| Kegyetlen, nagy, tiszta, önemésztő, döbbent, jajgató, magányos, keserű, választ-váró |
| és testvér-szavakat váró féktelen emberi ének ez a vers. Gregory Corso, |
| ez a nálam két évvel fiatalabb fiú Amerika legbüszkébb, legdacosabb, legvégzetesebb |
| költője talán. Kiszolgáltatott és árva. Egyedűlvalóan magányos. Önemésztően tiszta. |
| Amerika átka, éposza, gyásza és hite, Amerika jóságra-vágyó, jóságot-éhező énekese. Nyers, |
| indulatos, gúnyos, keserű, mámoros, izgatott, kemény. Mert a jóság izgatja mindíg. |
| A jóságra áhítozik, a jóságot hirdeti legkeserűbb és legátkosabb szavaival, és nem tud |
| megbékűlni a hazúg világgal, a bűn-szerkezetű világgal, az álnokokkal, agyafúrtakkal, |
| kezüket kövér, pepita-mellényű zsír-kristály-legyekként összedörzsölőkkel, a liliom-fülű |
| széplelkűekkel, az eres pofazacskójukban pénzt csörgetőkkel, az álszent puha-buggyanású |
| lárva-arcúakkal, a hivatal papirpajzsai mögűl acsarkodókkal, a majomcsorda-ugatókkal, |
| a rózsa-álarcú disznófejűekkel, az orgyilkos trubadúrokkal, a hattyúszárnyú sátánokkal, |
| az egymást-csordában-kifejő szellemi mindenttudókkal, az aranyvállbojtos óriásbacilusokkal, |
| az aranycsík-potrohú dögevőkkel, a világot-fölzabálni-vágyó fémfogsorokkal, a hazugsággal, |
| a tébollyal és a fegyverekkel. Ez a fiú nagyon szereti az életet. Ez a fiú szeretne |
| szépen élni. Ez a fiú akar okosan élni. De mit tehet, ha nem lehet szépen élni? |
| De mit tehet, ha nem adatik meg neki a szép emberi élet öröme? |
| Ez a fiú szereti a jövőt. De megadatik-e az értelmes emberi jövő, nekünk, |
| a mai Emberiségnek? Ó, Gregory Corso, te bársonyruhás, társam, |
| most már költészetem része, olasz szülők gyermeke, Amerikai sírás, sose-látott |
| barátom, te tiszta: mit tehet a költő a pusztulás ellen? A pusztulás árnyéka ellen? |
| Éget, mint vágott seb az inyen, tudatomba és szívembe-vág tüzes vasával a kérdés, |
| és fáj és éget és gyötör. Mostanában divat lett a költészet. Divat lett: verset írni. |
| Rengeteg a költő. A költők elárasztják a világot. Hazámat is. A titokzatos-indítású, |
| vegetatív-küldetésű költő-áradás, dalos-hemzsegés ellepi létünket. Úgy látszik: |
| könnyű verset írni ma! Vagy nagyon-is nehéz? Mert ahogy nőtt a szirtjeinket is |
| behömpölygő vers-tajtékzás, úgy csökkent a költészet felelősség-tudata. Kemény és |
| kikerűlhetetlen felelőssége. Gyakorlati felelőssége és önmagával szembeni felelőssége. |
| Könnyelmű és nagyképű lett a költészet, Gregory Corso. Kicsinyes és önző. Öntelt |
| és könnyen-megelégedő. És divat lett az aggódás is! Ma már divat: a veszély-tudat, |
| a Végső-veszély tudata! Akik eddig viszolyogtak a rettenet-elképzeléstől, a szörnyű- |
| lehetséges elgondolásától, s betömték szájukat mézzel, fülüket nőstények nyelvével, |
| akik az önáltatás lobogóiba göngyölték magukat: ma már rajongva aggódnak. De mit |
| ér az álgyötrelem, az egészséges kövér testre festett fekete csontváz? A csuklyás |
| gumiruhába bújt ember az éjszakában, gumiöltönyén a foszforfestékkel ráírt halállal? |
| Amikor te is gyötrő és tékozló és társtalan nagy versedet írtad Gregory Corso, |
