lehámlottak és lefoszlottak és |
| elolvadtak és eloszlottak, és dagadt ősbálnapók szauruszgyík- |
| szíve, a mérhetetlen ősmedúza-gomba, az iszonyatos őspolip- |
| harang kristály-burkai, kőzet-héjai és szikla-kérgei, a nem-is- |
| tudta-közönyösség és nem-tudhatta-közömbösség, a talán |
| vele-született gyönyörtelenség és könyörtelenség, a bánattalanság |
| és emléktelenség vastag, réteges, érchidacskákkal és fémszivacsokkal |
| benőtt és gerendásan, küllősen összevissza-szőtt sárkányszív- |
| bevonatai, sárkányszív-kőzetkérgei, kristály-háncsai megrepedeztek és |
| szétlazúltak, mint a kiszáradt föld, cserepesre és levelesre |
| fölkunkorodtak és felpörögtek, mint az esőtlen föld cserepei, |
| és félig-kiürűlt, lázas, szaggató, szúró és üresség-zsákokkal |
| hánytorgó sárkánybelsőszervei latyakos és büdös mélyeibe |
| húlltak, valahová az összelottyadt üres óriásgyomor és a |
| széllel és gázzal fölfúvódott dagadozó és puffadozó üres, eres |
| selyemhurkatekervény-belek közé, amelyek dagadozván hánykolódtak |
| és fodrosan, üresség-kövéren, szél-keményen zsákolódtak, mert |
| emesztőszervei és kiválasztószervei már oly tiszták valának, mint disznó- |
| öléskor a disznóbél, ha az asszonyok kimosták, s fölfújtan nevetve egymás |
| orrához csapdosták, míg a rózsaszín reggeli hóban toporogtak és a |
| kakas kukorékolt, mint erezett fehér hártyarudakat, mert |
| oly tiszta vala már szervezete a nedvességtől, szennytől és |
| salaktól, mirigye, veséje, mája a mérgező anyagtól, a rózsabelek |
| a büdös és véres sárga latyaktól, húgyhólyagja az aranyló |
| vizelettől, hisz minden kicsurgott, kiböffent, kipárolgott, kifolyt |
| már testéből az úton, az útfélen, az őrjöngő tiszta fényben, |
| oly tiszta volt már teste a nedvektől, a salaktól, mint egy |
| embercsontvázpók yogié, aki ott űl önmaga kőcsontváz-szobraként |
| egy büdös barlangban ezer éve már, s csak csontja van, pórusa, bőre, |
| szemének túlvilági fénye, s az egész barlangot bozontosan benőtt |
| haja, mint a fehér füst a kőbuboréküstben lüktet és lobog, |
| ő meg ott ül hajzata tetves gyökérfüst-közepében, mint egy |
| megaszalódott, megkövesedni-kezdő kicsi pók, aranytetű-pupillájú szemekkel, |
| verejték-koronával szőrös és bemohásodott homlokán, s a verejtékcsöppek úgy |
| ragyognak homloka szőrmoha-szalagjában, mint a pók mellékszemei; igen, oly |
| tiszta volt szervezete már a szennytől, a víztől, a salaktól, mint egy |
| összetöpörtyűsödött varangykanember remete-szenté, aki egy óriás |
| ősbükkfa korhadt odvában ül kétezer-éve már, s tetves szakálla |
| fehéren kifolyik az ősbükkös fekete rengetegébe, s szétcsobogva |
| a páfrányok, a pajzsikák, a kukoricacső-kalászú füvek, a mohás |
| ősfatörzsek között, talán szétfolyik az egész világon, talán a |
| Földgolyót becsobogja, mint valami ősi isten-álom, s ott tekereg, |
| ott göngyölög a csillagok között is, ott ül a törpe zöld moha-manó, |
| a valaha-király, a valaha-költő, a valaha-gyilkos varangy-mohamadár, |
| s keze-körmei és lába-körmei, mint csigásan föltekert óriás szaru- |
| rugók, zöld kardlap-spirálok, hatalmas kőszalag-rugók |
| a redves és gombás és foszforeszkáló, büdös odúból kinőve a |
| füvön, a füstölgő avaron, az izzó rothadék-talajon ülnek, |
| mint húsz óriás csigaházak, s kőtekervényüket beszőtte a pók, |
| kőrózsa-kürtjüket benőtte virág, ő meg ott ül kétezer éve már, |
| tisztán és salaktalanúl, mint egy gyík-szemű, gyíkszemhéjú törpe |
| gomba, szeme vérpettyes mirigyzacskó-salátájából aranytetű-pupillás, maga |
| repedezett kőgolyó-szemek figyelnek, mint a Hyla fabernek, toka- |
| fölfújó varacskos-békának, tüskésbőrű békának, ott ül tisztán |
| és salaktalanúl, mert már nincs, amit maga alá folyasson, maga |
| alá eresszen, maga alá ürítsen, hisz belűl csupa száraz hártya, |
| csupa száraz porcogó, csupa kiszáradt szivacs csak, és másra |
| nem is figyel a tetves manócska-gomba, a redves varangyoska- |
| ember, a mohos őslevelibéka-manócska, csak a fényességes fényben |
| lebegő Szűzanyára, a szikrázó-lángoló arany-glóriára, csak |
| a Szűzanyára, gerjedt ágyéka és erjedett szíve rózsa-akaratára, |
| csak a nagy fényben feléje lépkedő Máriára, aki előtte lassan |
| levetkezik, mutatja izzó rózsacsöcseit, rózsagyapjas ágyékát |
| mutatja, eres rengő szép liliom-emlőit mutatja, alabástrom- |
| combjait villogtatja, jácint-vadzerge csecseit ugráltatja, |
| jádekő-tomporát csillogtatja, rózsa-csöcseit rázza nevetve, |
| aztán fölmekeg, mint az öreg kecske, fölnyerít, mint a büdös |
| tündérkanca, isten tékozló angyal-ribanca, mert megfordúlt |
| a látomás, lett belőle vartyogó csuhás, lett belőle ugató varangy, |
| lett belőle vakogó varas, lett belőle röfögő vaddisznó-banya, lett belőle |
| sátán-kutya, lett belőle ember-denevér, medvenőstény, lett belőle kígyó- |
| sárkány, patás és szakállas ördögbak, aki ott vihog, ott köpköd, |
| ott vigyorog kő-eres vaksi kőgolyó-szeme előtt, aztán ugrik és fingik |
| egy nagyot, ként és tüzet lő csimbókos fenekéből, ősmajom- |
| mirigyrózsa-seggéből, s lesz fehér füst, kék láng, piros tűzcsipke-zászló, fekete |
| bodor, büdös semmi, ő meg, az öreg, nyálzik és pepeg, hálálkodik |
| és remeg, s érzi nyálzó kő-bimbója szégyenét, a kétezeréves |
| halál-zenét, az izzó fehér csontfuvolát, a fekete moha-koponya |
| intését hallja, hisz látni már úgyse lát sokat, csak valami kőzetes |
| dolgokat, zölden-derengő, kő-eres kőlapokat, hiszen elkövesednek |
| szemgolyói a szemhez vezető csövek, a szem-erek levének mész- |
| csövek, mészfonál-pamatok, csupa kő-gyökerek, s megkövesedik |
| lassan a szivárványhártya, a szemburok, a kocsonyás szem-víz, az üvegtest, a |
| szemlencse is, s szemei, mint a pórusos tiszta kövek, illattal- |
| párolgó kőgolyók. Ő meg, akinek csillagtetves ősbozont-szakállában kígyók, békák, |
| madarak, bogarak, pókok és vadak lakozának, ül tovább |
| ősi bükkfa-üregében, az eres kőgolyó-szemű moha-varangy, |
| és várja az újabb titkos jelenést, a Szűzanya-fényű belső |
| kancaságot, a meztelen liliom-lángot, a büdös ördög- |
| kurvaságot, míg körötte reng, zörög, zizeg, zölden lángol és |
| feketén ropog a páfrány, a pajzsika, a fű, a moha, a bükk. |
| Igen, oly tiszta és oly salaktalan volt már emberteste és sárkány- |
| teste, a titkos, titokzatos Összenövöttség, oly hártyás, szivacsos, |
| száraz és ropogó, hogy mikor szíveiről a kérgek lehúlltak, |
| s elbomolva és elpárologva semmivé múltak, nem érzett mást, |
| csak valami csodás és tiszta belső virulást, csak valami könnyű, |
| könnyű fényt emberszívében, csak valami nehéz, párás fénygomolyt |
| sárkányszívében, mintha fénylő ködfoltok, lángoló csillagszigetek, |
| tűzspirál, ősgalaxisok úsztak volna dupla-szívében, s istenszív-illatú |
| lángjuk és tüzük és fényük a kettő-szív fénylő üregein és ragyogó |
| barlangjain átsütve, áttörve a szív-duplaság romlandó húsán, testét |
| belűlről zölden és kéken bevilágítaná, s kitörne a bőr és a |
| kőzetburok pórus-kútjain is. Mintha liliom-erdő és |
| rózsa-erdő nőtt volna ki buja, vad, erjedett tüzekkel és álom-illatokkal |
| szíveiből, s a fodros bíbor rózsa-ágazás, nehéz, virágpor-csengőjű |
| liliom-kelyhezés mindkét testében kúszva és forogva, a |
| testek minden részletét belűlről benőné, mintha egy pikkelyes kőhordó |
| lenne tele liliommal, mintha egy gumirózsazsák lenne tele |
| rózsával, s teste nyílásain kinőve, az orrlikakon, a füleken, a |
| szájon, az ánuszon, a kloákán és a tojónyíláson lobognának ki aranypor- |
| csengő-ütős fehér kelyhükkel, nehéz tűmirigy-fodrozás |
| csomójukkal. Mert úgy botorkált, úgy tántorgott, úgy rogyadozott |
| és botladozott, támolygott tétován és vakon, ahogy óriás |
| kőpikkelyoszlop-kőesernyő lábait lassan emelgette, hogy |
| szinte mosolygott a belső tisztaságtól, a belső rózsanyílástól, a |
| belső liliom-rengéstől, hogy vak mosolyával szinte illatozott, |
| vak arcát a magasban előre-tolva, óriás vaskos tűzrózsaként előre- |
| hajolva, mintha egy rózsaszín törzsű és piros-fekete-pettyes |
| szőrű öreg kentaur vánszorogna a tenger felé, a vad |
| kristály-dörgés, zöld izomkéve-rengés, fehér tajtéklövellés |
| felé, rózsaszín kezét a füléhez kagylósítva, emberfejével a |
| föld felé szagolva, mintha egy arany-rózsa-pettyes vén kentaur |
| tántorogna a tenger felé, a fekete kőzethab-zengés felé, a |
| kék virágizzás-hömpölygés felé haldokolva, a csigát köpködő, |
| polipot-prüszkölő, medúzát-hörgő, csikóhalat-ökrendező |
| tenger felé, ahol várja a kristály-uszony-esernyős Vizi-asszony, |
| a hínár-szakállú Vizi-isten, a tengericsikó-szemű Vizi-halál, |
| a medúza-fejű, csigaház-emlőjű Ősvíz-anya, hogy ott |
| haljon meg közöttük fölsikoltva és fölhörögve, kezével ember- |
| szívéhez kapva, hogy eldőlve a tenger-nyálas és növényfodros, csigás |
| homokban Ősvíz-anyja hínár-szoknyás ölébe hajtsa fejét, s ha |
| már emberló-lelkét kilehelte, halcsontváz-hárfákon játszó sellő-seregek |
| kíséretében vigyék a Vizi-várakozók a vizi-mélybe, a |
| vízalatti kristálykastély hínár-ravatalára, a vízalatti kristály- |
| kastély-halotti-szobába, a kristály-vizi-várba, amely tengeri csillagokkal, |
| tengeri rózsákkal, tengeri liliomokkal, csigákkal, viaszrózsákkal, |
| csikóhalakkal, medúzákkal és polip-gyöngykoronákkal, kagylókkal |
| vala benőve, hogy ők vigyék le a hínár-ravatalra, az őscsigahéjakból |
| ragasztott koporsóba, a korallcsipkeház-szobába, köröttük |
| gyűrűsen örvénylő polipok, cetek, kékpettyes cápák, ráják, delfinek, láng- |
| csíkos és napfoltos halak, egymáskörűl is gyűrűző milliárd- |
| szemgolyó-pörgés néma koszorújában, amely köröttük reng, |
| mint egy óriás, milliárd szemgolyóval beültetett kék kocsonya- |
| harang, s ha már aranypettyes-tűzpettyes szőrű emberló- |
| testét a csigahéj-ravatalra rakták, a rubint-bimbó-szemű rákpáncél- |
| koporsóba, patáit egymásra helyezték a kentaur-alakú |
| őshéj-koporsóban, s szőrzászló-farkát is fölcsomózva rózsásan |
| összekötözték, s terítettek lótestére polip-gyöngyharang-szemfedőt, ember- |
| testére piros tengeri csillagból szőtt lepedőt, emberfejére csikóhalakból |
| összehorgolt kristálykérdőjel-szemfedőt, tengersírással ott sirassák, |
| rája-ernyővel ott legyezzék, medúza-rózsákkal beborítsák, |
| cápa-mosollyal símogassák, polip-gyöngyharanggal harangozzák, |
| csigaház-kürtön kürtözzenek mélyen, pikkely-legyezőkkel |
| vízlegyeit hessentsék, míg lángzó ravatalgyertyái a világító |
| mélytengeri rákok, kék fényfelhőt lövellő rákok, világító- |
| szájöblű hideg mirigyfényű mélytengeri halak, a tűzmargaréta- |
| koszorús oldalúak, zöld fényszóró-csápbimbós kocsonya-szakállúak, |
| az izzó tűzmirigykoszorús szemkeretűek, a fénypettycsíksorozat- |
| hasúak, a lángüst-láncolat-gerincűek, a lángoló kristály- |
| szárnyúak. Ment, botorkált tántorogva, tisztán és vakon |
| a dal felé, a dal felé, a tiszta, tiszta dal felé, ment csipásan, |
| csipádzva, szeme aranytaknyát vakargatva és csipegetve, ahogy |
| gumigolyó-ujjvégeivel lehetett, nagy gázlóléptekkel ment |
| vala már a titkos, titokzatos, növénnyel-bevont kőkapu- |
| omladék mögött, lassan átvonszolva meghervadott és meg- |
| lottyadott kőzet-sárkánytestét is a kapu ősrepkénnyel és zöld |
| őskásával csomósan, csimbókosan és gubancosan benőtt kő-oszlopai |
| között, ment embertörzsével kicsit előrehajolva, tántorogva és |
| imbolyogva, mint rózsakoszorús Chartresi-katedrális, az óriás, mohos, |
| zöld Kőcsipke-angyal, ment csipádzva, tántorogva, pislogva |
| vakon a mosolygó-arcú hatalmas Kőcsipkeangyal-sárkány, már a |
| zöldsörényű kőfalon belűl, ment vala lassan, tántorogva és támolyogva, |
| mint egy emuval-összenőtt zöld krokodílus, mint egy kazuárral |
| összenőtt óriástatu, ment a Megsorvadott, a Megszottyadott |
| a dal felé, a dal felé, a tiszta, tiszta dal felé, iszonyú kő- |
| úszóhártyatalpas kőpikkelycsontváz-lábaival lépkedett, mint |
| egy óriás ős-gázlómadár, amelynek tollbóbitás meztelen farát |
| egy óriáskrokodíl bekapta, s azt húzza lihegve és tántorogva |
| maga után, ment virágos bokrokkal, kis pikkelyfákkal, virághabokkal, |
| pecsétfákkal, ecetfákkal és pici tölgyfákkal zölden rengő |
| és bíbor-kürtösen fortyogó sárkánygyík-másodtestét vonszolva |
| lassan, irtózatos kőcsörömpöléssel, lottyadt óriás kőbuborék- |
| hömpölygéssel, ment sorvadottan és lottyadottan is virágzó |
| sárkánymásodteste szikrázó kő-tébolyával, farok-kőtüske- |
| harang-csörömpöléssel, kőnyikorgással és kőfüstöléssel, kő- |
| lángolással és kő-reszeléssel, mert pikkelyes kőesernyő-talpai |
| alatt, kőpikkelyfűrész-hasa alatt, kőráspolygerendás farka |
| alatt recsegett, füstölt, szikrázott a föld, a növényzet, a kő, |
| igen talán a kő, a kő mert mintha kő-úton menne, eltűnt |
| népek kő-útjain, földbe-foszlott népek, kőbe-olvadt |
| népek zöld kő-útjain, a Meghalt Emberiség kő-útján, |
| amelynek kipattogzott és likacsos kősejtlap-összenövéseiből |
| gazdagon és buján, kövéren és keményen burjánzott ki a |
| fű, a moha, a cserje, mint darazsak, legyek, méhek, bögölyök |
| kristálysejtcella-hatszögfacettáinak szőr-kerete, pókok nagy- |
| bozontú szőr-álarca, amelyből a szemek úgy állnak ki, mint |
| nagy üveghólyagok, s bennük aranyhal, aranypikkely-halotti-koszorú, |
| aranypikkely-levél, tűzmirigyrózsa, csillag lakik. Ment támolyogva, |
| tántorogva, csipádzva és vakon a Halott Emberiség kő- |
| útján, füstölgött, szikrázott alatta a növényzet, s a kő, a |
| kő, a kő, mintha kő-ráspolyok, kőreszelők, kőfűrészek és kő- |
| boronák harapnának és vicsorognának egymásra, mintha óriás, pórusos |
| ős-csontváz sárkányfogsora harapná a sárga kőpikkely- |
| reszelőkkel és zöld kőtüskeboronákkal fölszerelt, gerendásan |
| és csíkosan pántozott embersárkánygyík-hasat, ment iszonyú |
| ősgázlóléptekkel vonszolva irgalmatlan kőpikkelybuborék- |
| pocakját és kőmirigyzsákba bújtatott kőgerendacsengettyűs |
| bojtú farkát, ment összetekeredett fémrudak, csigásan meg- |
| tekert vasoszlopok, megolvadt fémek, elolvadt kőzetek, |
| összepöndörödött vasolvadék, rugósan begöndörödött vaspántok és |
| vascseppkőszálkásra olvadott vasívek halmazán taposva és vonszolódva, |
| bután, tétován, csipádzva és vakon megvilágosodva, ment |
| elsorvadt kövek, szétolvadt kupola-vasbuborékvázak, el- |
| folyt vasgerendacsontvázak, viaszként pecsétesen és egymásra |
| pecsétrétegesen olvadt és buggyant és folyt és csöpögött és |
| bugyborékzott vasak és kövek között, vashártyabuborékos kő- |
| mirigyolvadék között, vasrücsök, megdermedt kő-pép tengerében, |
| ment vak kőcsipkecsillagléptekkel, kőtüskés, kőeres, kőcsengettyűs, |
| megpuhult, kőpikkelyes kőhólyag-hömpölygéssel, |
| s nem látta, mert nem is láthatta szegény, bár megvilágosodott |
| szíveiben és rózsával, liliommal kivirágzott bensejében, hogy |
| teste résein kitódult a liliom-láng, rózsatűz, nem látta |
| a Boldog Megvilágosodott, a Boldog Haláltól-Hívott, a |
| Boldog-Boldog Belsőfényű Vak, akinek szíveibe kék csillagszigetek, virágzó |
| galaxis-örvények, árva fényfoltok, boldogan-őrjöngő fényködök költözének |
| lángolni, ragyogni, fénnyel füstölögni vala, nem látta az |
| Emberiség-halálban-gázoló, hogy nem messze tőle, fénylő és |
| virágzó két szívétől balfelől, fénylő és lángoló vakság- |
| álarcba bújtatott kis ember-axolotl feje mellett oldalt, |
| oldalt, az árva-emberszív-oldalán, mintha egy óriás |
| temető rengene éhes zöld vadonával, földűlt, elolvadt, széttört |
| és vashólyagcsokrokká, kőmirigyfürtökké, kőbuborékpenésszé szétfolyt köveivel, |
| szobraival és vascsontváz-alakjaival. Nem látta, amit nem |
| látott eddig, és most már nem is láthatott soha, és látón, se látott |
| volna nagyon, hisz vastagon, kövéren, zsírosan és mirigyesen, |
| pikkelyesen, kásásan, indásan, lombosan és gyökeresen |
| gubancolódva és hólyagzódva, zöld zsírral ragyogva és zöld |
| mirigylávával befolyva, növényhájjal bedagadozva és zöld, szőrös |
| növényizmokkal vastagon, bütykösen és csomósan vala befonva |
| minden, növénnyel a kő, növénnyel a növény, fával a fa, fűvel a |
| fű, kalásszal a kalász, lencsével a lencse, zöld golyóval a zöld |
| golyó, zöld hólyag-üsttel a buborékzöld-gumó, gyökérrel a |
| gyökér, indával az inda, zöld szőrrel a zöld szőrzet, nem |
| látta, hogy pórusos kőfejek, kőlikacsos kőkezek, mohos kő- |
| szemgolyók, égrevicsorgó kő-szájak, repkényszőrös kő-falloszok, |
| pórusos kőpéniszek, mohával benőtt kőszeméremdombok, kő- |
| combok, kő-lábfejek, bronz-koponyák, vas-szívek, vas- |
| seggek, bronz-tomporok, vas-csöcsök, vas-sisakok, vas- |
| lándzsák, vas-szűzek, pórusos kőmirigy-gomba szájcimpájú, kőbojt-farú |
| sovány kőoroszlánok, kő-ágyban heverő nagycsöcsű kőasszonykancák, |
| kőlovak, kőbárányok, kőkakasok, penészes kő-vaginák, kőcsődör-toporgások, |
| félbetört kő-Szűz Máriák, csikóhajú kő-Jézusok, költők kő-feje, költők |
| zöld moha-álarcos kő-szégyene, kőpikkelysárkánygyík-kőlovag-eltaposások, |
| kőszoptatások, márvány-dárdák és márvány-szívek, kőherezacskók és |
| kőálarcok szikráznak a zöld kása-homályban, vagy állnak |
| ki a zöld őslencsefőzelékből, mint Dante époszának |
| bugyrában a szarba-ítéltek, a fortyogó barna fekáliába |
| istentől-gyömöszöltek! Nem láthatta a Boldogtalan Büdös |
| Túlvilág Vergilius-nélküli Embersárkánygyík-Dantéja, |
| a földmélyből, a földgömb-belsőből a felszínre-buggyant, |
| e föld bozontos zöld bőrére fortyant Túlvilág, a földburokra |
| őrjöngve-kiokádott ocsmány Pokol, tiszta Ítélet és |
| kő-szájakkal-hörgő, kőpofákkal-vicsorgó, kőordítással |
| hallgató, kő-jajongással-tátogó Elítéltetettség magányos |
| Vándora, hogy fű, lencse, kása, moha, penész nőtte be ezt a |
| vas-kő-bronz-hulla-poklot, ezt a kőbefaragott, bronzba- |
| öntött ocsmány Múlt-iszonyt, hogy a kőszemgolyókon moha-burok, |
| kő-kezeken moha-kesztyű, vas-péniszeken kőrózsa-szőrzet, |
| kő-tátogásban fű-fogsorok, kő-arcokon moha-álarcok, |
| bronz-hasakon gyökér-hálók, a kő-ujjak pórusos-pénzű bemélyedés- |
| kősziromkörmeiben zöld penészholdak és kék mohasarlók, hogy a kő- |
| fülkagylókban kalász-csokrok, kőorrlikakban füstzöld penészbokrok |
| növekedének vala, mint a végzet. S hogy ez a zöld növény- |
| lekvárba gyömködött és taszigált Kőhalál-emberiség lukakkal, |
| roncsokkal, roncsoltsággal, repedésekkel, üregekkel, résekkel, |
| törésekkel, omlásokkal és horpadásokkal éktelenkedik, mint |
| a bánat, hogy ez a lucskos rengő zöld szivacsba temetett kő-bronz- |
| vas-útálat, a kő-gerincek, kőhátak, kőfejek, kőcsöcsök, kőpéniszek |
| kő-irgalmatlansága, mint a megtébolyodott Irgalom. És a |
| széttört bronz-fejekben madarak fészkelnek vala, a kilukadt |
| bronzhasak penészes üregében kígyók, gyíkok, békák, pókok, egerek |
| lakozának vala, s nagy szöcskék és sáskák ugrálnak és |
| szárnyaznak vala mindenütt zöld kristályzerge-nyilallással, |
| vérpettyes kőpáncél-lovagok kőpáncélszoknyás lóugratással, míg |
| lobog mohás kősisakjuk virágmintás-szaggödrű csigolyatorony-tolla, |
| és szikrázik a mohos kősisakba épített két óriás kristály- |
| mozaik-korong-szemük mereven, mint koponya szemgödreibe |
| dugott két dagadt kristályrózsa, mint az isten szíve |
| az űr zöld fogsorai között. És mindenütt, minden fényben, minden |
| zúgban, szögletben, homályban, árnyékban, tisztáson, mocsokban, |
| tisztaságban, minden gödörben, üregben, barlangban, levél-hónaljban, |
| fészekben, szirmon, levélen, ágon, kövön és virágon, minden repedésben, |
| résben, minden kérgen és kéreg alatt, minden rögöcskén, indán, szőrön, |
| rög-koporsóban, minden sárkancsóban, föld-korsóban, darázs- |
| papírház-sejtrózsában, minden kő-lukban, sárgolyóban, ganéj-golyóban, |
| rothadás-kötegben, penész-csomóban, minden kalászon, csápon, |
| minden ikratányéron, lombocskában, sejtes hártyával összekötött |
| ér-harang-virágüstben, minden viráglázban és növényfüstben, |
| minden titokban és reményben, kő-edényben, kristály-edényben, |
| erjedésben és rothadásban virágzott, lüktetett, tombolva és rajongva |
| reszketett az apró-létezés milliárd változata, nem a csülök és a pata, |
| de a karom és a köröm, az őslégzacskó, a bőrlégzés, a tracheakopoltyú, |
| a fésűs-tüdő, vagy trachea-tüdő, amikor a hasi stigma tágúlt |
| hólyagba torkollik, s abban reszketnek a hólyag falához nőtt lemezecskék, |
| a föltekert pödörnyelvek, a libegő recevázas lepkesziromesernyők, |
| a könnyű, könnyű pillangó-levélcsillagok, a cikázó virágszirom- |
| fecskék, a röpködő barna szőrbojt-csillagok, a sárga gyűrűben |
| feketefoltos, abban aranypettyes szárnyfodorszélű szőrlevelecskék, |
| az ezüstbordás ezüstbarna levél-lepkék, zöld folt-lánccal, |
| zöld szárnyfoltokkal, a rózsaszín-narancs-arany-lila-fekete- |
| fehér-ikrapikkely-csillagszárnyú lepke-álmok, a zöldpórusos-zöld- |
| pettyes-zölderezet-levélpillangók, a fehér szőrkeretes szárnyú |
| sötétkék lepkeharangok, a világoszöld hártyatollúak, fekete |
| foltokkal, fekete karikákkal, a bíbor-lila-narancs-szőrmozaik- |
| szárnyúak, a világoskék szőrgerendázat levélszárnyúak, |
| lila mohákkal, zöld szőr-vértezetben, a lila csigolyagerinces fehér |
| páfránylevél-csápúak barna medveöltözetben, a fekete-fehér-folt |
| lepkerakéták fekete szőrsisak-koponyával, a zölderes libbenő |
| káposztalevelek, a bíborfoltos fekete fecskefarkúak fehérfoltos |
| moha-bóbitával, reszkettek remegvén boldogan a csápok: a fekete- |
| fehér gyűrű-rudacskák, a szőrkristálykoponya zöld iker-kobrái |
| pikkelytörzsükkel, előrehajtott zöld kőgolyós zöld pikkelylevélfejükkel, |
| a kék szőrkorona fölágaskodó kobrái, zöld pikkelytörzzsel, szétfújt pikkely- |
| esernyő-nyakkal, lapos lándzsahegy-fejjel, zöld pikkely-gallérpajzzsal, |
| a pórusos lila kitin-páfrányok, az ikrás fekete kristályhólyag- |
| szemgolyók mellett kinőtt rózsaszín pamut-pajzsikák, a |
| kövér barna prófétaszakállas, fehér mohaborjú-arcú, rózsa- |
| moha-borjú-orrú fehér mohakoponya óriás, széles aranytollai: |
| az aranygerincű, aranydrótból hosszú dupla hurokcsipkezsák- |
| oldalágakkal a csöndre-hímzett nagy páfrány-levelek, |
| amelyek úgy ragyognak a fehér mohaborjúhomlokból |
| kétfelé ágazottan kinőve a vörös prófétaszakáll-gyapjúba és |
| fehér mohakoponyasisakba ágyazott két óriás fekete szem- |
| kristályemlő fölött, mint óriás széleshasú, aranykristályfenyőhegyű |
| aranytollcsontvázak, mint sejthártyaösszekötöttség-nélküli óriás |
| aranylevél-erezet-vázak, a fehér mohakoponya óriás arany-páfrányai; |
| a szőrsisak lepke-arany bibe-bunkói, a barna bütyöklánc-szárú |
| bíbor buzogányok, az aranyhólyaglencse-szemű csőrös zöld szőrsisak |
| hosszú, lila, előreágazó szőr-zergeszarvai, a fekete-harmonika- |
| talpú kövér fejhernyók, a két fekete ikracsöcsgolyó mellől |
| kiágazó fenyőfaágak, a lila csigolyagerincű óriás lila |
| medvekoponyatollak, a fekete bordázatlemezes fekete harasztok, |
| a fekete moha-fej százlábú-ágai, fapálcikákra-fűzött egyre-kisebb |
| fagolyók iker-tornyai, a bütykös hosszú, barna |
| márványpálcikák, a piros-bunkójú kitin-koponyagerincoszlop- |
| párok, a barna kéregcsigolyaláncok, a zöld gyöngyből fűzött zöld |
| koponya-tornyok, a hosszú fekete szén-gyűrűkből-fűzött koponya- |
| antennák, a sötétkék, pórusos, szőrös csövekből bütykösen összeragasztott |
| szagolgató ágak, a kalásztalan csont-búzaszálak, az óriás bütykös |
| koponyabajszok, a fej sárga tornyos ikravirágai, piros ikravirág- |
| tornyai, a kék csigolya-oszlop-szárak, a kitingolyóból kiágazó |
| piros kristály-kalászok, a csuklós fekete gumibotok, kitinkürtből-kinövő |
| barna kitinhernyók, barna csontszarvakból kicsöcsösödő esztergált |
| kitingolyókból fűzött tornyok fehér tojáscsöccsel végükön, a pórusos |
| ovális hártyalemez-legyezők, szőrtüske-peremmel, kitin- |
| csigolyacsuklókból kiágazók, az egymásra-rakott zöld homokórák |
| tornya, amelynek összenőtt fordított kitinkelyhei felületét, |
| az iker kitin-hólyagok láncolatát, a zöld üvegtojások tornya |
| héjazatát homorú csillagalakú szaglógödrök borítják, mint a csillagok az eget, |
| mintha növénytetűk űlnének körben gyűrűsen és üveg-pikkelyesen egy |
| bütykös zöld fűszálon, reszkettek remegvén boldogan a csápok, |
| a rózsafejűek, a darázspapirház-koponyarózsák, a lemezesek, |
| a virágmintás szaglógödrökkel-bedomborított kitinpórusos lemezek |
| csápharmonikái, csáplampionjai, lemezrózsái, a tojás-ragyások, |
| mert a csáplemez felszíne a kitinperem-sáncos sejt-össze- |
| növések hold-vidékéből vastag kitingyűrűkben kitin- |
| tojásokat növesztett, úgy űlnek azok a lemezcsipke-sáncos |
| csápfelszín kitinfészkeiben, mint a barnapettyes madártojások; |
| ott reszkettek remegvén mindenütt a csápok, hogy szagolják az illatos |
| világot, a szaglószőrösek, szaglóbimbósok, szaglólemezkések, amelyek a |
| csáp hámjába ágyazna lüktetnek, vagy a hámpórusokból törnek |
| elő, a szaglókúposak, a szaglógödrösek, a kitin-kutikula-réteggel |
| védettek, hogy érezzék az illatos világot, a lét szagmolekuláit, |
| a gömbölyűeket, a korong-alakúakat, az ék-alakúakat, a hasáb-alakúakat, |
| a farkincás papirsárkány-alakúakat, a pálcika-alakúakat, amelyek |
| a szagfelvevőhelyek üregeibe úgy nyomódnak bele, mint üvegnyakba a |
| dugó, hogy érezzék a szagmolekulák atomszerkezet-épületét, amelyek |
| más-más tér-alakban hozzák a lét illatüzenetét, a kámforosat, a |
| pézsmásat, a virágosat, a borsosmentásat, az étereset, a csípőset, |
| a rothadtat, hogy érezzék a szagmolekulák elektromos töltését is, s |
| az angelikagyökér-olaj, a rózsa, a mentolos-cukor, az ecet, a záptojás, |
| az élet, a halál szagát, s ne legyenek szag-süketek, |
| szag-vakok, mert a szaglóidegvégződések fölvevőhelyeinek |
| formája a szaganyagok molekuláinak geometriájához igazadott, |
| hogy beleilleszkedjen minden szag-molekula az ő tér-formájához |
| alkalmazkodó szaglóideg molekulaszerkezet-csontvázú pórusába! |
| Jaj, körötte ott nyüzsgött, ott rengett, ott virágzott milliárd |
| alakban a lét, milliárd egységével, milliárd változatával, milliárd |
| részletével és egészével ott mozgott vala körülötte a zöld |
| kásával befolyt halálon, a fűben, a földben, a fákban, tócsákban, |
| virágban, állatban, virágon, fák kérge alatt és a fákon, a |
| kövekben és a levegőben: a kovamoszatok, a kovasavas-sejt- |
| hártyájúak, a csodás védőpáncélúak, a csipkés aranykorongok, a |
| kristálygombtüdő-üvegküllő-pórusos-páncélkerekek, a lábszárcsont- |
| homokórák, a kovamargaréták, az egysejt-összetett-rovarszemek, |
| a pórusos csillagbordás aranypajzsok, a kovarózsacsillagkorongok, |
| a nagyköldökű zöld gyöngyházgombok, a likacsos csipkés csont- |
| háromszöglapok, a háromhurka zöld ős-ászka-alakok, a |
| hárombütyök-rücsökcsillagok, a kristálycsigolyaláncok, a pórus- |
| kristálykelyhek, a kovaszivacstrombiták, a kovacsillag-vaginák, |
| kova-százszorszépfejek, a zöld naphernyókorongok, |
| a kristálybordalepények, a kristálycsigolyalánc-szárú-kristály- |
| csigolyaoszlopoldalágazású-kristályszitaszövedék-sejtházak; ott |
| párologtak a növények zöld buborékszőnyeg-mirigyszőnyeg- |
| sejtfelületén a zöld szemhéjakhoz hasonló, zöld |
| ajkakhoz-hasonló, zöld asszonyhüvelyszájakhoz-hasonló |
| növényi légzőnyílások; ott lüktettek a növényi sejtek zöld |
| színtestecskékkel, fekete sejtmagokkal, darázsház sejtbuborék- |
| szivaccsal, amelyek részeiben itt-ott a jobban-összecsomósodott |
| sejtek, mint zöld zsákból készűlt koponyák nagy szemkorong-üregekkel, |
| szájüregekkel tátognak, mint zöld spárgából horgolt ősi maszkok; |
| ott ragadtak, libegtek és tapadtak a peték, a korongalakúak, |
| a csipkés-szélű barátfüle-alakúak, a tüskés kristálydinnye- |
| alakúak, a csontgombos-fejű cserép-urna-alakúak, a kristályhenger- |
| alakúak, a kövér kristálykukoricacső-alakúak, a kristálycsillag-alakúak, a |
| gyöngygolyó-alakúak, a nagy mohalencse-köldökű virágcsillag- |
| alakúak, a rothadt-csigolya-alakúak, az acélgolyó-alakúak, a bordagerendás |
| és harántküllős-bordaközű hegyes tizenhatszögű kristálycsöcs-alakúak, |
| a szappanbuborék-alakúak; ott lüktetnek a szív-alakú mirigy- |
| szivacs lepkepetefészkek; ott fekszenek, nyüzsögnek, ott remélnek |
| a bábok, a lárvák, a hernyók, ott nyüzsgött minden egy-idejűen, |
| mintha egyszerre lenne az idő, egy-gömb önmagában, ott |
| ragyogtak az idő egy-buborék anyagában, a bábok, a lárvák, |
| amelyek, mint kőhernyó-szemű, hernyócsöcs-ormányú, ragyalánc- |
| csíkozású hártyazsákok, óriás recekoszorús-ránchólyaghurka- |
| női-nemiszervek dobogtak, mint összehajtogatott, két fekete- |
| szemgolyókoponyás kristályembriók ragyogtak, mint megfagyott |
| feketemintás hártyasasok, mint barna, rücskös és csipkés fakéreg- |
| lemezekből, egymásbatolt érgerenda-gerincű fakéreg-pajzsok |
| héjazatából épített, tüskékkel összevarrt kőmirigy-karcombú, fakéregnyakú, |
| ragyás faszivacs-szemhólyagú, tollazatlan csupasz kéregkakasok, |
| szemük lila kőcsipkehólyagai mellett kinőtt fagolyókból-fűzött |
| csápostorral, ott ragyogtak, mint izzó tüskés hártyacsigaházak, |
| pödört zöld takonycsigaházak, mint vizilófülű, zöldharmonika- |
| nyakú, taréjgerinces csontpajzsok, mint kristálytüskefákkal, |
| kristálybordalemez-farsisaktaréjjal díszített vak kristályhártya- |
| csikóhalak, mint fekete kaktuszág-farkú, piros kristály- |
| kaktusz far-rózsájú, fehér kristálykefeoszloplábú, rózsaszín |
| páros kristálycsigolyatornyú, kristályrózsa-álarcú, rózsaszín |
| zergeszarvú puhák, vonagló lárva-zergék; mint fekete |
| gyöngyökből fűzött testű, rózsaszín gyöngyökből-fűzött hosszú |
| farokvillájú, lila pórusos szemkristálygömbkoponyás ragyogók, a fekete |
| facettás szemkoponya mögött kinőtt két kristálykaktuszrózsával, |
| kristály-tengeri-rózsával, rubint viaszrózsával; ott lüktettek, |
| ragyogtak és reméltek jövendőt az egy-gömb időben, mint |
| sötétkék zergeszarv-farkú, piros-kacs-farokvégű, zöld- |
| bársony-szoknyás, kék gumilepedő-hátterítős, zöld tarkópáncélú, kék |
| páncélsisakú középkori csata-lovak, a zöld gumibársonyszoknyán |
| feketekarikás fehér pettyfoltok pontsorával; mint áttetsző |
| kristálymirigyökrök, vastag kristálymirigy-ökörszarvakkal, és |
| fekete gyöngyökkel a kristályszarv és a kristálytest csipkéi, rücskei |
| közt; ott feküdtek hanyatt, mint hatkarú ősi kövér Buddha- |
| szobrok, jádekőből kifaragva: vízszintes kőhurkákból |
| ragasztott kőpajzs-potrohhal, hurkás kőkarokkal, amelyek |
| a csuklónál hurkafejjel befejeződnek, mert nincs kéz- |
| folytatásuk, kőpárnák hurkahátaiban kőpupilla-köldökkel, |
| hegyes kőszívvel a kőemlők között, mint egy vastag hátpáncél-koporsóban, |
| és csúcsos kősisak-koponyával, kőbuborék-állal, s a kő- |
| sisak, s az állkapocs-kőhólyag között két óriás kőgolyó, alatta |
| két kisebb kőgolyó, s a kőgolyónégyes között két apró kőgolyó: |
| a szemek! Ott feküsznek ragyogva, tompán, titokzatosan |
| a befejezetlenek, jövőt-remélve, holnapot várva, a kő- |
| Buddhák, kristályökrök, kristálykaktuszrózsa-golyvások, a |
| rózsaszín puha kristályzergék, s ott másznak, taknyadzanak, |
| rágnak és zabálnak az óriás korom-korong mohapofa- |
| álarcosak, a szőrtüske-koronásak, az óriás zöld kristályhab- |
| levelek, a bordás zöld kristályszivacslepketaréjok, a |
| piros-sárga-fehér-kék-fodros és gyűrűs, zöld unikornis-szarvú, |
| cseresznye-fejű fekete bőrzsákok, a három bíbor-öves fehér |
| hurkák, a kristálytű-bokrokba-öltözöttek, a lila szőrcsöcs-hasú, |
| aranyteknő-hátú arany-fenyőerdő-taréjúak, a zöld fodros-szoknyájú kocsonya- |
| sárkányok, a fakéreg-őslókoponyafejűek, a lángfoltos zöld kocsonyaszarvú zöld |
| selyemhurkák, a zöldkristály lámpák, kékkristály lámpatokok, az eres márvány- |
| hurkák, a fekete hálóerszény-lakók, az érhálópajzs-csikók, kitinfogsorokkal |
| a pajzsok peremén, a csipkés kakastaréjhátúak, a tűzmagú sárga- |
| pettykoszorúkkal világító kékgumibőrűek, a barna lókoponya- |
| fejűek, a sárga és ezüst korallcsillagfákkal borított testűek, |
| a zöld kaktuszerdő-hátúak, a sárga csillagkaktusz-bőrűek, |
| a barna tülöklábúak barna koponyahólyaggal, zöld gumitakony- |
| harmonika-testtel, amelyen kék foltokból, arany-pettyekből |
| óriás fekete szőrszálak nőnek, az aranyhímzéses kék bárony- |
| hurkák, a kékgyűrűs feketefolt-láncolat-hasaljú, aranypettyes |
| zöld gumihernyó-rinocéroszuk, homlokukon tüskés zöld |
| gumiszarvval, a szürke kőgumifodorzsákok, az egyetlen |
| kőnarancs-fejű fekete-fehér-csíkos gumizsákfodrozások, a |
| piros labdafejűek, fehér mirigycsomós-nyakúak, fekete-fehér szőr- |
| bozonttal, a gumicsöcslábú, lánggyűrűs fekete pettymintájú |
| zöld gumidiplodócusok, a kék-sárga csíkos takony-kérdőjelek, |
| a kékpettyes zöld gumitakonyfalloszok, zöldhurka fejvégükön |
| arany lángfodor-karéjjal, zöld homlokukon hatalmas |
| lángfoltokkal, fekete-keretű aranytányérokkal, az arany- |
| tányérokban kék folttojások, fehér folt-lepények, sárga |
| lángfodor ajkuk fölött szárnyas fekete mirigyszeder-bajússzal, a |
| lila mirigygombóc-fejűek, fejükön sárga folt-szárnyakkal, |
| a fehér csíkbordázatú fekete gumitehenek, a fekete-fehér-gyűrűs, |
| fehérpettyes, kristály-tövisfa-testbajszú húzódások, a tizenkét |
| gumitőgylábú, kocsonyaszarv-farkú, gyűrt zöld gumiőslovak, |
| ott esznek, rágnak és harapnak zöld kocsonya-koponyával, |
| zöldpórusos gumigombóc-fejjel, amelynek piros szőrkoszorújában |
| fekete szem-foltok lobognak, s gyűrt barna hártyabuborék- |
| arcukból, gumitakonyhurka-mellkasukból sárgacsíkos fekete |
| gyöngycsigolya-lábak hernyósodnak elő fekete karom- |
| sarlókkal, mint fekete kitinhurka-fogak. Jaj, jaj gyönyörűen |
| ott virágzanak a kefék, a bojtok, a pamatok, a fésűk, a |
| pamacsok, a lábak: a sarló-csokrosak, a fésűbokrosak, a kék |
| karom-kesztyűsek, a szőrös-pikkelyes-pórusos-hártyasejtszitás- |
| tüskeleveles kétszerkelyhesek, amelynek két pikkelyszőr-fülkagyló |
| kehelylevelén ragacsos kristálytűbőrözet ragyog, s benövik |
| habpikkelyfelületét a kristályszőrök, üvegtüskék, üvegszarvak, |
| pórus-pikkelypamatok; a lábak, a szőrtüskés kitincsuklóvégűek, |
| ahol a csuklóknál pontszemű ikrákból összeragadt gombóc a kéz, vagy a |
| lábfej, s ragyog, mint szőrös, gyöngyökből ragasztott golyó, amelyből |
| nagy sarlós-szárnyú kitin-horgok nőttek, izzik, mint |
| embriókkal töltött gömbpetecsomó, fekete-szemgolyós habbuborék- |
| csomó, gyöngymirigyes gömboldalán két üvegbuborék-tojással, |
| amelyben fekete szemgolyók űlnek, mint tojásban a sárgája, |
| és csupa izzás, csupa remény szőrös kristálybuborék-golyó-egésze! |
| Ó, a létezés mennyi szerve, gödre, ürege, szervecskéje, szerv-részlete, |
| alkatrésze, fészke, mennyi páncélja, hártyája, mirigye, habja, |
| tömbje, teste, építkezése tette dolgát, akarta önmagát, akarta a mást, |
| az izzást, lobogást, öldöklést, harapást, a befejezhetetlent és a |
| befejezést, az elkezdést, a halált, a szerelmet, születést, itt |
| kürülötte a virágzó halálon, mennyi elkezdés és mennyi álom, mennyi |
| indulat és mennyi valódiság, rügy, sejt, kristályok a növény- |
| levelekben, szín, láng, megdagadt pete a petefészkekben, lüktetés |
| a sárbordás sárzsák-barlangokban, dobogás az algákban, hidrákban, |
| szivacsokban, a béka orrlikának szaglósejtjei, a szaglósejtek elektromos |
| kisülései, a csiganyelvet fedő reszelő-lemez, az ősi |
| tiszta ráspoly, harasztok halál-zörgései, szőlőkacsosan |
| bepödört szívókák, potrohok, szirmok, szárnyak, szívek, tüdők, |
| fekete-moharózsa-szemű, aranyálarcú darazsak, arany-állkapcsú, arany- |
| állkapocs-csontú, aranycsontváz-fejű, fekete mohaálarcos méhek, |
| atomok, gének, savak, molekulák, a sejtszájak, a paraziták, |
| a sejtbelső-lakók, a sejtszövet közötti állomány lakói, az |
| ostorosok, az ostortalanok, az egész testfelületükkel-táplálkozók, |
| a kék, zöld, piros, fekete, aranycsíkos, aranypettyes, fehér moha- |
| kockákból, kristálykockákból, zománckockákból összeragasztott legyek, |
| a moha-pepita, zománc-pepita legyek, szemeik: tömött kristályszivacs- |
| párnák, dagadt kristályvánkosok, fekete szőr-rózsára ragasztott kristályrózsa- |
| párnák, zöld moharózsára ragasztott kristálylép-kocsonyaviasz-vánkosok, |
| rovarok, méhek, denevérek, madarak, pókok atkái, a tücsökfej, |
| tücsökláb, tücsök-csáp piros atkái, a rovarok alsó-állkapcsi |
| szaglószervei, alsó-szájba épűlt szaglószervei, virágkoporsók, virág- |
| temetők, halálos mézlepény-szemfedők, halálos méregmirigy- |
| kehelyravatalok, a nemi-petézési ösztönöket izgató virágok, a |
| döghús-ürülék-vizelet-rothadás-erjedés-virágszagok, a dögszagú |
| virágszeretkezés-kancsók, a húgyszagú virágmegtermékenyítés- |
| várakozó-kürtök, a csőszerű pártává nőtt sziromlevelek, a |
| mirigysejtváladék-belsőfalúak, a pártacső befelé-álló ferde |
| szőrkoszorúja, a virágveremszervek, a cafrangos, szöszös virágszélek, |
| a csillótestek párzás-ingerlése, a zárószőrök, a váladékcsöcs-szőnyeg |
| csúszóövezet, a lánggal-ragyogó, a fényfolt üst-aljú, a járópárnás- |
| lábú legyek, a mirigyhab-párnás lábúak, akik a csúszóövezet |
| mikroszkópikus váladékrész-rácsozatán lecsúsznak, s míg |
| a mirigy-gombóc lábpárnák a halálméz mirigyszőnyegén |
| lecsúsznak, átdereng tisztán és reménytelenűl a koporsóablak, |
| amely mögött a halottak szőrös viasz-pehely arca világít, hogy |
| látni a viaszpórusok, viaszsejtek peremét, pettyüreg-koszorús |
| mintáit, hogy látni a szemfedő alatt a zöldhabos sárga vicsorgást, |
| a zöld viaszpikkely-szemhéjakat, a pórusos sárga orrlik-kelyhekből |
| a zöld tajték-gomolygást, hogy látni a harmatot a homlokon, |
| az árnyékot a márvány-dombokon, a szemlencse-eltaknyosodást, |
| jaj mennyi, mennyi élet és halál volt, mennyi élet égett, mennyi |
| halál lángolt, mennyi halálkendő, moha-ravatal virágzott, mennyi |
| szülőágy, magzat és anya gyászolt, mennyi újjongás és mennyi |
| öröm volt, mennyi megadás és mennyi lemondás volt |
| körülötte, mennyi, mennyi álom, itt fönn e zöld kása-vadonban, |
| és túl, túl, túl a halálon, jaj mennyi, mennyi élet és mennyi halál |
| volt, mennyi élet égett, mennyi halál lángolt körülötte, mennyi |
| sejtelem, mennyi láz, míg ő az indával, levéllel, virággal, gyökérrel |
| benőtt vad kő-úton gázolt, szegény vak, vak, vak árva Barom, |
| mint egy ős-szomjas őskazuár, a Genyornis, mint egy Aepyornis, |
| hatalmas pikkelyoszlop-lábaival, a kőszikla-karmúval, a |
| kősarló-sarkantyússal, az őspikkelyzetűvel, míg ő az |
| Emberiség halál-kőútján gázolt, lángot lottyantva, kő-füstöt |
| lobbantva irgalmatlan őslépteivel, mint a Dinornis, |
| mint egy más csillagszigetről az árva Földgolyóra |
| úszott óriás Kőmozaik-jelenés, kaktuszrózsa-fejű Kőrózsa- |
| jelenség, mint egy rózsaszín angyalt derekáig lenyelt |
| Stegocephalus, s az angyal ott sikít szájában irgalmatlanúl, |
| ott vergődik szárnya rózsalobogással, ott vonaglik törzse véres |
| bugyogással, ott füstölög szája isten-átkozással, jaj mennyi |
| élet égett, mennyi halál lángolt, mennyi, mennyi élet és halál volt |
| körülötte, míg a fémekkel-egybeolvadt halál-úton gázolt, |
| mint egy embertörzsű őspáncélöves, mint valami óriás Glyptodon, |
| a pikkelyes ősemlős, a négyméteres hátpajzsú Ősemlős-öreg, |
| talán a pikkelyes Ősemlős-isten maga, aki a zöldmoha- |
| Földgolyót sírva bejárja, a Mindenség fénytelen moha-pöttyét, |
| mert a Föld is árva és maga is árva, az árvaság árvaságba vala |
| bezárva, az árvaságban árvaság lakik, mint a dolgok burka alatt a titkos |
| rejtelem, mint a dolgok tengelyében, magjában a megváltó sejtelem, |
| mint az isten-anyában a megváltó isten-gyermek, mint az istenanya magzat- |
| burkában a titkos, titokzatos titok-embrió, mert az árvaságból árvasság |
| virágzik, talán a pikkelyes Ősemlős-isten gázol itt a |
| véres kőúton, a négyszögletes fénytelen kő-pikkelyekkel borított, |
| a kőmozaik-hátpajzsos, a kő-mozaik homlokpajzsos, a kő- |
| mozaik derékpajzsos, a kőgyűrű-harmonika-testű, a kőgyűrű- |
| pikkelyes-lábú, a kőgyűrű-pikkelyes-farkú, amely, mint óriás |
| kőpikkelykorongokból-fűzött ős-vastag ostor ágazik ki kő- |
| mozaik-félhordó hátpajzsa alól! Talán a hegyes homlok- |
| sisakú kilencöves Ősisten-tatu gázol itt a lángzó, véres kőúton, |
| az Óriás-tobozka-isten, az óriás Kő-toboz-halál, aki |
| halhatatlan halandót keres itt a földön lihegve, hogy megállván |
| előtte meghalni összerogyjon, mert meghalni sem jó egyedűl, jaj |
| meghalni sem jó egyedűl, s míg ráemelné kis arany-ablakú, eres |
| kőgolyó-szemét, hosszú ragacsos nyelvét mellcsontja melletti |
| csőtokjába visszahúzza, mert hosszú ragacs-buzogány nyelvével |
| eddig a lázas csillagbolyokba kotort, extragalaxisok tűzspirál- |
| kürtjeibe kotort mohón, s a nyelvére tapadt csillagokat |
| bezabálta, hogy füstölgött, lángzott, fortyogott szájában a |
| csillagkása, hogy szájaszéle, nyelve, foga, szájpadlása, torka, |
| nyelőcsöve és gyomra teleragadt lángzó nagy csillagokkal, |
| füstölgő aranycsöcs-halmazokkal, sistergő aranycsöpp-világokkal, |
| aranypikkelyekkel, mintha egy gyík aranyhalat zabálna, |
| s ha únta már a csillagot zabálni, mert teste puha rózsabarlangjait |
| égette nagyon, nagyot kanyaríntva nyelve mirigyszalag-ostorával |
| rózsaszín angyalai közé csapott, s úgy nyelte az angyalhúst, angyal- |
| jajongást, angyalszárnyat, angyal-átkot, mint krokodílus a rózsaszín |
| flamingót, s ha ürített: üres csillagcsontvázak, behorpadt |
| égitest-koponyák, angyalszárnytoll-csontvázak és kristályfogsorok |
| valának salakjában elkeverve, mint a megkövesedett tengeri csillag, mint a |
| megkövesedett ős-sárkánymadarak, gyíksárkányok, Pteranodonok, megkövesedett |
| tengeri dinnyék, őspáncélosok, őshalak, ős-páfrányok, ős-harasztok, |
| őslevelek, ős-tollak, mint a madarak füstölgő, véres ürülékében a pórusos |
| kitinszárnyak, páncélpajzs-szárnyak, csigolyás csáp-fésűk, sáskák |
| óriás kristályfacettakéve-korong szemei! Mint a bagolyköpetben a szőr, |
| a csontocskák, fogsorocskák, kitinváz-részek, karmok, csőrök! Talán a Halál |
| kereste itt a Halált, mert irgalmatlanúl únta már a létet, talán |
| a Halál gázolt a halál felé itt, mert meg akart vala halni |
| már, mert halál nélkűl nincsen bizonyosság, halál nélkűl |
| nincs lehetetlenség, halál nélkűl irgalom hiába, halál nélkűl |
| a Mindenség gyáva, halál nélkűl nincs megmaradás, halál |
| nélkűl nem érdemes élni, halál nélkűl halott a Mindenség! |
| Ment vala irgalmatlanúl és irgalmatlan lassúsággal a lángzó, |
| véres kő-úton, ment vala tántorogva, támolyogva, csipádzva |
| és vakon, ment vala egyre-irgalmatlanabb ember-szívveréssel, |
| szuszogva, tátogva, fulladozva, forró rózsapárákat fújva, |
| vérpermet-ködöket, piros gőzpamacsokat is fújva talán, mert |
| percenként háromszázat is verhetett apró madár-gyorsaságú |
| ember-szíve, míg sárkánygyík ősbálna-szíve, a lassan-rengő |
| ősbársony-harang, percenként ha vert ötöt-hatot, ment |
| vala az őrjöngő tiszta, tiszta fényben ez a szánalmas, szegény |
| Szívverés-összevisszaság, ez az egymásnak-ellentmondás Kettős- |
| szívütem, ez a Szívverés-lassúság-szívverés-gyorsaság, ment |
| vala irgalmatlan magányban és irgalmatlan árvaságban ez a |
| Mindenféle-összevisszaság, ez a Tyrannosaurusláb-emberkéz- |
| emberfej-sárkánygyíktörzs-emberszem-kőcsengős-Glyptodon-farok- |
| Összevisszaság, s ezen belűl is összevisszaság, hiszen valának |
| óriás kőoszlop-őslibalábai, kőgumilap-úszóhártyás Dinornis- |
| lábai kakas-sarkantyúkkal, hatalmas kőpikkelybokaág- |
| kardokkal kőből és palából, s teste, feje, keze is össze- |
| keveredett vala mindenféle lény őshagyatékával, és maradék |
| jelképeivel, ősjelzés-kinövéseivel, hiszen koponyája egy bika- |
| békáé is lehetne talán, óriásvarangyé, ökörbékáé, s feje, mint |
| a fehér axolotl-fej, a rózsamoha-fülkagyló mögött kis |
| porcogó-kürtőkből kinövő külső-kopoltyúkkal, piros mirigy- |
| tollakkal, rengő cafrangos tüdőlevelekkel, melyek mint piros |
| csótárok, bíbor kakasfarkak, tüdőszínű buborékvirág-bóbiták |
| rezegtek, hiszen kis gumibársony emberkezének újjavégei tapadó- |
| lencsékkel, gumigombokkal, s azok fölött, vagy azok alatt rózsakő- |
| sarló, rózsakőforgács, kővirágszirom körmökkel, vagy karmokkal |
| valának fölékesítve, mintha levelibéka, gekkó, leguán, tarajos- |
| gőte és emberkéz keveredett volna össze kezeiben, emberbőr, gumibőr, |
| kocsonya-bőr, fehér-üveg axolotl-bársony, s benne a nemek is össze- |
| vissza keveredének, a nőstényivarszervek és a hímivarszervek összevisszasága |
| vala ő, a mindenféle-lehetőség önmagába-sűlt, önmagába-töppedt |
| hermafroditája, pénisz, herezsák, kloáka, tojónyílás kőzetes és rózsamoha- |
| bársony együttese és céltalan, értelmetlen sokasága, kajmán, |
| őskazuár, férfi, házascsiga, béka, madárszerűség |
| ivarszerveinek bolondos és tréfás találkozása, s rengő, kövér, |
| kicsi csöcsei is valának, kis szőrös asszonyemlők vörös szőr- |
| mellényes férfi-mellkasán, s talán hasa alján is valának |
| valahol csecsek, valahol a sárkánytörzsvég farok-kiágazása |
| kezdete alatt, vagy az óriás kockás kőmozaik-őskoporsófödél- |
| hátpajzs kőfodros széle alatt, kőkagyló-legyezőkkel csipkésen beszegett |
| óriás kőpikkelyszoknyája alatt, a puha, mohos és rózsaszőrös |
| rózsaszín has páncéltól nem védett részletein, mint az elefánt |
| két hátsó kő-oszlop lába puha összenövésinél, a lágy anyagból |
| rózsásan kifürtösödve, mint a rinocérosz kőpillér-combjai |
| között a gyűrűs és szivacsos rózsacsöcsök, mint e két óriás-emlős |
| hasának, akik boldogan röfögnek, kő-trombitálnak, szuszognak, |
| fújnak és nyögnek, ha a combok közé a kis kő-tüskés kő-fejek, |
| fölfele visszatekert kő-trombitás fejek visongva befúródnak, |
| s puha kő-csőr ajkukba, tompa kő-buggyanás ajkukba fogva a |
| dagadt tőgyfürtöket, izzó csecseket, nagyokat szíva, nagyokat nyelve |
| döfkölődnek és toporognak, igen, talán neki is valának |
| csecsei a sárkánygyík-has valamely rejtett részletén, mint |
| az anyakocának, talán a homorú, kő-ráspolyokkal hosszában |
| lécezett, kő-reszelőkkel gerendázott, kőfogsorokkal, kő- |
| boronákkal és kő-fűrészekkel pántosan, szalagosan és fodrosan |
| benőtt hátú haspáncél kőlikaiban, a kő-ráspoly-csíkozás |
| korong-nyílásaiban, ahol az emlők úgy űlnek talán, mint |
| kőkútban piros mohabékák, vörös varangykirályok, szőrösen, |
| mirigy-gyűrű-csigaházasan, nagy pórusos rózsagombokkal és |
| piros mohamályva-tányérokkal. Igen, kan és emse, kakas és |
| tyúk, csigabiga és madár, bika és tehén, bak és nőstény, |
| csődör és varangyasszony, sárkánykanca és békahím, férfi és |
| varánuszgyíknő, övesállatfiú és szíréngőteszűz |
| virágtalan összekeveredése, hermafrodita hervadott együttese |
| vala ő, mindenféle zavaros és egymásba-zárt összevisszaság, |
| ez a lihegve, fuldokolva kapkodó-lélegzetű, akiben mindenféle |
| tüdők is keveredének bizonyára, hisz óriás kő-sárkánygyík |
| másodteste is lélegzett valahogy, s vala kőpikkely-sárkánygyík |
| másodtestének trachea-rendszere is, óriás légzőcső-szövevénye |
| testének, mint a bogaraknak, dög-másodtestében óriás levegő- |
| csövecske-hártyaüvegfák, mintha sárkánytestében befelé-nőtt |
| puha üvegcső-erdő virágozna és füstölögne, egyre-vékonyodó |
| ágbokrokkal lombosodva egészen a sejtekig, a sejtmagokig, |
| s kőgyűrűs kút-stigmái ott füstölögnek, ott gőzölögnek a test- |
| páncélzat pikkelyei, levelei, toboz-szirmai, palái felületébe |
| szájadzva és törve, mint télen a kutak a deres udvarokon, |
| ahol deres csipkecsontváz-koronával mereng a virág-esernyő, az eltaposott |
| varangyosbéka mirigy-csillaga, a sárga, pórusos porcogó-gyűrű- |
| orrlikú zöld moha-mirigy-csillag, a deres kis ecetfa, a kút- |
| kerék vaspántja, a vödör, az öreg kutyaház. És valának |
| bizonyára őslégcsövei és valának óriás trachea-tüdői is, mint a |
| póknak, a hasi légzőnyílásokból, légzőkapukból tág hólyagba |
| torkollók, amelyekben boldogan reszketnek vala a hólyagfalhoz |
| egyik végükkel odanőtt tiszta őslemezek, mint a cserebogár kitin-lemezekből |
| rózsafát építő csápjai, a barna koponya-babérfák, ahol a csápszirmok |
| babérlevél-felületei kitinsejtsáncokkal tarajosak ötszögűen, s azok közé |
| barna kitin-kráterekben fekvő kitintojások arányosan elszórt fészkei |
| épülének. Igen, hiszen külső-kopoltyúi is valának, mint az |
| axolotlnak, s ki tudja nem valának-e rejtett trachea- |
| kopoltyúi is, a testpikkelyzet-összenövések réseinek bőrlégzése |
| mellett, hiszen annyifajta testeiben fölismerhető, kétágú |
| alakjával látható és titkos, láthatatlan, két-lényből- |
| összenőtt furcsa kentaur-testén jeleivel nem mutatkozó |
