Múzeumkert

Töredék

Milyen sok künn a nap s az árnyék,

de hangosak a gyermekek!

Az ég felettük haloványkék,

s a fákról friss eső csepeg.

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

De éjjel,

mikor senki sem járhat itt,

az őr gondosan elseperte

a gyermekek lábnyomait.

1934–1935(?)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]