| még magányos ordítás volt a tied! Igazi, vért-lövellő, tunya gőgöt szétrepesztő, |
| a butaság szűzhártyáját feltörő. De lemondhat-e a költő a felelősségről és a fájdalomról? |
| Lemond-e a költő önmagáról és a költészetről, ha vállalja az emberiség-felelősséget? |
| Akkor is, ha tehetetlen és árva. Ha úgy érzi elárúltatott embersége, hite, élet-álma, |
| jövő-szeretete? Ha úgy érzi: nincs hatalma a bánat ellen, a magány ellen, |
| a világpusztító tébolyok ellen. Ha úgy érzi, éneke: törékeny kristály-fa a csillagok alatt, |
| szava az emberiség tűzben-hamvadó sikoltozása? Nem, nem, nem! Gregory Corso |
| társtalan vad éneke, Gregory Corso rokon-szava, époszi ordítása az élet-hitben és |
| életszeretetben gazdag, tehetetlen ember konok dörömbölése a magány börtönajtaján. |
| A kivégző-osztag fegyvercsövei előtt csengettyűs bohócsapkába, középkori-tarka bohócruhába, |
| álhajakba és vendégszakállba öltözött ember tánca, tipegése, gajdolása, bukfencezése, |
| vinnyogása, Mária-himnusz-éneklése. Jöjj el halál! – kiáltja, mert nagyon szeretne élni! |
| Mert csak élni szeretne, embermódra élni, okosan, szépen. Aki így ünnepli, bohóckodva, |
| a halál-fiú Megváltó-anyját, az gyűlöli az Eljövendőt, az gyűlöli a halállal-terhes |
| Vaspocakút, a halál-csecsű Vas-anyát. Annak örök gyötrelme és gyűlölete a Világra-éhes- |
| halál, annak örök szerelme a Jövendőre-méltó-Emberiség. Gregory Corso ilyen költő. |
| Szülötte, fia egy olyan világnak, amelynek alászállott Dantei bugyraiba, jégkútjaiba, |
| gőzei, lángjai, mérgezett virágai, beszélő állatai közé, óriás-ördöge lábszárán |
| kapaszkodik a másik létbe, lábszára, combja, ágyéka, melle szőrébe csimpaszkodva |
| kúszik az ős-ördög büdös, verejtékes, mirigybűzös testén a fény felé. Fia egy olyan |
| világnak, amelynek kötéseiből nem tud szabadulni, amely éppúgy végzete és szerelme, |
| mint az én végzetem, szerelmem és hitem: Magyarország. |
|
| Gregory Corso BOMBÁJA csontváza az enyémnek. Egy mámor vázlata. |
| A fájdalom fossziliája. Ha szó-szerint nem is azonos, lényegileg és tartalmilag |
| és jelentésre egy a Corso-verssel az én magyar versem. Hatalmas tiltakozás ez a vers |
| az élet nevében a halál ellen. Ezért is vállalkoztam magyarúl-elmondására. |
| De újra kellett teremtenem a verset, hogy egy óriás-vers-lehetőségből csillagosan zúgó |
| szó-lombozatot, dörgő fájdalomerdőt csinálhassak. Hogy ne csak az ő gyötrött szíve |
| rángjon és zúgjon és feszíttessen meg abban, de az enyém is. |
|
Történelem-kimozdító Idő-fék Te Bomba |
A Mindenség Játékszere Az összegyűrt egek Csoda-Griff-Asszonya Gyűlölni nem tudlak |
De hát gyűlölöm én a dögletes mennykövet a Szamár szikla-állkapcsát |
A bütykös bunkót a Krisztus-előtt-egymillió-éveset a buzogányt a cséphadarót a baltát |
Da Vinci katapultját Cochise tomahawkját Kidd kováspuskáját Rathbone tőrét |
Ó és Verlaine Puskin Dillinger Bogart kevély reménytelen dacos szomorú gőgös pisztolyát? |
És nem vala Szent Mihálynak lángzó pallosa lándzsája Szent Györgynek Dávidnak parittyája? |