| titokzatos és rejtőző, rejtett lény összevisszasága vala ő, |
| annyiféle titkos, és megszottyadott, félig-elégett külsején |
| fölismerhető lény bonyolúlt összevisszaságának rejtett és nyílt |
| összetömörűlése, egymásba-szövődése és virágtalan, jövőtlen, |
| szerelemtelen, utódtalan egymásba-bonyolódott csoportosulása, |
| különös fölhalmozódása vala ő, hogy embertestében és szaurusz- |
| testfolytatása kőhárfa-taréjú kőmozaik-koporsó |
| burkolata alatt ott rejtőzhet minden titok és minden rejtelem |
| vala, mint az elképzelt isten szívében. Ment vala irgalmatlanúl |
| és irgalmatlan lassúsággal ez a folytathatatlan, vak, |
| reménytelen és jövőtlen Összevisszaság, ez a Se-fia-se-lánya- |
| se-utódja-se-földben-csillagokban-megtalálható-őse-se-apja- |
| se-anyja-se-rokona-se-ismerőse hermafrodita vak Virágtalanság, |
| ez a Semmit-szülés, Semmit-nemzés, Semmit-vajúdás, Semmit- |
| szeretés, Semmit-temetés árva, árva Világcsoda, ez a Múlt- |
| átka, Reménység-mosolya, ez a vak, vak, vak Vágyakozás, |
| Lihegés, Fuldoklás, Vakogás, Vartyogás, ez a most már tiszta |
| tiszta Mámor, aki jött vala talán más csillagszigetek lángzó |
| magányából, aki kilépett vala a Bűn homlokából, aki jött |
| vala a Büntetés Halál-szigetéről, átúszva a szörnyekkel-hemzsegő és csodákkal- |
| virágzó, tajtékos őskristály-életanyagon, aki kinőtt vala talán a világnagy |
| Ördögkirály oldalából a büdös és izzadt és tetves ős-szakáll- |
| szőrcsimbókú bal-hónalj alatt, a második és harmadik borda- |
| toll között, mint valami különös állat-ág, mint valami |
| rejtelmes ember-virág, az Ősgonosz büdös és tetves oldalából |
| kivirágzott kőszitabuborék-koponyás Bárgyuság, a kőcsövecskeponthálózat-sisakú Butaság, |
| a füstölgő, vicsorgó Ősgonosz tetves oldalából kinőtt tétova, tiszta |
| Jóság, csipás és vaksi Tehetetlenség, fuldokló, vakaródzó, |
| vartyogó varangy-Magány, aki nemzetteték benne önmagában |
| egy titkos ősgonosz-gondolat isten-nemzésű rejtelem-pillanatától, növekedék |
| az Ős-ördög büdös oldalhúsában, a vastag zsíros bőr alatt, s mikor már |
| születni megérett, előbb a rozsdacsimbókos, penészrothadék-szőrös |
| bőrt púpozta föl kőszitagolyó-emberaxolotl-fejével, aztán |
| csomósan és szőrbuborék-kupolásan kirajzolódott teste óriás |
| domborzatával az ősmedvebundás oldalbőr alatt, hogy az |
| ördög elkezdte a tetves szőr-púpot hatalmas kő-agyar körmeivel |
| vakargatni, mintha ősférgek fehér őscsomója nyüzsögne és |
| egymáson-tekeregve lüktetne odabent a véres genny-fészekben, |
| a bőrbarlang genny-üregeiben, aztán a kőtüske-hárfa-taréj |
| kőlándzsatoll-hegyei szúrták át a rozsdacsimbókos, büdös |
| bőrt, hogy oldala vala, mint mohás temető-kerítés rozsdás vas- |
| dárda-virág fogsora, mintha egy őssárkány csigolyatüskés- |
| taréjlevelű csontváza süppedt volna elkövesedett ősmohába, |
| s csak az óriás taréjtűk, a kőkaktusz-levelek, a kőeres kő-kardok |
| állnak ki a kőmohából, aztán a lüktető óriás szőrpúp nagy |
| reccsenéssel vérrel és lánggal fölfakadt, hatalmas láng- |
| oszlopokat, vér-gomolyokat, tűz-gombákat lövellve az |
| űrbe, a csillagok közé, tűzgolyókból növesztve egyre-nagyobb |
| tűzkarikákat, tűz-gyűrűket, lángkoszorúkat, tűzrózsa- |
| koronákat, tűzcsipkegallérokat, azokra tűzgolyvákat, |
| láng-kerekeket, tűzgombagomoly-arcot, tűzmoha-koponyát, |
| hogy rózsásan és véresen bevilágosodott a csillagok közti |
| tér, az ősfeketeség, s elsáppadának az arany-álarcú csillagok, |
| és elhomálylanak az ős-csönd tűzcsillag-kürtjei, tűzmirigy-fürtjei, tűzrugó-fejű |
| ősvirágai, mintha mélytengeri kutatóháló világító őshalak csomóját |
| fogná hálózacskójába, a hideg mirigyfényű rózsákat, liliomokat, |
| violákat, ő meg ott feküdt a véres, tiszta sebben, az ördög- |
| újszülötte Jóság, a vartyogó kis Örökkévalóság, a bűnös gondolat, |
| erjedt ősördög-akarat Ősvakarék-virága, mint piros kocsonya- |
| fészekbe ellett sziréngőte-csecsemő, mint vörös nyálhab-fészekbe |
| ellett tengericsikó-gyermek, a csupa üvegtüske, csupa üvegtaréj, |
| csupa üvegpáncélruha-lemez, csupa üvegcsavar, csupa üvegsisak- |
| szögletes-üvegmellvért-halcsikócska, mint egy piros mohafészekbe |
| ellett kőpikkelycsikótörzsű kentaur-csikó, aki ott fekszik |
| nyálasan, véresen, húgyosan a vérrel és mirigyes zöld habokkal |
| befolyt kentauranya-hátsólábak alatt a piros moha-almon, |
| s anyaméh-ragacsos szemeit nyitogatja, emelgeti a taknyos gyökerekké, |
| aranytakony-küllőkké összeragadt szempillákat, hogy anyja gőzölgő, |
| fölhasadt rózsa-hüvelyét lássa, a lassan, gumibuborékosan vissza- |
| gyűrődő piros mirigyzsákot, a csigaszarvként kitolódott és |
| csigaszarvként önmagába-visszabugyogó recés gumikocsonyatűz- |
| hüvelykürtöt, hogy lássa a tűzeres, lila liliom-kelyhet, ahogy |
| lassan becsukódik, egymásra hajtva izzó, párolgó ős-szirmait, |
| míg anyja óriás kék farokzászlója a széles hátra föl- |
| pöndörítve, mint nagy kék szőr-rózsa terűl el a gerincen, |
| a háton, a kék-arany-rózsaszín-pettyes, eres has-buborékokon szőr-szirmaival |
| lefolyva, s az asszony-kentaur aranypettyes, rózsaszínpettyes, tűzpettyes, |
| zöldpettyes szügyén-elhalnak a szőr-reszketések, vastag |
| érdudor-gyökérzet-remegések, míg a kentaur-asszony ember- |
| törzse tüzel és lángol a fényben, mint a piros moha-kútból |
| kinőtt vérbársony-rózsalángolás, és duzzadt, telt csöcsei, |
| a rózsakupolák, a kövér rózsamohagolyók tüzesen előre- |
| dagadnak nagy tűzbimbókkal, kék moha-erekkel, és óriás |
| arany hajkoronája lobog a tengerparti szélben, tűzbuborékokkal, |
| lángcsigákkal, tűzhólyag-sátrakkal vállaira hullván, hátán tüzesen |
| legöngyölögvén, nagy aranyszárnyakkal a rózsás szélben úszván, mint |
| az üstökös tűz-uszálya, s nézik a vízből-kidugott fejjel, |
| tengermohás, csigatüskés, kagylóleveles vizi-sziklán űlvén a |
| Sellők, Szirének, Zöld pikkelykürt-asszonyok, gyémánt- |
| tüske-bordás, pirospettyű-kocsonyahártyás kék farokuszonyukat |
| szárogató zöldcsöcsű Viziszűzek, a medúza-szemgolyós, |
| polipgyöngy-házharang-sisakú Víz-ősanya, a kristályharang-koponyájú, |
| piros tengeri-csillag-szemkeretű, viaszrózsa-szarvú, kék ránc- |
| gerendakoporsó-hasú kékbálnán lovagló Vizi-isten, |
| akinek látszik fejében hatalmas agya, mint piros ércsipkeháló- |
| kehelyben sárga labdarózsa, s fekete izomszalagkelyhekbe |
| ágyazott aranyszív-pupillás kék kocsonyadinnye-szemgolyói |
| az izomszalagoktól húzottan forognak, s látszik az is, hogy a fekete |
| izomszalag-kelyhek lábai, talpai mélyen beágaznak a szögletes üveg- |
| kristályhalmaz-koponyába, az üvegkockákból, üvegkúpokból és |
| üvegháromszög-csúcsokból összeforrasztott harangkoponyába, |
| a fekete mirigyszeder agyig, mint az átlátszó szúnyoglárva-koponyában a |
| fekete kocsonyakehely-szemek, s az üvegkocsonya-fej két oldalán |
| kristálypórusokból, fülkagylószerű üveglikacsokból üveg-kopoltyú- |
| pamatok, kristálysöprűk, üvegkefék legyeznek lélegezve. |
| Ő meg, a kentaur-anya, a merengő Vizi-álmodókra, a zöld víz-rengésben |
| tűnődő, bámuló Vizi-vándorokra, az újszülött tengeri- |
| liliom-koszorúkkal, tengericsillag-koronákkal, gyöngyház- |
| csikóhalakból-összehorgolt kehellyel, tengerirózsából szőtt palásttal |
| köszöntő Vizi-istenre, Víz-ősanyára, a teknőc-csontváz-koronás, |
| rája-csontváz-pajzsos, cápacsontváz-dárdás Vizi-halálra |
| ragyogva, büszkén visszanéz. Jaj, úgy feküdt ő, az ember- |
| sárkánygyík-csecsemő a Sátánkirály fölfakadt oldalában, a |
| véres tiszta sebben, mint ragacsos, taknyos és véres ősmadár- |
| magzat a föltört vérkocsonyás tojásban, míg az Ősördög |
| óriás kristálygyökér-karmaival ki nem kaparta onnan, mint |
| megőrűlt kengurú-anya vérhártyás, érlombos erszényéből a csöcsre- |
| ragadt-szájú, mirigycafatokba-kapaszkodó kengurú-magzatot, |
| s levágta egy lottyintással a tejútak, galaxisok, magányos |
| csillagok között az űrbe dühödten az aranyhajút, a pikkely- |
| puhát, mint orra tenyerébe-fújt csillagtaknyát, s húllt |
| pörögve, csavarodva, maga után végtelen kék bársony-örvényt, |
| korom-kürtöt húzva, húllt kék mohagyűrűtölcsért kavarva, |
| magát emberfejű pikkelycsigaházzá csavarva, emberkaméleonná tekerve, |
| a tejútlángolások, galaxislobogások, zöld, kék, vörös, |
| narancs, sárga, lila, mályvaszínű, májszínű és tüdőszínű |
| bolygópörgések, égitest-forgások között a zöld moha-golyó Földre, épp az |
| óriás zöld csipkelángolás közepébe, a párás páfrányerdő |
| lucskos zöldcsipkepajzs-zöldkristálytoll Édenébe! Mert |
| a világnagy Ördögkirály oldalából született talán, a Világ- |
| ördögkirály tetves oldalából, csillagtetvekkel-hemzsegő szőrzetéből |
| kitört Tűzözön hozta őt a Földre, a Világnagy Ördögkirály |
| oldalából őrjöngve kizúdúlt Tűzözön köpte őt véres |
| lángjai között a Földre, a Világördög robbanva megnyílt oldalából |
| a megméretett Földre hömpölygő Tűzeső hullatta őt a |
| Földre, a Tűzbéka-eső, a tüzes Véreső, a véres Lángeső, a |
| Tűzvirág-hömpölygés sodorta őt a Földre, talán az Ős- |
| sátán tűzzel-kifakadt oldalából pottyant ő a Földre, |
| mint a Tűzözön Arkangyala, mint a Tűzözön Megváltó- |
| fia, mint a Tűzözön ember-sárkánygyík Kentaur-angyala, |
| nagy tűz-szárnyakkal repűlt a Földre a tűz, a tűz, a tűz csipkés |
| hömpölygései, habos patakjai, piros véráradata között, mint |
| éghetetlen-testű új-Megváltó, mint a Bűn Keverék-hírnöke, |
| mint a Tűzözön éghetetlen Kentaur-angyala, a tűz- |
| harsona-nélküli, a tűzpallos-nélküli, a szárnytalan, |
| mert embertörzs-befejezetlensége és sárkánygyík-szügy- |
| elmetszése zavaros és különös, alíg-látható-átmenetű összeforrásánál, |
| a törzsvég-hátkezdet másodvállból kinőtt hatalmas arkangyal-kristályszárnyai |
| elolvadának és elfolyának vala buborékozva és füstölögve a |
| hosszú Tűzözönzúdulás-úton, mire földet ért, talán a megítélő |
| Tűzözönnel jött vala a Földre, látni a tűzben-elsorvadt |
| világot, a parázsgolyóvá-zsugorodott Földet, a parázskristály- |
| gombóccá összeroskadt Földet, a parázsszivacs-rózsává |
| rothadt Földet, a tűzkoponyává aszalódott Földgolyót, |
| hogy lassan elroskadván a Földgolyó-lángok, összeomolván a |
| parázskristály-tornyok, széthullván és elfoszladozván a tűzkristály- |
| temetők, láng-ravatalok, kristályparázs-koporsók, ott totyogjon a |
| Föld izzó piros hamujában, az élet forró maradék-porában, ott |
| kotorásszon a halál hamujában, keresve tűzzel-elroncsolt |
| embercsontvázakat, tűzzel-szétrágcsált város-csontvázakat, a tűz |
| virágzó fogsoraival szétrágott ország-csontvázakat, a Tűzözön |
| lángfűrészeivel szétvágott világrészcsontokat, tűzben-kirohadt |
| emberiség-csontvázat, állatok, madarak, növények elszenesedett csigolyáit, |
| a Tűzözön csipkés lángtajték-szájában elolvadt koponyákat és |
| álmokat, aranypéppé, kristálylekvárrá, gyémánt-mocsárrá olvadott |
| gondolatokat, vágyakat, akaratokat, áhítatokat, mámorokat és |
| tündökléseket, aztán hosszan tűnődve megállván, merengő |
| arcát reménnyel átitatván, verejték-álarcát arcáról ledobván, |
| kék gyöngyházkéreg-álarcát arcáról letörvén, mint üveghólyag-burkot |
| arcáról a Hajnali Merengő, mint a csönd kristályálarcát fejéről a |
| halottat-virrasztó Hajnali Férfi, hamu-kesztyűit lehúzván, igen, tűnődve hosszan |
| toporogván, mellkasa piros szőr-ajtaját kinyitván, mint titkos rózsa- |
| kaput, mohos és virágos szügye kőcsöcsös kőpikkely-ajtaját ki- |
| nyitván, mint titkos kőbárka-ajtót, hiszen ő a Bárka és ő |
| vala Noé is, ő az Önmaga-minden-Megmaradás, hiszen ő |
| vala a Tűzözön Bárkája, s Noéja, hiszen ő vala a szent |
| mánysi-nép, s a mánysi-nép nyárfatutaja is, a tokhalbőrből |
| készített hétrétegű takarósátorral, s ő vala a szent tutaj köldöke és |
| köldökzsinórja is, a szent Földanyával összenőtt, a szent rögzítő- |
| kötél, s ő vala a tiszta halzsír is, a tüzes vizet oltó, ha tutaja |
| valahol tüzet fogott, igen, mellkasa, s szügye rózsa-pikkely ajtaját kinyitván |
| szíveibe nyúljon, s merengve nagy marokkal szórja, tűnődve, |
| áldott tiszta kézzel szórja a szívekből kivett magokat, tiszta |
| tiszta kézzel és mosollyal szórja a Föld meleg hamujába a |
| virágmagot, növénymagot, bozsgó zöld pettyfelhőkben, nyüzsgő |
| aranygolyó-szárnyterüléssel szórja a virágmagot, növénymagot, |
| szórja fehér gomolyfátylakkal, gyöngyfejű, gyöngyostorkájú hemzsegés- |
| szárnyakkal az ondót, a spermát, a petét, ember-ondót, állat- |
| petét, férfi-spermát, asszonypetét, rovarpetét, állat-spermiumot, |
| nagy izzó fürtökben az ikrát, a halasszony-tejet, embermagot, állatmagot, |
| rovarmagot, virágmagot, növénymagot, szórja, szórja, szórja |
| kifogyhatatlanúl az élet magjait, kimarkolva megváltó- |
| szíveiből, szórja, szórja, szórja a boldog halál magvait, |
| totyogva lassan a meleg hamu-sivatag Földgolyót bejárván, |
| míg óriás csipkés kőlibaláb-talpnyomai a lázas világhamuba-írt ős- |
| csillag-betűk. S mikor már a hamu-bundás Földgolyót |
| bejárta, s a Tűzhalálban kihamvadt Földgolyót beszórta |
| tiszta magokkal, merengve a megáldott magányban megáll, s várja |
| kétszer-szent türelemmel, hogy megnyíljon a Mindenség |
| szíve, hogy a szent, szent, szent Vízözön a Mindenség szívéből a |
| Földre áradjon vala, a csíráztató, az egybesodró, a tápláló, |
| a fölélesztő, a megnövesztő, az összetapasztó, a burjánoztató, |
| a megvédő, kibomlasztó, a létre-fakasztó, életet-dagasztó, |
| sarjaztató és egymásba-árasztó szent, szent, szent Vízözön, |
| s legyen vala általa a Föld gyönyörű szent Élesztő, a Lét szent |
| Kenyértésztája, az erjedve-földagadt élet buborékos, szivacsos |
| sűrű lángja, tápláléka, hite, anyaga, reménye, lüktető boldog |
| Ősgömbhernyó, amelybe az Élet Fűrkészdarázs-angyala tojta |
| megtermékenyített petéit, s míg tojócsövét a pórusos gumi- |
| selyem-bőrrel födött kocsonya-ősanyagba szúrta, óriás arany-csontvázas, arany- |
| recehálózatú, aranygyökér-szitás, aranydrótrácsozatú darázs- |
| szárnyait, a hártyaüvegablakúakat, a tűzpettyeseket, a korompettyeseket, arany- |
| tányérosokat, bíbor-foltosokat rezegtette a csillagok között keményen, |
| ember-arcú angyalfejét, a fekete vadlósörényűt az égre emelte, |
| emberkezeivel a kövér ős-gumihernyóhátba mélyedt, mint a béka-kan, |
| ha szerelmes asszonya mirigykoporsó-hátán csücsűl, s asszonyát ölelvén mirigy- |
| hasába fúrja lencsés kocsonya-ujjait, egész a tüdőkig, hogy |
| kiserked vala a habos lila tüdővér, asszonycsípőjével összenőtt darázs- |
| potrohát behajlította, mert koromgyűrűs és aranypántos kitin- |
| szelvényekből összetolt szőrös harmonikahordó potroha vala neki, mint a |
| darázsnak, kis kék mohakopoltyú-fedős lélegzőstigmákkal, |
| s valának lábai bütykös, pórusos barna csontvázlábak, mint a |
| darazsaknak és valának asszonycsöcsei, kis rengő rózsalabdák. |
| S lészen vala majd a szent Csírázásból, a szent Dagadásból, |
| a szent Erjedésből, a szent Élet-tésztából, a szent Táplálékból, |
| lészen vala a szent sűrű Lángból Ember, Madár, Féreg, Állat, Növény, Virág! |
| Jaj, jaj talán a Tűzözönt kibocsájtó oldalú világnagy |
| Ördögkirály vágta őt a Földre, mint taknyát a régi öreg katona, |
| hogy lássa az elpusztított világot, nem a lángot, de a láng után |
| a hamvat, nem is a lánghalált, de a bizsergő, roskadó hamu- |
| ősnyugalmat, hogy lássa a Gőg, a Reménytelenség, az Öncélú- |
| kurvaság, Élet-tehetetlenség, az Ősbuta-téboly mire képes, |
| hogy mit tud az Ördög tenni vala, hogy bebizonyítsa magának |
| önmagát, hogy lássa vala, mire képes a világnagy Ördögkirály, |
| a fekete Királysátán, a világnagy, kan Sátánfejedelem, |
| aki ott áll a Világmindenség tengelyében, a virágzó Világegyetem |
| közepén, mint egy óriás gorilla, akinek hatalmas denevér- |
| szárnyai valának, fekete csontágas piros bőresernyők, |
| a szárnyküllők mohos csontujjvégein óriás kőcsiga-karmai valának, |
| mint a keselyűknek, feneke óriás bíbor mirigyrózsa, iszonyú |
| medvelábszárai talán egy másik űr kristálybuborék-héját betörve |
| a másik űr csillagfürtjei között lógnak, a görcsös, pikkelyes kősziklagyökér- |
| csavarodás lábakkal, az óriás, csipkés-szélű, kőmirigy- |
| kakastaréj-sarkantyúsokkal, vagy állnak a másik űr |
| gyémánt-szívén, mint irgalmatlan sárkánytalpak, tűz-pikkelyes |
| csonthordó-lánc lábujjakkal, fekete kőmozaik úszóhártyákkal, |
| őskőzet-sás karmokkal, büdös kérgekkel, irgalmatlan négy-arcú |
| feje egy újabb űr gyémánthártya-buborék csöndjét bezúzva |
| egy újabb űr tűz-koronái, kék csillagpártái, tűzgyűrűi és |
| lángkürt-őscsigaházai között imbolyog, mert négy arca vala neki, |
| talán négy-ágú feje, egy medve-fej, egy varangyfej, egy lófej, |
| s egy imádkozósáska-fej, s négy fejei fölött véres fekália- |
| hurkákból és kurva-szívekből font korona lebeg vala, |
| árulók, gyávák, gyilkosok, hazugok, tolvajok, ringyók, utánzók |
| szemgolyóival bőségesen és sűrűzve kirakva, ott pislognak |
| a mindörökre szarba-dugottak, az asszonybékák, férfivarangyok |
| és büdös könnyel bugyborognak e véres szar-korona és ringyó- |
| szív-koszorú gőzölgő fonataiban, mint a büdös mocsárba, tószéli |
| rothadás-illatú békalencsekásába a szemgolyókig besűllyedt mirigykakas |
| békák, a mirigyasszonyok, hogy csak véreres kőkéreg-szemhéjuk, aranyfalevél-pupillás, |
| repedezett kőkocsonya-szemgolyójuk látszik ki a büdös |
| zöld latyakból, törzsén vörös szőrfürt-lombozat vala, |
| vörös szőrcsimbók-ing, combjain piros szőrcsimbók-gatya, |
| egyik keze, mint a gorilláé, ráncos piros ősgumikesztyű, kékpala |
| köröm-korongokkal, fekete szőrcsokrokkal, körmei alatt |
| hemzsegő nyüvekkel, férgekkel, pondrókkal, kukacokkal, |
| amelyek néha a körmökre tekeregve kimásznak, vagy pörögve az |
| űrbe hullnak, a galaxisokra potyognak, másik keze mint az Ájtatos Manó |
| fogókarja, zöld pórusos kitinpáncélkesztyűbe bújtatott vállig, |
| a könyök zöld csontgolyója, barna bütyöksisakja egymásba |
| épűlten nyikorog, ha csillaghalmazok között kaparász barna |
| kitinkesztyű-kezével, a kősarló-körművel, alsó karcombja |
| óriás zöld kristályszög-fésűvel, üvegszigony-taréjjal ragyog, |
| mint a végzet, s köldökéből is egy kéz nőtt ki vala, mint a |
| levelibéka keze, óriás mirigyes kocsonyafa vala ez a harmadik |
| kéz, zöld kocsonyaágakkal, ág-végükön véreres-rácsozatú, piros |
| ércsontváz-levélmintázatú óriás cafrangos kocsonyalevelekkel, |
| s vala háta két púppal megáldott, mint a tevének és |
| valának térdei, mint a kazuárnak, és vala irtóztató nagy szőrtelen |
| piros zacskója neki, amely a térdekig lóg le, nagy piros |
| sejtekkel, nagy piros mirigyekkel, nagy piros pórusokkal, mint a |
| kakas vörös mirigyzsák-szakálla, mint a pulykakan lila, fodros |
| mirigylebeny-szakáll-tokája, vala óriás piros erekkel |
| befuttatott piros herezsákja, s abban hatalmas őstojások, |
| hogy úgy nézett ki vala piros herezsákja, mintha két óriás szív |
| lógna piros ütőként piros bőrharangban, s vala fúrkója, mint a tűz, |
| nagy bíbor gumi-csengős pikkelyszárú ősvirág a fekete |
| ősmoha-temető-ágyékból kinőve, mindíg dagadtan, sose |
| hervadtan, ércsomós-sisakú ősbuzogányfejével egy |
| harmadik űr kristályszűzhártyáját betörve itt dagad vala a |
| harmadik űr közepében a galaxis-tűzkoszorúk, őscsillag- |
| korallházak, kékgyűrűs, zöldgyűrűs, aranygyűrűs, vörösgyűrűs, |
| lilagyűrűs csillagok között, mint egy ősállat ősrózsa-feje, mint |
| egy bíbor húsfodor-rózsába ültetett szemlencse-nélküli ős- |
| szemgolyó, s a folytonos gerjedettségben ágyéka forró lucskát, |
| tüzes magvakkal hemzsegő spermáját a csillaghalmazok között |
| sugárban szétlövelli, mint Gilgames bikája, hogy valának |
| azok a Gonoszság Tejútjai, a Megtermékenyíthetőt |
| nem ismerő, sárkányfarkú koponyákkal nyüzsgő tüzes |
| kása-csurgások, halotti ködspirál-folyások, forró halál-szalagok, tüzes |
| Őshalál-bálnafújások, óriás fehér kocsonyabóbiták, s vala hasában |
| iszonyú korgás, végtelen kőhordógörgetés, belében hánytorgás, széldagadás, |
| hogy egyre csak durrog nagy szelekkel, láng köpettel, vér- |
| viharzással, zöld fosással, mert vágyná vala az Ősgonosz, a tehetségtelen |
| Tiszta-rossz, a kurva-kan Királysátán bebüdösíteni a mámoros |
| Mindenséget, a halállal-virágzó Mindenséget, a Mindenségben milliárdszor-milliárd |
| virággal illatozó és virágzó szent, szent, szent Világfát! |
| Jaj, talán a kurva-kan Sátánkirály oldala köpte őt a Földre, |
| a tehetségtelen és kegyetlen Ördögkirály, aki ott áll a Mindenség |
| tengelyében, talán az önmagával oly boldogtalan Ősgonosz gondolta |
| ki őt és hullatta őt az embertől-árva, árva Földgolyóra, a |
| lángoló csillagképek közűl, az őscsillagkép galaxisainak tündöklő |
| gyémántkristályrács-szerkezetű tűz-épülete csöndjéből, |
| talán az Ősgonosz-király egy vad spermacsomója csöppent a |
| párás páfrányvadon közepébe, valami láthatatlan őshüvelybe, |
| valami láthatatlan méh-nyálkahártyába, valami láthatatlan, |
| titkos, titokzatos petére, hogy megtermékenyítvén azt öntudatlan |
| akaratával, az Őspete önmagát önmagával részletekre-osztva embrióvá |
| alakúljon, hogy megvalósúljon a Páfrány-Ősanyában, s titokzatosan |
| megszületvén, s fölfújt gumiállatként emeletmagasra növekedvén |
| ott legeljen, ott vartyogjon, ott zabáljon a párás páfrányerdő zöld |
| csipkeláng-rengetegében, ott ürítsen és ott hortyogjon a zöld |
| őscsipke-csáp-vadonban, a gőzölgő, lucskos zöld-homály-állapotban, |
| hogy keverék keze ujja-bögyei, mint apró sárga, kék, piros, pettyezett, csíkozott, |
| szalagos, foltos, gyűrűs, puha kőmirigykancsó-levelibékák ültek a páfrány-ágon, |
| a szőrös és pórusos és kemény zöld csipkeláng-csillag oldallevélen, ha álmában |
| odamásztak pihegni, mint lüktető kőmirigyrózsa-hasú, mirigybuboréktokájú levelibékák; |
| aztán onnan lassan és végzetesen kivonszolódván, mint egy hatalmas |
| házas őscsiga, kivonszolódván kíváncsian az őrjöngő tiszta, |
| tiszta fényre, a keverék-vadak, zagyva virágok és a könnyű, |
| könnyű könnyű tiszta madarak közé, a tiszta dalt, a dalt, a |
| dalt, a tiszta, tiszta dalt keresse, a virágtiszta-éneket, |
| hogy múltját keresse és önmagát keresse és jövőjét keresse, |
| a bársonykürt-bársonyhangokat, az illatos virágharang-zenét, |
| a tiszta ősi illatfuvolákat fújó szájakat, a párolgó, pórusos, zöld |
| növénypikkelyekből-ragasztott pikkely-hegedűk, arany bibeszőr- |
| vonós zöld pikkelyvonók dallamát keresse, s a növényhegedűt, |
| virágvonót fogó kezecskéket keresse, a tiszta vállakat és tiszta |
| állakat, amik a lepkék pödörnyelveként bepödört szőlőkacs- |
| fejű, hínár-húros pikkelyhegedűket a testhez szorítják, |
| hogy a csipkés és fodros, színes szőr-zsindelyes, lángfoltos, kék- |
| pettyes lepkeszárny-csöngettyűket megkeresse, s a színes porral felhőző, |
| aranypermettel-csengőző csengettyűket szorító ujjacskákat |
| megkeresse, hogy a dal, a dal, a tiszta, tiszta dal forrását |
| megkeresse, hogy a reménység forrását megkeresse, hogy tiszta |
| szép halálát megkeresse, hogy ott ácsorogjon boldogan mosolyogva |
| a szép Reménység virágzó Gyermekfája előtt, hogy bőven és |
| bőségesen kortyolhasson a Reménység édes Gyermekillatából, |
| hogy bőven és bőségesen ihasson a tiszta, tiszta Dal mámorából, |
| hogy a dallal, a dallal, a tiszta, tiszta dallal minden sejtje legtitkosabb |
| közepéig betelvén átitatódjon édes illatokkal, Gyermekdal- |
| virágszagokkal, mint hatalmas éhes szivacs, a tisztaságra-éhes Ősszivacs, |
| megtöltődjék Gyermekdal-ámulatokkal, nem világzajokkal, nem |
| állathangokkal, nem csillag-zúgásokkal, angyalharsonák vad |
| hermafrodita-dicséretével, nem is anyagokkal, az anyag |
| tömegével, rostjával, taknyával, vérével, csontjával, levével, de |
| illatos tiszta Gyermek-fénnyel, az őrjöngő tiszta, tiszta napcsillag |
| lángszívókáitól, tűz-szívócsápjaitól hervadottra és merev |
| keményre kiszívott, kiszáradt támolygó vak Ős-szivacs, s |
| ha már virág-zenével és illatfénnyel, tiszta, tiszta, tiszta, virág-illatú |
| Gyermekdal-mesével egészen betelvék, lénye végig betölteték, |
| hogy teste pórusaiból már pirosan és fehéren és kéken, illatosan |
| kivirágzik a dal, a dal, a dal, a tiszta, tiszta dal, mint óriás |
| korallvárak csipkés és likacsos-peremű kristálypórusaiból a |
| a polipok, hogy ha már dallal, illattal, virággal, az éneklő szent |
| Gyermek-világgal egészen betölteték, s maga is dallal-virágozván, |
| mint Rózsafa, Jácint-templom, Liliom-kastély, Nárcisz-csillag, |
| ott haljon meg a virágzó Gyermekdalok virágzó Ősfája alatt, amelynek |
| hatalmas viráglombja a csillagokig ér föl, ott virágzik a kék csillagok, |
| csillagképek, fényködök, tűzkörök, gyémánt-ősköldökök közt |
| lángolván és illatozván, s szagos és lángzó ősrengeteg-viráglombjai |
| között szakállas istenkék, Medve-apák, Rénszarvas-anyák, |
| Jávorszarvas-fiúk, Hattyúlányok, arany koronás Békakirályok, |
| Huszárok, Katonák, Madár-istenek, Csillag-istennők, Világ-ősanyák, |
| Szárnyas Fény-emberek, Hétfejű Sárkányok, Gólyák, Gilicék, Vándor-fiúk, |
| Gyöngymadarak, Gyöngyös-koszorús Testvérkék, szent Pelikánok, |
| Tündérkirályok és Varangy-angyalok lakozának! Amely ott reng, |
| remeg, rázkódik, lángol a csillagok között, édes virágporfelhőket |
| lövellvén a csillagokra, csillagközti térre, csillagok arcába, |
| orrlikába, a Mindenség kristályrács-szerkezete extragalaxis-ősatomjaira, |
| az ős-rácsközök közti ősfeketeségre, míg szent, szent, szent virág- |
| kelyheiben lepkék, darazsak, méhek, bogarak, madárcsikók, madár-angyalok, |
| csillagcsikók, madarak nyüzsgölődnek zsongva boldogan, virág- |
| porral teleragadt moha-bundával, virágporcsizmásan, virágpor- |
| combzsákosan, virágpor-combgolyókkal, virágpor aranymaszatával |
| teleragadt fejjel, virágpor-álarcban, virágpor-kesztyűkkel, |
| virágporral degeszre-tömött szőrcombokba-épűlt kitin-puttonyokkal, a |
| boldogok. Jaj, ha már gyermekdallal egészen betölteték, mint |
| boldog létanyagával a szivacs, ha már a tiszta, tiszta dallal |
| lényében végig betölteték, az irgalomra-éhes, száraz Ősszivacs, |
| ott haljon meg a virágzó Gyermekfa alatt, emberszívéhez-kapva, |
| nagy csattanással elzuhanva, ott enyésszen el a virágzó Dal-óriás |
| gyökerei fölött, a gyökerek fölött, melyek a Föld Szívébe ágazának, |
| a Föld tűzkristálykocsonya-szívébe, az ősi szent gyökerek fölött, |
| a füstölgő, illatos avarban, ott enyésszen el boldogan és lassan, |
| míg hullanak rá a rengve-rázkódó Gyermekdal-óriásfa arany- |
| hímzéses mohatollai, a megkristályosodott öreg levelek, aranylevelek, |
| gyémántlevelek, kristálykelyhek, eres, árva szirmok, hogy dögletes |
| furcsa testét betemessék. Igen, talán ezért vánszorgott tovább |
| a zöld zsíros kásával befolyt és gyémántszögekkel-kivert, rozsdás vastű-fogsorú |
| inda-csontvázakkal virágzó láthatatlan kő-úton, a dal felé, |
| a dal felé, a tiszta, tiszta dal felé, tántorogva, csipádzva és |
| vakon, piros mohával benőtt apró szemgolyókkal, mint egy óriás |
| vak kentaur-csődör, szeme taknyát csipegetve, dörzsölgetve, vakargatva, |
| ahogy lehetett, furcsa összetett lencsés-gombos-körmös ujjvégű |
| csupa kék ránc, csupa rózsafodor gumibársony-kezével, ment tántorogva, |
| csipádzva és vakon a dal felé, a tiszta, tiszta dal felé, mint egy |
| félbevágott Brontosaurus, a legalább húsz tonna súlyú, aki |
| furcsán és titokzatosan egy ágyékánál elfűrészelt emberféllel |
| nőtt össze valahogy, szinte alíg látható testfelszín-átmenetekkel, |
| egymásba-olvadó bőrözettel, szőrözettel, pikkelyzettel és mirigyzettel, |
| ez a különös-különös arcú Valaki-Valami, különös-különös arcú Vágy, |
| néma vak Vágyakozás, hiszen szőr-álarcos, tétova arcában is vala különös |
| összekeveredettség, mintha vak ember-arca, a bíbor-szőrzetű, az |
| egymásbacsavarodó és egymásba-dagadt piros szakállú és vörös-bajszú |
| ember-arc fehér kocsonya-bársony axolotl-arccal, zöld-piros-kék-lángú |
| gumiálarcos gőte-arccal, sárga-kék-piros-arany-csíkozású |
| mirigy-vigyor béka-arccal, vak piros sziréngőte-arccal lenne |
| összekeverve, s orra helyére, mintha egy rongyos, csipkés, szögletes, |
| hatszögű-cellás darázsházhátú pipabéka-nőstény nőtt volna, a |
| nagy zöld úszóhártyás lábakkal a két szájszögletbe gyökerezve, |
| mint kocsonya-lapulevelek, moha-esernyők, s lágyan lüktető orrcimpának |
| levelibékák nőttek vala pipabékanőstény-orra oldalára, |
| balfelől egy sárga kocsonyalencsevirág-kezű piros levelibéka, |
| jobbfelől pedig egy zöld kocsonyakesztyű-kezű kék levelibéka, |
| dülledett négy arany szemgolyókkal! Ment óriás kő-oszlop |
| lépteivel, iszonyú kőlibaláb-talpaival egyre beljebb a zöld |
| penésszel, lángoló, fodros, csipkés és kékszivacs-kucsmás |
| gomba-őrülettel, zsíros és reszkető zöld lencsekásával, |
| véres fekete növénytajtékkal, virágzó bokrokkal, gomolyag kacsokkal, |
| megkövesedett kígyó-gyökerekkel, vastag aranyszivacs-hömpölyeggel |
| benőtt láthatatlan kővilágba, ment a Vak, az Éhes, a Dalra- |
| szomjas, az Árva, ment tántorogva, tisztán és vakon, egyre |
| beljebb húzva megszottyadott és meglottyadott irgalmatlan |
| kő-másodönmagát az egyre-jobban fölpúpozódó, egyre-magasabban |
| föltornyozódó növényhabokkal, egyre tornyosabb, lángolóbb és |
| csipkésebb lombozattal rengő láthatatlan kő-város ismeretlen |
| közepe felé, egyre-nagyobb vasak, vasgubancok, fémolvadék-hegyek, |
| kőomlás-tengerek, kő-elfolyás-buborékok és kő-olvadás-lepények |
| között taposva és cibálva, ráncigálva emberteste vak |
| kő-folytatását, a sárkánygyík-terhet, mintha egy szűlni-kész, |
| kőkoporsóburkolatú óriás Őstatu húzná kőmozaikhátteknője |
| kőfodros kőszoknya-széle alól földig-lelógó dagadt, pikkelyes kő-buborék- |
| pocakját, s kőmozaik-gyűrűkből fűzött óriás vastag ősfarkát |
| a megdöglött, zölden-izzó növényzettel bevont ősvilágon keresztűl, a |
| kihalt kősivatag vastag növény-szőnyegén, s a sok dörzsöléstől, |
| ütődéstől, föld-visszaütéstől, kő-visszaütéstől kőszagú testében |
| megdöglött vala már a magzat, ott lebeg döglötten a forró |
| anya-lében, a kékeres hártyalabda-méhben, széttárt karokkal, |
| mint a Megfeszített, mint egy kőmozaik-övekkel, kőmozaik-gyűrűkkel, |
| hegyes kőmozaik-sisakkal felöltöztetett kőcsontváz, kőcsontváz- |
| lábai és kőcsontváz-kezei széttespednek, mint kőcsontvázlegyezők, |
| kőkürt-orrlikaiból véres nyál szívárog, s kőgyűrű-farka |
| fölcsavarva, mint egy kaméleonnak. S az óriás Őstatu-anya |
| pedig megy vánszorogva tovább a kihalt, árva világban, |
| megy a kő-belsejű zöld magányban, csiszolva, reszelve nagy tömött |
| pocakjával a földet, a követ, és nem tudja, hogy magzata |
| rég halott már, és nem tudja, hogy halottat cipel, és nem tudja, |
| hogy Holtak-királynője, nem tudja, hogy a halállal terhes, |
| nem tudja, hogy halottat fog szűlni, megy a Halál hasában halállal, |
| megy a Kő-sír halott magzatával, megy az ősi, ősi Kőkoporsó, |
| kő-hasában ringatja halottját, kő-hasában kő-halott lebeg. Igen, |
| úgy cipelte ő is kőzet-másodtestében a virágzó csöndet, a virágos |
| tiszta mámort, mint az ember cipeli halottait szívében, akik |
| ott nyüzsögnek viasz-álarcos fejükkel, gyöngyház-álarcos arcukkal, |
| kristály-álarcos koponyájukkal a szív forró üregeiben, gödreiben és |
| barlangjaiban, mint az őssziget kőlángcsipketaréjos, fehér gyönggyel |
| kirakott halántékú, kék zománcpikkelykesztyűs, sárga |
| pórusos bőrkehely-orrlikú ősgyíkjai, egymásra-mászva, egymáson |
| heverve, míg fölöttük a szirteken madarak nyüzsögnek, szikrázik |
| milliárd tojásuk, a kőfészkekbe rakott, s a tengerig csorog le |
| alvadtan, keményen, zölden, pirosan, fehéren vastag ürülékük, |
| s málladozik az ürülékcsipkefüggöny a tengercsattogás zöld szivacstaréj-őshabjaiban. |
| Csak ment, csak ment, csak ment a növénnyel-behabosodott, |
| virággal-bezsírosodott, virág-ikrával és virágpetével befolyatott |
| kő-omladék-város, kőmálladék-világ világközepe felé, |
| a dal felé, a dal felé, a tiszta, tiszta dal felé, ment lassan, |
| tétován, csipádzva, vakon a zöld növénykásában, fehér |
| ikra-lávában, amely oly kövéren és keményen csurgattatott a |
| láthatatlan város omladékaira és kő-olvadékára, mintha |
| az űrben lebegő Őshal-istenasszony folyatta volna izzó |
| fehér tejét e kőhalálra, mintha az űrben-lebegő Őshím- |
| halkirály öntötte volna ikráját e kőhalál-magányra, mintha |
| a Mindenség aranyhínárai közt vartyogó Ősvarangy-isten-kan |
| folyatta volna spermáját e kőcsontváz-árvaságra, s Ősbéka- |
| istenasszonya csurgatta volna szent kloákájából ide gyöngy- |
| pete-fürtjeit, pete-szőnyegét, mintha a csillagokban fészkelő, |
| csillagdarázsházban lüktető, csillagcementből épített termeszvárban |
| lobogó Ősdarázs-istenbika, Ősméhecske-kan, Őslégy-apa, Őshangya-nőstény, |
| Őstermesz-istenanya petézte és ondózta volna tele rengő tornyokban és |
| reszkető fényes kupolákban e kő-csontváz-maradékot; csak ment |
| tántorogva, tétován, vakon csipádzva egyre beljebb e zöld |
| sivatagban, e szikrázó ikra-pépben, sokszor belesűllyedve |
| térdig a zöld főzelékbe, fehér latyakba, sárga zsírba, |
| kék moha-puhaságba, vad, végzetes lihegéssel, irgalmatlan |
| lassúsággal, irgalmatlan nyikorgással, mintha óriás kőharmonika |
| szólna kő-szelvényeivel összepréselődve, kőszelvényeivel kinyújtózva, |
| mintha kődobon vernének kő-dobverőt, mintha óriás kőhernyó |
| ropogna, recsegne összehúzódva, szétfújódva kőgyűszűs kőhurka- |
| hullámaival, csak ment, csak ment, csak ment iszonyú kő- |
| libalábaival, hurcolva maga után már félig-döglött, alíg- |
| füstülgő, nyikorgó, hömpölygő, harmonikázó szaurusz-másodtestét, |
| a kőkoposóba-zártat, a kőkard-hárfás-taréjút, a kő- |
| harang-farokbojtút, csak ment, csak ment, csak ment, hogy |
| kiserkedett kő-pikkelycsillag lába ujjaiból a vér, kiserkedett kőmirigymoha hasa-aljából a |
| vér, kiserkedett kőgyűrű farok-ostora mozaik-lapjai közt |
| a vér a vad dörzsöléstől, a kőhorzsolástól, kőrágástól, |
| hiszen hasa és farka pikkelyzete kiszakadt, letört és |
| lemállott vala a láthatatlan kő csókjaitól, a láthatatlan |
| kőfogsorok harapásaitól, a láthatatlan kőnyelvek milliárd |
| tüskés ráspolyaitól, lába irgalmatlan úszóhártyáit, a szivacsos |
| és mohos és sejtes óriás kőgumilepedőket átszúrták a kő- |
| agyarak, a megolvadt fém rozsdás agyar-csöcsei, ment hurcolva |
| magával és hurcolva magában fémek rozsdás fésűit, fémek |
| szivacs-koponyáit, vasak csontvázát, rugók korrózió-penészes |
| csigaházát, egy kihalt világ maradék-szégyenét, egy elégett világ |
| kő-csorbulás-vázát, kő-buborékolás-iszonyatát, egy megsűlt világ |
| elszenesedett kőzeteit és elszenesedett fém-alkatrészeit, csak |
| ment a dal felé, a dal felé, a tiszta, tiszta dal felé, egyre közelebb |
| a dal kő-fészke felé, a szivacsosra kiégett kő-húsú Kő-anya |
| kő-csontváza felé, amely ott fekszik valahol nem is oly messze |
| már e zöld sivatag, e fehér ikra-sír közepén, a Kőanya- |
| csontváz felé, amelynek méhében a Virággyermek énekel, mint |
| kőcsontvázbuborék-kupolából, kőgerendatorony-magányból, |
| kőpillér-árvaságból épített, zöld, szőrös és lángoló növényzettel és |
| virágzattal benőtt templom közepén, ott ül a Gyermek, teste |
| fonva virágból, koponyája kötözve virágból, keze virág, lába |
| virág, szeme virág, füle virág, vesszője virág, szája virág, haja |
| virág, ott ül a Virággyermek, a virág-hangú, a virág-tekintetű |
| és virággal-virágzik, virággal-lélegzik, virággal-könnyezik, |
| virággal-énekel. Ott ül a Virággyermek és várja őt, ott ül az |
| óriás kőszivacsbuborék-anyahas közepében illatosan, tisztán, |
| lángolón és énekelve várja őt, a gyötrelmesen vonszolódót, |
| a haldokolva lassan közeledőt, aki jön már tántorogva, |
| csipádzva és vakon, jön mint a Halál a halálban, jön |
| a haldokló Halál-fiú, a Halál-nemzette Ember-Kő-Iszonyú, |
| jön a Tűzhalál Egyszülött-fia, jön a Tűzözön Kentaur-magzata, |
| az Ember-Sárkánygyík Vetemény, jön a haldokló Remény, jön |
| a Nemzette-Reménytelenség, jön az Akarta-Bűn, Akarta- |
| Kevélység, jön a Szörny-Újvilág Szörny-Butája, jön az újra |
| fölmagzott Földgolyó Ember-sárkánybikalánya, jön az Új Élet |
| titkos szép Csunyája, jön a Tűzondó-Halálpete-Társulás vak |
| Hermafroditája, jön a Bűnhődés legocsmányabb Virága, |
| jön az élettel újra földagadt Földanya egyetlen óriás Teremtmény- |
| Csudája, jön az újra-virágzó Földgolyó legtitkosabb Árvasága, |
| jön tétován, tisztán és vakon, s nem látja, hisz vak, vak, vak |
| szegény, nem látja, hogy itt-ott, ahol kőpikkelycsillag-talpával, vagy kőostor-farkával, |
| vagy farka kő-tövis-harangjával a vad növényzetet, a tébolyúlt |
| virágzatot elkotorta, vagy kitépvén vak lépteivel, a kőről |
| elsodorta, hogy ott a kőben, a pórusos hatalmas kőlepényben, |
| az óriás szétfolyt kőlencsében valami felső testéhez hasonló |
| rajzolat fekete csipke-alakja, kristályfodor-halálsalakja |
| virágzik, hogy ott a kőbe-sűlve emberforma látszik, mint ős- |
| palába a rákok, szitakötők, halak, madarak szénrajzolat- |
| váza, mint ősbuborékos kőmagányban az őshal széncsipke-mintája, |
| hogy ott a kőben, a pórusos tiszta kőben, az óriás kőlepényben |
| egy ember vala úgy belesűlve, mintha egy ember-árnyék lenne |
| a kőre sűlve, nem, nem is árnyék, de maga az ember, hiszen |
| ahogy fekszik a kőben föloldódva hanyatt, látni a fekete |
| kőcsomóvá dermedt mirigy-láncokat, a bőr recézetét, mintázatát |
| a kőben fekete háló-árnyék-alakban, s külön a test pórusait, |
| a kiégett szőrszálak fekete kőbuborék-üregeit, a szétcsapott |
| tenyerek ráncát, az orrlikak, szemhéjak, szájcimpák, fülcimpák |
| pórus-tengerét, likacs-sivatagát, a kiégett szempillák |
| kőlikacs-koszorúit a szemhéjak peremén, az arc kőpórus- |
| álarcát, benne a szemek, a száj, az orrlikak széngyűrű-rajzolatát, |
| s külön a test közepén a kőbe-sűlt szívet, mint valami póruscsipke- |
| ősárnyék-virágot, mint egy pórusos fekete kőmirigy-csomót, |
| megkövesedett csipkeszalagos és buborékszirom-gyűrű-virágos tengeri dinnyét, |
| összezsugorodott kőgyűrűcsigolya-csokrot: tengeri liliomot, mint egy |
| emberszív kőbesűlt eres árnyékát a szénrajz-csontváz-mellkas |
| közepén. Nem látta, hogy a kőre sűlve és a kőbe sűlve úgy |
| feküdt ott az ember, az ember szénrajzolat-váza, a fekete |
| kőbuborék-szövet-emberalak, szétvetett karokkal, kőpóruskesztyű-kezekkel, fekete |
| kőpórus-szövedékből kimetszett árva arccal, kőbe-sűlt ágyékkal, |
| kőszivacs-kesztyűvé változott lábakkal, függve szinte a kőben, |
| ott csüngve a lepénnyé-olvadt kőmezőben, mint kínhalála |
| után, az ecet, a spongya, a végső ordítás után, mint a veres |
| szakállba véres nyál-szívárgás, buborékos kék tüdővérhányás, csomós zöld epe- |
| hányás után, a végső, végső sikoltás után a kereszten a |
| Megfeszített. De jaj, mit látott ő az Elvégeztetett Világból, |
| a Kínhalálból és a Kínhalál-utánból? Mit látott ő a |
| Tűzhalálból és a Tűzhalál-utánból, mit látott ő, mit |
| láthatott a Tűzözön után? Mert amíg látott zöld homályban |
| élt, mert amíg látott fényben vándorolt, nem látott mást, |
| csak zabálni-valót, amit csipkedve, levegőt-legyezve elfogott, |
| és szájába gyömöszölt vala, fejébe gyömködött vala mohón, a |
| rózsafodorcimpás-csigabigaszájkocsonyafodorszoknyás-vaginaszájúba, |
| míg nyálasan örvénylettek húsrózsaszája rózsaszeplős, kékpettyes, májfoltos szirmai! |
| Mert amíg látott, csak a bekapni-valót látta, a nyüzsgő, |
| röpködő, hernyózó, vonagló, ugráló, mászó, lebegő, remegő |
| fölfalni-valót, a sikítozót, puffanót, vartyogót, visongót, |
| vergődőt, menekülőt látta, a fuldoklót, ujjai között taknyos péppé- |
| málladozót, véres mirigycafattá-durranót, nyálmézes púder- |
| maszattá, szőr-ragaccsá, pikkely-latyakká szétdörzsöltet és |
| szétolvadót, és nem látta vala még a csillagokat sem, a virágzó |
| égitesteket sem látta vala, mert az égre föl sose nézett, hiszen |
| nem is nézhetett nagyon, az égre arcát sose fordította, hiszen |
| a párás, lucskos páfrányerdő magasan rezgett és beszélt fölötte |
| hegyes zöld lángcsipkéivel, zöld zománcból kalapált csipke- |
| lándzsatollaival, pórusos zöld fémlapokból kivágott csipkepajzs- |
| özönével. Mert amíg látott, a fényt látta csak, nem a lét |
| milliárd alakját, neszét, szerelmét, szégyenét, nem látta az |
| apró szörnyeteg-nyüzsgést maga körűl a fényben és a fény alatt, |
| nem látta hemzsegő boldog-boldogtalan szörnyeteg-környezetét, |
| a tisztákat és az összenőtt vadakat, az egymásba-bonyolódott, |
| szétválaszthatatlan alakzatokat, összenőtt más-más akaratokat, |
| a virágokat és a virág-irgalmakat, az üvegvirágzó árva |
| imbecillis-csordát, az átlátszó üveg-torzakat, az üveghólyag- |
| üvegcsipke-üvegláng torzókat-elburjánzókat, akik úgy |
| álltak ott lassan tátogva, libegve a fényben, az őrjöngő |
| tiszta, tiszta fény óceán-tömege alatt, mint a mélytengeri |
| virágállatok, mint a tengerfenék állat-virágai, a tengeri rózsa, |
| tengeri liliom, viaszrózsa, kocsonyafodor csápjaikat lassan hajlítgatva, |
| tekergetve, fodrozva, száj-rózsafejüket bíboran szétnyitogatva, |
| tapogató-csillagkarjaikat egymáson csúsztatva, tekergetve, a száj |
| mirigyrózsa-öble felé koronásan visszahajtogatva, |
| egész gyomrukat a kitágúlt szájnyíláson át vérhólyagosan |
| kizsákozva, hogy zsákmányukra lassan ráhúzódjanak, mint |
| lángfodros rózsafej a kis, nyálzó csigabigára, aranyos |
| virágbogárra, nem látta őket, az üveghólyagfa-üvegcsipkeláng- |
| idióta-merengőket, akik úgy álltak ott merengve, virágozva, alíg- |
| moccanva a fény őstömbjeiben, mint a tengeri zsákállatkák, |
| a mészháló-szitakesztyűk, a mészrács-szövet tőgyek a kövekre |
| nőve, hogy a vízből, a fényből az életet kiszűrjék, hogy a vízbe, |
| a fénybe a halált kiürítsék. Mert amíg látott, a fényt látta |
| csak, a dal, a dal, a tiszta, tiszta dal felé vezető fény-utat, |
| talán a hang fényeit, talán a fény hangjait látta vala, amíg |
| láthatott, nem a fát, virágot, madarat, bogarat, nem, nem, |
| a könnyű, könnyű, könnyű tiszta madarakat, nem is a |
| csoda-szemű bogarakat, nem is a bogarak különös, különös |
| szemét, csak egyszer a csigabigaszitakötőimádkozósáska |
| óriás két, sejtes kristálybuborék dupla szemsisakját, az izzó zöld |
| szemlencse-cellaablakok tükrében arca többezer törpe mását, |
| mielőtt végleg megvakúlt! Jaj látón is vak volt szegény, vak, |
| vak, vak Buta, és vakon se látta a Mindenség szívét, a |
| Föld tűzkocsanyarózsa-méhében lakozó Tűzkristály-fiú |
| mellének tüdőszív-levelét, nem látta milliárd-szemű virágzó |
| állat-környezetét, nem látta vala, hogy hányfajta szemmel |
| néz a Földi-létezés, hogy hányfajta szemmel néz vala a |
| virágzó anyag önmagára és a világra. Ó szemek, ó gyönyörű |
| szemek, ó csodálatos kegyesek, tiszták, könnyesek, könnytelenek, |
| ó szemek, szemek, szemek, óh áldott, áldott szép szemek, |
| az áldott, áldott, áldott anyag Legszebb Virágai! Ó, szemek, |
| szemek, szemek, Csoda-virágok, kristálykelyhek, kristályláng- |
| kévék, csodakristály-kupolák, könnyes üvegrózsák, fekete-bibéjű |
| tűzliliom-kocsonyák a koponyában és a koponyán! Ó, szemek, |
| szemek, szemek, mámorosak és végzetesek, igézetesek és ígéretesek, |
| megváltást-igérők, halált-hozók, könnyükkel-titkosak, |
| fényükkel-átkozók, lángjukkal-adakozók, ragyogásukkal- |
| robbanók, homályukkal-dideregtetők, aranykulcsokkal- |
| kérdezők! Ó, szemek, szemek, ó, szemek, szemek, titokzatos |
| őskristálycsomók, állati láng-kupolák, üvegviolák, tiszta |
| kocsonya-kelyhek, ó, állatüveg-koponyarügyek, koponyák tömött |
| kristálykelyhei, koponyák üvegtestű bársony-rózsái, homlok- |
| alatti állatásvány-kürtök, homlokokon ülő csillagikra-fürtök, |
| homlokok gyémánt-szedrei, kristálymálnái, kék szőr-álarcok piros |
| ikra-rózsái, aranyálarcú szőrkoponyák kék kristálymirigy-uborkái, zöld |
| moha-arcok piros gyöngy-mozaik-tányérai, kék moha-álarcok |
| arany-mozaik-szemkoponyái, piros arany-állkapcsú mohakoponyák lila |
| kristálykelyhecske-tűzcsokor-kupolái, zöld húskristályrózsák a |
| szőrkoronás kék csont-álarcokon, piros mirigyrózsák a zöld |
| mohás kitin-koponyasisakokon, kék napraforgó-tányérok a |
| rovarcsont-csőrsisak-lovagfejeken, hatszögű sejtrácsozat- |
| felületű vastag gyöngy-korongok a zöld csontszív-fejeken! |
| Ó, szemek, szemek, szemek, csoda-virágok, csodásak, kegyesek! |
| Ó, szemek, pondrók, lárvák, álcák, embriók, magzatok szemei! |
| Ó, állat-embriók, madár-embriók, hüllő-magzatok szemei! |
| Ó, kétéltű-magzatok, békalárvák, szitakötőlárvák, szúnyoglárvák |
| szemei! Ó, csoda-virágok, csoda-árvák, csoda-lángok, csoda- |
| kocsonya-harangok, csoda-rózsák, csoda-csillagok, csoda-lámpák! |
| Ó, szemek, szemek, szemek, fölnyílók, ragyogók, lángolók, virágzók, |
| ó, kihúnyók, elhomályosodók, kilángolók, eltaknyosodók! Ó, |
| gyermekek lassan-kifejlődő szemei az anyaméhben, ó gyermekek |
| félig-nyílt csillag-rózsái az anyamagzatburok forró őslevében, ó |
| csecsemők megszületés-utáni szemei, a rózsataknyosak, a magzat- |
| mézesek, az összeragadt aranycsillagosak, a tiszta, tiszta kékek! |
| Ó, haldoklók szemei, lázaranyrózsa-remények, a Fojtó Angyalt, a fojtó Halál- |
| angyalt-látó tűzliliom-szegények, aranypettyes, aranysündisznócskás, |
| arany-gesztenyetokocskás barna bársony-márvány-árvaságok, |
| óriás koromkoronggá kitágúlt pupilla-temetők, korom-kutak, |
| amelyekbe belehúll a világ, mert a retinán-ülő Tűzangyal két |
| lángpikkelykesztyűs kezével a világot behúzza, mint az aranykoronás |
| Varangykirály a Zöld-királyt zöld szakállába kapaszkodva a kútba, zöld |
| szakállát kocsonyavirág-kezeivel megmarkolva, húzza, húzza, húzza |
| a Tűzangyal a haldokló szemébe a világot, a tárgyakat, a lényeket, a |
| dolgokat, a zöldeket, a lángot, a csillagos eget, mint gyűrt, |
| aranycsillaggal-hímzett terítőt, hogy utána csak a fekete üresség |
| marad! Ó, haldoklók verejtékálarcban ülő zöld kristálybéka- |
| szemei, ó, haldoklók izzadtság-koponyában ülő aranygyökeres |
| márványgolyó-szemei, a zöldek, a kékek a feketék, barnák, |
| az ezüstmoha-színűek, az arany-hervadás-lángúak! És ó, |
| jaj a halottak szemei, a halottak árva, árva szemei, amelyekre |
| jégkesztyűs kezét az Elmúlás helyezte, jég-ujja hegyével |
| lángjukat dermesztette, ó zölden-elkásásodó lencse-ragyogások, |
| zölden elpépesedő kristály-lobogások, kéken eltaknyosodó kocsonyák, |
| hártyák, üvegek, zöld penésszel betokosodó üvegolvadék- |
| remegések, ragyogás-maradék-reszketések, a sárgán |
| elfolyósodó szemlencse-magányok, zölden-begombásodó |
| kocsonyagolyó-virágok, a fehéren elpenészedő üveggolyó-talányok, |
| zöld bomlások, kék szívárgások, füstszínű buborékolások, |
| lila bugyogások, piros bugyborgások, zavaros, zagyva üvegláng- |
| elfolyások! Ó, halottak csönd-szemei, mikor az ideghártya bíbor, |
| eres üst-fenekéről lassan kinő a homály-lencsefa, a zöld-takony |
| pikkelyfácska, nő, nő az üvegtestben kövér pikkelytörzsével |
| vala, s áttörve a szemlencsén a szemgolyó véreres felületén elterűl |
| pikkelylombjaival, mintha kék pikkelyharangot húztak volna a |
| szemekre, mintha zöld pikkelykocsonya-szoknyás angyalok |
| ülnének vala a titkot-hallgató szemgolyókra, a Bomlás, az Erjedés, az |
| Elgázosodás, a Rothadás, az Elkásásodás Angyalai! Ó, |
| halottak szemei! Óh Apám aranycsipkekráteres, arany-liliom- |
| kelyhes kékmárvány-szemgolyói a Ravatalon, a mosolytalanok, |
| a vissza-nem-nézők, a magamra-hagyók, a csipkevirágos szemfedő alatt |
| kéken zománcosodók, a titkosak, a búcsútlanok, az árvák, a |
| minden-titkot-tudók, az érthetetlenek, a rejtelmesek, ó, |
| Apám szemei a lezárt koporsóban, ó, Apám szemei a föld |
| alatt a koporsóban, ó Apám félig-nyitott szemei a sárga, esőbuborékos, |
| esővert föld alatt! Ó, Öcsém kis kék sziromzsák szemei a |
| koporsóban, az aranypettyes kék viaszgolyók, az aranyrepedés |
| szélű koromlencsével áldott kék zománc-csillagok véreres fehér |
| bársonygolyóra ragasztva! Ó, Nagyanyám szemei a koporsóban, |
| az elpépesedő zöld hólyaglángok, a csupa-pórus, csupa-ér, csupa |
| sejtszögletesség zöld habgolyók, zöld szivacslabdák, a |
| Halál legszebb kincsei, a Halál legszebb gyöngyei, a Halál |
| legszebb könnyei, foszladozó zöld lánghólyagok, amelyekre |
| zöld-lencse talpú zöld zománckristály légy szállt, míg el nem |
| zavartam onnan egy sárga rózsával, amelyekre zöld |
| szivacskorongpárna-talpú zöld kristálymoha légy szállt, |
| mintha a Halál Angyala lenne ő, döglégy mohakristály- |
| testévé varázsolódva! Ó, holtak szemei szívünkben és a |
