Tíz hold föld

Tíz hold földet kapott a földosztásnál Madár bácsi, az öreg cseléd. A szerelemgyerek, béresek fattya deresedő fejjel csak most született. Első vetését nézi, megáll, lehajol, a búzák szállnak a szőke szélben, mosolyától derül még az ég is, a felhők cipóként dagadoznak. Kis tehene, ekéje, kocsija van, egy kisleánya, aki vakon született, s mint szarvacskáival a csiga, tapogat, s álmos rózsákat szagolgat a kertben. Költők, Madár bácsiról énekeljetek, s csodaszép dalt fakaszt citerátok! Bár helyettetek, mint anya nagyfiát dícsérhetné őt a szövetkezet.