Bomba ha kegyetlen vagy te olyan amivé az ember tesz téged és kegyetlenebb se vagy mint a rák |
Gyűlöl téged az emberiség boldogabban hal meg autó-roccsanásban villámtól fulladozva |
Tetőről lezuhanva villamos-székben szívrohamban a vénségtől vénségtől Ó Bomba |
Minden halál édesebb mint általad Szabadúszó a Halál-Ujj |
Embertől nem függ már a te tűz-bomlásod hervadásod rég kiosztotta már a Halál kategórikus |
Kék Idéző-céduláit Zengelek Bomba Halál-Extravagancia Halál-Ujjongás |
Te pokol-kék a Halál legkékebb ékköve A pilóta lezuhan halála más halál |
Mint a hegymászó szikláról-zuhanása. A Kobra-harapás-halál nem Romlott-disznóhús-halál |
Van ki ingoványban végzi van ki a tengerben végzi van kit a Bozót-hajú Férfi öl meg az éj-bozótban |
Ó vannak halálok Jeanne d’Arc-i halálok rémület-halálok mint Borisz Karloff ad |
Közöny-halálok mint a madár-halál nincs-szomorúság-halálok mint a Bowery vén mocskosoké |
Árva-halálok mint a halálbüntetés-halál Nagyságos halálok mint a Szenátoroké |
El-nem-képzelhető-halálok mint Harpo Marxé mint a Vogue-címlap-kisasszonyoké mint az enyém |
De nem tudom milyen szörnyeteg-száj a Bomba-Halál csak sejtem én |
De nincs a Halálnak semmi én-ismerem-Halálnak ilyen röhejes Sajtóbemutatója látom egy város |
Terpedését New York Cityét az Áradót a Kemény-Szeműt a Földalatti |
Szerelvényei kilövődnek örvénylő ember-csáp-tömeg nyihognak asszony-cipősarkak |
Szétözönlő kalap-buborékok nem-ismerem-a-fésűt-Ifjoncok |
Nők a bevásárló-szatyraikkal-mit-csinálni-nem-tudók |
Közönyös Rágógumi-Aútomaták De végzetes a 3-ik sín |
A Ritz-testvérek a Bronx-ból ott szoronganak az A-kocsiban |
Örökké vigyorogni fog a vigyorgó Schenley-plakát |
Ördög-Bomba Szatír-Bomba Bombahalál |
Teknősbékák durrannak szét Isztambul fölött |
Majd a Föld prém-sapkájába üt négy füstölgő szirom-lukat |
Pingvinek fejeselnek a Szfinx-kő-csöcsökbe kő-pofákba |
Egy sziciliai spárgakel-földre sodorva nyílheggyel pikkely-kalapjában |
Szálkás vas-C-betű az Eiffel-torony a Magnólia-Kertben |
Vedlik a Szent Szófia-katedrális Szudán fölött |
Ó Halál-Sportoló Játékos-Bomba |
Az ókori szent templom-romok |
eres márvány-csontvázai széttöredeztek |
Elektronok Protonok Neutronok |
Napáldozat-ország-haj-sisakot növesztve |
Őgyelegnek bús golf-pályáin Árkádiának |
Odacsapódva a márvány-hajókormányosokhoz |
A Végső-Amphitheátrumba lépnek |
Minden Tróják himnikus belső-ünnepével |
Cíprusfa-fáklyákat visznek körbe-körbe |
Tollakat zászlókat rázva robognak |
De Homéroszt-ismerőn karcsú és kecses és könnyű lábbal |
Im ők a Csapat Versenyzői a Jelennek |
Lyra és tuba egymásra-tekert tüskés rózsa-vércsomós leveles hang-indái |
Nézd a virsli-hernyós-kifli a szóda az oliva-bogyó a szőlő |
Ünnepség-Galaxisait a taláros egyenruhás |
Bírákat Megbízottakat Ó a boldog Tribűn |
Isten-eredet üvöltés és éljen és taps és fütty és pisszegés |
Egybillió-szemgolyó-Szem örök-idő-figyelme |
Hermes Owens-sel versenyez |
Buddha leköpdösött labdája mint összerágott nyálas papírgombóc |
Luther cselez a harmadikat lopja |
Planetárium-Halál Dicsőség Neked Bomba |