| föld alatt, holtak tág-kásásodású szemei, holtak kék |
| mirigyzsákocskákból kidermedő szemei a föld alatt, a |
| szemfedő alatt, a koporsóban, amelyeket már a bomlás zöld |
| füstje se bánt, a rohadás kék gőze se bánt, az erjedés |
| sárga ködláza se bánt, a gázbomlás kék buborék-esője se |
| bánt, a kék halál-lángok sziszegő kard-ütése se bánt! |
| Ó, holtak szemei szívünkben! Mert úgy hordjuk szívünkben a |
| holtak szemeit, mint a Mindenség a csillagkását, tűzfürtöket, |
| csillagszemgolyó-koronákat, jaj, a holtak szemei szívünkbe |
| valának úgy belenőve, mint a gyíkok fejtető-szemei, szívünk |
| halottak szemével vala kirakva, mint gyönggyel az azték |
| halál-álarc, mint gyönggyel, ékkövekkel az áldozati koponya. |
| Ó, Holtak szemei, jajtalanok! Ó, Élők szemei, Csoda-lángok, |
| Csoda-álmok, Csoda-remények, Csoda-zivatarok, Csoda-csöndek! |
| Jaj, hogy tudta volna ő, a vak, vak, vak Ősi Vakság, hogy |
| látta volna ő, a vak, vak, vak Tudatlanság, hogy tudta volna ő, |
| hogy látta volna ő, hogy hányfajta szemmel lát az anyag, hogy a |
| gyönyörű, gyönyörű testekben a szemek, szemgolyók hogy virágzanak! |
| Hogy üveglencsésen kidomborodó sejtjükkel látni akarnak még a |
| növények is! Hogy a protozoák, galandférgek, szívóférgek, medúzák, |
| zsinórférgek fényérzékeny plazmájukkal néznek, hogy különös, |
| különös fényérzősejttel lát a giliszta, hogy iránylátó-szemekkel |
| látnak a férgek, lándzsahalak, örvényférgek, gödörszemmel a |
| puhatestűek, hogy fénylátó szemmel néznek a medúzák, |
| pontszemmel a rovarok, rovarlárvák, mozaikszemmel a |
| rovarok! Hogy képlátó hólyagszemmel néznek a soksertéjű |
| gyűrűsférgek, a lábasfejűek, gerincesek! Ó, Gerincesek szemei! |
| Ti tökéletesek, ti belső-lángúak, ti csillag-álmúak! Szemlencse- |
| helyváltoztatással látó halak, akkomodációs-szemlencséjű kétéltűek, |
| s ti, a szemlencse-domborúságot szabályozni képes hüllők, madarak, |
| emlősök, gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű vadak! Ti szárnyasok, |
| uszonyosok, kocsonyazászlós-farkúak, tőgyesek, emlősek, patások, |
| körmösek, csőrösek, karmosak! Jaj, a szemek micsoda gyönyörű lánca |
| épűlt az időben és az anyagban, hogy lássa önmagát az eleven |
| állati lét és lássa a világot, a szem-alkatrészek micsoda |
| gyönyörű társulása és közös megvalósulása virágzott és virágzik |
| a létben, virágzott az ember előtt, virágzott az ember idejében, |
| s virágzik az ember-idő után, és hányfajta szem porhanyósodik |
| a földben az alakulás-kezdet óta, mint egy óriás, |
| fordított, a föld tűzkocsonya-szíve felé nőtt Ősfa |
| milliárd gyümölcse, virága! Ó, az egyszerű látósejtek, amelyek úgy |
| ülnek a kutikula alatt, a pigmentsejtek között a hámban, mint |
| kék idegrost-szárú zöld-piros bibék! Ó, az egyszerű pigment- |
| kehelyszemek, melyek, mint a kék idegrostszárú pórusos rózsaszín |
| hajókürtök hajolnak a fény felé, az érzéksejt az idegszőr-kehely- |
| koronával és a vakuolával, a sejtnedvekkel telt üregekkel a |
| pigmentsejt-sisak alatt! Ó, az összetett pigment-kehelyszemek: |
| amelyekben a szőrkorona-kürtvégű piros látósejtek az epidermis alatt |
| egymásba-fonódva a pigmentkehely-hám-szemkoponyabuborékba úgy hajlanak, mint |
| kékszárú, kristálykefekorona-kürtszájú tűzliliomok remegve! Ó, ti |
| gödörszemek, ti csigák szemei, akik úgy ültök a cornea-sejt- |
| buborékban, mint tojásban a tojássárgája, idegrost- |
| kehelycsészében, amelyekből a szőrfejű látósejt-amőbák |
| tekeregnek a szemlencse felé, mint az Apostolok feje fölött |
| a lángok! Ó, ti pontszemek, lárvák, bogárlárvák pontszemei, |
| holt szívünk lárváinak pontszemei! Ti kitinlencse-sisakú |
| állatvirág-kelyhek, sejtes-szerkezetű üvegtest-szirommal, kehely- |
| belső-fésű érzőpálcákkal, amelyek a belső kehelylángtaréj- |
| látósejtekből ágaznak kifelé! És ó, ti csodák, ti szent csodák, |
| ti kitin-csodarózsák, ti kitinlencse-sejtszövetség-kupolás |
| csoda-virágok, szemlencse-kalászos kristálykéve-álmok, |
| kristályrózsával-benőtt pigmentsejt-kürtök, amelyekben |
| látósejt-szárú kristálykúpok szoros kévekötege ragyog, mintha |
| darázspapírház-rózsa hatszögű sejtcelláit lefejezett kristály- |
| darazsak töltenék be kristálykúp-potrohukkal, kristálytestük |
| izzó tömegével! Ó, ti rovarkoponyák izzó szent gyémánt-napraforgó- |
| tányérai, tűzikrás rózsatányérok, gyémánt-ikrás zöld korongok, |
| gombák, turbánok! És ó, ti hüllők, halak, kétéltűek, |
| madarak szemei, ti lángoló csoda-hólyagok, csoda-buborékok, ti fénylő |
| kocsonyahólyag-almák, hólyag-körték, ti golyó-szemlencsések, ti |
| korong-szemlencsések, ti üvegtestesek, ti szemcsarnokosak, |
| ti ideghártyásak, inhártyásak, szaruhártyásak, érhártyásak, szivárvány- |
| hártyásak, idegrostosak, fésűnyúlványosak! Jaj, emlősök |
| szemei, ti könnyesek, ti vigyázók, ti rettegők, ti álmosak, ti |
| bársonyosak, ti tétovák, ti rózsa-lángúak, ti arany-kehellyel |
| lángolók, ti gyémánt-kulccsal-titkosak, ti zöld |
| moha-levéllel benőttek, ti titkos-akaratúak, ti elmondhatatlan- |
| bánatúak, ti belső-gyásztól fátylasak! És jaj, és jaj, és jaj, |
| ti Emberszemek! Jaj, ti gyönyörű emberszemek! Jaj, te gyönyörű |
| Emberszemek Virágzó Világfája, amit sose láthatott szegény, |
| hiszen nem volt körötte Emberiség, hiszen csak ő vala az Emberiség |
| kétszer-múlttal-összenőtt korcs maradéka, hiszen vala ő |
| emberteste részleteiben inkább axolotl, sziréngőte, béka, mint |
| ember, vagy ember-maradék, s a föld alá sem láthatott szegény, |
| mert halandó nem láthat le a halálba, halandó a halál |
| múltjába nem nézhet, halandó a halál Ősfáját nem látja, |
| amely fordítva nő a földbe befelé, gyökerei, a láthatatlanok, |
| a csillagokba nőve, törzse a Föld rétegei közt az őstűz- |
| anyaméhig ér le, ágkoronája a föld alatt az egész Föld- |
| golyót benőtte, s valának ága bokrai, mint a kő-erek, |
| és vala a Földben széthálózott és szétbokrosodott ágazata, |
| mint az Ember-szemgolyó érhálózata, mint az emberszem |
| középső burkának vastag értőcsomókból gyökerekkel szétkelyhező |
| erei, amelyek az íriszben egyre sűrűsödnek, s a szemlencsét úgy |
| fogják koronásan és koszorúsan és ércsipke-korongosan körűl, |
| mint virágkelyhet sejtérhálózat-kelyhe az illatos, árva |
| virágkehely-csöndet, vala ághálózata oly csipkésen és csipkesejt- |
| bozontos özönben a földben, mint az episcleralis érfonat az |
| emberi szemben, mint az írisz érháló-buborékja, s azon belűl, |
| az Ősfa-ágazat minden pici része is vala oly bonyolúlt, mint az ember-szem |
| ideghártyájának egy tömbszelvénye, amelyben, mint kocsonyás zöld |
| üvegkockában, egy hatszögű sejtekből épűlt kockalap, s a felső üveglap |
| között függőlegesen piros ideghólyagláncok, ideghólyagfürtök, ideg- |
| hólyagcsövek, hálóbokorgyökérzetű kék ideghólyag-lopótökök, |
| idegcsomócska-kelyhekből ideggolyóforgók függőleges hálózata és |
| vízszintes gyökér-esernyőzete ragyog. S valának lombkoronája |
| csönd-szivacsának titkos mélyei, rejtelmes mélységei, mint a szemtükri kép |
| érhálózatos vérkorongja, az érhálózat alatti sárga Papilla |
| nervus opticival, a Macula luteával, a Fovea centralissal, |
| és valának lombja levelei pillás és pillátlan szemhéjak: állatszemhéjak, |
| madárszemhéjak, emberszemhéjak, kétéltű-szemhéjak, hüllőszemhéjak, |
| őslényszemhéjak, sárkánygyík-szemhéjak, emlősök szemhéjai, |
| s valának tündöklő virágai és gyümölcsei: szemek, állatszemek, |
| rovarszemek, madárszemek, halszemek, lárva-szemek, féreg- |
| szemek, kétéltű-szemek, hüllő-szemek, őslények szemei, |
| lepkeszemek, madársárkánygyíkok szemei, ősemlősök és ősmadarak |
| szemei, gyíkhalak szemei, páncélos Őskanok szemei, kőgyűrű- |
| öves Ősasszony-állatok szemei, taréjos Őskocsonya-torony-csipogók szemei, |
| kék-piros-sárga-arany-zöld gumilángfoltos Ősgumibársony- |
| kocsonya-templomok szemei, kék gumikocsonyaharang-orrlikú, |
| piros gumiláng-szügyű, aranypettyes-kékpettyes-violapettyes-tűz- |
| pettyes-türkízpettyes óriás Kocsonyagumiláng-állatharangok szemei, |
| a kék-kocsonyakezűeké, a piros-kocsonyakezűeké, az arany-kocsonyakezűeké! |
| Ősdenevér-madárhüllők szemei, és emberszemek! Mert |
| ez a Föld őskocsonyatűz-szíve felé nőtt halál-fa a Virágzó |
| Szemgolyók Fája, a Halottak Szemgolyó-fája, vala ez a |
| mérhetetlen ős-fa a Szemgolyó-Halálfa, a Szemek |
| Hervadatlan Halálfája! Jaj mit tudott ő, mit tudhatott a |
| Szemek Virágzó Virágfájáról szegény, mit tudhatott szegény vak, |
| vak, vak Buta a szemekről, a csodásakról, a gyönyörűekről? |
| Mit tudhatott arról szegény vak, vak, vak Buta, hogy hányfajta |
| kicsi ablak nyílik az állatszemekből a világra, a szerelemre, a |
| halálra, hogy a pupillák, a csodálatos pupillák hány alakban |
| virágzanak a szemekben? Ó, pupillák: fekete bajusz-alakúak, |
| fekete ökörszarv-alakúak, fekete hurka-alakúak, fekete |
| lencse-keresztmetszet-alakúak, fekete gomba-alakúak, fekete tégla- |
| alakúak, fekete levél-alakúak, fekete madárfej-alakúak, fekete |
| kérdőjel-alakúak, tüskés fekete üst-alakúak, hajlott hernyó- |
| alakúak, fekete hullámvonal-alakúak, fekete kagyló-alakúak, |
| fekete szügy-alakúak, fekete csöcs-alakúak, fekete fog-alakúak, |
| fekete kehely-alakúak, fekete gomb-alakúak, fekete gyűrű- |
| alakúak, fekete holdsarló-alakúak, csipke-fejű fekete golyó- |
| alakúak, fekete lándzsahegy-alakúak, fekete lándzsa-él-alakúak, |
| fekete dárdatoll-alakúak, fekete spóra-alakúak, fekete kalap- |
| alakúak, fekete szív-alakúak, ősászka-alakúak, őshernyó-alakúak, |
| ötgolyós lepény-alakúak, török holdsarló-alakúak! És ó, ti |
| íriszek: pirosfoltos-pirospettyes szürkék, aranyléces mályvák, barna |
| szivacskorongok, piros-sárga gyűrűfoltok, lukas barna tányérok, ó |
| íriszek, zöld-piros márványlapok, aranybarna érfodros gyűrűk, zöld |
| hólyagkoszorúk, lángfodros zöld márványcsipkegyűrűk, arany- |
| szalagos zöld lepények fekete ágacskákkal, lila ércsillagháló- |
| korongok, zöldsárga márvány értányérok, kék csipkehálóterítők |
| piros erekkel, aranycsipketányérok piros gyökerekkel, fekete- |
| napcsillagú-piros-lángkörtarajú-napkilövellés lángcsillagok, ó, íriszek, |
| két zöld mohaköves barna kalapok, szürke tányérban |
| barna cincérrágta facsipke-koszorúk, mohazöld hernyós levelek, |
| békazöld sejtkristályperemleveles övek, fehérmárvány-feketemárvány- |
| gömblapok, aranyfákkal-benőtt kékmárványcsillagok, aranytányérok |
| barna rece-hálózat-tömeggel; kopasz fekete fákkal, füstölgő |
| kupolával benőtt aranyhasú szürke gömbegek, zöld pálmalevél- |
| fonatkoszorúk: bennük csipkés aranylevél, fehér koszorúban |
| vérkerités-koszorúk, aranykorongok ércsipkemintázat-koszorúkkal, |
| azokban vércsipkehálógyűrűkkel! Jaj, íriszek és jaj szemgolyók |
| mélyei, ti titkosak, ti rejtelmesek, ti sejtelmesek, ti |
| csodásak, jaj csodálatos fundusok: érhálófákkal benőtt, |
| aranytüske-körsugaras aranyhernyó-napcsillaggal ragyogó kék |
| alapok, piros pórussivatagok ezüst napkoronggal, fekete kristályszeder- |
| kristályküllőcsillagos piros, kék alapok; zöldpettyes, aranypettyes |
| zöld szigetek, hócsillag-köldökűek, a hócsillagban zöld rája lebeg; |
| bíbor-ezüst kristálycsillagúak, rózsaszín napgyűrűvel, a nap |
| hasában lila csipkelevél, abban barna szarvak; világoskék |
| ősterek, bennük fehérsugarú fekete csillag; fehérpettyes májfoltok, |
| bennük fehérküllős kristálycsillag, rózsaszín fénygyűrű fehér nap körűl, |
| amelynek fehér kovatűkoszorúja világít, drapp bársonyalapok |
| fekete-embriós fehér tojással, mésztűküllős rózsalapok piros hasítékú |
| fehér vaginával; fekete-köldökű fehér oltáriszentségtartós rózsa- |
| szivacslapok hóbelű piros pálcikákkal, és ugyanazok a hótányérban |
| fekete integetős-rákkal, és piros és kék és lángfodros és szürke és |
| zöld és vérhernyós szemfenekek fekete bojt-állatokkal, fekete |
| hernyókkal, fekete kacs-csavarokkal, aranyküllő-koronás fekete |
| csigaházakkal, fekete ősbolhákkal, zöld csíkokkal, zöld gyűrűkkel, |
| piros pontokkal, piros korongokkal, mintha lángörvényeivel, |
| lángtekergéseivel a napot látnád; és még-titkosabb korongok, |
| még-rejtelmesebb alapok, a csoda-csoda-fundusok, a lét- |
| remények, a rózsahabosak, a vérszivacsosak, a vérhernyókoszorúsak, |
| amelyekben kristálysugaras fehér tojás, milliárd gyökérhajú ércsipke- |
| hernyó, kristályküllőkoszorús szedercsíra, ércsipkefás, |
| ércsipkeszárnyas fehér nap lakik; és még-titkosabb, még- |
| rejtelmesebb fundusok: kristálytojásos ősmárványlapok, |
| rózsaszín pórusszivacsok fehér napkoronggal, fekete-pórusos |
| aranytányérok piros ércsillagpókkal, piros kígyókarú-csillag- |
| hálójúak, piros radiolária-nyúlványokkal benőtt sárga csillag; |
| májszínű márványtojások aranytojás-embrióval, piros gyökerekkel |
| befutva, piros gyökérfák sárga-zöld mohakorongon lapúlva, |
| aranyszivacs-napkorongok fekete levelekkel, piros láng- |
| robbanás-gyökerekkel, s mint valami akvárium: zöldpettyes zöld szivacstányér, |
| amelynek közepéből, a fekete gyökérszivacstojásból, |
| a szürke ősezüstkeféből két egymásbafont rubintfa nőtt ki, a |
| zöld szivacslapra lógó gyökér-ágakkal, hatalmas bíbor gyökerekkel, |
| melyek az ezüstkefe szőrsörényébe nőnek, egész a |
| fekete pettyhalomig! Jaj, mit tudott ő a szemekről, a |
| különös titkos koponya-istenekről, mit tudta ő, a vak, vak, |
| vak árva Buta, hogy bennük testesűlt meg a világ mosolya, a |
| világ iszonya, a világ virága, a világ láng-reménye, a létezés |
| leggyönyörűbb fénye, hogy ott, ott a szemekben lakik a láng, a |
| láng, a láng, az elmondhatatlan, formálódott ki vala a szem |
| bármíly alakban, bármilyen fejen, testen, koponyán, húson, |
| kitinen, csontban, kocsonyán, amőbán, Diatomon, Desmiden, |
| Dendrocoelumon, papucsállatkán, virágállaton, tűcsillagon, |
| Euglena-levél-lepényben, Stenor kocsonyakürtön, Volvox |
| gótikus katedrálisok facettarózsa-kőfonatablakához hasonló testén, |
| amelyben kocsonyaszőrcsillagok, napkorongok, pontszemű sziromcsillag- |
| kereszt-gerinces virágok laknak, a szőrkoszorús pettyhálócsipkecsillag- |
| korongban, ősrákok csupa kristálybojt fején, csupa kristálykefe |
| üvegkoponyáján, Daphniák csupa kristályágacska koponyalegyezője |
| alatt, az Apus páncélkaréja szélén, csillagállatkákban, gubacs- |
| csillaglényekben, sugárállatkák sugár-reményében, Dixippus |
| kőcsontváz-pontkoponyája pórus-üregeiben, a Rotifer páncélos |
| koponyatölcséreiben, a pórusuborka Hirudo pórusgomb-fején, a |
| Nereis ezer kitinlevél-szelvény teste kitincsipke-elején, az |
| üvegtökű üvegharang Sarsiában, a polipon, szépián, állat-kaktusz- |
| fejű Loligó fej-oldalán, az Eledone csipkekaktusz teste tövében, |
| a Cyclops tüskecsigolyabajszos öves páncélpajzsa korongeleje- |
| közepében, a Copilia kalász-bajszú homloka elején, az |
| ezerlábú csontvázpajzs Scutigera nagy kristálykacsú csigolya-fején, |
| a vizibolhában, mint fekete mirigylepény kocsonyával töltött üveg- |
| harang alatt, a kajmánfejű Leptodora orra elején, a kitinhernyó- |
| karú két-tollas szarv alatt, a Vorticella szőrkoszorús- |
| peremű takonyliliom-kelyhén, a holdason, a korongoson, a |
| tengeri liliom kocsonya-csigolya-ágain, a tengeri csillag gyöngyös |
| lángkarja gyöngysisak-hegyén, az Alciopa kristály-kefés |
| koponyahólyagja homlokán, mint két óriás kocsonyadió, a |
| kőcsipkegyűrűs-halkobra, a kristálylegyező-fülű Syngnathus |
| hegyes kőcsikó-fején, a különös különös állat-kristályatomszerkezet- |
| ponthálózatokon, a gömbökön és a csipkecsillagtornyokon, kitin- |
| koponyákon és szőrálarcokon, mohafejeken és csontkoponyákban! |
| Jaj, hogy néztetek rám Szemek, Állatszemek, Rovarszemek, |
| Bogárszemek, Madárszemek! Ti tömpe kék kitinálarc dermedt |
| ikrakönnycseppjei, ti csontbuboréksisakos kitinkoponyák izzó |
| fekete szőlőfürtjei, ti szőrös kitinhólyag-pókfejek nyolc ragyogó |
| üveghólyagszemei, melyekben ott ül, mint borostyánkőbe zárva: |
| arany-csikóhal, aranykecske, aranypáva, aranylevél; ti hosszú, pórusos |
| kitinrúdvégek kristálymirigy-szemcsöcsei, ti zöld csigolyakasza- |
| fejek hatalmas mozaikos kristálygombjai, ti csápcsukló-alatti |
| mirigylepényrózsák, ti kocsonya-csápvégen-ülő üvegbuborék-magú |
| kristálykehelyszemek, ti hasított hosszú kék gumiragya-zsákok: |
| Tritirus-fejek kék kőgolyói, ti bíbor kopoltyutollú fehér |
| kocsonyalevél-lobogások fekete-pettyes piros axolotl-szemei, |
| Hippocampusok hosszú, szögletes üvegkristály-csikófejének csecsemő-szempillás, aranypettyes csikószemei, |
| ti nyolcszögű kék zománc-pupillás kőeres kőgolyó gekkó- |
| szemek, ti tüskegombóc tövéből fakadt tompa kőcsöcsök fekete |
| gyöngyei, ti széles, kajmán-orrlikú őscsőrök szőr- |
| rózsa tövében ragyogó gyémántok, ti hatalmas piros koponya-szőr- |
| páfrányok alatt a fehér mohasisakból kidagadó kék kőmozaik- |
| golyók; ti szőrgombócokban fészkelő eleven akváriumok, óriás |
| ősaranybuborékok, amelyekben gyászhal úszik, feketepettyes, |
| feketegyűrűs, fekete-öves-cigányhal, ti pipahal-kanalasgémcsőrök |
| tövének üveggyűrűs koromgolyói, ti őslények fénypetty-csillagkoszorúi, |
| ti óriás széles kőcsipkeszáj kocsonyarecelevelei fölött laposan fekvő |
| kékgombos aranylencsék, ti dülledő üvegtornyok, lángoló üveg- |
| gombák, ti kitinpórus-kitinkéregtorony négy dagadt üvegheréi! Ó, |
| hogy nézett vissza rám a kékcsápú, a kék-ezüst-rózsaszínpettyes |
| kitin-álarcú, háromöves zöld kitingallérú szöcske pórusos rózsaszín |
| kavics-szeme, a denevér óriás bőrbordás-füle alól kis vaksi |
| kutyaszeme! Ó, szemek, szemek, szemek, őshalfejben fehér |
| márványgolyók, fekete-köldökű fénypettyek, feketepontos |
| fénygolyók, ó szemek, vállig-érő, ajkakig-nőtt fénypettymozaik- |
| kupolák, szőrös ikracsomó-szívek: az egész mohakoponyát |
| betakarók, ó állatüveg-facettacsöcsök a szőrálarcos szőrkoponyán, |
| ó pórusos, rücskös, eres zöld kitin-lovagsisakok óriás kőlencse-lángjai, |
| óriás kéregrücsök-szarvfej fekete golyói, kékpettyes kitinkéreg halántékok |
| fehér darázsház-háromszögei, ó, ti mindenféle rovarkoponyák |
| csodaszemei, ti óriás zöld üvegbuborékok, kettős fénypettybuborékos |
| óriás-turbánok a dupla ikragolyók fölött, külön kidülledő |
| üvegkoponyák az üvegfejen, kitinharapófogók üvegrücskei, ó, ti |
| piros, zöld, kék, fekete, arany kristálymozaik-koponyasisakok, a |
| vállakig érők, zöld páncélsisakfejek gyöngylepényei, üveglámpái, |
| üvegcsöcsei, hegyes zöld kősisak koponyák ősüvegpénzei, ti orrszarvú, kék, |
| pórusos koponyasisak-óriások kis piros mirigylegyei, ti fogólábas |
| ősvarjúcsőrű gombfejek hatalmas gyöngyházgolyói, ti gyöngymirigy- |
| arcok sárga kőgolyói, kőfodor-arcok ezüst-hólyagai, ó, ti |
| szivárványos látó-ikraemlők a fekete, sárga, kék mohakoponyán, hatszögű üveg- |
| mozaiklevelek az elefántormányú üvegpáncélsisak oldalán, ó, ti kidülledő |
| aranypetty-rácsozatú óriás koponya-korsók, ó ti mirigytüske- |
| bogárfejsündisznók eltévedt gyöngyei, ó, ti tűzpettyes mohasisak kék kavicsai, |
| rózsaszín mohakoponya barna korongjai, kék szőrsarlós |
| arc-taréjú fehér pikkelysisak fekete üvegdinnyéi, zöld |
| márványarc aranygolyói, kék csigolyacsápú pórusos aranyálarc lila őslencséi, |
| ó ti zöld kristálymoha-hólyagok, pórusos zöld kitinpáncélpajzs |
| aranybibéi, zöld gerendabordázatú csipkepáncélpajzs előtt dagadó |
| kék szem-mirigyek, ó ti kék golyók, barna golyók, májszínű |
| golyók, tüdőszínű golyók, aranycsíkos rózsafejből, aranymirigy- |
| koponyából, rózsaszín-fejsisakból, aranyálarcokból, szőr-koponyákból, kék kő- |
| likacsos kőpajzsok aranykoponyagödreiből, kék szőrtarajú piros szőrsisakból kilángolók, |
| ó hatalmas aranytollak, széles aranycsipke-páfránylevelek alatt a |
| barna prófétaszakállú fehér medvekoponya, a fehérmoha medvearc |
| hatalmas kék kristályrácsgombjai, ó barna lárvafejek nagyszőrű |
| fekete pontszemei, ó kék mohakoponyák bepödört pödörnyelvei |
| fölött izzó aranyikratojások, ó hatalmas kétágú kék fésűcsápok |
| mellett kinőtt lila tojás-ragyogások, ó lila-szalagos, zöld |
| hatszögű pontmozaikokból épített óriás mohakristály-szemkoponyák, |
| ó, zöld pikkelylevél-mohák zöld zománc-tojásai; és ti, a fehér |
| mohaszakáll fölött domborodó kékmozaik koponya-szemsisakok, tűzcsíkokkal, |
| piros pántokkal, szivárvány-övekkel, zöld-piros szalagokkal; és ti, fekete moha- |
| golyók, kék zománctojások, feketecsíkos márványtojások, sárga kőtojások, |
| lila gyémánttojások, barna üvegtojások, feketepettyes barna |
| márványszívek, fekete fénygumók a kitinkoponyákban, pikkelykoponyákban, |
| mohakoponyákban, pikkelysisakokban, szőr-álarcokban, moha-sisakokban, |
| mohaálarcokban, pikkely-álarcokban, kitin-álarcokban, pamut-álarcokban, |
| szőr-sisakokban, szőrkoponyákban! Ti fekete mohagolyók, kékpettyes arany- |
| tojások, ti kék gyémánt-bimbók, aranyrügyek, és mind, ti |
| Szemek, létezők szemei, ti kristályikra-szőlőfürtök, arany- |
| ikralepénycsomók, és mind ti Szemek, létezők szemei, titkos, |
| titokzatos lánghordozók, remény-lámpák, az élet tűz- |
| madarát mélyükbe zárt csodaüvegkoporsók, boldog kristály- |
| koporsói a koponyáknak, boldog állatgyémántrózsái, állat- |
| üvegkoporsói a létnek, amelyekben az isten-szívű arany- |
| levelibéka lakik, amelyekben az arany-angyal lakik, a Láng, |
| a Láng, a Gyönyörű, Titokzatos! Ó ti Szemek, húsagyagcsipkéből |
| font hatalmas zöld korsókban lakók, óriás kőeres, koromhasítékú |
| kőgolyók, aranylevél-lencsés kőpikkelytojások, feketehernyós |
| aranyfákkal hímzett zöld lángolások, kék gallérkoszorúban, |
| fekete csipkekoronában ülő piros madárszemek, kék narancsbőr- |
| tokból kibújó fekete gömbláng-üzenetek, lándzsaékpupillás |
| ezüstlabdák, aranygyűrű-keretű kék viaszrózsák, tűzcsíkos |
| aranygombok, piros-kék-zöld-lila-arany-cserépgolyó-madár- |
| szemek aranygyűrűkkel, aranyszigonyokkal, aranylevelekkel, |
| aranypettyekkel, aranysarlókkal, aranyövekkel, aranypántokkal! |
| Ó, szemek, szemek, szemek, Elmondhatatlanok, Befejezhetetlenek, |
| Végtelenek és Milliárd-sokaságúak, akik voltatok és akik |
| lesztek még valaha, majd ha én se leszek már, majd ha engem is |
| ledobtak a földbe, majd ha szívemet megette a Föld! Ó, |
| szemek, szemek, szemek: nagy fehér pamatcsákó oldalán |
| ragyogó fekete-gyöngyből-fűzött óriásgolyók, ó szemek, szemek, |
| óriás csontcsigolyaszárú-csontfonalhurokágú tollcsontváz- |
| csápok alatt a fehérmoha prófétakoponyából kidagadó |
| óriás fekete gyöngygombócok, szőrös kitinsisak-pókarcok nyolc óriás |
| fekete gyémánthólyaga a koponyakitinharangból kilógó |
| lábszárszakállak fölött, fehér fénybuborékok, arany lánghólyagok; |
| ezüst rovar-mohaborjúfej szőrdorongcsápja alatti kék aranypetty-ikra |
| tojások, titkos márvány fodorlepények izzó fehér |
| gyöngyikraholdja, az elmondhatatlan, fekete szőrzászló |
| kék fénypettyhálózatú, koromrácsozat-felületű óriás |
| kristálybuborék-dombjai! Ó, szemek, a hő-pontokat-keresők, |
| jövendőt-keresők, kék málnák, piros szedrek, lila ikrafürtök, |
| sokszögűre csiszoltak, állatüvegkamillák-virágfejei a koponyákon, |
| izzó állatikravirágtányérok, látó penészgolyók, látó mohagolyók, |
| hártyagombos kocsonya-golyók aranygyűrűvel kerítve, |
| kristálytálból kinőtt szőrcsillagok, piros mirigymargarétás |
| aranygolyók, piros csipkevirág-szemgyűrűs zománc-tojások, szemek, |
| piros mirigytányérban zöld zománcgolyók arany-szívvel, vörös |
| bőrcsipketálban koromkocka-pupillás kék agyaggolyók, |
| lila mirigymargaréta-szemkeretes aranyzománc-labdák, |
| ó szemek, ti rugalmasak, ti könnyen-szétkenhetők, könnyen-szét- |
| dörzsölhetők, könnyen szétmorzsolhatók, lepkék, pillék, szúnyogok, |
| éjjeli lepkék szemei, ti habszerűek, pépszerűek, üvegnyálka- |
| szerűek, ti üvegkocsonyásak, ti piros, ti kék pamutpetty-szemek, zöld |
| üvegpont-szemek, kék pamutpont-szemek, ti mohásak, ti alíg-nedvességű |
| mohagolyók, penészgolyók, fonalgombarácsozat-gombócok, ti |
| fakéreg-szemhéjú szemek, száraz-dióhéj-szemhéjú szemek, mohos |
| fakéregcsésze-szemhéjú szemek, véreres kék, zöld, sárga mirigycsésze-szemhéjú |
| szemek, szemek, szemek, szemek, ti fehér bársonygolyók arany |
| levelekkel, fehér gumibársonygolyók korom-sarlókkal, ti gumicsésze-szájú |
| mirigygumi-koponyák aranypislogású, tűznyilazású üveg- |
| harangjai, amelyekben fekete moha-manó, korom-kengurú, penész-medve |
| lakik, ti szemek, szemek, szem-rózsa-levűek, szem-rózsa- |
| olajosak, kék rügy-nedvűek, ti enyvtelen, gyantátlan növényi- |
| nedvszerű facetta-pépes állatüveg-rügyek, rovarfejrügyek, bogár- |
| koponya-kocsonya-rózsák, ti kék, ti piros, ti zöld, ti barna, |
| ti arany lakk-rózsák, ti szénkristály-rózsák, ti látó kristály- |
| petefészkek a kitinkoponyák oldalain, aranyabroncsokba foglalt zöld moha- |
| koponyák látó facettarózsa-fülei, izzó kristálypetehalmazok a mohos |
| páncélsisak-kőkoponya-fejen, amiket a Látás tojócsöve tojt |
| oda, lila csáprózsás páncél-kőbuborék-fejek lángzó csillaghalmazai, |
| szemek, szemek, szemek, jaj ti Szemek, ti forgathatók, forgathatatlanok, |
| ti szempillások, szempillátlanok, ti merevek, színes porcelángombok, |
| aranyköldökű porcelángolyók, ti aranypettyes kék zománcbuborékok, |
| nehezen forduló, fejjel-együtt-forduló madárszemek, archaikus |
| szobrok kő-szemgödrébe, agyag-szemgödrébe, márvány-szemgödrébe-ültetett |
| üvegszemekhez hasonlók, ti meredt, szemhéjnélküli üvegvirágok, |
| ti likacsos, kőgyökeres kőgolyók, a zöld mirigysisak-koponyából |
| kiálló kocsonyacsillagos kőhab-vázák, likas-hegyű megkövesedett |
| diók kocsonyatűzüveg-rózsával, mint megfúrt diók: bársonyrózsában |
| korom-liliommal, óriás gyöngyharangok arany-pántos üveg- |
| dinnyéi, barna-magú napraforgótálak a szőrkoszorús homloktetőkön, |
| ti izzó állatüveg-kocsonyaablakok, gyémánt-darázsfészkek, gótikus |
| rovartemplomok kőfonat-keretű kőfonatvirágsziromcsillagos üveg- |
| mozaik-ablakai, ti meleg üveglágy lép-szerkezetűek, ti sokszor |
| harmincezer kristályliliom félgömb-társulásai, ti pórusos grafitpöttyök, kék |
| kő-pontok, izzó koponyakristálykelyhek, ti kőmirigy-szemek a |
| bogárvirágfejekben, piros mohakoponyák kék pikkelyálarcából kinőtt |
| kristály-kukoricacsövek, szőrtarajos szőrsisakok óriás gyöngykorongjai, ti kőarcok |
| kék bársony-golyói, kő-álarcok vaksi pillátlanai, ti bársonypillantásúak, |
| ti ősduzzadt, sárga óriás szőrcsillag-töviskoronájú megváltó- |
| rovarkoponyatetőkről kétoldalt az arany-állkapocs-csontig őskövéren |
| lefolyt szőrös gyémánt-Willendorfi-Vénusz-emlők, jaj szemek, |
| ti moha-álarcok gyémánt-hagymái, izzó vérmirigysapka-szőrcsillagok, |
| ti állatbársony-koponyák arany-oltáriszentségtartói, ikralepény-ostyával, |
| ti szemhéjnélküli, könnytelen pont-sivatag-korongok, ti gyöngykorong |
| pontszem-csillagtáborai, sokszögűre-csiszolt mohakristálygolyók, |
| ti tajtékszerűek, nyálhabszerűek, kemény tajtékrózsák, szilárd nyálhabrózsák |
| szikrázó állatkristály-bodzavirágok, kőkoponyán kék bodzalepények, |
| szemek, szemek, szemek, rózsaszőrfészkekben pórusos, zöldpettyes tojások, |
| fehér kőrost-koponyák dagadt fekete szőrcsillagaiból, kövér bíbor |
| szőr-rózsáiból kidülledő kristály-asszonyhasak, gyémánt- |
| magzatburkok, amelyek szilárd kocsonya-őslevében, tiszta, puha |
| tömör magzatvizében sugárzó arany-embriók lebegnek, arany- |
| magzatok begöndörödött, nagypéniszű kaméleon-testtel, arany- |
| virág lábakkal, kezekkel, aranycsillagú koponyával, ó, szemek, |
| fekete kitin-álarcok penészes üveg-körtéi, égő fénydatolyafürtök, |
| sokszögűre-köszörűlt kristálygömblámpák, sokszögűre reszelt |
| gyémánt-szívek, üvegsírkövek a merev fejeken! Ó, Szemek, |
| Szemek, Szemek ! Elmondhatatlanok, Kifejezhetetlenek, Kegyetlenek, |
| Tiszták, Könnyesek, Könnytelenek! Ó, Szemek, Szemek, Szemek, ti |
| titkos, titkos mélyben kialakulók, kis sejtpöttyök, piros tűhegycsomók, |
| ahogy dagadtok, osztódtok, ereződtök, kelyhesedtek, üvegesedtek, |
| rétegesedtek, mint a növő hagyma-gumó, ahogy lencsésedtek, vagy |
| kristályliliomkéve-kúpgömbbé reménykedtek az eres, forró, lágy, |
| pórusos kocsonyában, a tiszta lüktetésben! Ó, Szemek, Szemek, |
| Szemek, embriók szemei, titkosan alakulók! Ó, titkos, titkos |
| alakulás, titkos szent növekedés és bennfogantatás, ó, a velőlemez |
| szemtelepe, ó, a velődombok elűlső részletének gödre: a fovea |
| optica, ó, a bezáródott velőcső oldalsó felszínének kitüremkedései, |
| a primér szemhólyagok, ó megnyúló szemhólyag-nyelek, látóideg- |
| telepek, ó szent agyvelőrész-szemhólyagok, a külső lemez |
| homorulatába benyomódott horpadt-hasú gumilabdák, ó, kialakuló |
| kettős-falu szemserlegek, szemserleg-szél által körűlfogott |
| pupillanyílások, ó, szemserlegüregek, a lencsék, üregtestek üstjei, |
| ó embryonális szemhasadék, ó burjánzó serlegszélek, kialakuló |
| retinarétegek, ó, lencsemezők, lencsegödrökből lett lencsehólyagok, |
| ó, lencsedombok, lencserostok, lencsehámok, ó, az agyvelő-felé |
| ágazó idegrost-kötegek, ó látórostok, ó mindenféle szent alakulások, |
| burjánzások, növekedések, hólyagzások, sejt-lombosodások, |
| ó, szemhéjvarratok: összenövők-szétválók, ó, kialakuló |
| könnymirigyek, könnylevezető-utak, burjánzó hám-lécek, |
| ó, csodás, csodás szemhólyagok, amelyek a látószerv szervező anyagát |
| tartalmazzák, s így indukálják a szem minden részletének |
| titkos, titokzatos fejlődését, ó szent véráramtól hozott anyagok, |
| szent, szent anyagok, melyek az íris és a tapetum pigment- |
| sejt-képződését megindítják, ó hatalmas kék hólyagok, óriás |
| kék hólyagserlegek a kocsonyapödörnyelv-farkú, rózsaszín |
| rovarlárva-alakú, kövér, hurkás-szelvényű, hernyósarló-alakú |
| embriók óriás fejében virágoztok, ó kék hólyagliliomok, kék |
| kocsonya-kelyhek, óriás kék serleghólyagok a gyönyörű, |
| gyönyörű magzatok fejében, az izzó titkos, titkos anyaméhben, |
| ó szent, szent, szent Virágzás, Szemek, szent, szent, szent |
| virágzása magzatburkokban, lárvákban, tojásokban, petékben! |
| Ó Szemek Virágzó Világfája! Többmilliárd-éves eleven |
| Szemgolyó-szemrózsafa, többmilliárd éve növő sose-vén, sose- |
| halott Világfája a Szemeknek, amely a Föld tűzkocsonya- |
| szíve felé növő Szem-Halál-Ősfa ellentéteképpen az erjedő kék |
| Időben nő a Végtelen-buborék elérhetetlen hártyaszélei felé, mint |
| hatalmas Rózsafa-Liliomfa-Őskehelyfa, virágzó húskristály- |
| szemgolyókkal, virágzó állatkristályrózsa-szemekkel, ágai az Idő-Szemgolyó |
| ősbuborékbelsejét sűrűzve és csipkehálóharang-rengeteggel benövik, |
| mint erezet az emberi szemgolyót, levelei eleven szemhéjak, szempillák, |
| a szemek szőr-csészéi, pikkely-csészéi, kitin-csészéi, kristály-csészéi, |
| a szemek kőcsészéi, hártyacsészéi, mirigybőr-csészéi, ragyás csontkéreg- |
| csészéi, és virágai, virágzó virág-lényei a Szemek: emberszemek, |
| állatszemek, madárszemek, rovarszemek, bogárszemek, halszemek, hüllő- |
| szemek, puhatestűek szemei, kétéltűek szemei, féregszemek, szem-sejtek, látósejtek, |
| fényérző-pontok, fényérző pettyek, fényérző testlemezek! Jaj, |
| nem látta ő, sem a szemeket, sem a szempilla-árnyakat, a lila |
| nagy árnyéksöprűket, kék árnyék-esernyőket, fekete árnyéklegyezőket az |
| arcokon, jaj nem látta ő a csillogásokat, villogásokat, ragyogásokat, |
| lángolásokat, izzásokat, lobogásokat, a hideg kristálylap- |
| fényeket, a hideg kristálylaphatszög-társulás-dombok csiszolt és |
| köszörűlt üzenetét, nem látta ő a fénypontok, kőpontok, penészpontok, moha- |
| pontok, pamutpontok izzását vala, mert vak volt Szegény és bonyolúlt buta, |
| nem látta ő a tűzpontok, kristálypontok, zománcpontok, lakkpontok titkos izzását, mert |
| vak, vak, vak Vartyogó, Nyomorult Buta Barom vala ő, aki |
| haláltól nemzettetett, halálban fogantatott, haláltól született, |
| halálban növekedék, halálban élt vala, halálban vándorolt, |
| halálba ér vala nemsokára, nem tudta ő, az Irgalomtalan, |
| a vak, vak, vak Vándor-Halál, a Halál vak, vak, vak Vándora, |
| a Vánszorgó Félhalott Halál, nem tudta ő a Szemek Halálfáját, |
| amelynek félig-érett gyümölcsei már az ő piros-mohával-benőtt |
| megvakúlt szemgolyói, nem tudta ő, a Szemek Virágzó Világfáját, |
| amelynek húllni-kész penészes gyümölcsei már az ő vak szemei! |
| Csak ment, csak ment, csak ment, egyre beljebb a kiégett kő- |
| sivatag zöld bundájába és színes viráglávájába süppedvén iszonyú pikkelycsillag- |
| kőlibalábaival, hogy óriás homorú mohacsillagok, növényrece- |
| ráspolyszalagok maradtak léptei után és belottyadt kőgolyós pikkely- |
| hasa hömpölygése, kőgyűrűhernyó-farka tekergése után, csak ment, csak |
| ment irgalmatlan, roggyadt lépteivel a város kőcsontvázában, |
| a növénnyel, virággal, mohával, indával, gyökérrel, penésszel, zöld |
| kásával, bokorral, kalásszal, ággal, lombbal benőtt iszonyú |
| kőszivacs-csontváz-törmelékben, a dal felé, a dal felé, a |
| tiszta, tiszta dal felé, a halálhívó dal felé, a halál-üzenet |
| felé, le is döntve szfinx-csöcsű kőpikkelyvért- |
| szügyével, pikkelyes kőgolyó-térdeivel egy-egy mohával-benőtt |
| maradék tornyot, vérrel-virágzó indákkal gyapjasan befutott és |
| zsákosan-beszőtt kéménycsonkot, hogy nehéz darabjai, kiégett kő- |
| szivacs-tömbjei úgy hulltak a mohába, növény-kásába, virág- |
| lávába, mintha kődárdát ütnének moha-hátba, kőlándzsát |
| növénylekvár-emberóriásba, kőszigonyt iszonyú penész-mirigyes |
| óriás moha-varangyba, hogy cuppant, loccsant, pukkant puhán, zöld |
| mohaporral-porzott, tüzes virágporfelhővel füstölgött a moha, a |
| virágláp, a vastag zsíros növénygomolygás. Ment tántorogva, csipádzva, |
| vakon, egyre-jobban tántorogva és düledezve, hiszen vala már |
| félig halott, hiszen sárkánygyík-másodteste vala már halott talán, |
| s csak emberszíve húzta, a madárszívlüktetésű piros húsmotor |
| iszonyú kő-temető szaurusz-másodönmagát, a Múlt kő-kriptáját, a füstölgő |
| kőpikkely-koporsót, az embertörzs feléhez nőtt kő-lélekharangos árva |
| temetőt, ment fuldokolva, zihálva vadúl, kutya-lihegéssel, vad |
| gyíklihegéssel, békatoka-dobogással, ment a város penészes |
| kőcsontváza belsejében a dal felé, a dal felé, a tiszta, tiszta |
| dal felé, a Mámor felé, a Halál felé! Ment iszonyú, roggyadt |
| kőlépteivel, hurcolván magával fákat, bokrokat, viráglepedőket, cafatos |
| növényvásznakat, virágzó tüskegomolyagokat, haldokló állatokat, |
| madarakat teste száraz likacsaiban, kőüregeiben, kőbarlangjaiban, |
| kőnyílásaiban, kőpikkely-árnyékaiban, kőlevél-ernyői alatt és |
| kőhasadékaiban, hurcolván magával meggörbűlt vasat, el- |
| olvadt fémek szálkacsipkés gubancait, kőgerendákat, kő- |
| dárdákat, kőlapokat, elszenesedett létcafatokat, elolvadt |
| kő-hólyagcafrangokat, vasfürtök vaserezet-csontvázát, mint egy |
| virágzó, rózsaszín kentauremberféllel-összeforrt kőpikkely-halottaskocsi, mint |
| földíszített és fölvirágzott haldokló vén kentaur, megőszűlt- |
| hajú és megőszűlt-szakállú, megőszűlt-szőrzetű öreg kentaur, |
| akinek pár lépése vala csak hátra a halálig, pár roggyant lépése |
| vala csak, s megy embertörzsével szinte a levegőre előre-lógva, |
| mint sírkőből kinőtt dérütött rózsafa ága, hogy majd a földet |
| éri hosszú fehér próféta-szakálla, s fehér-koszorú szempillái |
| úgy csüggnek vala a levegőben, mint kemény jég-esernyők. |
| Ment, mint a megőszűlt-szügyű, megőszűlt-szőrű, megőszűlt- |
| farokzászlójú Kentaur-öreg, a tántorgó Csődör-ember, a |
| kifehéredett Látomás-alak, az ezüst-mohával-benőtt |
| haldokló Kentaur-kakas, a vénségtől-megvakúlt, Kentaur-király! |
| Igen, mert az ő hajzata is fehér vala már, ember-mellkasa vörös |
| szőrzete fehér bársonymellény vala már, a kőszitabuborék koponya |
| finom kőrács-üregeiből kizúduló ős-vörös sörénye fehér |
| vadló-sörény vala már, szemöldöke vastag vörös pamut-sövénye |
| ezüst moha-ernyő vala már, szempillája piros szőrernyője |
| fehér gyökéresernyő vala már, bajúsza piros indaszövevénye |
| fehér mohafüggöny vala már, szakálla piros szőrcsigaörvénylevele |
| ezüstrugókból, ezüstmirigycsomókból összeragadt kakas-szakáll |
| vala már. Csak ment, csak ment vala megőszűlve, fehéren, |
| előregörnyedő embertörzzsel, rózsapúppal, mintha rózsaszín |
| meztelen-csiga redős rózsabársony teste közepével föltaréjlik, |
| csak ment vala rogyadozó lépteivel, iszonyú kőtottyanás- |
| léptekkel, kőgumi-úszóhártyás pikkelyes kőcsillag-lépésekkel |
| ment vala a dal felé, a dal felé, a tiszta, tiszta dal felé! Csak |
| ment fújtatva, lihegve, kő-ízeiben nyikorogva vala, mert kő- |
| pikkelygolyó térdkalácsa úgy nyikorgott vala a kősisak-forgóban, |
| mintha kősisakban forgatnának sisak-űrt betöltő kövér |
| kőgolyót, s az egymásba-ágyazás kő-szünetéből, a csikorgó |
| kő-találkozás vékony kőüreghártya-sötétjéből kő-füst, |
| kő-láng tör vala elő aranytaréjjal, fekete pamut-mosollyal, |
| igen, úgy ropogott térde kalácsa és ízülete vala, mintha kiszáradt |
| tojáshéjakat nyomnának egymás burkolatüregébe, s elszáradott |
| fülei és kiszáradott szemhéjai is úgy zörögtek vala, mintha |
| pórusos száraz tojáshéjfelek ragadtak volna kőszitagömb koponyája |
| oldalaira, szemüregei peremére, hogy látszott vala a héj |
| belső felületének üveghártyásra száradt nyálkája, feketére |
| száradott erezet-térképe is. S azontúl vala emberteste bőre |
| csupa fekete májfolt, csupa májszínű petty, csupa-csupa szeplő. |
| És keze vala, mint pórusos üveghártya-kesztyű. És szája vala, mint |
| százezer sziromfodrú sárga cseréprózsa. És orra vala két zöld |
| viaszlevelibékával összeragadt óriás fehér viasz-varangy. |
| És fülcimpája vala fehér viaszpénz. Csak ment, csak ment a dal |
| felé, a tiszta, tiszta dal felé, a Megváltó-Halál felé, mert |
| ahogy a zöld növényhússal, mohabőrrel bevont kőcsontváz közepe |
| felé érne, a berogyott kő-mellkas közepe felé, elszivacsosodott |
| kő-csigolyák, elhabosodott kő-gerenda-bordatollak mohás és |
| virágos kőráspoly-sivatagán taposva, oly tisztán, közelről, oly |
| édesen és tisztán hallotta a dalt, hogy úgy érezte vala: az Óriás-dal |
| testében gázol már vala, ott lebeg az Óriás-dal testében, mint |
| egy forró, fortyogó, lüktető, anya-szív-ütésektől remegő anyamagzat- |
| burokban. Lépett még egyet, aztán keskeny varangy-homlokával |
| valami puhának, valami mohának, valami mohapúpnak, |
| valami mohabuboréknak ütközött, vak ember-axolotl- |
| sziréngőte-fejével, s alíg hallatszott vala az ütődés csattanása, |
| mintha mohába ugrik kicsi tűzbéka, a tűzpettyes-bőrű, s hőkölve megtorpant |
| hirtelen. Igen, zihálva hirtelen megállt, tapogatott, kalamolt |
| vak kezével, mint a csiga négycsöcsű fehér kocsonyatőgy-szemével, |
| beletúrt a mohába, cserepes szájába vette vala egy hideg zöld szivacs- |
| csomóját, gyorsan kiköpte, pislogott bután és tétován, piros |
| mohagolyó-szemeit kidüllesztve, hogy szinte kiestek a fehér |
| gyökérharangszoknyás mirigycserép-szemhéjak közűl, gumigombos- |
| kocsonyalencsés-vakgőtekörmös embergekkó-axolotl-gőte-szalamandra- |
| levelibéka-ujjait lassan a moha-puhához érintette, aztán |
| visszahúzta, aztán újra kinyújtva őket a hideg mohába fúrta, |
| mint szerelmes varangy-kan kocsonyagombos hüvelykujját óriás |
| asszonya zöld mirigygumi-hasába, a piros-zöld-ezüstfoltos gumi- |
| bugyogóba, s a nyirkos, hideg moha-kutakban pihentetve ideges |
| ujjait, vad-vad-vad lihegéssel pihent. Aztán turkált tovább az |
| ősmohában, mint vak gyerek a sárban, mint vak béka a zöldnyálas |
| mocsárban, mint vak madár a tóöböl haldögös zöld habjában, mint vak |
| kutya a hóban, mint vak angyal az Isten zöld moha-mosolyában, mint vak |
| piros barlangi gőte a barlangfenék kék iszapjában! És nem úgy, mint |
| vak ördög az Ördögisten tűzmirigyrózsa-seggében, hogy onnan az |
| angyalmaradékokat kicsipegesse, de reszketve, finoman, szerényen, |
| mintha vak angyal csillagtetűt keres az isten Ősaranybozont-fejében, |
| mintha anya könnyeztető kis bogarat keres gyermeke riadt szemében, |
| s a szemhéjakat buborékosra fölhúzva a szemhéj könnyes, rózsaágeres |
| fehér-petty-szövet belső felületéről az odaragadt apró, kitincsáprózsás, |
| kék-fehér-pettyes kitinbuborékhátú bogarat a zsebkendő csavart |
| csücskével kitörli. Mintha az Arkangyal-király az Isten |
| szemébe csapódott ördög-bikát készűlne kivenni, megnyálazott |
| ujja hegyével, amely az óriás kék isten-szemgolyó egy csillag- |
| sugárkoronás aranypöttyére ragadt, odahullván, mint vizespohárba |
| a lepke, hogy ott úszik vergődve a vízben, virágpor-páfrány- |
| csápjai, mohamozaikpikkely-szárnyai körűl aranypor-koszorúfodorral, |
| az ördögcsődör is odaragadt mirigyes, pórusos, két szív-tojású piros-bőr ágyék-zacskójával, |
| az ördög is odaragadt a könnyes istenszem aranypöttyére piros, pórusos |
| denevérszárnyaival, a piros bőrbársony-esernyőkkel, s ott vergődik |
| fickándozva az óriás aranygyökérkoronás őspupilla mellett, |
| mert szeretett volna vala a kurva dög a fekete ősmoha-kútba |
| benézni, hogy az isteni Fundust lássa, a piros kútfenék |
| tűzgyökereit, az ott lakó titkos, titkos kristályalakot, akinek egyik |
| kezében gyémánt-szív, másik kezében gyémánt-koponya vala, |
| de a szemgolyóhoz csapódván a kék írisz hártyájára ragadt vala, mint |
| egy piros denevér, ott öltögeti nyelvét a véreres hatalmas kék őskocsonya- |
| domborúság aranypöttyén, ott tologatja ki tüzes vas-szigony-fullánkját |
| dagadt rózsamirigy-mohagumó-potrohfenekéből, lázas durungja |
| ott lövell forró fehér halál-jégesőt, ott fickándozik az istenszem egy |
| könnyes részletéhez ragadva, mint légypapíron a piros légy, a piros |
| lakkmozaik-mohamozaik-testű, piros kristálysisakmozaik-koponyás, piros |
| szivacskorong-párna-talpú, míg az Arkangyal-király le nem csípi |
| az Isten kék szeméről, s hüvelyk és mutatóujja aranyrecehólyagai |
| közt el nem dörzsöli, puha, nyálas, mohos, szőrös, kocsonyaruganyos |
| piros pépcafattá, mint gyerek a pici lepkét, piros kristályrózsa- |
| szemét, fekete mohasisak-koponyáját, szőr-koponyája óriás aranycsontváz- |
| csáptollait. Igen, ott kotorászott a mohában vala szegény vak |
| Nyomorúlt, s a dal, a dal, a tiszta, tiszta dal, mintha már a |
| lábai alól örvénylett volna föl virág-gyűrűzéssel, illat-tölcsérekkel, |
| rózsa-örvényekkel, virág-lángokkal egyre-lassabban verő emberszívébe, mert |
| sárkányszíve rég halott vala már talán, s ott lógott büdös sárkánybelseje |
| piros hálójában döglötten, sorvadtan, összezsugorodva, mint egy |
| óriás piros pók, a nyolc fényhólyag-szemű, örökre-nyitott szemmel, |
| mert szemhéjai nem valának neki, sem szempillái, mert nincs mirigypohár, |
| szőrtok, hártyacsésze, mohasisak, amivel szemét lezárja! Csak kutatott |
| kotorászva szegény a mohában, sietve, tétován, vak kezekkel, |
| és nem tudta szegény, hogy egy mohával benőtt fal-maradék |
| mohával tömött üregében turkál, talán egy vakablak mohával |
| kitömött kőnégyszögüregében, talán egy mohalapokkal benőtt ablak- |
| résben, mint ahogy azt se tudta, hogy egy fal előtt áll, mint ahogy |
| azt se tudta vala, hogy a moha-fal mögött óriás-korongban |
| kitéresűl a zöld hallgatás, mint egy nagyváros főtere, óriás |
| mohakorong ott a halál, körötte, mint korona ágai: csipkés, zöld |
| mohatornyok merednek. Így turkálva a nyirkos, hideg kőfal-mohazsákban, |
| kis keze, a zöld békagumikéz, a fehér gumibársony axolotl-kéz, a |
| kék-bíbor-aranyfoltos gumiláng gőte-kéz valami szilárdabb |
| anyagba ütközött. Ujjaival lázasan turkálva a hideg moha- |
| magányban, a szilárd valamit körűltapogatta, aztán megmarkolva |
| a valami csontbordás gerincét, mint egy óriás százlábú gyöngykorong- |
| öves gyöngyhurka-testét, a kristálysöprű-ezerlábú gyöngykorongláncot, |
| mint vak öregasszony a rózsafűzért, igen, megragadva a Valami |
| bordás gerincét, mint levelibéka aranyszeplős kezével a csigaházat, lassan |
| a mohából kihúzta, aztán csipás vak szemei elé nyomta, aztán |
| másik kezével megtapogatta, aztán lázasan, nyálazva, fodros csigatalp-nyelvével |
| megnyalta, mint csecsemő a csörgőt, állt ott vakon, bután |
| és tétován a koradélutáni gyöngyházragyogásban, a lassan hosszú |
| lila árnyékot növesztő gyöngypára-gomolygásban, a mohával- |
| bundásan benőtt falomladék előtt. Aztán nagyon lassan és tétován, |
| nagyon óvatosan beletúrt a könyvbe, mert egy félig-elégett |
| könyv vala kezeiben, egy félig elszenesedett könyv vala |
| furcsa, didergő kezeiben, hogy izgalmában fölmirigyesedett |
| keze bőre, mint a varangyé, mint az asszonymellek, ha a kéjben |
| lúdbőrzenek, s megkeményedtek ujjai, mint az izgatott nősténybibék, |
| s érezte, hogy hártyás és bőrös és kitinpáfrányszerű és vedlett kígyó- |
| bőrszerű és csonthártyaszerű és lecafatosodott sejtvirágszövedékes |
| gyíkhártya-öltönyszerű valamit fog kezében, mintha száraz tojáshéjat |
| fogna, nagy elszáradt virágszirmot, fakéreghártyát, elégett |
| páfránylevelet, de mégis valami mást, valami mást, valami borzongató |
| titkos újat, titkos új tudást, hogy a titkok titkát fogja most, |
| az ismeretlen titkos anyagot, a moha embrióját, a moha-anya |
| titkos újszülöttjét! Valami ropogó, puha és mégis kemény hártyát, |
| nem állatot, nem bogarat, nem lepkét, nem madarat, nem is |
| növényt, virágot, követ, kőlapot, tollat, kőlevelet, de valami |
| mást, valami csoda-borzolódást, csoda-legyeződést, csoda-lapulást, |
| nem élőt, és nem is halottat, valami többet annál, valami |
| irgalmatlan rosszat, vagy valami kimondhatatlan életű jót, |
| valami ropogva lapozódó kőhártyaszárnycsomót, bőrborda-gerincű, |
| lefoszlott-mohájú, lekopott-szőrpikkelyű lepkeszárny-köteget, |
| ahol már csak recegerendázat-mozaikszárnyak ropognak a homályos, |
| likacsos hártyahólyagablakokkal, valami halott-eleven hártyarózsa- |
| rabot, ki tudja megölhetőt?, ki tudja elpusztíthatót?, ki tudja |
| összetörhetőt?, ki tudja legyőzhetőt?, ki tudja megehetőt? Csak |
| fogta vala a félig-elégett könyvet szorosan, izgatott két kezével, viaszbéka- |
| halmaz-orrát a lapok közé nyomta, és szagolta és nyalta és |
| szimatolta, mint kutya az ismeretlen tárgyat, és nyalta és szagolta |
| és szimatolta, és szimatolta és szagolta és nyalta, mint vak |
| elefánt halott gyermekét, mint vak kutya ismeretlen gazdája kezét, |
| mint ősasszony a halott csecsemőt, mint vak majom-anya piros-kék- |
| rózsa-gumi-szőrcsomó kisded-halottját! Aztán sárga cseréprózsa- |
| száját, a repedezett-zománcú cserépsziromfodrokat tágúltra |
| kiöblösítve, hogy szája vala, mint sokráncú sárga cserépszoknya, |
| igen, száját kiöblösítve, gyorsan a könyvbe harapott. Kiharapott |
| egy karéjjal a törékeny barna lapokból, lassan, merengve rágta |
| a hártyás lapokat, nyálával pépesre keverte vala az ízetlen papírgombócot, |
| aztán egy nagy köpéssel a mohába köpte, a vak moha-arcú |
| falba, mint gyerek az útált pépet, hogy lágy csattanással fúródott |
| vala a könyvpép-golyó a mohába, mint hóemberbe a hógolyó. |
| Aztán a könyvet kezéből kiejtette, az Ismeretlent, a Titokzatosat, |
| a Nem-ehetőt, hogy úgy hullott az a lába előtti ősvastag ősmohába, |
| mint döglött lepke, ha gyík pikkely-korsó-szájából, a mirigypettyes hártyabélésűből, |
| béka mirigy-kancsó szájából, a pórusperemű hártyahasadékmosolyúból, |
| mintha madár sárga csontreszelőszalag-peremű csőréből |
| cafrangosra rágottan lehull a moha-asztalra, hangtalanúl! |
| És a dal, a dal, a dal, a tiszta, tiszta dal ott örvénylett benne és |
| körülötte, mintha virágörvényben állna, mintha virágörvény forogna ember- |
| szívében, a dal, a dal, a dal, a tiszta, tiszta dal! Ott állt vakon, |
| bután és csalódott-tétován, oly tétován és ostobán, fölpúpozódva és bután, |
| mint állat, ha ürít, ott állott vakon, szája cserépszirmait nyalogatva, |
| halála előtt, halála közepén, és nem látta vala, hogy az óriás moha- |
| korong-térség fölött ott lebeg, a mohacsipketornyos ősmoha- |
| korona fölött, hogy ott lebeg, lábújjaival szinte a mohába |
| furódva ott lebeg a Négy Jelenés! Hogy ott lebeg vala a Négy Jelenés, |
| a Két Ember-alak-óriás, s a Két Óriás-csoport, a gyöngyházködös délutáni |
| fényben, hogy ott lebeg vala a Négy Jelenés: a Szerelem, a |
| Megvalósulás, a Halál, a Csönd! Mint ahogy azt se látta, hogy a kövér |
| mohasisakba és mohabundába öltözött falomladék másik felén, a vastag |
| moha-fürtök, moha-zuhatagok tövében valami gépen valami |
| fekete korong forog, valami óriás kék zománcliliom-tölcsér |
| alatt kis fémvillogás beszéltet valami fekete ráncgyűrű-korongot, |
| s a mohában szinte derékig süppedve, a gépet körűl-ülve emberszabású |
