Éhség és gyűlölet
Ha volna isten, most már megtagadnám, |
dög-arcába ütnék két ököllel |
és vissza-sujtó kezét megharapnám |
és lesnék rá zokogva, revolverrel, |
|
szivárványkagylós üvegszilánkkal, |
nemző-ágyékát hogy meggyalázzam, |
döfnék belé izzó szenvedéssel, |
hogy olajos vérét dőlni lássam. |
|
Csimpaszkodnék tüskés lábszárába, |
marcangolnám tajtékos pofával, |
mint a kutya, tébolyúlt haraggal, |
|
s kiharapnám szívét, mint ha cápa |
horgon ficánkoló őshalat fal: |
zsíros tokát kékpettyes uszonnyal. |
|
|
|