Zálog

Egy cigarettád ittmaradt; vigasztalhatom magamat. És ittmaradt az illatod, idebűvöli alakod. Füstből, fényből szőtt tünemény, leszel-e jobban is enyém, vagy ki- s bejársz rajtam csupán, mint tüdőmben ez a dohány? Jaj, az emléked megmarad, s mint a füst a tüdőfalat, nyűvi a lelkem feketén, jaj, mert nem lettél az enyém! 1941