| lények figyelnek kíváncsi arccal. Ki tudja miféle lények ők, |
| Emberkutyák, vagy Majomcsecsemők, Lómajmok, vagy Hippocampus- |
| emberek? Ki tudja, jaj ki tudja, jaj ki tudja? Jaj, ki tudja? |
| Jaj, nem látta vala, jaj nem látta vala a szegény, vak, nyomorúlt |
| Ember-Barom, a félig-halott haldokló árva Vak, nem látta |
| vala, hogy ott lenn, a másik oldalon, a zöld-zuhatag moha-fal |
| tövében az óriás kék zománc-liliom-tölcsér belsejéből árad |
| vala a dal, a dal, a tiszta, tiszta dal, hogy a merev fodorszájú |
| kék zománcliliomkürt szívéből árad vala a dal, a dal, a tiszta |
| tiszta dal szíve felé, hogy a zománcliliomkehely, az óriás kék |
| hang-serleg hajlított serlegnyele alatt fekete lemez forog, valami |
| titkos-titkos korong, valami merev fémvillogás, valami fémtű |
| szalad recegyűrűi barázdáiban. Mint ahogy azt se látta szegény, |
| hogy néha az egyik mohában-kuporgó emberformájú állatalak, |
| ki tudja kicsoda Pókembermajom, ki tudja kicsoda Látomás-alak, |
| ki tudja kicsoda Pókcsimpánz-keverék, ki tudja kicsoda |
| törpe Embermaradék, Csikófejű-férfi, vagy gyökérkezű, gyökér- |
| szakállú, gyökérlábú, gyökérhajú Moha-manó, Lajhárkengurú, |
| vagy Embermedve, Madárfejű-ember, vagy Emberfejű-madár, |
| vagy csak egyszerű Csimpánz, a lila gumirózsa-tenyerű, a kék gumi- |
| rügyecske-ujjú, a kék gumikesztyű-lábú, igen, talán csak egyszerű |
| Csimpánz egy fémkarú tekerővel lassan darálni kezd vala |
| a gép oldalán, a gép oldalán, amely lakkozott barna fadobozba |
| rejtetik vala. A fémtekerővel fölhúzza vala a lakkozott |
| barna fadobozba rejtezett gép rugóját, kék lakk-pénzű kék |
| gumikezecskéjét a tekerő fanyelére fonva, aztán arany szőr- |
| zacskó állát kékráncos rózsagumi-tenyerébe hajtva figyel, talán |
| a dalra, a dalra, a tiszta, tiszta dalra, amely az óriás kék |
| zománcliliomból árad vala a délutáni ég gyöngyházködébe. |
| Mint ahogy azt se tudta az óriás mohafal másik oldalán ácsorgó |
| félig-halott, félig-eleven, haldokló különös, különös Összetettség, |
| a különös, különös Reménytelenség és Árvaság és Titok, |
| hogy az óriás moha-korong-térség fölött ott lebeg vala a Négy |
| Jelenés: a Halál, a Csönd, a Szerelem, a Megvalósulás! Mert az új |
| őscsönd ősanyagából, a kristálycsönd kristály-akaratából szikrázó |
| óriás kristályvár épűlt a mohakorong-tér fölé, négy kristály- |
| óriás toronnyal. Mintha kristálydarazsak kristálynyálragacsukból |
| építettek volna kristályrózsa-darázsházat, a szikrázó tornyok kristály- |
| cellákkal valának teli, s a tornyok alatt vala négy óriás |
| kristály-szoba. És a kristály-lángoló kristályvár egyik oldala, a moha- |
| torony aljában kuporgók felé tekintő, a mohafal mögött rejtőző |
| halála-előtti Vak felé tekintő, igen, a kristályvár első oldala |
| hiányzott vala, hogy lángolva, ragyogva, tisztán mutatták kristály- |
| kocka-belsejüket az óriás szobák. Mint négy egymáshoz-ragasztott |
| hatalmas kristálydoboz ragyogott a lassan hosszú lila árnyékot |
| növesztő délutáni fényben a Csönd-vár kristályfacetta-belseje, |
| a tornyok kristálycellái, s a szobák, mint egy óriás szitakötőszem, |
| mint egy óriás darázs-szem! S a tornyok csúcsain négy kristály-alak |
| ül, az egyiken kristály-embercsontváz, a másikon kristálygyermek, |
| a harmadikon kristály-hegedűt csőre és bögye közé szorító kristály- |
| madár, a negyediken ruhátlan kristály-asszonyalak. S a tornyok izzó |
| kristálycelláiban valának színes kristályokból madarak, virágok, |
| állatok, halak, bogarak, növények, férgek, csillagok, hangszerek. |
| S a négy óriás kristályszobákban, amelyek a vastag mohaszőnyegbe nőnek |
| kristályfalaikkal, állnak vala a Négy Jelenések, a Halál, |
| a Csönd, a Szerelem, a Megvalósúlás! Óriás alakjaikkal, óriás |
| csoportjaikkal a négy szobákat egészen betöltvék, mint anya |
| magzatburkát a születésre-érett, kifejlett magzat, állanak vala |
| hatalmasan és szótalanúl, állnak vala szárnytalanúl lebegve a |
| négy kristályszobákban. Mint óriás kristálybuborékhalom-kristályanya |
| magzatburkában a négyes-ikrek, lebegnek az óriás kristályvár- |
| anyában a Négy Jelenések. Az elsőben áll a Halál. Ott áll |
| lebegve a hatalmas Ember-alak, az óriás Halál-test, amely vala földből, |
| gyökérből, tetvekből, pondrókból, lárvákból, bogarakból, félig- |
| rothadt, foszló toll-köpenyű madarakból, halott szemgolyókból, |
| bogárkoponyákból kiesett állatkristályrózsa-szemekből, férgekből, |
| gilisztákból, kukacokból, hernyókból, poloskákból, szívó- |
| férgekből, békákból, varangyokból, lótetűkből, ganéjtúró bogarakból, |
| szúnyogokból, pókokból és legyekből: fekete-fehér-kocka-zománc- |
| mozaik-legyekből, sárga-fekete-csíkos-kitinmellényű legyekből, kék |
| mohakristály legyekből, zöld zománc-pikkely-mozaik-legyekből, |
| piros-kék szőrmozaik-kocka-legyekből, ezüstgyűrűs-ezüstöves-ezüst- |
| szalagos ezüstmoha-mellkasú, ezüstpontlikacsos ezüstszivacsrózsa-szemű |
| legyekből, fekete mohapettybundás, szénkristálykoponyasisakos legyekből, |
| százlábúakból, fülbemászókból, denevérekből, rothadó halakból, |
| kígyókból, siklókból, vakondtúrókból, patkányokból, vizipockokból, |
| házascsigákból és meztelen-csigákból, fogsorokból, állkapcsokból, |
| csigolyákból, lábszárcsontokból, bordacsontokból, rothadó tollsisakú |
| véres madárfejekből, gombákból, gombaszivacsokból, fonal- |
| gombákból, állatürülékből, madárürülékből, rovarürülékből, pondró- |
| ürülékből, elszappanosodott húsból, mohából, korhadt csontszivacsból, |
| rózsaszín rothadék-rózsa agyvelőből, zöld nyúlós haláltakonyból, |
| színes kocsonya-polipvirágzásból, üres kagylókból, üres |
| csigaházakból, lemálló-pikkelyű kék, rózsaszín, zöld, lila, arany |
| madárlábakból, foszló, elgennyesedő szőr-rétegekből, rothadó, |
| elrepedt, szivacsosra kirágódott emberszívekből, madárszívekből, |
| állatszívekből, halszívekből, rovarszívekből, hüllőszívekből, |
| kétéltű-szívekből, mindenféle halál-rothadékból, hullafoszladékból, |
| rothadásmaradékból, szőrből, bőrből, mirigycafatokból, tollakból, |
| pikkelyből, hártyából, fölfúvódott belekből, savtól szétrágódott |
| gyomrokból, bogárszemekből, darázsszemekből, szitakötőszemekből, |
| emlősszemekből, halszemekből, kétéltű-szemekből, féreg-szemekből, |
| tintahal-szemekből, polipszemgolyókból, medveszemekből, puhatestű-szemekből, |
| cápaszemekből, bálnaszemekből, rájaszemekből és delfinszemekből, |
| mindenféle nyákból, nyálkából, hártyából, takonyból, nyirokból, |
| rothadó szervből, légzőszervből, ivarszervből, hallószervből, szagló- |
| szervből, tapintószervből, kiválasztószervből, csápokból, fülekből, |
| orrokból, tracheákból, légcsövekből, kopoltyúkból, kristály- |
| kopoltyúkefécskékből, kristálykopoltyú-seprűcskékből, kristály- |
| kopoltyú-bojtokból, legyezőcskékből, pamacsokból és pamatokból, |
| fésűkből és tollakból és tüdőmirigy-kopoltyúlevelek rothadékából, |
| földből, gyökerekből, mindenféle málló, foszló, korhadó, erjedő, |
| rothadó, bomló, elfolyó, széteső, szétlazuló, eltaknyosodó, el- |
| kocsonyásodó, enyvesedő anyagból, megalvadt vérből, sárga |
| hullafolyadék-csöpögésből, mindenféle halálhangból: végső |
| vartyogásból, brekegésből, rikoltásból, víjjogásból, hörgésből, |
| bugyborékolásból, tátogásból, halálos csápzúgásból, halálos |
| csáprózsa-fölfúvódásból, nyöszörgésből és károgásból, döglött |
| varjúkból és döglött varangyokból, döglött bogarakból és korhadt |
| rongyokból, szemfödelekből, sisakokból, csákókból, sapkákból, |
| kalapokból, kesztyűkből, harisnyákból, cipőkből, ingekből, csizmákból, |
| mellényekből, körmökből, karmokból, csőrökből, mindenféle |
| koponyákból: emberkoponyákból, állatkoponyákból, madárkoponyákból, |
| halkoponyákból, hüllőkoponyákból, embriókoponyákból, kétéltű- |
| koponyákból, mindenféle kitinpáncélból, kitinpáncélruhából, kitin- |
| szárnypajzsból, orrszarv-tüskés kitinpáncél-álarcból, kitin- |
| gatyából és kitin-fogsorokból, kitinkoponyákból, mindenféle szőr-arcból, |
| szőrcsillag-szemkeretű, szőrcsillag-orrlikú pettyes kitin-lóálarcból, |
| szőrtollas, dupla szőr-pikkelyfás, kitineres, kitinlikacsos csődör-arcból, |
| csontvázakból, békacsontvázakból, kígyócsontvázakból, madár- |
| csontvázakból, egércsontvázakból, teknősbékákból, piócákból, darazsakból, |
| csíkbogarakból, temető-bogarakból, dögevő-bogarakból, hangyákból, |
| méhecskékből és mindenféle lencséből, nyálból, sárból, mocsárból, |
| mindenféle rágószervből, szívókából, nyelvből, szopókából, szigonyból, |
| horogból, kültakaróból és szőrálarcos szőrsisakból, kitin-vázból és csont- |
| láncból, mindenféle erjedésből, püffedésből, hulla-lázból, gázból, |
| mindenféle rothadó szövetből, csontszövetből, izomszövetből, mirigy- |
| szövetből, hámszövetből: a laphámból, köbhámból, hengerhámból, |
| urothéliumból, kutikulás-hámból, ciliás-hámból, a pigmentes hámból, |
| a mirigyhámból, az érzékhámból, a retikuláris hámból, |
| az Endothelből, Mesothelből, mindenféle oszló szövetből, |
| mindenféle elszappanosodó kötőszövetből, a Mesenchymából, |
| érett kocsonyás kötőszövetből, laza rostos kötőszövetből, Retikuláris |
| kötőszövetből, areoláris kötőszövetből, lemezes kötőszövetből, |
| tömött rostos kötőszövetből, a Chordoid szövetből, zsírszövetből, |
| Chondroid szövetből, porcszövetből, csontszövetből: a fonottból, |
| a párhuzamos-rostúból, a lemezesből, az izomszövetből, ideg- |
| szövetből, a szívizomszövetből, mindenféle elfolyó, rothadó, föl- |
| bomló elmálló sejtből, hámból, rostból, szövetből, mindenféle |
| elkocsonyásodó nemiszervből, mindenféle rothadó szőrből, szőrsisak-szőrtaréjból, |
| szőrzetből, hajzatból, szempillából, szeméremszőrből, ánusz-szőrből, |
| hónalj-szőrből, sörényből, farokszőrből, mindenféle ürítőnyílásból, kloákából, |
| vizeletcsőből, vizelet-kehelyből, mindenféle heréből, petéből, pete- |
| fészekből, halott ondóból, bezápúlt tojásból, halottak spermájából, |
| mindenféle elvetéltből és tojásbazápúltból, csirkeembrióhullából, |
| kétéltű-anyákba, emlősanyákba, elevenszülő békaanyákba, csiga- |
| apaanyákba-döglött embrióból, az aranypettykoszorús óriás kék gyöngy- |
| hólyagszemű rózsahurka-férgekből, a kocsonyarózsahurkaránc- |
| hasú, óriás takonyrózsakoponyás, betekert farokcsigás, rózsakocsonyatuskó- |
| kéz-lábnyúlványos-rózsakocsonya-rügyecskés, rózsacsigafülkorongos |
| viasz-férgekből, a csupa-pórus rózsaszín-viasz lény-kezdetekből, amelyek |
| úgy feszűlnek kék erezetük csipkeháló-zsákjában, mint hernyóháló- |
| koporsóban a kövér rózsakukacok, mindenféle bábba, sárzsákba, |
| agyagkancsóba, sárcsipke-kürtbe, sárcsipke-serlegbe, sárcsipke- |
| kehelybe, kőbe, földbe, más állat kocsonya-zsákjába, más lények |
| szervezetébe, hüvelyébe, ivarkútjába, szemgödrébe, májába, beleibe, |
| szemeibe, hólyagjába döglött lárvákból, férgekből, féreghalmazokból, |
| mindenféle halálból, élőből és halottból összegyúrt óriás |
| Ember-alak! Ő vala a Halál. És teste minden részlete |
| vala laza és nyálas és csomós és szövedékes és gyökérhálógubancos! |
| És teste minden részlete vala mégis szilárd és szét-nem-eső, csupa |
| porzás, nyálzás, porladás, hullás, buborékolás, pöfögés, füst- |
| böfögés, lángcsipketaréjlás, csupa mocorgás, mozgás, hemzsegés, |
| tekeredés, fonódás, vala csupa rögmorzsalék-hullás, féreg- |
| mászás, varangylihegés és békamászás, légyzengés, bogárzengés, |
| méhecske-zümmögés, darázs-dünnyögés, csupa állatkristály-szemrózsa- |
| szikrázás és színes enyves elfolyás, teste vala csupa zsongás, habos csiga- |
| mászás, csiganyálszalag, csupa dörmögés, kaparászás, nyálzás, rágás, |
| nyelés, emésztés, ürítés, testéből, teste minden részletéből kék, |
| lila, piros, sárga gázbuborékok törnek elő, kék buborékfürtök, |
| zöld buborék-rózsák, és teste minden szövedékéből sárga hulla-füst |
| szívárog, és teste minden csomójából zöld hulla-láng tör vala elő, |
| aranycsipketarajú kék lángok, és vállaiból, hátából, oldalából, |
| tomporából, térdeiből és feje-búbjából piros ecetfák, zöld |
| szomorufűzfák, kékzománc-pikkelylevelű babérfák bóbitásodnak |
| és tornyosodnak vala, mint a csikóhalak üvegcsikókoponya- |
| fejéből a kék, a zöld, a piros, az arany kocsonya-fácskák, állat- |
| üveg-bóbiták, és fülei valának döglött teknősbékák és orra |
| vala lihegő varangy és orrcimpái valának tüzeshasú békák és |
| szájcimpái valának lila piócák és köldöke vala csecsemő-koponya, |
| és szemgödrei valának madárfészkek, amelyekben kopasz madár- |
| fiókák ülnek kifelé fordított lúdbőrös rózsagyűrű-fenekükkel és |
| megállíthatatlanúl ürítenek, fosnak, mint örök ürülék- |
| források bugyognak, hogy véres zöld-sárga-fehér ürülékük lecsurog, |
| lefolyik a hemzsegés-arcon, a hemzsegés-szakállon a laza és |
| mégsem-széteső hemzsegés-mellkasra alvadtan és dermedetten, |
| mint a vérrel kevert oltott mész, és szemöldöke vala óriás |
| százlábúak üvegcsigolyás kristályküllő-karéja és szempillái |
| valának döglött denevérek. És fogai valának egér-csontvázak. |
| És keze körmei valának állat-alsóállkapcsok, és lába-körmei valának |
| csontcsipkehorgolás-szélű pórusos csontbuborék-kisemlős- |
| rágcsáló-medencecsontok. És szőrzete vala finom és durva |
| gyökérzet, hajszálgyökér, rostosgyökér, csavart-gubancú gacsos |
| gyökér, hámlóbőrű gyökérkígyók milliárdja. És vala férfi és női |
| nemzőszerve neki halál-nyüzsgésből, rothadás-hemzsegésből: |
| békákból, varangyokból, férgekből, csigákból, kukacokból és lárvákból |
| szőtt, halállal tömött óriás zsák, s alatta, a halálgombóc-herék |
| alatt lánggal-virágzó, bozsgó óriási szájcimpaszerű dombok, ajkak, |
| nagy sötét hasítékkal: földből, gilisztákból, oszló mirigypépből, |
| tollakból, pikkelyekből, zöld mohakorong-köldökű szemgolyókból. |
| Mert ő vala az óriás Ember-alak, a Fölemésztődés-Megszűnés- |
| Rothadás-Átlényegülés-Óriás, a Halál! És mellette a másik |
| kristályszobában vala a Négy Jelenések közűl a Második |
| Jelenés, a Második Jelenés: a Csönd! És az óriás kristály-szobába |
| vala beépűlve Moha-szoba, mohakocka-belső, mintha a lángoló |
| kristályszoba fala, mennyezete és padlózata mohával |
| lenne kibélelve, s a falakon vastag mohafürtök, zuzmó- |
| függönyök, hínár-lepedők, békalencse-zsákok, zöld növény- |
| szivacs-tüdők, zöld mohaszív-óriások, kék moha-szemgolyó- |
| fürtök, moha-koszorúk, moha-koronák, moha-csillagok és |
| moha-álarcok, moha-koponyák, moha-láncok, és hínár- |
| szárnyak, mohacsontvázak és moha-koporsók, moha-pólyák |
| csüngnek vala a zöld derengésben, a falakról és a vastag |
| moha-mennyezetről. És köztük zsurlók, páfrányok, pajzsikák csipkelángjai, |
| zöld csipketollai, csipkeszívei, csipke-csápjai, csipke-álarcai |
| merengnek a zöld homályban, és a moha-páfrányok moha- |
| címerein moha-madarak ülnek, moha-baglyok, moha-harkályok, |
| moha-pávák, moha-sasok, moha-sármányok, moha-gémek, |
| és óriás mohapókok ülnek a moha-szoba sarkaiban, nyolc |
| moha-buborék szemekkel, és óriás mohalepkék ülnek a |
| moha-álarcokon, moha-koponyákon, mohacsontvázakon |
| moha-csáptollakkal, mohapáfránycsápokkal, és moha-kígyók csüngnek |
| a mohafalakról moha-koponyával, mohasziszegéssel, és a vastag |
| moha-padlón óriás kucsmagombák, tányérgombák, kalapos- |
| gombák, csipkegombák és fodorgombák dagadoznak és tornyosodnak |
| vala vérpettyes, likacsos gumisipkával fedett lemezrózsa-fejjel, |
| csigatestfodrú szivacstányérkoponyával, véres buborékgödrű |
| hegyes szivacs-sisakkal, zöld lemez-küllős gumibuborék-ernyővel. |
| És a mohaszobában ott állnak az óriás zöld Moha-alakok: |
| az óriás Moha-ember, az óriás Moha-madár, az óriás Moha-béka, |
| az óriás Moha-Ájtatos Manó, az óriás Moha-medve, az |
| óriás Moha-majom, s az óriás lófejű Moha-asszony. És a |
| Moha-férfi moha-mélyhegedű moha-húrjain húzza lassan a |
| moha-vonót moha-kezével. És a Moha-madár moha-hárfa |
| moha-húrjait pengeti lassan mohalábai moha-karmaival. |
| És a Moha-béka moha-kürtöt fúj, hosszú, nagykelyhű |
| mohakürtöt széles-mohamosolyú mohaszájával, moha-szemeit |
| lehúnyva, mohatokáját lágyan rezegtetve. És a Moha- |
| Ájtatos Manó moha-hegedűt szorít mohasisakos, moha-álarcos mohaszív- |
| koponyája és moha-szügye közé és játszik rajta vékony moha- |
| vonóval, moharózsa-kezét billegtetve, fodrozva a moha-húrokon. |
| És a Moha-medve nagy mohadob mohahártyatányérját üti |
| moha-mancsába fogott moha-dobverővel. És a Moha-majom |
| moha-furulyát fúj moha-pofabugyogtatással, moha-kesztyűs |
| keze mohaujjait a furulya mohalukain ütögetve. És a |
| lófejű Moha-asszony mohacimbalom moha-húrjait veri |
| erősen lófejű moha-ütővel, és merev moha-lófeje árnyéktalan, |
| mohaesernyő szempillái árnyéktalanok, mohasörénye zöld |
| zuhatagban hull moha-melleire, moha-hátára, moha-tomporára. És vala |
| a Mohacsönd-zene Csönd, és valának a moha-szájak, moha- |
| ujjak csöndek, és vala a csönd Moha-zenéje csönd, és vala a csönd |
| Zöld moha-zene, és vala a csönd áradó moha-mámor, moha- |
| virágzás, moha-csönd, moha-örökkévalóság, és vala a Moha-zenekar |
| moha-zenéje Csönd. Csönd-lények csönd-zenéje, csönd-hangszerek |
| csönd-diadalma, csönd-szájak csönd-fújása, csönd ujjak csönd- |
| mozgása, csönd-kürt csönd-zengése, csönd-mélyhegedű csönd- |
| búgása, csönd-hárfa csönd-hullámzása, csönd-hegedű csönd-rívása, |
| csönd-dob csönd-rengése, csönd-furulya csönd-fuvallása, csönd- |
| cimbalom csönd-viharzása! És finom zöld moha-por permetezik vala |
| belőlük, a testekből és a hangszerekből, az ujjakból, kezekből, |
| könyökökből, a hónaljakból és a fülekből, a szájakból és a |
| szemekből, a sörényekből és a koponyákból, az ágyékakból és |
| a fogakból, a moha-körmökből és a moha-szempillákból. És |
| vala zenéjük Mohacsönd-zene, és vala csöndjük Moha-remény. |
| Mert a Második Jelenés vala a Csönd. A Csönd vala a Második |
| Jelenés! És mellette a harmadik kristályszobában vala a |
| Négy Jelenések közűl a Harmadik Jelenés. Vala ott a |
| harmadik óriás kristályszobában a Harmadik Jelenés: a Szerelem! |
| A harmadik kristályszoba kékfényű, zöldfényű, zöld márvány- |
| erezésű, zöld füstréteg-legyezős égboltja alatt, mint zöld- |
| kristály akváriumban asszony-emlős Bíbor-rózsák, Arany |
| csikóhalak, Kékpáncél-lovagruhás emberkezű Tengeri-csikók, |
| Rózsafodor-ívek, Piros-arany Korallváz-Emberszobrok, Zöldhajú, |
| Zöld-mohasörényű, Aranyálarc-fejű Asszony-merengések állnak |
| egymásra-hajolva, mint rózsák, csikófejek, aranytüskés-aranygyökérszivacs- |
| sörényes, arany-orrlikú, ararnyhorpadás-aranyránc-aranygyökérzet karcsú |
| Arany-lófejek, embertestű lovak zöld páncél-arccal, arany- |
| hártyából gyúrt ló-fejjel, piros orrlikakkal, piros zománcgombú |
| arany-szemgolyókkal, asszony-mellekkel és asszonykezekkel, |
| állnak egy tengeri aranyrücsök-korallszigeten, egymásra-hajolva, |
| egymásra-borúlva, magányosan, mint rózsák, arany-tüskefák, |
| aranycsontváz-csipke-alakok, aranytüske-aranycsipke-álarcú nők, |
| csontokból és mindenféle csontvázakból ragasztott ruhában, állnak a |
| halál korallszigetén a kék márványszalagos víz előtt a Szerelem |
| Alakjai. Ott áll az aranyszivacsból, rákok arany-csontvázából, |
| madarak arany-hullájából, ősgyíkok aranykoponyás aranycsontváz- |
| görnyedéséből, ősászkák megkövesedett aranybordái három-hurka |
| aranypajzsából, arany-madárlábakból, aranytüskés arany-csigaházakból, |
| aranykagylóhéjakból, aranylegyezőbordás aranypajzsokból, arany- |
| kígyócsontvázakból, arany-békacsontvázakból, arany-rájákból és |
| arany-halcsontvázakból szivacsosan és rostosan összeépűlt |
| korallsziget közepén a Piros Asszony-alak, piros karokkal, |
| piros kezekkel, arany-csigahéjakból, aranykagylóházakból, arany- |
| állatpáncélokból ragasztott ruhában, mint egy múmia-bábban, |
| melle csontruhája is aranyszirmokból, aranymirigyekből, aranygolyókból, |
| arany-lábszárcsontok, aranycsigolyák tömegéből ragasztva, amely átnő a |
| fej felé, az arc elé, mint aranytüskés aranycsontszivacs, |
| aranyléc-aranygerenda-aranycsonthurok-álarc. Mellette, jobbra |
| tőle, kicsit előre-hajolva egy Asszony áll cafrangos piros bársony- |
| ruhában, csupa-szakadás, csupa-ránc, csupa-buggyanás, csupa- |
| fodor vérbársonyruhában, véres szoknya-fodrait fogva arany-kezekkel, |
| s a piros bársonycafrangok alól zöld moha-szoknya lóg ki, |
| mint moha-harang a piros cipős lábakig. A buggyadt, bíbor |
| ruha-ujjak a csuklókig érnek, de nagy hasítékkal üres a ruha |
| elől, a csodás test elején, hogy mint bíbor bársony-csigaházból |
| a csigatest, kilátszik csípője, dereka, nagyköldökű arany-buborék |
| hasa, lecsüggő pirosrózsagombos emlője is, ágyéka szőrsarlója is: |
| és mindez tiszta, tiszta aranyból. Feje nem látszik vala, mert |
| fejét nagy aranybokrával eltakarja a Lófejű Ember, a Lófejű |
| Férfi! Mert fejét eltakarja vala a fejét mellére-hajtó Férfi, az Arany-Csődör, |
| aki ott áll merengve arany-tüskebokrokból, arany-tövisgubancokból, |
| madarak aranycsontvázából, baglyok kék üvegszemű, aranycsőrű arany- |
| koponyájából, vizi-állatok színarany csontvázából, héjából, páncélzatából, |
| radioláriák, és foraminiférák aranycsipke-látomásvázaiból, arany- |
| pórusos aranykürt-tekervényéből épített férfitesttel, korallvázak |
| szövedékéből, pórusos és csipkés és fodros ágcsövecske-tekervényéből |
| összeragasztott gyönyörű férfi-nemzőszervvel, aranytesttel, arany- |
| lábakkal, aranykezekkel, és gyűrt és horpasztott és erezett aranyból |
| formázott lófejjel, az aranyfodortajtékos orrcimpájúval, |
| az aranyhártya-orrlikúval, az aranygolyó-pupillás aranybuborék- |
| szeművel, hatalmas sörénye aranyviaszrózsák, aranytengerirózsák, |
| aranyrákok, arany-tengeri-liliomok, arany-tollak, aranybaglyok, |
| arany-százlábúak, arany-lárvák, óriás, tüskés, tarajló aranyhab- |
| szövevénye, aranycsontvázkazla. És a középső piros titkos Asszonyalak |
| vállától balra egy másik titkos titkos csoport áll a Merengés |
| Csontváz-halálszigetén, a zöld-kék márványfodor ég előtt, az |
| aranytajték-erezés előtt, mint a Szerelem Látomása! Szélről |
| a Fekete-Lófejű-Asszony, a Lovag-Kanca, karcsú lófejében, a zöldbársony |
| ajakcimpák fölött virágzó zöld-moha orrcimpakürtökben piros |
| üvegkelyhekkel, nagy szemei feketén ragyognak az aranyszempillás |
| arany-szemhéjak alatt, mint kristályembriós korom-golyók, nagy |
| homlokán fekete pajzs, göndör fekete haja vállára bomlik és láthatatlan |
| lapockáira, merev fekete fürtökben és csigákban, mint a bírák púderes |
| parókája, nyakán kettős aranylánc, testén kék lovagpáncélruha |
| a kék páncél-térdrózsákkal, kékpáncél-lábfejszirmokkal, vascsipke-csillagokkal, |
| kék héjszeletekkel, páncélhernyó-burkolattal, páncélrózsa-csatlakozásokkal, |
| virágfejű csavarokkal és két óriás kék páncélbuborék-dombbal |
| a csecsek fölött, páncélruháján nagyredős barna bársonyköpeny, |
| testén korallfűzérek lánca, s vékony viasz-asszonykezével a Halál- |
| sziget szívére mutat. És merengő lófejével eltakarja a Vállára- |
| hajló-fejűt, az aranysörényes Testére-görnyedőt, akinek szakadt, |
| rózsaszirmokból-ragasztott inge nem födi aranybuborék-tomporát, pihétlen alsó- |
| karját se födi, és izzanak kék-cipős aranylábai, és izzanak |
| karcsú aranycombjai, és izzik arany-tompora, gyöngyház-szigonyt |
| fogó aranykeze. És az ő aranycsobogás-hajára hajtja merengő |
| szép fejét a Zöldhajú Harmadik, akinek arca aranylemezből |
| domborított álarc, mint Agamemnon-király aranyhártya halotti- |
| maszkja, pórusos aranyorral, arany-ajakcimpákkal, aranyhernyó- |
| szemöldökkel, pórusos aranycsipkevirágú aranybuborék-szemgolyókkal, haja, |
| mint zöld kristály csomósan, csavarosan, fodrosan zuhog a |
| Halál-sziget csontváz-talajára, jaj, nem is zuhog, de összenő |
| testével, a ragyás, csipkés, mirigyes, cseppkőfürtös és csipkefürtös |
| zöld kristályoszloppal, amely az előtte álló görnyedt Rózsa-alak |
| szétterpesztett aranylábai között nő a Halálsziget arany-csontváz- |
| halom-talajába zöldkristály mélytengeri halfejekkel, tátogó zöld |
| kristály-őshalkoponyákkal, lukas zöld kristálygolyó-szemekkel. |
| És hosszú szivárványos gyöngyház-szigonyt tart vala, |
| megtámasztván pórusos, szőrtelen aranyviasz-ujjaival a kék páncéllovagruhás |
| Fekete-Lófejű-Asszony! És vala Merengés, Aranyfény, kék Páncél- |
| lovagöltöny-ragyogás, Rózsalobogás, Zöld-kristály-Hallgatás, |
| Bársonyredő-rózsacsönd, Aranyviasz-ujjmutatás, Gyöngyház- |
| szigony-szivárványcsönd, titkos, titkos, titkos Utalás bennük, |
| általuk, miattuk, értük, velük. Titkos, titkos, titkos Utalás |
| a Halálra és a Szerelemre. Mert a harmadik kristályszobában |
| ők valának, a Négy Jelenés közűl a Harmadik Jelenés, a |
| Harmadik Jelenés: a Szerelem! És mellette a negyedik óriás |
| kristályszobában vala a Négy Jelenések közűl a Negyedik, |
| az utolsó Jelenés, a Négy Jelenés közűl a Negyedik: a Megvalósulás! |
| A negyedik óriás kristályszobában ott áll vala a gyönyörű Meztelen |
| Asszony! Csodás, hatalmas emlőkkel áll vala egy magában a |
| negyedik kristályszobában, bőre rózsás csillagragyogás, nagy-füstű |
| haja kontyban, mint arany-sisak, nyaka kékeres alabástrom- |
| oszlop, vállai gyöngyvirágerdők illat-remegése, izzó, hatalmas combjai |
| fehér bársonymárvány tornyok, lábai rózsamoha-csillagok, |
| karjai liliomokból font tiszta kévék, kezei halál-illatú |
| liliomlángok ősgyöngyház-harang csípőjén pihenve, dagadt emlői |
| kékbársony-eres, mályvarózsa-tányéros, fekete bársonyrózsagombos, |
| pórusos aranykupolák. És arca vala a Mosoly Világossága, |
| a Titkos-tudás Múlhatatlan Lángja, a Megáldatottság |
| Legszebb Ragyogása, a Fogantatottság Gyönyörű Homálya, a |
| Győzelem Lángoló Bizonyossága, a Halált-legyőzetés Szent |
| Szent Biztonsága. És teste gyönyörű burkolata a szent |
| hüvelynyílás asszonyi rózsacimpáitól az emlők lángoló bársony- |
| dombkezdetéig áttetszik vala, mint az üveg. Mintha tiszta |
| üvegbúra, tiszta kristálybuborék, gyémánthártyahólyag |
| borúlna teste közepére, a hasdomb helyére, az emlők és a vagina- |
| kehely párta-cimpái közé. És látszik vala teste belseje, |
| látszik vala a szent hüvely, a szent hüvelyboltozat, látszik vala a |
| méh, a méhnyak, a méhtest, a méhfenék, látszanak a hámok, nyálkahártyák, |
| kötőszövetek, mirigyek, látszik vala a méhizomzat, és látszik vala |
| a méhtestet borító hashártya, és látszanak vala a redők, szalagok, |
| és látszanak vala a méh tubasarkától eredő, ív-alakban oldalt- |
| futó kürtök, és látszanak vala a petefészkek. És látszik vala |
| azontúl alsó-törzse minden szervecskéje, szerve, minden építése, sejtje, |
| erecskéje, lombja, minden homálya, hártyája, dombja, gödre, |
| bíborban, kékben, aranyban ragyogván. Látszik vala a szent |
| Megtermékenyítés helye, a szent, szent Pillanat, amikor a |
| Láthatatlan Megtermékenyítő a Szent Ejakulátumot, a |
| Négyszázmillió-Spermiumot a Hüvely hátulsó boltozatába |
| lövelli, a külső-méhszájhoz önti, látszik vala a szent, szent, |
| forró Galaxis-becsapódás, a titkos, titkos Pillanat, amikor a spermiumok |
| elindúlnak a mirigyes, nyálkás, savós kék-rózsaszín barlangcső-talajon, |
| vonaglanak és vándorolnak és haldokolnak és nyüzsögve kúsznak a |
| Tuba ampullája felé, ahol várja már a Titkos Egyetlenegyet, a |
| Szent Egyetlenegyet a szent, szent, szent Egyetlenegy Asszony- |
| Pete! Ó, gyönyörű Farokcsapkodók, Spermium-Ebihalak, Sárga |
| Békaporonty-ondócsillagok, ó , Lázas-üstökösnyüzsgés, ó ellenálló- |
| sapkás, tojásfejű, kocsonyacsőnyakú, spirális-hüvelyű, fonalfarkú |
| gyönyörű Nyüzsgés, szent Kocsonya-kobra-özön! És látszik vala, |
| mintha a ragyogó üvegbúra-hasfal óriás nagyító-lencse lenne, |
| látszik vala a legtitkosabb és legszebb pillanat is, a legtitkosabb |
| és legszebb találkozás, a Pete és a Spermium Találkozása, a mámoros Befúródás, |
| az Impregnáció, amikor a Spermium a Pete kocsonyaburkába fúródik, |
| a pete fogamzási dombját átdöfve kocsonyaláng-fejével, s aztán, hogy |
| megtörtént az Őstalálkozás, a petefelszín termékenyítési hártyát |
| képez és ragyogva mereng! És ó, gyönyörű, gyönyörű titkos Egyesülés-kezdet, és |
| ó, gyönyörű gyönyörű titkos és mégtitkosabb Konjugáció, te |
| Szent Spermovium, és te szent, szent Barázdálódási-Mag! És látszik |
| vala, hogy a megtermékenyített pete belsejében lüktetve vándorol |
| az ondósejtdarab a petesejt magva felé, dagad, nő, dobog, virúl, |
| forog, középdarabja sugaras rajzolatot növeszt, szíksugárzást kocsonya- |
| kristály spermiocentrumot, míg a félmagok s a spermiocentrum |
| egymás mellé kerűlnek, míg a félmagok között az oszlásiorsó is képződik |
| vala, míg kialakúlnak a kromoszómák, s a két első blastomera- |
| magok! Ó, gyönyörű, gyönyörű Petesejt-oszlás! Ó, csodálatos |
| Barázdálódás, sorozatos mitotikus sejtoszlás! Ó, el-nem-mozduló |
| mozgó Folyamat, ó Csíraszelvény-mozaik-gömbalak, ó titkos, |
| titkos Részletekre-bontás, Titopencia-felosztás, ó csodás |
| Csíraszelvények felszínén fekvő Feltételezett Szervtelepek, akik |
| a későbbi szervek sorsát foglaljátok magatokban, ó mégtitkosabb |
| Folytonos Sejtoszlás, és szászor-titkosabb Differenciálódás, a |
| Blastomerák önálló-irányú fejlődése, akik magatokból |
| megépítitek a szervezet különböző sejtjeit, ó titkos Szervtelepek, |
| Szervek-elődei, Szervek-ős-előcsoportjai, ó megtermékenyített |
| Petesejt-belső bonyolúlt, kölcsönös Összefüggés-Halmazai! Ó |
| Csírahólyag sejtjeinek vándorlása, mámoros Gastruláció, ó csíra- |
| belsőbe-áramló felszíni sejtek, ó első ősgödör, az |
| Ősszáj, ó csírabelső végső Szervtelep-sorrendje! Ó, Csíralemezek: |
| Ektodermák, Mezodermák, Entodermák! És látni vala a tiszta |
| kristálybuborék-hasfalú asszony testében, a szikrázó kristályburok |
| alatt, mintha óriás nagyítólencsével néznéd vala a test bíbor |
| Kialakulás-barlangjai mélyét, látni vala a vándorló Petesejt |
| útját a Tubában, látni vala az Ember-csíra trophoblast-burkát |
| és abban az embrió-csomót, a szivacsos Morula masodermát, aztán |
| a Deliminációs Entodermát, az Epibóliás Entodermát, az |
| Amnion-üreget, a Szíkhólyagot, a Choriont, az Embrió- |
| pajzsot, a Chorion mezodermát! Jaj látni vala a Szent-szent-szent- |
| Vándorlást és a Szent-szent-szent Megvalósulás folyamatát, |
| minden mozgását, oszlását, örvénylését, épűlését, szétágazását, |
| összebonyolódását látni vala a titkos mélység áttetsző homályaiban |
| és mozaik-buborékjában, látni vala a Szent-szent-szent |
| Megvalósulás Kezdeteit és Folytatását, az elmondhatatlan, a |
| kimondhatatlan Részleteződést, a csíra legtitkosabb önmagát, |
| a Kialakulás anyagát és folyamatát, az Embriópajzs |
| mindent-összefoglaló mámor-anyagát, az első jeleket, a velőlemezt, |
| a velődombot, a velőbarázdát, a primitív gödröt, a primitív barázdát, |
| az Allantoist, a hasnyelet, az Embriópajzs primitív ember- |
| összességét, az Embriópajzson a Feltételezett Szervtelepeket, a |
| lemezeket, a farokbimbó-mesodermát, az ősszelvényeket, őscsigolyákat, |
| a nyeleket, látni vala minden elmondhatatlan sokaságot, az |
| anyag-bomlásban, anyag-épűlésben rejtőző és megmutatkozó ember- |
| világot, mint Isten láthatta az önmagában önmagából kialakuló |
| világot! Jaj látni vala, ahogy a Csíra a tubán átvándorol vala, |
| amíg a Szent-Implantáció helyére ér, a Szent-szent-szent |
| Megtapadás Helyére! És látni, hogy vala gyönyörű Homálya, |
| gyönyörű Fénye, gyönyörű Reménye! Látni, ahogy az Emberi Pete |
| a méh-nyálkahártya-belsejébe tör, szétroncsolva boldogan, keményen |
| a nyálkahártya-szövet álmait, a hámszövetet, kötőszövetet, és |
| mint melegített vasgolyó viaszba, belesűllyed a Stratum Kompaktumba, |
| és izzó petekamrát alakít! Látni vala ahogy boldogan összenő |
| az Anya és a Pete, egymásba-burjánzik kettőjük dupla Egy-élete, |
| redőkkel, trophoblast-burjánzásokkal, trophoblast-csésze- |
| rétegekkel, primér chorion-bolyhokkal, amelyek az anyai szövetbe |
| hatolnak, szétágazódnak, szétpamatolódnak, mirigyeket, vér- |
| edényeket nyitva meg, míg ott fekszik vala Ő nyálkahártya-törmelékben, |
| szövettörmelékben, trophoblast-omladékban, s boldogan táplálkozik. |
| Látni vala, ahogy összekapcsolódnak a bolyhok, véredény-ökrendezések, |
| üregek, erek, ahogy kialakúlnak a homályok, levelek, rétegek, hártyák, |
| ahogy kialakúl a külső és belső magzatburok, a Chorion és az |
| Amion-zsák, a Chorionbolyh-rózsacsipkekoszorú, s a kristálytiszta |
| sárgás folyadékú Amnion-üreg, amelyben majd a magzat lebeg, |
| amely az Ébrény testét előbb szorosan körűlveszi, aztán a |
| magzatvíz-szaporodástól lassan földagad, látni a magzatvízragyogást, |
| a fehérjés, sós folyadék-virulást, amely később lassan megzavarosodik, |
| mert levált hám, bőrmirigyek váladéka, haj, vizeletalkatrész |
| kerűlt anyagába! Látni a kialakuló Lepényt, Köldökhólyagot, |
| Köldökzsinórt; látni az első táplálkozást, a Histiotroph-táplálkozást, |
| amikor az elfolyósított szövetalkarészek, mirigyváladékok, az |
| anya-szövetből származó transsudátumok, lekötődött hámsejtek, |
| erekből-kilépett vér, leukocyták, szétesett kötőszövetek adják |
| oda magukat a Lénynek! És látni később a Placenta-táplálkozást. És |
| jaj látni, látni, látni a placenta-virulást: a magzat-légzőszerv- |
| lobogást. Ó, csodás, csodás, csodás szent Megvalósulás! Ó meg- |
| görbűlt Embriópajzs, ó bezárt szíkhólyag, ó, ősbél, ó, szíktömlő, |
| ó, hasnyál, ó szíkhólyagfal apró hólyagai, amelyekben vörös vérsejtek |
| képződnek vala, ó, összekapcsolódó vérüregek, kialakuló |
| szíkkeringés-erek, ó, embrió-szívtelepei, ó chorialis-vérkeringés, |
| ó, placentáris vérkeringés, ó, Hensen-féle csomó, ó, primitív csík, |
| ó, fej-nyúlvány, ó, velőlemez, velőbarázda, velőduzzanat, ó, |
| velőcső, aki vagy az agyvelő, gerincvelő őse, ó, őstagok, ó őstagok |
| nyelei! Ó, agyvelőtelep, ó tejléc, ó kopoltyúívek, végtaglebenykék, |
| ó, faroknyúlványok, ó összetapadt külső és belső magzatburok, ó, szívdomb, |
| májdomb, füldomb, szaglógödör, szemhólyag, hallóhólyag, szagló- |
| mező, zsigerbarázda, ó hatalmas agyvelő, hatalmas fej, ó, kézlemezek, |
| ujjlécek, ó ujjvégek rései, ujjak hártyái, előzetes végtagtelepek! |
| Ó, szemserleg, szemlencsekezdet, szemserleg-pigmentek, orr-kezdetek, |
| fül-kezdetek, ó csontosodási magvak, kialakuló kezek, lábak, |
| ujjak, körmök, ajkak, fogmedrek! Ó, első haj, szemöldöktáji |
| hajzat, ó az egész testet beborító szőrzet, te magzatgyapjú, te |
| lanugó, ó szemhéjvarratban összenőtt szemhéjak, ó, orrnyílások |
| lefoszlott elzáróhámcsapjai, ó működni kezdő faggyúmirigyek, |
| ó, szent magzatmáz, szent őskenőcs, amellyel én is valék vastagon |
| bekenve! Ó, kialakuló erezet, idegzet, csontok, végtagok, külső és |
| belső szervek, hámok, szövetek, rostok, rétegek, kocsonyák! Ó, |
| megvalósuló szív, ó, a szív első hangjai! Ó, szent zsír, ó, a |
| szent zsírréteg előtti üvegszerű bőr, átlátszó, vékony piros bőr, bőrüveg! |
| Ó, lágyékgyűrűig-leszálló herék, virágzó kisajkak, nagyajkak, |
| klitorisz, hymen! Ó, szétváló szemhéjak, virágzó szemöldökszőr, |
| pillaszőr, hajzat, ó, első légzőmozgás! Eloszlott pupilla-záró |
| hártya! Ó, szembogár elolvadt hártyája! Ó, megkeményedett |
| körmök, kinyitott szemek! Ó, arckoponya és agykoponya, a kilenc- |
| csontú, hét-varratú, hat-kutacsú! Ó gyönyörű, gyönyörű Szent- |
| Megvalósulás, a Négy Jelenések közűl a Negyedik Jelenés! |
| Jaj nem látta vala ő, az óriás mohafal mögött ácsorgó vak |
| Nyomorúlt, jaj nem látta vala ő a Jelenéseket, nem látta |
| vala az Elsőt, a Másodikat, a Harmadikat. És nem látta, |
| nem látta Szegény Vak Vágyakozó a Negyedik Jelenést se, |
| a Negyedik Jelenést, a Megvalósulást! Nem látta, hogy |
| ott a negyedik kristályszobában lebegő Szűzanyamosolyú Óriás |
| Ősanyában, az ős-kristálybuborék feszes szikrahártyája alatt hogy |
| alakúl, hogy nő, hogy dagad az Ember Gyermeke, a Titkos |
| Őscsomó: virágzik, önmagát kibontja, hogy ott izzik titkos rózsalángban |
| csomója, hólyaghasú, kaméleonfarok-gerincű rózsa-hurkája, csomója, |
| dombja, gombja, s dagad, dagad, nő láthatóan a lángoló ős-kristálybúra |
| alatt virágzó méhben, a rózsakoszorú magzatburokban, |
| függvén lebegve a rózsamirigycsipke-lepényen vérerekből-font- |
| belsejű kocsonyakötélen, mint óriásfejű rózsa, mint óriás-szemgolyós |
| kocsonya-rózsa kaméleon-csönd, mint valami rózsaszínüveg |
| kocsonyavirágzás, mint piros üvegvirágzás! Ó, szent Látvány, szent |
| Folyamat, te titkos Legszebb-Látható, te Legtündöklőbb Jelenés! |
| Te Megvalósuló Akarat, aki ha mutatod magad, vagy előbb |
| mint csipkefülű tátottszájú lárva, testközepedből kilógó óriás |
| véreres zacskóval, leszel aztán két szemgolyókezdeményes, |
| hegyesfarkú, végtagdomb-kezdeményes rózsahernyófejsisak, akinek |
| hasából óriás kocsonyakehely nő ki, annak bibéje eres hosszúszárú lopótök- |
| zacskó, porzója kocsonyarúd; aztán ahogy folytatod magad, |
| leszel különös-különös őslárva-alak, óriás háromdombú piros |
| kocsonyasisak alatt a csipkés fodornyílások fejvigyor-szélin kis |
| szemkehely-golyókkal, pórusos kocsonyamelledben látható szívzacskókkal, |
| tüdőszívlevelekkel, mirigyfürtökkel, a széles alsóajakdombok oldalain |
| mirigyszőlőfürtökkel, kéz-láb-bunkókkal, ebihalfarokkal, |
| ovális nemiszervgyűrűvel; aztán, ahogy folytatod magad, leszel |
| egyetlen piros pórus-kocsonyasisakba húzódott két |
| óriás szemdió, tömpe gorilla-orrú, pettyorrlikú, háromszögszájú |
| merengés, az oldaltokákon kocsonyafülkagylóüregekkel, |
| melledben elterpedt tüdőlevél-fürtökkel, négy szívzacskóval, négylevelű mirigy-lóherével, |
| vörös kocsonyahólyag-testoldaladon tömpe kocsonyacsipke-kéz- |
| láb-levelekkel, a kis rózsakocsonyafarokpajzson ánusz-ponttal, |
| nemiszerv-függelékkel; aztán ahogy folytatod magad, leszel |
| egyre-inkább ember-alak, bár még csak az emberforma kezdete, |
| ember-lényünk tömény képlete: óriás piros kocsonyahólyag- |
| buborék-sisak alatt tömpe, szögletes arc-alak, a piros kocsonya- |
| álarc szélein kék szemlevelek, alattuk rózsaszín fülkagylólebenyek, |
| köztük fehér gyűrűkben fekete pont-orrlikak, az orrlikak alatt |
| hullámos csíkszáj, s a karok, a lábak kocsonyacsillag-kezének |
| üvegbimbó-ujjai ragyognak, s a levélalakú testben, a piros |
| takonykancsó-üregben kirajzolódnak a csigolyacsáp-gerinc-ágak, s egy- |
| egy csigolyából mint kőhurkok, kőgyűrűk, kőfonat-hurkok, a bordák |
| ágaznak nagy ívben önmagukba vissza, mert látszik már a könnyű |
| bordaszárnyak csontrajza. Látszanak már a rózsapontzsák-mellkas |
| bordakorsói, csontváz-kelyhei! Jaj, nem látta ő, ahogy a magzat |
| szíve dobog, ahogy a magzat vizet vesz magához, iszik anyjából, |
| önmagából, ahogy a magzat kortyol, ürít, mozog, vizel, nem látta ő, |
| a Vak Halálra-készülő az Ember-készülődést ott az anya- |
| méhben, a dagadt magzatburokban, nem látta ó a magzat |
| mosolyát, testében a vér finom reményét, testében a Szent |
| Magzatszurok barna-zöld virágát, amely a vékonybélben, végbélben |
| nő ragyogva, s vala epefestékből, epesavakból, cholesterinből, |
| bélnyákból, bélhámból, a magzatvízzel lenyelt hámsejtekből, |
| pehelyszőrökből és faggyúrögökből, amely tiszta, tiszta, tiszta, |
| mint a legszebb gyermekálom, mert baktériumok, gázok, rothadási |
| termékek nem szennyezik vala! Jaj gyönyörű Burkok, gyönyörű |
| Hártyák, gyönyörű Rózsakoszorúk az Anyaméhben! Jaj gyönyörű, |
| gyönyörű Magzat! Gyönyörű, gyönyörű Megvalósulás! Jaj, te Tiszta |
| Remény, Mámoros-Alakulás, te Szent Virágzás ott az óriás |
| Jelenés-Alak méhe közepében a ragyogó óriás kristálybuborék |
| mögött, te Szent Virágzás a Jelenésben, te Szent Megvalósulás |
| Ősálom-csodája, te Ember-virágzás Jelenés-Magánya! Jaj, |
| szent-szent-szent lila-rózsa göbök világoskék mirigyfelhők |
| között a sötétkék magányban, csöpp hegyes-sisakú rózsafallosz- |
| alakok, jaj aranyhurkák vérrózsa-bozonttal, piros végtaghurka- |
| csomós, kékgyűrűs szemserleg-rózsás kékarany hurkabuggyanások |
| a kéklila mirigyreményben, jaj kék hártya-buborékban lebegő kocsonya- |
| rózsatojás arany végtagcsonkokkal, széles rózsaszalag-gerinccel, s jaj a |
| kék buborékból szivárványos indán lógó szivárványgolyó, kék-arany- |
| zöld-piros kristálymirigylepedékek a kék hártya-buborék alatt! Jaj, lila |
| hártyákba, rózsafátylakba, fehér mirigyleplekbe, kék hártyaüvegekbe, |
| véres arany mirigylepedőkbe csomagolt rózsaszín magzat-kezdet, |
| lila szem-üreggel, fehér rózsakesztyű kezekkel! Jaj, aranyfonatbelű |
| fehér hártyakötélen lógó arany-csomag, csupa véreres aranybuborék, csupa |
| véreres aranyhurka-halom fekete szem-kehellyel, piros golyó- |
| kezdettel a kék hártyabuborék-csöndben! Jaj izzó rózsakoponyák |
| hatalmas szemrései, bennük kéklila álomtojás, rózsagyűrűben |
| aranygolyóval! Jaj fehér mirigypettycsillagos fekete űrben lebegő |
| izzó ősmirigycsipkekoszorú-galaxis, kék hártyagolyó magvú |
| ősi vastag vércsipkemirigykorona, a kék hártyagolyóban |
| óriás aranykoponyájú aranygyermek, a hártyagolyó héját nyomó |
| vércsipkeháló-sapkájú ősarany-koponyával, aranyvirág-kezekkel, |
| aranyvirág-lábakkal, hegyes arany-farokcsúccsal, aranybordázat- |
| ránccal, vérszárú vérhólyagvirágokkal, csövekkel, hártyákkal, vér- |
| fonalakkal, előre-görnyedvén lebegve, hogy kis aranyvirág-kezei |
| a zárt-szemhéjú szemek előtt úsznak! És jaj tápláló-lélegző- |
| kiválasztó vastag aranykristálymirigyfelhő, amelybe az arany-magzat- |
| belsejű kék őshártyagolyó ragadt! És jaj ti kék hártyazsákban |
| lebegő aranykesztyű-kezek szögletes csontkezdetekkel az arany- |
| kesztyű-zsákban, arany-kesztyűcsöcsökben, a karok aranycsövében, |
| amelyek fölé az arany-álarcú arc lóg óriás fekete szemgolyó- |
| rózsákkal. És jaj, kék vízben úszó sárga viaszkocsonya- |
| tőgyszerű tömpe kezecskék, a megdagadt kék hártyabuborék |
| kék magzatlevében lebegő rózsaviasz-lábak, viaszrózsa-talpak, |
| érhálós viaszhólyag lábujjak, eres kék viaszbuborék-iker tompor, s a fehér |
| csavart-viaszizmú hártyakötél! Jaj, te óriás aranyhártya-tojásba |
| csomagolt, összehajtogatott, rózsából és aranyból kiformált óriás |
| magzat, aki hatalmas aranyhólyag-fejeddel kinyomod a rózsa- |
| hártyatojás tetejét, középen fehér csíkkal levarrt óriás lila-szemhéjú |
| szemeid alusznak, viasz aranymaszk-arcod mosolytalanúl mereng, |
| egymásra-hajtott lila-talpú lábaid, behajtott kezű rózsaszín |
| karjaid vérerekkel valának sűrűzve beszőve, mintha rózsaszín |
| üvegkesztyűkbe piros pamutból horgolt kesztyűket húznának |
| feszesen, mintha aranyüveg-kezek, aranyüveg-lábak üvegszövetébe |
| piros drótszálak csipkekesztyűit ágyazta volna a szent |
| teremtés, óriás kék köldökzsinórod csavartan lebeg hasad |
| előtt mint a dinnye szára, kúszó-tök indája, ajkaid, orrcimpáid, orrod, felső- |
| ajakgödröd aranymerengés-magánya, mint a szerelem világít! |
| És jaj, ti kék fátyolkötelű, rubint-gyökérzet-hálós hasak, |
| péniszecskék, lábak, fekete csöndben lebegő piros viasz-ágak. |
| És jaj zöld-arany hártyabuboréktojásban fekvő óriás üvegviasz- |
| magzat, lila viasz-magzat, aki ujjadat szopod, s viasztestedben, lila |
| viaszmellkasodban, óriás lila viaszkoponyádban a bíbor erezet, |
| mint a Megvalósulás szent, szent gyökér-inge, mint a Megvalósulás |
| szent, szent gyökérsisakja pirosan és lilán szövődik, mint a |
| viaszgolyóba nyomott aranydróthálókoponya izzik és ragyog! |
| És jaj aranyhártya-szemfedőbuborékban fekvő Titokzatos |
| Rózsaarcú, Rózsakezű Merengő, az aranyredős aranyhártyazsák |
| boldog rabja te, óriás lila szemhéjú Hallgatás, lila viaszbuborék- |
| szemhéjadon fehér viasztaréjvarrat-gerinccel, lila kezecskéden |
| fehér viasz-hold körmökkel, aranyrózsaviasz-álarc-titkos- |
| mosolygással, aranyszőrsisakú lila viaszkoponyával, aranyszőr-álarcú |
| rózsa-arccal! Ó, te Merengő, te fehér hártyaszemfedő-őstojásban |
| fekvő, óriás-fejedet kis kezedre hajtó Boldog Várakozó! Jaj, te |
| titkos, titkos, hatalmas aranyrózsaviasz-koponya, tiszta rózsaviasz- |
| fülkagylóval, fejed óriás viaszbuborékát az erezet-fák vastagon |
| benőtték, mint a csönd buborékát a piros magány csipkésen-fodrozó |
| gyökerei! És jaj behajtott rózsaujjak, fehér foszfor-lepedékkel |
| bevont rózsakesztyűk, fehér foszforkörmű aranyrózsa-remények! És |
| jaj magzatkoponyatető fehér-spirál hajgyűrűje, a koponya-ős- |
| spirálköd izzó szőrgyűrűzése! És jaj te óriás, te gyönyörű, te |
| titokzatos aranyrózsa-magzatfej a fekete űrben lebegve, te arany |
| lanugóval, fehér magzatgyapjúval födött arcú és fejű Titok, |
| te óriás fehér szemöldöksörényű, hatalmas aranybuborék-szemhéjad |
| fehér szempillasisaktaréjjal középen összeragasztott, kis aranyvér- |
| kezeid szemed előtt tartod, szájad nyitva, mint az istené! És ó, |
| te Titkok Titka, Legtitokzatosabb Lehajló-fejű, te óriás piros |
| lámpával belűlről átvilágított Aranyfejű Merengés a fekete űrre |
| hajolva, te Megvalósulás Ősarany-álarca, hatalmas agykoponyájú |
| Aranycsönd, hatalmas dupla aranyviasz-szemhéjbuborékú Magány, akit a |
| belső tűz-koponya úgy átvilágít, hogy fejed, szemhéjad erei |
| kilátszanak piros márványfodrozással, csipkehálózással, szent |
| mozaik-cella-ragyogással, mint a Mindenségi tűzháló-álarca, |
| mint a Mindenség szent csillagháló-koponyája! Ó, te Szent, te |
| Szent, te Szent Megvalósulás, te Szent Virágzás a Jelenésben, |
| akit nem láthat vala a Vak! Ó, te Csodálatos, te Drága, te |
| Reménység Örök Virágzása, te Elmondhatatlan Örök Fáklya, te |
| Örökös Eleven Máglya, te Föld Legmagányosabb Reménye, te |
| Örök Rózsabokor, te a Szentség Nappala és Éje, te Virágzó- |
| Belsejű-Aranyház, te Titkos Értelmű Rózsa, Mennyországnak Ajtaja, |
| Frigynek Szent Szekrénye, te Szeretet Lángoló Tűzhelye, te Örök |
| Halmok Kívánsága, te Élet és Szentség Forrása, te Örökös |
| Megvalósulás a Jelenésben, nem láthat téged a Vak! A vak, a |
| vak, a vak Árva Barom! De ím, ott állt a negyedik kristályszobában a |
| Negyedik Jelenés, ott állt vala a Megvalósulás, a hatalmas virágzó, lángoló |
| Tiszta Asszony, kristálybuborék-hassal, amelynek szikrázó kérge |
| mögött ott virágzott az Ember Kialakulása. Ott állt vala a Négy |
| Jelenés a négy kristályszobában, s ott állt vala az óriás mohafal |
| mögött a megszottyadott, meglottyadott árva Embersárkánygyík-magány, |
| ott állt vala halála előtt, ott állt vala halála közepén. S a dalt, a |
| dalt, a tiszta, tiszta dalt figyelte! És nem vala már benne semmi erő! |
| Aztán, ki tudja, a Végső-Megreszketésben, vagy az Utolsó-Tántorgásban, |
| vagy az Eljövendett-Halálremegésben, vagy a Tiszta-dal Utáni Mámoros, |
| Halotti Vágyakozásban, vagy csak az Utolsó-Kíváncsiságban, vagy valami |
| ismeretlen másban, titkos ragyogásban és titkos akarásban, vagy |
| a vak szív-mögötti gyászban, vagy az irgalmatlan vak várakozásban |
| megújúlva és új erőre kapva, iszonyú akarással és gyötrött, nehéz |
| lángolással, ismeretlen titkos mélyeiből felörvénylő végső-végső |
| harangzúgással, szíve félig-kiapadt titkos kútjaiból, piros |
| vérmoha-barlangjaiból kövér aranyfüsttel tölcséresen fölgyűrűző |
| utolsó erjedéssel és utolsó tűz-virágzással új hitre és új erőre |
| kapva, megsorvadott, megszottyadott óriás Iker-lényében új |
| zuhogásokkal és zubogásokkal, lángolásokkal és csomósodásokkal, |
| új hittel és új reménnyel, arcán a végső-végső tiszta-tiszta fénnyel, vak |
| keverék-arcán aranyláng-álarccal és keskeny, lapos kavics-homlokán, |
| amely inkább varangyé volt, vagy axolotl, vak sziréngőte kocsonyás, mirigyes |
| homloka, igen, homlokán sűrű nagy verejtékgyöngyökkel kivert sárga |
| viaszpánttal, mely mint a haldoklók viasz-koronájának nagy izzadtság- |
| csöppekkel reszkető pórusos viasz-abroncsa ragyogott és lángolt és |
| halállal-virágzott, igen, egész dupla lénye belsejét reszketve |
| kitöltő földagadt Bizonyossággal újra elindúlt! Lépett volna, |
| ha nincs előtte, vak keverék-arca előtt és emberből, őstatuból, |
| sárkánygyíkból, ős-libából-ősemuból összekevert iszonyú törzs-eleje |
| előtt az óriás zöld mohafal, a zöld moha-zuhatagokkal, moha- |
| lepedőkkel, mohafürtökkel benőtt és befolyt, mohasisakos fal- |
| maradék. Óriás kőpikkelygolyó-térdbütykei a kövér mohaköpenyes |
| falba ütődtek, mint viasztálba a vasgolyó, mint óriás ősmoha- |
| varangyba a kőágyúgolyók zöldfüstű lágy csattanással, zöld sistergéssel, két |
| dagadt kőcsöcsös kőpikkelyszív-szügye a szügy óriás kőtüske- |
| agyarával, amely mint az Unikornis hosszú homlokszarva, narvál |
