Szeretném, hogyha, mint egy drága képen…
| Szeretném, hogyha, mint egy drága képen, |
| az arcom mindig húszéves lehetne. |
| Barátaim, nem fogtok látni vénen, |
|
| évek súlyától görnyedten s remegve. |
| Megmaradok a kedves, halk gyereknek, |
| kinek olykor bolondos volt a kedve; |
|
| a gyöngéd kisfiúnak, kit szeretnek, |
| ki sóhajt küldött csillagos egekbe |
| s kit eszmékben Artur s Frigyes vezettek, |
|
| de forradalmi könyvét földre tette, |
| hogy gödröt ásson egy holt fecskepárnak |
| s fűszálat tépett szánva és szeretve |
| egy hátán vergődő szegény bogárnak. |
|
|
|