Lökd kövér tűz-sugarad a Végső Rózsát A Harmadik Szemgolyót a csillagtetves koponyába |
Jőjj el jőjj el dinamit-zöld bársony-köntösödben |
És ne fenyegesd többé a Természet szűz-tiszta Szemét |
Előtted a nehéz fátyollal-bepántolt-arcú Múlt |
És mögötted a hurrogó Jövő Ó Bomba |
Topogj a füves mohán szagolj a kürt-ricsajos levegőbe |
Mint a róka ha száll a hali-halihó |
A Mindenség a te tájad és sövényed a GEO |
Pattogj Bomba Szökdellj Bomba vad kancsi cikk-cakkokkal |
Arany-rajzás a csillag-nyüzsgés dagadt tök-tarisznyádban |
Ragassz vad angyalokat üdvözítő szent lábaidra |
És hülye valagadra buborék-szemgolyós esőfény-kerekeket ragassz |
Te vagy a Fizetség és íme te lész bíbor Jutalékunk |
És teveled vannak mindnyájan az Egek |
Dicsőség neked fehérizzástűzcsipkegombás fönnséges Párzás |
Tűz-spermás Fém-Hímvessző Mindenség-nemző Tűzrózsa-Fallosz |
BOMBA Ó Pusztítás-Antifónia Üvegolvadék-szakadék BUMM |
Bomba fújd a Végtelenbe vérszárú gyors tűzbuborék-kemencédet a Tűz-Rózsát |
Terpeszd szét a mindenséget-gyomrába-sodró tűzlegyező-Söprésedet |
Terjeszd hát elő rettenet-szörny-Napirended |
Kandög-csillagok Kripta-planéták Kukacforgács-elemek |
Kő-hulla a Mindenség Nyálnyihogó hüvelykujjukat-cuclizók szökdécselnek |
Rég-rég-halál csöndhártya-Semmijén |
Kaméleonszem-mozgékony füst-pillás tűz-eres láng-csomós szemgolyódból |
Mennyei hullaevő-szellemek özöne pöfög ki |
Szülés-széldurrogás-fingsöprűje Óriás-férgeket okád |
Tépd föl fém-hasadat Bomba |
Keselyűs tisztelgések tódulnak ki a te szent Hasadból |
Csatázd csak előre fémpikkelykesztyűs Hiéna-ujjcsonkjaidat |
Páncélos-százlábú pikkely-ezerlábú a Paradicsom széles partjain |
Ó Bomba Ó legvégső Démoni Dudás |
Napok tűz-patkányok szentjánosbogarak roppant láng-lökés-valcered örvényében |
Az Isten üres kéreg-szobor magányos meztelen próba-baba |
Álnok zsírkőhártyacsillám-álarcú Apokalipszise mögött |
Nem hallja dög dudád dödögését |
Az őrület-nap vak Szentségtörését |
A vén Süket viasz-gyökér csak az Elnémító bibircsókos fülében |
Nyers-viasz-örökkévalóság az Ő Királysága |
Földdel-betömött harsonák moha-kürtjei csöndezik Őt |
Lepecsételt-szájú angyalok penész-kórusa csöndezi Őt |
Mennydörgéstelen Isten Halott Isten |
Ó Bomba a te BUMM-od az Ő sár-burka |
Mert jaj egy természet-tudományos íróasztalra görnyedek |
Csillagjós pancsolok sárkány-hatalmas unalomban |
Fél-beavatottja a háborúknak bombáknak a bombáknak leginkább |
Mert jaj gyűlölni nem tudom amit szeretni muszáj |
Mert jaj élni nem tudok egy világban amely mindent elfogad |
A kisded rózsákat a pisilő gyermeket a parkban a kamasz-csókot az ember-hús-sülést a villamosszékben |
Mert jaj az égvilágon mindenen tudok röhögni |
Amit értek azon és amit nem értek azon is hát nevetés-álarcot kötök szenvedéseimre |
Mert az mondom Költő vagyok és mert Költő vagyok szeretem az Emberiséget |
És szavaimból tudom kihallja az Igét az Emberiség |
És az én Csönd-szavaim se némák az Ember előtt |
Mert jaj háromésfél-milliárd-arcú vagyok én |
Ember aki az óriástestű ős-Arany-ringyó után fut |
Költő aki kirohadt-velőjű tündöklő csontok közt őgyeleg |
Vagy akinek csak hiszem magam |