| óriás csontszigonyként előrenyúló szemfoga, kidudorodó vastag kő- |
| erekkel befonva és kő-likacsokkal, kőpetty-üregekkel beszőve, |
| mint a gyűszű fémkupolája, erekkel és likacsokkal beszőve hegyesedett, |
| s amely eddig a koradélutáni gyöngypára-gomolygásba szúrt, mert |
| szügyét félig-elfordítva állt merengve a zöld fal előtt, szügye pikkelyes |
| rengése, kőpikkelybuborék-csöcsű, óriás kő-tövisű szügye őskori állat- |
| kő-templom-moccanása, óriás kőgolyószem-dülledés kő-varangy- |
| mozgása a kő-csontvázú, lágy zöld húsú falat megrengetvén |
| lassan ledöntötte, hogy puhán omladozva, lágy ingással rogyadozva, |
| lágy huppanásokkal és fulladt meleg csattanásokkal, zöld füsttel, zöld |
| porzásokkal, cafrang-hullásokkal, szőrlebeny-alázuhanásokkal, |
| zöld porladással és imbolygással az ősvastag mohalepedőbe |
| omlott. Mintha zöld vattakazalba ütnek mohos kő-villát, kőfésűvel |
| vakarnak moha-koponyát, kő-öklű mohakesztyűvel horpadt moha- |
| mellkasba ütnek, úgy sűllyedt puha csattanással és zöld porzással |
| a kőcsontvázú mohakupola az óriás mohakorong-térség vastag |
| ősanyagába, moha a mohába, kő a mohába, kő a kőbe talán, |
| hisz ki tudja mi vala a hatalmas alkony-előtti tér óriás zöld |
| moha-fedője alatt, talán kő, talán föld, talán csak moha, moha, |
| moha, moha, moha egymáson vastag és kövér rétegekben, gyapjas |
| zöld kötegekben, puha bársonykristály-övekben, kérgekben, hártyákban, |
| héjazatokban egész a Földanya tűzhártya-szívburkolatát, kristály- |
| tojáshéjburkolatát magába záró kőzetkéreg-tojásáig. S mikor a zöld |
| mohapor a mohára üllepedvén, mint a Mindenség csillag-arcaira |
| a Mindenség anyag-üregeiben gomolygó fény-robbanások, ősanyag-jajok és |
| csillagsóhajok vastag őspora és finom dérpihéje, mint a csillag- |
| arcokra és csillag-szemgolyókra, csillag-szempillákra, csillagszemhéjakra, |
| csillagszájakra és csillagfülekre puhán lerakódó őspanasz tűzpelyhe |
| és gyémánt-zizegése, befedvén az őspórusokat és ősráncokat, |
| mikor a kövéren gomolygó mohapor a mohára üllepedvén csak a |
| gyöngytiszta délutáni fény maradt a zöld-lélegzetű levegőben, |
| a lassan hosszú lila árnyékokat növesztő délután ősmagányában, |
| a nagy mohakorong-térség csöndkristály-anyagból épűlt Kristályvára is |
| elpukkant hangtalanúl, hirtelen a Négy Jelenéssel, mint |
| óriásra fölfújt szappanbuborék a szalmacső szalma-eres, aranyköldökű |
| végiben dagadozván szivárványosan, hogy csak egy-két csillogó |
| hártyacafat libegett még elolvadván a fényben, kristályos hártya- |
| fal-foszladék, aztán összeolvadt a két ugyanaz-ősanyag, a hártya-burkolat |
| belsejét kitöltő, s a hártyahéjazat külsejét körűlvevő, levegő a |
| levegővel, s maradt a gyöngy-anyagfényű Csönd. S elfoszlottak |
| a Jelenések is gyorsan, mint téli délutánon a lélegzet nehéz pára- |
| páfrányai, buborékozva, gyöngyözve, magukból finom hólyagokat, levegőtojást |
| pöfögve, lágy hártyarácsozat-leveleket növesztve és vékony olvadás- |
| pamatokat, foszlás-bolyhokat, párolgás-bojtokat, buborék-fürtöket, kristály- |
| söprű-oldatokat, oldalék-keféket, gyöngylánc-erjedéseket sarjasztva és eregetve, és |
| így oldódva föl lassan, egyre-likacsosabb, egyre-szivacsosabb, egyre- |
| buborékosabb, egyre-roncsoltabb csontvázúvá fogyva, pezsegve és bomolva, mint |
| oldatban kristályfigurák, kristálykocka-tornyok, kristálytű-páfrányok. |
| Egy pillanatig látszék még vala egy-egy körvonal, rajzolat, váz-csipke- |
| másolat, az Anyahas kristálybuboréka, körvonalaival az óriás Moha- |
| béka, a Halál-rothadék-ember csigaházai, rongyfoszlányai, fehér |
| koponyabuborék-térdkalácsai, a moha-hegedű zöld olvadása, a |
| Lófejű-Moha-asszony zöld párolgása, a magzat bíborrózsa-oszladéka, |
| mint tűzben-sorvadó rózsaszirmok a Szerelem-csoport aranyszivacs- |
| olvadéka, kék páncél-lovagöltöny viasz-szétfolyása, aranysörények, |
| zöld kristálysörények, gyöngyház-szigonyok pára-mállása, szines |
| pára-eloszlása, a Moha-medve zöld-buborék szétdurranása, zöld füst-pukkanása, |
| semmivé-bomlása, zöld por-pöfögése, a Megvalósulás Semmivé-folyása, egy |
| pillanatig látszék még vala a sok Jelenés-foszladék, Jelenés- |
| málladék, Jelenés-cafat, Jelenés-csontváz foszfor-szalagokkal |
| a levegőre írva, mint gyermek-éjszakában a Csontváz-látomások, |
| mint gyermek-álomban a Szörny-elolvadások, aztán lebegésük |
| helyén csak a gyöngyházfényű űr maradt, a gyöngyházfény- |
| gomolygással merengő, néma, lassan hosszú lila árnyékokat növesztő |
| Új-Ősidő-Délután. S az előbb még az óriás mohafal előtt űcsörgő |
| Ki-tudja-miféle Lények, Hippocampus-emberek, vagy Ember- |
| denevérek, Emberkutyák, Majompókok, Pókmajom-szalamandrák, |
| vagy Sziréngőte-emberek, Ember-vak-barlangi-gőték, vagy Medve- |
| emberek, vagy csak egyszerű Majmok, Csimpánzok, Ember-földikutyák, |
| Vakond-emberek, vagy kék gumikezű, rózsaszín gumibőr-tenyerű |
| Csimpánzok, Ember-állatkeverék-törpék, vagy Moha-manók, Ember-varangyok, |
| vagy törpe Ember-maradékok se valának sehol már. Talán |
| a leomlott mohafal alatt hevernek, mohába-nyomva, mohába-tömve, mohába- |
| dugva, mohába-verve, mohába fulladtan, mohakoporsóban, ősmoha- |
| temetőben, a zöld csöndbe gyömöszölve, a moha-zsákba, mohával- |
| betömött szájjal, moha-szemfedő alatt, mohába-tekerve, moha-múmiák, |
| moha-magzatok, moha-királyok. Lehet, hogy ott bújnak a vak, |
| vastag, kövér moha-fedő alatt, a hideg moha-tányér alatt, mint a |
| varangyok, valami moha-üregben, moha-barlangban, moha-kútban, |
| mint földben a pockok, kígyók, pókok, giliszták, békák, vakondok, bogarak, |
| pislogva, zöld-szürke foltos mirigycsésze-szemhéjukat óriás dülledt, |
| üvegsarló-köldökű, kőeres kőgolyó-szemükre húzva, vagy merev kristályszemmel, vagy |
| szempillátlanúl pislogatva, föl-le tologatva könnyes üvegdió |
| szemükön kőcsipke-sisak szemhéjukat. Talán ott menekűlnek a moha |
| alatt kúszva, moha-alagútat fúrva, moha-barlangban úszva, talán rettegő |
| magukat a mohában előre-rágva a mohát lenyelik, testükön gyorsan |
| átvezetik, kiürítik, mint a földet a földigiliszták. Mert látszott |
| vala a mohának fölpúposodása, fölbuborékolódása, fölhólyagzása, mert |
| az ősmoha-talaj itt-ott púpot növesztett, zöld óriás-buborékot, moha-hólyagot, |
| mintha anyahasat nyomna ki magzat, s zöld hólyagcső-hurkahátak |
| remegtek, dagadtak, kigerincesedtek, fújódtak és apadtak a kövér |
| mohakorongon, óriás zöld domborodás-erek növekedtek gyorsan |
| szétágazva és gyökérlegyezősen szétfutva a tér óriás moha- |
| takaróján, mint a növényi sejthártya-felület rácsozat-rostjai, egymásba- |
| font rost-kötegei, mint az amőba testhártya-felületén a kocsonya- |
| gyökér-kinövések és eltűnések, a mozgás-gerincek őstakony-kidudorodása, |
| s itt-ott a mohából finom zöld mohapor-pöfögések, gőzpáfrány-lövellések, zöld |
| páratorony-bóbiták lobogtak föl vala, mint a sejthártya pórusaiból |
| a növényi izgalom gőze, mint az egysejtű héjhártya-likacsaiból pikkelyfa-pöfögése, |
| az őstűz kilövellése, takonycsöcsű sejt-bálna-gőzfújása. De az is lehet, hogy csak |
| az Új-Ősdélután játszott a Magánnyal. Hogy csak a délutáni |
| fény rakta óriás kristálykockáit a mohára, a csöndre, hogy csak a |
| Föld lélegzett, mint alvó ősanya a zöld őstakaró alatt, s álom- |
| moccanásai, álom-forgásai a mohatakarót fölgyűrik, fodrozzák, erezik, |
| s teste, karja, emlője, térde, orra nyomja ki hólyagosra, buborékosra, golyósra |
| a zöld mohatakarót. S a különös, különös tölcséres gépezet ott |
| ragyogott a gyöngyházgomolygás-délutáni fényben, a lassan |
| hosszú lila árnyékot vető délutáni gyöngyházragyogásban. Óriás kék |
| zománc-sziromtölcsére hatalmas lila liliomkehely-árnyékot |
| vetett a tér zöld moha-csöndjére. S az egyik kék zománc- |
| szirmon egy fekete kiskutya zománcrajza csillogott keményen. És |
| körülötte koszorúban valami írás! Aranybetűk aranykoszorúja! |
| És a gépezet már nem beszélt. És a gépezet már hallgatott! |
| És irtózatos csönd vala mindenütt, irtózatos csönd vala a világban. |
| A növényekben, a fényben, az óriás mohakorona-térben, a vak, |
| láthatatlan kövekben és döglött sárkány-szívében. Csak ember- |
| szíve, a madárszív-lüktetésű árva tömlő vert egyre vadabbúl, |
| irgalmatlan fölgyorsulással, vak rángással és vad kopogással, |
| záporos kő-ütésekkel vervén mellkasa száraz hártyáit, a keskeny |
| mellkas-belső üres tojáshéj-száraz falát, hogy recsegett szinte |
| minden vad kőhomlok-ütéstől, őrűlt kő-kecskefej-döfködéstől, |
| gyors csőrveréstől, mintha mellkasa kiszáradt hártyabélésű |
| csonthordóját, a bordapántokra hullámosan feszűlt száraz bőrdobot |
| vak kő-harkály törné belűlről irgalmatlan csőre kő-ütéseivel, |
| mintha kőeres-tökű sovány kőkecske ugrálna eres, száraz hártyagolyóban, |
| göndör bak-fejével, buta bak-homlokával, kő-szarva gyors |
| döféseivel szétrepeszteni akarván a száraz hártyahéj-börtön derengő |
| falát, mintha kemény hártyatojásban fölhergelt vad kő-sáska |
| ugrálna, tömzsi kő-szöcske, megtébolyodott kő-tücsök, mintha |
| kőálarcból kinövő kőcsigolyatorony-csápjaival döfködne keményen, mintha |
| varangycsődör érezné a pórusokon beszívárgó kőmirigyrózsa-asszonyillatot, mintha |
| vak kőbéka-kan szökdösne kövesre-alvadt-erezetű kemény hártya- |
| zsákban, mert odakint nősténye várja, az erjedt asszonyi mirigy- |
| kutakkal párolgó asszony-óriás, kis madárlüktetésű emberszíve |
| egyre-gyorsabb és egyre-fájdalmasabb rángásokkal, ütésekkel és |
| ficánkolással készűlt a halált kimondani már, hogy a mellkas |
| szőr-ingje fölpúposodott, fölbuborékzott minden vad pillanat-töredékben |
| a szív fölött, s minden szünettörmelékben beomlottak a mellkas szőrpúpjai, |
| szőrbuborékai, szőrhólyagjai a szív fölött, arcáról, homlokáról, szemhéjáról, |
| orrlikai kék kocsonyataréj-kelyheiből, kis rózsamohás fülei mögűl, kőszita- |
| tarkójáról, rövid nyakáról vastagon és bőven ömlött a verejték, belucskosítva, |
| hideg könnyeivel átitatva a szőröket, pihéket, szőrzet-lángokat |
| és hajzat-függönyöket, mellkasa megőszűlt szőr-ingje is egy lucsok vala |
| már, és hátán a hideg haldoklás-gyöngyök gördűltek nagy csillogás-farok- |
| uszállyal a nagy vastag szőrszálak, vörös hólyagseb-korongok, félig- |
| lemállott bőrcafatok, kék pettyek, májfoltok, lila szeplők között a csigolya- |
| fűrész-taréjos pórusos hátgödörben, az izmok köteg-homályai tövében, |
| s fölgyülemlének az embertörzs-sárkánygyík-összenövés finom, pihés, szemölcsös, |
| pikkelyes, palás, gyöngylencsés, rózsás bőrpórusos, gyöngykása-mirigygumi- |
| szövedék-szövetű gödrében, szakálla, bajsza, szempillája, szemöldöke |
| szőre, az előreugró vörös sörény-esernyő, a lángoló szőr-eresz is |
| halál-verítékkel vala begyöngyözve és elkeverve, mint harmattal a |
| fű, mint eső után az őszi mező, kis csigabigaszáj-kocsonyasziromfodros |
| csecsemővagina-rózsaszája is a halál hideg könnyeivel vala megtelve, |
| mint olvadt hólével a száradó rózsafejek a sírokon, mint haldokló, |
| vagy halott katonák viaszrózsa-szája csata után könnyel, vérrel, esővel, |
| harmattal, mint halott katonák sárga-eres viaszliliom-szája |
| véres könnyel, zöld esővel, verítékkel összekevert vérrel, kis rózsa- |
| erezésű rózsasárga halálcsöppekkel, viasz-kék verítékgolyókkal. |
| Irgalmatlan gyorsasággal lihegett vala, oly gyorsan és oly fehér- |
| vadúl, hogy inkább beszívta már a levegőt, mintsem kilökte, csak |
| hideg nyálát köpködte, fröcskölte finom csomókban, apró nyálhólyagcsillaggal, apró |
| buborék-fürtökben a levegőbe, keverék-kezével vadúl kalamolt és |
| kaszált a levegőben, egész embertörzse rángott, lángolt és fodros |
| szőr-taréjlásokkal reszketve hullámzott, hónaljaiból vastag, nehéz |
| könny-patakok csorogtak befejezetlen csípője, elkezdett, de |
| szaurusznyakban folytatódó tompora pórusos viaszgolyó- |
| felezései felé, köldöke óriás bíbor szőr-rózsája is hideg halál-vízzel |
| vala telve, s lüktetve nyüzsögtek a szőrkehely bíbor üstaljában |
| a verítékcsöppek, mint átlátszó hártya-páncélú bogarak, férfi- |
| mellkasa kis megszottyadott szőrös asszonycsöcsei izzadtan ragyogtak. |
| Mert a Megfojtó Angyal már fojtogatni kezdte, nyakára fonva kristály-kezeit! |
| De az óriás Kőpikkely-ember-csoda vággyal, reménnyel tusakodott még! |
| Bíborszőrzetű vak keverék-arcát az ég felé emelve lassú, roggyadt, |
| nehéz lépésekkel az óriás mohakorong térség zöld csöndjét taposva |
| vánszorgott a gyöngyházgomolygású délutáni fényben, óriás kőpikkely- |
| oszlop-libalábaival homorú moha-csillagokat préselve az |
| ősanyag-bundamagányba, hatalmas zöld csipke-írást nyomkodva |
| kőgumihártya-talpa kőpikkely-csillagával, félig-halott szaurusz- |
| másodtestét, a pikkelyes kőkoporsó-burkolatút, a kőkorong-csigolya- |
| lánc őstatu-farkút, a kőtüske-kehely-csengettyűs-farokvégűt |
| haldokló ősállat-lassan, haldokló Diplodócus-lassan, Brontosaurus-lassan, |
| dögledező Stegosaurus-lassan, félig-döglött Tirannosaurus-lassan, |
| kő-lándzsákkal átvert-szívű rogyadozó Őskazuár-lassan |
| vonszolva kő-oszlop-óriás-lábú Ember-maga után, ment vala |
| az óriás mohakorong-térség közepéig. Ment, mint egy száraz, |
| kéken és dagadtan megalvadt erezetű hártyarózsával összenőtt, |
| kihalni-készülő Glyptodon, a négyméteres hátpajzsú Ősmozaik-kőkan, a |
| Glyptodon, az Őstatu-király, akinek már nem is látszanak |
| mohába-sűllyedt kőmozaik-lábai, s csak óriás hatszögű kőkockákból |
| épűlt kőmozaik-félbuborék hátpáncélja mászik szinte a dagadt kék |
| mohában, a kőcsipke-fodor-szoknyaszélű, a vastag kőtaréjjal |
| beszegett, amely alól hatalmas kőmozaik-korongokból fűzött, |
| lassan elvékonyodó őscsigolyalánc-szelvényfarka messzire hátra |
| hosszan kinyúlik, mint egy hatalmas kőpikkelygyűrűs őskígyó, |
| amely a kőcsipkeszegélyű kőmozaik páncél-szoknya alatt a kloákába, vagy az |
| ánuszba bújt fejével! Térde óriás kőpikkelygolyói, az ősi bütykök, |
| roppant kő-kalácsok nyikorogtak, lángoltak, füstölögtek és a |
| pikkely-összenövések hártya-réseiben, a kőszirom-találkozások, |
| egymásra-levelezések árnyékszüneteiben vérrel szívárogtak, |
| s az alvadó, szívárgó, arra újra-ráalvadó vér és nyák és nyirok |
| lemezein, hártyáin és dombjain kék, zöld, piros, feketekocka- |
| ezüstkocka-mozaik zománcmellényű legyek nyüzsögtek kupacban, |
| mint a tehenek szemében, lovak hátsebeiben, tehenek rózsás, szőrcsipkés |
| vagina-liliomszirmain, félig-döglött békák nagy dülledt kőgolyó- |
| szeme körűl, kitátott szájuk hideg sárga mirigybarlangjában, |
| a szájkupola véreres hártyabordáin nagy kristályhab-szivacslencse-párnás |
| lábakkal tapodva, zengve ki-be szállva a póruslikacskoszorús, penészes |
| porcelán-peremű szájkancsó-dermedésben. Mint óriás fekete |
| kőhagymák, ha lassan összenyomódnak, és csípős levet eresztve |
| sírnak, nedvezek és könnyeztek durva kőpikkelygolyó-térdei, |
| míg elvánszorgott vala a hatalmas mohakorong-térség közepéig, a |
| zöld moha-korona közepébe, az óriás lila-árnyéku moha- |
| csipketornyokkal koszorúzott zöld korong közepére. |
| S ott megállt vala, megállt az Új-Ősi-Magányban, mint |
| haldokló király országa közepén, mint haldokló király, |
| akinek nincs népe már, akinek népe már halott, akinek |
| népe sose volt, aki uralkodott vala egymagában, űlt vala mohos |
| kő-trónján az egyedűlvaló magányban, mint a Semmi Királya, |
| a Csönd Fejedelme, mint a Halál Uralkodója, önmaga ítélője, |
| önmaga parancsolója, önmaga népe és önmaga királya, önmaga |
| értelme, önmaga homálya, önmaga törvénye, önmaga álma, mint |
| a Halottak Haldokló Királya, akinek nincs se bosszúja, se vágya, |
| se eleven népe, aki majd sirassa, se eleven népe, aki eltemesse, |
| aki holttestének tiszta gödröt ásson, aki utána a sírba lekiáltson, |
| aki vele haljon, vele temetkezzen, halott szíve után halálba |
| siessen, aki holt arcára rakjon aranymaszkot, holt-arcára |
| formált ősarany-álarcot, holt fejére arany-koronát illesszen, |
| viaszkezeire arany-kesztyűt húzzon, viasz-lábaira aranycsizmát |
| húzzon, eldermedt törzsére aranyból-szőtt inget, inge alá rakjon |
| halál-szobrocskákat, aki lágyan hintse vad virágesővel, fessen |
| körmeire arany-csillagokat, viasz-szemhéjára arany napot, holdat, |
| fessen péniszére aranyvirág-indát, kék fülcimpáira arany- |
| madarakat, sárga ajkaira arany-krokadílust, kemény fogaira |
| aranysárkányokat, aranyszarvasokat, aranypelikánt és aranypikkely-kobrát. |
| Jaj megállt vala, megállt az Új-Ősi-Magányban, mint haldokló |
| király országa közepén, a Semmi Királya, a Csönd Fejedelme, |
| a Halottak Uralkodója, a Föld Árvája, a Tűzözön Gyalázat Létrehozottja, a Tűzözön |
| Embersárkánygyík-Angyala, a Tűz Küldötte, a Halál Megváltottja, |
| a Bűn Bűnhődés-Gyermeke, a Föld Haldokló Árva Büntetése, Tűzözön Noéja, |
| Különös Szerelem Egyetlen Reménye, Titkos Megadás Vak Reménytelensége, |
| a Bánattalan, a Gondolattalan, az Emléktelen, a Jövőtlen, |
| a Kétféle Ocsmány Egység, az Egytest-Kettős-Lehetetlenség, |
| megállt vala az óriás mohakorong-térség közepén, mint |
| haldokló király országa közepén, mint a Növények-Királya, mint |
| a Moha-Királya, mint a Zöld Burjánzás Haldokló Fejedelme, |
| mint a vad, a szégyentelen, a bűntelen, a jövőt-nem-ismerő, a |
| halált-se-tudó Faúna-összevisszaság, Szörnyeteg Állatzagyvalék- |
| Jelen Királya, mint az Állat-növényzagyvaság-Növény-állattisztaság |
| haldokló titkos Istene, mint a Földgolyó-Magány legmagányosabb |
| Magánya, az emléktelen, a jövőtelen, a szerelemtelen, az árva, |
| a Maga-után-semmitse-hagyó, a Maga-után-csak-csontvázat-hagyó, |
| a Maga-után-csak-kőpikkely-kődonga-kőszalag-kőtüske-kőlevél- |
| kőkorong-kőszirom-kiégett-pórusú-kiégett-erezetű-halmazát- |
| hagyó, a Mámortalan, a Mennytelen, a Pokoltalan evilági Árva, |
| Túlvilág-nélküli vak Egyszer-volt-Sohasem-lesz-többé! |
| Megállt vala, egy-döbbenettel iszonyodva attól, ami eljön, attól |
| ami eljön már e pillanatban, attól ami eljön óriás döféssel, |
| s vak arcát a könnyű-könnyű délutáni égre emelve nehezen, |
| hosszan, fájdalmasan, fehéren fölvartyogott! Vartyogott, akár |
| egy haldokló ősi Varangy-isten, aki ott ül ősmirigyes kövér ős- |
| varangyfejét a semmibe emelve a Mindenség mohacsillag- |
| köldökén, szívében kristály-kardok, sebei zöld vérrel bugyognak, |
| szemei zöld penésszel elhomálylanak, s körötte tizenhat egymásból- |
| gyűrűző koszorúban lebegvén vartyogván dicsőítik a zöld |
| mirigyköpenyű, zöld mirigysisakú, zöld mirigy-úszóhártyaláb-szárnyú |
| Varangy-arkangyalok, és halál-vartyogása a titkos Mindenség |
| legtitkosabb zugát is betölti az ősi forró mirigykürt-zenével, a Mindenség |
| legrejtettebb sejtje magját is betölti zöld mirigyharsona-zenével vad |
| halál-vartyogása. Vak arcát a könnyű, tiszta délutáni égre |
| emelve fájdalmasan, hosszan vartyogott a Halottak-királya, |
| az Embersárkánygyík-Magány, és nem látta, hogy vak arca fölött, |
| a mindenféle kétéltű-keverék-emberarc fölött ott lebeg; a csillogó hermafrodita |
| Hártya-angyal, kezében óriás gyöngyház-szigony. Hogy ott lebeg |
| vak arca fölött már döfni-készülőn, gyöngyház-szigonyát magasan |
| feje fölé emelve a Hártya-angyal, a hártya-arcú, hártya-szoknyás, |
| hártyaszárnyú, hártyalábú, hártyakezű Angyal, csillogván mint egy óriás |
| szitakötő és döfni készűl. Feje vala, mint a szitakötőké, egyetlen |
| vállig-tarkóig-szájig-nőtt kristálysisak, egyetlen óriás kristály- |
| sisak kristálykehely-mozaikszemekből építve, és szája vala izzó |
| hártyarózsa, és hártyaingén áttetsző köldöke vala világló hártya- |
| csésze. És teste erezete vala, mint az anyaméhben kuporgó |
| üvegtestű magzatoké, és szárnyai valának óriás kék recékből, |
| lila kitin-gyökerekből fonvák, s közeikben valának bolyhos, sejtes, |
| csillogó hártyaablakok. És négy szárnyai valának neki, a |
| hártyavállakból piros kitincsuklókkal, kék kitinforgókkal |
| forgathatók és mozgathatók, mint az óriás szitakötőnek. |
| És emlői valának eres hártyarózsák és nemzőszervei hártyarózsák, hártya-kard. |
| Ott lebegett vak feje fölött a Hártya-angyal, ott lebegett a Végső- |
| Vartyogás előtt egyszerűen és mosolytalanúl, kétágas, gyöngy-bajusz- |
| hegyű gyöngyház-szigonyát magasra emelve, aztán kicsit hátrálván lebegve |
| egyetlen iszonyú lendülettel a vartyogó Embersárkánygyík |
| emberszívébe döfte a gyöngyház-szigonyt. Oly erővel döfött az |
| Angyal, hogy a gyöngyhorgok cafatra szakítván a szív kamráit és |
| pitvarait hátán kiütődtek, s ragyogtak embernek láthatatlanúl, mint |
| a kőlándzsával átvert-oldalú ősvad oldalából kiálló kő-lándzsa- |
| levelek, mint a szigonnyal átütött hal zománc-pikkelypajzs-oldalán |
| a kristályszigonyszárnyak. S az Embersárkánygyík hörögve megroggyanván |
| előbb térdre-esett, mint az elefánt, ha meglövik, mint az orrszarvú, |
| ha meglövik, mint a zsiráf, ha meglövik, mint a viziló, ha |
| meglövik, mint a kazuár, ha meglövik, szája izzó sárga cseréprózsa- |
| fodrain vérhab szívárgott, vérbuborékok bugyogtak, fehér nyáltajték |
| sistergett, orrlikaiból is véres és véreres nyálbuborékfürtök fúvódtak lassan |
| kifelé, aztán különös-különös keverék-kezeivel ember-szívéhez- |
| kapott, aztán lassan oldalra-dűlt recsegve, nyikorogva, kőporfüsttel lobogva, |
| csikorogva, kőzetében ropogva, mint egy elefánt, mint az orrszarvú, |
| mint a Tyrannosaurus rex, ha meghal, mint a szakállas vén, fehérpettyszőrű |
| Kentaur-király, ha meghal, hogy iszonyú kőpikkelygolyós kőpikkely- |
| libalábai és kőpáncélzattal, kőlevelekkel, kőgyűrűkkel és |
| kő-övekkel fölszerelt szauruszteste ropogva nyitogatta pikkelyeit, |
| mint tüzes kő-kefén hal, dzsungeltűzben toboz-állatka, |
| kőcsatjait, kő-öveit szikrázva ropogtatta, füstölögve csikorogtatta |
| kőgyűrűit és kőmozaik-buborékjait, aztán lassan oldalra- |
| dűlve kinyúlt, roppant kőpikkelylibalábait előrenyújtva |
| párosan, mint az elefánt mellső kőoszlop-lábait, hogy mint |
| nagy csipkés pikkelybordázat-csillagú pajzsok, óriás kőcsipkelevelek, |
| óriás kőeres, sejtmozaik-háromszöghártyás letelek, iszonyú kőgumitollak, óriás |
| kőpikkelyesernyők álltak a talpak élükkel a mohába hullva, a zöld puhába |
| hullva, kősarló-sarkantyúikkal, szikla-kard karmaikkal, kőpikkely- |
| csigolyagyűrűlánc farka nagy hullámcsapással kiegyenesedve |
| mereven elfeküdt a mohában, kőmirigygomb-koszorús farokvége |
| kőtüske-harangja félig a mohába fúlva hallgatott, roppant- |
| ívű kőcsipkegerenda-gerince taréja, a kőlevélcsontváz-alakú kőgerendatövis-hárfa |
| hatalmas lila hárfaárnyékot írt a mohára! Ott feküdt halottan |
| és döglötten, döglötten és halottan az óriás mohatér közepén, óriás |
| lila-árnyékú mohacsipke-tornyok koszorújában a Kétszer-halott |
| Halott, döglötten és halottan, hiszen ember és sárkány keveréke |
| vala ő! Ott feküdt, mint egy óriás kőtoboz az egyre-mélyülő, |
| egyre lilább Új-Ősidő-Délutánban, mint egy hatalmas kőpikkely- |
| zsákba bújtatott óriás kőtojás, amelynek héját föltörte már a |
| magzat a tojáskúp végiben, s félig kibújva dohos szülőbörtönéből |
| viaszosan csüng vala a tojásfal oldalán halott félteste, mint egy |
| óriás halott kukac. Szemei tágra nyitva, erősen kidülledve dermedeznek, |
| maguk mögé gyűrve a rózsamirigycsésze szemhéjakat, hogy csak a |
| piros mohatojások dagadoznak vak moha-dermedéssel a könnytelen |
| szemgödör fölött, véres és nyálas szakálla a mohába lóg, sörénye, |
| a kőszitabuborék-koponya kőlikacs-rácsozatából vörösen és parókásan |
| kilobogó, úgy hullt hátát bepalástozva mohaszőnyegig alá, |
| mint egy rongyos, véres zászló elvesztett régi csaták után a lovával |
| egy-halott lovag kezéből, mikor a fodros páncélszoknyába öltőzött, |
| homlokszarv-csillagú páncélsisakálarcos lóval kék páncél- |
| öltönybe, madárfej-formájú páncélsisakba öltözött lovasa is |
| meghal. Axolotl-kopoltyú koponya-tollai, mint alvadt, eres |
| viaszmirigytollak kék buborékcsápokként meredtek a fényben, |
| emberszívére-szorított különös-kölönös keverék-kezei, mint béka-ujjhegyű |
| viaszvarangy-csillagok izzottak. Embertörzse asszonycsecsei |
| szőrkoszorús viaszrózsák. S az ősmoha kőpikkelytestét, a sárkánykőtojást |
| félig befogadta, a Halál a Sárkány-kőtojást az ősmoha-fészekbe |
| tojta, mint madár mohapikkelyfészkébe a tojást. Jaj, Neki |
| annyi se jutott, jaj Neki annyi sem jutott, mint a titkos |
| Mondabelinek, aki le akarta győzni a Halált! Neki annyi |
| sem jutott, hogy legalább elkezdje a Legyőzetést, a Győzelem-utat, mint a |
| titkos Mondabeli, aki a Halál ellen indúlt vala, hogy a |
| Halált legyőzze! Aki Halál ellen indúlt vala, a titkos Mondabeli |
| Ember, hogy a Halált legyőzze. Neki annyi sem jutott, mint a |
| titkos Mondabeli Férfinek, aki a Halált legyőzni elindúlt, |
| a Halál Istenasszonyát. A Halál-Istenasszonyát, Hinát, |
| akinek ott izzott ég és föld között hatalmas vörös szeme, mint a |
| tűzgolyók! Jaj, neki annyi sem jutott, hogy legalább megkeresse |
| a Halál-ország kapujában fekvő, a titkos titkos Földalatti-Ország |
| kapujában fekvő Halálasszony-óriást, hogy nemiszervébe bújva |
| legyőzze! Neki annyi sem jutott, mint a titkos, titkos Mondabeli |
| Férfinek, aki félszárnyukkal-egymásba-kapaszkodó madarak lüktető, millió-szemű, |
| óriás, zsibongó, suhogó, milliárd pikkelycsillag-lábú felhőjébe |
| kapaszkodva elindúlt repülvén a Halál országa felé, hogy az |
| óriás Halál-istenasszonyt legyőzze! És mikor elért vala a madár- |
| szövevény-felhő eleven, lobogó csücskébe kapaszkodván a Földalatti |
| Ország kapujához és leszállt, s a milliárd madarak óriás gyűrűkben |
| és óriás koszorúkban köréje telepedvén rémüldözének és riadozának, |
| madarainak megparancsolta vala, hogy hallgassanak. Hogy hallgassanak |
| és figyeljenek, és lássanak és hallgassanak! És ne beszéljenek és |
| ne szóljanak, csak hallgassanak és lássanak, és ne is nevessenek! |
| Mert az óriás alvó Halál-asszony, az Eleveneket-Fölfaló, a Megőrlő-Hüvelyű, a |
| Bosszúálló-Éhes, a Kegyetlen-Szájú, a Kemény-Szívű, a Rózsaragadozó-Vaginás fölébred |
| vala a szóra és fölébred vala a nevetésre. Mert ott feküdt vala |
| az óriás Halál-istenasszony a Földalatti-Ország kapujában, ott feküdt |
| ruhátlanúl és hanyatt, ott feküdt meztelenűl és hanyatt. Kövér, |
| húsrengeteg ősteste, mint a ragyogó végtelenség, rengeteg csöcsei, |
| mint tűzpettyes és szeplős, dagadt, hatalmas rózsa-bálnák, |
| mint vérerekkel kék-indásan beszőtt óriás vérbársony-kupolák, |
| tetejükön fekete mirigykoponya-forma csecs-rózsákkal, hasa óriás |
| rózsa-buboréka izzott keményen és tisztán, mint a napfényes |
| hegyhát, s kerek bőr-redő-taréjos köldökcsészéje, mint a |
| vastag kék erekkel kidagadó oroszlánszáj és köldökében vala fekete |
| pupillahasítékkal derengő óriás kamilla-fej bőrből. És izzadt |
| hónaljától csípőcsontjáig szeplős kövér hús-hurkák gyűrűznek és |
| buborékzanak és redőznek, mint a hernyók teste és irdatlan |
| fehér combjai szétvetve valának, és térdei, a hatalmas, csontos |
| toronyfejek valának fölhúzva, mint a kövér tücsöknek, |
| valának a csípő-magasságig fölhúzva, mint a kékpettyes- |
| combú, aranypettyes-lábszárú, vérpettyes comb-belsejű, fekete- |
| pettyes combtövű óriás piros szöcskének, hogy olyan is vala, |
| nézvén lentről és előlről az óriás Halál-asszony, mint egy |
| hatalmas piros, szines-pettyekkel-behintett-combú szöcske. És |
| meredek lábszárai valának izzó vastag kristályoszlopok, kristály- |
| pórusaikból durva, kemény szőrszálak növekedtek vala, és lábai |
| valának, mint fekvő piros vizilovak, ragyogván pirosan, szőrtelenűl, |
| és lába-körmei, mint lila szaru-rózsák. És hatalmas, izmos, májfoltos |
| Halál-őskarjai ott feküdtek törzse mellett az erjedő fűben, |
| a lángoló virágban, és óriás kezei, mint piros ötfejű sárkányok, |
| égő pikkelytorony-bimbók és keze-körmei, mint rózsaholdas, |
| rózsafelhős, sűrű, hosszanti recegerendás zöld ősbogár-kitinpajzsok. |
| És vállgödrei izzadt ősi márványcsészék, és vállai lapuló tűzpettyes |
| jádekő-párducok és nyaka, mint a bársonymoha ősgomba rózsaszín |
| szára, és hatalmas gigája, mint sárga csonthártya-csillag. Bodros |
| fekete őshaja rengeteg halálzuhatagban hullt és ömlött és folyt |
| és gyűrűzve csigázott a Halál-ország Csönd-szíve felé. A |
| Halál-ország Csönd-szíve felé! És óriás arca nem látszott vala, |
| mert óriás arcán vala vastag zöld moha-álarc és a vastag zöld |
| moha-álarcon nem valának szemnyílások, csak szájnyílás |
| vala, és a szemnyílások helyén vala két óriás zöld moha- |
| buborék. És fogai, mint a barracuda-halnak! Jaj, iszonyú |
| test! Jaj, iszonyú combok! Jaj, iszonyú nyílás, combtövek gőzölgő |
| hasadéka! Mint frissen levágott tehén gégétől hüvelyig fölhasított |
| megnyúzott teste belseje izzott és vöröslött irdatlan asszonyi |
| nyílása a rengeteg fekete ősmoha-ágyékszőr izzadt kövér nyerge |
| alatt, mint bárddal széthasított göndör gödölye ragyogott pirosan és |
| kéken, mint fejszével vágott iszonyú dinnye-lék sárga mirigyekkel és sárga |
| erekkel és bíbor buborék-szövettel világolt vala rengeteg teste |
| szülőnyílása, s a nyílás alsó viaszos, kövér rózsasipka-vége alatt izzott lucskosan |
| a fekete ánuszrózsa fekete szőr-koronája! Mint óriás rózsalepény-örvény, |
| húsfodros, kocsonyarózsaszoknyás csigaszáj vonaglott, fodrozódott, |
| aranyhártya-bevonattal izzott halálos szerelem-kelyhe ott a pettyes |
| őscombok között! Jaj iszonyú nyílás, jaj izzó húsfodrok, rózsa- |
| lebenyek, duzzadt ősi ajkak! Jaj, Halál-istennő óriás piros |
| rózsája ott a szétnyitott ős-combok között, jaj elevenfaló kék |
| csillag, szörnyű kezdet, virágzó kapu, te véres liliom, te halálos |
| rózsa, te emberevő tűzliliom, őrlő rózsamalom, eleveneket összeroppantó tűz- |
| mirigy-rózsa, gőzölgő halál-kút, füstölgő csigabigaszájú tajtékos |
| kegyetlen barlang! Jaj madarak, jaj madarak, jaj a csillagokig |
| fölgyűrűző dermedt madarak, ne szóljatok, ne is nevessetek, |
| ha a Mondabeli Férfi elindúl, ha elindúl a Halál-asszony, nyitott ősrózsa- |
| hüvelyébe bújva, hogy megtegye visszafelé az utat az asszonyi |
| testben, ha majd elindúl, hogy a halált legyőzze, s a rózsafüstölgő vaginán |
| bebújva végigmenjen az óriás halál-testben, a roppant, forró, véres |
| halál-úton, fordítva, mint ahogy megszületett, s a Halál- |
| asszony óriás testében vándorolva az ősbelek, ősmirigyek, őshártyák, |
| ősvesék között, az ősmáj, ősgyomor forró buzgalmai között, az |
| óriás ős-szív bársony-lángharangja mellett, az őstüdők erjedő |
| rózsabuborék-tömlői mellett vándoroljon az ős-szervek forró |
| barlangjában, a keskeny torok izzó hártyarugó-porccsontváz- |
| csövében mászva fölfelé, a dagadt érharangszoknyás, mirigypettyes rózsauborka nyelv- |
| csapba kapaszkodva a hatalmas ős-szájüregbe bejusson, a rózsakő-barlangba, s |
| az irgalmatlan-ragyogású zománc-serleg fogak között az izzó |
| ősszivacslevél-nyelv rózsamirigy-dombhátán tovább vándorolva |
| és látva már a tátott ős-száj fehér zománcpajzskoroszorúja mögött, |
| a fogak csipkés, nyálcsillámos koszorú-ragyogása mögött a felhőtlen kék |
| eget, hogy az óriás alsó ajakcimpára mászva, a rózsahártyaredős |
| vastag ősrózsaszirom-ereszre, ott véresen, nyálasan, lihegve, |
| boldogan fölénekeljen, hogy hozsánna, állelúja, dicsőség, |
| dicsőség, dicsőség, a Halál legyőzve már, itt fekszik az már ős- |
| Halál halottan, az óriás Halálasszony, a hatalmas Halál- |
| istenasszony! És dicsőség, az Élet élet marad örökké! Mert |
| meghalt a Halál, mert meghalt a Halál, keresztűl-rágtam |
| magam ősrengeteg testén! Mert aki visszafelé az útat megteszi, |
| a Rima pudendin bebújva átvándorol a Halál-testen, s a Rima orison kibújik, |
| a végből indúl el a kezdetig, a Halál kapujából indúl el az |
| Élet szájöbléig, fordítva, mint ahogy az anya szűlte, az a Halált |
| legyőzve lesz majd halhatatlan, és vele lesz halhatatlan egyedeiben |
| és részleteiben a Mindenség maga! Jaj madarak, jaj madarak, óriás |
| koszorúkban és gyűrűkben hallgató madarak, ne szóljatok, ne |
| is nevessetek, mert a nevetésre, a szóra fölébred a Halál- |
| istenasszony, s a combjai-közé-furakvót egy roppant roppantással, szirom-őrléssel, |
| comb-összehúzással megöli! Hallgatának hát a madarak figyelve |
| a csillagokig-épülő gyűrűkben, koronákban, koszorúkban, a titkos |
| Mondabeli Férfi pedig a Halál-Ősasszony szétnyitott pettyes combjai között |
| elindúlt, hogy a Halált legyőzze! S a roppant test nyílásához érve, fölhajtva |
| két kezével az óriás arany-mohás húsrózsa-szirmokat, a nagyajkakat, |
| a labia majorákat, s széthajtogatva a nagy kék mirigypettyes bőrkettőzetet, |
| a labia minorákat, a kisajkakat, a szent, szent óriás rózsagyümölcs, |
| a szent, szent klitorisz alatt, áttörve koponyájával az eres rózsamoha- |
| hártyafalat, a félhold-alakú szűzhártyanyílásos szent, szent |
| hyment, a Bartholin-mirigyek kivezető-csövei között a gőzölgő hüvelybe bújt! |
| Ott evickélt és vonaglott irtózatos őspicsája piros és mézes, |
| mirigypettyes és májfoltos és óriás koromszeplős redői és lebenyei közt. |
| És mászott evickélve és vergődve fölfelé a hüvelyben, a halál-kehelyben, |
| a savanyú hüvelyváladékban, a csobogó forró szűz-vérben, a forró halál- |
| mirigyrózsa-alagútban, és eltűnt lassan mellkasa, dereka, combja, |
| térde, hogy csak két lábszára állt ki a forró rózsamoha-barlangból, |
| mint kígyó aranyhártya-belsejű pikkelysisak-szájából a béka lábai, |
| mint béka zöld mirigykancsó-szájából a szitakötő kék-zománc-abroncsos |
| aranybársony-hordó potroha, mint madárcsőrből a sáska zöld üvegizombékás |
| ugrólábai, s kalimpált vala veszettűl igyekezetében, kalimpált |
| vala lábaival! És ahogy nézte vala a barázdabillegető, ahogy nézte vala |
| a szent, szent igyekvést, a szent, szent kalimpálást, a szent, szent |
| evickélést, gyönyörében ide-oda ugrált, gyönyörében csőrét nyitogatta, |
| gyönyörében szárnyát rázogatta, gyönyörében fölnevetett. És fölébredt a |
| Halál-istenasszony, fölébredt a Halhatatlan-alvó, fölébredt |
| a szent Halhatatlanság, roppant ősteste kicsit összerándúlt, |
| óriás-arcáról a moha-álarcot letépte, s combja két kristály-oszlopa |
| görcsben összezárult, s úgy szétmorzsolta feltört rózsahártya- |
| ablakú hüvelyében a Mondabeli Férfit, mint gyerek két ujja-bögye |
| között a finom hártyás, mohás, szőrpáfrány-tollas, moha-álarcú |
| rovart, hogy csak méznyálas szőrpép, véres és kocsonyás moharagacs, |
| aranyszőr-üvegnedv-morzsalék, szőrpikkely-takony maradt ujjai között. És ujjai |
| finom redőpajzsain, a redőgödrök rózsa-csatornáiban vékony |
| aranypor, mintha az ujjak aranyránc-pajzsának aranypókháló- |
| csontváza ragyogna! Jaj, a Halált-legyőzni-indulót úgy összetörte a Halál, |
| mint madártojást az állati fogak, összetörte és megőrölte a kristályrózsa-malom, |
| hogy belőle csak egy halom csont és halom szőr maradt, mikor bosszúállló |
| szent, szent hüvelye a fűre, a virágra kiköpte, mint szülés |
| után emlősök a placentát! Mert Halandó a Halálon nem |
| győzhet. Halandónak nincs halhatatlansága. Mert halandó a |
| Halálba nem bújhat, halandó a Halált le nem győzi, halandónak |
| halál a jutalma! Aztán aludt tovább a halhatatlan Halál- |
| istenasszony, a Halálasszony-óriás aludt tovább, zöld moha- |
| álarcát fejére rakva, hogy álmát csillagfény meg ne zavarja, |
| hogy bogarak, madarak arcát ne csíphessék. Hogy az élőket örűlni |
| ne lássa. A fűben pedig vala vér, szőr, csont, virág. És a megőszűlt madarak |
| jajja és átka és sírása a levegőben! Jaj, jaj az Embersárkánygyík- |
| halottnak annyi sem jutott, jaj, neki annyi sem jutott, mint a |
| Titkos Mondabelinek! Ott feküdt az egyre-lilább, egyre-aranylóbb, |
| egyre-kékebb, egyre-bíborabb, egyre-lángerezettebb délután új |
| őscsöndjében halottan! És nincs isten, aki föltámassza őt, és nincs |
| Jézus, aki megnevezvén fölélessze őt, mint az evangéliumi |
| halottat és nincs társa, aki eltemesse őt. És vala testében mindenütt |
| halál! Két szíve halott már, csöpp agyvelője is halott már, négy tüdeje |
| is halott már, és halott már minden szerve, porcikája, halott már |
| lénye minden titkos lángja, halott már lénye minden titkos nedve, |
| ereiben a vér borostyánkőszínű alvadék már, véréből kicsapódván |
| szabálytalanúl a fibrinfonalak, csomópontjukban némi vérlemezkék, |
| s a fibrinfonal-hézagokban sárga alvadékban vérsavó, vörös alvadékban |
| savó, vörösvérsejtek, fehérvérsejtek. És leszállt a vér teste |
| alsó részeibe, és elérték már a sötét hullafoltok, és elérte már |
| a pattor mortis és elérte már az algor mortis, és elérte már a |
| rigor mortis, és a szaruhártyán kívűl és belűl valának a fekete |
| háromszögletű Larcher-féle foltok, és elkezdődött teste rothadása, |
| elkezdődött az anyag fölpuffadása, és megindúltak a rothadásos |
| gázok, s növének rothadásos gázbuborékok a májban, és mája |
| habzik és gázzal buborékzanak vérerei, és vala teste belűl |
| csupa habzás, vala teste gázhólyag-virágzás, vala teste belűl csupa |
| kék láng, s szívárogván testéből kijőnek a Dögbűz-Angyalok |
| libegve, a Zsírbomlás-Angyalai, a Fehérjebomlás-Angyalai, a |
| Kénhidrogén-Angyal, az Ammónia-Angyal, az Illó-zsírsavak |
| Angyala, a Merkaptánok Angyala, az Aminósavak Angyala! |
| Ott feküdt halottan és döglötten, döglötten és halottan a lassan, |
| nehezen alkonyodó Új-ősdélután csöndjében magányosan. |
| Körötte némaság és benne lángok, szívében boldog gázbuborék- |
| zsivajgás, zöld gázfüst-virágzás és piros mohabuborék-szemén |
| óriás lila szempilla-árnyék, mint lila esernyőcsontvázak csöndje. |
| Ott feküdt, talán csak két pillanatig, talán a közönyös új |
| ős-alkonyatig, s egy pici piros hangya mászott sietve térde óriás kő- |
| pikkelyrózsa szirmai között, hol árnyékba zuhanva, hol arany- |
| lángba kúszva a térdpikkelyárnyékok, térdpikkelyhátak között, |
| aztán a felső-lábszár szürke kő-pikkelyburkolatán sietve |
| tovább, a szügy pórusos kőcsecsén átrobogva, mint piros |
| páncélszoknyába, piros páncélsisakba öltözött középkori csataló kőhegyen, |
| az embertörzs piros szőr-inge hatalmas ősrostjai között törve tovább, |
| mint dzsungel indái között a mohos kőpáncél-lemez-testű rinocérosz, fölmászva a két |
| viaszrózsacsöcs dermedt, sárga, szőrös halmazai között az alvadt |
| gégegödörig, s mászva piros búvársisak-fejével tovább, a viasz- |
| virágszár nyakon tovább, most láthatatlanúl a véres tokaszakáll szőr- |
| bozontjában, aztán kibukva az alsó állkapocs csúcsán és rózsa-páncélosan |
| sietve az arc rózsagyökérszerű szőrzete között, elrobogva a véres |
| szájcsücsök tajtékrózsája mellett, a bal-orrlik sárga-eres, pórusos |
| viaszserleg-peremén futva körben, megállt az orrlik takony-eres, |
| félig-kifúvódott vérbuborék-fürtje fölött a viaszvarangy- |
| orr tömpe viaszbuborék-hegyén, ahol a két szőrös viasz- |
| félbuborék fehér viaszpillér-fallal összenő. Állt egy kicsit, aztán |
| hatalmas barna kitin-sarlópát rágószerveit az orr dermedt húsába |
| vágta és rágni kezdett, hogy kiharapjon egy hajszálerecske-rózsás |
| húsrögöt. Aztán egy darázs jött dünnyögve és sietve a lila |
| ősi fényből, aztán egy kukac mászott dupla kék kocsonyarózsa- |
| talpsorát hullámoztatva, aranypettyes, piros-szalagos zöld gumi- |
| hurkatestét gyűrve-oldva-ráncolva-fölpúpozva, gumi-buborékosan |
| tolva a szügy óriás pikkelyesernyő-halmazán, mint egy óriás |
| kőtobozon, mint egy óriás kőkaktusz-sivatagon szőr-hullámait a teve, aztán egy madár, |
| egy pirosfejű, aranypetty-bögyű, kékbóbitás, rózsamirigy-szemkoszorús |
| madár zuhant le az űrből kidagadó viasz-ágakkal csöndes |
| halántékára, aztán egy zöld mirigy-babhüvely béka ugrott a szügy |
| hatalmas kőcsöcse kőgombjára, görnyedten rátapadva tűzszemölcsrózsa-hasával a mohás |
| kőgolyóra, könyökig-érő kék gumikesztyűs kezeivel, a kék kocsonya |
| lencse-kesztyűujjvégűvel ölelvén a kőgolyót szaporán lihegve, mirigy-pihegéssel, |
| hogy sárga kőmirigy-zsák ölelése lágyan ráhorpadt a mohos kőrózsa-fejre, |
| aranyserleg-orrlikaiból fehér gőz-páfrányt lövellve, aztán egy |
| nagyházú csigabiga mászott recés fehér kocsonyaszoknya- |
| hullámzással, ezüstös nyáltajték talpfújással az óriás kőpikkely- |
| esernyő talp kőhártya-mezején, dagadt fehér tehéntőgy-fejét forgatva, |
| emelve, szeme vasgolyóit vas-száron a csöcs-kupolákba tolva, |
| aztán visszahúzva előbb a vasgolyó-szemeket, aztán a hideg csöcsszarvakat |
| homlokába visszaszippantva, aztán egy kis aranyszínű egér |
| futott nagybajszú aranyszőrgolyóként végig az óriás bal-comb kőpikkely- |
| sivatagán, aztán egy kék kristálykockákból összeforrasztott óriási |
| döglégy szállt összetett furcsa keze mutatóujja kék hajszálér-csontváz- |
| belsejű viaszgolyó-végire, dupla kék szőrmozaikrózsa-szem- |
| sisakkal, s az egyik pórus viaszserleg-mélye nedveit kezdte nyalogatni, |
| aztán egy mézevő méhecske zuhant halálba-alvadt mirigybuborék- |
| páfrány koponya-tolla kék mirigycsipke-hegyére, mint aranyszőr |
| csillagzuhanás, kristálymellű aranyszőr-angyalnőstény, s aranyabroncsokba |
| foglalt fekete mohabuborék-potroha szikrázott keményen, |
| szikráztak ősasszony-szőrcombja arany-puttonyai, s aranydrót- |
| csontvázú fekete moharózsa-fején, a kék kitin-szívre épűlt kék |
| szőr-rózsa oldalain úgy folytak le óriás kristálymirigycsöcs-szemei, |
| a dagadt, nehéz állatgyémántemlő-szemek, a szőrös kristálymozaik-emlő |
| óriás-szemek az arany-állkapcsokig, mint a Willendorfi Vénusz |
| irtózatos őspocakra ömlő, ősbuborék-ágyékig lefolyó, őskövér |
| csípőkig lebuborékosodó óriás ősemsecsöcsei, ősemlői. Aztán egyre-több |
| bogár, kukac, madár, hernyó, légy, béka, csiga, patkány, egér, lepke, méhecske, |
| darázs, kígyó és varangy jött sietve a csöndből, jött gyűrűzve, sisteregve, |
| és hömpölyögve az állat-áradat, rovar-áradat, madár-áradat, százlábúak, pókok, |
| énekes-madarak, sasok, keselyűk, rókák, vadmacskák és iszonyú |
| hemzsegő hömpölygéssel a levegőben, a földön és a földben a |
| keverék-vadak, a diadalmas állatkeverékek, nagy rángó színes |
| koszorúkban szálltak le az űrből, és óriás hártyás, bársonyos, mohás, szőrös |
| gyűrűkben, pikkelyrózsa-gyűrűben, mirigyláva-gyűrűben, moha-szalag-gyűrűben, hártya- |
| rózsa-gyűrűben, szőrpánt-gyűrűben, kitinkerék-gyűrűben fodrozva |
| és ömölve és rángva és koszorúikat egyre szűkítve jött az állat- |
| áradat, hömpölygött buborékozva, bugyburékolva, sírva, nyüszítve, |
| rángva és visítva árva teteme felé. És jött az alkonyat is, jött |
| a hirtelen este, a gyors koromzuhanás. Vastag bíbor, lila, sárga, |
| kék, zöld, aranyláng, alvadtvérfekete kristályrétegek, üvegrétegek, |
| gyémántrétegek és hártyarétegek rakódtak egymásra izzó |
| koszorúban az űrben, szines kristálykupolát, izzó gyémánt- |
| búrát, tűzeres üvegbuborékot építve az óriás mohakorona |
| fölé. S mikor az űr Ősvarangya, mikor az óriás Kristály- |
| krokodílus, a mérhetetlen Gyémánt-egyszemű tüzes szemgolyóját, |
| tűzeres szemét a földbe behúzta, tűzbuborék-szemét a |
| Földgolyó mögé lehúzta, hemzsegve ellepték, lihegve megrohanták, |
| visongva elborították testét a vadak, ellepte testét a Boldog |
| Állatvízözön, a boldog-boldog Győztes Éhség! S mire a Halál arany- |
| csigolyákkal szórta be az űr fekete moha-tömbjeit, s arany- |
| koponyát dobott az éj közepébe, a Holdat, vad kopácsolás, reszelés, |
| nyiszálás, rágás, kaparás, harapás, csemcsegés, csámcsogás, kalapálás, |
| roppantás, fűrészelés, vájás, vagdosás, szívás, szipókázás, kortyolás, |
| tépés, ráncigálás, cibálás, turkálás és csattogás vala benne |
| és fölötte egyetlen reszkető óriás-kupacban, fekete mohacsipke- |
| árnyékok óriás-ujjai között. És vala a benne és rajta zabáló |
| boldog állatkupac, az óriás hemzsegő, fuldokolva-nyelő, részegen- |
| rágó állatkupac, mint a Csönd hatalmas moha-csontváza |
| belsejében verő szív, mint aranyhártya-zsákba varrt óriási |
| szív boldog lüktetése, boldogtalan verése. És mire eljő vala |
| a Fény titkos cseréje, a fény és a sötétség szent új-összekeveredése, |
| mire eljő vala a hajnal és a reggel, előbb lila hártyabúrával, |
| hogy a Föld vala mint véreres magzatburokban lebegő rózsaderengés-magzat, |
| aztán rózsalila hártyaszalaggal, aztán véres mindenség- |
| gyökerekkel, aztán növekvő bíbor csontkupolával, arany- |
| szemgödrökkel, arany-varratokkal, mintha óriás koponyabelső |
| vörös csontbuborékában lüktetne a világ, mire arany-csigolyáit |
| az űr ősi moha-gyászából a Halál összeszedte, s az aranykoponya- |
| Holdat, a szent őshalott koponyáját penész-mellén az inge alá |
| rejtette, s irdatlan tűzgolyó-szemét az őshallgatásból az |
| egyik hatalmas mohacsipke-torony mögűl a Mindenség-Egyszemű, |
| a kék mirigy-sisakokkal benőtt Oldalszemű, a szemhéjnélküli |
| Homlokszemű Világ-Varangy kidugta, a tűzeres lángszivacs-golyót, a tűzhártya- |
| golyót, a rubintgyökeres aranygolyót, és ősaranypislogásától |
| fölszáradt a bánat és a harmat, hogy csak a növények zöld szívében, |
| a moha rostjai között, a növények levélcsésze-nyele növényszőrpihe-csillagú, |
| zöld-erezésű, világító sejtépítésű, világoskék tövében maradt |
| vala nedvesség, a csillagok könny-ragyogása, hogy csak a zöld |
| levélcsészék zöld-kristály bordacsillag-tövében, a pártacimpák |
| szőrös serleg-nyelében, a zöld kristálycsáp-kalászok gyémántszőrös |
| oldalág-eredetében, a levelek mohos hónalja alatt, a virágcimpák |
| vastagon-erezett kürt-tölcsére sziromtekercsében, buja szőrös bársony- |
| göngyölegében, a virágfejek vércsillag-aljú koponya-gödrében |
| maradt valami ragyogás, valami könny, valami folyékony izzás, |
| valami párolgó gyöngy-halom, mire eljőve a tiszta, tiszta Reggel, |
| s megállt az óriás Fényhártya-Alak az illatos moha-korong- |
| térség fölött, aranyhártya-lábát az egyik mohacsipke-torony zöld |
| mohasisak-csúcsán pihentetve, kezében színarany-serleggel, |
| kezében gyémántrózsa-lángolással, s látszott vala hatalmas arany- |
| hártya-mellkasában tűz-zsák-szíve ragyogása és tűz-kastély- |
| szíve lángolása és dobogása, mire eljött vala a Reggel, hogy ott |
| álljon a Csönd fölött merengve, igen, mire eljött vala a Reggel, |
| egy különös-különös csontváz-óriás feküdt a hatalmas |
| moha-korong közepén, egy furcsa-furcsa Csontváz-óriás feküdt |
| a zöld moha-korona közepén. Ott feküdt szikrázva, ragyogva, |
| hófehéren, pilléreivel, oszlopaival, gerendáival, léceivel, kúpjaival, |
| gyűrűivel, csillagaival vadúl összevissza-nőve, és mégis pontosan, |
| célszerűen megépítve és megszőve, mint hatalmas fehér híd, |
| mint szikrázó csont-gerendákból, csont-övekből, csont-dongákból, csont- |
| abroncsokból, csont-pántokból és csont-lécekből épített óriás csont- |
| buborék-ház, óriás hegyes és csillagtüskés csigolyahullámvonallal, |
| amely hosszan-ívelve és hajlott-homorúan és egyenes csont-lánc- |
| vonalban fut az apró emberkoponyától a szauruszfarokvég |
| nehéz csonttüske-kelyhéig, egymásba-fűzött nagy csontcsillag-ív- |
| tetőjén óriás csigolyanyúlványok, szikrázó vastag csonttüskék |
| csigolyákból kinőtt hársfalevél-alakú taréj-csontvázával, amely, |
| mint csonthárfa szikrázott a tiszta, tiszta fényben. És szikrázott a |
| vastag, hosszú, de egyre vékonyodó, sűrű csontcsipke-korongokból |
| font csontlánc, a hosszú sárkánygyík-farok csontcsipkelánc-váza, |
| amely a sárkányfartő nagylikacsú, nagyrücskös óriás csont-félbuborék |
| medencepajzsa alsó kerek nyílásából tört elő, mint hajó |
| páncél-orrlikából a vastag horgonylánc, s a sárkányfar |
| csont-félbuborék-pajzsa is izzott a fényben, domború fehér |
| pórus-serlegében a hátcsigolyák felé futó gerinc-folytatás, |
| amely a serleg-mélyben kapcsolódik nagy csont-lánckötésekkel |
| a farokcsontlánccal össze, s izzott a serlegszélen körbefutó csont- |
| csipkeszalag taréj, nagy hólyaglukakkal, küllő-lapokkal és |
| csönd-tégla-üregekkel. És most látszik csak, mikor csontra levetkőzött |
| a tiszta Titok, most látszott csak, hogy a lehetetlen és mégis |
| megvalósúlt összenövés, az embersárkánygyík-találkozás míly |
| durva, finom, egyszerű s bonyolúlt, hogy ahol megvalósúlt a |
| különös-különös találkozás, ahol összeért az embertörzs-vég a |
| sárkány-nyakkal, a férfi-medence a sárkánygyík-szüggyel, |
| hogy ott is hatalmas, domború, rücskös és sűrűzve-likacsos |
| csontpajzs buborékzik szilárdan, szélein csontcsipke-horog-koszorúval, |
| s közepéből nagy csonthalmok, csontbuborékkoszorúk közűl, mint |
| óriás egyenes agyar tör elő a szügypajzs csontgerenda-óriástövise, |
