A tó
Alszik a tó kristály vize |
s lám, mélye kusza színeit |
|
ringnak a vaskos kákaszáron |
s jól elbujtatják a homok |
kürthátu csigaszerelmeseit, |
ringván a vaskos kákaszáron. |
Mellettük skorpió leselkedik |
s fantomok: éhes vérszípók |
lesnek reájuk gomolyogva. |
|
Míg fenn a tükrön korcsolyáz a pók |
s a csillogó kis csíbor ropja-ropja, |
tükör-táncát ezerszer megbogozza. |
|
A mart felett féllábon állva, szemlét |
tart rétjein egy méla szürkegém. |
|
Valami moccan a tó fenekén, |
összekocódnak fenn a békalencsék |
felszínre sompolyog, mint lappangó kisgyermek-emlék. |
|
|
|