Tűzliliom az éjszakában

Tűzliliom az éjszakában,
én nem hiszek a csalogány szavában,
és nem hiszek a bölcs emberi rosszban,
én nem hiszek az emberi gonoszban,
valami téboly van ebben a nagy nyárban,
tűzliliom az éjszakában,
én nem hiszek a csalogány szavában,
ősz lepke gördül villany-árvaságban,
mint ősz csillag az isten mosolyában,
tűzliliom az éjszakában,
zöld bénaság és növény-fekete,
növény-állatok zöld lehelete,
egymásból-kicsüngő hüllő-bánatok,
csönd-rostok, óriás sziromcafatok,
zöld szorongás fölött kanca-tüzesség,
vér-lebenyek, boldog hevesség,
láng-cimpák, buja, vad csalogányok,
tűzliliom, mondd meg a magányod,
tűzliliom az éjszakában,
én úgy hiszek az emberi csodában,
valami jóban, valami szépben,
valami emberi elrendeltetésben,
tűzliliom az éjszakában,
hold a diófa zöld zűrzavarában,
hold a diófa zöld rendszerében,
tűzliliom villanyfény-szegélyen,
tűzliliom a földcsillag rimája,
zöld tüskés velő-nyél kitüremlett szája,
árnyék-űrből felszökő könyörgés,
véres érccel bélelt tigrishörgés,
zöld tenyéren tűz-nemiség, gyíkhónalj-sárga
üstököscsóva ver tűzkoponyádra,
a mindenséget vérzi be nagy bárdja,
a pokolig hasít suhintása,
tűzliliom az éjszakában,
valami téboly van ebben a nagy nyárban,
üstökös-uszály hömpölyög nehéz szívemre,
mint medúzára döglött bálna nyelve,
mint óriáspolip köteg ernyedt csápja
omlik fejemre csipke-gomolygása,
valami vad angyal sír az éjszakában,
szárnyát zuhogtatja egy másik világban,
valami vak ördög dobog a vak űrben,
kürtök és cimbalmok hamvadnak a bűnben,
világ-nemző csődör nyerít, hívja párját,
isten kék szeméhez rúgdossa patáját,
isten kék szeméből dől a láng verése,
megfullaszt az égbolt szikra-üvöltése,
felbömböl az égen Gilgames bikája,
nincs akire rontson, nincs aki levágja,
szivárványtűz-zsákja a hold dagadt gombja,
rengeteg tűzlucskát az űrbe kiontja,
valami téboly van ebben a nagy nyárban,
tűzliliom az éjszakában,
reng a föld, a tenger fölmászik a holdra:
fortyogó nyáltömeg, szörnyeteg-amőba,
valami téboly van ebben a nagy nyárban,
tűzliliom az éjszakában,
görcs-diófa kő-gubanca alatt
liliomtűz az éjbe kihasad,
fölötte az álmot kőkorszakba fonja
a vén diófa cement Laokoon-csoportja,
kőkígyó-örvénye, kő-izomszövevénye
hajol rád liliom vérmárvány-fekélye,
több-agyarú hal-kürt, bitang bíbor-hidra,
párducpettyes nyershús nősténycsillag-szomja;
gyökér-szövetségek, növény-mellkasok
zöld küllői fölött a vér zokog:
tűzliliom az éjszakában,
én nem hiszek a csalogány szavában,
zord kezünkre hulló levelek árnya
nagy, mint a sárkány szempillája,
én nem hiszek a csalogány szavában,
tűzliliom az éjszakában,
mint ravatalgyertya éber csönddel tüntet,
bevilágítja virrasztó szívünket.
Az emberiség nem éghet magában,
mint tűzliliom az éjszakában.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]