| mint csontlevélrózsa méhéből óriási fog, s a pajzs homorú |
| belsejében szivacsos, szálkás, gerendás, buborékos, küllős, léces, |
| csonthabos, csontrücskös vad és pontos csontszövedék-összevisszaság, |
| csontpántok, csontgyűrűk, csontszalagok, csontövek, csontoszlopok, és |
| csonthártyakő-háromszög-féldongák rendezett, céltudatos |
| szövedéke világít. Sűrű keresztpántok, csontbuborék-ívek, küllő- |
| legyezők, csontgerenda-hidak, nagy csontüstök, óriás csontgolyók, |
| csontsisakok, bennük csontgömbök óriásai, csontpillér-koszorúk és |
| hosszú ovális csont-láncszemekből összefűzött csontlánc-ingrészletek |
| vad és pontos összevisszasága vala a különös-különös találkozás |
| központja, az embercsont-sárkánycsont-találkozás helye, az |
| embercsigolya, sárkánycsigolya találkozások vastag csontlemez- |
| üstje, a mindenféle csont-épülés, a mindenféle csontalakulás- |
| belsejű, amelyből a törékeny férfimedencecsont ágazik fölfelé, mint |
| két hegyes csontfülkagyló, s a férfi-keresztcsontba ágyazva kígyózik |
| fölfelé a liliomkehely-alakú csigolyacsontokból épített embergerinc a |
| vékony borda-csontkorsóval a dúdoros csontlevél-lapockákig, |
| a kulcs-csontokig, a két-hurokszárnyú nyakcsontig, s onnan tovább |
| a fodros, rücskös, csontborda-homályos koponyasisak-alsó tarkó- |
| csontig, a vékony csigolyaláncba-tűzött apró emberkoponyáig! És |
| e vastag csontbuborék-üst-szövevényből ágazik hirtelen nagy |
| hurokívvel hátra fölfelé a sárkánygerinc, először vékony, finom |
| csontcsipkehorgolás-hátcsigolyákkal, aztán egyre-nagyobb és egyre- |
| vastagabb hátcsigolyákkal, kövér csontcsipkelánc-fűzérrel a |
| sárkánygerincközépi óriás főcsigolyáig, amely mint óriás csont- |
| körszakállú kő-üst világít, vastag csonteres csontbuborék-csésze |
| öblösödéssel, titkos második agykamra-üreggel, hisz bizonyára |
| másodagya, szaurusz-gerinc-agya is vala neki, s onnan újra lassan |
| vékonyodva és csontkelyhüket, csontserlegüket lassan zsugorítva hurkolódnak |
| egymásba a hátcsigolyák gyors lejtő-íveléssel a faroktő csontserleg- |
| pajzsáig, a csontcsipke-szalaggal-beszegettig. És e kövér csont-szövevény- |
| belsejű csont-üstből, a buborék-alakú csonthurokcsipkézet- |
| szélű csontpajzsból, a szügy vastag, rücskös, kövér csont-eres sisak- |
| korongja belsejéből, a pajzsbelső falának homorú kérgeiből |
| kinőtt ősvastag csontfal koponyabuborékszerű őscsésze-végiből |
| ágazva lefelé, nőttek vala ki a csontoszlopok: az irdatlan sárkánycombcsontok, |
| hatalmas csontbütykökkel, a Caput femorissal, és nagy csont- |
| tarajokkal, csontszivacs-lapály-öblökkel futnak tovább, dupla |
| csontemlőkkel ágyazódva a lábszárcsontok csontüstjeibe, futnak |
| tovább lábszárcsontokban folytatódva, a sípcsontban, az óriás |
| Tibiában, s a szárkapocsban, a hatalmas Fibulában a különös, |
| különös lábcsontokig! Ó különös, különös lábcsontok, ó csontok |
| óriás fehér esernyőváza! Mert már az ízelt kőpikkelyhurka-lábujjakkal |
| a karmokig-összenőtt kőgumi-úszóhártyák sem valának sehol, a |
| szétcsillagzott hatalmas lábujjak mohos kőhártya-háromszögei, és |
| a lábujjak vastag, kőeres kőpikkelyei sem valának sehol, csak |
| az óriás csontsarkantyús bokacsontokból kiágazó bütykös fehér |
| esernyővázak ragyogtak a reggeli tiszta fényben, a mohából |
| függőlegesen szétlegyeződve, mint hatalmas bütykös csontgerenda- |
| legyezők, izzó csontfésűk, csontsugárcsokrok, szétfutó villaágú, görcsös-golyókkal |
| elosztott csontvillák! S az utolsó csont-ízesülések végiből fekete |
| kősarló-óriásokként mélyednek a fény hártyahúsába a karmok! |
| És ó, kerek csontvázai, különös, különös emberkezek vázai, a vállcsonttal és |
| lapockacsonttal a fény aranydrótjaival összedrótozott karok, |
| karcsontok, bütykök, forgók, csuklócsontok és ujjcsontok, kis |
| ikravirágfej-csontvázak, a hallgatás küllői, amikre a tiszta, tiszta |
| reggeli fény építette arany-ikra-korongját. A halál csontcsillag- |
| ágai, a némaság csontszivaccsal, csonthabbal töltött csonthéjkesztyűi, |
| most már titoktalanok, most már csak emberkéz-vázai, hiszen |
| a sziréngőte-levelibéka-axolotl-kéz jelei, jelképei és |
| töredék-megvalósulásai lefosztva rólatok, lefosztva már a |
| körmök, karmok, kocsonyalencsék, bársonygumi-golyók, s titok-létük |
| eltemetve madarak, méhek, darazsak, legyek, állatok, százlábúak |
| gyomrában! És ó, te különös, különös emberkoponya ott az |
| izzó nyakcsigolyafűzér, a csipkés és csészés és csontcimpás csont-liliomszár |
| tetejébe tűzve, mint egy különös csonthólyag-virág. Te csipkés |
| varratokkal hullámvonalakban, ívekben és félgyűrűkben összefogott |
| izzó csontbuborék, te titkos, titkos koponya, akár egy óriás |
| varangyé, akár egy ősemberé, hátúl nagy csonthólyaggal kiöblösödő, |
| goromba alsó-állkapcsú, piciny szemgödrű, óriás orr-szakadékú, |
| lapos-homlokú, keskeny-homlokú, apró majomfogsorú, csipkés és |
| csontfodros és csontlemez-hullámos és csontpánt-támasztékú különös |
| különös ősbuborék, te Lehetetlenség-Háza, te Butaság- |
| Csontkastélya, te Árvaság Csontvára, te Vakság Csonthólyagvirága, |
| te Titkok Csontbuborék-virága, te csontsisakkal betakart Halál- |
| serleg, te csönd-kehelyfedővel bezárt Semmi-kelyhe, te pórusos |
| csontszáron-kinőtt vicsorgó Csonthéj-golyó, te üres Gömb-koporsó, |
| a Csönd csontesernyővel összenőtt Csontbölcsője, te titkos, titokzatos |
| vigyorgó Őskupola, te tarkócsont-halántékcsont-ékcsont- |
| homlokcsont-falcsont-rostacsont-állkapocs-könnycsont- |
| orrcsont-járomcsont-szájpadcsont-ekecsont-orrkagyló- |
| nyelvcsont-koponyaboltozat csipkés, vastag csontgyökérfákkal |
| befutott, pórusos fehér buborék-összessége, te fekete varrat- |
| csipkékkel összevarrt fehér Buborék-béke, te Már-nem-szenvedő, |
| te Már-nem-vak, te Már-nem-rettegő, te Már-nem-zabáló, te |
| Már-nem-ásítozó, te Már-nem-hortyogó, te Már-nem-kíváncsi, |
| te Ős-süket, te Ős-vak, te Ős-néma Csontbuborék! Ó, |
| Koponya! Ó, Koponya! Ó, Koponya! Óriás sárkánycsontváz-háromnegyeddel |
| összenőtt embercsontváz-töredék szikrázó, apró Koponyája! |
| Ott izzott a harmattalan és moccanatlan reggeli tiszta fényben |
| az apró lapos koponya, óriás hátsó csontbuborék-kiöblösödéssel, |
| ott izzott vala a tiszta, tiszta fényben, mégsem magányosan, hiszen |
| a koponya különös kőszitabuborék-sisakja, a kőcsövecske- |
| likacsokkal sűrűzve-berácsozott kőszitaháló-gömb, a sűrű |
| kőpálcikákból font rácsozat-hólyag kőkereszt-fonásaival és a kő- |
| fonálkeresztek apró kocka-hézagaival, a kőfonadékok szögletes |
| csomósodásaiból finom kő-tekercs gyűrű-peremmel kibuggyanó |
| kőcsövecske-hálózatával, a kőpórus-pettyüreg-gömbsivataggal |
| ott maradt ragadván a koponyán, mint egy homloktetőig, fülkagylóig, |
| nyakig lenőtt óriás fekete szitakötőszem, mintha fekete |
| kristálykelyhekből épített kristálysisak-szitakötőszem nőtt volna az |
| emberkoponyára, a lapos, a hátúl nagy csonteres csontbuborékkal |
| kiöblösödő apró emberkoponyára, amely inkább egy óriás varangyé, |
| vagy valami ősmajom-emberé, vagy valami ősmajomé lehetett, |
| mint az emberé. Mert nem vált le ez a kőlikacsgömb-kősisak |
| koponyájáról, mint gesztenyéről a gesztenye tüskés burok-háza, de körben a |
| koponyacsontokkal alíg-észrevehetően összenőve, egymásba- |
| olvadó finom kőrücskökkel, csontlemezekkel, vékony csontrücskökkel, |
| kőlemezekkel, kőragyával, csontragyával egymásba-tolódva és lávásodva, |
| szétbonthatatlanúl és lehasíthatatlanúl együtt élt a koponyával, |
| hogy a kőpetty-kőpórus-kőlikacs-kőszita-kőfonadék-kőcsövecske-sisak |
| egymásba kulcsolódó kőgyökér-erecskékkel és csontgyökérerecskékkel összenővén |
| örökre összetapadt a koponyával, mint a két magzatburok, az Amnion és a |
| Chorion, hogy védelmet adjon tiszta magzatának, az agyvelőnek. S |
| vala ezért a koponyabuborék csonteges csontlemezgömbfala |
| bélése a koponya-kősisaknak, amely a hajzatát elveszítve |
| dermedett vala feketén a csontliliomszár tetejében, mint |
| megkövesedett óriás ős-szitakötőfej, facetta-kőüst gömb- |
| sivatagával, mint pórusos csont-ujjra húzott kő-gyűszű, csontrózsa kőpettylikacs- |
| szövet kalapja! Jaj, ott feküdt a hatalmas, furcsa Skeleton |
| az Új-ősmoha-térség közepén s a csönd aranykristálykockákkal építé |
| be óriás csontháló-buborék-üregét, aranykocka-kristályokkal építette |
| vala körűl, mint kristály csontváz-virágot! S úgy feküdt ott a |
| kövér zöld mohacsönd-korong közepén, mint ősborostyánban |
| gyíkcsontváz, amely csontváz-szájával levelibéka-csontvázat nyelt |
| vala le félig! Aranykristály-őscsöndbe zárva feküdt az óriás |
| tiszta Skeleton, mint megkristályosodott hatalmas ősméz-rögben |
| az embercsontváz-törzselejű Tyrannosaurus-rex gigász-csontváza! |
| Mint óriás kristálylegendában a Kentaur-király ember-ló csontváza! |
| Ó, hatalmas ős-sárkány-bordatollak szikrázó hézag-boborék-váza! Ó, |
| apró ember-borda-viráglevelek arany-receírásos sejtelem-látomása! |
| És teste kőzetei, a burkolat-kőzetek, a kőpikkelyek, kőpajzsok, |
| kő-buborékfelek, kőlemezek, kőszirmok, kőövek, kőcsatok, |
| kő-pántok, kő-dongák, kőhéj-csövek, kő-szelvénygyűrűk sem |
| valának sehol, sem a mohában, sem csontváza csontváz-árnyék- |
| belsejében, sem a homályban, sem a fényben, sem a földön, |
| sem az égen. Talán elvitték azt is a Vadak, vagy a moha-alatt |
| bújó Ki-tudja-kicsodák, a moha-barlangokhoz búvó Ki-tudja- |
| kicsodák, vagy a Vadak, akár húsát, szőrzetét, börzetét, velőjét, |
| agyát, inait, izmait, ereit, rostjait, nedveit, pépjeit, kásáit, |
| lucskait, szerveit, salakját a Vadak, gyomrukban, szájukban, |
| szőrükben, belükben, hüvelyükben, moha-koponyájuk kövérjében, |
| szőr-álarcuk bojtjaiban, bóbitáiban, szőrpáfránycsápjuk oldaltollaiban, |
| kitinkoponyájuk pórus-rács-szövetén, moha-álarcuk tollpamat- |
| bajuszán, szőrkefe-kopoltyúin, kristálypamacs-fülein, kitin-fésű- |
| hézagaiban, kitingolyó-csigolyatorony porc-találkozásaiban, |
| kristálylencsés szőrsisakjuk kristályszőrkefe-kakastaréján, szőrcsillagos |
| kitin-lovagálarcuk kristályszőrsarló-félholdján, homlok-taréján, |
| likacsaikban, üregeikben, pórusaikban, fogukon, rágószervükön, |
| nyelvükön, körmeik és karmaik alatt, pikkelyeikre tapadva, csontvályuikban, |
| kitinszelvényeikre ragadva, orrlikaikba szívódva, csőrűkbe törve, |
| csőrfogsoruk kitin-reszelő szalagjai léc-üreg-réseiben, a szájszélek sárga |
| és piros bőrrózsa-fodraiban. Mert, jaj csak a Csont marad meg |
| belőlünk, a tiszta csont, a tiszta, tiszta csont! Ó titkos csont, |
| ó, legtitkosabb anyag, ó legtitkosabb szövet! Mert elmállik |
| minden, mint a hab, lemállik rólunk és kimállik belőlünk, elfoszlik, |
| mint a könnyű, könnyű tajték, mint a ló bársonykehely orrlikából |
| csöpögő, mint a tenger kristálytaréja sörénye, mint a virágok édes, |
| erjedett, lázas koponya-habja, elfoszlik, lemállik, kimállik |
| lényünk minden részlete, részecskéje, része, minden fodrozása, |
| erezése, buborékzása, fal-szövedéke, sejt-tömbösülése, lefoszlik |
| rólunk minden hártya, minden titok, minden mámor, minden éhség, |
| kimállik belőlünk minden szenvedés, minden szerelem, minden |
| félelem, minden gyötrelem, minden rész-halál, kimállik belőlünk |
| minden öröm, minden szégyen, minden álom, lemállik vázunkról |
| a hús gyönyörűsége, kihabzik koponyánkból a tiszta, tiszta |
| gondolat minden kristályvárkastélya, szívünkből a csönd titok- |
| kastélya elpárolog, ereinkből a piros irgalom kihabzik és elfolyik |
| vala kék habsörénnyel minden lüktető reményünk! És kimállik |
| testünk belseje, a hús-éjszakába zárt ragyogó piros szerelem- |
| virágzás, mert jaj lemállik vázunkról, mint a hab az Emlék, a |
| Jövő, a Múlt, a Halál! Mert jaj, csak a csont marad meg belőlünk, |
| a tiszta, tiszta csont, a tiszta, tiszta váz, a szent Skeleton! |
| A legtitkosabb Anyag, a legtitkosabb Szövet. Erősebb, mint a |
| Megváltó szíve, erősebb, mint a Halál láng-ütése, erősebb, mint |
| a hulló Végtelenség, erősebb, mint a Gond Szerkezete! Ki vagy te |
| Csont, mi vagy te Csont? Te titkos, titkos szent Anyag? Te titkos, |
| titkos szent Anyag-szövetség?! Ki vagy te titkos, titokzatos Szent |
| Szerkezet? Miféle remekmű, miféle vak zseniális anyag, miféle |
| önmagad Hervadhatatlan Lángja, miféle szent Összetapadás |
| Féktelen Reménye vagy te Csont, te Csont, te szent, szent Skeleton! |
| Mert ki tudja titkodat elmondani, ha vagy is mindenféle anyag keveréke, |
| te Szent Szilárdság, Csontsejtek Összessége, te kemény Őshab, aki |
| magadba zártad a foszforsavas mész, a szénsavas mész, a foszfor- |
| saras magnézium, a kalciumfluorid, a kalciumchlorid, a |
| nyomelemek megkötő Angyalait, te ossein-titkú, te szóda, |
| fluorsó, citrát, magnézium és más ionok ősszilárd Ásványanyag-látomása, |
| te Osteocyták nyúlványukkal-összefonódott Diadalmas Szövetsége, |
| te Titkos Kristályok Örökös Reménye, te Szerves és Szervetlen Anyag |
| Legtitkosabb Keveredése, te titkos, titkos Alapállomány Milliárd |
| Virágzó Virága, te kollagén fibrillák kötegeiből fölépűlt Alap- |
| Szövetség, te fonott, te párhuzamos rostos, lemezes Szövet- |
| Szentség, te Mesenchymából-kifejlődő szilárd Virág- |
| szövetség, Osteoblastok, irányító gerendák, csontlécek, csontszivacsok, |
| csatornácskák, elemi velőüregek, lemezrendszerek és mindenféle buborékok, |
| habok, kötegek, nyúlványok, likacsok, gerendák, pántok, küllők, pillérek, |
| titkos és rejtelmes megvalósulások szent, szent, szent Anyaga, |
| te a Haláltól-alíg-megrágható, te az Időtől-alíg-összetörhető, |
| te értelmünk és érdemünk szilárd fehér virága, te magányunk |
| föloldhatatlan szerkezete, te életlángunk kristálykereszt-váza, |
| te megváltó-életünk mennybe-pokolba-múltba-jövőbe-ágazó |
| örök Kristály-Keresztje, megváltó-szívünk kristály-lángja, |
| te csont, te csont, te csont, te drága Skeleton, |
| te csont, te csont, te csont, te drága Skeleton, |
| te legrejtelmesebb kristályszerkezet, Kristály-Feszület, te virágzó titkos |
| atomszerkezet-szövetség, aki könnyen nem adod meg magad a |
| Földnek, aki példám vagy, példám, hitem és reményem, akivel |
| bevetteték vastagon a föld, mert évmilliárdok óta dugja, gyömöszöli, |
| gyömködi, tömi a Földbe a csontot az Idő, a tébolyúlt |
| ősi Üvegasszony, ott lebeg a Földgolyó-ősanya körűl óriás |
| Üvegbuborékként a feje-nincs Idő-asszony és üvegbuborék- |
| belső csönd-faláról kinőtt üvegkezei milliárdjaival, melyek, mint |
| az üvegbuborék-belső rengeteg tőgyei, hártyatest-gömbje- |
| belsejére nőtt mélytengeri-rózsaerdők milliárd szívókarjai ránganak, |
| fodroznak, gyűrűznek, vonaglanak, igen, milliárd üveg-kezével tépi |
| tébolyúltan az elevenekről a szőrzetet, a húst a körmöket, a karmokat, |
| szemüket üveg-ujjahegyével kinyomja, orrukat letépi, fülüket |
| leszakítja, koponyájukról a hajzatot, a húst ítélő, dühös üvegkezeivel |
| lecsutakolja, üvegkezeivel az eleveneket addíg dörzsöli, gyúrja, |
| mossa, míg a szőr, a hús, a bőr cafatokban mállik le a skeletonról, |
| az Elevent addíg mossa, csutakolja, mint Világszépe táltoslovak kifejt |
| tejében a gonosz király testét, míg csak halom csont marad belőle, |
| aztán a csontokat, a tiszta, tiszta csontokat a földbe dugja, hogy a |
| csontokat, a vázakat, a pilléreket, a csontházakat ne lássa, mert |
| ellene virágzik minden ami él, mert a szent vázak el nem hervadának, |
| mint a virág, mert minden élőt a földbe kell dugni, mert |
| minden élő lenne halhatatlan, mert az Idő gyűlöli az élőt, |
| mert a Megvalósulás az Idő szívét sérti, mert undorát a |
| vázak is kiváltják, mert tébolyát a csontok is növesztik, mert |
| Halál ellen épűl a Halandó, a Halálból halhatatlan Láng nő, |
| mert a Földön ami fölnövekszik, azt az Idő csonttá-csutakolja! |
| Ó, szent Épülés, sejtek billiárdszor-billiárd Szövetsége, ó, szent |
| Biosz-anyag, szent-szent Élet-anyag, aki milliárd formában és |
| alakban építed és teremted magad, megvalósítván a Halhatatlan |
| Folyamat Halandó Homályát, ó csontjainkra-épűlt könnyű |
| kristályhab, és Szerkezetünkbe-épített könnyű-könnyű kristályhab- |
| halandóság, aki lemállasz rólunk és kimállasz belőlünk, kiolvadsz lényegünkből, |
| mert kirothad, kimállik, kihabzik, kiolvad vázunk magányából dacos, tiszta szívünk, |
| ó könnyű, tiszta Élethab csontjainkon, amit oly könnyedén átüt vala |
| az Isten ujja, mint gyerekujj a ködöt, ha elfolysz is elvirágzott örök |
| Szerkezetünkről, valami belőlünk mégis megmarad! Mert |
| megmarad a csont, a csont, a tiszta, tiszta Csont, hiába dugja |
| Csontjaink a Földbe az őrűlt Idő-asszony, a Föld-ősanyagolyót |
| üvegbuborékként körűlvevő! Ó, csontok, csontok, tiszta, tiszta csontok! |
| Legalább ti őrizzétek meg a föld alatt tiszta hitünket, ti szilárd, |
| hervadatlan lángok, ti földmélyi fehér ősvirágok, legalább ti |
| őrzitek meg több-milliárd év Élet-akaratát, ti Vázak, Oszlopok, Hidak, |
| Buborékok, Kosarak, Kulcsok, Lécek, Serlegek, Kelyhek, Lemezek, Golyók, ti Szent |
| Skeletonok, hogy elmondhassa majd a Föld-anya, a Legjobb Jó, |
| a Legszebb Szépség, a Legtitkosabb Titok, a Legrejtelmesebb Rejtelem, |
| Csontjaink Áhítója, Csontjaink Küldője, Csontjaink Szövetségese, |
| Csontjaink Befogadója, hogy elmondhassa majd a titokzatos, |
| titkos Föld-Anya, a szent-szent Ősgömb-Asszony, ha más |
| csillagról egyszer más élő ideszáll, s a puszta Földön sírva |
| vándorol, s a puszta Földön mindenség-társát keresi, s a puszta |
| Földön félni kezd magában, nagy kristály-reggelek, nagy lila- |
| alkonyok, nagy tücsök-éjszakák, nagy halál-hajnalok harmatában, |
| ködében, látomásaiban és csöndjében dideregve, hogy elmondhassa, |
| majd a szent-szent Földanya más csillag boldogtalan magányos |
| Vándorának, hogy őrzi még szívébe temetve, őrzi még csont-jeleinket, |
| csont-époszunkat, csont-üzenetünket, hogy csontjainkkal ott vagyunk |
| a Földben, hogy évmilliárdokig szült minket szorongva, milliárd |
| szülötteit, milliárd gyermekét, hogy voltunk egyszer mi is itt a |
| a Földön, voltunk mi is, nemcsak föld alatt, voltunk szépek, |
| szerelmesek, büszkék, voltunk istent-is-birkózni-hívók, voltunk |
| halál-ellen-feltörekvők, voltunk boldog sejttársulás-tornyok, |
| fölvirágzó sejtcsillag-remények, atomokból-szervezett-halandók, |
| halhatatlan-kedvű költők, époszírók, voltunk egyszer mi is, |
| voltunk régen, nem mesékben, mondákban, regékben, nem |
| is csak a Szűzanya méhében, nem is angyalok magzatburkában, |
| nem is a Csönd-hártyabuborékban lebegve, kortyolva a csöndet és |
| ürítve, mint magzat a magzatvizet issza, mint magzat a magzatvízbe |
| ürít, voltunk mi is, voltunk egyszer régen, még a Szülő-Reménység |
| idejében, még a Boldog-Halál uralma alatt, kigondolván a Föld- |
| ősanyától, a Földanya méhében kihordva, anyag által megvalósíttatva, |
| voltunk Hitek, Lángok és Halálok, s most csak tiszta Csontok vagyunk, |
| Csontok, tiszta Vázak, tiszta Skeletonok a Földanya szívébe |
| temetve. Skeleton-emberek, Skeleton-madarak, Skeleton-hüllők, |
| Skeleton-halak, Skeleton-kétéltűek, Skeleton-sárkányok, Skeleton-Lét-szavak. |
| Jaj! Jaj, ott feküdt az óriás Embersárkánygyík-csontváz a |
| zöld mohakorong-tér közepén egyedűl. És nem vala, aki nézze, |
| és nem vala, aki lássa, és nem vala, akit megígézzen. Mert nem |
| vala senki már a Földön, aki látni tudjon, nem vala Ember, |
| vagy Ember-keverék, idegen csillagról se szállt ide senki! |
| Jaj, idegen csillagról nem szállt ide senki, sem a Tűzözön előtt, |
| sem a Tűzözön után, hogy meglássa a Földgolyó magányát, hogy |
| meglássa a Megvalósúlt-átkot, hogy meglássa az Új-ősvilágot, |
| hogy a Földön sírva vándoroljon, hogy a földre-roskadva zokogjon! |
| Mert a Mindenség izzó végtelen fénypontszövet-gömbjében |
| milliárd és milliárd fénylobbanás, lángrobbanás, születés, zsugorodás, tágulás, |
| lángolás, meghalás, tűz-társulás, boldog társulás és boldogtalan |
| beomlás, hipercsillag-összeomlás, csillagrendszer-összecsomósodás, és |
| ős-tűzbuborékfölfúvódás, földagadt tűzhólyag-rendszerek őskemény |
| tűzgolyóvá alvadó omlása, kozmikus katasztrófák és csillagújszülött- |
| lángjajgatások valának egyszerre együtt és külön-külön, milliárd |
| föllángolás, ellobogás, szétpukkanás, szétrobbanás, összetapadás, |
| egybeolvadás, összesűrűsödés és szétlazulás, virágzás, bomlás, születés, |
| halál vala a Mindenség laza kristályszerkezete, szikár kristály- |
| atomszerkezete, végtelen tűzpontháló-gömbje, végtelen gömb- |
| belsejében a végtelen tűzpontháló-szövetek lüktető, izzó szivacsával |
| kitöltve, mint egy eleven csontgolyó csonthab-állománya, csontszivacs |
| tölteléke! Jaj az önmagáért-önmagában árva Mindenség csak él, |
| virágzik, nemz, fogan, forog és meghal, és újraszületik részleteiben, |
| és virágzik és posztúl és szeret. Mert, jaj, a Mindenség egy |
| láng-robbanása nem több a Mindenség boldog-önmagának, |
| mint egy anyag-pont-égitest fényköddé-bomlása, tűzlegyecske döglés- |
| hamvadása, laza fényporlás az ősfényszövet-gömbben, tüzes |
| foszlás, tűzkristály-fölizzás, semmi láng-pötty néma kimúlása! |
| Mint ahogy az eleven Föld se több neki, a mérhetetlen Tűz- |
| pontháló-golyónak, mint moha-legyecske zümmögő pörgése, |
| zöld koponya jajgató forgása, Élet-lárva vaksi keringése, |
| izzó és boldogan lüktető kristálygolyó-szövedék ősgolyó-belseje egy |
| laza galaxis-sejtje sejtfalában. Jaj, nincs Isten és nincs Ember és |
| nincs Létező a Világegyetem-Ősmagányban, aki látná most a |
| Halott Földet, aki tudná, hogy a Halott-Értelem zöld ravatala |
| már a Földgolyó, hogy ott virágzik, szenved, hal magában, ember |
| nélkűl a Vegetáció, hogy a Múltját-elégetett Föld oly társtalan, |
| oly egyedűlvaló árva, mint a Semmi Gömbjén a Semmi Királya, |
| a Mindenség kristályos magzatvizében lebegve olyan árva, olyan |
| árva a Föld, mint egy megtartó folyadékba tett Emberszív a |
| leforrasztott üvegedényben, amely ott lebeg zöld-üszkösen és |
| bíborfeketén a mumifikáló folyadék zöld kristálylevében, oly árva a Föld, |
| mint egy macerált magzat, összezsugorodva, összekuporodva, levált, |
| lefoszlott hámrétegekkel, vérüszök-kesztyűs lábakkal, kezekkel, lila |
| bőrrongy-álarcú koponyával egy új magzatvízű üvegburokban. |
| Jaj, mert a Mindenség a Földet nem gyászolja, a Mindenség a |
| Földet nem is érti, a Mindenségnek a Föld is Mindenség! Jaj |
| ott fekszik a hatalmas Ember-sárkánygyík-csontváz nehéz, izzó |
| aranykocka-kristályokból épített Csönd-piramis közepén, ott |
| fekszik, mint óriás ősborostyán-rögben óriás őskétéltű- |
| csontváz, ott fekszik, mint megkristályosodott ősgyantában törpe |
| kenguru csontváza, ott fekszik kopaszon, tisztán, szemérmetlenűl |
| a furcsa-furcsa Skeleton, húsa nélkül, habja nélkül, szőre |
| nélkül, kőzete nélkül, páncélzata nélkül, titkos, titkos, mohos |
| burkolata nélkül, mert az Embersárkány-halott oly gyönge volt, oly árva, oly |
| halott és oly hatalomtalan, hogy egy éjszaka fölfalták, megzabálták, |
| elhordták húsát és kőzetét, burkolatát és szőrzetét, héjazatát |
| és szerveit, körmeit és szemeit, ágyékai rejtett és nyílt szerveit, |
| szíveit és rózsafodorcimpás szája véres és nyálas szirmait és |
| leveleit a vadak, a boldog, boldog, boldog állatok, boldog állat- |
| királyok! Mert nem vala hatalma semmi a szegény, vak, árva |
| Embersárkánygyík-magánynak, hogy legalább egy napig megőrizze |
| testét a Végső-pusztulástól, a Csontig-lefosztó-Haláltól, hogy |
| legalább egy napig megvédje skeletonja élethab-virágát, boldogan- |
| szervezett ragyogó lánghab-rózsabokrát a Legvégső Elszámolástól, |
| a Halál-kiárúsítástól! Nem vala hatalma annyi sem, mint |
| egy hangyának, aki ősborostyánba temetkezett, hogy legalább |
| lénye csoda-burkolatát megőrizze vala, s ott üljön eljövendő |
| évezredekig a kristálybuborékos mézkristály-magányban, s |
| mutassa kitinbúvársisak-koponyáját, kitingolyókból fűzött csápjait, |
| állkapcsa kitin-sarlóit, kitin-mellénye, kitin-inge, kitin tarkó- |
| nyerge homorú virágminta-pórusait, hosszú kitinszelvény-tojás- |
| potrohát, szeme kristályikra-rózsái szőrkefe-koszorúit, kitin-csontváz- |
| lábszárú lábai térdkalácsbütykeit, kitincsuklókból kiágazó kitin- |
| kesztyű-kezecskéi karom-bojtjait, ujjpamatait, szőrkeféit, sarló-seprűit. |
| Jaj, nem vala hatalma annyi sem, mint Salamon Királynak, a |
| diadalmasnak, a büszkének, a csodásnak, az aranyhomlokú Óriásnak, |
| aki keverék vala, mint vala ő is, mindenféle lény titkos keveréke, |
| aki vala szent-szent-szent keveréke embernek, sasnak, oroszlánnak, |
| költőnek, titánnak, aki uralkodott vala nemcsak a büszke népen, |
| de minden elemen, jelenségen, dolgon és teremtményen, aki |
| parancsolt vala az egész világnak, virágnak, növénynek, állatnak, |
| kristálynak, kőzetnek, a csillagoknak és a tűznek, az égitest- |
| halmazoknak, az őslángoknak, a mozgásnak, a csöndnek, aki |
| parancsolt vala mindenféle titkos-titkos, titokzatos titánnak, |
| gigásznak, szörnynek, aki parancsolt vala az angyaloknak, ördögöknek, |
| a dzsinneknek, démonoknak, tündéreknek, boszorkányoknak, |
| merideknek, manóknak, Griffeknek, sárkányoknak, sátán-kanoknak, aki |
| parancsolt vala a látóknak és a vakoknak, a tenger szörnyeinek és a |
| halaknak, a kopoltyúsoknak és a tüdővel-lélegzőknek, a |
| hártyalegyező-hátúaknak és a koponyasisak-szeműeknek, aki |
| parancsolt vala a hiénának, a sakálnak, tigrisnek, párducnak, |
| krokodílusnak, oroszlánnak, jaguárnak, mókusnak, cincérnek |
| a bivalynak és a lepkének, az elefántnak, tapírnak, orrszarvúnak, |
| vizilónak, gazellának, zsiráfnak, aki parancsolt vala az énekes |
| madaraknak és a ragadozó madaraknak, a százlábúnak, a póknak, |
| a medúzának, polipnak, tintahalnak, Hippocampusnak, ráknak, |
| aki parancsolt vala a kétéltűeknek, hüllőknek, egysejtűeknek, |
| bolháknak, tetveknek, atkáknak, poloskáknak, a virágállatoknak |
| és a tengermélyi lüktető mészcsipke-zsáknak, aki parancsolt vala |
| az ízeltlábúaknak, az alsóbbrendű állatoknak, a reptiliáknak, amphibiáknak, |
| amőbáknak, emlősöknek, gázló-madaraknak, mindenféle szuszogó, libegő, lihegő, |
| csapkodó, turkáló, furkáló, rágcsáló, rabló, gyilkos vadaknak, |
| a hörcsögnek és a rókának, a sáskának, szöcskének, tücsöknek, |
| kabócának és a víz, a levegő, a föld, a kő, a növényzet minden |
| fiának, teremtményének, lakójának, szerelmesének, anyjának, apjának, |
| aki parancsolt vala a legyeknek, darazsaknak, méheknek, sünöknek, |
| teknőcöknek, övesállatoknak, tobozállatoknak, a békának, a gyíknak, |
| a rozmárnak, fókának, tengeri tehénnek, delfinnek, szirénnek, bálnának, |
| cetnek, a cápának, rájának, minden fülkagylósnak, mellkasba-épített-fülünek, |
| combba-épített-fülünek, potrohba-épített-fülünek, térdbe-épített- |
| fülünek, lábszárba-épített-fülünek, csápba-épített-fülünek, |
| homlokba-épített-fülünek, torba-épített-fülünek, kitin-koponya- |
| buboréksisakjába-épített-fülünek, a liliomnak, a rózsáknak, a |
| hernyóknak, álcáknak, lárváknak, férgeknek, kukacoknak, gilisztáknak, |
| a kígyónak és a kígyó fiának, a szúnyogoknak és a csigáknak, minden |
| állatnak, növénynek, kőnek, kristálynak, virágnak, aki parancsolt vala |
| minden égitestnek, minden fénynek, égitest-társulásnak, galaxis- |
| csoportosulásnak, az őstűzgyűrű-őscsigaháznak, a benne lakó |
| rengeteg tűzbimbó-szarvú fénykocsonyaszoknya-testű őstűz-csigának, |
| aki parancsolt vala a hangnak és a némaságnak, a robbanásnak és |
| a bénaságnak, a csontnak és a földnek, a víznek és a hőnek, a |
| gáznak és a plazmáknak, aki kisujjával kemény zöld hab-rózsává |
| kavarta a tengert, hogy milliárd lakója úgy ragadt vele a mélytengeri |
| szakadékoktól a holdig dagadt óriás reszkető habrózsa-pépben, mint |
| ősborostyánba ragadt apró állatok: legyek, darazsak, békák, pókok, hangyák, |
| gyíkok, aki parancsolt vala az atomoknak, elemi részecskéknek, |
| a gravitációnak, mágnesességnek, elektromosságnak, aki egy |
| könnyű fújással, lágy prüszköléssel, boldog tüsszentéssel csillagok |
| milliárdjait söpörte le a Mindenség titkos Csönd-szívéről, |
| aki kisujja arany-virággal, arany-szarvassal, arany-krokodílussal, |
| arany-kobrával, arany-párduccal, arany-vizilóval, arany-elefánttal, arany- |
| majommal, arany-pelikánnal díszített körmével hegyeket piszkált el a |
| földről, kövér csillagtetveket a Mindenség sötét szemöldökéről, |
| aki elefántokat, orrszarvúakat, vizilovakat nyomott szét kisujja aranyozott |
| recebarázdagyűrű-pajzsos rózsarece-ujjbögyével, mint más az |
| iker-szőrkalászcsápú, dupla szemrózsakristálykocsonyás-mohakoponyájú |
| szúnyogot! Aki parancsolt vele a szélnek, viharnak, esőnek, jégnek, |
| villámnak, mennydörgésnek, akinek sírása vízözön vala, akinek |
| fújása tűzözön vala, akinek toppantása földrengés vala, akinek |
| köpése tajték-tó vala, akinek ürítése vulkán-kitörés vala! |
| És jaj, aki büszke vala, büszke módfelett, gőgös vala és istentelen, |
| mert parancsolt egeknek, létezőknek, csillagoknak, mert parancsolt |
| a láthatatlan titkos gömböknek, gömbhéjaknak, erőgyűrűknek, |
| láz-ellipsziseknek, köröknek, karikáknak, vonalaknak, a Mindenség |
| mértani alakzatainak, a csönd kockáinak, kúpjainak, háromszögeinek, |
| mert parancsolt az erővonalaknak, egyeneseknek, gömb-burkolatoknak, |
| a szögleteknek, síkoknak, lapoknak, golyóknak, vázaknak, |
| héjszeleteknek, parancsolt mindenkinek és mindeneknek, s akart |
| vala, akart vala parancsolni a Halálnak! És mikor érezte, hogy |
| eljő halála, közeledvén, büszkén és dacosan, de szíve vad |
| gyökere-hajszállombozatában mégis megremegvén, Kaf hegyének |
| legmagasabb csúcsára fölmászott, leűlt vele színarany-trónjára, |
| odaűlt a tölgyfalábú trónra, leűlt vele legszebb palástjában, |
| csontvázakkal kihímzett palástban, fején vele legszebb koronája: |
| gyermek-koponyából épített kehely volt, szemgődrükben gyémánt- |
| koponyácskák, fogaik közt nagy kristály-varangyok, a serlegben |
| aranyrózsa-erdő! Kezét a trón karjára helyezte, a jácintkő-sárkány- |
| hátú karra, lábát a trón talpára helyezte, az óriás arany-hattyúlábra, |
| nyakában gyermek-csigolya-láncok, ujján gyermekcsigolyából reszelt |
| gyűrű, tele csontvázminta-vésetekkel, tele gyöngy-szemgolyós koponya- |
| rózsákkal! És parancsolt mind a madaraknak, orvmadaraknak, |
| vadállatoknak, parancsolt a sáskáknak, lepkéknek, parancsolt |
| a férgeknek, álcáknak, nyűveknek, lárváknak, hernyóknak, kukacoknak, |
| parancsolt a legyeknek, méheknek, darazsaknak, szúnyogoknak, póknak, |
| parancsolt a békáknak, rókáknak, sakáloknak, parancsolt a |
| tetveknek, poloskáknak, bogaraknak, parancsolt a dögevő vadaknak, |
| molyoknak, patkányoknak, skorpióknak, hangyáknak, termeszeknek, |
| parancsolt az egereknek, gilisztáknak, pondróknak, szitakötőknek, |
| parancsolt mindenféle létezőnek, lénynek, mindenféle vadnak, dögevőnek, |
| parancsában azt megparancsolta, hogy szent testét meg ne érínthessék, |
| parancsában álnokúl azt mondta: gondolkodik most a Halál sorsán, |
| s mire töprengését abbahagyja, legyőzi a Halált egy ütéssel, |
| legyőzi egy kőlándzsa-vetéssel, kődárdát ver rothadt ősszívébe, |
| s lészen így a Létnek örökléte, lészen így az ő létük öröklét, lészen |
| így a haláluk halott majd! Akkor lészen lakodalom, vígság, isten |
| szájáig fölhabzó vígasság, isten szívét elborító mámor, isten arcát |
| befedő rivalgás, isten fülét betömő dicsőség. Együtt táncol róka, |
| kukac, lepke, együtt táncol rák, oroszlán, medve, együtt táncol teve, |
| zsiráf, varjú, együtt táncol állat, növény, kristály, nagy gyűrűkben |
| lejtik majd a táncot vadmadarak, emlősök és pókok, tajték-koszorúkban |
| táncolnak majd hüllők, gőték, rovarok, keselyűk, ő meg ott ül, az |
| Élet-királya, a gyémánthegy gyémántcsúcsa trónján, s nézi ősboldog |
| alattvalóit, nézi a természet boldog táncát, nézi és a szíve megújúl |
| majd, szíve lesz, mint bivalybika szíve, szíve lesz, mint |
| elefánt-kan szíve, szíve lesz, mint vizilókan szíve, szíve lesz, |
| mint zebracsődőr szíve, szíve lesz, mim őskecskebak szíve, szíve |
| lesz, mint Gilgames-bikáé! És így hazudván elbűvölte vala a |
| vadállatokat és orvmadarakat, a bogarakat és a pókokat, és megbénítá |
| megigézvén a férgeket, álcákat, rovarokat, és lenyűgözte a szelet, |
| hogy ráfújván ne szárítsa, és lenyűgözte az esőt, hogy ráhullván ne |
| rohassza, és lenyűgözte a napot, hogy testét korhadttá ne égesse, |
| és lenyűgözte a holdat, hogy húsát hártyává ne szárítsa, és |
| lenyűgözte a madarakat, a verebeket, sasokat, keselyűket, hogy |
| ne piszkítsák be, le ne fossák, és lenyűgözvén minden bomlasztó, erjesztő, |
| rothasztó, korhasztó, olvasztó, mállasztó, porlasztó, puffasztó, püffésztő |
| elemet, a nedvességet, a rozsdát, a baktériumokat, gázokat, tüzet, |
| nyálat, mérget, tojócsövet, pókhálót, molytömeget, elbűvölvén, |
| megigézvén, lenyűgözvén mindeneket, elbűvölvén, lenyűgözvén |
| és megigézvén a petefészkeket, ondó-tokokat, ivarszerveket, rágószerveket, |
| lenyűgözvén, megigézvén és elbűvölvén a habzó, áradó, boldog |
| életet, egyet köhintve meghalt hirtelen, szótlanúl kimúlt. Mert |
| nem kiáltott, mint Krisztus a keresztfán, mert nem hörgött, mint |
| Jézus a kereszten, által-szögezvén vasszögekkel, megitatván epével, |
| ecettel! Feje nem csüngött le véres mellkasára, nem csurgott szájából |
| epéje, vére, nyála, nem csorgott dárda-vert szívéből borostyánszínű vérvizenyő, |
| szöggel-általvert kezéből, szöggel-általvert lábából vér-rozsdás víz, |
| mert dárda át nem verte, szög át nem ütötte, testéből nem csorgott |
| rózsalila véralvadék csöppje. Ott ült nyitott szájjal és nyitott |
| szemekkel, király-mereven és király-büszkén színarany trónján, |
| a színarany hattyútalpú trónon, a négy tölgyfalábú kemény trónon, |
| a Kaf-hegy gyémánt-csúcsán diadalmasan, gőgösen és halottan! |
| Az állatok pedig elhívék neki, a madarak pedig elhívék neki |
| gőgös szent parancsát, dacos varázslatát, az elemek, dolgok, formák, |
| alakok pedig elhívék neki hazug szavát, mámorító akaratát, |
| az égitestek pedig elhívék neki szent parancsolatja érdemét. A |
| Természet elfogadta vala halál uralma jövendő édenét, a Mindenség |
| pedig várta vala király-szava új üzenetét. S a dolgok, a lények, |
| az elemek, a fények ott ültek hatalmas reszkető gyűrűkben |
| körülötte, a világos és a sötét ott ült óriás nehéz gyűrűkben körülötte. |
| Kristálygyűrűk, fénygyűrűk, lánggyűrűk, tűzgyűrűk, korom-gyűrűk, |
| éjszaka-gyűrűk, rózsapánt-gyűrűk, szivárvány-gyűrűk és csillag- |
| gyűrűk vonódtak fehér koponya-serleg-koronás feje köré s feje |
| fölé a Mindenségben, mint egymásba-ágyazott és egymás-köré-épített koronák, |
| abroncsok, kristálykoszorúk, csillagkoszorúk, kozmikus-sötétség- |
| koszorúk, s építettek föléje és köréje a Mindenség szívéig növő fénymoha |
| gyűrű-buborék-házat, virágzó csillagméhkast, kristály-csillag- |
| kupolát, s valának abban a madarak várakozó szent gyűrűi, |
| egymás köré és egymásra építvén lobogó testüket, mint eleven toll-buborékházat, |
| egymásra épűlvén a szemgolyó-gyűrűk, toll-gyűrűk, csőr-gyűrűk, lábpikkely-gyűrűk, karom-gyűrűk, |
| mert feje körött és feje fölött nagy zengő, reszkető, pihegő és csicsergő, |
| lüktető koszorúkban lebegtek vala a madarak, közvetlenül halott |
| feje körűl a rigók, a cinkék, a harkályok, sármányok, verebek, fecskék, |
| az erdei, a mezei madarak boldog virágzó koszorúi, mögöttük a |
| varjúk, a csókák, a pacsirták, baglyok, a szarkák, aranymálingók, |
| rózsapirókok, vörösbegyek, hollók virágzó boldog koszorúi, és mögöttük |
| a gólyák, gémek, íbiszek, kócsagok, flamingók virágzó-várakozó |
| boldog koszorúi, és mögöttük és fölöttük a denevérek cincogó fekete-kék |
| bársonyhártya-koszorúi, és mögöttük és fölöttük az ölyvök, |
| héják, vércsék, sasok, keselyűk, saskeselyűk rikácsoló, vijjogó, dögszagú |
| kemény koszorúi, és közbűl és alúl és fölűl mindenféle vad és |
| énekes és szelíd, mámoros, könnyű madarak várakozó boldog koszorúi, |
| a csillagokig-építve várakozó, boldog madárkupolatornyukat, mint |
| egy óriás, lüktető toll-moha-pikkely-csőr-szemgolyó-ősesernyőt, lobogó |
| toll-esernyőt, szines moha-esernyőt, pikkelycsillag-küllős boldog madár- |
| esernyőt! És valának körmökkel-erjedő lába körűl tiszta és kevert gyűrűkben az |
| állatok, a bogarak, a férgek, a csúszómászók, rágcsálók, erszényesek, |
| vadevők koszorúi! Feje körűl szivárványosan izzó pillangó-koszorúk, |
| nyaka körűl gyémánt-sisak-láncként szitakötők szikrázó szent gyémánt- |
| gyűrűje, szíve körűl, a szőrrel-burjánzó testet bekerítve a levegőben halálfejes |
| lepkék, fekete moha-álarcos éjjeli lepkék reszkető, színes moha-gyűrűi |
| óriás fehér szőrkoponyával, a piros moha-álarc zöld kristályrózsa-szemei |
| mögűl kinőtt óriás kék mohacsontváz-páfrány csáptollakkal, és apadt, szőrszoknyás |
| ágyéka körűl a testet lebegvén körülkerítvén hőscincérek, ganajtúró- |
| bogarak, aranyos virágbogarak, szarvasbogarak, szentjánosbogarak, |
| orrszarvú-bogarak, kőrisbogarak kék-barna-fekete-sárga-zöld-arany, pórusos |
| páncélkoszorúi és térde körűl, az izzó aranytrónt, a Halál-trónt is bekerítve |
| lebegvén darazsak, méhek, legyek aranymoha-hordó, kék-zöld-piros, |
| fekete-fehér-szürke-kockás, pettyes és pontozott és szalagos és csíkos és |
| abroncsos és pántos és öves és gyűrűs zománckoszorúi, kristály-kocka |
| forrasztás-koszorúi, állatásvány-szemrózsa-koszorúi, lüktető sárga moha-rózsa, |
| kék szőrcsillag-koszorúi, gőzölgő szőr-rózsa-koszorúi, és lábai körűl kék- |
| piros-arany-fekete-lila-rózsaszín-pettyes, arany-álarcú, kristály-álarcú, |
| zöld kőszivacs-álarcú, ér-léces, eres, ragyás, gyűrt, rozsdás és |
| penészes bádog-álarcú szöcskék, zöld kristályrudakból-kristályszívekből- |
| kristálylécekből-kristálybordázat-csíkokból épített áttetsző |
| imádkozó sáskák, kőpáncélsisakos, kő-álarcú, kőcsápbajszú, kő- |
| mellvértű, kő-tarkó-nyergű, kő-combvértű, gumiharmonika-hasú zöld, kékpettyes |
| sáskák koszorúi és gyászbársony-mellényes, feketebársony-álarcos, fekete moharózsa- |
| szemű, fekete kitinrózsa-lüktetés-potrohú tücskök koszorúi, és hangyák |
| milliárd barna és piros és aranyszínű és sárga és vörös láncszemekből |
| font vaslánc-koszorúi, és lábai, halott lábai körűl a boldogan |
| várakozó kukacok, lárvák, álcák, hernyók pettyes és szalagos és |
| csíkos és öves és gyűrűs és lécezett és kristálykaktusz-erdő-hátú és |
| gumirózsa-talpú és korall-bokor hát-taréjú kék-zöld-piros-sárga- |
| rózsaszin-lila-fekete-arany gumi-koszorúi, vonagló gumihurka- |
| koszorúi lángfoltokkal és gyászfoltokkal és kristálypötty-szemekkel! |
| És ott fonódtak a pókok gyémántkoronás szőrcsillag-koszorúi, kristályrög-fejű szőr-kereszt-koszorúi! |
| És valának lejjebb és egyre lejjebb a hegyen, egész a lapályig és egész |
| a tengerig és a tenger izzó, tajtékos fövenyén is, és a tenger |
| elcsöndesűlt vízében is állat-koszorúk, állat-gyűrűk, állat- |
| karikák, állat-abroncsok, állat-korongok. És úgy ült vala a halott király a |
| köréje és alája és fölébe épűlt állatok egymásra-halmozódott rezgő, lüktető |
| gyűrűiben, mint egy eleven, boldog serlegbort, úgy ült vala |
| gőgösen, büszkén, álnokúl, halottan Salamon király, mint |
| eleven boldog kehelyben, az állatok egymásra-épűlt várakozás-gyűrűiben. |
| Mint lüktető, óriás gumi-bőr-kocsonya-szőr-kitin-szaru-toll-tojásban, |
| védetten és boldogan és bezártan, mint magzat az anyaméhben, ült |
| vala az állatokból-rovarokból-madarakból épűlt óriás, eleven, |
| boldog, virágzó Anyában. Mert valának lejjebb és egyre lejjebb |
| az állatgyűrűk: giliszták rózsaszín-lila húsgyűrűszelvény-abroncsai, |
| és békák, varangyok, gőték, szalamandrák pettyes, csíkos, foltos, |
| koromgyűrű-derekú, lánggyűrű-ujjacskájú kocsonyarózsa-ragyaszilvarózsa- |
| a mirigyrózsa-koszorúi, kígyók, gyíkok, krokodilusok, kajmánok, |
| gekkók, varánuszok, leguánok gyöngy-taréj-bőresernyőcsillag-tüske-pikkely- |
| koszorúi, sünök, övesállatok, tobzoskák kőmozaikgolyó-kőtoboz- |
| kőgesztenyehéj-koszorúi; egerek, patkányok, pelék, pockok, vidrák, hörcsögök, |
| menyétek, görények, hódok, nyusztok, nyestek, nyércek visongó szőrkoszorúi; |
| és rókák, farkasok, hiénák, sakálok várakozó, lecsavart szív-lángú koszorúi, |
| és nyulak, őzecskék, vadkecskék bársonymályva-bársonyliliom-koszorúi, |
| és jávorszarvasok, rénszarvasok fehér-mohaszakállas, zöld-mohakoronás tél-fújás-koszorúi, |
| és oroszlánok, tigrisek, párducok, jaguárok, pumák, cibetmacskák, ocelotok, |
| hiúzok, vadmacskák aranypettyekkel behintett zöldbársony- |
| szemgolyós hörgés-koszorúi; és elefántok, orrszarvúak, vizilovak, tapírok, |
| vadkanok, majmok, medvék óriás aranyhab-szőrrózsa-rózsakocsonya-kő- |
| gyűrűdés-koszorúi; és lejjebb tevék, gazellák, okapik, zsiráfok, |
| kenguruk, antilopok, gnuk, zergék, zebrák, muflonok, argalik, |
| kuduk, kámák, vapitik, lámák, guanakók, alpakkák, pézsmák, |
| kvaggák, onagerek, dzsiggetájok, kiangok, vadszamarak, bizonok, |
| pézsmatulkok, jakok, bölények, bivalyok szelíd, csillag-álom-szemű, |
| virágkehely-szemű merengés-koszorúi. És vala már kétszáz éve halott |
| a gőgös büszke király és ül vala elmondhatatlan sokaságú, és |
| elmondhatatlan változatosságú, és elmondhatatlan-rengeteg alkatú, |
| formájú, életű és álmú állatok, madarak, vadak lüktető, boldog, |
| virágzó gyűrűi épületében, mint forró állat-őstojásban, mint óriás, |
| virágzó állat-kehelyben, mint a Fauna reszkető, ősi serlegében. |
| És fekete szakálla lezuhogott vala vastag fürtökben, kövér csigákban és |
| rengeteg göngyölegekben a hegyről, és belefolyt vala fekete szőr- |
| hömpölygéssel és fekete szőr-özönnel a tenger elcsöndesűlt vízébe, |
| mint dermedt, pórusos viasz-álarcú arcáról patakzó izzó szőr-láva! |
| És haja lefolyt vala csontvázakkal behímzett palástú hátán és a |
| hegy oldalán fekete ős-özönként ömölve a lenti virágos lapályra, |
| és virágzott, mint a kozmosz éjszakája a tűz-álarcú csillagok között. |
| És valának körülötte állatokból, elemekből, várakozásokból és hitekből: |
| zománc-gyűrűk, pókháló-gyűrűk, moha-gyűrűk, penész-gyűrűk, molylepke-gyűrűk |
| gomba-gyűrűk, kristálygyűrűk, üvegkoszorúk, szaru-gyűrűk, szemrózsa-koszorúk, |
| gumi-gyűrűk, pikkely-gyűrűk, szőr-karikák, cserép-gyűrűk, fonal- |
| gomba-koszorúk, mozgás-gyűrűk, dermedés-gyűrűk, rezgés-koszorúk, és a |
| merev szemek moha-rózsa, kristály-rózsa, állatüveg-rózsa, pamut-rózsa, gyémántszőrliliom-koszorúi és |
| szikrázó lebegés-korongok, s a szemgolyók nedves, ragyogó, könnyes, áhitatos |
| gyűrű-láncai, izzó és lángoló kocsonyabuborék-koszorúi, kocsonyacsillag-koszorúi |
| egymásra rakva a hegy körűl és a hegyen és a levegőben, a tengertől |
| a csillagokig, mintha lángoló szemgolyókból-ragasztott, ragyogó, láz- |
| üzenetű, aranypettyekkel-beszórt, milliárd korom-ábra-pupillás, vérerekkel |
| beszőtt óriás kocsonyakristály-harangban ülne. A büszke, a gőgös, a |
| hatalmas, a hazug, az igéző, a bűvölő, a bájoló, a lenyűgőző, |
| a halált-legyőzni-akaró Halott! A halott király, akinek neve vala |
| Salamon! És vala már négyszáz éve halott a Gőgös, az Álnok, a |
| Hazug, és keze körmei aranyhártyákból-varrt kesztyűjét átütötték vala, |
| a halálfejekkel és csontvázakkal behímzett aranykesztyűt és körmei |
| úgy feküdtek csigásan és pödörten a térdein, a trón arany-hattyutalp- |
| földjén, mint kétméteres szaruszalag-tekercsek, mint hatalmas zöld |
| rugó-kerekek, mint óriás gyűrűs köröm-lepények, és csigaház-tengely- |
| végükről rég lepattogzott vala az aranyfestés, mint ősi freskók ősi |
| templomok faláról, az aranypikkely-kobrák, az aranypikkely-krokodílusok, |
| az arany-vizilovak, arany-majmok, arany-szarvasok, arany-elefántok, |
| arany-orrszarvúak, arany-pelikánok. És lába körmei gyöngyökkel- |
| hímzett aranyzsák-papucsát dühödten sarjadván átfúrták, |
| átdöfték és átverték, mint zöld szaru-kobrák, zöld szaru-kaszák, zöld szaru- |
| szögek, szaru-sások, és ültek vala függőlegesen aszott kék lábujjai |
| előtt, mint kétméteres foraminiféra-házak, iszonyú szaru-tekercs- |
| kürtök, óriás üres csigaházak, és rengeteg szakálla fekete habjában |
| madarak, állatok, bogarak, darazsak, méhek, csigák fészkeltek |
| vala, és tojtak, kotlottak, költöttek, növekedtek és haldokoltak |
| vala rengeteg hajzata és lehömpölygő rengeteg szakálla fekete |
| habjaiban, és rengeteg hajzata és lezuhogó rengeteg szakálla |
| állathullákkal, állatkicsinyekkel, rovarhullákkal, rovarkicsinyekkel, |
| madárhullákkal, madárkicsinyekkel, tojáshéjakkal, állatürülékkel, |
| madárürülékkel, elszáradt placentákkal, hatszögű zöld kristályrúd- |
| rovarvizelettel, csontvázakkal és kitin-páncél-burkolatokkal, koponyákkal, |
| kitinsisakokkal, csápcsótáros kitinkoponya-mohasisakokkal, |
| enyvvel, nyákkal, nyállal, száradt és gőzölgő vérrel, takonnyal, |
| hüvelyragaccsal, mézzel, méhecske-viasszal, papirrózsa-darázsházakkal, |
| bogárdögökkel, álcákkal, lárvákkal, petékkel, sperma-rózsákkal, |
| ikra-liliomokkal, béka-nyálhab-kastélyokkal, varangy-sár |
| várakkal, pókháló-harangokkal, pókháló-serlegekkel, pókháló- |
| kelyhekkel, haldoklókkal, öregekkel, fiatalokkal, újszülöttekkel, |
| szerelmes csigabiga-tornyokkal, skorpió-anyaháton hemzsegő skorpió- |
| apróságokkal, rák-vándorokkal, barlangokkal, üregekkel, likakkal, |
| alagútakkal, kígyófészkekkel, gyíktojásokkal, nyögésekkel, énekekkel, |
| sírásokkal, vartyogásokkal, csattogásokkal, bölcsőkkel és temetőkkel |
| vala vastagon és kövéren beszőve. És rengeteg hömpölygő vad |
| szakálla az elcsöndesűlt tengerbe zuhogván, ömölvén és folyván |
| szétlegyeződött fekete bodrokban a víz áttetsző kristályanyagában, |
| és fekete füstként szétgomolygott és kövér csigákban szétlombozódott |
| és ringott és lebegett és imbolygott fekete füst-rózsa-tömegeivel, |
| mint az őshínár. És lakozának a szakáll imbolygó-ősbodraiban |
| a halak, tengeri állatok, tengeri csigák, tengeri rovarok és tengeri |
| pókok, és vala ott is minden boldog rothadék és boldog elevenség, |
| vala minden mámor és halál. És a tengeri állatok messze a tenger |
| végtelen zöld homályáig és le egészen a tenger fekete talpáig óriás |
| gyűrűkben, koszorúkban, tömbökben és karikákban vártak vala |
| a Megváltásra. Vártak vala mind a tengeri állatok a töprengés- |
| ébredésre és a halált-legyőző király-diadalra! Vártak vala |
| kristálykérdőjelekből font kristálycsikófejű koszorúként az emberpislogású |
| csikóhalak, vártak vala hímzett bársonyhólyag-harangok csoda- |
| gyűrűjeként a meduzák; kristályharang-gyöngyharang-álomkoszorúként |
| a polipok, szépiák, tintahalak; vártak vala hatalmas zománc-gyűrűkben |
| a pettyes, csíkos, öves, szalagos, foltos, gyűrűs, kristályesernyős, kristály- |
| legyezős, kristály-levél-gerinc tarajú, aranyszínű, kék, sárga, zöld, |
| piros, fekete, lila, ezüst, tűz-színű, márvány-mályva-színű, gumicsésze-szájú, |
| pontozott, szeplős, kék kocsonyabuggyanás-ajkú, csoda-arcú, csoda-szemű halak és halacskák, |
| vártak vala fekete, kék, piros, zöld páncélolló-gyűrűkben, acél- |
| kaktusz-gyűrűkben, vas-legyező-gyűrűkban a rákok, vártak vala kocsonya-libegéssel |
| a papirsárkány-alakú bíbor húsesernyők: a ráják, óriás lebegő, |
| fodros levél-koszorúként lebegve. És szakálla sötét, nehéz, szétgomolygó |
| bodrait benőtték vala a virágzó korallfák, a virágzó korall-várak, |
| virágzó korall-csipkekastélyok. És vártak a megváltó-harcra a |
| tenger fekete talpáig legyűrűző hallgatag koszorúkban a cetek, a cápák, |
| a bálnák, lammantinok, dugongok, narválok, rozmárok, fókák, tengeri |
| tehenek, szirének, a murénák, a titkos, titokzatos tengeri szörnyek, |
| kidugva izzó óriás szemüket a vízből, mint a tószéli langyos öböl |
| vizébe orrlikakig, szemgolyókig-bújt békák, hogy csak pórusos aranyporcogó- |
| serleg-orrlikuk és dülledt mirigy-harang-borítású kocsonya-körte |
| szemük dagad ki a penészes zöld vízhártyából, az aranygyűrődés- |
| csöndből, vártak vala a tenger fekete talpáig leépülő gigászi |
| élet-takony-harangként rengve lassan és lüktetve, fújtatva lágyan, |
| kékpettyes és csíkos és zöld kitinpáncélszárny-lécbordázat-testű |
| és kocsonyaselyem-hasú, csőr-pofájú, csontsarló-gereblye-fogú, |
| szempillás és szempillátlan tengeri óriások és tengeri szörnyek, mint |
| egyetlen izzó sötétkék bársonyharang-óriás, amelynek külső oldala izzó |
| szemekkel vagyon kirakva, kocsonya-ragyogással és gyémánt-lángolással |
