Rozika

Mikor hazamentem, kukoricát fosztottak éppen, leültem én is fosztogatni, pirosodtak a kukoricák, este volt, a tyúkok elaludtak a kerítésen, macskánk ölembe ült, kezemet nyalogatta. Vacsorára főtt krumplit ettem, sót és kenyeret, megkérdeztem: nagymama hogy van, haja fehérül-e szépen? Azt mondták, nemsokára dér lesz, dunyhaciha kellene, meleg takaró, s havazáskor feltétlen hazajöjjek. Eres kis lábait áztatta anyám, tyúkszemesek és dagadoznak. Mama, mondtam, megmosnám a lábad, s fölnéztem rá könnyes szemekkel. Öreg harmonikámat is előkotortam, kicsit nyekergettem, aztán Rozika jött, a szomszédba hívott csicseregve. Én dalolni kezdtem, őszirózsát téptem a hajába, mert hajnalig beszélgettünk az eperfa alatt.