„Van-e dió, fiú?”
| Micsoda hang?! Szebben ki ébredett? |
| Mint megdobott tó színe, csobban |
|
| Sárgarigó rikkantott a lombban! |
| – Van-e dió, fiú? – így kérdezett, |
| s már-már mutattam zavaromban, |
|
| még félálomban, üres tenyerem, |
| s csak percek múlva s már ocsudtan |
|
| mit is rikolt a szemtelen: |
| És ebbe már belenyugodtam. |
|
|
|