| vala kirakva, mint gyöngyökkel, gyémántokkal ősi koponyaálarcok, kelyhek. |
| És vártak vala a tenger kristályizmokból font mélyiben, zöld |
| kristályizomfonadék-serlege alatt óriás piros csillagcsipke-koszorúban |
| elrendeződve a tengeri csillagok, óriás rózsakoszorúba fonódva a |
| tengeri rózsák, óriás izzó liliomkoszorúba fonódva a tengeri liliomok, |
| óriás barna csonttüske-koszorúba fonódva a tengeri pókok, óriás |
| lüktető viaszkoszorúba fonódva a viaszrózsák, óriás sárga lepény- |
| koszorúba fonódva a lepényhalak és mindenféle más állatok, hal- |
| lepények, virágállatok, uborkák, dinnyék, állatvirágok. Zöld szivacs- |
| koszorúként a szivacsok, fehér mészrácsháló-kesztyűk lüktető eleven |
| koszorújaként a zsákállatocskák. És vártak a Halál-megváltó |
| végső-végső harcra hatalmas tűzkoszorúkként lebegve a tenger |
| izzó kristályharangja alatt, lebegve mint óriás tűzkoronák a |
| mélytengeri világító állatok és halak, tűzcsipke-margaréta-koszorúk, |
| tűzpetty-koronák, tűz-pontsorozat-láncok, tűzrózsa-szemhéj- |
| koronák, tűz-látomás-harangok, a hideg mirigyfényű tűzlövellők. |
| És vala már hatszáz éve halott a király, vala már hatszáz éve |
| halott a Gőgös, a Büszke, a Dacos, az Álnok, a Hazúg, a Bűvölő, |
| a Lenyűgöző, a Leigázó, az Elvarázsló, vala már hatszáz éve |
| halott, és népe kihalt már és nemzettjei is kihaltak régen! |
| S a Természet lenyűgözve várt a Királyra, várt a Halandóság a |
| végső, győztes küzdelemre, várt a legyőzött Halálra, várt a legszebb |
| diadalmi-táncra, várt, várt, várt a Világ-lakodalomra, az |
| Isten szívéig fölhabzó gyönyörű vad Vígalomra! S a hatszázegyedik |
| év első pillanatában, igen, abban a minutában, a színarany trón egyik |
| tölgyfa-lába kiesvék a trón megrogyván imbolyogva és recsegve |
| előredűlvén a földre zuhant. Mert a király, a király, a büszke király |
| elfeledett vala szólni a szuhoknak, elfelejtett vala szólni a |
| pici szúnak, amely ott lakott vala a kemény tölgyfában. Ott |
| lakott vala és rágicsált és ürített és zabált, és fúrt vala gyémántfűrész- |
| koponyájával, kristályfúró-fejével milliárd likacsot, alagutacskát, |
| habos barlangocskát, cifra üreget a fában, míg a trón-lábat lassan |
| kiette és megette, míg a kemény tölgyfát szivacsosra rágta, míg a |
| kemény tölgyfát habosra harapta, míg a kemény tölgyfát tajtékká |
| őrölte! A király pedig arccal zuhant vala a földre, a gőgös, a |
| büszke, a hazúg király, és nem vala már rajta igézet, segítség, |
| nem vala már bűvölet, varázslat, nem vala már semmi titkos |
| szentség, rem vala már vak lenyűgözöttség, nem vala már uralma |
| a Léten! És megértvén az állatok a dolgot, megértvén, hogy szívüket |
| becsapták, megértvén, hogy a király hazúg volt, megértvén, hogy |
| ők a becsapottak: fölhabzottak, fölgerjedtek, sírtak, bömböltek, |
| vinnyogtak, vonítottak, keservükben bőven ordítottak, iszonyú vad |
| haraggal bámultak! Mert a király ott feküdt a földön, szőrhab-arcát |
| a gyémánt-mohába ejtve, feküdt csontvázzal kihímzett kesztyűkkel, csontvázhímzéses |
| palástban, szétterűlve, mint egy döglött béka, mint egy halott denevér |
| feküdt ott, döglött őspók pókhálógomolyban, úgy feküdt ott |
| tenger-szőrzetében! Aztán az állat-gyűrűk megreszkettek, összetört |
| a madárősesernyő, forrt, bozsgott a tenger ősharangja, bugyborékzott, |
| sistergett a tenger, mintha vulkán fújna mélyében hörögve, fortyogott |
| és bugyburékzott minden, rángott, vonaglott, háborgott minden, a |
| csillagok rengve kavarogtak, lobogtak a láng-üstök, sörények, |
| vicsorogtak a szelek, a fények, egyszerre izzott a nap, hold, csillag, |
| üstökösök dagadva rohantak, tűzkocsonya-farkuk rengve csapkod, |
| vihar kavarodott, villám csattant, ömlött a víz, ömlött a jég, |
| napfény, ömlött a hold ezüst lángja, üszke, fölbomlottak, |
| állatsejtekké olvadtak a kocsonya-harangok, őstakony-harangok, |
| a madárkupola-ernyők, az állatkoszorú-tornyok, a gyémánthegy |
| repedezni kezdett, csupa gyémánt-robbanás volt minden, tűz |
| lövődött ki a gyémánt-résből, növények, virágok burjánzottak, |
| zöld tajték-özönnel a hegyre kúsztak, izzó viráglávával szőr-láva haját, |
| szakállát belepték! S a vadak a királynak estek, egy perc alatt |
| fölfalták, megették, megzabálták szőrét, húsát, csontját, meg- |
| zabálták bőrét, minden rostját, megzabálták kesztyűit, |
| palástját, megzabálták papucsát, ruháit, megzabálták minden |
| porcikáját. Trónja elolvadván ott feküdt a virággal, növénnyel, szőr-lángokkal, |
| indákkal, tüskékkel, szöszökkel, levelekkel, lencsékkel és zöld füsttel, |
| növénymirigyekkel kövéren behabzott hegycsúcson, mint óriás |
| párolgó tehénlepény. Lába-körmei és keze-körmei is ott feküdtek |
| virág-lánggal, növénykásával befolyva kövéren, mint hatalmas |
| kőből való rózsák, mint hatalmas zöld szaru-tekercsek. |
| Gyermekcsigolyából reszelt, csontvázirásos, gyémántkoponyás gyűrűje egy madár bögyében. |
| Koronája, a Koponyák-serlege pedig széthullván izzó gyerek- |
| koponyahalmazzá ott feküdt egy óriás lapulevél zöld kristály- |
| moha-esernyője alatt a zöld homályban, mint egy halom döglégy- |
| pete, amit az Őshalál-Döglégy, az Űr Kristálysisakos-Dögrabló- |
| Végzete tojt bosszúból a Földre. Mert bizony nem győzhet |
| senki a halálon! Halandónak halállal kell élni! Halandónak |
| halállal kell halni! Halandónak halál a halála! Jaj! Jaj! Jaj! |
| Jaj, micsoda habos fújás, tajték-bömbölés tajték-rohanás, szőr-lángú |
| rengés, habos vicsorgás, sírás, bömbölés, nyerítés, vonítás, üvöltés, örjöngő |
| zsongás, véres szemgolyó-forgás, szempillaszőr-szétcsillagzás, farok-szőrrózsa- |
| szélben-virágzás, micsoda fülkagyló-hegyezés, fülkagyló-legyezés, fülkagyló- |
| reszketés, pata-dühöngés, szaru-dübörgés, körömcsattogás-kőtűzözön, micsoda |
| tajtékos orrlik-bársonykürtölődés, szőrös bársonykürtök, és szőrös mohakürtök, |
| szőrös selyemszivacs-kürtök riadt és tébolyúlt és szégyentől-mámoros vad |
| fújása, bársonyliliom-orrlikak, szivacsliliom-orrlikak, mohaliliom-orrlikak |
| forró gyászkürt-zenéje és bosszú-zenéje, szőrös bársonyszájcimpa-szétnyílások, |
| kékeres belső-kibuggyantások, fogsor-lángoló, gőzölgő állkapocs-szétnyitások, |
| micsoda torokig-tátott véres üvöltések, nyihogások, fuldoklások és lihegések, |
| micsoda szőr-reszketések, szügy-szőr, has-szőr-átkok, a far, a szőrkehely-tompor, a combok, a |
| hát, a szőrbuborék-pocak, a nyak, a szőr-álarcos, szemleilla-serleges fej |
| szőrzetének szőrdudorodás-érhálózat-remegése volt a Csalódottak, Becsapottak, |
| Megszégyenűltek és Megszégyenítettek, a Balga-Hívők és Halhatatlanságra-Vágyók |
| vak felelete és vad bánata, a Halhatatlanságra-Várakozók szégyene, dühe! |
| Fekete pettytömeg-hömpölygéssel, fekete petty-buborékhalmaz-pettyhalmaz-buborék- |
| fekete pettytorony-fekete pettyoszloplábú-pettygomolygás-golyó nyúlánk és megnyúlt |
| furással, óriás szempilla-szőrcsillagú aranypettyhalmaz-szemgolyós tűzpetty-ragyogással, |
| virágszoknya-ajkú, sárga mohaliliom-orrlikú fekete pettyhálószövet-csikóhalfejű |
| némasággal robogtak, úszván szinte a fémporban, csillagátok-ködökben a |
| zsiráfcsikók, zsiráfcsődörök, zsiráf asszonyok; zebracsődörök, zebra-anyák és |
| zebracsikók fekete szőrcsík-pozitív, aranyszőrcsík-negatív buborékhalmaz-hömpölygéssel |
| iramodtak és nyerítve, fekete-aranycsíkos tompor-szőrbuborék-tánccal topogtak és |
| futottak; fekete szőrliliom-orrlikú, aranyszőr-kecsegefejű aranyszőrcsigák, |
| szőraranyhullámzások hömpölyögtek sírva: tevekancák, tevecsődörök, tevecsikók; |
| áradt a lila, piros, rózsaszín, nagyszőrös szivacsgomba-ajkú, őskocsonya-kancsó-virág- |
| fejű, kövér és röfögő, ősbársony-tátikaszájú kocsonya-vízözön: a vizilócsorda; |
| kék és zöld és barna és szürke dagadt zománc-pikkelykoporsók, a krokodílusok |
| úsztak, kék mirigycsésze szemhéj-borítású keskeny lencsevágat-orrlikukból fehér |
| bugyborgás-fürtöket, buborék-lánchalmazokat a vízfelszín szétgyűrűző zöld |
| hártyáira fújva: az óriás kőgyűrődés-kanok, kőszivacs-anyák, kőrongy-csecsemők |
| kőkobra-hernyó ormányukat a meggyalázott csillagok felé emelve füstölgő |
| bazalt-csorda-rohanással hömpölyögtek, az elefántok; és a mohos és szivacsos |
| óriás kőlapokból heggesztett és nagy kőszivacs-taréjokkal, kőszivacs-fodrokkal |
| összeforrasztott rinocéroszok kőszivacs-homloktömpeségből kiforrt csonttüskéjüket |
| a csillagokra szúrva futottak, húzva maguk után, kőszivacs-zúdulás tömegük |
| után, lebegtetvén könnyen kőbuborék-buggyanás ajkuk fölött a Mindenséget, |
| mint tűzpettyháló égitest-szemfedőt; lila gumiálarcú, bordás bíbor zománc- |
| szivacs-álarcú, fekete moha-álarcú, fekete bársony-halálfej-álarcú, kék |
| szőr-álarcú, asszonycsöcsű, férfipéniszű aranyszőr-rózsák, piros mirigyrózsával |
| összenőtt kövér ezüstszőrcsillag-gallérú, kék szőrhabrózsa-taréjú, kövér arany-szőr-kutyák, |
| kék gumi-csecsemőkezű, piros gumi-csecsemőlábú piros szőr-rózsák visongva, |
| vicsorogva, ugatva, makogva, vakogva, köpködve, pofázva, nyafogva, sírva |
| ugráltak és lila holdsarló-körmű aranyszőrkesztyű-kezüket a földön húzva |
| szaladtak, a majmok, mint a bánatában összeroppant isten megtébolyúlt |
| látomása, mintha ember-arcú aranyszőr-kecskebékák, gyermek-arcú aranypamut- |
| szöcskék vad csordája és őrűlt gumi-szőr-özöne ugrálna a sistergő csillagok |
| között, a csigás tűzpetty-lepényen, mert talpát égeti a tűzbugyborgás, csillagláz, |
| az égitestek kék fém-füstje, hisz-kilökődtek az isten óriás, zöld, hideg moha-szívéből; |
| a meg-nem-váltás magzatai, mint réműlt magzatok az állat-anyaméhből; |
| és futottak, vad lihegésük gőz-páfrányait a dühbe-dermedt csillagokra fújva |
| az óriás mohakorona-fejűek, a csontvizimalom-kerék-fejűek, a csontszivacs- |
| szélmalomkerék-fejűek, a szakállas-szügyűek, az ősmanó-mohaszállúak, |
| az aranypettycsillagos-aranyholdas vérgolyó-szeműek, a dagadt fehér szőrzacskóban |
| nehéz iker-őstojásúak, a tűzmirigyliliom-hüvelyű szőr-óriások, a szerelemtől |
| fölfújt, földig-lógó szőrbuborék-érbuborék-pocakúak, az áldottságtól-fölfúvódott- |
| hasúak, a magzataikat hömpölyögve-hordók, a rózsa-tőgyűek, a rózsaszivacs- |
| csöcsűek, a bánat-szeműek, a szarvasok, bölények, bikák, bivalyok, medvék, |
| a vaddisznók, tapírok, gazellák, okapik, antilopok, a rózsaszín-kék-arany- |
| fekete-gyűrűs-lábúak, az aranypettyes-kékpettyes-szügyűek, a szőrvirág-nyakúak |
| és szőrvirág-fejűek, a tűzbársony-állatliliomcsordák, aranyöves-zöldöves-kéköves |
| hosszúnyakúak, a sárga szem-keret-mályvások, a totyogó medve-szuszogások; |
| és futottak mind az emlősök, emlőtelenek, a kanok, bikák, csődörök, bakok, |
| a nőstények, elárúlt állat-asszonyok, a méhükbe új-halált-befogadók, a halál |
| köré magzatburkot-növesztők, a halált-kihordó, halált-nyögve, habosan megszülő |
| nők, anyák, szűzek, asszonyok. És mint óriás szürke kő-szöcskék, kőhab-sáskák |
| ugráltak, szökdöstek, szaladtak a kenguruk, és kőtüske-gombócként, kő-mozaik- |
| golyóként, kő-övek-buborékjaként hömpölyögtek a sünök, hangyászsünök, tatuk, |
| övesállatok, sziszegő pikkelyláva-zúdulással a kígyók, gyíkok, mindenféle gyík- |
| félék, leguánok, varánuszok, és mind a hüllők, kétéltűek, bogarak, madarak, |
| futottak, szálltak, robogtak, hömpölyögtek a Halál felé, a Halál felé, a |
| le-nem-győzött Halál felé, a kődárdával át-nem-vert-szívű felé, a Legyőzhetetlen |
| Egy felé, a Megválthatatlan-Mindenkié felé, a Halál felé, a Jövő felé. |
| És a tenger is bozsgott, sistergett, fortyogott, bugyborékolt, füstölt, habzott, tajtékzott összes |
| lényeivel: a kocsonya-csillagokkal, pikkely-csillagokkal, takony-csillagokkal, mészcsipke- |
| csillagokkal, tűzmirigy-csillagokkal, kristálycsillagokkal, állatvirág-csillagokkal, az |
| óriás kocsonya-bálványokkal, óriás zománc-ragadozókkal, bársony- |
| szörnyekkel, gyöngyház-csillaglepényrügyekkel, a hatalmas kékpettyes |
| kocsonyakardokkal, bársony-vicsorgás-pofájú dagadt üveg-pallosokkal, |
| az óriás szőrös csontrügy-csillagkanokkal, egy-rózsavagina dupla kő- |
| szárnyú óriás kagylótátogatókkal, a kis gyermekszemű üveg-szögletesség, üveg- |
| tüske asszonylovakkal, bársonyhab-rózsa lázzal-teleírt dagadvány-kanokkal, |
| az óriás pórusos mészkürt iszapban-gurulókkal, az iszonyú rózsa-rablókkal, |
| csillagfogsor-szájú kocsonyabársony-mályvákkal, a mályvapettyes-tűzpettyes |
| ragadozó óriás-falloszokkal, a virágzó húsvirág-kanokkal, hím-asszonyokkal, |
| nőstény-rabokkal, fújó, prüszkölő, hörgő, szuszogó óriás kocsonyahólyag- |
| tehenekkel, dagadt mohabuborék-hurka-asszonyokkal, a csöppnyi szilárd |
| üvegtakony-állatégitest milliárdokkal, virágzásokkal és burjánzásokkal, |
| erjedésekkel és dagadásokkal füstölgött, buborékzott, fortyogott, sistergett, |
| bugyborékolt a tenger is, hömpölygött önmagában és önmagával, hömpölygött |
| lényeivel, remegéseivel, rettegéseivel, éhségével, szerelmeivel és fényeivel |
| a Halál felé, a Halál felé, a Le-nem-győzhető Minden-egy felé, a |
| Halál felé, a Halál felé, a kőlándzsával-szét-nem-roncsolt-szívű |
| felé, a Legyőzhetetlen Értelem felé, a Megújító Elbomlás felé, az Újrakezdő |
| Befejezés felé, az Elmondhatatlan Összesség felé, a Kimondhatatlan |
| Gyötrelem felé, a Mindenséget örökre-szűz magzatburkába záró |
| hím-nőstény Őskezdet felé, a Mindenséget vak méhében kihordó, a |
| Mindenséget mindíg-újraszülő, önmagát önmagával nemző, önmagát- |
| önmagával-erjesztő, önmagát önmagában kihordó Ősférfi-Ősasszony felé! |
| A Halál felé, a tűzpetty-csillagszövedékből szőtt Mindenség-nagy |
| Őskan-Ősemse-Ősbika-Ősnőstény-Őshermafrodita Őshalál felé. |
| A csillagondó-csillagsperma-csillagpete-őstűzpettyszivacs Ős-kettős Nemiszervek |
| felé, a szerelmes ondó-pete Mindenség-erjedés Őshalál-Ősélet felé! |
| Az örökké fölgerjedt, örökké pete-kész Őstűz-Férfinemzőszerv, Őskék- |
| Asszonyméh halálos dicsősége felé, hogy megváltódjon a szerelemben és a halálban. |
| A Mindenség-Halál, Mindenség-Szerelem, Mindenség-Föltámadás felé! |
| Jaj, ott feküdt a furcsa, tiszta szép Skeleton, a tiszta, tiszta, tiszta |
| Óriás-csontváz az óriás mohakorong-térség közepén, ott feküdt az |
| óriás mohacsipketorony-koronaágas mohakoronában, ott feküdt az |
| aranykristály-koporsóban, a harmattalan és gyásztalan reggeli fény |
| óriás kristályrögébe temetve, mint ősborostyán kristály-csöndjében az |
| ősi csontcsipke-gyíkcsontváz! Ott feküdt az Embersárkánygyík tiszta |
| váza, tiszta, tiszta maradéka! Mert neki hatalma annyi sem vala, |
| mint egy hangyának, vagy a szúnak, vagy Salamon királynak, hogy |
| megőrizni magát a csönd-kristályba temesse, hogy a gőgöst, a büszkét a |
| porba rántsa, hogy a Végső-Elhordatást, a Végső-Széthordatást egy |
| napig megállítsa vala, mint Salamon király! Mert egy éjszaka elhordták |
| húsát és kőzetét és hajzatát a vadak, a Ki-tudja-kicsodák, a Ki-tudja-voltak-e, |
| a most-már-láthatatlanok! Sírjunk sírván és panaszkodjunk helyette, |
| sírjunk sírván és fohászkodjunk helyette sírván, aki Sárkány vala |
| félig, de félig mégis Ember vala, a maradék árva Emberiség! |
| No én szemeim sírjatok immáron és hullassatok keserűséges könnyeket, |
| és meg ne szűnjetek a keserűséges sírástól és a könnyhullatástól, |
| és óhajtástól, No ez világnak immár minden ő vígaszsági és |
| hangossági, mindenek tőlem eltávozzanak és azok mindenek |
| kik énnekem gyönyörűségeknek láttatnak vala, ezek mind |
| éntőlem messze eltávozzanak, és engemet megkeserűltet a |
| puszta kietlenben haggyanak, csak önnön-magamat keseregnem, |
| és sírnom, És az én szerető társamat a keserűséget haggyák |
| nekem megkeresnem, Úgyhogy sirathassam meg az szertelen |
| való gonoszságokat, hogy kik énnekem az én bűnömnek |
| homályából jöttenek énreám, és kik engemet néha gyakorlatossággal |
| örvendeztetnek vala, és ifjúságnak szépségével gyönyörködtetnek |
| vala, és virágoztatnak vala engemet, És íme mostan ez gyarlóságos |
| nyavalyában behoztanak engemet, Ó én lelkem siess és térj |
| be tennen magadhoz, és minden ez-világi elmúlandókat |
| felűl hagyj, és felűl nyomóggyad, és lábad alá vessed És |
| fuss be az kietlen pusztában, és keressed meg az mélységes |
| keserűséget, hágj fel a nagy magas hegyre, Az szíved és elméd |
| beli keserűségre, és kérjed meghasadott és keseredett jővel, |
| és siralmas szóval, Nagy sok óhajtásokkal, és fohászkodásokkal, |
| és nagy keserűséges kiáltásokkal úgyhogy Mind a mély völgyeket és |
| mind a magas hegyeknek tetejét, És mind a magas égnek magasságát |
| felűlmúlja az sírás, kiáltás, Oly igen nagyon, és oly igen nagy |
| szívszakadásnak keserűségével úgyhogy a mennyeknek magasságában |
| a kegyes mindenható istennek ő irgalmasságos füleiben bejutnak |
| hangoztassanak, Avagy hangoslassanak, kik kegyességgel |
| teljesek, Ilyen és ehezvaló kiáltásokkal járúl, és ezt mondjad |
| Óh drága nemes kövek, óh nagy magasságos hegyek, óh nagy |
| sok szép virágokkal megékesűlt széles mezők, Óh fényes |
| csillagokkal megdíszesűlt nemes magasságos lakodalmak, |
| ki volna ti-közületek hogy ki adnája azt énnekem, hogy |
| hirtelenséggel való tűz az ő nagy hévségével az én szívemnek |
| gyökerét megégetné az ő buzgóságos hévségével, És az én |
| szemeim nagy bőséges keserű könnyeket hullatnának, És ki |
| volna az, hogy ki engemet keserűségre nem indítana, és az én |
| keserűségemben engemet megkönnyebbítene, Sőt bizonnyal |
| szívemnek adna oly nagy keserűséget, hogy hozzája való hasonlatos |
| keserűséget ne lelhetnének, avagy lelhetnének, hogy ki az én |
| lelkemnek keserűséget tegyen, és az én szívemben engemet belűl |
| gyötörjön és kínozzon, Jaj énnekem boldogtalannak, mert |
| bizonnyal jóllehet hogy az én mennyei jegyesem engemet az ő |
| szeretetiben vett vala, és engemet ő éltet vala, és ő engemet |
| jegyesének választott vala, és önnön gyűrűjével ő magának |
| gyűrűzött vala, és engemet nagy sok-képpen megékesített vala, |
| Mézet és tejet gyakorlatosan az ő mézes szájából vettem |
| És ottan ottan gyakorlatosan az ő szájának édességes csókolgatásával |
| gyönyörködtem és éltem, És gyakorlatosan lelki ölelésekkel |
| engemet hozzája ölelt az én lelki jegyesem, Ki liliomoknak |
| szeretője, Mind-ezekkel és egyéb sok jószágokkal engemet |
| betöltött vala, De maga én boldogtalan nyavalyás én neki |
| mindezekről hálátlan voltam, És mikoron én ennyi nagy |
| tisztességben voltam nem értettem meg magamat, de ő-tőle |
| elfutottam és eltávoztam, szeretőmet elhagytam, És íme immár |
| szeretőm-hagyott vagyok, Jaj énnekem gyarlóságosnak, mert íme |
| elvesztem őtet, Jaj énnekem hit-balgatagnak Mert az én |
| szívemnek egyetlen egy vígasságát elhagyám, és tőle elszakadék, |
| Jaj, mert elhagyám az élő vizeknek erit és urát, Jaj énnekem |
| Mert az én szeretőmtől néha szerettettem vala, Jaj, mert én |
| magamat tőle elidegenítem, és elválasztom, Jaj énnekem |
| gyarlóságosnak melyeket én ővele elvesztettem, Mert íme önnön- |
| magamat elhagytam és mind a mennyei lelkeket is megsértettem, |
| És íme immár a magamnak való szomorúságok eljövének, |
| Mert mindenek engemet elhagyának És íme immár ülök miként |
| mezítelen árva özvegy elhagyott asszonyállat hogy tudatlansággal, |
| és keserűséggel bétölt, Jaj énnekem, mert az én csalárd |
| barátim Sőt bizonnyal a biztos barátim is nagy szidalmassággal |
| engemet megcsalának, és nagy gyarlóságos szegénységben engemet |
| elhagyának, és minden jószágomtól megfosztanak kikkel |
| az én jegyesemtől valék meggazdagított, avagy meggazdagítván, |
| Óh tisztességnek elhagyása Óh örömöknek elvesztése, Ó |
| minden vígasztalásoknak megfosztása, mert csak egy jőne el |
| minden-nemű én kivánatosságimnak teljes elvesztése fosztása |
| és pusztulása, Jaj énnekem, Mert immár innentova én meg |
| nem vígasztaltathatom, Jaj de mert csak ez leszen az én nagy |
| vígasztalásom, hogy immár semminemű vígasztalást magamnak |
| nem teszek továbbá, de csak mindenha sírok óhajtok, és fohászkodom |
| mind-addiglan míg ez gyarló világban élek és keserű halállal |
| őbelőle el kimúlom, Jaj énnekem immáron hova fordítsam fejemet, |
| és magamat kihez fogjam, és ki vígasztal meg engemet immáron |
| Jaj énnekem Mert íme immár mind ez világ elhagyott engemet, |
| Jaj, mert az én szeretőmet én elhagytam Jaj énnekem, hogy |
| mire én azt tettem Jaj ki gyarlóságos idő óra volt az, ki a |
| gonoszságoknak esméretére lett Óh tündöklő szép piros rózsák, |
| Óh gyönyörűséges illatozó fehér liliomok és szeplő nélkűl |
| való violák, Azaz szentséges és szeplő nélkűl való lelkek, |
| lássátok, mert nem az estéli virágok, akiket én mondok nektek, |
| vegyetek eszetekben, és lássatok engemet tövisekhez hasonlottat, |
| és vessétek a ti szívetekbe hogy mely igen hamar, és hirtelen |
| megfonnyad, és elesik a virág kit itt ez világ elragad, mert |
| továbbá egyéb semmi nem ér itt lenni hanem csak az hogy eleven |
| meghaljon Ime ezen-szerrel vagyon immár énnekem, semmi |
| egyéb nekem nem illik egyéb hanem csak hogy éltemnek |
| javában meghaljak Sőt virágozván elfonyadjak, Ifjúságomban |
| megvénhedjem idő előtt ékességemben megkorúljak, |
| betegűljek, Jaj de maga ezek mind könnyen elveszteglethetném |
| hallgathatnám, de jaj csak az énnekem mentűl nagyobb |
| nehezebb, hogy az te kegyes atyai orcádat megsértettem, és |
| tégedet én szeretőmet megszomorítottalak, Jaj, mert ez énnekem |
| az én poklomnak kínja, és ez énnekem minden keserűségeknek |
| fölöttébbvaló keserűségem Ó én édes Istenem, lám elmémben |
| megfogyatkozom, mikor meggondolom, és megszámlálom |
| mennyi édességes szeretetekkel elő-vettél vala, mikoron ennyi |
| édességekkel gyönyörködtettél vala Jaj énnekem, mert mind |
| ezeknek keserű kínja gyötör engemet Azért, hogy miért én |
| mind-ezekről hálálatlan lettem, hogy ennyi sok jószágokkal |
| mely keveset gondoltam és ennyi nagy kincset mely könnyen |
| elvesztettem Óh boldogtalan halálnak kívánatos jelenvolta |
| hol vagy, mit hallgatsz? Mire el nem jössz és mire nem |
| veszel engemet boldogtalant Ó emberi szívnek nagy kemény |
| erős volta hogy én ennyi nagy keserűségeket szenvedvén meg |
| nem fogyatkozom Ó én szívemnek a vas keménységéhez hasonlatos |
| ő keménységes volta Mire hogy ennyi nagy sok keserűségben |
| keseregvén meg nem hasadsz Ó ti mind isteni nemes virágok |
| lássatok és hallgassatok meg engemet és ti mind kegyességes |
| szeretők velem-egyetemben keseregjetek és sírjatok, mert én |
| vagyok a boldogtalan néhai szerzetes jegyes a nagy |
| felséges névvel ki néha valék megékesíttetett Én vagyok a |
| boldogtalan, ki néha hívattatom valék a felséges királynak |
| választott jegyesének, Mert az áldott isten a bőséggel gyümölcsöző |
| olajfának nevezte vala az én nevemet Jaj, engem |
| boldogtalannak Mert immáron én nem vagyok méltó ígyen |
| csak az ő szeretőinek társasági közűl valónak, és mondhatom, |
| Avagy hívattatnom és az ő tisztivel tiszteltetnem Jaj |
| énnekem boldogtalannak, mert íme Immáron továbbá az |
| én szemeimet a nagy szégyenséges pirongatásoktól ígyen föl sem |
| merészlem emelnem Jaj énnekem gyarlóságosnak, Mert íme |
| immáron továbbá az én számat meg nem merészkedem |
| nyitnom Óh szívnek keserűsége Jaj énnekem boldogtalannak, |
| mert minden-felől nekem keserűségem vagyon Jaj énnekem |
| mert hogy mit válasszak magamnak nem tudom, Jaj énnékem |
| boldogtalannak, mert az én szeretőmet meglelhetetlenségnek |
| hiedelme nélkűl elvesztettem, Jaj énnekem, mert minden |
| halálnál nehezebbeknek ítéltetnek énnekem az én lelkemben |
| ez hogy ismét őtet meglelhessem miképpen először |
| megleltem valék Ezt immáron hiszem az én lelkembe szívemben |
| hogy ez lehetetlen legyen, Jaj énnekem, mert íme miképpen |
| mind ez szélességes szegletiből mindeneket megkeserítettem |
| keserűségekkel, Jaj mert bizonnyal jobb volna énnekem |
| hogy ha pusztában Avagy kietlenben volnék, holott |
| önnön magam egyedűl emberi szem engemet nem látna, |
| sem pediglen emberi fül nem hallana, Úgyhogy szabadságosban |
| szívem szakadatjának keserűsége szerint magamat meg- |
| elégíthetném a nagy keserűséges sírásokban, kiáltásokban, |
| és keserű könnyhullatásokban, Jaj, énnekem, Mert immár |
| ez leszen végezeti az én megvígasztalásomnak és konzolálásomnak, |
| Ó bűn bűn mit hoztál énnekem, Ó boldogtalan bűnöknek |
| tűz-szeplői, és ó ti fáradozó torkosságok, Íme mely |
| nyavalyásságokban engemet bevittetek, Óh te fertőzetes |
| világ, mert csalárdságnak, és hazugságnak rozsdájával teljes vagy, |
| Jaj annak aki szolgál teneked, és aki a te akaratod alá |
| magát adja Jaj Ó mert mennyi háborúságokkal, és keserűségekkel |
| ez íly ember háborog és kesereg, Ó lám de maga ha némiképpen |
| kővel láttassék őneki vídámsága, de lám |
| enyésztetvén vagyon az ki őtet belűl úntalan rágja Ó ha |
| kívül láttatik tisztának, de maga lám eléje jőnek számtalanok, |
| kik szünetlen az gyarlóságos lelket gyötrik Jaj csalárd világ |
| Jaj melyeket ennek előtte énnekem mind eleitől fogván fogadál |
| és fogattál vala, mikoron engem meg akarál csalnod édes |
| leveleiddel És gyakorlatos ajándokiddal ellenkedéseket vettél, |
| és édességes beszédiddel kínáltál, és miképpen a tengerbeli |
| leány színű halnak Avagy csodáknak ő hangos édességes |
| szép éneklési Eképpen szép beszédieddel éntőlem elmémet |
| elvetted elhajtottad és elfordítottad, és miképpen az uta-vesztett |
| asszonyi állatnak ő színét látnám szemeimmel Énnekem |
| hit-balgatagnak szívemet által-öklelted, és énnekem |
| víz-kérőnek tejjel, Avagy tejes emlőt mutattál, és meg- |
| nyitottál Jaj énnekem, mert íme engemet balgatagot édes |
| színnek alatta keserű mérgekkel itattál, és íme édes illat |
| alatt epének, és méregnek keserűségével, megrészegítettél és |
| megbágyasztottál, Jaj énnekem, mert gyakorlatosan szépségű |
| almákat tennen kezedből hízelkedésnek gyönyörű szérüskert |
| énnekem, mutattál Jaj mert nagy gyakorlatosan szépséges nemes |
| illatos rózsákat a te rózsás-kertedből énnekem hoztál, és |
| engemet vele ajándékoztál, és megesküdtél énnekem, hogy |
| engemet mondhatatlan nagyon szeretnél, és soha el nem hagynál, |
| úgyhogy soha sem örömömben, sem vígasságomban, sem |
| szomorúságomban Sőt sem gazdagságomban sem szegénységemben |
| engemet meg nem hagynál, és éntőlem el nem válnál, Óh okos |
| és csalárd ravasz ó te kegyetlen méreggel tölt kígyó Jaj mert |
| íme mindezekkel, és egyebekkel nagy sok számtalanokkal engemet |
| gyarlóságos balgatagot a te halálodba be-vontál, és annak- |
| utána a halálra vontál, és vittél Ígyen ezen szerrel hogy |
| miképpen mikoron kinek az zöld ágat mutatják és az halálra |
| örömest vitetik Ó kegyetlen fene haragos kemény vad Óh te |
| vérben-telhetetlen bestye, mostan ki igen kegyetlenűl furdalsz |
| engemet, kit igen könnyen meggyőztél Óh ki hirtelen kegyetlenűl |
| szorongatsz engemet, kit igen könnyedén megcsaltál, Mert a tenger |
| csodájának a leány színű halnak szép éneklésének hangos |
| szavát hoztad elém, és ez szín alatt megcsaltál engemet |
| Íme a tengeri halnak édes szavának hangosságát mutattad, |
| de magát fullánkodat lenni Jelentetted, és íme mindezek |
| vissza ellen fordúltanak, Jaj, mert mikoron én a te kebeledben |
| bátorságos nyugodalmamat állíttanám, Jaj, mert íme hajaim |
| elmettetnek, és szemeim kitolattatnak, Jaj, mert énnekem |
| életem elmúlik, és eltávozik, Jaj, mert erőm is elvétetik én- |
| tőlem Jaj, mert még annak fölötte mind az én ellenségimnek |
| kemény tőre alatt fekszek, Jaj íme mindezeket elmémbe meg- |
| gondolom avagy gondolván, és mindezeket forgatván Jaj íme |
| önnön-bennem megfogyatkozom, és megfonnyadok, Jaj, mert |
| önnön-magam magamnak nehézzé lettem, Azért bizonyában |
| boldognak mondatik az oly gazdagságnak királyné-asszonya, |
| kit az egyebeknek eme veszedelme íly jóvá tett, hogy ki |
| mind testének elméjének ártatlanságát megtartotta és |
| megőrízte Ó mely boldogsággal ez életen örüljön Sőt ígyen |
| meg sem véltethetik és gondaltathatik, azért vígadjon a |
| tiszta élet mindaz lélek ki az világi kívánságtól elszakadtott |
| és elválaszttatott, hogy ki mindenkoron kemény háborúságot |
| szenvedett lelki-ismeretében Jaj íme mindezek asszonynál nehezebbek |
| énnekem Sőt oroszlánnál erősebbek fenébbek Sőt még az |
| mennydörgésnél is rettenetesebbek, és az üröm keserűségénél |
| keserűbbeknek bizonyíttatik, Jaj énnekem mert ez a belűl |
| még rágó féreg ki a marástól rágástól meg nem szűnik és |
| meg nem fárad, De maga soha nyugodalmat nem hágy. Sőt még |
| nagy sok állatokat hirtelenséggel felrettent Jaj énnekem mert |
| íme eme és ennek vadnak kik az megfertőzött lelki-ismereteket |
| marják, rágják, és szaggatják hogy kiket itt az szeplő nélkűl |
| valók igyen csak alig hihetnek Sőt meg sem gondolhatják Óh |
| én uram és én istenem Mert a te teremtett állatod ő teremtőjének |
| teneked szolgálván megvilágosúl az gyötrelemben a hamisak |
| ellen, és könnyebb leszen nekik a jó mívelködetre mind- |
| azoknak kik tebenned hisznek, Ime én ezeket mondám, |
| mert bizonyság tanítja ezeket mondanom, és az én szívembeli |
| mostan-való nagy keserűségem inte engemet ezt mondanom, |
| mert a nagy keserűség engemet megnyomorítván immáron |
| engemet meg-kényszerít kiáltván és mondván Jaj, mert igen |
| gonosz és keserű énnekem hogy az én jegyesemet én elhagytam, |
| és hogy az ő parancsolatának én nem engedtem, Jaj ki volna |
| aki hogy adna énnekem olyan széles hártyát, kinek széle |
| legyen oly széles mennyi az égnek Avagy az mennyországnak |
| széle mennyi tintát annyit mennyi fáknak ő levelei és az |
| réti füveknek ő magjai, avagy magvai, hogy írhatnám még |
| az én keserűségemet, és mondazokkal egyetemben az én káraimat, |
| kiket meg nem lelhetek, kikben be-estem, Jaj nekem, mert |
| az én szeretőmet én elhagytam, Jaj énnekem nyomorúltnak, |
| Miért hogy ígyen ez világra születtem volt, Jaj, miért, hogy |
| még anyámnak méhében el nem vesztem volt Jaj miért |
| mindenestűl fogva megfogyatkozom, Jaj hogy mit tegyek ígyen |
| nem tudom Ó én uram és én istenem, Jaj mit veszteglek, és |
| mit hallgatok továbbá Jaj mit háborgok és mit sírok |
| kesergek Jaj mit tegyek és hova legyek, jaj mit illik továbban |
| immáron énnekem egyéb, hanem csak hogy önnönmagamat megútáljam, |
| és a boldogtalan kétségnek esésében a pokolnak sötét mély |
| vermében magamat bevessem, és az áldott istennek ő dicsőséges |
| színének orcája előtt magamat elvonjam. Jaj! Jaj! Jaj! |
| Jaj csalárd világ, csalárd világ megloptál engem és megcsaltál engem, |
| és becsaptál engem és összetörtél engem! És fölhág vala a Nap az égnek |
| közepébe, fölhág vala a sugárzó arany-állat a Csönd tetejére és |
| még mindíg semmi állat-moccanás és még mindig semmi növény- |
| moccanás, mintha megkristályosúlt volna a világ, mintha óriás |
| sugárzó kristályrög belsejében dermedezne a különös titkos |
| Vegetáció mindörökre, s a láthatatlan madarak, állatok, állat- |
| keverékek, madár-keverékek és rovarok, rovar-keverékek a növényzetben, a |
| mohában és a földben, vagy a moha alatt rejtőző kövekben |
| várnának álmodván, vagy halottan, vagy valami titkos, titokzatos |
| szóra! S ott feküdt a furcsa-furcsa, titkos titokzatos Skeleton |
| a Csönd kristály-kastélyába temetve az óriás mohakorong-térség |
| közepén, ott feküdt az Embersárkánygyík különös-különös |
| Csontváza, és nincs asszony, aki legalább csontjait összeszedvén, |
| csontjait könnyeivel mosván, eltemesse, nincs asszony, aki csontjainak |
| moha-gödreit ásson, s csontjait könnyeivel mosván, csontjait |
| csókolgatván, csontjait lebomlott, vérrel-átitatott hajával, haja |
| véres puha kendőjével törűlgetné, vak csontjait megtörvén eltemetné! |
| Aki sírván sírna, zokogván zokogna, aki sírván sírt volna vala |
| még a zengő vad Állat-rablás előtt, még a diadalmas, részeg, tékozló |
| Zabálás előtt aki csókolgatta volna fekete vérrel, tüdöszín vérrel |
| bugyborgó ajkait, vére száradását, vére drága habját. Mint az |
| a Másik, a ki-tudja-mikor-volt, ki-tudja-volt-e Asszony a |
| jajgató véres Fa alatt, mikor elkékűlt isten-magzatát ölébe vette, |
| aki a megsárgúlt, véres és zöld epe-lávás és nyálhabos-szakállú |
| fejet ölébe vette, nehéz könnyeivel áztatgatta, sűrű vad csókjaival, |
| tebolyúlt csókjaival csókolgatta! Ó, vérmocskos áldott Szűzanya! |
| Ó, Vérmaszatos Asszony, aki nemcsak a szülésben, nemcsak a tiszta |
| menzeszben, de a halálban is vagy merő vér, valál a vérrel vastagon |
| behintett! Jaj ott feküdt elveszetten, húsában fölzabáltan és |
| tisztán, ott feküdt az óriás mohakorong-térség közepén a titkos |
| titokzatos Embersárkánygyík tiszta váza, s vala csönd körülötte, |
| dermedett, nehéz csönd, csönd, csönd, csönd és láthatatlan tiszta |
| ámulat! Jaj világ, csalárd világ! És nem vala senki, nem vala |
| senki, senki még a förtelmes Megzabáltatás előtt, aki legalább |
| megprópálná föléleszteni, vagy elsiratni őt, mint halott társukat |
| az elefántok, mint halott társát az elefánt, aki a hatalmas |
| elefánt-holttestet kőszikla-fejével lökdösi, gyűrt kő-esernyős-fülű, |
| kő-álarcos-fejével, óriás-szempillás fejével, irgalmatlan |
| kőlapulevél-fülű fejével bökdösi, aki kőránc-ormányát |
| kőredősen elpetyhűdt teste köré csavarva nyögve emelgetné, |
| aki mellső lábaival szíve-táját rúgdosná lágyan, aki halott |
| teste mellé letérdelve, agyarait hasa alá dugná, hogy kő-recsegéssel, |
| kő-erdőnyögéssel lassan fölemelje, vak kőoszlop-csillag lábára |
| állítsa, aki szólni hívja, beszélni bíztassa, holtteteme fölött |
| sírva trombitáljon, holtteteme fölött gyászát trombitálja! Jaj, |
| nincs temető, ahová temessék, síró kentaur-csorda, aki eltemesse, |
| síró kentaur-csapat, aki csontja sírját körűltérpedelve árva |
| csontjaira hintene virágot, szórna rá virágot, mohát, rögöt, követ |
| és virágot! Ott fekszik az irgalmatlan tiszta Csontváz a néma |
| óriás mohakorong-térség közepén és nem valának sehol az állatok, |
| állat-keverékek, a rovarok, madarak, pókok, kúszó korall- |
| bokor-hátú lepények, sem az összetett, sem a tiszta lények, és nem |
| vala sehol a furcsa gépezet, nem vala sehol. És nem vala sehol |
| az óriás kék zománcliliom-kehely-fülű gépezet, a titkos barna |
| lakk-doboz a rajta-forgó fekete koronggal, a csillogó fekete |
| rece-gyűrűzés-korong, nem vala sehol a különös-különös, titkos |
| gépezet, a hátából tölcséresedő kék, fodros-kehelyvégű óriás |
| zománc-liliommal, zománc-liliomon, az óriás liliom egyik |
| kék szirom-szelvényén a fekete zománc-kutyával, a fekete |
| kutya körűl aranyírás-koszorúval, nem vala sehol a titkos, |
| titokzatos éneklő gépezet, az oldalából kiálló tekerővel! Ott |
| feküdt a tiszta, tiszta Óriás-Skeleton a tiszta, tiszta fényben, a Föld |
| légbuborék-burka homorú belső-tetejéig nőtt kristály-reménytelenségben, |
| ott feküdt a csönd kristálytojásába zápúlva a többé-ki-sose- |
| virágzó tiszta, tiszta csont, a reménytelen Skeleton-óriás magában. |
| S ím egyszercsak valahonnan, jaj ki tudja honnan, jaj ki tudja |
| honnan?, fölzendűlt, mint a harangok húsvéti zenéje, fölzendűlt, |
| mint a kereplők őscsontváz-zenéje, fölzendűlt, jaj ki tudja honnan?, |
| a titkos kórus, a virágos, véres ének, a csontváz-harangokkal, rózsa- |
| harangokkal, liliom-harangokkal, kőharangokkal, fából-vésett- |
| harangokkal, moha-harangokkal és kristály-harangokkal beszélő |
| magányos ének, talán a gép beszéde! Jaj mit akartok ti zsoltáros ősi |
| hangok, mit akartok ti vérrel-átitatott, halállal-átitatott, csontokkal- |
| zörgő, rózsákkal-beszőtt, liliomokkal-meghintett őshajú, halál-hatalmú |
| zsoltár-beszédek?! Jaj mit akartok ti világ-halál füstjét |
| szívetekben hordozó fekete szavak, ti alvadtvérszínű szavak, |
| ti Szűzanya szűz méhe illatú, fertőtlen ágyéka-illatú szavak, |
| ti Szűzanya dagadt magzatburka-illatú szavak, ti Szűz-Anya |
| magzatvize-illatú szavak, ti Szűz-Anya kristály-láng |
| magzatvizében lebegő megváltó-magzat-jövője szavak, |
| ti szűz-emlő illatú szavak, ti isten-lángú szavak, ti túlvilág |
| virágoskertje-illatú szavak, ti megszaggatott isten-húsú szavak, |
| ti Krisztus továbbszakadó-sebei szavak, ti durva szögeken függő |
| lila húsgyökércsavarodás-szavak, szögeken függő habos |
| végső-hörgés szavak, hajunkba vérrel-csöpögő szavak, |
| Jézus keresztről-levett véres teste-szavak, ti föltámadás-szavak, |
| ti anyatej-illatú szavak, ti csont-illatú szavak, ti halál- |
| árnyékú szavak, ti viola-reménység szavak, ti nárcisz-álom |
| szavak, ti jácint-jegyű szavak, ti halálos boldog beszédek, |
| zsoltár-füstök, zsoltár-lángok, zsoltár-könnyek, zsoltár-ravatalok! |
| Mert jő vala a vérszínű beszéd, a csontváz-tiszta beszéd, a liliom- |
| buja beszéd, a szűzek-átka beszéd, a kőharang-beszéd, a moha- |
| harang beszéd, a virágzó kőfogsor-beszéd, árad, bársonylik kéken |
| és hártyázik feketén, és hömpölyög rózsa-vízözönnel és zúdúl |
| tűzliliom-tűzözönnel talán a fényből, tatán a Csönd átlátszó |
| szívéből, talán az ősvastag moha alól, talán az óriás moha- |
| csipke-korona egyik zöld torony-ága mögűl, talán fölnyitott |
| moha-ajtajú moha-barlang nyirkos zöld-homályú mélyiből, |
| talán a Halál diadalmas homlokából, talán az Új-Ős magány |
| Új-Megváltó akaratából, jő vala a zsoltáros, rajongó, tiszta |
| tiszta ámulat-özön, jő vala mint a Mindenség virágnő ravatal-füstje: |
| Áll vala Jézusnak keresztfája alatt az ő szent Anyja, Szűz |
| Mária, az tavasz időben, Mikoron a nap fel kezd vala |
| hajnalnia a hegynek magasára, és az ő világosságának fényességét |
| bőséggel kezdé önteni a földnek színére, Íme ez időben minden lelkes |
| és minden teremtett állatok megelevenednek, és meg kezdenek újulni és |
| megindúlni, kik a téli hideg előtt elrejtőztenek vala, Minden lelkes |
| állatok és szárnyalkodó madarak, hogy kik a kő-likakban és |
| minden egyéb sötét likakban, vermekben elrejtőztenek vala, és nagy |
| új világosságnak fényességére mindenek ki kezdenek jőni és megújulni |
| és megelevenedni, És szívnek kezdik vígasságos örömét megmutatni, |
| Mint az égi madarak ő hangos szájuknak szép éneklésével, Avagy |
| emberi nemzet ő kezének tapsolásával, Mind vének, mind ifjak a |
| tavasz-időnek eljöttére örvendeznek és örvendetes vígasságot mutatnak |
| egyetemben vígadván, No azért immár nyílván kívált tisztasággal |
| való szívűek, és tiszta elmével istent dicsérjük és szeressük, |
| Vegyétek eszetekbe, Mert nekünk is ezen szerrel történt mostan, |
| Mikoron a Szűz napfénybe öltözik és a Mennyei Királyné Asszonynak |
| méhe mennyei gyümölccsel megtelék, Választott, miképpen a |
| felkelő fényes nap a mi szívünknek gyökerének édességében |
| az ő emlékezetének édessége be-ötlessék és az ő édességes illatjának |
| gyönyörűsége édeskedjék a mi szívünkben és lelkünkben, Mert |
| az ő szépséges, fényes világossága minden ködös homályosságtól |
| tiszta, Mert az isteni fényes világossággal oly igen megékesűlt és |
| megfényesűlt, hogy minden száraz aszúságot a mennyei malasztnak |
| harmatjával megharmatoz, Íme a sötétségek eltávoztatnak és az |
| új világosság megadatik, Avagy föltámad és örömöknek nagy |
| érdemi nekünk gyűjtetik és énnekem ő nagy volta adatik, Azért |
| teneked óh mi reménységünk és mi szívünknek vígasságos |
| örvendeti, Íme mi gyarlóságos bűnös emberek a teneked köszönő |
| szónak hangosságát néked énekeljük és vele téged dícsérünk, |
| Ím, mi teneked köszönünk és mi szívünknek buzgóságával és |
| szemünknek könnyhullatásával, és a mi lelkünknek ájtatos |
| térdre-hajlásával, teneked malasztnak anyjának ájtatossággal |
| köszönünk, Mert ím ezt látjuk, hogy a kegyes szívek az |
| orgonaszónak hangos zengésére megvidúlnak és a szomorúsággal |
| megnyomorodott minden szívek a vígasságos hangosságára megörvendeznek, |
| Ígyen ezen szerrel én is mikoron a te emlékezetednek édességében |
| magamat foglalom az isteni édességben elborítozom és az ő |
| buzgóságával megedződöm, mikoron én kívánkozom tégedet dicsérni, |
| Kit dicsér mind menny és föld, és mind mennyei teljes szép |
| erősséges jószágok, Mert minden teremtett állatoknak jóságos |
| volta a te jóságos voltodnak méltóságához csak annyiban hasonlíttatik, |
| mint mentűl kisebb csillagoknak világossága a fényes napnak ő |
| fényéhez, a mondhatatlan nagy világosságához, Mert lám az |
| isteni bölcsesség az ő malasztjának bőségével tégedet oly igen |
| megékesített, az ő jóságos voltával oly igen meg-bővesített, Úgyhogy |
| Az ő megfoghatatlan bölcsessége tebelőled kifénylettetnek, és |
| az tebelőled ki-ötletik isteni jószágoknak fényes volta adatnék |
| nekünk, Attól inkább kívánatossága, Mikoron én ezt elmémben |
| forgatom, hogy még világ kezdetétől fogván való bölcsek mely |
| igen tégedet dícsértenek, hát én elmémben megfogyatkozom, |
| és az én okosságomtól megfosztatom, Semmi több én lelkemnél |
| az én testemben meg nem marad, De maga, mikoron ismét |
| én magamban önnön-magamhoz térek, Ezeket az én szívemben |
| forgatván, és ezeket mondom: Ó, üdvözlégy Szűzeknek Kegyes Virága, |
| Valami az, hogy mit mind kezdettől fogván nyelv a te dícséretedre |
| mondatott és toll megíratott, szív meg-gondolhatott, mindezeket |
| egybe-gyűjtvén és egybe-írván, és miképpen nemes viola-virágból |
| kötött kéve, Ugyan mind egybe-kötvén, száz-annyiszor mindenek |
| megsokasítván, és ezerszervaló ezerannyiszor véghetetlen való sokaságra |
| sokasítván, Mind-ezeket szívnek ájtatosságával, mézi édességgel, |
| Nemes virágoknak és minden édes illatoknak illatával Boldogságos |
| Szűz Mária, én gyarlóságos bűnös adom a te méhednek |
| tisztességére, dícséretére és dicsőségére mostan és mindörökkön örökké; |
| Mert mi koron én tégedet tekintlek Asszonyom Szűz Mária, tehát |
| úgy tetszik, hogy ha én a mennyországot és az eget az ő fényes szép |
| csillagaival egybe-nézném, És az láttatik énnekem, hogyha a |
| Paradicsomnak gyönyörűséges, édes lakodalmában lakoznám, |
| Sőt még annak fölötte, önnön magamat elfelejtem a te nagy |
| meg-vélhetetlen dicsőségeden elámúlván, És nagy és felszóval |
| Csak ezt kiálthatom: Ó, örök istennek, gazdagságos bőségének, |
| magasságos bölcsességének mélységes tudománya, Mely igen nagy |
| örvendező szívvel vígadoza, mikoron ez nemes teremtett állatot |
| íly nagy tökéletességgel megékesítéd, és ide a világnak örömére |
| szerzéd; Ó szűzlő szép szemek, csillagozó fényességgel csillagozván, |
| Ó rózsálló, piros, tündöklő szép orcák, Ó arany színnel fénylő |
| szép sárhajak, Ó mézi édességgel folyó, avagy édeslő szép |
| ajakak, Isten fia, gyakorlatos csókolgatásával meg-istenültek; |
| Mert valami, amit én tebenned látok, nézek, mindezek az |
| isteni bölcsességnek jóságáúl vannak tebenned megtökelletvén, |
| és ékesíltetvén tisztességes szerzéssel, de maga nem nyilvánvaló, |
| kívált édességgel e gyarlóságos bűnösöknek édesnek láttatnak |
| a te áldott emlőid, kik emtették és szoptatták mennynek és |
| földnek királyát; Ó, mely igen, mi nekünk, gyarlóságos |
| bűnösöknek édesen illatoznak, Mert ő-belőlük jő ki az |
| örök élet, és ő-belőlük származik ki a nagy édesség, ki |
| megvígasztal minden korokat, Azért az asszonyi állat ki íly |
| bízón és vígasságos szentenciát erről kimonda, nagy felszóval |
| Üdvözítőnkhöz kiálta, mondaná, avagy mondván: Boldog |
| a méh, ki tégedet viselt, és az emlők, kiket te emtél |
| és szoptál, Ó boldogan szoptatták és emlették az Úr Jézus |
| Krisztust, Mert az jószágoknak teljes bőségével mind menny, |
| föld vígad és édességgel betelik, és megújul; Mert a te két |
| emlőd olyan, mint a liliom között játszadozó két kecske-gidácska, |
| hogy kik játszadoznak, és éltetnek a liliom között, addiglan |
| mígnem a nap fényes árnyéka elmúlik, Mert az ő gyümölcse |
| miatt hasonlíttatnak ez két emlőd a liliom között játszadozó szeplős |
| kecskegidácska-ikrekhez, kövér liliomok közt ugrándozó |
| két kecske-gidácskához, Mert ím, ezt látjuk, hogy mennynek |
| és földnek szerzője és teremtője az eget, Avagy mennyet nappal, |
| holddal és fényes csillagokkal megékesítette és az e-világi |
| éltető állatokat, Avagy e világnak színét megdíszesítette nemes |
| élő-állatokkal, és az eget egyben szárnyalkodó madarakkal, a |
| ligeteket, erdőket szép zöld levelekkel, És a mezőket és a réteket |
| a mosolygó, avagy gyönyörködő virágokkal, de maga mindezeknek |
| fölötte Boldog Szűz-Anya Mária, a te drágalátos, szentséges |
| testedet meg-ékesítette, és megdíszítette két nemes, áldott, |
| fényes, szentséges emlőkkel, Íme ezek a két áldott emlőid, |
| ezek a két nemes bővelkedő olajfák, hogy kikből kiszármaztatnak |
| a malasztnak édességi gyarló bűnösöknek üdvösségére, Ezek |
| az olaj-színű szép két gyümölcshozó almafák, kik a |
| szentlélektől gyümölcsöt teremtettenek, Ezek kik teremtik |
| közepette a Paradicsomnak a haláltalan gyümölcsét, hogy |
| kik kóstolják. Avagy eszik, azok meg nem halnak, Ezek |
| a két illatozó narancs-almák és az szép-színű naspolyák, |
| Ezek a bizony Salamonnak temploma, Ezek az engad |
| szőllejének két szép gerezdi, kit palántálának a gyönyörűséges |
| viridárium-kertben, Ezek, kik a megszomorodott gyarlóságos |
| bűnös embernek édes vígaszságot ad szomorúságot elűz |
| és eltávoztat, Mert e két nemes emlők jobbak az illatozó |
| boroknál, Mert íme, az borban vagyon testi bűnnek indulása, |
| és ez földi kívánatosságnak gyönyörűsége, Íme e két |
| arany-színű violákon pedig vagyon e világnak teljes minden |
| megoldása, És némiképpen a természet-fölött való a mennyei, |
| avagy lelki édességnek teljes, tökéletes szeretete, Megismerte |
| az, aki kóstolta és aki kóstolta, megismerte míly hirtelen |
| hamar minden e-világi torkosságnak gyönyörűségi elmúlnak, |
| és semmivé lesznek, Mikoron a te malasztodnak édes tejét |
| kóstolta, Mert a te mennyei malasztodnak nagy illatától a |
| mérges kígyók megrettennek, és elfutnak, és el nem szenvedhetik |
| eme nagy békességnek tisztaságát, Tehát akkoron betelt szívek |
| kezdenek örvendezni az ismeretlen ajándékkal betelvén, Az |
| nyelv veszteg kezd vala hallgatni és a lélek istenben kezd |
| örvendezni, Mert a szemek sírnak vala és édességes könnyeket |
| hullatnak vala és a száj nemes, édességes isteni illattal |
| tartatik vala, És a gyakorlatos isteni igyekezetnek édességében |
| elborúlván kiált vala mondván: Mert minden édes, illatozó |
| állatoknál édesebb illatú Szűz Mária a te emlőid, Ó |
| kegyességes Szűz Anya Mária, esedezzél a te nemzetedért |
| az örök bölcsességnél, Mert valami, amit vallasz, avagy neked |
| adatott, mindenek attól vannak, akitől minden jószág |
| származtatik, De maga, ha valami láttatik édességnek mérges |
| az én lelkem, a te édességes emlőidnek malasztjához fut, |
| kik teljesek malasztnak édességével, Bizodalmasban járúl |
| a te malasztodnak bőségéhez, hogynem mintha az örök |
| bölcsességnek kemény borához kiket lélek szerint az örök |
| bölcsesség árul, Mert bizonnyal a te malasztodban tökéletes |
| édesség érzetik, Amott pediglen erősséggel, avagy savanyúsággal |
| meg-elegyítvén láttatik, Mert bizonyában az örök bölcsesség |
| a megvígasztalásban az még fenyő-vesszőnek sanyarú voltát |
| is előnyújtja, Íme, Kegyes Anya Mária eszedbe veheted |
| mennyiszer engemet az ő beszédének, édességes gyönyörködőt, |
| nagy édességgel megvígasztalt, És legottan ismét az ő nagy feleséges |
| voltából oly mely nagy kemény, erős bornak erejét énreám |
| öntötte, nagy félelemmel illetett, de Asszonyom Mária a te |
| emlőidnek édes illata, Azaz te malasztodnak édes volta |
| teljes vígasztalásnak édessége, Mert a te emlőid, azaz te |
| malasztodnak bősége szép titkon való fegyelmet ad, Mert Mikoron |
| én őtet, az örök bölcsességet, miképpen a jegyes ő jegyesét |
| szeretettel hozzája öleli, hozzám akarnám ölelni legottan én az |
| ő nagy feleséges isten-voltáról megemlékezem, Csak könyöröghetek |
| őneki miképpen az én erős boromnak, És mikoron én tőle |
| kérnék, mint a csecsszopó gyermek, tehát tőled eltaszított, |
| mint az anya ő csecsszopó gyermekét, mikoron a csecstől elválasztja, |
| fegyelemnek keménységét mutatván, De maga te mi vagy |
| Asszonyom Mária, bizonyára tetődtől fogva talpadiglan nincsen |
| tebenned keserűségnek valami volta, Sem keménységnek |
| valami alja, De valami mind, ami tebenned vagyon, mind |
| tisztaságos édesség Megvélhetetlen édessége vagyon, És minden |
| édes, illatos állatoknak édes és drága voltát felűlmúlja, |
| Mert mindenstől fogva szép és édes vagy te Asszonyom Mária, |
| Semminemű keserű és kemény orcád nincsen teneked Asszonyom |
