Egy kis csömör
| Még egy-két év s jelenésemnek vége. |
| Zuhannak a fekete függönyök; |
| robbanthatatlan kárpitjuk mögött |
| új képre vár az élet közönsége: |
| bámész horda, mit féltem s nem becsültem. |
|
| Boldogan állok a Semmi elébe, |
| tudom, kutya se néz rám majd az Űrben. |
|
|
|