Minden virágok nélkül

Minden virágok és hatalmas szavak nélkül mondom, hogy szeretlek, te fáradt kicsi asszony, nézem, ahogy nehéz napi munkád után fekszel az ágyban, s pillád már készül lecsukódni. Kemény idő, s kemény munka szerelmét adta jutalmúl nekünk ez a század, hogy már fényben szülessen meg eljövendő gyermekünk. Szeretlek, s lásd, nélküled immár olyan vagyok, mint fegyverük nélkül a kemény katonák! Mert harcosok vagyunk minden dolgozók itt, akikre a jövendő nagy korok feküsznek. Hát aludj most, s reggelre vidáman ébredj te fáradt, kicsi asszony, folytatni a szerelmet, a harcot tovább. Mert van, aki szépségünk eltiporná gazúl! De azok számára nincsen kegyelem!