Takács Jenő hetvenedik születésnapjára
| mely hajdan volt Pannónia, |
| s már ötven éve Ausztria – |
| ez mind-mind a rímet kinálja: |
|
| Bejártad többször a világot, |
| ne bánd, hogy szíved hazavágyott! |
| E föld is régen vár reád, |
| s illata, íze gyümölcsnek, virágnak. |
| Zengjen hát új erővel zongorád, |
| a régi tájban, ahol megtaláltad |
| gyermekkorodnak Paradicsomát! |
|
|
|