Ezüst

Az utazó csak áll a nagy hidegben, körülötte csipás és álmos öregek. Bajusza jégcsap, pillája ezüst félgömb, mint másnak senkinek. Csak áll, az állatokat nézi, ahogy fölporzik a hó a paták alatt, a millió bolygóval teleszórt csillogó és véges tejutakat. Két füle ezüst, haja is ezüstből. A lovak sörénye, farka lobog, bársonyos orrlika, tompora füstöl.