A migrén
Sz. I. orvos barátomnak
…Enyeden az iskolába menet |
vágta ketté először fejemet; |
Párizsban Szent Lajos szigetén |
Rómában a Testaccio hegyén. |
Most, látod, az Aranyos mentén |
ért utol e becstelen rém: |
félfejem hirtelen elgurul, |
félkarom gyorsan utána hull, |
gyomrom puffad, csavarodik, |
mintha puliszkát ettem volna két napig. |
Eltöltenek keserű undorok, |
s velem a világ forog, forog, forog – |
|
És sohasem tudom, mikor szökik rám |
a legszörnyebbik szörny: a MIGRÉN! |
|
|
|