| Mária, Mert a te orcádnak színe igen szép és kegyes, Te |
| szód, avagy beszéded méz édességénél édesebb és jóságokkal |
| megékesűlt és minden malaszttal teljes, Mert tebenned |
| vagyon Asszonyom Mária minden életnek és igazságnak |
| malasztja, tebenned vagyon minden bizonyságos reménységnek |
| jósága, de az örök bölcsességtől bor tejjel elegy adatik, de |
| tetőled Asszonyom Mária édes méznek édessége ki-ütletik |
| tiszta édesség, de maga micsoda Asszonyom Mária a te |
| édességed, hogy minden bűnösöket a te kegyes anyai kebeledben |
| be-vesz, és nagy kedvesen édességgel a te fiadat megengesztelvén, |
| szeretettel neki ajándékozod, Ó gyarlóságos vétkezőt, bűnösöknek |
| drágalátos nagy kincse, Íme, mikoron mi gyarlóságos bűnösök |
| a felséges királyt mi bűnünknek miatta elvesztettük, és |
| mikoron őtet megháborítjuk, mind a mennyi angyalokat is |
| megháborítjuk, Mikoron mindnyájan magunknak is nehezek |
| és jól tehetetlenek vagyunk, és valamennyien vagyunk mind |
| nem tudjuk mit kelljen tennünk, Csak azt kell nekünk, |
| bűnösöknek tennünk, hogy mind lelki és testi szemünket |
| hozzád fölemeljük és tanácsot tőled kérdjünk és segedelmet |
| tetőled kérjünk, Ó, én szívemnek egyetlen-egy vígassága |
| és reménysége és én életemnek öröme, Te tudod mennyiszer |
| szívemnek megszakadásával, lelkemnek keserűségével |
| és keserű könnyes orcával, mikoron én istenemet megháborítottam |
| és magamat kárhozatnak fiának állítottam, ellmségimmel |
| minden felől meg voltam környékezvén, Az én szemeimet |
| Kegyességes Anya fölemeltem és a te segítségeddel Boldog |
| Szűz Mária minden veszedelemtől megszabadúltam, No |
| azért nekik örűljenek az ő ártatlanságukért, Egyebek pedig |
| vígadjanak az ő érdemüknek sokaságos voltáért, Egyebek |
| pediglen legottan örvendjenek az isten irgalmasságáért, Ó, |
| Asszonyom Szűz Mária te vagy az én édesanyám, te vagy |
| az én reménységem, és te vagy az én életemnek minden vígassága, |
| Mikoron én mindenestől fogván istenről és én-magamról |
| kezdek kételkedni, Tebenned vetvén gondolatomat és |
| terólad megemlékezvén, oly mely a nagy magas mélységnek |
| sötétségéből új világosságra kijövén megéled és örvendez, |
| Mert te vagy Asszonyom én dicsőségem, te vagy én |
| üdvösségem, tisztességem és én életem, de Maga honnét vagyon |
| ez énnekem ó én reménységem, hogy ki csodálatos énnekem, |
| Mert teneked nagy sok szerető fiaid vannak, kiket |
| önnön ártatlanságuk üdvözíthet, hogy kiket követik ő |
| jó művelködésüknek jósága, hogy kik méltán mondhatják |
| ezt az igazi emberrel egyetemben, Soha én szívem önnön |
| életemben engemet meg nem fogott, és meg nem fogyott, Óh |
| én szívemnek keserűséges buzgósága, Ó Édességes Kegyes |
| Anya, Ó minekünk Kegyes Anyánk, Óh nyílván kívált |
| szeretettel szerető Kegyes Anyánk nekünk bűnösöknek, |
| Te azt jól tudod, hogy minden én életem tisztaságnak ellensége |
| és megfogása ellene mondása, Íme tekints a te beteg kór |
| gyarló fiadra, Mert nem vagyok méltó én te fiadnak hívattatnom, |
| de tégy csak úgy énvelem, mint az mentől kisebb egyik |
| beteg és vetkőzött fiadról emlékezzél meg Kegyes Anya, hogy |
| az anyák az ő beteg kór fiúkat mely édesdeden szokták |
| tapogatni, és míly szorgalmatosan velük bánnak és míly |
| édesdeden minden gondjukat viselik, Azért Íme én szegény |
| árvája maradtam, Lám az árvák terád maradnak, És |
| az árváknak te vagy anyjuk és segedelmük, Íme Kegyes |
| Anyám, a te beteg fiadnak énnekem, Íme az én sebeim |
| teneked nyitva vannak, No azért Kegyes Anya látogassad |
| meg a te betegeidet, támasszad föl a te halottaidat és a |
| keserűségben megnyomorúltaknak adj megvígasztalást, No |
| azért a kegyesen és igazán éltűek járúljanak az isteni bölcsességnek |
| világosságára, Jaj énnekem gyarlóságos bűnösnek könny- |
| hullatásban mindenestől elborúlván én Kegyes Anyám |
| Ím én futok a te segedelmednek oltalma alá, Mert én |
| mezítelen és szegény, nem merek a nagy mondhatatlan |
| fényességnek színe elejbe mennem, De tehozzád futok |
| én kegyes Anyám, te vagy én reménységem, te vagy én |
| oltalmam, kiben az én üdvösségemnek végzetét |
| vetettem, hogy ez távoli legyen, De míglen a megharagudott |
| bíró engemet, te szolgádat, kárhoztatni akarna és a te |
| kegyes kezed által teszi, ha pedig az ő malasztjába meg akar |
| tartani, hát azt is a te érdemed miatt nekem méltóltatja, |
| Én pedig tetőled sem éltemben, sem holtomban, sem |
| gazdagságomban, sem szegénységemben, sem békességemben, |
| sem háborúságomban soha tetőled el nem akarok szakadnom, |
| Sőt annak fölötte, hogy ezt isten ne adja, ha én tudatlan |
| boldogságomnak miatta ha én istenről el nem feledkezném, |
| Terólad soha el nem feledkezem, Tégedet soha el nem |
| hagylak, Mert a te emlékezeted az én számban minden |
| méz-színnél édesebb, és minden édességnek fölötte |
| édességesebb énnekem, Az én orcám tebenned megvidúl, |
| szívem megörvend, És minden örömem tebenned megújúl, És |
| annak fölötte jóllehet méltatlan lettem legyek, de maga |
| mennyiszer a te vígasztalásodnak édességével megelégítettél, |
| Tennen magad így jól tudod Kegyes Anya, hogy minemű |
| jókat üdvösségemre valókat énnekem adtál, No azért |
| mi szószólónk, és mi reménységünk kelj fel Kegyes |
| Anya és irgalmas, és a te irgalmas szemeidet fordítsad |
| mihozzánk, és egyetlen-egy fiadat engeszteljed meg, Kit |
| mi nagy sokszor megsértettünk és megháborítottunk, mi |
| vétkezetünknek miatta, Lám te a bűnösöknek szószólója, |
| Azért járulj közelebb a te szent fiadhoz, és nyerjed |
| bűnünknek bocsánatát, kérünk asszony a te szent |
| fiadtól, Mert nincsen semmi oly hogy tőled megtagadhasson a |
| te áldott kegyes szerető fiad, Ó, örök atyának bölcsessége, Íme |
| mostan én az én segedelmemre és értem-esedezésre te-eléd |
| viszem a te Kegyes Anyádat az édességes Szűz Máriát, |
| Azért őtet én te-elibéd állítom és én magam a te színed előtt |
| az ő háta mögé rejtőzöm, Az én szemeimet a te dicsőséges |
| orcád előtt föl nem meresztem, Avagy merészkedném emelnem, |
| Azért kívánom azt, hogy a te szülődnek szava által hallgass |
| meg engemet, És kérlek azon, hogy tiszteljed és hallgassad |
| meg őt, Minemű tisztesség adná, hogy ilyen kegyes anyádat |
| semmivel előled tiszteletlenséggel el-űznéd, ha egyszer egy napon |
| eléd esnék is, Azért kérlek azon úr-isten hallgass meg, |
| hallgass meg engemet a te szent istenségednek jó voltáért, |
| És a te szerető szülédnek nyilván kívált tisztességéért, |
| Mert miképpen a vak ő urának, avagy atyjának vezérlésével |
| viteti magát ezen-szerrel ím én a te édes szülődet te-eléd |
| hozom én szóm szólnia, és én segedelmemre, hogy amit |
| én érdemlenék, a te érdemednek, Avagy az ő érdemének |
| nagyságos jó volta töltse be, No azért mostan ó örök |
| Atyának tisztaságos bölcsessége vegyed eszedbe és lássad |
| teneked a te dicsőséges szülődet anyádat, Nézzed, tekintsed |
| a te szerető szülédnek ő édességes szemeit, te-előtted |
| mi-érettünk, bűnösökért esedezvén, Mely szemekkel mely |
| igen édesdeden néz vala tégedet, lássad az ő rózsai |
| szép orcáját, mely rózsai-színnel tündöklő szép orcáját |
| anyai szeretettel a te orcádhoz szorítja vala, tégedet édesdeden |
| csókolgatván, Óh, annak fölötte lássad és tekintsed az ő |
| anyai boldogságos ajakát, Kivel Avagy Kikkel a te |
| isteni szádat, és a te áldott isteni fénylő szemeidet és minden |
| egyéb te tagjaidat gyakorlatos csókolgatásokkal csókolgatja |
| vala, És legottan ismét édességes szájával, és szavával |
| téged vígasztal vala, Ó Földnek, Mennynek ura Jézus, |
| lássad és tekintsed az ő áldott szent kezeit kivel neked |
| szolgált gyermekkorodban, Ó áldott Jézus lássad, és tekintsed |
| a te szülődnek Szűz Máriának ő emlőit, kikből szoptad |
| és emted ő szűz-anyai tejét, Ó kegyességes édes Jézus, |
| Íme ez nem méltó, hogy ezeket te látván és mindezeket |
| nézvén íly kegyes anyának eme számtalan szolgálatját, |
| fáradságát, hogy ki tégedet földnek mennynek urát szülte, |
| szoptatta, emlette, és fölnevelte, Mindezekről megemlékezvén |
| nem méltó, hogy őtet te-előled semmivel elbocsássad, |
| Kérlek azon Uram Jézus, hogy emlékezzél meg a te |
| szűzességes anyádnak, minden szolgálatáról, hogy kiket őtőle |
| vettél tekintsed gyermek-korodban, mikoron te kicsinyled |
| gyermek-korodban az ő anyai kegyes kebelében tégedet tart, |
| nevel vala, Nézvén a te két különlő kisded szép szemeidet, |
| Tégedet ölelget vala és csókolgat vala, És mikoron mosolyúlsz |
| vala te kegyes szülédnek legottan az ő kegyes karjával tégedet |
| hozzája-szorít vala és tégedet csókolgat vala és teveled |
| édeskedik vala, Mert minden szűzek között őtet anyáddá |
| választottad vala és mindeneknek fölötte őtet szereted vala, |
| Azért ő is mindeneknek fölötte téged szeret vala és teveled |
| édeskedik vala, Kérlek azon Uram Jézus emlékezzél meg |
| a te szülédnek minden keserűségéről, és epeségéről, kiket a |
| keresztfa alatt állván ő kegyes anyai szívében nagy buzgóságos |
| keserűséggel szenvede te-éretted, Mert bizonnyal áll vala |
| Jézusnak keresztfája alatt az ő anyja Mária, szíve |
| megszakadván, Óh mely keserűséges ige ez legyen, és mely |
| keserűséges hallások ezek legyenek, Óh, mert az én szívemnek |
| ájtatossága, és mely nagy buzgóságos keserűségre engemet rémít, |
| hogy ily kegyes üdvözítő, és teremtő istennek ő kegyes anyja |
| szíve-szakadva álljon meg-keseredvén a kereszt alatt, Mert |
| néha mi, kik valánk sötét homálynak árnyékával beborúlván, |
| Íme immár mostan az ő segedelmével, Azaz Krisztus Jézus, |
| isten fiának anyja segedelmével, az nagy szép tiszta világosságra |
| hozattatnak, Azért úgy illik és méltó ily nagy kegyes meg- |
| keseredett anyával a keresztfa alatt minekünk, és szívünknek |
| buzgóságos keserűségével sírnunk, és keseregnünk vele |
| egyetemben, Mely keserűségeket szenvede ő szívében az ő |
| szent fiának halála idején, hogy kiknek miatta ez |
| gyarlóságos bűnösök szünetlen megvígasztaltatnának, és |
| vígasztalásokat vesznek, Azért méltó, és igazságos, hogy mi is |
| ez megkeseredett anyával, Szűz Máriával egyetemben vele |
| keseregjünk, De maga jó-lehet méltó volna, hogy mind |
| vele egyetemben kellene keseregnünk, mi azt nem tehetjük, |
| hát csak az ő keserűségének emlékezetét a mi szívünkben |
| behozván, Úgyhogy csak a mi szívünknek hűséggel való |
| buzgó ájtatosságát ő-hozzája indítjuk, Ez íly kegyes |
| anyának ő siralmának, és keserűségének nagy voltát mi |
| gyarlóságos goromba elméinkkel meg nem vélhetjük, és |
| meg nem gondolhatjuk, De maga nyilván kívált keserűségekből |
| és néminemű hozzája hasonlatos gondolatokból vélhetünk |
| csak hozzája, Azért kérdje meg tulajdon önnön-magát |
| minden nagy szerető hogyha az ő szeretőjét akit nyilván kívált |
| nagy szeretettel szeretne, látná nagy szörnyű halálra adatván, |
| és szertelen szörnyű halállal megölni őket, gondolja meg azt, |
| hogy mennyi keserűséges bánata őneki ebből történnék és |
| adhatnék, és minemű nagy buzgóságos keserűség míly hirtelen |
| az ő szívében üttetnek, Jóllehet hogy akit igen nagyon nem |
| szeretne avval ő is kevesebbet gondolna, és kevesebb keserűséget |
| érzene őbenne, Azért kegyes lélek forgassa csak ezeket ő |
| szívében és elméjében. És mindezekből könnyen hihetendő |
| leszen minemű keserűségei valának az Szűz Anya Máriának |
| ő szívében, És önnön maga mondhatja meg, mely nagy keserűsége |
| lett légyen az ő édességes szülöttén, kit mindennek fölötte |
| szeret vala, Azon mindennek fölötte nagyobb keserűség |
| vala, Miképpen látja vala nagy szörnyű halállal őtet |
| megölni, Ó, Kegyes Anya Mária, No azért mondjad meg nekünk |
| minémű keserűségeid valának neked a te szívedben |
| akkoron mikoron állasz vala a te méhednek gyümölcsének, |
| az áldott Jézusnak keresztfája alatt szíved szakadván, |
| Ez-szerrel a keresztfán függve őtet nézed vala, Bizonyában |
| okosság is ezt adja, Bizonyság is ezt mutatja, és a szerelemnek |
| nagy volta is azt bizonyítja, hogy igen nagy keserűséged vala, |
| mert a te édes szülöttödet igen nagyon szereted vala, Azért |
| azon igen nagy keserűséged vala, Ó csak a te szerető fiadnak |
| kínvallásának, csak a meg-emlékezetének keserűsége nagy |
| sok ájtatosokat elámít és elmételenné teszen, Tehát |
| meg-égnek íly nagy keserűséges anya, hogy ki földnek, |
| mennynek urát, teremtőjét szülte, ez-világnak megváltóját |
| keserű kínszenvedésével, ha ennek csak emlékezete mely |
| igen nagy buzgósággal égettetik bűnösöknek ő szívükben, |
| Tehát óh Kegyes Anya, boldog Szűz Mária a te anyai |
| szívedben meg-gerjedvén keseregsz vala a te áldott szent |
| fiadnak halálán, Mert azt jól tudjuk, hogy mennyivel ki |
| az ő szeretőjét inkább nagyobban, és buzgóságosabban szereti, |
| és mennyivel valaki a szeretője előtt tiszteltebb és kedvesebb, |
| Az annyival tőle elszakadása és elválása leszegi neki keserűségesebb |
| és siralmasabb, De maga bizonnyal és minden kétség nélkűl |
| én azt hiszem, hogy a te szerető szülöttednek ő kegyességes, |
| nyájas volta és veled-nyájaskodása, és édeskedése teneked |
| oly édes és oly kedves és oly nyájas vala, hogy minden |
| halandó embereknek elméjét okosságát fölűl-múlja, és |
| semminemű ember meg nem foghatja, No azért önnön-maga |
| az édes Anya Mária mondja meg minekünk azt, hogy mikor |
| az ő szerető szülöttét látta eme nagy keserű kínban, hogy ha |
| azon neki öröme, vígassága volt, avagy keserűsége, No, |
| azért jöjjön mostan mi-közénk, és önnön-maga mondja |
| meg minekünk az ő keserűségét, És ím ezen-szerrel feleljen |
| nekünk önnön eleven nyelvével, jóllehet legyen teste |
| szerint menyországba, De maga lélekben legyen itt mivelünk, |
| És ím ezt mondja minekünk: Aki engemet, ő alázatos |
| leányát ő malasztjának miatta választott vala anyjává, |
| ugyanazon az én szívemet ő buzgóságos szerelmével hozzája |
| szorította vala, Úgyhogy soha egyebet, hanem csak ő-róla és |
| ő-benne az én lelkem vethetne nagy keserűséget, Mert lám |
| őbenne én menedéket bírok vala, És az ő szeretete énnekem |
| vala mind ez széles világnak birodalma, Mert az én lelkem |
| ott vala, holott az én Jézusom vala, És inkább ő-benne, |
| hogy nem én-bennem élek vala, Ember-fiának szépségét, |
| az édes szülöttömet mikoron látom, és nézem vala, Tehát az én |
| szívemnek édességes vígassága vala, és az ő istenségén gondolkodván |
| az én lelkem édeskedik és gyönyörködik vala, És csak őróla |
| vala nekem gondolatom, és az ő-róla való gondolatom ad vala |
| nekem nagy örömet, És az ő róla való szólásom vala nekem csak |
| nagy vígasságom, Avagy vígasztalásom, És az ő szájának |
| beszéde hallásom vala nekem édességes vígasztalásnak hangossága, |
| Ő-róla én szívemnek tiszta tüköre, és az én szememnek világa, |
| Mind mennyei jószágoknak gyönyörűsége és földieknek is |
| kívánatos volta, Vala énnekem az Ővele való nyájaskodásomnak |
| édessége, Azért mikoron az én egyetlen egy-Szülöttemet és az én |
| szívemnek drágalátos kincsét, s az én szememnek világát |
| szemeim fölemelvén láttam volna, ez-szerrel a tolvajok |
| között útálatosan a keresztfán fölfeszítvén, és az halálnak |
| keserűségében megkeseredvén, Óh ki keserűséges elszenvedhetetlen |
| látás, és nézés vala az énnekem, Óh mely siralmas, keserű |
| látás vala ez, Az én lelkem én-bennem keserűséggel |
| megfőtt vala, és az én anyai szívem meghasadott vala, és |
| minden tetemem ízről ízre elszakadozott vala, Minden erőm |
| eltávozott vala, És az én elmém tőlem elvált vala, és a |
| nagy keserűség oly igen megnyomorított vala, hogy az én könnyes szemeimet |
| fölemelem és látom az én szépséges szerető szülöttemet, és |
| semminemű keserűségben és kínjában neki nem segíthetek |
| és nem szolgálhaték, És hátra-tekinték és látám, hogy |
| íme nagy mondhatatlan keserűséggel azokat kik az én |
| drágalátos kincsemet elragadták vala és ily nagy kegyetlenűl |
| kínzák vala, Óh ki nagy keserűséggel az én lelkem, tehát |
| énbennem kesereg vala, Óh mely nagy szívem szakadva valék, |
| íme szívemtől elszakadtam, mert az én szerető szülöttem |
| szívemet tőlem elvette vala, És vele egybe fölfeszítve tartja |
| vala, A nagy sok kiáltástól, óhajtástól, sírástól, fohászkodástól, |
| szóm én-tőlem elvétetett vala és berekedt vala, Úgyhogy |
| csak alíg szólhatok vala, És a nagy epeségben megfogyatkozám, |
| és a nagy keserűségben a földre le-esém, És íme, egy kevéssé |
| elmém hozzám-jöve, és lelkem énbennem megelevenedék, |
| és szívem megszakadván, az én lelkemben ilyetén és ezekhez |
| hasonlatos szókat csak óhajtván fohászkodhatom vala, |
| Mert szómmal nem szólhatok vala, Ez-szerrel fohászkodván, |
| Óh én szívemnek és lelkemnek egyetlen-egy vígaszsága és |
| szememnek világa, Néha tégedet látlak vala én szívemnek |
| és lelkemnek örömével és vígasságával, Íme mostan |
| látlak nagy keserűséggel és siralommal, Jaj, jaj énnekem |
| megkeseredett anyának, ki nagy keserű kínban függvén |
| mostan tégedet látlak és nézlek, Ó egyetlen-egy szívem, |
| lelkem, Ó én életemnek egy vígassága, Kérlek azon |
| szerető szülöttem vedd el veled a te keserves anyádat, vígy |
| el veled szerető szülöttem, Ne hagyj el engemet, te keserves |
| anyádat, Mert igen kívánnám veled megholtom, mert |
| továbbá nálad nélkűl nem élhetek, Kérlek azon szerető |
| szülöttem, én édes Jézusom, ne hagyj el engemet, keserves |
| anyádat, de vígy el engemet veled, Ó szerető szülöttem |
| Jézus, ki volna az, hogy ki azt adná énnekem, hogy |
| halhatnék meg én te-éretted, Óh megmondhatatlan |
| keserűséges siralmam, és végül az ő anyjának ő szülöttétől |
| árvája elmaradása, az ő fiától elszakadása, Jaj, íme |
| megnyitám szemeimet és látám az én szerető szülöttemet |
| a Jézust, kiben minden én életem és üdvösségem vala, |
| Mikoron pediglen én keserűséges szülő-anya válván |
| ilyen keserűséges szókat mondanék, Íme az én szülöttem |
| fiam oly, mely az ő keserűségéről elfeledkezvén, Íme |
| engemet, ő megkeseredett anyját igaz ő halálának idején |
| édesdeden konzolál vala, és vígasztal vala, Mert mikoron |
| lelke ő szent testétől elszakad vala, engemet keserves |
| anyát, az ő szerető tanítványának: Jánosnak anyjáúl, |
| és őtet ajánló énnekem fiamnak, Mikoron pediglen az |
| én szerető szülöttömnek én szavát hallottam volna, |
| tehát az én anyai megkeseredett szívem megszakada, és |
| minden keserűségem megújula, És íme az én anyai keserű |
| szívemet éles tőrnek keserűsége által-jóra felemelem |
| az én kezeimet, és kívánom vala szívem szakadásával, |
| hogyha illethetném az én szerető szülöttömnek, avagy |
| csak az ő szent testét a keresztfán, Avagy csakhogy ez- |
| szerrel az ő kínjának keserűségében tehetnék neki könnyűséget, |
| és szolgálatot, Mikoron pediglen egyebet semmit magamnak |
| nem tehetek vala, az én szerető szülöttömnek áldott szent |
| vérét nagy buzgóságos sírással csókolgatom vala, ki |
| minden külön-külön ő sebeiből nagy buzgóságost mind |
| a földiglen alá-foly vala, mind addiglan, míg az én |
| anyai könnyes orcám a keresztfán meg-öletik az áldott |
| szerető szülöttem fiamnak szent vérével befagyott vala, |
| Ó ha akkoron a siralmas és keserűséges órában láttál volna |
| engemet, megkeseredett anyát, Az anyját láttad volna |
| az ő fián keseregvén, és az ő fiát ő anyjával egyetemben |
| bánkódván és keseregvén, Mikoron az anya ő keserűségében |
| kivánja vala szent fiáért megholtát, Ez a fiú az ő |
| árvája, maradandó anyját ő keserűséges kínjában szíve |
| szakadván konzolálja vala, és könyörgeti, vígasztalja vala, |
| Ó, ha akkoron ott-lettél volna, ezeket nem hallgathattad és |
| nézhetted volna, az anyát fián megkeseredvén, és az fiát |
| az anyján ismét azon-szerrel megkeseredvén, Holott az |
| anya kívánja vala ő szent fiáért megholtát, És a fiú az |
| anyjának keserűségén megkeseredvén nagy édesdeden |
| könyörgeti vala az ő szülőjét, és lelki vígasztalással |
| konzolálja és gyámolítja vala őtet, Azért ha az időben |
| ott-lettél volna nem nézhetted volna, Avagy ha láttad |
| volna, sem hallgathattad volna ez nagy keserűséget, |
| Azért íme, ennek-utána mikoron én szent fiamnak szent |
| lelke tőle eltávozott volna és mikoron immár a keresztfáról |
| az ő szent testét le-vennéjek Ó mely keserű sírásokkal |
| az ő szent testet csókolgatom vala, és mely keserű könny- |
| hullásokkal a keresztfáról alá-függő ő szent karjait |
| az én nyakamhoz szorítom vala, És az én szerető szülöttem |
| fiamnak ő megholt szent testét az én anyai kebelemben |
| és ölemben szorítom vala, és az anyai szeretettel őtet hozzám |
| ölelem vala, Óhajtok és sírok vala, és keserű könny- |
| hullatásommal az én megholt fiamnak orcáját mosom |
| vala, És az ő véres sebeit mosom vala én szemeimnek |
| keserű könnyhullatásával, Óh nagy csoda íme az én |
| szívemnek életét és az én szememnek világát nézem |
| vala, és íme megholt vala, Íme nézek, és tekintek vala |
| kétfelé, ismét nézem vala őtet, Íme, sem szózat, sem |
| érzékenység nem vala őbenne, Szólok vala neki, Óhajtok |
| vala szívem szakadván, és sírok vala, Ime előttem állnak |
| vala, kik az én drágalátos kincsemet, és az én szerető |
| szülöttemet, szent fiamnak ő megholt szent testét éntőlem |
| elveszik vala, és el akarják vala temetni, Óh tehát óhajtok |
| és sírok vala, és nagy szóval jajgatok vala, Ó az én |
| szívem retteg és meghasad vala, mikoron látom vala, hogy |
| az én szerető szülöttem fiamnak ő megholt szent testét, kit |
| én anyai kebelemben szorítottam vala, tőlem el akarják vala |
| venni, És Íme az én könnyes orcámat szorítom vala az a ő |
| orcájához és gyakorlatosan az ő orcáját szorítom vala az én |
| kezem közé, Oly mely keservesen nézem vala, Oly mely keserű |
| sírást, óhajtást és fohászkodásokat teszek vala, és mely nagy |
| keserűséggel tehát valék betelvén, Mert íme, nem vala |
| oly ember, hogy ki engemet megkeseredett anyát lát vala, |
| és velem egyetemben nem kesereg vala, És hozzám képest |
| nem sír vala, és íme, mikoron az én szererő szülöttömet |
| eltemették volna, Óh mely keserű sírással tőle elválám, |
| és mely nagy keserűséggel engemet haza-visznek, De maga |
| aztán az a feltámadásainak idején mikoron látám a nagy |
| dicsőségbe teljességgel való megvígasztalást és megkonzolálást |
| vevék, Mert akkoron való keserűségemnek bánalja fordula |
| lelki vígasságomnak örömére; Íme eddiglen az Szűz |
| Máriának önnön szava, és ő mondása, No azért mi, kik ezt |
| hallók sírás nélkűl nem tűrhetjük, és nem hallgathatjuk, |
| Azért szól tennen nyelveddel Szűz Anya Mária, mert |
| a mi keserűségünknek buzgósága kényszerít vala egyben |
| keseregnünk, És eme számtalan könnyhullatásnak bősége |
| kikben Ó kegyességes Szűz Anya Mária teveled kesergünk |
| szívünk szakadtával, Óh ki igen megkeményűlt szív az, hogy |
| ki szíve szakadván te veled egyben nem kesereg, Óh ki igen |
| gonoszúl meg-száradott és aszott szemek azok, kik látnak |
| tégedet sírásodba, veled egyetemben nem sírnak és könnyet |
| nem hullatnak, Avagy nem hullathatnak, Óh ki igen |
| meghidegűlt szív aki ezekből nem óhajt és nem fohászkodik, |
| Ó kegyes Anya Mária hasadna meg veled-egyetemben az én |
| szívem, és minden tetemem veled egyben keseregne, Óh áldott |
| szent kezek, karok, hogy kikben nyúgodott az én szeretőm |
| és látom nyúgodni áldott Jézust, Ó rózsaszínnel tündöklő |
| anyai piros szép orcák, Óh kegyes szűznek anyai édes kebele, |
| holott én testi szememmel látom, látom az én-kegyes uramat és |
| királyomat a nagy keserű kínban megfáradván nyúgodni, |
| Óh édes édes édes emlők óh édes szűz emlők melyeket szopta |
| és emte vala az áldott Jézus Krisztus, óh édes emlők violákból |
| kötött tiszta kévék, óh édes emlők jácintokból kötött teljes kévék, |
| Óh édes emlők kik soha el nem száradtanak és meg nem csomosódnak |
| vala, nárciszok illatos csokrai, szűz pázsiton ugráló két göndör szűz |
| báránykák, óh édes emlők ti szűzi liliomtenger két fehér |
| cethalai, világító szöszös birsalmák óh édes emlők kik emtettétek |
| és szoptattátok vala a kisded Jézust világnak urát a |
| megváltás gazdag kertjének kövér csigabigái óh pici tőgyek, csöcsöcskék, |
| pici csecsek pici emlők piciny keblek, isten virágoskertjének |
| liliomai rózsái és orgonái, a megváltás báránymezejének kisded |
| pihés fénylő jáspis-templomai egyedűl maradván a tűzlő virágos |
| örök mezőben, óh kegyes és felséges szűznek világló emlői, |
| havas mezőben üldögélő két fehér medvécskék Óh édes |
| emlők ti Salamon templomudvarának két fehér elefánti, |
| elefántcsont kápolnácskák a Kegyes Szűz Anya Mária virágos |
| csillagos szíve fölött, örökkön való szeplőtelen kócsagtojások, |
| Óh édes édes Szűz Anyai emlők ti rózsaszín bársony harangocskák |
| kövér kristály-angyalocskák édes illatokkal áradozó liliom- |
| mezők fölött csüggvén vala, ti tiszta mézzel és tejjel |
| Avagy a teljes örök élettel gazdag és bőségesen bugyorgó édes |
| liliom-kutacskák, ti két szelíd és jámbor tehenecskék, örök |
| élettel teljes Avagy tejjel csöpögő megváltó itallal bőségesen |
| gazdag vadrózsa-kévék, ti örök pusztaságnak ringó és fehér |
| teve-kancái, bőséggel és zsírossággal gazdagsággal való Nílusi |
| víznek mosolygó vizilovai fehér orrszarvú-állatok avagy |
| orrszarvú-nők nárcisz-mezőben pihenő két nyugodalma, pézsmatulok-borjak, |
| boldog delfin-halak teljes tengerben, Avagy a mindenható |
| örökkévalóság anyjának testének liliom-tengerében, Óh emlők |
| Salamon kertjének virág-mezejének hattyúi, pávái, pelikáni, |
| fénylő hold-golyók teljes nap-csillagok az Örök Élet Örök Egében, |
| díszlő tenger csillogó Avagy morajló habjának örökséges sziréni |
| Avagy a rózsa színű tengeri mohának két teknősbékái emlők |
| virágzó rózsai-állatok Avagy méltán büszke és délceg tengeri csikócskák, |
| Óh édes édes édes emlők, az örök életet szoptató és emtető édes |
| emlők, nárcisz-sivatagnak és jácint-sivatagnak mályvapettyes vadszamár-kancái, |
| eres cukordinnyék rózsaszínnel mohos viaszkos vadrózsa-bogyók, |
| ti tejnek és méznek dagadt selyemsátori örök élet fénylő buboréki |
| Óh emlők emlők édes emlők óh édes emlők a Szűz Anya Mária |
| habos szűz kalásztengerének aranypettyes és tűzszeplős nősténycsikói, kövér vadlúd- |
| tojások, háborítatlan szőlőskert dagadt szőlőfürtjei a megvélhetetlenség és meg- |
| foghatatlanság fehér bivaly-asszonykái, kemény körték, százszorszép-csillagok |
| Óh rengő szűzi tevetőgyek, szamártőgyek, szarvastőgyek, bálnatőgyek, zsiráftőgyek, a Szűz Anya |
| testének rózsai hattyúi tengerének habosan fickándozó kövér bálnái, |
| rózsai színű lammantinjai, dugong-asszonyi narvál-kancái, habosan |
| henytergő rozmár-asszonyai fehér fóka-lányai dagadt liliomhabos |
| tengeri tehenei, Óh édes Szűz Anyai emlők puszta fehér rózsasivatagnak |
| eleven boldog bálványszobrai, forró jégmezőnek boldog jegesmedve-szűzei |
| Óh emlők édes kicsi emlők a mindenható örök isten édes Anyjának Szűz Máriának |
| testének avagy a szűz liliomerdőnek kapaszkodó két rózsaszín majmocskái, |
| Salamon király oltárának aranyszőrrózsa-páviánkutyái, kövér |
| bíbor selyemmajom-kancái aranyrózsa-fejű fehér mohamajom-nőstényi |
| fényes csillagmezőben világító liliomtengerben ugráló két fehér nyulacskák, |
| Óh, emlők emlők édes emlők rózsakoporsón örök koponyácskák |
| Óh emlők rózsatengerben ringó fehér tapír-emsék Medúzácskák |
| eres és szikrázó örök kristálygolyók örökélettel-bugyogó kristály- |
| korsócskák, örökélet-kutacskák isten anyja Mária kegyességes |
| Szűz Anya áldott anyai tejével töltött habzó hordócskák, az |
| édes Szűz Anya Mária csillagos ravatal-testének rózsakoporsócskái |
| lángoló faggyúgyertyái a szűz magzatot szűzen hordozó |
| Szűz-Anya emlői édes liliom mezőben ugrándozó kecskegidácska |
| ikrek, örökké világító lámpácskák, iker napocskák, |
| játszadozó és fickándozó liliom-csengőcskék az örök szűzesség |
| liliom mezejében bámuldozó vemhes szamaracskák, ugrándozó |
| kövér gödölyécskék Szűz Anyának tejjel teljes Avagy |
| tejes-mézű csillagai árvák maradván vala Óh nemes |
| aranyos nyúgodalom, minden királyi székeknek fölötte |
| választott mindez óráiglan szeplőtelen tisztaságba megtartott, |
| hogy viselje életnek és földnek, mennynek szerzőjét |
| élettől elszakadván, De magam mit mondjak, Íme immár |
| kegyességes Anya mostan én te-előtted szívem-szakadván |
| könny keserű hullatván hanyatt-homlok a földre |
| leesvén kérlek és isteni erősségben bízván oly mely |
| kénytelenítlek tégedet, hogy a te drágalátos nemes kincsedet, |
| az én szerető uramat, és királyomat, ki én-érettem a nagy |
| kínt és szörnyű halált szenvedte Azon színben személyben, |
| hervadatosságban melyben a keresztfa alatt a te anyai |
| öledben a megholt testet keserű sírással be-szorítottad |
| vala, kit lelki szememmel gondolván mostan én csak |
| meg sem vélhetek, Engedjed és adjad nekem testi szememmel |
| látnom, hogy az ő keserű kínszenvedése látván én sírhassak, |
| és könyörűlhessek őrajta, Úgyhogy, Mely keserűséget az |
| időben engedtek vala adatni test szerint teneked, miként |
| kegyes Anyának, Avagy csak hogy lélek szerint, és emlékezet |
| szerint engedtessék látnom, kérlek adjad meg énnekem |
| én üdvözítőmet, Engedjed nekem kit én szeretek, Mert |
| semmiképpen immár tovább nem várhatom, Azért óh én |
| szerető lelkem vegyed el mostan a te szeretődtől az |
| szeretetnek nagy voltát, És az szeretetről adj hálát neki, |
| és vele egyetemben való kesergést, Óh én édes szeretőm, és |
| én üdvözítőm és megváltóm, Én szeretőm, és én lelkemnek |
| dicsősége, Íme mostan én mindenektől én tehetségem |
| szerint és mind én lelkem ereje szerint el vagyok szakadva, |
| És mind én lelkemnek buzgóságos szeretetével te-hozzád |
| fordulok, és térek, Tégedet nagy szeretettel nézlek! |
| És áradott vala és zúgott vala és hömpölygött vala a jaj, az |
| ének, a zsoltár, hömpölygött vala, mint a megváltó-vízözön, |
| hömpölygött vala, mint rózsa-lángolás, mint Krisztus tiszta vére, |
| és zuhogott vala, mint az öt sebekből patakzó örök vérözön, |
| rózsafüsttel és rózsatűzzel áradott vala a Mindenség szent szívéből |
| és beszélt vala a Csöndnek kő-harangok, moha-harangok, mályva- |
| harangok, liliom-harangok, vérbársony-harangok, deszka- |
| harangok, kristály-harangok, csont-harangok, hártya-harangok |
| együtt-hangzó beszédivel, és fekete taréjokkal zúgott, piros |
| tajték-mámorral hömpölygött és véres áhítattal habzott az ősi |
| tiszta jaj, a mérhetetlen halottas-ének, a diadalmas emlő-zsoltár |
| a ragyogó ragyogó tiszta Skeleton körűl, amely ott feküdt az |
| óriás mohakorong-térség közepén vad és vak összenövéseit, komor |
| kiágazásait, bonyolúlt szerkezetét mutatva, kőszitabuborék- |
| sisakos különös-különös ember-koponyával. És a létben semmi |
| mocorgás. Aztán lassan köréje gyűlnek az állatok, a madarak, a |
| férgek, köréje gyűlnek a bogarak, lepkék, darazsak, denevérek, |
| köréje gyűlnek a medvék, majmok, rókák, rákok, vakondok, |
| köréje gyűlnek a harkályok, varjúk, rigók, keselyűk, seregélyek, |
| köréje gyűlnek a kukacok, hernyók, gyíkok, csigák, poloskák, |
| köréje gyűlnek a sasok, fecskék, békák, varangyok, tetvek, hangyák, |
| köréje gyűlnek a szarvasbogarak, kőrisbogarak, dongók, legyek, |
| köréje gyűlnek az egerek, patkányok, teknőcök, pockok, menyétek, |
| köréje gyűlnek a szarvasok, nyulak, őzek, baglyok, pacsirták, |
| köréje gyűlnek a barázdabillegetők, földigiliszták, sáskák, pókok, |
| köréje gyűlnek a farkasok, vaddisznók, sündisznók, öves-állatok, |
| köréje gyűlnek a kabócák, méhecskék, szitakötök, szalamandrák, |
| köréje gyűlnek mind a földben-lakó, földet-tipró, víz-reményű |
| állatok, a szárnyatlan és a szárnyas állatok, a hártyásak, a |
| bundásak, a szőrösek, a pikkelyesek, a tollasak, a szaru-kérgesek, |
| a selyemgumibőr-bevonatúak, a nyílott-testűek, a zárt-vérrendszerűek, |
| köréje gyűlnek a külső-vázasok és a belső-vázasok, köréje |
| gyűlnek mind a földi, a vizi, a légi állatok, nagy izzó |
| gyűrűkben mind az emlősök, a hímek, nőstények, emsék, bikák, kanok, |
| a tyúkok, a bakok, csődörök, kancák, a tojók, az ellők, a szoptatók, |
| a magzatburkosak, a rózsaszivacs-csöcsösek, köréje gyűlnek s nagy izzó |
| gyűrűkben, karikákban és koszorúkban állnak, lebegnek, |
| ülnek, toporognak, lihegnek, bámészkodnak körülötte, |
| míg eljöve megint az isten-árnyékú lila délután, míg eljöve |
| megint a bíbor, a lila, a kép, a véralvadék, az arany-izzadás, |
| a márvány-mályva, zománc-kocka, kristálykocka alkonyi építkezés, |
| míg eljöve a bársonykocka, mohakocka, penész-kocka alkony- |
| utáni csönd beépítés, köréje gyűlnek a különös-különös |
| keverék-állatok, keverék-vadak, a gyíklegyek, a pókkutyák, |
| szalamandra-baglyok, denevér-szöcskék, légyfejű gyíkok, kék- |
| pettyes lepkesündisznók, rózsaszín pávamalacok, rókaskorpiók, |
| köréje gyűlnek a majomlepkék, szitakötővarangyok, százlábú- |
| hattyúk, kócsag-menyétek, a hőscincér-fejű kacsák, kígyósasok, |
| köréje gyűlnek az imádkozósáska-csigabiga-szitakötők, a |
| medvepillangók, medvegyíkok, medvevarangyok, medve-griffek, |
| köréje gyűlnek a bogárhalak, szarvasbogár-teknősök, darázs-csókák, |
| sziréngőte-kabócák, a hódkeselyűk, a mókus-harmatlegyek, |
| a patkánycinkék, a vadmacskagémek, a méhecske-giliszták, a |
| madárkígyók, a kisemlős-rovarok, a rágcsáló-tücskök, az |
| emlős-lepkék, a szivacsállat-vizibogár-keverékek, köréje gyűlnek |
| mind az összenőttek, egymáshoz-ragadtak, egymásból-kibújtak, |
| egymásba-forrtak, egymással-boldogtalanok, köréje gyűltek mind a részleteikben- |
| összekevertek, a véletlenek, az álmok, az átkok, látomások, bűnök, |
| csodák, köréje gyűltek rengő, bozsgó, lüktet, izzó koszorúkban, |
| gyűrűkben, karikákban és övekben lebegve, ülve, bámészkodva, |
| figyelve, köréje gyűltek a tiszta állatokkal, tiszta madarakkal, |
| tiszta vadakkal összekeveredve, szelíden egymást nyomva, löködve, |
| böködve, döfködve, kaparászva, köréje gyűltek a látók és |
| a vakok, az egyetlen-szeműek, a szemkoponya-fejűek, a szemgolyósok, a |
| sokszeműek, a pont-szeműek, a visszafejlődött-szervűek, a |
| szem-nélküliek, az egy-fejűek, a több-fejűek, a fej- |
| nélküliek, a szárnyasok, szárnyatlanok, a páncélosak, puhák, |
| köréje gyűltek bámészkodva, ásítozva, fújtatva, bogarászva, |
| köréje gyűltek tolongva és szorongva óriás mohás-pihés-pikkelyes-mirigyes- |
| hártyás-páncélos-kőzetes-kocsonyás-gumiselymes-szőrös koszorúkban, |
| óriás dermeteg koszurúkban bámészkodván és figyelvén, míg |
| eljöve megint a fekete pamut-szárnyú este, míg eljöve megint |
| az árva este, az árva árva este s a kékbársony-hajú Mindenség |
| kimutatja tűz-csecseit, és kristálytűz-emlőit bőséggel mutatja, |
| míg az Egy-csecs-állat, a Hold, az árva árva foszfor-golyó |
| lassan az égbolt közepére mászik, s behinti gazdag fénylő tejével |
| a lüktető, magányos természetet, hogy fénylenek vala az árnyak |
| fehér lapokkal, fehér sejtekkel és fehér erezettel, hogy izzanak |
| vala a dolgok, a formák, a testek hideg csönddel és hideg lehelettel, |
| hogy ragyognak vala a szemek, szemgolyók, szem-pöttyök, |
| szem-mozaik-kupolák, kocsonyahólyagok, bársony-buborékok |
| az óriás titkos titokzatos csontváz körűl, mint a csillaguk, mert |
| a Hold hideg tüzére visszaragyognak ősi tűzzel, s a foszforosan |
| fénylő titkos, titokzatos Óriás-Skeleton körűl tűzgyűrűk, |
| tűzkoszorúk, csillagkoszorúk, láng-koronák, égitest-övek, |
| égő kristály-abroncsok gyűrűznek és sokasodván lángolnak |
| vala az éjszakában. És mikoron a végtelen jaj, a véghetetlen |
| vérző ének-kiáltás, a tejjel, avagy örök mézzel csöpögő és |
| duzzadó végtelen és árva és könnyes és irgalmat-esdő és |
| föltámadást-kiáltó fénylő, tajtékzó, térző, habzó, szent |
| megváltást-áhítozó emlő-zsoltár hirtelen megszakadt, |
| mintha-szíve-szakadván az irgalomért esdeklő árva ember |
| arccal a halálra zuhan, és karjait szétveti az árva földön, |
| és meghidegűlt arcát a földbe mártja, a földbe, a földbe, a földbe, |
| a mondhatatlan földbe, amely mindeneket és mindenkit |
| magába szótlan visszafogad, a földbe, a földbe, a gyönyörű földbe, |
| a Küldő-Anyába, a visszaváró Földbe, a tenyésző tiszta Földbe, |
| igen, mikor a kő-harangok, hártya-harangok, deszka-harangok, |
| kristályharangok, moha-harangok, penész-harangok, mályva-harangok, |
| vérbársony-harangok, liliom-harangok véres és könnyes mámorral |
| egybe-szőtt irgalmatlan és véres és fekete beszéde megszakadt, |
| nagy zúgással és nagy roppanással megindúlt a holdfényes |
| növényzet a titkos titokzatos óriás Keverék-csontváz felé, |
| nagy szőrös indák kúsztak, cserép-bőrű gyökerek tekeregve |
| másztak, szőr-szalagok, szőrös növénypamut-kötelek, pihés |
| gyökér-hömpölygések vonaglottak és áradtak foszforos tajték- |
| kötegekben az Embersárkánygyík szikrázó hatalmas csontváza |
| felé, a moha-korona-tér óriás csönd-gyűrűjét betörve, átfúrva, |
| ledöntve és magukba-göngyölgetve, bokrok, fák, cserjék, virágok, |
| füvek nagy szagos növény-léptekkel mentek vala a csontok |
| felé, a tiszta tiszta csontok felé, kalászok, levelek, lombok, |
| növényi csáp-kötegek sarjadtak, lobogtak, lángoltak, forrtak |
| foszforosan és fekete tajték-özönnel, aztán az óriás izzó |
| csontvázhoz érvén a csontok likai, rései, ablakai, ajtói, üregei, habjai |
| között a csontvázba bemásztak, a csontokat a kacsok, levelek, |
| gyökerek, indák, növénypamut-kötelek, növényszőr-istrángok, |
| növénykocsonya-fonalak, kemény gyökércérna-gomolygások |
| betekerték, körűlfonták, begöngyölték lázasan csavarodva |
| és evickélve és bolyongva, az óriás csontvázbelsőt zöld köteleikkel |
| összevissza fonva, mintha óriás növény-pók szőné be csönd- |
| belsejét zöld háló-rengetegével, zöld izzó üvegháló-kötegek, |
| növényi kristályrács-tömegek épűltek, hulltak és vonaglottak |
| a csontokban, a csontokon, a csontváz belsejében, a velőüregekben, |
| a szivacsos csontállomány szivacs-likaiban, buborék-üstjeiben |
| apró növényszivacs-tapadókorongokkal, növény-piócaszáj-recelencsékkel, |
| érküllős tapadókerekekkel ragadva a csontkülső és a csontbelső |
| falára, sejtjeire és lemezeire, hártyáira, pilléreire, küllőire, |
| csonttű-kévéire és csontgerenda-legyezőire, növénykristály-kalászok, |
| levelek, virágok, szőrök, indák, szárak, csészék, párták, cimpák, |
| törzsek, ágak sarjadtak, növekedtek, göngyölögtek és tekeregtek |
| lüktetve, füstölögve, lángolva, ropogva, bugyogva, reszketve |
| a csontban és a csonton, mohák, penészek, szőrök, növénypikkelyek, |
| lencsék, kásák, hártyák, erek, pihék kövéren sokasodva és egymásra- |
| tajtékozva izzottak a foszfor-álmú éjszakában. És a csontvázat |
| magukba temették és a csontvázat szívükbe rejtették. És |
| mire eljöve vala újra a Hajnal, a Rózsa-isten, a Rózsaláng- |
| istencsődör s rózsa-lépteivel a Földet bejárta, s rózsa-szemével a Földet |
| vigyázza, és rózsa-ujjaival a zöld kristály-kalászokat kiegyenesíti, virágok |
| kék szirom-erét lágyan megnyomkodja, a levelek pórus-szőrkútjait megigazítja, |
| madarak tollát puhán letörli, bogarak pórusos páncélhátát bedörzsöli |
| viaszos fénnyel, szitakötők szemét kristályreszelővel kicsiszolja, |
| a békák, gőték mirigycsillag, kocsonyakoporsó testébe, mirigyük, |
| kocsonyájuk éji hidegébe kristályláng-ragyogást fúj, |
| pókok szőr-buborék hátáról a harmatot letörli, gyíkok pikkelyernyő- |
| szemhéját megnedvesíti nyállal, a sáskahang-reszelők recéit kiélesíti, |
| a kitinlécek és kitinvályuk fürészporát rózsa-szájával elfújja, |
| baglyok szőr-rózsa-szempilláját rózsaszín ujja-bögyével lágyan megigazítja, |
| és rózsa-ujja rózsahegyével a bogarak mirigy-lámpáinak éji kormát |
| letörli, a csillagkoszorú-alakú potroh-mirigykorona-lámpát, a mélytengeri |
| halak, rákok hideg mirigyfény-lámpáit, mirigyfürt, mirigykoszorú szemtasak-lámpáit, |
| kocsonya-korona-lámpáit, pontsor-lámpáit, mirigyrózsakoszorú-lámpáit, szakáll- |
| lámpáit, szájöböl-lámpáit, gerinc-mirigypettysorlámpáit, bóbita-lámpáit, a |
| szőrös bogár-mellkasba, fekete páncél-pórus-mellvértű rovar-szügyébe |
| épített rózsamirigy-lámpást, bogarak csáptolla kitincsigolya-gerincébe, |
| bogarak szőrcsillag-orrlikú kitin-álarca homlokába, gumigégéje alá, |
| bogarak felső-combja üveg-sonkáiba, bogarak zöld csontgolyós csontváz- |
| térdébe, bogarak tüske-taréjos alsó-lábszára csontváz-porcelánjába épített |
| rózsazöld, rózsakék, rózsapiros mirigyfürt-lámpáit, mirigydob-lámpáit |
| kifényesíti, halak pikkelyeit finom zománccal keményíti, kristálytüske- |
| bordás uszonyuk fehér-rózsaszín-kék-aranypettyeit belső fénnyel világítja, |
| emlősök szemgolyóiról az álomfátylat, a bánatot rózsásan lefújja, |
| medvék, rókák, tevék, tehenek, nyulak, fekete szivacs-köcsög |
| orrlikát hártyásan bugyborgó hajnali mézzel bekeni, hernyók kék-lila- |
| piros-fekete kristályszőrcsillagos gumirózsa-lábcsöcseit fölfújja |
| erővel, s piros korall-rózsa, szőrcsillagrózsa taréj-sörényét keményre |
| izgatja, s a halottak földben-didergő nehéz csontjaira rózsaszín |
| lángot fúj, rózsa-szíve forró irgalmát lövelli a didergő csontokra, |
| és eligazít minden dolgokat, megnézi a földben a kristályokat, a víz |
| ereit, a sose-hervadó mérhetetlen tűzkocsonya-rózsát, a Föld-Apa-Anya |
| őstűz-szívét, a láng-kocsonyásat, megnézi az állatokban a csontokat, s az |
| állatok, rovarok, pondrók, férgek, madarak, hüllők, kétéltűek, egysejtűek |
| szívét rózsa-ujja rózsaszirom-recebögyével kicsit megpöccintve gyorsabbra |
| ingerli, s a vérpályák lüktető, boldog tűz-koszorúiba tiszta oxigént fúj, |
| s boldogan fölgerjeszti a zöld, kék, sárga, fekete, lila, piros, narancsszínű, |
| rózsaszín rovar-vér, a bíbor és kékfekete és rózsalila állatvér, madárvér |
| kemény lobogását, zárt suhogását, selyem-örvényeit és nehéz kocsonya- |
| áradását, s a zöld csobogással, növénykristály érfonat-hömpölygéssel, |
| zöld növényláng-lobogással beszőtt növényi sejtek zöld koponya-csönd- |
| üregeiben üldögélő, finom zöld párapikkely-hegedűk nyakára, csönd- |
| csigatekervény-fejére állukat hajtó zöld pikkely-angyalok pikkely-szárnyát |
| pikkely-kezét és pikkely-arcát megtisztítja a némaság szőrös dérhártyáitól, |
| s a virágok kemény szívére ejti tiszta, mézes nyála hideg csöppjeit, |
| s a bibéket földuzzasztja kövér keményre, s a porzókat megkeményíti, |
| s a szirom-erek növényi lankadását kristályos-keményre szólítja, |
| s a rovarok, méhek, darazsak, lepkék, molyok, pókok szaglószerveiből, |
| szőr-kürtjeiből, szőr-kelyheiből, szőr-serlegeiből az éji álom nehéz |
| homályát kifújja, mint a láztalan ködöt, s a körmöket, karmokat, |
| szőröket, pikkelyeket, mirigyeket, hajakat, hajzatokat, hámokat, szöveteket |
| fölszólítja a szent növekedésre, szent gyarapodásra, szent vastagodásra, |
| s fölszólítja a csontokat is, a kérgeket, a héjakat, páncélokat, kitin-álmokat |
| is a növekedésre, s a pórusokat, likacsokat, porózus hártyákat, héjazatokat |
| a szennytől, ragacstól, hártya-homálytól, lepedék-kásától megtisztítja, |
| s a tojások pórusait rózsakristály-tűvel kitisztogatja, hogy könnyebb legyen |
| és tisztább legyen a kemény burkokba gyömöszölt embriók, magzatok |
| levegő-cseréje, s fölszólítja a holtakat, hullákat, halottakat, dögöket, |
| tetemeket a boldog rothadásra, erjedésre, lángolásra, füstölgésre, bomlásra, |
| gázbuborék-virágzásra, s kiszólítja a holtakból az Émelygés Angyalait, |
| s a méhekbe, ivar-kutakba, petefészkekbe, hüvelyekbe, rovar-herékbe, kan- |
| tojásokba, csődör-almákba, bogár-herezsákokba, bika-tökökbe, nőstény- |
| barlangokba, hím-vérszivacszsákokba, hermafrodita-szerelemszervekbe új |
| erőt ad és új szerelmet, új párzó-anyagot, új fönnmaradás-lángot, új hitet, |
| új halál-gerjedelmet, új habzást, új virágzást, új gyötrelmet és új magányt, |
| s az emlőket, csöcsöket, tőgyeket, csecseket, bimbókat szőrös húsrózsa-rügyeket |
| földuzzasztja és megkeményíti és megtölti tiszta tiszta tejjel, s a |
| tejmirigyeket, kövér tejmirigy-fákat, tejmirigy-lombokat erjedni, dagadni, |
| dolgozni hívja és termelni tanítja, s a tejben a zsírt, a cukrot szaporítja, |
| s a vérmoha-vérháló szűzhártyák holdsarlós, korongos, kockás, háromszög- |
| ablakú, lándzsaék-pupillájú szövetét keményre kifeszíti, s a szemgolyók |
| kocsonyás vizét, eleven üveganyagát, érbokrait, hártyáit, érláng- |
| robbanás íriszét rózsa-áhítatával átragyogja, s a szemgolyók |
| pupilla-ablakán rózsa-nézéssel benéz, s a szemgolyók ereit keményre |
| gyúrja, a szempilla-szőrszárnyak rózsacsöcsök-tövéből a hajnali tiszta |
| taknyot, kitörli rózsa-ujja rózsa-szavával, és tiszta, tiszta rózsaláng- |
| tekintetével a fölmagzottak, terhesek, földagadtak, magzattal-megerjedettek |
| hasába néz, s nézi nézi szent rózsa-láng-szigorral és rózsatűz- |
| szerelemmel az anyahasak dagadt, boldog rózsamirigy-tojásait, |
| a rózsamirigy-koszorús vérháló-gömb-tojásokat, a lüktető, áttetsző, eres |
| magzatburkokat, a rózsaszínnel átragyogó magzatvizet nézi, rózsa- |
| szíve rózsa-tüzétől, rózsa-rajongásától átvilágított magzatvizet |
| nézi, s a benne lebegő kicsinyeket, az embriókat, magzatokat, |
| ébrényeket, kezdeteket, kocsonyatűz-csomókat, bimbós, rügyes indulásokat, |
| a kétéltűekben, a csigákban, az emlősökben, a rózsabuborék-hasú |
| anyákban, medvékben, az elefántban, a vizilóban, orrszarvúban, zsiráfban, |
| zebra-anyában, kenguruban, sündisznóban, vaddisznó-asszonyban |
| és mind a boldog anyákban, nézi a rózsatűz-magzatvízben eres |
| szivárvány-kocsonyakötélen lógó magzatokat, a csavart kocsonya- |
| dinnyeszáron csüngő embriókat, kezdeteket és álmokat, ahogy össze- |
| kuporodva és összecsavarodva, egymásra-hajtogatott lábakkal, kezekkel, |
| óriás áttetsző üvegfejekkel, óriás kék kocsonyakehely-szemekkel lebegnek, |
| mint vérerekkel beszőtt üveg-gyümölcsök, rózsalárvák, rózsa-kaméleonok, |
| magzatvázasan, magzatgyapjasan, rózsakörmösen, rózsapatásan, rózsakarmosan, |
| s kezüket picit megigazítja, tarkójukat picit megnyomkodja, lábukat picit |
| meglobogtatja, szájukat kicsücsöríti, vesszőjüket, vagináikat megpelyhezi |
| gyönge szőrrel, szempilláikat kicsit kihúzza a rózsamirigy-csészetokból, |
| nézi őket, az ámúlva növekedőket, ahogy ürítenek, kortyolnak, isznak, |
| ahogy forognak, csavarodnak, rúgdalnak, kocsony-szőrfonállal |
| összevarrt óriás rózsamirigy-buborék szemhéjukat a szemgolyó-düllesztéssel |
| feszegetik, ahogy szemük rózsatakony-csillagát nyitogatják, s fölszólítja |
| a boldog növekedésre a szemgolyókat, heréket, szemserleg-kezdeteket, |
| péniszeket, ujjléceket, lábbimbó-kezdeteket, a csontocskákat, hámokat, |
| a vaginákat, klitoriszokat, hymeneket, ajkakat, méheket, belső- |
| szerveket, a szíveket, agyakat, rózsakocsonya agykoponya-lángokat, a |
| szőröket, húslángokat, mirigyeket, látó-halló-szagló-tapintó-ízlelőszerveket, |
| s a bábokba, lárvákba, petékbe is benéz rózsatűz-akaratával, s megnézi |
| szépen növekszenek-e odabent a vérerekkel beszőtt kocsonya-golyó-magányban |
| az üveg-alakzat-embriók, az üveg-látomás-magzatok, s a tojások forró élet- |
| kásájába is benéz, hogy a tojásban-növekedők magányát rózsa-csókkal |
| föloldja, s új erőt ad a szülőanyáknak, s új hitet az új halálra-készülőknek, |
| mire eljöve újra a Rózsacsődör-isten, a Hajnal, csak a virágzó harmatos |
| növényzet vala a csontváz helyén, és a moha-korona-tér helyén |
| vala párolgó harmatos növénykoporsó, párolgó harmatos virág-rengeteg. |
| És köztük és bennük és fölöttük és rajtuk a boldog-boldogtalan |
| állatok hajnali világa, hajnali álom, hajnali zengés, hajnali csönd. |
| És ha egyszer idegen csillagról ideszáll majd egy másfajta ember, |
| valami emberebb-szívű lény, s a növénykoporsóban nyugvó |
| csontvázat megtalálja, kérdezvén növényt, állatot, virágot, férget, |
| madarat, bogarat, mert beszélni tud vala minden létezővel, mint |
| Ferenc, az assisi, azt mondják majd neki, az űr tisztúltabb |
| Vándorának, azt mondják majd neki boldogan köréje gyűlvén és |
| kórusban felelvén a kövek, kristályok, égitestek, vizek, szelek, |
| növények, állatok, bogarak, madarak, férgek, virágok, azt mondják majd |
| neki zengő kórusban felelvén: Született, élt, meghalt, gyorsabban |
| mint a harmat, gyorsabban, mint a pára, nem tudjuk ki |
| küldte, nem tudjuk ki szűlte, nem tudjuk miért élt, nem tudjuk |
| mit akart, itt zabált, itt vartyogott, itt jajgatott, itt vándorolt, |
| halála ősoka talán a Reménytelenség, talán a Kétségbeesés volt! |
|