Cápa-fogsorú Álom az Álom Ember-evő Szörnye |
Hát nem kell bomba-mindent-tudónak lenni énnekem |
És boldogság ez boldogság bizony mert ha hívém vala hogy szőrszemölcshurkák hernyók a bombák |
Nem kétleném hogy pillangó szőrpikkelyesedik az eres tüzes lüktető takonyból |
Ott vannak Ők Ott látom Őket |
Ott ülnek a szájkosarasok és dalolnak |
És két éposz-testű amerikai dalt |
És még-több még-sokaság-dalokra vágynak |
Persze orosz és kínai dalra |
És bizony néhány Homérosz-szárnyú amerikai dalra |
Szegény pici Bomba sose lesz tebelőled |
Nyomnék göndör aranyforgács-parókát pórusos tojáshéj-kobakodra |
És vérpettyes comb-belsejű szöcskeként szöcskölnék Veled mi Jancsi és Juliska |
A hollywoodi mozivászon-esőben |
Ó Bomba benned a dolgok a gyönyörűek |
Az erkölcsiek az anyagiak egymásban-aggódva remegnek |
Ó Tündérpehely Kristálytűz-levél |
Te a mérhetetlen Világfáról letépett |
Ó szűzlő tűzlő Ég-szilánk aki adsz |
Bércnek vakondtúrásnak hangyabolynak élet-tűz-golyót |
Itt állok én lidérces csoda-szirmú Százszorszép-kapud előtt mosolyogva |
És Midgard balzsamos vér-rózsáit hozom teneked Árkádiából való pézsmát |
Tündérnők Angyal-asszonyok bűvölet-piperéjét |
Hát köszönts már engem ne rettegd kitárt tűz-kapudat |
És jég-szellemű szürke Emlékeidet se rettegd |
És ne félj e Szeszély-időjárás stricijeitől sem |
Fermi Mozambik szárazság-halála a csont-szárító zöldet-hártyásító a tűzvirág-csók-halál |
Einstein az ő Mítosz-szája |
Nyálmohás kacsa-kagyló-koszorú a hold-tintahal fején |
Fogadj be Bomba lépj ki a vinnyogó Vemhes-Patkány-sarokból |
És a világ halál-mohó fölemelt-söprűs nemzeteit ne rettegd |
Csókolni akarom csörgésed-csilingelésed-csörömpölésed zabálni brummogásod |
Vagy Szeráfok-kórusa a Sikoltás űr-gyémánt-csúcsa |
Mennydörgés-villámlás-Úr dal-kalapja |
Üdvözlégy Mária Bomba Titkos Értelmű Rózsa |
Ó zengjenek már a te tankos térgyeid |
BUMM ti ég-hártyalapok és BUMM ti tűz-emlő Napok |
BUMM BUMM ti szivárvány-golyvás Holdak ti kocsonyás Csillagok BUMM |
Ó éjszakák ti BUMM ti is napok ti BUMM |
BUMM BUMM ti szelek ti fellegek ti esők |
No BANG ti tavak ti óceánok BING |
Kristálytőr-szemű cápa BUMM és pamut-léptű puma BUMM |
BING BANG BONG BUMM moha-méhecske mézevő-medve mirigyrózsa-seggű majom |
A farok az uszony a szárny |
Igen ó igen eljön Ő Közepünkbe egy Bomba fog vala esni |
És vérző gyökér-lábbal ugrál a Virág mint Magzat újjong vala Ő-Istentől-hasas Szűz-anyjában örömében |
Szántók tarlók mezők térgyelnek vala büszkén a himnusz-pikkelyű szél szárnydühe alatt |
Pirosrózsabombák nyiladoznak vala Jávorszarvasbombák hegyezik szőrkagyló-fülüket |
Óh ama napon bomba-csődület nézi vala a Madarat lázas áhítat-szemekkel ama napon |
Dehát mit ér csak mondogatni hogy jöve a Bomba |
Izgágán zengedezni hogy a Menny tüze kilobban |
Tudd hát a Föld Szűz-Anyának hódolja majd a Bombát |
És barbár bomba-horda születik majd az Eljövendő Emberiség szívben |
Nagytekintetű Bombák hermelin-palástosak csupa ragyogó gyönyörű fém-segg |
És a Föld dacos Birodalmaira tottyannak rengve kövéren |
Fene-arccal Tejútig-erjedő arany-bajusszal |
|
|
|